Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

2 PÁRTÉLET A Jutafonógyár pártszervezetében eredményesen tudatosítják a vezetőségválasztás jelentőségét a pártonkívü­li dolgozók körében A Politikai Bizottság július 10-i határozata szerint októberben meg­­kezdődik az alapszervezeti vezető­­ségek újraválasztása. Mindössze né­­hány hét áll tehát a pártszerveze­teik rendelkezésére ahhoz, hogy a vezetőségválasztást politikailag jól előkészítsék. A rendelkezésre álló kevés időt most már helyesen hasz­nálják fel a pártszervezetek, hogy a Politikai Bizottság megadta irányelvek következetes megvaló­sításával munkájuk eredményes legyen. A pártszervezetek vezetőinek, de különösen a titkároknak, komo­lyan gondolniuk kell arra, hogy rövid időn belül számot kell adniuk a tagságnak arról, hogyan vé­gezték el azt a megbízatást, ame­lyet akkor kaptak, amikor megvá­­lasztották őket. A pártszervezeti vezetőségek­nek úgy kell feladataik meg­­­­oldásáért dolgozniok, hogy amikor a beszámolóra sor ke­­­­rül, büszkén tudjanak ered­ményekre hivatkozni. De ne csak a vezetőségi tagokat hanem minden egyes párttagot is hasson át annak a kötelességnek a tudata, amelyet Lenin elvtárs így fejezett ki: A Párt köteles maga gondoskodni arról, hogy tisztséget viselő tagjaik végrehajtsák a Szervezeti Szabályzatot.“ Lenii­ elvtárs szavai azt is jelentik, hogy nem érdemli meg a párttag címét az, ak­i nem követeli meg és nem­ tudja elérni azt, hogy a megbízot­tak teljesítsék pártkötelezettségei­­ket. De a pártonkívüliek­n­ek sem kö­zömbös, hogy kikből áll a pártszer­­vezetek vezetősége, kik azok, akik a kerületekben és az üzemeidben * Szocializmus építéséért felelősek A népnevelőmunka és a tömegszer­­vezetek munkája is csak ott lehe eredményes, ahol erős a pánszer­vezet. De a vezetőségválasztás előkészítő munkája is ott mutatha Csak fel komoly eredményeket ahol a pártszervezet vezetősége az előkészítés során megjavította nép­nevelőmunkáját és bevonta a­z elő­készítő munkába a tömegszerve­­zeti csoportokat is. A szegedi Szemek és kerületi­­ pártszervezetekben a vezetőség újraválasztásának előkészítő munkálatai során nagymérték­­­­ben megjavult az agitációs munka. Hathatósabb segítséget kaptak a tömegszervezeti csoportok, hogy a vezetőségválaszt­ások előkészítésé­ben komolyan részt tudjanak ven­ni. A Szegedi Jutafonó üzem 740 dolgozójából 149 a párttag. Ko­moly feladatot kell tehát végre­­hajtaniuk ebben az üzemben a nép­nevelőknek, a tömegszervezeti cso­portoknak, hogy jól előkészítsék a beszámoló- és vezető­ségvála­sztó taggyűlést. A pártszervezet veze­tőségének irányításával az előké­szítő munkában szép eredményeket értek már el­­, népnevelők. Erről meggyőződhetünk, ha elbeszélge­tünk az üzem pártonkívüli d­olgo­­zóival. Varró Anna, az üzem egyik pár­tonkívüli dolgozója elmondta, a vezetőség újraválasztására azért van szükség, hogy a párt­szervezet megerősödjék. Ha erős a pártszervezet, biz­tosabban tudjuk teljesíteni ter­vünket és éberebbek tudunk lenni ellenségeinkkel szemben. De mindez vonatkozik az egész Pártra is, mert a Párt ereje az alapszervezetek erején múlik. Tudja jól, hogy a pártonkívüliek­nek is fontos érdekük, hogy erős legyen a Párt mert jó munkát ők is csak a Párt irányításával tud­nak végezni. Nekik is érdekük, hogy a Szocializmus minél gyorsab­ban megvalósuljon hazánkban és hogy ellenségeinket le tudjuk lep­lezni és meg tudjuk semmisíteni. Kucska Klára, az üzem másik pártonkívüli dolgozója azzal kezdi szavait, hogy minél jobb a párt­szervezet vezetősége, annál erő­sebb a pártszervezet s annál gyor­sabban le tudjuk leplezni azokat, akik építő munkánkat gátolni akar­ják. Ők, pártonkívüliek is dolgozni akarnak, építeni akarják országun­kat, erőssé akarják tennni, hogy biztosítsuk békénket, s ezért ne­­kük is érdekük, hogy Pártunk ál­landóan erősödjék. Tudja azt is Kucska Klára, hogy a pártonkívü­­lieknek sem közömbös, hogy kik kerüljenek be az új vezetőségbe. Véleményt nyilváníthatnak a pár­­tonkívüliek, a pártnap­okon, a tö­­megszervezeti értekezleteken. Meg­említette, hogy a legutóbbi termelési értekezle­ten éppen a pártonkívüliek in­­téztek kérdést az üzem igazga­tójához aziránt, hogy mire fordítja az igazgatói alapot. És Krizsám Ferenc elvtárs, az üzem igazgatója pontosam be is számolt arról, hogy mit vásároltak rajta, mire költötték a munkások érdekében az igazgatói alapot. Ugyanígy nyilatkozik Nyári An­na, az üzem pártomkívüli dolgo­zója is, áki DISZ-tag és az ifjú­ság körében végez népnevelő mun­­kát. Elmondja, hogy a bírálat és önbírálat az üzemben elhangzik a termelési értekezleten és a tö­­megszervezeti értekezleteken is . Módokban van tehát a párton­­kívülieknek is véleményt nyilvání­­tani arról, hogy kik alkalmasak arra, hogy vezetőségi tisztséget töltsenek be az üzemi pártszerve­zetben. Ezek a példák beszédes bizonyí­tékai annak, hogy a Szegedi Juta­­fonó üzemi pártszervezete lényege­­sen megjavította agitációs munká­ját, jól tudatosítja a vezetőségvá­lasztás jelentőségét a pártonkívü­­liek körében is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hátralevő rövid időt jól ki ne használják, ja­vítsák az előkészítő munkát. Ha egyes üzemi és kerületi pártszer­vezeteknél határozott javulás ta­pasztalható is, a vezetőségválasztás előkészítésében, az agitációs mun­­kánál, meg kell állapítani azt is hogy nem minden pártszervezet­nél van ez így. Azok a pártszer­vezetek, amelyeknél még lemaradá­sok észlelhetők ezen a téren, most már komolyan fogjanak hozzá ahhoz, hogy megjavítsák munká­jukat, hogy a beszámoló és veze­­tőségvála­sztó taggyűlésen teljes egységben mögöttük álljon a tag­ság, maguk mögött érezzék a pár­­tonkívüliek széles tömegeinek ér­deklődését és bizalmát is. ( Megnyílt a Gazda-mozgalom kiállítás Vasárnap délelőtt ünnepélyes ke­retek között nyílt meg a Gazda­ mozgalom kiállítás. A kiállításon megjelentek üzemeink kiküldöttei, újítók, dolgozók, sőt ipari tanulók közül is számosan. A k­iállítást Bitó Ferenc elvtárs, a­ Szegedi Pártbizottság szervező titkára rövid beszéd kíséretében nyitotta meg. Beszédében méltatta a Szovjetuniót, amelynek gazdag tapasztalatai nyomán nálunk is el­indult az újító és sztahánovist­a­­m­ozgalom. Méltatta az első sztahá­­novista és újító kongresszus jelen­tőségét, mely újabb lendületet adott a mozgalom kiszélesedésének. Rá­mutatott az újítások jelent­őségére, s azokra a hatalmas eredményekre, melyeket elértünk az anyagtakaré­­kosság terén. Anyagtakarékossági eredményeink főleg a külföldről behozott im­port anyagok pótlásánál nagy jelentőségűek. A közel két hónapja elindult Gazda-mozgalom újabb lépcsőfok­a— mondotta Bite elvtárs — az anyagtakarékosság és a hulladék­felhasználás terén. Gazda Géza elvtárs felhívása visszhangra talált a szegedi dolgozóknál is, amit ez a kiál­lítás is bizonyít, ah­ol mind olyan tárgyakat láthatunk, ame­lyek ezelőtt hulladékba kerül­tek. Gyulai Károly elvtárs a műszaki és természettudományi társaság ne­vében nyitotta meg az általuk ren­dezett kiállítást. Ismertette a tár­saság eddig elért eredményeit, cél­jait, s az előttük álló nagy felada­tokat. — Felemelt ötéves tervünk mara­déktalan végrehajtása fokozottabb műszaki képzettséget, magasabb műszaki színvonalat kíván meg minden dolgozótól. Ezért van szük­ség a műszaki tudományos egyesü­letekre, hogy ezen keresztül is hoz­zá­segítsük a dolgozókat műszaki tudásuk fejlesztéséhez. Ezt a kiállítást is azért ren­deztük, hogy a dolgozókat ser­kentsük a további munkára, s minél szélesebb tömegeket kap­csoljunk be az újít­ómozga­­lomba, hogy ezen keresztül is előbbre vi­gyük ötéves tervünk sikeres meg­valósítását. A kiállítás megnyílt. A jelenlé­vők tetszéssel nézegették a kiállított holmikat, s olvasták az újítók mel­léjük írt neveit. Nagy tetszésnek örvendett a női résztvevők részé­ről a Szegedi és DEMA Cipőgyár által­ kiállított sok holmi. A hulladékanyagból készített női cipők, papucsok és gyerek­szandálok. A férfiak nagy része azonban a MÁV és a Teherfuvar által kiállí­tott tárgyak előtt időzött sokáig. — Ezzel az újjítással sikerült a legégetőbb problémákat megoldani! — hangzik a kiállítási as­ztal me­lől. — Hogy sikerült megcsinálnod ? — kérdi az egyik férfi. — Hiszen eddig ezeket már nem használhat­tuk semmire... Az asztal előtt Juhász János Bé­a és egy munkatársa beszélget a kardán keresztek újra használha­tóvá tételéről. Juhász János Béla, a Teherfuvar dolgozója, gép­technikus elmondja, hogy egy éve foglalkozik rendsze­­resen újítással, s azóta újításaival 16.000 forint meg­takarítást ért el üzemük. Itt a kiállításon 11 újítás szere­pel. A terem másik oldalán helyez­­ték el a Lemezgyár, Gyufagyár, Magasépítési NV kiállított tárgyat. Például egy darab hulladékvasiból előállított csőbilinccsel 338 forintot takarítanak meg az épületlakatos ipari vállalatnál. A Lemezgyárban eddig eltü­zelték a funér hulladékot, itt a kiállításon láthatjuk, hogy most ebből előfonóhüvelyeket , és csévéket, fadobozokat és té­gelyeket készítenek. A Nivókémia játékü­zemben szin­te minden játék hulladékból készült. Hét különböző üzem szállítja ide állandóan a felhasználhatatlanul heverő hulladékanyagot, hogy azok­ból szép játékok készüljenek a gyerekeinknek. A színes játékok előtt mosolyogva állnak a felnőt­­tek, s tetszéssel nézik a szép tár­gyakat. A Községi Kenyérgyár is elhozta eredményeit, hogy helyes gazdálko­dással ők is mennyit megtakaríta­nak. Csak egy példa erre: a kemencéből kihúzott kokszot még egyszer felhasználják, s így 1 nap alatt 150 forintot takarítanak meg. De láthatunk ilyen felírásokat is hulladékanyagokra: ,,Felhasználás­ra várnak, kérünk új ötleteket!“ Szeged dolgozói nagy számban keresték fel a kiállítást, s elégedet­ten is távoztak, mert értékes és színes látnivalójával mindenkit ki­elégít. A Kom­szom­ol meghívására DISZ-küldöttség utazott Moszkvába Vasárnap éjjel a Nyugati pálya, utazott a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­­udvarról a Komszomol Központi Bi­­ge 11 tagú küldöttsége, zottsága meghívására Moszkvába ■ KEDD, T95T. OKTÓBER ?. Sztálin elvtárs távirata Mao Ce-Tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából Mao Ce-Tung Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének. _ .. . Peking A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóján kérem önt. Elnök Elvtárs, fogadja baráti üdvözletemet. A hatalmas kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányá­nak és önnek személyesen azt a szívélyes jókívánságot küldöm, hogy érjenek el további sikereket a népi demokratikus Kína építésé­­ben. Erősödjék továbbra is a Kínai Népköztársaság és a Szovjet­­unió nagy barátsága, amely szilárd biztosítéka a békének és a bizton­ságnak a Távol-Keleten! I. Sztálin Rákosi elvtárs távirata Mao Ce-Tung elvtárshoz Mao Ce-Tung Elvtársnak­. A Kínai Kommunista Párt elnöké­nek. _ .... A Kínai Népköztársaság megalapításának második évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége me­leg üdvözletét küldi a testvéri Kínai Kommunista Pártnak és to­­vábbi sikereket kíván abban a harcban, amelyet az egész haladó világ lelkes rokonszenvétől kísérve a Kínai Népköztársaság további meg­­erősítéséért, a béke megvédéséért és az imperialista háborús gyujto­­gatók ellen olyan eredményesen folytat. Budapest, 1951 október 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központ­ Vezetősége nevében: RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár. ír A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának évfordulója aka­lmából,­ a világ minden részéről érkeztek Pe­kingibe táviratok. Meleghangú táviratot intézett Vi­­sinszkij elvtárs, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és Kim Ir Szen elv­társ, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Csu En­ Laj elvtárshoz, Kína külügymi­niszteréhez. Dobi István, a Magyar Népköz­­társaság miniszterelnöke Mao Ce Tung elvtársat, Kiss Károlly elvtárs, külügyminiszter pedig Csu En-Laj elvtársat köszöntötte táviratban, , Az ecsetgyári békebizottság kivette részét a Békekölcsön jegyzéséből Az Ecsetgyárban is lelkesen csatlakoztak a dolgozók kormá­nyunk felhívásához. Nélkülözhető forintjaik felajánlásával fejezték ki békeakaratukat, s bizonyították be, hogy a magyar dolgozók szíve­sen vállalnak áldozatot, ha békéjük és szabadságuk megvédéséről van szó. A Második Békekölcsön jegyzés­ben példamutatóan élenjártak az üzem békebizottságának tagjai. A Párt népnevelőivel közösen végez­ték a dolgozók között a felvilágo­sító munkát. Jó munkájuknak meg is lett az eredménye, mert a múlt évi egy főre eső 320 forint jegyzési átlaggal szemben most 438 forint jut egy dolgozóra. Az üzem minden dolgozója jegyzett, már csak a betegeket látogatják most meg a népnevelők. A kölcsön­jegy­zé­sben élenjáró bé­­kebizotsági tagok Stumpf Erzsébet 600, Hargitai Andrásáé 500, Berkes Mária 600 forintot jegyeztek, így felvilágosító munkájuk mellett pél­dát is mutattak a hozzájuk beosz­tott dolgozóknak. Stuimpf Erzsébet felvilágosító munkája köz­ben a régi életéről be­szél. Egy éve még csak, hogy az üzemben dolgozik, azelőtt magán­cégnél volt alkalmazásban. — Bizony ott órabérben dolgoz­­tunk — mondta — s örültünk, ha 400 forintot megkerestünk egy hónapban. Most pedig annyit kere­sek, amennyit dolgozom, mert darabbérben fizetnek bennünket. Én is megkeresem a 650—700 forintot. Megbecsülnek munkámért. Jutal­mat is kaptam már egyszer, 400 forintot és egyszer 200 forintot, meg kiváló munkás oklevéllel tün­tettek ki. Bizony most sokkal más az életem, mint még magáncégnél dolgoztam. Felvilágosító munkájának meg is lett az eredménye. Gyöngyi Fe­renc 700 forintot jegyzett, még többet, mint a népnevelő. Tilger János pedig, mint párttag, ő maga is példát mutatott egyhónapi fize­tését, 1000 forintot jegyzett. De a többi békebizottsági tagok is alaposan kivették részüket a munkából. Tudatosították a béke megvédésének fontosságát, s így a békebizottság feladatait is. Az Ecsetgyár bárceb­izottság­a most a kölcsönjegyzés alatt még szorosabb kapcsolatba került a dolgozókkal, s megerősödött, kiszélesedett, s ez alkalommal sok dolgozó kapcsoló­dott be a bizottság munkájába, hogy ezen keresztül is harcoljanak békénk megvédéséért. Januártól felemelt táppénzt kapnak a dolgozók Az a dolgozó, aki az 1950 január 1-től számított két évet ugyanannál a vállalatnál töltötte, vagy folyama­tos munkaviszonnyal helyezték át, 1952 január 1tól táppénz címén ja­vadalmazása napi állagának, vagy átlagos napibérének 75 százalékát kapja az eddigi 65 százalék helyett. A munkahelyüket önkényesen el­­hagy­ókkal szemben az idevonatkozó rendelkezések táppénzszigorításokat tartalmaznak. A helyét önkényesen elhagyó dolgozóval az üzemi bfzolt­­«ág levélben közli, hogy milyen szo­ciális szigorításokat alkalmaznak vele szemben. Ilyen szigorítások: a helyét önkényesen elhagyó dolgozó újabb munkábalépés esetén a mun­­kábalépéstől számított 1 évig beteg­ség esetén tényleges javadalmazá­sának csa­k 50 százalékát kapja meg táppénz címén és k­ét évig csak hat nap fizetéses szabadság illeti meg. Nagy sikerrel szerepelt Szegeden az Állami Népi Együttes dolgozó tömegek kulturális fel­­emelkedését. A megjelent kis út­törők az ünnepélyes fogadtatás után virágcsokrokkal kedvesked­tek a Népi Együttes tagjainak. Hétfőn este a szegedi Nemzeti Színházat zsúfolásig megtöltő dolgozó közönség előtt mutatko­zott be az együttes művészetével. Az énekesek, a zenekar és a tánc­kar egyaránt hatalmas sikert ara­tott. Az est részletes ismertetésére holnapi lapunkban visszatérünk. Ma, kedden délelőtt H órakor a szervezési osztály és az agit. prop. osztály ins­ruktorai részére összevont­­ értekez­letet tartunk a Sztálin-sétány 10 sz. alatt. Minden Instruk­tor elvtárs pontosan jelenjék meg. Agit. Prop. Osztály A 160 tagú Magyar Állami Népi Együttes, amely a VIT-en is óriási sikert aratott,­­ vasárnap dél­ben érkezett meg Szegedre. A tanácsháza előtt az üzemi dolgo­zók küldöttei és kedves úttörő­küldöttség fogadta őket meleg szeretettel. Szeged dolgozói ne­vében Tombácz Imre elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának helyettes elnöke üdvözölte őket és rámutatott arra, hogy a dolgozók állama minden erejével támogatja a népi kultúrát és a

Next