Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-01 / 255. szám

Emeljük magasra a falusi pártoktatás eszmei-politikai színvonalát" A Magyar Dolgozók Pártja és velünk az egész dolgozó nép a Párt II. kongresszusán hozott határozat végrehajtásáért harcol. E határo­zat kimondja, hogy ,,meg kell erő­sí­teni a pártszervezeteket minde­nütt, de különösképpen a falunk. A pártszervezetek megerősítésének egyik legfontosabb, leglényegesebb módja a párttagok marxista-leni­nista oktatása. A november első hetében megkezdődő új falusi párt. Oktatási év tehát az egész pártmun­­ka megjavítása. Pártunk egész fa­­lusi munkájának megjavítása szempontjából döntő jelentőségű. A pártszervezetekben most folyó ves­zétőségválasztások a legjobb párt­tagokkal erősítik meg a pártszerve­­zeteket. Az elkövetkezendő időkben már minden eredmény, vagy hiba azon múlik, hogy a falusi kommu­nisták saját területükön mennyire képesek felhasználni és alkalmazni a marxizmus-leninizmus tanítását. Ettől függ a termelőszövetkezetek megerősítése és további felfejlesz­­tése is. Ettől függ a különböző me­zőgazdasági kampányok sikere és ettől függ a kulák elleni harc eredményessége is. Eddigi tapasz­­talataink azt bizonyítják, hogy ahol ingadozás, megalkuvás, elhaj­lás volt tapasztalható a Párt po­litikájától, annak oka a párttagság hiányos elméleti felkészültsége. A falun rendkívül bonyolult, szerte­­ágazó osztályharc folyik. A kulák ellen a falu dolgozó parasztságá­nak harca csak akkor lehet eléggé eredményes, csak akkor akadályoz­hatják meg a termelőszövetkezetek, hogy soraik közé beférkőzzenek a b­áránybőrbe bújt farkasok, a ku­­lákok, ha eléggé éberek. Ahhoz azonban, hogy eléggé éberek le­gyünk, eléggé képzet­tek­nek is kell lennünk. A falusi propaganda egyik leg­fontosabb feladata tehát az,­ hogy tanulva az elmúlt pártok­tási­­ év hibáiból, az új pártoktatási évet már jobban szervezzük meg.­­ A legfontosabb párt- és kor­mányhatározatokat nem, vagy nem kellő gyorsasággal dolgozzák fel a propagandista szemináriumokon — így azok helyi vonatkozásait sem tárgyalják meg idejében a politi­kai iskolákon...“ — állapította meg a Párt Politikai Bizottsága 19­71 március 17-én hozott határo­zatában. A járási pártbizottságok tehát egyik legfontosabb feladata most az, hogy a tavalyitól eltérően ne csak a pári propaganda szervezett részével törődjenek, hanem mind nagyobb és nagyobb gondot fordít­sanak a propaganda­munka eszmei és politikai irányítására is. A járási pártbizottságok már he­tekkel ezelőtt megkezdték a propa­gandista szemináriumokat, nagy segítséget nyújtva ezzel a falusi propagandistáknak. A propagan­­dista szemináriumok szervezésében márris nagy változás tapasztalható a múlt évivel szemben. A múlt év­ben a járás székhelyére jártak be a falusi propagandisták. Ez nagy nehézséget okozott a legtöbb­­ elv­­társnak. Most a nagyobb járások­ban, mint például Szentesen, há­rom helyen, Mindszenten, Nagy­­mágocson, Kiskirályságon propa­gandista szemináriumok vannak, ahová a környékbeli propagandis­ták könnyebben bejárhatnak. Az xíj pártoktatási év új felada­­tokat is jelent a Párt falusi alap­szervezetei számára. Falusi alap­­szervezeteinkben eddig egy, legfel­jebb két esti iskola működött. Most a decentralizáció következtében 3— 4 fajta esti iskolát kell az alap­szervezeteknek irányítani. Termé­szetesen ez nagyobb feladatot is jelent a tavalyinál. Még meg sem kezdődött a falun az új oktatási év, de máris fel kell hívni a falusi elvtársak figyelmét néhány olyan jelenségre, amelyek egész pártok­talási évünk sikerét, vagy balsikerét eldönthetik. És ez a propagandista szemináriumokon az utóbbi időben elég sűrűn előfor­duló hiányzás. A szentesi járásban a kiskirálysági propagandista sze­mináriumon 50 százaléka hiányzott a propagandistáknak. A szegedi járásban a legutóbbi propagandista szeminárumra készületlenül men­­tek el a hallgatók. Ezek a jelensé­gek rendk­ívül veszélyesek, mert szabályként állapíthatjuk meg, hogy amilyen a propagandisták szemináriuma, olyan a propagan­disták által vezetett esti iskola is. Készüle­tlen propagandistának jó esti iskolája nem lehet. A hiány­zásoknak a gyökerét a propagan­dista készület­le­nségben kell ke­resni. Ha például egy propagan­dista nem ismeri a Párt, vagy a kormány valamelyik határozatát, akkor hogyan alkalmazza azt az esti iskolán a helyi vonatkozásokra. Ha pedig nem alkalmazzuk az el­méletet helyileg, akkor az esti is­kola unalmassá válik. Tehát a fa­lusi oktatási év sikerének kulcsán propagandista szeminárium jó szervezeti előkészítése és magas eszmei színvonala. A falusi oktatási év megkezdé­sekor már fel kell használni a vá­­rosok tapasztalatait. A városokban egyes alapszervezetek elkövették azt a hibát, hogy jó néhány héttel az esti iskola előtt már összeállították a hallgatók névsorát, beszélgettek is velük és azután úgy gondolták, eleget tettek az esti iskolák meg­szervezésének. A gyakorlat bizo­nyította, hogy ez nem elég, hanem a hallgatókkal szüntelenül újból és újból beszélni kell, foglalkozni kell velük, különösen az iskola megkez­dése előtti héten. Ebből a falusi propagandistáknak azt a következ­­tetést kell levonniok, hogy a hát­ralévő néhány napot használják fel arra, hogy hallgatóílyit látogassák meg, beszélgessenek velük az ok­tatás jelentőségéről. Az a körülmény, hogy falusi pártszervezeteink legtöbbjében most kerül sor a vezetőségválasztásokra nem csökkentheti az új oktatási év előkészítését. Ellenkezőleg, ez a kö­rülmény nagyobb lendületet kell hogy adjon az előkészítés munká­jának. Hiszen a propagandista, a pártbizalmi, amikor meglátogatja az alapfokú, a középfokú esti is­kola, vagy a politikai alapismeretek tanulóköreinek hallgatóit, azokkal nemcsak az oktatásról, hanem a pártvezetőség újjá­választ­ásáról is beszélget. Ez a két munka tehát nemhogy akadályozná­­ egymást, ha­­nem egyenesen elősegíti, egyenesen kiegészíti egymást. Néhány alap­szervezetben, mint például Klibek­­házán előfordult, hogy a vezetőség­­választó taggyűlésen egy árva szó nem esett az új oktatási évről. Ez súlyos hiba, hiszen az új vezetőség egyik legfontosabb feladata lesz a Párt tagságának és a pártonkivü­­lieknek oktatása. Marx azt mondotta: ,,Az elmélet a tömegekbe hatolva anya­gi erővé válik*". Ezt az igazságot Balla Já­nos, a szentedi Felszabadulás-ter­­melőszövetk­ezet elnöke a következő szavakkal bizonyította: „Nélunk­ a mult esztendőben nagyon rossz volt a munkafegyelem. De az elmúlt év­ben a pártszervezet minden tagja tanult és a nyár folyamán a kör­nyék legjobb termelőszövetkezetére fejlődtünk“. Balla János szavaihoz még csak annyit tehetünk hozzá, hogy nemcsak a környék, de a me­gye egyik leggazdára­bb termelő­­szövetkezetévé fejlődtek. Nekünk sok olyan termelőszövetkezetre van szükségünk, mint a Felszabadul­ás - termelőszövetkezet ahhoz, hogy vég­rehajthassuk Pártunk II- kon­gresszusának határozatát, a falu szocialista átszervezését. És mint­­ahogy a Felszabadulás-termelőszö­vetkezet példája mutatja, sok ilyen termelőszövetkezetünk lesz, ha a falusi pártoktatást jól és alaposan szervezzük meg, ha a pártszerve­zetek nagy gondot fordítanak a falusi pártoktatás magas eszmei politikai színvonalára. Ne felejtsük el, hogy a tudás fegyver a mi ke­zünkben. Az MDP képviselői a Finn Kommunista Párt Kongresszusán Kristóf István, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságának póttagja és Bíró Zoltán, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének tagja a Finn Kommunista Párt IX. Kongresszusára Helsin­kibe utazott. (MTI) Tovább élesedik a helyzet a Szuezi-csatorna övezetében Olt Károly elvtárs Tiranába érkezett A szovjet zene ünnepi tíz napja a rádióban Az élelmezési minisztérium helyzet­jelentése a gabona- és kukoricabegyűjtési verseny állásáról A november 7-i felajánlások tel­jesítéséért folyó verseny egyre erő­­teljesebben bontakozik ki. A nap­­begyűjtés üteme csaknem minden egyes megyében emelkedik. Az el­­múlt hét átlagos napi eredménye a gabonabegyűjtésben például más­­félszerese vol­t az előző hét ered­ményeinek. A hátralévő egy hét alatt minden községben teljes erő­vel fokozni kell a napi be­gyűjtési eredményeket, hogy november 7-ét a vállalások ma­radéktalan teljesítésével ünne­pelhessék. A megyék gabonabe­gyűjtési verse­nyének rangsorában egymáshoz szorosan felzárkózva csupán pár tized százalékos különbséggel a kö­vetkező rangsor alakul ki: 1. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrád i. Hajdú-Bihar, 5. Pest, ß. Bács- Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Tolna, 11. Nógrád, 12. Zala, 13. Fejér, 11. Vas, 15. Sza­bolcs, 16. Győr, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A kukoricabegyűjtési versenyben is mind jobban felzárkóznak egy­máshoz a megyék. Pest megye már csak 1,9 százaléknyi kü­lönbségge­l maradt el Békés mögött, így az elkövetkezendő napokban erőteljes vetélkedés várható Békés és Pest között a kukoricabegyű­jtés első helyezéséért. Fejér megye is el­mozdult az utolsó helyről és maga mögött hagyva Borsod, Komárom és Nógrád megyét, a 16. helyre ke­rült- Az október 29-i állapotnak megfelelő rangsor a kukoricabe­­gyűjtésben a következőképpen ala­kult: 1. Békés 82.1 százalék, 2. Peíf 80.2, 3. Baranya 75.9, 4. Vas 75.1, 5. Hajdú-Bihar 73.4, 6. Csongrád 72.2, 7. Somogy 64.7, 8. Veszprém 63.1, 9. Bács-Kiskun 59.8, 10. Sza­­bolcs-Szatmár 58.5, 11. Heves 56.7, 12. Tolna 56.6, 13. Zala 56. 14. G­yőr-Sopron 55.9, 15. Szolnok 55.3, 16. Fejér 54.3, 17. Borsod 54. 18. Komárom 53.4, 19. Nógrád 53. A burgonyabegyűjtésben Komá­rom, Baranya és Győr-Sopron jár­nak az élen, a rangsor végén Szol­nok, Zala és Heves kullognak. Erősítenie kell az ütemet Somogy, Vas és Veszprém megyének is, mert — bár jelenleg a rangsor kö­zepén állnak —, de a burgonya­­begyűjtés üteme nem biztosítja számukra még ennek a helynek a megtartását sem. A járások közötti versenyben a következő rangsor alakult ki: 1. Az orosházi, 2. budai, 3. ba­latonfüredi, 4. szeghalmi, 5. egu­­lai, 6. makói, 7. mezőkovácsházi, 8. sarkadi, 9. celldömölki, 10. de­recskei. Nagy sikerek az Októberi Forradalom tiszteletére indított munkaversenyeken a Szovjetunióban és a népi demokráciákban Moszkva. A szovjet sajtó beszá­mol arról, hogy a Szovjetunió minden részében nagy lendülettel tart a szocialista verseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére A ver­seny napról-napra újabb kiemel­kedő eredményeket hoz. A moszkvai Sztálin Autógyár 12 műhelyének dolgozói teljesítették az októberi ünnepre vállalt köte­lezettségüket. A me­chanikai és szerelőműhelyben, ahol a kommu­nizmus nagy építkezéseinek meg­rendeléseit készítik, az esztergi­­­yosoknak több r,min­t 85 százaléka alkalmazza a gyorsvágási módsze­reket. A moszkvai „Sarló és Kalapács" üzem dolgozói október 27-én tel­jesítették az acél és vaslemez gyártás tízhónapos programmját. A moszkvai Vil­anylámpagyár dol­gozói öt nappal a határidő előtt teljesítették az évi terv tíz hó­napra eső részét. A Noginról el­nevezett harisnyagyár 865 ezer párral termelt terven felül. Varsó. A Czeladz szénbánya 3.500 tonna, a ,,Rydul­owy‘‘ Szén­bánya 1.500 tonna széntermelést ért el terven felül az elmúlt há­rom hét alatt. A weoclavzi Álla­mi Vagongyár dolgozói a Nagy Októberi Forradalom ünnepének tiszteletére naponta egy teherva­gont gyártanak terven felül. 148.000 lengyel építőipari munkás tett konkrét felajánlást a nagy fiún nép tiszteletére. Felajánlásaik ér­téke 51.535.000 zloty. Bukarest. A Sztálin­városi Strun­­gul és a Vörös Partizán-üzem dol­gozói november 7-e tiszteletére befejezték ezévi tervüket. A Vö­rös Lobogó-üzem Gheorghiu Dej- ről, a román nép szeretett "ezeré­ről elnevezett brigádja több mint négy millió­ lej értékű l­yersáruj­é­­got takarított meg a golyóscsap­­ágyak gyártásánál. Az őszi zárszámadások visszatükrözik az egész évi munka eredményét A szegedi Dózsa-tszcsben megkezdődött a zárszámadás alapos előkészítése Termelőcsoportjainkban betakarí­tották már az utolsó Szálig a ter­ményfél­eségeket. Raktárban már a gabona, de a jószágok takarmánya, a takarmányrépa, széna, a kuko­rica is mind elraktározva várja a telet. Elérkezett az őszi elszámolá­sok ideje a termelőcsoportokban. A búzafejadatot, a burgonyát, ku­koricát —s a természetbeni járan­dóságot már valamennyiévn haza­szállították. Most a teljesített mun­kaegységek után járó pénzösszeget osztják majd ki a termelőcsopor­­tok dolgozói között kinek-kinek a munkája szerint. Most, hogy be­­fejezték mindenütt a vetési mun­kálatokat, bőven jut idő az őszi zárszámadás elkészítésére is. A Dózsa-term­élcsoportban is megalakult a munkabizottság. A munkabizottság tagjai: Zina Miklós elvtárs, az el­nök, Kovács Péter elvtárs, a párt­­titkár, Ulreid György, a termelő­­csoport agronómusa, Brezsik György és Juhász Imre, a csoport dolgozói. A termelőcsoport köny­velője a hatnapos zárszámadás elő­készítő tanfolyamon kellőképpen felkészült a termelőcsoport zár­számadásának elkészítésére A munkabizottság tagjai végzik a lel­tározást. A termelőcsoport minden ingó, ingatlan vagyonát összeírják, összeírják, hogy hány gazdasági épülete, hány ólja, istállója, szek­­rénye, asztala, szék­je van a cso­portnak, hány mázsa termény van a raktárakban, összeírják ezen­kívül a mezőgazdasági gépeket, az ötállóban lévő teheneket, lovakat, az ólakban a sertéseket és a ba­romfiakat is. Azért szükséges ez, hogy megállapítsák: mennyi a cso­­port vagyona. A leltározás után kiértékelik, hogy pénzösszeg­­ben mennyit ér a termelőcsoport vagyona. Ebből állapítják meg az­­után, hogy hány forintot kapnak a dolgozók egy-egy munkaegység­re. Minél nagyobb a termelőcso­­port vagyona, annál többet fizet­nek ki az elvégzett munka után. A Dózsa, termelőcsoportban is már néhány nappal ezelőtt meg­kezdték a zárszámadás első mun­kálatát, a leltározást. A munkabi­­zot­tság tagjai végzik az összeszá­molást és utána a csoport könyve­­lője írja össze az adatokat. Novem­ber 13-ra befejezik a zárszámadás elkészítését, azután beküldik a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztá­­lyára, majd 20-án már ki is oszt­ják a tagok között a pénzt. Vannak a termelőc­so­portban olyan dolgozók, akik egész évben lelkiismeretesen, fáradhatatlanul dolgoztak. Most, hogy ez az év le­zárul, kiszámították, ki hány mun­­kaegységet teljesített. Igen sokán értek el kiváló eredményt s most ezek a dolgozók jogosan tekinte­nek nagy várakozással az elszá­molás elé. A termelőcsoportban Teo­dós Jó­­zsef állatgondozó érte el a legjobb eredményt 481 munkaegységével. Meg is kapta már a munkaegysége után járó búzát. A Dózsa-tszcsből annyi búzát vittek be C-jegyb­e, hogy 7775 C-jegyet kaptak. Ezt most széjjel osztották a tagság kö­zött, természetesen annak arányá­ban, hogy ki mennyi munkát vég­­zett. Teodós József például 600 forint értékű vásárlási utalványt kapott, amelyen már ruhát, cipőt vásárolt. Vannak még többen is, akik jó munkájukkal segítették hozzá a csoportot, hogy magas termésered­ményt érhessenek el. Barna István a kertészeti brigád tagja 317 mun­kaegységet teljesített ebben az esztendőben. Gémes Pál 293, Fo­gas István 297, Bundics Antal 267 munkaegységgel büszkélkedhetnek. Nem hiába várják olyan izgalom­­mal ezek a dolgozók az őszi elszá­­molást. Becsületes munkájukért a termelőcsoport jövedelméből bőven jut nekik. Olyanok is akad­nak azonban, akik csak 30—50 munkaegységet teljesítettek ebben az évben. Ezek a dolgozók most saját bőrükön tapasztalják, hogy nem lehet munka nélkül sok pénzt keresni, mindenki munkája után kapja a részesedést! Az őszi zárszámadás pontos el­készítése most elsőrendű fontosságú feladata termelőcsoportjainknak. A pontos zárszámadás jó elszámolást eredményez, a jó elszámolás után pedig minden dolgozó megelégedet­ten fog hozzá az ezután következő munkálatokhoz. Harmadmillió zlotyval túlje­gyezték a lengyel nemzeti kölcsönt Varsó (PAP). A lengyel tör­vényhozó szejm október 3- án kezd­­te meg őszi ülésszakát. Az ülésen megjelentek a kormán­y tagjai, élü­­kön Cyrankiewicz miniszterelnök­kel. A szejm egyhangúlag elfogadta a Lengyel Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kulturális együttműködési egyezmény, vala­mint a Lengyel Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti egészségügyi egyezmény ratifikálá­­sát kimondó törvényjavaslatot. Ugyancsak egyhangúlag elfogad­ta a szejm a Lengyel Tudományos Akadémia felállításáról szóló tör­vényjavaslatot. A pénzügyi bizottság jelentését az 1951 június 18-án kibocsájtott nemzeti kölcsönről Krygier képvi­selő olvasta fel. A dolgozók 378 millió zlotyval jegyezték túl a ter­vezett összeget. A kölcsön­jegyzés összege 1.578,570 220 zloty volt. A kölcsön jegyzésben összesen 8 millió 401.160 személy vett részt.

Next