Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

VIII. ÉVF. 26. SZÁM A SZEGEDI TEXTILKOMBINÁT DOLGOZÓINAK LÁTOGATÁSA A KISKUNDOROZSMAI PAMUTSZÖVŐBEN MA ALAKUL MEG A MEZŐGAZDASÁGI IPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZEGEDI CSOPORTJA AZ MDP CS­O­NGRÁD M­EG­Y­E­I PÁ­RTB­I­Z­OTT­S­Á­G­Á­N­A­K LAPJA PÉNTEK, 1952. FEBRUÁR 1. ÁRA 50 FILLÉR A MAGYAR SAJTÓ NAPJA r ,,Elvtárs és spicli jár a csöndben erre" írta József At­tila azokról az időkről, amikor a dolgozók véle­ménye csak titkos nyomdákban ké­szített illegális röplapokon látha­tott napvilágot. A párt vezetésé­­vel a kommunisták legjobbjai har­coltak azért, hogy száz veszélyen keresztül eljusson a párt szava, irányítása, utasítása a dolgozók­hoz. Ebben a hősies munkában nem egy munkás és paraszt le­velező részt vett. Éjjel, dacolva a börtön és az internálás veszé­­lyével, juttatták el házról-házra a titkos röplapokat és a párt által kiadott illegális újságokat. Akit elkaptak Horthy pribékjei, azt kegyetlenül megkínozták, félholtra verték- A dolgozók legjobbjait azonban nem rendítette meg ez a kegyetlen üldöztetés. 1942. feb­ruár 1-én, a nyilas téboly és a Horthy-fasizmus tobzódásában, a magyar szabadságért folytatott küz­­de­lm erős, izmos hajtásaként megjelent a Szabad Nép első ille­gális száma. Akkor még néhány száz példányban jelenhetett meg a Szabad Nép, szerkesztőit, készí­tőit és terjesztőit halálveszedele­m fenyegette. Első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat, pártunk mártírját, a Horthy-fasiszták pri­békjei halára kínozták. A dol­gozók azonban mégis elolvasták a kommunista sajtót, ha titokban is. Szívüket bátorsággal és biza­lommal töltötte el a Szabad Nép minden sora, mert tudták, érezték, ho­gy a szabadság közeledik, hogy a Szabad Nép a felszabadító szov­jet ágyúk mennydörgésének vil­láma. Tíz esztendeje csak — és mégis úgy tűnik, mintha évtizedek tel­tek volna el a Szabad Nép első számának megjelenése óta. A Szov­jetuniótól kapott szabadságunkban sokan hajlamosak elfelejteni azo­kat az áldozatokat, amelyeket a szabadságharcosok, elsősorban a kommunisták hoztak a magyar sajtó szabadságáért. Nem látták azo­kat a hatalmas áldozatokat, ame­lyeket a párt legjobbjai hoztak azért, hogy a Szabad Nép a Horthy-rendszer sötét korszakában, mint világító fáklya, vezesse a dolgozókat a felszabadulás felé. Rózsa Ferenc e­vtársat agyonver­ték. Schönherz Zoltán elvtársat ki­végezték a hitleri fasiszták magyar­­orszá­gi vérebei­ Az Internáló tá­borok és a börtönök megteltek a dolgozók legjobbjaival — köztük véltek a cconmádme­’yei munkás­mozgalom legharcosabb képviselői is. A magyar kommunista sajtó azonban tovább élt a „föld alatt". ÉR és újabb harcokra tüzelte a dolgozókat. Szavára robbant fel Újpesten a nyilaspártház. Pesten a halálhozó német tankok és Cse­pel munkássága ezért tagadta meg a város kiürítését. A párt min­denütt ott volt és ahová nem ért el az élő szó, ott beszéltek a röp­lapok.­­ Ma, amikor a magyar sajtó nap­ját ünnepeljük, fel kell idéznünk a nehéz harcokkal teli sötét múl­tat, így látjuk meg, milyen ha­talmas fejlődésen mentünk keresz­­­tül az alatt a néhány esztendős alatt mióta a hős szovjet nép jóvoltából szabadok lettünk. így foghatjuk fel, mit jelent az, hogy­­ már 1945. március 25-én nemcsak­­ Budapest, de Szegedtől és Makótól Sopronig valamennyi magyar város utcáin szabadon vásárolhat­tak a­ Szabad Népet és olvashattuk a­­ magyar újjáépítés legnagyobb har­cosának, szeretett Rákosi elvtár­sunknak a vezércikkét. Míg az illegalitás, az elnyomatás nehéz éveiben a Szabad Nép ve­zérlő, világító fáklya volt a párt, kezében és a tömegek előtti most,­­ a felszabadulás után ,,százezrek kenyere" lett. Ma a Szabad Nép csaknem 800 ezer példányban je­lenik meg és a legeldugottabb fa­luba is eljut. De ma, éppen úgy, mint akkor, a Szabad Nép a ma­gyar nép védelmezője, éles fegy­vere, tanítója és szervezője, mert kommunista lap, mert a párt lapja. Éppen ezért a Magyar Népköztár­saság minisztertanácsa a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordu­lója emlékére minden év február első napját a magyar sajtó napjává nyilvánította. ,,A Szabad Népnek — állapította meg a miniszterta­nács határozata — az elnyomatás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küz­delmeiben és győzelmeiben. Har­­­­cokban és sikerekben gazdag útja során milliók szellemi kenyerévé vált. Éles fegyver szabadságunk és nemzeti függetlenségünk védel­mében, a szocializmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a proletárinternacionalizmus, a Szov­jetunióhoz való rendületlen hűség diadalmas zászlaját. Szilárd helyt­ I állásra neveli a béke minden ma­gyar hívét, az imperialista háborús gyújtogatókkal szemben". Olyan, sokszázezres példány­­számban megjelenő, minden sorá­val a nép ügyét szolgáló napilap, mint a Szabad Nép, a múltban Magyarországon nem volt. Ez azon­­­­ban nem jelenti azt, hogy a Sza­­­­bad Népnek nincsenek ősei, magyar és külföldi mintaképei­ 1848—49- ben, a magyar szabadságharc ide­jén, a nép sajtójának olyan újság­írói voltak, mint Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Pálffy Albert és mások, akik az akkori események előrehajtói voltak és a lehetősé­gekhez képest híven képviselték a nép ügyét. Mi joggal mondhat­juk azt, hogy mindannak, ami Kossuth Hírlapjában, a Március Tizenötödikében, a Táncsics szer­kesztette Munkások Újságjában jó és előremutató volt ,— mi vagyunk a folytatói. Mint minden kommu­nista lapnak, úgy a Szabad Nép­nek is dicső őse a Neue Rheini­sche Zeitung, amelynek főszer­kesztője Marx volt, aki mun­katársai közé számította Engels. A legnagyszerűbb elődje, a leg­nagyszerűbb példaképe a Szabad Népnek, mint kommunista lapnak, s a lenini Iszkra és a lenini-sztálini Pravda, a bolsevik sajtó. Ezek a csodálatos példaképek és nagy ta­­­­ní­tóink, különösen Lenin és Sztálin útmutatásai arra tanítanak bennünket, hogy milyen rendkí­vüli jelentősége van a kommu­nista sajtónak a nemzetek füg­getlenségéért és a dolgozók sza­badságáért vívott harcban. Ter­mészetesen elődjei a Szabad Nép­nek azok az illegálisan megjelenő kommunista lapok is, mint például a ,,Vörös Csepel", a ,,Kommunista", a „Harc" és még számtalan illegá­lis magyar lap. Ezeknek a dicső elődöknek a nyomdokain halad most a Szabad Nép, amikor követ­kezetesen, harcosan védi a dol­gozók érdekeit, előre lendíti fej­lődésünket és harcba szólítja a béke és függetlenség megvédése érdekében a dolgozó népet. A felszabadult magyar sajtó di­csőséges napja február 1, mert ezen a napon született meg a magyar sajtószabadság minden eddiginél erőteljesebb fóruma, a Szabad Nép. Egy olyan lap, amely tűzön-vízen át következetesen forradalmi, amely a marxizmus-leninizmus világné­zetén áll, tehát következetesen ki­dolgozott elmélete van, ideológiá­jában teljesen egységes, marxista­­leninista pártnak, a magyar mun­kásosztály és a dolgozó nép élcsa­patának, a Magyar Dolgozók Párt­jának a lapja- Milliókhoz szóló néplap, olyan újság, amely minden szavával a nép ügyét szolgálja, el­jut a tömegekhez és amelyet a tö­megek magukénak éreznek. Ra­gyogó példája ennek a Szabad Nép hatalmas elterjedtsége, valamint az, hogy naponta a levelezők szá­zai keresik fel javaslataikkal, ta­nácsaikkal, panaszaikkal, kérdé­seikkel a szerkesztőséget. A Sza­bad Népet, pártunk központi lap­ját másfél millió ember olvassa, ami azt jelenti, hogy a magyar nép bízik pártunkban, Rákosi elv­társban. Az az érdeklődés, amel­­lyel a dolgozók a Szabad Népet várják, a magyar nép érdeklő­dése a párt szava, a párt útmuta­tása, Rákosi elvtárs szava és út­mutatása iránt. A Szabad Nép nagy népszerűsége tehát pártunk erejét és népszerűségét, a Rákosi elv­­társ iránti őszinte szeretetet iga­zolja. A dolgozók szeretete és bizalma pártunk központi lapján, a Szabad Népen túl, megnyilvánul pártjunk megyei lapjai iránt is. Mind na­gyobb és nagyobb számban kere­sik fel úgy a Viharsarok, mint a Dél­magyarország szerkesztőségét a dolgozók leveleikkel. De szemé­lyesen is felkeresik a szerkesztő­séget, ahol elbeszélgetnek éle­tükről, munkájukról. Elmondják, hogy kinn a földeken, az üzemek­ben milyen örömmel fogadják, ha a munkájukról, eredményeikről hírt ad a párt megyei lapja és ala­posan megvitatják azt is, ha ki-A legjobb munkát Nagyvári László elvtárs, megbízott tudósí­tnk végez­­te. Nagyvári elvtárs a megyei érte­­kezlet óta 7 levelet írt. Ez a szám magában nem magyarázza elsőbbsé­gét­, azonban Nagyvári elvtárs a há­rom hét alatt 8 új levelezőt szerve­zett, akik azóta is rendszeresen ír­nak lapunknak. Nagyvári László elv­ors komoly szervezői munkát vég­zett a DISZ-tagok körében. 55 leve­­lezőjének minden két hétben érte­­kezletet tartott és tart ezután is. Ezeken a sajtóértekezleteken segít­séget ad a fiatalok munkájához. A második hely Zsebők János elvtársa­ t, a Ruhagyári állandó leve­­lezőnket illeti meg. Zsebők elvtárs 17 levelet írt a megyei­­ értekezlet óta és öt új levelezővel növelte la­­punk levelező táborát. Vágvö­gyi János elvtárs a Szegedi Cipőgyár tudósítója nyerte el az or­szágos tanácskozás tiszteletére folyó versenyben a harmadik helyet. Le­veldben feltárja a dolgozók által­­­ányosságukért, hibájukért kritikát kapnak. Úgy fogadják a bírálatot, mint segítséget hibáik levezetésé­­­­hez.­­ Nem véletlen a dolgozóknak mind nagyobb érdeklődése a sajtó iránt­ Mint ahogy a múlt rendszer­­ elnyomatásának nehéz harcaiban : felhasználták a sajtót fegyverként, most, mikor szabadon nyilvánít­­­­hatják véleményüket és javas­latokat is hozhatnak, méginkább sietnek kihasználni a sajtóban rejlő re­mélhetetlen nagy lehetőséget építő munkánk továbbfejleszté­sére. A dolgozók felismerték, hogy , ötéves tervünknek, a béke tervé­nek építéséhez kiváló segítséget­­ ad a sajtó. Felismerték a Szabad Nép irányt mutató cikkein keresztül, , hogy ötéves tervünknek, a béke­­ tervének építéséhez pótolhatatlan segítséget ad a sajtó, különösen­­ most, amikor ötéves tervünk döntő­­ évének a teljesítéséhez kezdtünk.­­ A párt, Rákosi elvtárs iránti sze­­­­retet, az ötéves tervért való őszinte elért eredményeket, az üzemben mu­­tatkozó hibákat és problémákat. Harcosan használja a bírálat hang­ját és ennek köszönhető, hogy a Szegedi Cipőgyárban jelentősen meg­­javult a munkafegyelem. A versenyben a negyedik helyet Földvári Lajos levelezőnk, a MÁV dolgozója érte el. Földvári elvtárs 12 levelet írt a három hét alatt szer­­kesztőségünkbe. Emellett 2 új leve­lezővel növelte lapunk tudósít­óinak számát. Földvári Lajos elvtárs ez­zel nemcsak a versenyben érte el a negyedik helyet, hanem teljesítette az országos tanácskozás tiszteletére tett vállalását is. Igen szép eredményt ért el a versenyben Péterházi Emil elvtárs, a Jut­agyár tudósítója és Katona La­jos elvtárs, a Szegedi Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat dolgozó­ja. Péterházi elvtárs ebben a hó­napban 8 levelet írt szerkesztősé­­günkbe, ugyanakkor 2 dolgozó ’tár. rajongás árad az újságoknak írt levelekből. Levelezőink fokoza­tosan válnak olyanná, ahogyan Sztálin elvtárs jellemezte a szovjet levelezőket: ,,Az igazság tüzétől lángoló, leleplezni, hibáinkat min­den áron javítani kívánó" embe­rekké. Lenin elvtárs 1904-ben el­hangzott szavai a párt segítségével nálunk is valóra válnak. A megyei levelező konferencián a Csongrád­ megyei Pártbizottság ágit. prop. titkára kihangsúlyozta a párt véle­ményét: ..A bírálat visszautasítása, a levelezők üldözése nemcsak bm­­bárság, hanem ellenséges cseleke­det is és a párt eszerint fogja azt megtorolni. Eddig megvédtük, a jö­vőben pedig fokozottabban meg­­védjük a levelezők jogait, népi államunk és pártunk demokratiz­musának ez alapvető, megnyilvá­nulási formáját". Pártunknak ez a kiállása a levelezők mellett még nagyobb bátorságot, lelkesedést és kedvet adott levelezőinknek- Még A Sertéshízlaló dolgozói még kiemelkedőbb eredményeket akarnak elérni Már egy hete, hogy boldog tu­lajdonosai a minisztertanács ván­­dorzászlajának a Sertéshízlaló dol­gozói. Egy hete, hogy megfogad­ták: ötéves tervünk döntő évében .Elég szebb eredményeket érünk el a tervteljesítésünk során.­ Elegendő-e csak megfogadni, hogy túlteljesít­jük tervünket? Nem. Ezt a Sertés­­hizlaló dolgozói is tudják. Éppen ezért a nagy ünnepet követő mun­kanapon, de azóta is a nap minden órájában a terv túlteljesítéséért dolgoznak. Murkatk­edvüket mégin­­kább fokozta kormányunk újabb rendelete, a zsírjegy határidő előtti eltörlése. Úgy érzik — és joggal —, hogy ehhez az ő jó munkájuk is döntően hozzájárult. A rendeletet ismertető röpgyűléseken valamennyi dolgozó lelkesen fogadta meg, hogy eredm­ényeik továbbfokozásával biz­tosítják a zsírjegy megszüntetése után is a dolgozók szükségleteit. „Minden percet kihasználunk!" Az ökrös etető-brigád, mint ed­dig, továbbra is élen akar járni a termelésben. A minisztertanács ván­dorzászlajának megtartása érdeké­ben ők is tettek mun­kafela­jánlást. — Munkaidőnk minden percét ki­­használjuk! — fogadta meg Ökrös Lajos sztahanovista, a brigád veze­­tője. Reggel hatkor az öblös­ brigád már munkához kezd. Első dolguk a takarmánykihordás és keverés. Hét órakor pontosan etetnek, majd a :­akaAláshoz kezdenek. Nagy gon­dot fordítanak a tisztaságra, hisz az döntően hozzájárul az állatok gyors hizlalásához. Az­ ebédidő­­ gyorsan elérkezik. Az ökrös­ bri­­gád gondjaira bízott állatok követe­­lődzően röfögnek, de nem sokáig, mert a brigád tagjai egymással ver­­senyezve egy-kettőre elvégzik ezt a feladatot is. Pár nap óta a takar­mánykeverésre különösen nagy gon­dot fordítanak az ökrös-brigád tag­jai. A szovjet gyorshízlalási módszer segítségével A zsírjegy eltörlése alkalmával megfogadták, hogy új módszerekkel az eddiginél még több húst és zsírt term­elnek s ezt a takarmánymeg­­ts­karítással akarják elérni. Az íz­letes takarmányösszeállítással a ser­­lés gyors hizlalását kevesebb idő alatt is el lehet érni. Erre fektetnek most nagy súlyt az Ökrös-brigád tagjai. Ehhez a munkájukhoz nagy segítséget nyújt a szovjet gyorshíz­­latási módszer tanulmányozása. Az első negyedévben egy hétig a meg­takarított takarmánnyal etetnek majd, ugyanakkor határidő előtt biztosítják a sertés felhízlalását. így harcolnak az Ökrös-brigád tag­­jai, hogy továbbra is méltó gazdái legyenek a minisztertanács vándor­­zászlóijának és januári 120 százalé­kos tervteljesítésük további fokozá­sával akarják biztosítani, hogy a dolgozók számára biztosítva legyen a megfelelő hús_ és zsírellátás. Ottlik brigád felajánlása Ottlik­ Károly brigádvezető még mindig kellemesen gondol vissza a minisztertanács vándorzászlajának­­ átvételekor rendezett ünnepségre,­­ ahol ő is pénzjutalomban részesült. Jó munkája eredményeként 800 fo­rintot kapott. Jóleső érzés, hogy megbecsüli munkáját. Emlékezetében azonban élénken él, amit Kovács Imre mi­­niszterhelyettes mondott: ,,A mi­nisztertanács vándorzászlaja ne szögre akasztott babér legyen, ser­kentse új munkahőstettekre a dolgo­zókat. Ottlik Károly magáévé tette ezt. Brigádjával megbeszélve, Rá­­kosi elvtárs születésnapjára a kö­vetkező munkafelajánlást tették: „Vállaljuk, hogy első negyedévi ter­vünkben a takarmányért­ékesít­és­t 20.9 százalékról 21.2 százalékra fo­­kozzuk, a ráhíztatási súlyt 13.5 ki­lóról 14.2 kilóra fejlesztjük. Már­­cius 25-étől 30-ig a megtakarított takarmánnyal etetjük a sertéseket. Előre a sztahánovista szint eléréséért Ottlik Károly elvtárs nemcsak felajánlást tett, de már eddig is eredményes munkát végzett. Január havi átlagteljesítménye 122 száza­lék. Ennyire teljesítette egy hónap­­ra előirányzott tervét. — Ez még nem a végleges ered­mény — mondja Öltük elvtárs. — Úgy termelek, hogy március 9-re elérjem a sztahánovista szintet. A Szegedi Sertéshízlaló dolgozói, mint a minisztertanács vándorzász­lajának boldog tulajdonosai, Rákosi elvtárs születésnapjára 100 száza­lékosan megtették felajánlásaikat. Tervük, valamint a felajánlások maradéktalan teljesítésével akarják­­ megtartani a büszke lobogót. A „Délmagyarországi levelezői jobb munkával készülnek a Magyar Sajtó levelezőinek Első Országos tanácskozására A tanácskozás tiszteletére indított verseny eredményei sát is bekapcsolta a levelező moz­­­­galomba. Katona Lajos elvtárs 9 le­velet küldött be a meg­ c. értekezlet óta szerkesztőségünkbe, amelyeket kivétel nélkül kötöttünk. Igen jó munkát végzett ezenkívül Doktor Lajos elvtárs, a Szegedi Ecsetgyár dolgozója, Kovács Mihály levelezőnk,a 2. Sz. Postahivatal dolgo­zója, Boros Mihály elvtárs, a Rad­­hóli-gimnázium III. éves tanulója, Kormányos Mária elvtársnő, a Sze­gedi Ecsetgyár és Barát János elv­­társ, a Tiszamen­ti Fűrészek szegedi telepének dolgozója. Barát­­ János elvtárs a megyei értekezlet előtt egyidőben elhanyagolta a tudósítói munkát, de ezt a hibáját kiküszö­bölte és a megyei értekezlet óta is­mét rendszeresen tájékoztat ben­nünket üzemének eredményeiről és hibáiról. Ezek az eredmények­­ is bizonyít­ják, hogy dolgozóink nemcsak ol­vasói, hanem mindinkább írói is la­­punknak. Leveleikkel, észrevételeik­kel és bírálataikkal mind gyakrab­ban keresik fel szerkesztőségünket, megértve, hogy ezzel még jobban elősegítik ötéves tervünk si­k­eres tel­­jesítését, szocialista építőmunkánk győzelmét,­­ inkább biztosítja, hogy a dolgo­­zók véleménye a sajtóban szaba­don érvényesülhessen. Most, amikor a magyar sajtó napját ünnepeljük, amikor pártunk­­ lapja, a Szabad Nép összehívta a­­ munkás-paraszt levelezők első­­ or­­­­szágos tanácskozását, levelezőink azzal a tudattal végezték levelező munkájukat, hogy szószólói az or­­­­szág ügyei intézésének és nemcsak­­ agitátorai, propagandistái, hanem szervezői is az ötéves terv meg­­valósításának, jövőnk kialakításá­nak. A magyar sajtó napját és a sajtó levelezőinek első országos tanácskozását azzal a biztos tudat­ta: üdvözöljük, hogy még nagyobb lelkesedést ad a Szabad Nép és a megyei pártlap levelezőinek mun­kájához. üdvözöljük azzal a tudat­tal, hogy pártunk ezen a vonalon is irányt mutat a ,,közvélemény parancsnokai” és a sajtó minden munkása számára, a ránk háruló , feladatok még eredményesebb­­ végrehajtásához. Három hét múlt el a Megyei Levelezői Értekezlet óta. Ez idő alatt levelezőink bebizonyították, valóban megértették a megyei érte­kezleten elhangzottakat, valóban megértették a munkás-paraszt leve­­lező­ mozgalom, döntő jelentőségét szocialista építőmunk­ánkban és az eddiginél jóval nagyobb lendülettel végezték levelezői munkájukat. Valamennyien nagy lelkesedéssel vettek részt az országos tanácskozás sikeréért elindított versenyben s elmondhatjuk, hogy levelezőink és tudósítóink, csak­nem valamennyien jó munkát végeztek.

Next