Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-01 / 177. szám
Vll. ÉVF. 203. SZÁM Az életből vett példákkal agitáljunk a C-terv teljesítéséért Legfontosabb feladatunk most a seséplések minél előbbi befejezése, fa terménybegyűjtés teljesítése és túlteljesítése. Miért? Csongrád megye az országos begyűjtési verseny negyedik helyezéséről a harmadik helyre került ismét vissza. Csupán dicsőségbeli ügy ez? Ez dicsőség, de olyan dicsőség, amely a legszorosabb kapcsolatban áll a dolgozó parasztság érdekével. Mennyiben érdeke a csongrád megyei dolgozó parasztoknak, hogy minél előbbre kerüljön a megye az országos versenyben? Nézzünk egy példát. Hódmezővásárhely dolgozó parasztsága 160 vagon gabona begyűjtését irányozta elő a C.vételi terv teljesítése terén. A tervet a tanács úgy készítette el, hogy számbavette: mennyi termett a város területén, mennyi ebből a fejadag, a géprész, stb. (de így történt a megye községeiben is) s megállapította, hogy a C vételi előirányzat reális, teljesíthető. Vásárhely esetében tehát 160 vagon kenyérgabona beadásáról van szó C-vételi jegyre. Ha ezt a mennyiséget maradéktalanul begyűjtik a vásárhelyi dolgozó parasztok, akkor ez azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben a maguk érdekében cselekedtek. Miért? Az állam a C-vételi jegyre beadott kenyérgabona után mázsánként 80 forintot fizet (a kötelező után hatvanat). Ehhez járul a szeptember 5-ig beadott gabona után a 4 forintos mázsánkénti jutalom. Tehát Vásárhely dolgozó parasztsága 160 vagon gabona C-vételi jegyre történő begyűjtése esetén (mázsánként 20 forinttal több az ár, mint a kötelezőnél) 320.000 forinttal többet kap. Ha a szeptember 5 előtt beadott gabonánál hozzászámítjuk a mázsánként 4 forintos jutalmat, akkor 384 ezer forintot kap a város dolgozó parasztsága. A 384 ezer forint többlet jelentőségét akkor értjük meg világosan, ha figyelembe vesszük, hogy 21 tanyaközpont építésére, továbbfejlesztésére fordítottak a megyében mintegy 300 ezer forintot. Most ezt az összeget közvetlenül saját háztartása gyarapítására használhatja fel Hódmezővásárhely dolgozó parasztsága. De kap más kedvezményt is: a szabadörlési kedvezményt és a beadott C-vételi jegyes gabona minden mázsája után a 75 forintos textilutalványt. A begyűjtési terv teljesítése, sőt túlteljesítése anyagi haszon. Ez azért hangsúlyozzuk ennyire ki — számokkal bizonyítva —, mert, ha dolgozó parasztságunk ezt világosan látja, nem lesz közöttük egyetlen egy sem, aki felesleges gabonáját ne adná be szívesen az államnak. Pártszervezeteink, állami funkcionáriusaink általában szeretnek általánosságban beszélni a begyűjtésről, a cséplésről. Szólamokat használnak: „A szocializmus építése megkívánja a begyűjtés fokozását... A béke védelme megkívánja, hogy minél több gabonát gyűjtsünk be ..stb. De megfeledkeznek arról, hogy a begyűjtés anyagi hasznát mutassák be a dolgozó parasztnak. Ha el is mondják, hogy a C- vételi jegyre beadott gabona minden mázsája után 75 forintos textilutalványt kap a dolgozó paraszt, jutalmat, őrlési kedvezményt, stb. — ezt csak gépiesen ismertetik, de nem magyarázzák meg a falu, a város, az egyes ember életéből vett eleven példákkal, hogy mit jelent ez a falu, a dolgozó parasztság összessége és egyenként a dolgozói parációs munkánk a begyűjtés érdekében mintha egy kissé jobbra sán raszt szempontjából. Ezzel agitítana! Helyes az, mint például Zsombor hogy a népnevelők ismerik egyes dolgozó paraszt anyagi viszonyait. Tudják, hogy azok mit szeretnének vásárolni és ezt érvként használják fel agitációs munkájukban. („Vedd meg ezt a szép textilanyagot, cipőt“, stb. >rabdj még be gabonát, lesz jó pénzedbe ! De tapasztalható a megyében olyanfajta elhajlás, jelenség — például Csanádpalotán, Királyhegyesen —, hogy a dolgozó parasztoknak kevesebb gabona őrlésére akartak engedélyt adni, mint amennyi a C-jegyre beadott mennyiség után járna. Ezzel a „módszerrel“ nemhogy gyorsítanák a begyűjtést, hanem egyenesen akadályozzák. Dolgozó népünk állama biztosította, hogy azok a dolgozó parasztok, akik felesleges gabonájuk egy részét beadják C-vételi jegyre, a beadásnak megfelelően szabadőrlési kedvezményben részesüljenek. A szabadőrlési kedvezményben való részesítés ösztönzi a dolgozó parasztságot a begyűjtés túlteljesítésére. Népnevelő munkánkban arra kell törekednünk, hogy minél több gabonát gyűjtsünk be a nép raktárába. Minden község a megyében ne csak teljesítse, hanem lehetőleg túl is teljesítse C-vételi előirányzatát A C-vételi előirányzat túlteljesítésének lendítőkereke éppen az, hogy biztosítjuk dolgozó parasztságunk számára a szabad őrlési kedvezményt. A minisztertanács begyűjtésről szóló rendelete törvényes rendelkezés, a törvény erejével biztosítja minden dolgozó paraszt számára jó teljesítése után az őrlési kedvezményt. Aki ezt megsérti, az nemcsak a dolgozó paraszttal, hanem az állammal is szembekerül. A leghelyesebb az, ha úgy mennek ki a népnevelők munkára, mint Bordányon, legújabban Üllésen, Ásotthalmán, de a szegedi járás jónéhány községében, hogy a dolgozó paraszt beszolgáltatási lapjáról számítják ki, hogy mennyit adjon C-re, hogy jusson szabad őrlésre is. Az életből vett példákkal kell meggyőznünk a dolgozó parasztot. Most minden községben az a feladat, hogy felmérjék:ki, hogyan teljesített és az egyéni agitáción keregétül győzzünk meg minden dolgozó parasztot a kötelezettség jó teljesítéséről. Ez most a terménybegyűjtés fő láncszeme. Ahol ez nem így történik, nem tudunk eredményt elérni. Jellemző erre Maros- Zele esete. Kovács László elvtárs, a megyei tanács sajtóelőadója — aki instruktori munkán van kint a begyűjtésben jócskán elmaradt Maroslelén — arról ír hozzánk küldött levelében, hogy versenyben állnak a cséplőgépek ,,a minőségi munka megjavítása, a szemtisztaság fokozása, a szemveszteség kiküszöbölése, a jó agitációs munka megszervezése, stb. érdekében.1. Ez helyes de ezzel egyidőben miért nem gondolkoznak azon Maroslelén, hogyan tudnák határozottan megfordítani a szekér rúdját. Hogyan, milyen módszerekkel és érvekkel lehetne minél több dolgozó parasztot meggyőzni Maroslelén a C-vételi terv teljesítéséről is. Kevesebb frázist, több hétköznapi tettet. Lenin elvtárs mondotta ezt így. A megye községeiben a begyűjtési terv túlteljesítéséért, a C-vételi terv teljesítéséért fellendülő népnevelő munka és a begyűjtés érdekében alkalmazott minden új módszer csak akkor válik eredményessé, ha valóságosan, az életből vett példákkal bizonyítjuk be a terv teljesítésének szükségességét. A népnevelő munka legyen frázisoktól mentes, a népnevelő munka magva legyen maga az élet. Az, hogy a szabad őrlési és egyéb kedvezmények ismertetésével, helyi példákkal bizonyítjuk be minden dolgozó parasztnakhogy jobblétét, családja életszínvonalát emeli azáltal, ha teljesíti a C.tervet is. Az elkövetkező napokban tehát kutassunk fel és használjunk minél több gyakorlati, az életből vett példát a dolgozó paraszt meggyőzésére. A helyes gyakorlati példa minden dolgozó parasztot meggyőz hazája iránti hazafias kötelezettségéről. A népnevelő munka eme tartalma még feljebb viszi Csongrád megyét a begyűjtési verseny lépcsőjén, ' " ‘ **" __/ AISA 50 FNI.LF.l. —-----------------------------------------------------------------------a Néhány nap alatt 18 új tszcs belép« Újszegede« Újabb amerikai provokáció a keszoni övezetben Ünnepélyesen nyílik meg Szegeden az ország első műszaki és közlekedési egyeteme SZOMBAT, 1851. SZEPTEMBER 1. „MÉN] KÖNYV S LÉGY BÉKEHARCOS !" Darvas József közoktatásügyi miniszter beszédével ünnepélyesen megnyíltak a könyvnapok Budapesten Budapesten a Könyvnap ünnepélyes megnyitója a Magyar Írók Szövetségének a Nemzeti Színháznál felállított könyvsátra előtt zajlott le pénteken délelőtt. Itt Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. — Az idei Könyvnap: a hetedik a felszabadulás óta. Hét év alatt életünk változásával, kultúránk, irodalmunk változásával és fejlődésével, mindenekelőtt a nép és a kultúra viszonyának alapvető megváltozásával más lett a könyvnapok jellege és szerepe — mondotta a többi között. — Hogy mik voltak a könyvnapok a felszabadulás előtt — tudjuk jól. Leginkább a kiadók üzleti akicója volt ez — a nyári „uborkaszezon“ idején, amikor az egész évi nem soknál még kevesebb volt a forgalom — valahogyan egyensúlyban tartani az üzleti mérleget. Jelszavakban persze nem ilyen meztelenül, hanem inkább így jelentkezett ez: „Támogasd a magyar irodalmat’1. De nem irodalom, hanem ipartámogatás volt ez elsősorban — a nem minden tekintetben tisztességes ..könyvkiadó ipar és ipartámogatás volt úgyis, hogy a magyar írók közül elsősorban az „író-iparosok" jutottak szóhoz, nyilvánossághoz a könyvnapokon is, meg azok, akik bértollnokokként a Horthy-rendszert, az elnyomást dicsőítették. Óriási utat tett meg az elmúlt hét év alatt a könyv is, az író, az igazi író is! Találkozott ‘ a végtelen messzeségből jövet a nép és a kultúra. Népünk megtalálta és megszerette a könyvet, a tudás forrását. Hadd említsek csak egy jellemző számot, amely erről beszél. 1938-ban 3126 könyv jelent meg, kereken 7,5 millió példányban, s az elmúlt évben 6404 könyv jelent meg, kereken 63 millió példányban. S maga a Könyvnap is mennyit változott a számok tükrében is. Egykori statisztikai adatok szerint az 1942-es könyvnapon eladtak Budapesten 32.700 és vidéken 4700 könyvet, a tavalyi 1950- es könyvnapon pedig Budapesten 271.000 és vidéken 200.000 könyvet. — Budapesten ma összesen 1320 helyen tartunk könyvnapot, közöttük 1250 üzemben. Szeptember 8- án kétezer faluban, 180 gépállomáson, 132 állami gazdaságban, 900 vidéki üzemben nyílik meg a könyv ünnepe. — A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozata kimondotta — jelentette ki beszéde végén Darvas József — „a felemelt ötéves terv megvalósításának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támogatni kell a kultúrforradalom további kibontakozását, az egész dolgozó nép szaktudásának és általános műveltségének nagyarányú emelését". Minden könyv, minden betű előrehaladás ebben. Ez a könyvnap is legyen a betű, a kultúra még szélesebb elterjedésének a segítője, legyen újabb győzelem kultúrforradalmunk, békés építésünk, a béke megvédéséért folyó küzdelmünk útján. A költő szavait kissé átalakítva így indítjuk útnak a könyvek százezreit a dolgozók otthonai felé: Menj könyv, s légy békeharcos! ELŐRE A BÉKEBEGYŰJTÉSÉRT Újszegeden több dolgozó paraszt csatlakozott a begyűjtési páros versenyszerződési mozgalomhoz Doszpoly Dániel és Papp Mihály példát mutatott hazafias kötelességteljesítésével Újszeged, Bérkert utca 86. szám. Itt lakik Doszpoly Dániel 2 holdas kisparaszt. Jókedvű idős ember, olyanfajta, aki egy percig sem tud tétlenül ülni. Bizonyítja ezt a ház körül elterülő kiskertészet is, melynek növényei szépen gondozottak s minden talpalatnyi földet jól kihassál benne. — Igen — mondja Doszpoly Dániel —, minden kis szabad időmet itt töltöm el a kertben, mindig találok munkát. Két hold földön gazdálkodom és azonkívül ez a kert 500 négyszögöl. Nem sok a földem, de igyekszem jól megművelni, hogy minél többet teremjen. De meg is fizeti a munkámat sokszorosan. Egy hold búzát vetettem most is és 16 mázsa 16 kilót adott. Teljesítettem is beadási kötelességemet időben, egyenesen a géptől vittem be a gabonát a begyűjtőhelyre. — Begyűjtési versenyben vagyok Papp Mihállyal. Versenyt indítottunk, hogy melyikünk teljesíti magasabb százalékra beadási kötelességét. Én 800 százalékra vállaltam a gabona beadás teljesítését, a takarmány beadást pedig 500 százalékra. Meg is tartottam a szavam, de nem annyit, hanem még többet vittem be mindkettőből, úgyhogy a búzabeadást 988 százalékra a takarmány beadást pedig 668 százalékra teljesítettem. A tojás- és baromfi beadási kötelességemet is teljesítettem már. Még hátra van a kukorica és a krumpli beadás és aztán büszkén mondhatom, hogy eleget tettem minden kötelességemnek. — Itt van a krumpli is, már szedjük — mutat a kerítésen keresztül a kiterített szép rózsakrumplira. — Szépen termett az idén! A kukoricából is hoztam be mintát, ott szárad az eresz alján. Azt is viszem be mindjárt, mihelyt csak lehet. Ne maradjak adósa az államnak. — Itt van például az iparcikk utalvány — veszi elő táskájából a két darab 75 forintos C-utalványt. Éppen ma voltam benn érde a városban, a feleségem holnap már le is akarja vásárolni. — Igen — szólt ki a felesége az ajtón —, ruhaanyagot szeretnék vásárolni magamnak, meg ami fennmaradt összeg, azon különböző apróságokat. — Kaptam gyorsbeadási jutalmat is — folytatja tovább a gazda —, de ez csak az, amit közvetlenül kaptam. Itt van mindjárt a ház előtt a nagy ajándék, a köves út is. Tavaly ilyenkor lett készen. Addig, ha eső volt, bokáig érő sárba jártunk be a városba. Most pedig itt van a villamos is. Arról talán ne is beszéljünk, hogy milyen sokáig vágyakoztunk utána. Azóta, hogy elkészült, szinte percek alatt benn vagyunk a városban. Előtte pedig órákig cammoghattunk a városba, ha piacra akartunk menni, vagy más elintézni valónk akadt. — Ezekre gondoltam akkor is, mikor a kötelességemet teljesítettem. Tudom jól, hogy az államunk is csak úgy építhet utakat, villamosvonalat, gyárakat, ha mi dolgozó parasztok is mindannyian eleget tettünk kötelességünknek. Doszpoly Dániel versenytársa Papp Mihály, Gyergyói u. 2 Szám alatti 2 holdas kisparaszt. Ő is hasonlóképpen gondolkodik s a versenyszerződésben vállalt kötelességét túlteljesítette. Búzából 800 százalékot vállalt és 988 százalékra teljesítette beadási kötelességét. Árpából 500 százalékra vállalta beadási kötelessége teljesítését és 644 százalékot ért el. De kijelentette, hogy nem áll meg ennél az eredménynél s most ha beviszi a kukoricáját, a takarmánybeadási kötelességét ezer százalékra teljesíti. Ezzel is ki akarja fejezni békeakaratát, mert jól tudja, hogy beadási kötelessége túlteljesítésével is a békét védi és gyermekei számára biztosítja a boldog és vidám jövőt. Doszpoly Dániel és Papp Mihály példáját sok újszegedi kisparaszt követte, akik ugyancsak egymással versenyezve teljesítették túl beadási kötelességüket. Nagy József és Csűri László például 300 százalékra vállalták, hogy túlteljesítik búzai beadási kötelességüket. Ezzel szemben Nagy József 510 százalékra, Csűri László pedig 462 százalékra teljesítette beadását, özv. Farkas Andrásné Ábrahám Pállal áll versenyben. Ők is túlteljesítették vállalásukat. Farkas Andrásné 400 százalékos vállalását 727 százalékra, Ábrahám Pál 360 százalékos vállalását 441 százalékra teljesítette. Német Péter 100 százalékos vállalását 339 százalékra, Németh András 200 százalékos vállalását 369 százalékra teljesítette. Lehetne sorolni tovább a neveket, hisz Újszegeden is már sok dolgozó paraszt indult egymással versenyre, azért, hogy melyikük ad több búzát, kenyeret a magyar dolgozóknak. Szeged dolgozó parasztjai csatlakozzanak a versenyhez, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a beadás terén. Azok a dolgozó parasztok is, akik még nem teljesítették beadási kötelességüket vagy nem vitték még be felesleges gabonájukat, használják ki, hogy kormányunk szeptember 5-ig meghosszabbította a gyorsbeadási jutalom osztását és még a hátralévő néhány nap alatt tegyenek eleget beadási kötelességüknek. Járuljanak hozzá gabonájuk beadásával ahhoz, hogy Szeged város továbbra is élen haladjon a megyei városok között s büszkén jelenthessék a szegedi dolgozó parasztok, hogy szeptember 5-ig mindannyian teljesítették kötelességüket. A minisztertanács ülése Az MTI jelenti: A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a „tudományok doktora“ tudományos fokozat bevezetéséről és az egyetemi oktatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások szabályozásáról. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére rendeletet fogadott el a minisztertanács a szerződéses termelésről. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság javaslatára a minisztertanács rendeletet hozott a sportszervezetekről.