Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
’S" VII. ÉVF. 229. SZÁM A Békekölcsön jegyzés ötödik napja Újbékéért, a háború ellen... a gyermekeimért ! Ezeket a szavakat lehet legsűrűbben hallani ma munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek szájából. A Békekölcsön-jegyzés ötödik napján vagyunk. A megye üzemeiben a munkások, régi harcos hagyományaikhoz híven, élenjárnak a béke harcában. Az államnak kölcsönadott forintok bizonyították be újra és újra, hogy a magyar munkásosztály hivatott vezetője a magyar népnek. A járások, falvak, községek dolgozó parasztjai egyre hatalmasabb összegekkel csatlakoznak ehhez az immár népszavazássá növekedett hatalmas népmozgalomhoz. Igen, népszavazás ez. A munkások példamutatása nyomán a dolgozó parasztság tesz hitet hűségéről, a béke és szabadság 800 milliós tábora mellett. A béke ügye s az egyéni jólét ügye ma nálunk egybeforrt, ezért jegyeznek a dolgozó parasztok Békekölcsönt. Éppen azért, mert a Békekölcsön ügye és az egyéni jólét ügye és a béke ügye eggyéforrt. A falu kulákjai vad támadást indítottak a Békekölcsön, a begyűjtés ügye ellen. Támadnak tehát a kulákok népünk jóléte, népünk felemelkedése ellen. Az egész falu ügyéről van most szó. Arról, hogy a felemelt ötéves terv során az eddiginél is gyorsabb ütemben fejlődjék a jólét a falun, hogy az eddiginél is gyorsabb ütemben gyarapodjék a dolgozó parasztság. Csak természetes, hogy nem tetszik a falu dolgozó parasztjainak a gyarapodása az olyan Mákoknak, mint a nagyságos Nagy Ernő Makón. Hiszen ők éppen a dolgozó parasztok szegénységéből éltek. De annál inkább tetszik a béke, a gyarapodó jólét a kulákok által hajdanában elnyomott dolgozó parasztoknak. B. Szűcs Sándor, Makó, Attila utca 61. szám alatti lakos, dolgozó paraszt kijelenti: ,,A felszabadulás óta érzem magamat igazán embernek. Látom, hogy a Párt szüntelenül segíti a dolgozó parasztságot. Azt akarja, hogy művelt, kultúrált, boldog és megelégedett legyen minden dolgozó a szocialista rendszerben. A dolgozó parasztok nem úgy élnek, mint a régi Horthy-világ’ban, amikor el voltak nyomva A földesurak és kulákok kénye-kedvére voltak kiszolgáltatva“. 400 forintos Békekölcsön-jegyzéssel járult ahhoz, hogy hamarabb megvalósuljon a boldog élet, amit ő is kíván a dolgozó parasztságnak. B. Szűcs Sándor példája azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok nagy tömege világosan látja, hogy a Békekölcsön-jegyzés az ő saját egyéni javát szolgálja legelőször is. Világos, a pártszervezeteknek, a népnevelőknek most az a feladatuk, hogy minden dolgozó parasztnál magyarázzák meg azt, amit_ B. Szűcs Sándorok már megértettek. Ez a népnevelő munka békeharc. Békeharc a nép ellenségeivel szemben. Harc a dolgozó parasztság ellenségei ellen, csapás a kulákokra. Minden újabb Békekölcsönjegyzés újabb csapás a háborúra spekuláló amerikai imperialistákra, újabb csapás a háborús uszítók ügynökeire, a kulákokra, akik azt a világot szeretnék újból a dolgozók nyakára hozni, amelyben a megszorult dolgozó parasztoknak ők adtak „kölcsönt“, amelyik úgy támogatta a dolgozó parasztot, mint akasztott embert a kötél. Ezek a kulákkölcsönök azután azt eredményezték, hogy a dolgozó parasztok földje egy-két év alatt rendszerint a kulák földjét dagasztotta. Sok középparaszt volt ezeknek a kulákkölcsönöknak éveken keresztül adófizetője. Míg a dolgozó paraszt verejtékezett, addig a kulák zsebrevágta a dolgozó parasztok verejtékének hasznát. Most a dolgozó parasztok végre a magyar nép történelmében először olyan jó helyzetbe kerültek, hogy nincs szükségük a kulákok kölcsönére. Miért nincs szükségük? Azért, mert a dolgozó parasztok földjét nem a méregdrága kulákiga szántja már, hanem a munkásosztály adta gépállomás traktora. Nincs szükségük, mert a vetőmagot már nem a Mákoktól kapja a dolgozó parasztság, hanem a nép államától és man is akármilyen vetők számára a tőmagot, hanem a lehető legjobbat. Hogy mennyire megváltozott a dolgozó parasztok élete, azt egyetlen szám bizonyítja: szeptember 30-án Nagymágocson déli 12 óráig 2000 forint áru iparcikket vásároltak a dolgozó parasztok és a földművesszövetkezet vezetőit megkérték, hogy sürgősen rendeljenek újabb iparcikkeket. Nagymágocson egy vasárnap délelőtt 2000 forintos forgalmat, amióta a község fennáll, még nem bonyolítottak le. A vásárlók pedig a dolgozó parasztok voltak. A kulákok, akiknek ez a gyors fejlődés fáj, most igyekeznek azt elhíresztelni Nagymágocson, hogy: „Látjátok, kevés az iparcikk“. A dolgozó parasztok erre úgy válaszoltak: Mi emlékszünk olyan időre, amikor tömve voltak a faluban a boltok iparcikkei, de azt csak a kulákok vásárolták, mert mi csak nézni tudtuk, de megvásárolni nem. Most azért „kevés az iparcikk“, mert négyszer-ötször annyit tudunk vásárolni, mint valaha is. És éppen azért jegyeznek Békekölcsönt a dolgozó parasztok, hogy több gyár, több iparcikket juttathason a falura. A több iparcikkért több Békekölcsönt jegyeznek, így válaszolnak a kulákok hazugságaira a dolgozó parasztok. Ezért kell most a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek, a békebizottságoknak a dolgozó parasztok legjobbjait összegyűjteni a falun és harcba vinni a Békekölcsön-jegyzés, a begyűjtés nagy ügyéért, a parasztság még szebb, még boldogabb jövőjéért. Sokan a dolgozó parasztok közül most válnak a béli harc katonáivá Sokan közülük most, a Békekölcsönjegyzés idején csatlakoznak a dolgozó parasztok jobb életéért harcoló népnevelők békeharcos seregéhez. Ilyen új katonája a békemozgalomnak Dancsó Ferenc 4 holdas kisparaszt, aki Nagymágocson saját példájára hivatkozva elment Osztás András 6 holdas és Hegedűs János 7 holdas középparasztokhoz és mindkét középparaszt 10—10 mázsa kukoricát szállított be még aznap a nép raktárába és hárman összesen 1200 forint Békekölcsönt jegyeztek. Székkutason Horváth Mihály középparasztnak már nagy legényfia van. Egy hónapja már alhadnagy bajtársinak hívják a fiát- Amikor Békekölcsönt jegyzett, elment a pártszervezethez és kérte, adjanak neki jegyzési ívet, mert 5 agitációs munkát is akar végezni- Még aznap délelőtt két dolgozó paraszttársánál 300—300 forintot jegyeztetett le és mindkét dolgozó paraszt még aznap teljesítette kukoricabeadási kötelezettségét. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság legjava nemcsak forintjaival, de felvilágosító, meggyőző szavaival is a Békekölcsön-jegyzés ügye mellé akarja állítani a falu dolgozó parasztságát. A falusi pártszervezetek feladata most az, hogy csatasorba állítsák a falu legderekabbjait a béke, a jólét, az ötéves terv ügye mellett. Több tízezerre tehető azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik 200 százalékon felül teljesítették begyűjtési kötelezettségüket és már eddig is példamutatóan jegyeztek Békekölcsönt, őket illeti most az a megtiszteltetés, hogy saját jó példájuk követésére szólítsák fel a falu népét. Az egyik feladat tehát, ami előttünk áll, hogy a dolgozó parasztok legjobbjait bevonjuk a Béke kölcsönjegyzés-gyűjtők soraiba. A másik ami ezzel összefügg az, hogy a begyűjtés és az őszi mezőgazdaság munka ütemét meg kell gyorsítani Mert akár a Békekölcsön-jegyzést nézzük, akár az őszi szántást, vagy a begyűjtést, mindegyik egyformán érdeke a dolgozó parasztságnak is, az egész népnek is, mindegyik feladat egyformán erősíti a béketábort-A harcban, amelyik a békéért, a dolgozó parasztság jólétéért folyik, ne felejtsék el a falusi pártfunkcionáriusok Dózsa György 500 évvel ezelőtt mondott szavait: ,,A vezér példája jobban lelkesít, mint a szavak. A falu kommunistáitól, a tanácstagoktól s a tömegszervezetek vezetőitől joggal várja el a dolgozó parasztság, hogy tetteikkel is mutassák az utat a dolgozó parasz- AHA 50 FILLÉR I 195 ------1 - Építsd a nép országét, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét, Jegyezz békekölcsönt! KEDD, 1951. OKTÓBER 2. Szeged város megtartotta első helyét, Szeged járás a második a Békekölcsön jegyzésében Az üzemi munkásság után és az üzemi munkásság segítségével megmozdult a falvak, tanyák dolgozó parasztsága is. Egyre sokasodik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a békekölcsönn jegyzéssel tesznek tanúbizonyságot arról, hogy megértik a Párt szavát. Napról-napra, óráról-órára újabb eredményeket hoz Csongrád megyében a békekölcsönjegyzés. Szeged járás dolgozó parasztsága felsorakozva az ipari munkásosztály mögé, az étre tört. A vasárnapi agitációs nap során a dolgozó parasztok ezrei szavaztak boldog, szabad jelenünk, jövőnk, az ötéves tervünk béketerve mellett békekölcsönjegyzéssel. A békekölcsönjegyzésben vasárnap a következő rangsor alakult ki: 1. Szeged város, 2. Szeged járás, 3. Makó város, 4. Szentesi járás, 5. Makói járás, 6. Szentes város, 7. Csongrádi járás, 8. Csongrád város, 9. Hódmezővásárhely. Szegedi járás élretörése a dolgozó parasztság hatalmas lelkesedését bizonyítja a békekölcsönjegyzés mellett. Egyetlen nap alatt a hatodik helyről a második helyre tört föl Szeged járás. Megtisztelő helyezését a kommunista dolgozó parasztok példamutató jegyzésének köszönhette elsősorban és annak, hogy a Szeged járás községeiben a begyűjtésben és a békekölcsönjegyzésben élenjáró dolgozó parasztokat nagy számban bevonták a népnevelő munkába. Szeged járás területén a községek között legjobb Gyálarét, Ószentiván és Öttömös. Ez a három község a békekölcsönjegyzésben a megye három legjobb községe is egyúttal. A második helyre került Szeged járás azért is, mert az utóbbi napokban a népnevelők munkája nyomán nagy lendületet kapott a kukoricabegyűjtés is, Makó város a második helyről a harmadik helyre szorult. Ha erősíti a politikai felvilágosító munkát és népnevelői jobban összekötik a békekölcsönjegyzésért folytatott agitációs munkát a begyűjtés és az öisz! mezőgazdasági munkák határidőre való teljesítéséért folytatott agitációval, akkor könnyen visszaszerezheti az elvesztett második helyet. Szentes járás változatlanul a negyedik, ez azt jelenti, hogy egyhelyben topogás van. Az egyhelyben topogás pedig ’ veszélyes és könnyen azzal járhat, hogy a járás még lejjebb csúszik a ranglistán. Vonják be bátrabban a szentesiek a begyűjtésbe és a békekölcsönjegyzésbe élenjáró dolgozó parasztokat a népnevelő munkába. Hódmezővásárhely a harmadik helyről az utolsó helyre esett vissza, pedig lehetőségei sokkal nagyobbak, mint az őt megelőző városoknak és járásoknak. A hódmezővásárhelyi pártszervezeteknek most az a feladata, hogy a békebizottságokat, a tömegszervezeteket az eddiginél sokkal nagyobb erővel vonja be a békekölcsönjegyzés és a begyűjtés érdekében folytatott felvilágosító munkába, annál is inkább, mert a begyűjtés vonalán is visszaesés tapasztalható Hódmezővásárhelyen. Különösen elhanyagolta Hódmezővásárhely a tanyákat, s ahhoz, hogy újból feljebb kerüljön a ranglistán, a tanyai agitációt kell erősíteni Vásárhelyen. Vásárhely elmaradásának oka az volt, hogy kevés számú dolgozó paraszt népnevelőt vont be a vasárnapi agitációba. Ebből a tényből, Vásárhely lemaradásából tanulhatnak a többi járások és városok is és a békekölcsönjegyzés, a begyűjtés sikere érdekében vonják be bátran mindenütt népnevelő munkára az élenjáró dolgozó parasztokat, hiszen azok tudják a legvilágosabb, legérthetőbb érvekkel megmagyarázni a dolgozó parasztoknak: A MAGAD HASZNÁRA, A HAZA JAVÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT» A Békekölcsönjegyzés legújabb hírei A Második Békekölcsön-jegyzés népünk nagyszerű hazafias mozgalma hétfőn újult lendülettel folytatta diadalútját. Nincs már az országnak egyetlen községe sem, ahol ne mozdultak volna meg a dolgozók, hogy kölcsönjegyzésükkel válaszoljanak kormányunk immár ötödnapja elhangzott felhívására. A Békekölcsön jegyzése, amely az üzemekben már befejezéshez közeledik, a falu dolgozói körében vasárnap terebélyesedett igazi tömegmozgalommá. Ezen a napon újabb ezrek kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. A népnevelőkkel, békebizottsági tagokkal együtt erősítik, szélesítik a jegyzésgyűjtők táborát az ország minden részén azok a dolgozók, törcs-tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik jegyzésükkel bizonyították be, hogy hűséges odaadó fiai a hazának. Munkájuk eredményeként ma már a dolgozó kis- és középparasztok órási többsége világosan látja, miért érdemes Békekölcsönt jegyeznie. Látja, hogy megtakarított forintjait nem fektetheti be gyümölcsözőbben, mint ha az államnak adja kölcsön. És tulajdon szemével látja, miként térülnek vissza az államnak korábban kölcsönadott forintok, megsokszorozva azokhoz, akik a kölcsönt adták — traktorok és kombájnok villanyvezetékek és bekötőutak, kultúrházak és kisorsolt nyereménykötvények alapján. Dolgozó parasztjaink jól látják, hogyan épül, 6zépül az élet saját falujukban, megyéjükben, saját országukban. Ezért adják le egyre növekvő lelkesedéssel szavazatukat az ötéves terv, a béke mellett. Ezért jegyzik százezrek a maguk hasznára, a haza javára a Második Békekölcsönt. A megyék versenyében a hétfő estig elért eredmények alapján az elsők: Hajdú, Zala, Pest, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megye. Még mindig a lemaradónak között van Somogy, Komárom, Bács, Szolnok, Békés és Tolna megye. A vidéki nagyvárosok versenyében első: Debrecen, majd Szeged, Miskolc, Győr, Pécs és Tatabánya következik.Az ország üzemeiből ma beérkezett jelentések alapján továbbra is „Petőfi"-bánya dolgozóinak nagyszerű eredménye van az élen. A bánya dolgozóinak ezer forint körüli átlagjegyzése lelkesítő példa és követésre buzdítja a dorogiakhoz intézett felhívásuk nyomán az ország többi bányájának dolgozóit is. A diósgyőri szénA Békekölcsön-jegyzés negyedik és ötödik napján, tovább folytatódott az üzemek, hivatalok, intézmények, kereskedelmi vállalatok között folyó jegyzési verseny. Hétfőn lapzártakor érkezett értékelés szerint AZ IPARI ÜZEMEK KÖZÖTT továbbra is a Délmagyarországi Közraktárak vezet, második az Igazságügyi Vállalat. A Délmagyarország Nyomda 588 forint átlaggal a negyedik helyről az ötödik helyre került. A Szálloda és Vendéglátó Vállalat 597 forintos átlagát 601 forintra javította, melynek eredményeképpen a verseny negyedik helyén áll A jegyzés negyedik és ötödik napján felzárkózott az élenjárók közé: a Kőfaragó Vállaalat 487, a Kenyérgyár 470, a Textilkombinát 460, az Erőmű 457, a Tiszamalom 455 és a Ruhagyár 468 forintos átlaggal. A HIVATALOK sorrendjében jelentős változás nem történt. A verseny élén továbbra is az Építőipari Tröszt áll, a második pedig a Malomipari BS. A Téglagyári BS kicsit elbizakodott a hivatalok közötti verseny negyedik helyén és 1108 forintos átlagáról 990 forint átlagra esett le. AZ INTÉZMÉNYEK között folyó versenyben is ugyanbánya, a komlói szénbánya, a Tatabánya-Felső Szénbányák hőslelkű vájárai, csillései, aknászai megmutatják a Békekölcsön-jegyzés során, hogy megértik a Párt és a kormány irántuk tanúsított gondoskodását. Egyre szépülő életükért forradalmi múltjukhoz méltóan, példamutatóan veszik ki részüket a kölcsönjegyzésben, azok járnak az élen, mint a verseny harmadik napján . A Csongrád megyei Tanács rendelőintézete nem rontott, de nem is javított 1040 forintos átlagán s így még mindig a verseny élén áll. 1009 forintos átlagával azonban erősen szorítja a Tudományegyetem GH. Az Orvostudományi Egyetem gazdasági hivatalában fokozni kell a felvilágosító munkát, mert az átlag leromlott. A KERESKEDELMI VÁLLALATOK közötti versenyben eddig a Kiskereskedelmi Vállalat átlaga ha nem is jelentősen, de tovább csökkent. A népnevelőknek ennél a vállalatnál tovább kell javítani a felvilágosító munka mennyiségét és minőségét. A VERSENYBEN LEMARADT üzemek közül egy-kettőnek sikerült javítani jegyzési átlagán, azonban még mindig nem tapasztalható azoknál az üzmeknél általános javulás, amelyek már a jegyzés kezdetén lemaradtak az élenjárók mögött. Ne nyugodjanak hite ezekben az üzemekben a dolgozók, vezetők, népnevelők a gyenge eredménybe, hanem kutassák ki a hiba okát, javítsák meg a felvilágosító munkát, leplezzék le az ellenséget, akkor sikerül eleget tenni annak, amit valamennyi öntudatos dolgozó jogosan elvár tőlük. A jegyzetgyűjtési verseny állása Szegeden "' , Egyszerűbbé válik az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele A körzeti kezelőorvosok, valamint járó biztosítási igazolványi rendszer a szakrendelések igénybevételéhez ezentúl az állandó jellegű, érvényes üzemi arcképes, vagy arckép nélküli igazolvány is elegendő lesz. Nem él tehát a két hegenként levesen érvényesíttetni, vagy újólag beszerezni. A családtagok igényjogosultságát továbbra is a „Biztosítási igazolvánnyal’ igazolják.