Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

’S" VII. ÉVF. 229. SZÁM A Békek­ölcsön jegyzés ötödik napja Újbékéért, a háború ellen... a gyermekeimért ! Ezeket a szavakat lehet legsűrűbben hallani ma mun­kások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek szájából. A Békekölcsön-jegyzés ötödik napján vagyunk. A megye üzemei­ben a munkások, régi harcos ha­gyományaikhoz híven, élenjárnak a béke harcában. Az államnak köl­csönadott forintok bizonyították be újra és újra, hogy a magyar mun­kásosztály hivatott vezetője a ma­gyar népnek. A járások, falvak, községek dol­gozó parasztjai egyre hatalmasabb összegekkel csatlakoznak ehhez az immár népszavazássá növekedett hatalmas népmozgalomhoz. Igen, népszavazás ez. A munká­sok példamutatása nyomán a dolgo­zó parasztság tesz hitet hűségé­ről, a béke és szabadság 800 milliós tábora mellett. A béke ügye s az egyéni jólét ügye ma nálunk egy­beforrt, ezért jegyeznek a dolgozó parasztok Békekölcsönt. Éppen az­ért, mert a Békekölcsön ügye és az egyéni jólét ügye és a­ béke ügye eggyéforrt. A falu kulákjai vad támadást indítottak a Békekölcsön, a begyűjtés ügye ellen. Támadnak tehát a kuláko­k népünk jóléte, né­pünk felemelkedése ellen. Az egész falu ügyéről van most szó. Arról, hogy a felemelt ötéves terv során az eddiginél is gyorsabb ütemben fejlődjék a jólét a falun, hogy az eddiginél is gyorsabb ütem­­ben gyarapodjék a dolgozó paraszt­ság. Csak természetes, hogy nem tetszik a falu dolgozó parasztjai­nak a gyarapodása az olyan Má­koknak, mint a nagyságos Nagy Ernő Makón. Hiszen ők éppen a dolgozó parasztok szegénységéből éltek. De annál inkább tetszik a béke, a gyarapodó jólét a kulákok által hajdanában elnyomott dolgozó pa­rasztoknak. B. Szűcs Sándor, Ma­kó, Attila­ utca 61. szám alatti la­kos, dolgozó paraszt kijelenti: ,,A felszabadulás óta érzem magamat igazán embernek. Látom, hogy a Párt szüntelenül segíti a dolgozó parasztságot. Azt akarja, hogy mű­velt, ku­ltúrált, boldog és megelége­­dett legyen minden dolgozó a szo­cialista rendszerben. A dolgozó pa­rasztok nem úgy élnek, mint a régi Horthy-világ’ban, amikor el voltak nyomva­ A földesurak és kulákok kénye-kedvére voltak kiszolgáltat­va“. 400 forintos Békekölcsön-jegy­zéssel járult ahhoz, hogy hama­rabb megvalósuljon a boldog élet, amit ő is kíván a dolgozó paraszt­ságnak. B. Szűcs Sándor példája azt bi­zonyítja, hogy a dolgozó parasztok nagy tömege világosan látja, hogy a Békekölcsön-jegyzés az ő saját egyéni javát szolgálja legelőször is. Világos, a pártszervezeteknek, a népnevelőknek most az a feladatuk, hogy minden dolgozó parasztnál magyarázzák meg azt, amit_ B. Szűcs Sándorok már megértet­tek. Ez a népnevelő munka béke­­harc. Békeharc a nép ellenségeivel szemben. Harc a dolgozó paraszt­ság ellenségei ellen, csapás a kulá­­kokra. Minden újabb Békekölcsön­jegyzés újabb csapás a háborúra spekuláló amerikai imperialistákra, újabb csapás a háborús uszítók ügynökeire, a kulákokra, akik azt a világot szeretnék újból a dolgo­zók nyakára hozni, amelyben a megszorult dolgozó parasztoknak ők adtak „kölcsönt“, amelyik úgy támogatta a dolgozó parasztot, mint akasztott embert a kötél. Ezek a kulákkölcsönök azután azt eredmé­nyezték, hogy a dolgozó parasztok földje egy-két év alatt rendszerint a kulák földjét dagasztotta. Sok középparaszt volt ezeknek a kulák­­kölcsönöknak éveken keresztül adó­­fizetője. Míg a dolgozó paraszt ve­rejtékezett, addig a kulák zsebre­­vágta a dolgozó parasztok verejté­kének hasznát. Most a dolgozó parasztok végre a magyar nép történelmében először olyan jó helyzetbe k­erültek, hogy nincs szükségük a kulákok kölcsö­­nére. Miért nincs szükségük? Az­ért, mert a dolgozó parasztok föld­jét nem a méregdrága kulákiga szántja már, hanem a munkásosz­tály adta gépállomás traktora. Nincs szükségük­, mert a vetőma­got már nem a Mákoktól kapja a dolgozó parasztság, hanem a nép állam­ától és man is akármilyen ve­­tők számára a tőmagot, hanem a lehető legjobbat. Hogy mennyire megváltozott a dol­gozó parasztok élete, azt egyetlen szám bizonyítja: szeptember 30-án Nagymágocson déli 12 óráig 2000 forint áru iparcikket vásároltak a dolgozó parasztok és a földműves­szövetkezet vezetőit megkérték, hogy sürgősen rendeljenek újabb iparcikkeket. Nagymágocson egy vasárnap délelőtt 2000 forintos for­galmat, amióta a község fennáll, még nem bonyolítottak le. A vásár­lók pedig a dolgozó parasztok vol­tak. A kulákok, akiknek ez a gyors fejlődés fáj, most igyekeznek azt elhíresztelni Nagymágocson, hogy: „Látjátok, kevés az iparcikk“. A dolgozó parasztok erre úgy válaszoltak: Mi emlékszünk olyan időre, amikor tömve voltak a falu­ban a boltok iparcikkei, de azt csak a kulákok vásárolták, mert mi csak nézni tudtuk, de megvásárolni nem. Most azért „kevés az iparcikk“, mert négyszer-ötször annyit tu­dunk vásárolni, mint valaha is. És éppen azért jegyeznek Békeköl­csönt a dolgozó parasztok, hogy több gyár, több iparcikket juttat­hason a falura. A több iparcikkért több Békeköl­csönt jegyeznek, így válaszolnak a kulákok hazugságaira a dolgozó pa­­rasztok. Ezért kell most a pártszer­vezeteknek, a tömegszervezeteknek, a békebizottsá­goknak a dolgozó pa­rasztok legjobbjait összegyűjteni a falun és harcba vinni a Békeköl­­csön-jegyzés, a begyűjtés nagy ügyéért, a parasztság még szebb, még boldogabb jövőjéért. Sokan a dolgozó parasztok közül most válnak a béli harc katonáivá Sokan közülük most, a Békeköl­­csönjegyzés idején csatlakoznak a dolgozó parasztok jobb életéért har­coló népnevelők békeharcos seregé­hez. Ilyen új katonája a békemoz­­galomn­­ak Dancsó Ferenc 4 holdas kisparaszt, aki Nagymágocson sa­ját példájára hivatkozva elment Osztás András 6 holdas és Hege­dűs János 7 holdas középparasztok­hoz és mindkét középparaszt 10—10 mázsa kukoricát szállított be még aznap a nép raktárába és hárman összesen 1200 forint Békekölcsönt jegyeztek. Székkutason Horváth Mihály kö­zép­parasztnak­ már nagy legény­­fia van. Egy hónapja már alhad­nagy bajtársinak hívják a fiát- Amikor Békekölcsönt jegyzett, el­ment a pártszervezethez és kérte, adjanak neki jegyzési ívet, mert 5 agitációs munkát is akar végezni- Még aznap délelőtt két dolgozó pa­raszttársánál 300—300 forintot je­gyeztetett le és mindkét dolgozó pa­­raszt még aznap teljesítette kuko­ricabeadási kötelezettségét. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság legjava nemcsak forintjaival, de felvilágo­sító, meggyőző szavaival is a Bé­kekölcsön-jegyzés ügye mellé akar­ja állítani a falu dolgozó paraszt­ságát. A falusi pártszervezetek fel­adata most az, hogy csatasorba ál­lítsák a falu legderekabbjait a bé­ke, a jólét, az ötéves terv ügye mellett. Több tízezerre tehető azok­nak a dolgozó parasztoknak a szá­ma, akik 200 százalékon felül telje­sí­tették begyűjtési kötelezettségü­ket és már eddig is példamutatóan jegyeztek Békekölcsönt, őket illeti most az a megtiszteltetés, hogy sa­ját jó példájuk követésére­­ szólítsák fel a falu népét. Az egyik feladat tehát, ami előt­tünk áll, hogy a dolgozó parasztok legjobbjait bevonjuk a Béke kölcsön­­jegyzés-gyűjtők soraiba. A másik ami ezzel összefügg az, hogy a be­gyűjtés és az őszi mezőgazdaság munka ütemét meg kell gyorsítani Mert akár a Békekölcsön-jegyzést nézzük, akár az őszi szántást, vagy a begyűjtést, mindegyik egyformán érdeke a dolgozó parasztságnak is, az egész népnek is, mindegyik fel­adat egyformán erősíti a béketábort-A harcban, amelyik a békéért, a dolgozó parasztság jólétéért folyik, ne felejtsék el a falusi pártfunkcio­­náriusok Dózsa György 500 évvel ezelőtt mondott szavait: ,,A vezér példája jobban lelkesít, mint a szavak. A falu kommunistáitól, a tanácstagoktól s a tömegszerveze­­tek vezetőitől joggal várja el a dol­gozó parasztság, hogy tetteikkel is mutassák az utat a dolgozó parasz- AHA 50 FILLÉR I 195 ------1 - Építsd a nép országét, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét, Jegyezz békekölcsönt! KEDD, 1951. OKTÓBER 2. Szeged város megtartotta első helyét, Szeged járás a második a Békekölcsön jegyzésében Az üzemi munkásság után és az üzemi munkásság segítségével meg­­mozdult a falvak, tanyák dolgozó parasztsága is. Egyre sokasodik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a békekölcsönn jegyzés­­sel tesznek tanúbizonyságot arról, hogy megértik a Párt szavát. Napról-napra, óráról-órára újabb eredményeket hoz Csongrád me­gyében a békekölcsönjegyzés. Sze­ged járás dolgozó parasztsága fel­sorakozva az ipari munkásosztály mögé, az étre tört. A vasárnapi agitációs nap során a dolgozó parasztok ezrei szavaz­tak boldog, szabad jelenünk, jö­vőnk, az ötéves tervünk béketerve mellett békekölcsönjegyzéssel. A békekölcsönjegyzésben vasárnap a következő rangsor alakult ki: 1. Szeged város, 2. Szeged járás, 3. Makó város, 4. Szentesi járás, 5. Makói járás, 6. Szentes város, 7. Csongrádi járás, 8. Csongrád város, 9. Hódmezővásárhely. Szegedi járás élretörése a dol­gozó parasztság hatalmas lelkese­dését bizonyítja a békekölcsönjegy­zés mellett. Egyetlen nap alatt a hatodik helyről a második helyre tört föl Szeged járás. Megtisztelő helyezését a kom­munista dolgozó parasztok pél­damutató jegyzésének köszön­hette elsősorban és annak, hogy a Szeged járás községeiben a begyűjtésben és a békekölcsön­jegyzésben élenjáró dolgozó parasztokat nagy számban be­vonták a népnevelő munkába. Szeged járás területén a községek között legjobb Gyálarét, Ószentiván és Öttömös. Ez a három község a békekölcsönjegyzésben a megye há­rom legjobb községe is egyúttal. A második helyre került Szeged járás azért is, mert az utóbbi na­pokban a népnevelők munkája nyo­mán nagy lendületet kapott a ku­­koricabegyűjtés is, Makó város a második helyről a harmadik helyre szorult. Ha erősíti a politikai felvilá­gosító munkát és népnevelői jobban összekötik a békekölcsön­jegyzésért folytatott agitációs munkát a begyűjtés és az öisz! mezőgazdasági munkák határ­időre való teljesítéséért folyta­tott agitációval, akkor könnyen visszaszerezheti az elvesztett második helyet. Szentes járás változatlanul a ne­gyedik, ez azt jelenti, hogy egy­helyben topogás van. Az egyhely­ben topogás pedig ’ veszélyes és könnyen azzal járhat, hogy a járás még lejjebb csúszik a ranglistán. Vonják be bátrabban a szentesiek a begyűjtésbe és a békekölcsön­­jegyzésbe élenjáró dolgozó parasz­tokat a népnevelő munkába. Hódmezővásárhely a harmadik helyről az utolsó helyre esett vis­­­sza, pedig lehetőségei sokkal na­­gyobbak, mint az őt megelőző vá­rosoknak és járásoknak. A hódmezővásárhelyi pártszerve­­zeteknek most az a feladata, hogy a békebizottságokat, a tömegszer­­vezeteket az eddiginél sokkal na­gyobb erővel vonja be a békeköl­­csönjegyzés és a begyűjtés érdeké­ben folytatott felvilágosító mun­kába, annál is inkább, mert a be­gyűjtés vonalán is visszaesés ta­pasztalható Hódmezővásárhelyen. Különösen elhanyagolta Hódme­zővásárhely a tanyákat, s ah­­hoz, hogy újból feljebb kerül­jön a ranglistán, a tanyai agi­­tációt kell erősíteni Vásárhe­lyen. Vásárhely elmaradásának oka az volt, hogy kevés szá­mú dolgozó paraszt népnevelőt vont be a vasárnapi agitációba. Ebből a tényből, Vásárhely lema­­radásából tanulhatnak a többi já­rások és városok is és a békeköl­csönjegyzés, a begyűjtés sikere ér­dekében vonják be bátran minde­nütt népnevelő munkára az élen­járó dolgozó parasztokat, hiszen azok tudják a legvilágosabb, leg­érthetőbb érvekkel megmagyarázni a dolgozó parasztoknak: A MAGAD HASZNÁRA, A HA­ZA JAVÁRA JEGYEZZ BÉKE­­­KÖLCSÖNT» A Békek­ölcsönjegyzés legújabb hírei A Második Békekölcsön-jegyzés népünk nagyszerű hazafias moz­galma hétfőn újult lendülettel folytatta diadalútját. Nincs már az országnak egyetlen községe sem, ahol ne mozdultak volna meg a dolgozók, hogy kölcsönjegyzé­­sükkel válaszoljanak kormányunk immár ötödnapja elhangzott fel­hívására. A Békekölcsön jegyzése, amely az üzemekben már befejezéshez közeledik, a falu dolgozói köré­ben vasárnap terebélyesedett igazi tömegmozgalommá. Ezen a napon újabb ezrek kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. A nép­nevelőkkel, békebizot­tsági ta­gokkal együtt erősítik, szélesítik a jegyzésgyűjtők táborát az or­szág minden részén azok a dol­gozók, törcs-tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik jegyzésükkel bizonyították be, hogy hűséges odaadó fiai a hazának. Munkájuk eredményeként ma már a dolgozó kis- és középpa­rasztok órási többsége világosan látja, miért érdemes Békekölcsönt jegyeznie. Látja, hogy megtaka­rított forintjait nem fektetheti be gyümölcsözőbben, mint ha az államnak adja kölcsön. És tulajdon szemével látja, mi­ként térülnek vissza az állam­nak korábban kölcsönadott fo­rintok, megsokszorozva azokhoz, akik a kölcsönt adták — trakto­rok és kombájnok villanyvezeté­kek és bekötőutak, kultúrházak és kisorsolt nyereménykötvények alapján.­­ Dolgozó parasztjaink jól látják, hogyan épül, 6zépül az élet sa­ját falujukban, megyéjükben,­­ saját országukban. Ezért adják le egyre növekvő lelkesedéssel szavazatukat az ötéves terv, a béke mellett. Ezért jegyzik száz­ezrek a maguk hasznára, a haza javára a Második Békekölcsönt. A megyék versenyében a hétfő estig elért eredmények alapján az elsők: Hajdú, Zala, Pest, Nóg­­rád, Szabolcs és Veszprém me­gye. Még mindig a lemaradónak között van Somogy, Kom­árom, Bács, Szolnok, Békés és Tolna megye. A vidéki nagyvárosok verse­nyében első: Debrecen, majd Sze­ged, Miskolc, Győr, Pécs és Tata­bánya következik.­­Az ország üzemeiből ma beér­kezett jelentések alapján továbbra is „Petőfi"-bánya dolgozóinak nagyszerű eredménye van az élen. A bánya dolgozóinak ezer forint körüli átlagjegyzése lelkesítő pél­da és követésre buzdítja a doro­giakhoz intézett felhívásuk nyo­mán az ország többi bányájának dolgozóit is. A diósgyőri szén­A Békekölcsön-jegyzés negyedik és ötödik napján, tovább folytató­dott az üzemek, hivatalok, intéz­mények, kereskedelmi vállalatok között folyó jegyzési verseny. Hét­főn lapzártakor érkezett értékelés szerint AZ IPARI ÜZEMEK KÖZÖTT továbbra is a­­ Délmagyarországi Közraktárak vezet, második az Igazságügyi Vállalat. A Délmagyar­­ország Nyomda 588 forint átlaggal a negyedik helyről az ötödik hely­re került. A Szálloda és Vendég­látó Vállalat 597 forintos átlagát 601 forintra javította, melynek eredményeképpen a verseny negye­dik helyén áll A jegyzés negyedik és ötödik napján felzárkózott az élenjárók közé: a Kőfaragó Vállaa­lat 487, a Kenyérgyár 470, a Tex­tilkombinát 460, az Erőmű 457, a Tiszamalom 455 és a Ruhagyár 468 forintos átlaggal. A HIVATALOK sorrendjében jelentős változás nem történt. A verseny élén továbbra is az Építőipari Tröszt áll, a má­sodik pedig a Malomipari BS. A Téglagyári BS kicsit elbizakodott a hivatalok közötti verseny negye­dik helyén és 1108 forintos átla­gáról 990 forint átlagra esett le. AZ INTÉZMÉNYEK között folyó versenyben is ugyan­bánya, a komlói szénbánya­, a­ Tatabánya-Felső Szénbányák hős­­lelkű vájárai, csillései, aknászai megmutatják a Békekölcsön-jegy­zés során, hogy megértik a Párt és a kormány irántuk tanúsított gondoskodását. Egyre szépülő éle­tükért forradalmi múltjukhoz méltóan, példamutatóan veszik ki részüket a kölcsönjegyzésben, azok járnak az élen, mint a ver­seny harmadik napján . A Cson­­grád megyei Tanács rendelőintézete nem rontott, de nem is javított 1040 forintos átlagán s így még mindig a verseny élén áll. 1009 fo­rintos átlagával azonban erősen szorítja a Tudományegyetem GH. Az Orvostudományi Egyetem gaz­dasági hivatalában fokozni kell a felvilágosító munkát, mert az át­lag leromlott. A KERESKEDELMI VÁLLALATOK közötti versenyben eddig a Kis­kereskedelmi Vállalat átlaga ha nem is jelentősen, de tovább csök­kent. A népnevelőknek ennél a vállalatnál tovább kell javítani a felvilágosító munka mennyiségét és minőségét. A VERSENYBEN LEMARADT üzemek közül egy-kettőnek sike­rült javítani jegyzési átlagán, azonban még mindig nem tapasz­talható azoknál az üzmeknél álta­lános javulás, amelyek már a jegy­­zés kezdetén lemaradtak az élen­járók mögött. Ne nyugodjanak hi­te ezekben az üzemekben a dolgo­zók, vezetők, népnevelők a gyenge eredménybe, hanem kutassák ki a hiba okát, javítsák meg a felvilá­gosító munkát, leplezzék le az el­lenséget, akkor sikerül eleget ten­ni annak, amit valamennyi öntu­datos dolgozó jogosan elvár­­ tőlük. A jegyzetgy­­űjtési verseny állása Szegeden "' , Egyszerűbbé válik az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele A körzeti kezelőorvosok, valamin­­t járó biztosítási igazolványi rendszer a szakrendelések igénybevételéhez ezentúl az állandó jellegű, érvényes üzemi arcképes, vagy arckép nél­küli igazolvány is elegendő lesz. Nem él tehát a két hegenként le­vesen érvényesíttetni, vagy újólag beszerezni. A családtagok igényjogosultságát továbbra is a „Biztosítási igazol­vánnyal’ igazolják.

Next