Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

# ---------------------------------------------------------------- «... VII. ÉVF. 279. SZÁM. ARA 50 FILLÉR A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi kongresszusa hálatáviratot intézett Rákosi elvtárshoz Ma Szegedre érkezik Yuan Han-Csin pekingi professzor FENTEK, 1950 DECEMBER 1. A jövő év költségvetése erős békeakaratunk, építő munkánk és állam­biztonságunk szilárd védelmét fejezi ki — mondotta Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter az országgyűlés csütörtöki ülésén Csütörtökön délelőtt ült össz­­sze az országgyűlés. Az új ülés­szak első ülésén megjelent Ki­­szeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tag­ja. Röviddel 11 óra után nagy taps közben foglalta el helyét az ülésteremben a magyar nép sze­r Kiélezett nemzetközi hely­zetben jött össze a Béke Hívei­nek nagy nemzetközi tanácsko­zása. Olyan nemzetközi helyzet­ben, amikor a világ egy része már lángokban áll és az agres­­­szorok bombái gyermekek és asszonyok ezreit gyilkolják ha­lomra. Az amerikai imperialis­ták lángba borították Koreát, agressziójukat ki akarják ter­jeszteni Kínára is. Esztelen, vad világuralmi ábrándjaik megvaló­­síása érdekében lázasan készül­nek egy új világháború szörnyű­ségeit zúdítani az emberiségre. Andics Erzsébet elvtársnő ez­után az angol kormány alatto­mos mesterkedéseiről beszélt, mellyel megakadályozta a kül­döttek nagy részének Sheffieldbe utazását, majd így folytatta: — A Békevilágkongresszus­­nak sikerült a nemzetközi békemozgalom legsürgősebb tennivalóit úgy meghatároz­ni, hogy először teljesen vi­lágosak és egyértelműek, másodszor elfogadhatók a jószándékú emberek legszé­lesebb ré­tgei számára, a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői számá­ra, ha azok őszintén akar­ják a békét, vetett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Ró­nai Sándor elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Dobi István, a miniszterta­nács elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth- díjas egyetemi tanár szólalt fel. harmadszor: sikerült elérni, hogy a kidolgozott javaslatok valóban alkalmasak arra, hogy egy újabb háború megakadályo­zásának hatékony eszközei le­gyenek. A varsói kongresszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét: ne hagyja magát az imperialisták eszközévé le­alacsonyítani.­­­ Nagy szolgálatot tett a béke ügyének az a pontos meghatáro­zása az agressziónak, amit a kiáltvány nyújt: „Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármely ürüggyel, bármely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres erőt.“ A felhívás felszólítja valak­in ennyi ország parlamentjét, dol­gozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek alapján az új háború­nak bármilyen formában való propagálását büntetni fogják. A kiáltvány a legerélyesebben szembefordul az amerikai had­sereg kegyetlenkedéseivel Ko­reában. A felsorolt javaslatok között különösen fontos helyet foglal el a szovjet delegáció ve­zetője, Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott ja­vaslat a fegyverkezés csökken­tésére.­­ A varsói Világkongresszus programjának végrehajtására megválasztotta nemzetközi ve­zető szervét, a Békevilágtaná­csot. A Békevilágtanács széle­sebb alapokon nyugszik, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, mert egyesíti az összes népek képviselőit, azokat is, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek. Korunk nem a zsarnokok el­nyomó és népgyilkosok győzel­mének, hanem a népek győzel­mének korszaka. Békevédelmi törvény Kérem a magyar nép itt ös­­­szegyűl­t képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Békevilágkongresszus ha­tározatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével, meg­valósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a né­pek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszek egy békevédelmi törvény ki­dolgozására, amelynek ér­telmében népi demokratikus országunkban a háborús pro­paganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. Andics Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fogadták, majd a beter­jesztett javaslatokat egyhangú­lag elfogadták. Ezután Szabó Piroska elvtárs­nő, az Elnöki Tanács titkára, számolt be a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az or­szággyűlés két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. Korunk nem a zsarnokok, hanem a népek győzelmének korszaka JÖVŐÉVI JÓ TERMÉSÜNKÉRT — A BÉKÉÉRT Aki ma Csongrád megye ha­tárában jár, a szépen zöldülő vetések, nagy hasábokban fel­forgatott mélyszántások közt csak i­­t-ott talál elmaradt, szán­­tatlan földsávot, ahol még nem végezték el a mélyszántást. Ez az elmaradt rész Csongrád megye mélyszántási előirányzatának csupán 2—3 százalékát teszi ki, de hozzátehetjük, hogy ezeken a földeken is ott puffog a traktor, vagy már beleakasztották dol­gozó parasztjaink az ekét. Mind­ezt megállapítva, bátran, anél­kül, hogy önelégültek lennénk, vagy túlzásba esnénk, mondhat­juk, hogy ha most állami gazda­ságaink, termelőszövetkezeti cso­portjaink, s az egyénileg dolgozó parasztok mindent beleadnak a munka befejező­ lendületébe, egy­két napon belül, ha csak erős esős idő be nem áll, befejezzük a mélyszántást. Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága tehát most újabb győ­zelem előestéjén áll. Még néhány holdat kell felszántani — és el­készítettük tavaszi növényféle­ségeinknek a magágyat, megve­tettük jövő évi termésünk alap­ját. Az a tény, hogy december 1-én csupán 1—2 százalék vá­laszt el bennünket a mélyszán­tás 100 százalékos teljesítésétől, bizonyítja, hogy az ezévi mező­­gazdasági feladatok végrehajtá­sában a mélyszántás befejezése a legnagyobb győzelem lesz. A legnagyobb győzelem, de nem­csak azért, mert az ország me­gyéi közül ebben a munkában az elsők között állunk, hanem azért is, mert ugyanezt a munkát az elmúlt évben erre az időre csak 83 százalékig tudtuk teljesíteni. Az idei munkánk nemcsak több, hanem jobb is. Ezt bizonyítják ez­ekek után felborult nagy ha­sábok, amelyek arra engednek következtetni, hogy ez idén a gépállomások traktorosai, de a dolgozó kis- és középparasztok is mélyebbre eresztették az ekét, mint tavaly, jobb minőségű mun­kával végezték el a mélyszán­tást. A tavaly őszi mélyszántásról mondotta Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén elhang­zott beszédében: ,,A mi megelé­gedett parasztságunk a népi de­mokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyek jórész­ben ki tudták védeni, vagy csök­kenteni az aszály hatását.“ — Csongrád megye dolgozó pa­rasztjainak lelkesedése, pontos és jó munkája most sem maradt el. Sőt, mint megállapítható, előrébb állunk, mint tavaly ilyenkor. Hogy előbb állunk, az senkiben sem szabad, hogy el­bizakodottságot keltsen. Előre kell tekintenünk és látnunk kell, hogy az ötéves terv célkitűzései nagyobb követelményeket állíta­nak elénk minden eddiginél. A terv céljait megvalósítani csak szüntelen előretekintéssel, előre­haladással tudjuk. Sőt az ötéves terven belül előttünk áll a mi­nisztertanács határozata növény­fejlesztésünk kétéves tervéről, amelynek most kezdjük a máso­dik évét. Minek köszönhető, hogy ma, december elsején újabb győ­zelem, a mélyszántás befejezésé­nek előestjén állunk? Elsősor­ban kétségkívül annak, amit Rá­kosi elvtárs mondott február 30-i beszédében, mikor a szocia­lista átütés terén tapasztalt fel­lendülésről beszélt. ..Elsősor­ban annak köszönhető, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdésére összpontosította." Szá­mok, teljesítések bizonyítják ezt Csongrád­tól Makóig, Pusztamér­gestől Pitvarosig, ahol a párt­­szervezetek vezetői irányították, vezették ezt a munkát, s már egy héttel előbb befejezték a mélyszántást. A siker alapja az is, hogy ez évben már állami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink területei megnőttek, megnagyobbodtak és a földeken dolgozó parasztok a gépállomá­sok traktorosaival karöltve be­csülettel végezték munkájukat, szocialista munkaversenyben tel­jesítették a mélyszántást. De nem utolsó sorban abból szüle­tett ez az eredmény, hogy növe­kedett az egyénileg dolgozó pa­rasztok öntudata. Pártunk, né­pi demokráciánk iránti ragasz­kodása. Csongrád megye falvai­nak népe ezt a munkát is, mint az őszi vetést, a békekölcsön­jegyzési harcnak, a béke megvé­dése harcának tekintette és vi­lágosan látja, hogy a mélyszán­tással is hazánk erejét nö­veljük s egy újabb ütést mérünk az imperialistákra s a déli ha­tárainkon túl csaholó Tito-fa­­sisztákra. Aktív katonája volt ennek a békeharcnak minden kommunista dolgozó paraszt, de különösen élharcosa volt ennek a harcnak valamennyi csongrád­­megyei traktorista. Erről ad számot az a 108.374 hold föld, amelyen ez év őszén traktorok végezték el a mélyszántást. Ez a terület mélyszántási előirányza­tunk mintegy 55 százalékát te­szi ki. Az ipari dolgozók példa­­mutatással jártak elől Csongrád megye falvainak népe előtt. A traktoristák jó és gyors, aka­dályt nem ismerő munkájukkal még szorosabbra vonták a mun­kás-paraszt szövetséget. Lendü­letet adtak a mélyszántás sike­res befejezéséért folyó munká­nak, amelyben egész Csongrád megye dolgozó parasztsága együttesen harcol, mert az ala­pos népnevelő munka nyomán meglátta, hogy a győzelem saját jövőjét, az ötéves tervet, a bé­két biztosítja. Mindent összegezve leszögez­hetjük: azért érkezett el Cson­grád megye dolgozó parasztsága most újabb győzelem előestjéhez, mert kézenragadta és vezeti a munkásosztály élcsapata, a Párt, amely a nagy Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak évtizedes tapasztalataival újabb és újabb győzelemre viszi a magyar népet. ötéves népgazdasági és kétéves növénytermelési tervünk mag­valósításáért, békénk megvédé­séért nemcsak a mélyszántást kell időre, becsülettel teljesíte­ni. Ezzel még nem biztosítjuk, csak ágyat vetünk jövő évi ter­mésünknek. Nem ülhetünk kar­­ba tett kézzel, hanem továbbra is előre kell haladnunk. E haladás­nak pedig a termelési szerződés­kötés sikerébe kell torkolnia. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szerződéses termelés eszköz a nagyobb terméshozamok elérésé­re, a fejlettebb agrotechnika al­kalmazására és a termésered­mények ingadozásának megszün­tetésére. Tervünk megvalósításá­hoz pedig elengedhetetlenül szükséges mindez. A mélyszán­tás jó elvégzésével még nem tet­tünk meg mindent. Szervesen kapcsolódik ehhez a munkához a jó termésért, a békéért folyó harcnak ez a következő láncsze­me, a szerződéses termelés. Eredményeink ezen a téren na­gyon gyérek. A mélyszántás tel­jesítése és a szerződéses terme­lés eddigi százaléka között ko­moly különbség van. S ez a kü­lönbség arra enged következtet­ni, hogy míg egyik téren párt­­szervezeteink jó munkát végez­tek, a másik téren — és ez a A pénzügyminiszter ezután az állami pénzügyi gazdálkodás (Fol­ytatása a 2-ik oldalon), a szerződéses termelést is siker­re kell vinnünk, mert a mély­szántás győzelemre vitele csak egy lépés a jövő évi jó termé­sünk felé. Ezzel csak részben biztosítottuk a minisztertanács kétéves tervének megvalósítását s csak úgy lehetünk mind erő­sebb és erősebb bástya a béke frontján, ha a mélyszántás mel­lett, most a terménybegyűjtéssel együtt a szerződéses termelést is sikerre visszük. Olt Károly . Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvény­­javaslatot, majd elmondotta ex­pozéját. Ismertette népgazdaságunk ed­­dig elért eredményeit. A költség­­vetés folyamatosan fejlődő tény­­számai bizonyítják — mondotta —, hogy felszabadult népünk a munkásosztály vezetésével győ­zelmesen halad előre a szocia­lizmus építésének­ útján. Megál­­apította, hogy rohamos fejlődés elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében mutat­kozik meg. A gyáripar felemelt termelési tervét 6,9 százalékkal teljesítette túl. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség felszámo­lása után ma már munkaerő­­hiány mutatkozik. Olt elvtárs ezután a szénellá­tás kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy bányáink széntermelése ma több, mint va­laha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlődése­szerződéses termelés — elha­nyagolták, jóval lanyhábban vé­gezték a felvilágosító munkát. Nem vitték ki úgy, mint ahogy a mélyszántásnál tették, a szer­ződéskötés politikai és gazdasá­gi jelentőségét a dolgozók közé. Ahol ezen a téren is jó mun­kát végeztek, mint Mártélyon, Újszentivánon, és a többi helyen, ott már a szerződéskötésben is elérték a százszázalékos teljesí­­tést. Pártszervezeteink vezetői •társ népgazdasá­gunk­ hez viszonyítva. Szerszámgép­­gyártásunkra vonatkozólag meg­állapította, hogy bár harminc­szorosán múlta felül a háború előttit, a fokozott követelmé­nyekhez képest viszonylagosan kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kapcsolatosan megállapította, hogy a falusi lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének mozgatója a mezőgazdasági szo­cialista szektorok erősödése. Erősen emelkedett a falu vásárlóereje is Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelentősen emelkedett, annak el­lenére, hogy némely tömegfo­gyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytatta: Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fi­zetések 10 százalékkal emelked­tek, megállapítható, hogy a mun­kások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múlt évit, ezen a téren is tartsák szem előtt Rákosi elvtársnak feb­ruár 10-én mondott szavait: „a kommunista jó munkájának pró­baköve a termelés eredménye, a jól végzett politikai munkát az emelkedő termelés számai ellen­őrzik. ” A termelés emelésé­nek pedig döntő tényezője a szerződéses termelés. Ez most a soronkövetkező feladatunk. A mélyszántás egy-két napon belüli befejezésével s a ter­­ménybegyűjtéssel párhuzamosan fejlődéséről Egy év alatt sokszámillió fo­rinttal növekedett a falu vá­sárló­ereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási ne­hézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozással zavart kelteni. Népünk kártevőivel szemben a továbbiakban is kíméletlenül fo­gunk eljárni. A fegyelem min­den vonalon való megszilárdítá­sával akadályozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a ke­reskedelmi szervezetekben meg­bújó ellenséges elemek tovább garázdál­k­od­hassanak. Népünk növekvő jóléte tük­röződik vissza közlkedésünk­ adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom ez idén ősszel az 1938. évinek már kétszeresét érte el. A forint értéke tovább szilárdult

Next