Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
# ---------------------------------------------------------------- «... VII. ÉVF. 279. SZÁM. ARA 50 FILLÉR A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi kongresszusa hálatáviratot intézett Rákosi elvtárshoz Ma Szegedre érkezik Yuan Han-Csin pekingi professzor FENTEK, 1950 DECEMBER 1. A jövő év költségvetése erős békeakaratunk, építő munkánk és állambiztonságunk szilárd védelmét fejezi ki — mondotta Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter az országgyűlés csütörtöki ülésén Csütörtökön délelőtt ült összsze az országgyűlés. Az új ülésszak első ülésén megjelent Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tagja. Röviddel 11 óra után nagy taps közben foglalta el helyét az ülésteremben a magyar nép szer Kiélezett nemzetközi helyzetben jött össze a Béke Híveinek nagy nemzetközi tanácskozása. Olyan nemzetközi helyzetben, amikor a világ egy része már lángokban áll és az agresszorok bombái gyermekek és asszonyok ezreit gyilkolják halomra. Az amerikai imperialisták lángba borították Koreát, agressziójukat ki akarják terjeszteni Kínára is. Esztelen, vad világuralmi ábrándjaik megvalósíása érdekében lázasan készülnek egy új világháború szörnyűségeit zúdítani az emberiségre. Andics Erzsébet elvtársnő ezután az angol kormány alattomos mesterkedéseiről beszélt, mellyel megakadályozta a küldöttek nagy részének Sheffieldbe utazását, majd így folytatta: — A Békevilágkongresszusnak sikerült a nemzetközi békemozgalom legsürgősebb tennivalóit úgy meghatározni, hogy először teljesen világosak és egyértelműek, másodszor elfogadhatók a jószándékú emberek legszélesebb rétgei számára, a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői számára, ha azok őszintén akarják a békét, vetett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth- díjas egyetemi tanár szólalt fel. harmadszor: sikerült elérni, hogy a kidolgozott javaslatok valóban alkalmasak arra, hogy egy újabb háború megakadályozásának hatékony eszközei legyenek. A varsói kongresszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét: ne hagyja magát az imperialisták eszközévé lealacsonyítani. Nagy szolgálatot tett a béke ügyének az a pontos meghatározása az agressziónak, amit a kiáltvány nyújt: „Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármely ürüggyel, bármely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres erőt.“ A felhívás felszólítja valakin ennyi ország parlamentjét, dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek alapján az új háborúnak bármilyen formában való propagálását büntetni fogják. A kiáltvány a legerélyesebben szembefordul az amerikai hadsereg kegyetlenkedéseivel Koreában. A felsorolt javaslatok között különösen fontos helyet foglal el a szovjet delegáció vezetője, Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott javaslat a fegyverkezés csökkentésére. A varsói Világkongresszus programjának végrehajtására megválasztotta nemzetközi vezető szervét, a Békevilágtanácsot. A Békevilágtanács szélesebb alapokon nyugszik, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, mert egyesíti az összes népek képviselőit, azokat is, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek. Korunk nem a zsarnokok elnyomó és népgyilkosok győzelmének, hanem a népek győzelmének korszaka. Békevédelmi törvény Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Békevilágkongresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével, megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszek egy békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értelmében népi demokratikus országunkban a háborús propaganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. Andics Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fogadták, majd a beterjesztett javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Ezután Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. Korunk nem a zsarnokok, hanem a népek győzelmének korszaka JÖVŐÉVI JÓ TERMÉSÜNKÉRT — A BÉKÉÉRT Aki ma Csongrád megye határában jár, a szépen zöldülő vetések, nagy hasábokban felforgatott mélyszántások közt csak it-ott talál elmaradt, szántatlan földsávot, ahol még nem végezték el a mélyszántást. Ez az elmaradt rész Csongrád megye mélyszántási előirányzatának csupán 2—3 százalékát teszi ki, de hozzátehetjük, hogy ezeken a földeken is ott puffog a traktor, vagy már beleakasztották dolgozó parasztjaink az ekét. Mindezt megállapítva, bátran, anélkül, hogy önelégültek lennénk, vagy túlzásba esnénk, mondhatjuk, hogy ha most állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink, s az egyénileg dolgozó parasztok mindent beleadnak a munka befejező lendületébe, egykét napon belül, ha csak erős esős idő be nem áll, befejezzük a mélyszántást. Csongrád megye dolgozó parasztsága tehát most újabb győzelem előestéjén áll. Még néhány holdat kell felszántani — és elkészítettük tavaszi növényféleségeinknek a magágyat, megvetettük jövő évi termésünk alapját. Az a tény, hogy december 1-én csupán 1—2 százalék választ el bennünket a mélyszántás 100 százalékos teljesítésétől, bizonyítja, hogy az ezévi mezőgazdasági feladatok végrehajtásában a mélyszántás befejezése a legnagyobb győzelem lesz. A legnagyobb győzelem, de nemcsak azért, mert az ország megyéi közül ebben a munkában az elsők között állunk, hanem azért is, mert ugyanezt a munkát az elmúlt évben erre az időre csak 83 százalékig tudtuk teljesíteni. Az idei munkánk nemcsak több, hanem jobb is. Ezt bizonyítják ezekek után felborult nagy hasábok, amelyek arra engednek következtetni, hogy ez idén a gépállomások traktorosai, de a dolgozó kis- és középparasztok is mélyebbre eresztették az ekét, mint tavaly, jobb minőségű munkával végezték el a mélyszántást. A tavaly őszi mélyszántásról mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszédében: ,,A mi megelégedett parasztságunk a népi demokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyek jórészben ki tudták védeni, vagy csökkenteni az aszály hatását.“ — Csongrád megye dolgozó parasztjainak lelkesedése, pontos és jó munkája most sem maradt el. Sőt, mint megállapítható, előrébb állunk, mint tavaly ilyenkor. Hogy előbb állunk, az senkiben sem szabad, hogy elbizakodottságot keltsen. Előre kell tekintenünk és látnunk kell, hogy az ötéves terv célkitűzései nagyobb követelményeket állítanak elénk minden eddiginél. A terv céljait megvalósítani csak szüntelen előretekintéssel, előrehaladással tudjuk. Sőt az ötéves terven belül előttünk áll a minisztertanács határozata növényfejlesztésünk kétéves tervéről, amelynek most kezdjük a második évét. Minek köszönhető, hogy ma, december elsején újabb győzelem, a mélyszántás befejezésének előestjén állunk? Elsősorban kétségkívül annak, amit Rákosi elvtárs mondott február 30-i beszédében, mikor a szocialista átütés terén tapasztalt fellendülésről beszélt. ..Elsősorban annak köszönhető, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdésére összpontosította." Számok, teljesítések bizonyítják ezt Csongrádtól Makóig, Pusztamérgestől Pitvarosig, ahol a pártszervezetek vezetői irányították, vezették ezt a munkát, s már egy héttel előbb befejezték a mélyszántást. A siker alapja az is, hogy ez évben már állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink területei megnőttek, megnagyobbodtak és a földeken dolgozó parasztok a gépállomások traktorosaival karöltve becsülettel végezték munkájukat, szocialista munkaversenyben teljesítették a mélyszántást. De nem utolsó sorban abból született ez az eredmény, hogy növekedett az egyénileg dolgozó parasztok öntudata. Pártunk, népi demokráciánk iránti ragaszkodása. Csongrád megye falvainak népe ezt a munkát is, mint az őszi vetést, a békekölcsönjegyzési harcnak, a béke megvédése harcának tekintette és világosan látja, hogy a mélyszántással is hazánk erejét növeljük s egy újabb ütést mérünk az imperialistákra s a déli határainkon túl csaholó Tito-fasisztákra. Aktív katonája volt ennek a békeharcnak minden kommunista dolgozó paraszt, de különösen élharcosa volt ennek a harcnak valamennyi csongrádmegyei traktorista. Erről ad számot az a 108.374 hold föld, amelyen ez év őszén traktorok végezték el a mélyszántást. Ez a terület mélyszántási előirányzatunk mintegy 55 százalékát teszi ki. Az ipari dolgozók példamutatással jártak elől Csongrád megye falvainak népe előtt. A traktoristák jó és gyors, akadályt nem ismerő munkájukkal még szorosabbra vonták a munkás-paraszt szövetséget. Lendületet adtak a mélyszántás sikeres befejezéséért folyó munkának, amelyben egész Csongrád megye dolgozó parasztsága együttesen harcol, mert az alapos népnevelő munka nyomán meglátta, hogy a győzelem saját jövőjét, az ötéves tervet, a békét biztosítja. Mindent összegezve leszögezhetjük: azért érkezett el Csongrád megye dolgozó parasztsága most újabb győzelem előestjéhez, mert kézenragadta és vezeti a munkásosztály élcsapata, a Párt, amely a nagy Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának évtizedes tapasztalataival újabb és újabb győzelemre viszi a magyar népet. ötéves népgazdasági és kétéves növénytermelési tervünk magvalósításáért, békénk megvédéséért nemcsak a mélyszántást kell időre, becsülettel teljesíteni. Ezzel még nem biztosítjuk, csak ágyat vetünk jövő évi termésünknek. Nem ülhetünk karba tett kézzel, hanem továbbra is előre kell haladnunk. E haladásnak pedig a termelési szerződéskötés sikerébe kell torkolnia. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szerződéses termelés eszköz a nagyobb terméshozamok elérésére, a fejlettebb agrotechnika alkalmazására és a terméseredmények ingadozásának megszüntetésére. Tervünk megvalósításához pedig elengedhetetlenül szükséges mindez. A mélyszántás jó elvégzésével még nem tettünk meg mindent. Szervesen kapcsolódik ehhez a munkához a jó termésért, a békéért folyó harcnak ez a következő láncszeme, a szerződéses termelés. Eredményeink ezen a téren nagyon gyérek. A mélyszántás teljesítése és a szerződéses termelés eddigi százaléka között komoly különbség van. S ez a különbség arra enged következtetni, hogy míg egyik téren pártszervezeteink jó munkát végeztek, a másik téren — és ez a A pénzügyminiszter ezután az állami pénzügyi gazdálkodás (Folytatása a 2-ik oldalon), a szerződéses termelést is sikerre kell vinnünk, mert a mélyszántás győzelemre vitele csak egy lépés a jövő évi jó termésünk felé. Ezzel csak részben biztosítottuk a minisztertanács kétéves tervének megvalósítását s csak úgy lehetünk mind erősebb és erősebb bástya a béke frontján, ha a mélyszántás mellett, most a terménybegyűjtéssel együtt a szerződéses termelést is sikerre visszük. Olt Károly . Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd elmondotta expozéját. Ismertette népgazdaságunk eddig elért eredményeit. A költségvetés folyamatosan fejlődő tényszámai bizonyítják — mondotta —, hogy felszabadult népünk a munkásosztály vezetésével győzelmesen halad előre a szocializmus építésének útján. Megálapította, hogy rohamos fejlődés elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében mutatkozik meg. A gyáripar felemelt termelési tervét 6,9 százalékkal teljesítette túl. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség felszámolása után ma már munkaerőhiány mutatkozik. Olt elvtárs ezután a szénellátás kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy bányáink széntermelése ma több, mint valaha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlődéseszerződéses termelés — elhanyagolták, jóval lanyhábban végezték a felvilágosító munkát. Nem vitték ki úgy, mint ahogy a mélyszántásnál tették, a szerződéskötés politikai és gazdasági jelentőségét a dolgozók közé. Ahol ezen a téren is jó munkát végeztek, mint Mártélyon, Újszentivánon, és a többi helyen, ott már a szerződéskötésben is elérték a százszázalékos teljesítést. Pártszervezeteink vezetői •társ népgazdaságunk hez viszonyítva. Szerszámgépgyártásunkra vonatkozólag megállapította, hogy bár harmincszorosán múlta felül a háború előttit, a fokozott követelményekhez képest viszonylagosan kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kapcsolatosan megállapította, hogy a falusi lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének mozgatója a mezőgazdasági szocialista szektorok erősödése. Erősen emelkedett a falu vásárlóereje is Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelentősen emelkedett, annak ellenére, hogy némely tömegfogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytatta: Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 10 százalékkal emelkedtek, megállapítható, hogy a munkások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múlt évit, ezen a téren is tartsák szem előtt Rákosi elvtársnak február 10-én mondott szavait: „a kommunista jó munkájának próbaköve a termelés eredménye, a jól végzett politikai munkát az emelkedő termelés számai ellenőrzik. ” A termelés emelésének pedig döntő tényezője a szerződéses termelés. Ez most a soronkövetkező feladatunk. A mélyszántás egy-két napon belüli befejezésével s a terménybegyűjtéssel párhuzamosan fejlődéséről Egy év alatt sokszámillió forinttal növekedett a falu vásárlóereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozással zavart kelteni. Népünk kártevőivel szemben a továbbiakban is kíméletlenül fogunk eljárni. A fegyelem minden vonalon való megszilárdításával akadályozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a kereskedelmi szervezetekben megbújó ellenséges elemek tovább garázdálkodhassanak. Népünk növekvő jóléte tükröződik vissza közlkedésünk adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom ez idén ősszel az 1938. évinek már kétszeresét érte el. A forint értéke tovább szilárdult