Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

VIII. FVF. 54. SZÁM. ARA 50 FUJ.GR A barattyási állami gazdaság, a makói „József Attila“­tszcs, a kiskun­­dorozsmai gépállomás és a röszkei dolgozó parasztok versenyfelhívása a tavaszi mezőgazdasági munkák jó végzésére KEDD, 1951 MÁRCIUS (>. Záhony örömmámorban fogadta hétfőn a Magyar-Szovjet Baráti Hónapra érkező szovjet küldöttséget Hétfőn délelőtt érkeztek meg Ma­gyarországra a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapjára a magyar nép vár­­va-várt vendégei, felszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetúnió kül­döttei. Az egész ország dolgozó né­pe szeretettel és lelkesedéssel vár­­ja ezt a napot, amikor hazánk földjére lépnek a szovjet nép fiai, hogy baráti tanácsaikkal, útmuta­tásaikkal újabb segítséget adjanak népgazdaságunk fejlesztéséhez, új országot építő ötéves tervünk sike­res megvalósításához, egyre jobban kibontakozó kulturális forradal­munk diadalra juttatásához. A záhonyi állomás zászlódíszbe öltözve várta a szovjet vendégeket. Záhonyba küldöttség utazott a szovjet vendégek fogadására: Ber­­nát György elvtárs, a Magyar-Szov­jet Társaság titkára, Domokos Já­nos elvtárs, a népművelési minisz­térium főosztályvezetője és Hoser elvtárs, a szovjet nagykövetség kul­turális attaséja. Pontosan 10 órakor futott be a szovjet vendégek vonata az állo­másra. Hatalmas lelkesedés, üdvri­valgás, hurrázás fogadta a vonatról lelépő szovjet vendégeket. A Ma­gyar-Szovjet Társaság nevében Ber­­nát György elvtárs üdvözölte őket. Domokos János elvtárs Révai Jó­zsef népművelési miniszter és a nép­művelési minisztérium üdvözletét tolmácsolta a szovjet vendégeknek. Győri József elvtárs, a szabolcs­szatmár megyei pártbizottság titkára pedig Szabolcs-Szatmár megye dol­gozó népe nevében üdvözölte forró szeretettel a szovjet küldötteket. V. P. Nyikitin elvtárs, akadémi­kus, a küldöttség vezetője válaszolt az üdvözlésre: — Küldöttségünk — mondotta —, amely az MSZT által rendezett Szovjet-Magyar Barátság Hónapjára érkezett, reméli, hogy a két nép kulturális kapcsolatai e látogatás eredményeképpen még jobban­ ki­­szélesednek és elmélyülnek. A ba­rátság további fejlesztése a szovjet és magyar nép között, újabb zálo­ga lesz a békéért, a jobb és boldo­gabb életért vívott harc sikerének. Záhony dolgozói az állomáson lelkes éljenzéssel, hatalmas hurrá­val búcsúztatták a Budapest felé induló küldöttséget. A szovjet küldöttség tagjai: Pavel Baranov elvtárs, a Tudományos­­ Akadémia levelező tagja, Makszim Tank elvtárs, Sztálin-díjas b­elo­­russz költő, a B­­elorussz Szocialis­ta Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja, Vaszilij Amaszov elvtárs, urá­li sztahanovista acélöntő, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának tagja, a zlatouszti Sztálin-kohóművek dol­gozója és Alekszandra Balasova elv­társ, történész, a Történelmi Tudo­mányok kandidátusa. A küldöttséget, a magyar dolgo­zók szeretett vendégeit Záhonytól Budapestig a zászlódíszbe öltözött állomásokon mindenütt ünneplő tö­­megek fogadták. Kis falvakban és nagy városok­ban egyaránt lelkes fogadtatás vár­ja őket. Nyíregyházán Király Endre elv­társ, a városi pártbizottság titkára tolmácsolta a megye dolgozóinak szeretetteljes üdvözlését, melyért Nyikitin elvtárs meghatottal­ mon­dott köszönetet. Alekszandra Bala­­sova a szovjet nők üdvözletét tol­mácsolta a magyar asszonyoknak. — A szovjet nők — mondotta — nem kímérnek sem időt, sem fárad­ságot a békéért folyó harcban. A debreceni nagyállomáson Ba­rát István elvtárs, az MSZT me­gyei titkára Hajdu-Bihar valamen­­­nyi dolgozója nevében köszöntötte a szovjet vendégeket. Nyikitin elvtárs válaszában ki­jelentette: meg vagyok győződve ró­la, hogy ez a Barátsági Hónap még jobban elmélyíti a népeink közötti barátságot. Szolnokon és Budapesten határ­talan lelkesedéssel várják a ma­gyar és a szovjet himnusz hangjai mellett érkező vendégeket. Buda­pesten a fogadáson megjelent Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Rusznyák István, a Tudományos­­ Akadémia elnöke, Kiszeljov elvtárs, szovjet nagykövet, Szmirnov elv­­társ, a szovjet követség első taná­csosa és sokan mások. Az MDP Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz Március 8-át, a Nemzetközi Nő­­napot, a világ asszonyai a mind erőteljesebbé váló békeharc jegyében ünneplik. Az amerikai imperialisták a koreai nép elleni bűnös háborúval, Nyugat-Németor­­szág felfegyverzésével, a fasiszta Tato-banda támogatásával bebizo­­nyították, hogyha rajtuk állna , hódító terveik érdekében lángba bo­­rítanák az egész világot. A béke ügye azonban végsősoron a népek kezében van. A háborító gyújtoga­tók mindenütt szembetalálják ma­gukat az egyszerű emberek milli­óinak harcos békeakaratával. A Béke Világtanács legutóbbi nagy­jelentőségű felhívása, amely java­solja, hogy az öt nagyhatalom kös­­sön egyezményt a háború elkerülé­sére, a világ dolgozóinak újabb millióit sorakoztatja fel a béke szent ügye mellé. Abban a gigászi küzdelemben, amely a béke és a háború között nemzetközi méretekben folyik, nagy szerepet visznek az asszonyok, anyák, a nemzetközi nőmozgalom harcosai. A Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége eddig egy­­magában 91 millió nőt állított csa­tasorba hatalmas szervezett erőként a békéért folyó harc frontján. A Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok asszonyai, lányai újabb, nagyszerű munka­­győzelmekkel, országuk társadalmi, gazdasági, honvédelmi és kulturá­lis erejének további megszilárdítá­sával harcolnak a háború megaka­dályozásáért. A tőkés országok asszonyai ha­­talmas tömeggyűléseken tiltakoznak az imperialista kormányok hábo­rús politikája ellen, s egységesen követelik az atomfegyver betiltá­sát, a népek közötti béke és barát­ság megteremtését. A magyar asszonyok is az el­­­­­­ső sorokban küzdenek a bé­kéért. Két világháború szenvedései árán tanulták meg, hogy a béké­ért harcolni kell. Megértették, hogy családjuk életének és boldog jövő­jének védelme, a béke megőrzése ma elsősorban áldozatkész munkát követel tőlük. Abban, hogy három­­éves tervünket határidő előtt tel­jesítettük, hogy ötéves tervünk ere­deti célkitűzéseit menetközben ha­talmasan megnövelhettük és ezzel a szocializmus építésének ütemét meggyorsíthatjuk hazánkban —­ je­lentős része van a magyar dolgozó nők öntudatos, lelkes munkájának. Ennek az odaadó munkának for­rása, hogy a magyar asszonyok és lányok népköztársaságunknak kö­szönhetik az igazi egyenjogúságot. Népi demokráciáink felszabadította és az országépítő munka alkotó em­berekké formálja a múltban két­szeresen elnyomott nőket. A mi or­szágunkban feltárul minden kapu a nők előtt. Tömegesen kapcsolód­nak a termelő munkába és képes­ségeiket, tehetségüket az élet min­den területén szabadon érvényesít­hetik. A legkülönbözőbb iparágak­ban és a hatalmas építkezéseken példamutatóan dolgoznak és jelen­tős munkasikerekkel bizonyítják be, hogy erőt, fáradságot nem kímél­ve, jogokból és kötelességekből egyenlő részt kérve, építik szabad hazánkat. A szocialista munka­ver­senyben résztvevő dolgozók több mint 96 százaléka nő és közülük közel ezer sztahánovista. Az újí­tók, tapasztalatcsere-átadók sorai­ban, a minőségi termelés első vo­nalában, a selejt csökkentésért ví­vott harcban, a takarékossági moz­galomban — mindenütt ott találjuk őket.­­A nők jól állják meg helyüket CTC a falu szocialista építésében is. Tevékenyen rész­t v­esznek a ter­melőszövetkezetek megalakításában, a csoportok munkájában. A gépál­lomásokon ezernél több traktoros, mezőgazdász, gépkezelő nő dolgo­zik. A magyar nők egyre bátrab­­ban gyürkőznek neki a magasabb képesítést igénylő, felel­ős munka­körök betöltésének. Egyetemeink, főiskoláink hallgatóinak 26 száza­léka nő. Sokan választják élethiva­tásuknak népi demokráciánk arany­­tartalékának, a magyar fiatalság­nak nevelését, oktatását. Az álta­lános iskolai nevelők ül szásaika közülük kerül ki és jelenleg a Pe­dagógiai Főiskola hallgatóinak 48,5 százalékát nők adják. Az állami, gazdasági, és kulturá­lis élet vezető állásait egyre na­gyobb számban töltik be nők. Mi­niszter, 3 miniszterhelyettes, 71 képviselő és 66.000 tanácstag került ki eddig soraikból. Jelentős szám­ban vannak közöttük vezető köz­­tisztviselők, állami üzemek igazga­tói, kórházi főorvosok, stb. A jó munkájukért kitüntetésben részesí­tett nők nagy száma bizonyítja, hogy jól dolgoznak, beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. 533-an kapták meg közülük a Népköztár­­sasági Érdemrend, illetve Érdem­érem különböző fokozatát, 205-ért egyéb magas kitüntetést. A dolgozó magyar nők nem ha­­nyagolják el szülői, családi köte­lességeiket sem. Vállalják a fele­lősséget a családalapításért, segVe­­nek az államnak, hogy gyermekei­ket dolgos, művelt, hazájukat mély­­ségesen szerető emberekké nevelje. A nők egyre szélesebben kibonta­kozó alkotó tevékenységében m­eg­­mutatkozik Pártunk és kormá­nyunk szüntelen, szerető gondosko­dása, segítése. Alkotmányunk biz­tosítja a nők egyenjogúságát. A törvény erejével védi az anyaságot és a gyermeket, a házasság és csa­lád intézményét. Szülési segélyt, fi­­zetős szabadságot biztosít az anyáknak. A Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége javaslatára népköztársaságunk Elnöki Tanácsa rendeletet hozott a sokgyermekes anyák kitüntetéséről és pénzbeli ju­­talmazásáról.­­­ Nemzetközi Nőnapot olyan C't. időszakban ünnepeljük, ami­kor egész dolgozó népünk fokozza erőfeszítéseit, hogy Pártunk II. kongresszusának útmutatásai, új, módosított ötéves tervünk célkitű­zései nyomán hazánkat még gaz­dagabbá, virágzó mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari országgá, s a béke még erősebb bástyájává tegye. Gyáriparunk hatalmas ará­nyú fejlesztése, a nagyüzemi szo­­cialista mezőgazdaság építése — és mindezek nyomán a dolgozók élet­színvonalának nagymérvű emelése — olyan feladat, melynek a megva­lósításában nagy szerep vár a ma­gyar nők százezreire. A gyárak, üzemek nődolgozói szakmai és po­litikai tudásuk fejlesztésével, a szo­cialista munkaversenyben­ való még lelkesebb részvételükkel a fér­fi dolgozókkal egy sorban járulja­­nak hozzá­­ ötéves tervünk ma­radéktalan végrehajtásához. Az ö­­éves terv során 650.000 új mun­kásra és alkalmazottra, 28.000 mérnökre és technikusra van szük­sége népgazdaságunknak. Jelentős részük a nők soraiból kerül majd ki. A magyar asszonyoknak, lá­nyoknak ez a nagyarányú térhódí­tása a termelőmunka területén egyben gazdasági, politikai és kenl­­turális felemelkedésük és egyenjo­­rs­úságuúk teljes meg­valósításának útja is. A falvak dolgozó asszonyai, lá­nyai a mezőgazdasági munkák ide­jében való jó elvégzésével, a ter­melőszövetkezeti mozgalom támo­gatásával segítsék elő a falu szo­cialista fejlődését, a mezőgazdasá­­gi termelés erőteljes emelését. Szocialista építésünk nagy fel­adatai nem szoríthatják háttérbe a nők családi, szülői hivatását. A ter­­melőmunkában résztvevő nők mu­tassanak elsősorban példát az új nemzedék gondos nevelésében. Ne­veljék gyermekeiket dolgos, fegyel­mezett emberekké, népünket, a Szovjetuniót, a Pártot forrón sze­rető, igaz hazafiakká­ sz­írt szervezet­eink fokozzák a­­­ politikai nevelőmunkát a magyar nők körében. Segítsék elő fejlődésüket, léptessék őket elő me­részen és bizalommal népi demo­kráciánk gazdasági, politikai, kul­turális életének különböző vezető helyeire. Nyújtsanak nekik segít­séget feladataik jobb megoldásához támogassák az MNDSZ-szervezetek munkáját. A termelőmunkában, gyermekeik példás nevelésében ki­emelkedő dolgozó nőknek tartunk soraiban a helyük. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából sze­retettel üdvözli a munkásnőket, a termelőszöve­kezetekben és egyéni­leg dolgozó parasztasszonyokat, a mérnököket és technikusokat, neve­lőket és egészségügyi dolgozókat, a tudomány, a művészet, az állami hi­vatalok dolgozó nőit — országunk összes asszonyait és leányait. Jár­janak elöl az magyar nők a jövőben is példamutatóan a népi demokrá­ciánk gazdasági és kulturális fel­virágoztatásáért, a szocializmus építéséért folyó harcban. Járjanak elöl békemozgalmunk fejlesztésé­ben, amihez komoly segítséget nyújt a Béke Világtanács nagyjelentősé­gű felhívása, járuljanak hozzá minden erejükkel és lelkesedésük­kel hazánk békéjének további meg­szilárdításához. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A kongresszusi beszámoló nagygyűlés bebizonyította: Szeged dolgozói egységesen sorakoznak fel a kongresszusi határozatok végrehajtására Közel negyvenezer szegedi dol­­gozó hallgatta meg vasár­na­p délelőtt Zöld Sándor elvtárs kongresszusi beszámolóját Vasárnap reggel a kongres­­­szusi beszámoló nagygyűlésre fel­vonuló szegedi dolgozók lelkes énekét visszhangzottak a szegedi ideák. A színes transzparensek, vörös és nemzetiszínű zászlók er­deje alatt vonultak fel Szeged dolgozói a Klauzál­ térre, a nagy­gyűlés színhelyére. Nemcsak a tér, hanem a környező utcák is megteltek az ünneplő dolgo­zókkal­. Körülbelül negyven­ezer szegedi dolgozó vett részt a kongresszusi beszámoló nagygyű­lésen, amely külsőségeiben és hangulatában is visszatükrözte azt a hatalmas lelkesedést, len­dületet, építeni akarást, amely a kongresszusi munkaversenyben, a Kongresszusi Héten jellemezte a szegedi dolgozók munkáját. Az üzemek dolgozói transzparensei­A szegedi dolgozók lelkesedéssel üdvözölt­é­k a nagygyűlésre értkező dr. Zöld Sándor elvtársat, a Politi­kai Bizottság tagját, a Magyar Népköztársaság belügyminiszterét, Francois Billoux elvtársat, a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagját, valamint a párt- és tömegszervezetek képvise­lőit. Az ünnepséget a szegedi Rend­­őrzenekar nyitotta meg a Himnusz eljátszásával, majd Zombori János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság tit­kára nyitotta meg a kongresszusi beszámoló nagygyűlést. — Szeged dolgozói élénk figye­lemmel kísérték Pártunk II. kon­gresszusát — mondotta —, mert tudták, hogy a kongresszus megha­tározza mindazokat a feladatokat. FREXCOIS BILLOUX, ken hirdették a kongresszusi mun­­kaverseny élenjáróinak neveit és teljesítményeit. Az emelvényt Lenin, Sztálin, Rákosi és Thorez elvtársak arc­képei díszítették. Alattuk francia és magyar felirat: ,.Éljen a francia és magyar nép barátsá­ga, éljen Thorez elvtárs!” Az emelvény előtt Szeged két élüze­me, az Újszegedi Kendergyár és a szegedi Textilkombinát dolgozói sorakoztak fel. Hosszú sarokban, zászlókat lengetve érkeztek a vá­ros különböző pontjairól a felvo­nuló csoportok a Klauzál­ térre. A nagygyűlés megkezdése előtt népi tánccsoportok szórakoztatták a dolgozókat. A felszabadult, vi­dám, lüktető élet mutatkozott meg a nagygyűlésen résztvevő dolgo­zók hangulatában, amelyek a dolgozó magyar nép fel­­emelkedését célozzák. Pártunk II. kongresszusán hozott határozatok évekre megjelölik a tennivalókat, amelyeket a szocializmus felépítése érd­ekében el kell végeznünk. A mai nagygyűlésen tárgyalja meg Szeged népe azokat a feladatokat, amelyeknek sikeres végrehajtása nagymértékben elősegíti hazánkban a szocializmus építésének megvaló­sítását. Ezután Szeged legjobb dolgozói vörös szekfűből készített kosarat, szegedi papucsot és egyéb aján­dékokat nyújtottak át a vendégek­nek. Az ajándékok átadása után a Szegedi Kenderfonógyár és az AVI népi tánccsoportja az emelvény előtt népi táncokat mutatott be, gozók nyomorúságos helyzetét. — Cherbourgban — mondotta — a dokkmunkások asszonyai nem tudtak tejet vásárolni, helyette főtt burgonyalevet voltak kénytelenek gyermekeikkel itatni. A munkanél­küliség állandóan nő. A szénhiány ellenére egyre több tárnát zárnak be. A kormányon lévő pártok, hogy a háborús politikájukat keresztülvi­­hessék, megsértik az alkotmányt, aljas rendőri rendszert vezet­tek be, amely üldözi a békéért és kenyérért harcoló dolgozókat. A francia nép a Kommunista Párt vezetése alatt minderre erőteljesen válaszol. A dolgozó tömegek nyo­mása alatt a katonai törvényszék kénytelen volt felmenteni a vád alá helyezett békeharcosokat. Számunkra a legfontosabb fel­­adat most az, hogy Németország újrafelfegyverzését s Franciaország túlfegyverkezését megakadályoz­zuk. Ezen az úton váltjuk valóra jelszavunkat: „Franciaország népe sohasem fog harcolni a Szovjet­unió ellen.” A nagygyűlés résztvevői viharos tapssal üdvözölték e sza­vakat. „Éljen Thorez!” — zúgott mindennynen. — A ti sikereitek igen nagy se­gítséget jelentenek számunkra — folytatta Francois Billoux. A ti ötéves tervetek minden eredménye erősíti a béketábort és súlyos csa­­pást jelent ellenségeinkre, Francia­­országban is. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy megakadá­lyozzuk a háborús uszítókat bűnös terveik keresztülvitelé­ben. Szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta Francois Billoux elv­társ beszédét. A szegedi dolgozók lelkesen ünnepelték Thorez elvtár­­sat, a francia és a magyar nép barátságát. Óriási lelkesedés közepette kezdődik meg a nagygyűlés Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a háborús uszítók terveinek megvalósítását Amikor Francios Billoux elvtárs „Éljen Thorez!” lépett a mikrofon elé, a ter­min- Francios Billoux elvtárs beszé­den részéről felharsant a kiáltás:­mólójában ismertette a francia dol­

Next