Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

7­­ ft párt felvilágosító munkája a tömegek között. Horváth Márton elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén Ma békekisgyűlések lesznek Szegeden Merényletet kíséreltek meg Gilbert Duelos ^ asszony ellen • AZ MDP CSONG­RÁD MEGY­EI PÁ­RT B­IZ­OTTS­ÁGÁNAK LAP­J­A Vm. ÉVF. 152. SZÁM Kommunista parasztok példamutatása 1 Javában tart egész Csongrád megyében az aratás. Mórahalom községből már szombaton este el­küldték az első győzelmi jelentést Rákosi elvtársnak: 2590 hold rozs, 936 hold búza és 166 hold árpa aratását befejezték. A munka ja­varésze a búzaaratás döntő több­sége, a behordás, cséplés és ter­­m­énybegyűjtés na­gy csatája azon­ban még hátra van. E hátralévő feladatok megoldásában nagy sze­rep vár a dolgozó parasztság ve­zetőire, hű tanácsadóira, igaz ba­rátaira, a népnevelőkre, minden falusi kommunistára. Az ő felada­tuk, hogy felvilágosító szóval, pél­damutatással küzdjenek az aratás, behordás, cséplés sikeréért, a be­gyűjtési kötelezettség teljesítéséért és túlteljesítéséért. Ahhoz, hogy zavartalanul foly­jék ez a munka, minden városban és faluban segítség kell. Kik lehet­nének ebben a nagy munkában se­gítők, ha­nem azok, akik nap, mint nap harcolnak hazánkban a születő útért, azért, hogy szebb, boldogabb holnapot terem­tünk. Az idei bé­kearatás, cséplés és begyűjtés si­keres teljesítésének segítői, párt­­szervezeteink, a kom­munisták. Ők voltak segítői az elmúlt napok­ban és ma is az élőállat-, tej- és tojásbegyűjtési terv teljesítésének is. Tömörkényen például Kucsera József dűlője parasztságát nép­nevelő munkával lelkesíti a be­adás teljesítésére. Ő maga száz szá­zalékon felül teljesítette egész évi tojás- és baromfibegyűjtési ter­vét. Példáját követte az egész dűlő, s igy a község versenyében ma ők járnak élen. A kommunista életének próba­köve a mindennapi harc, a gyakor­lati munka. Minden párttagnak meg kell állania a próbát napon­ta, minden órában és percben i­­l.­legre vannak időszakok, am­ikor különösen nagy a próbatétel, ami­kor különösen nagy feladatok előtt állunk. Ilyen napokban élünk most is. Az a feladat áll előttünk, hogy sikerrel fejezzük be az aratás, csép­lés és begyűjtés munkáját. Most az a kötelessége minden kommu­nistának a falun, hogy szavaival, tetteivel, meggyőzéssel és példa­mutatással, szocialista magatartással, a nép, a haza, a béke önfeláldozó szolgálatára nevelje a falu min­­deni dolgozóját. Az előttünk álló nagy munkák sikere ötéves tervünk harmadik évének egyik nagy állomása lesz. E munka sikeres teljesítse kiindu­lópontja lesz újabb győzelmeink­nek. A falvak népe minden szem gabona betakarításáért indult harc­ba, s ez egyet jelent az ország jó ellátásának biztosításával. Az ország ellátása pedig szerves ré­sze az ötéves tervnek, hiszen ez is feltétele iparunk továbbfejleszté­­sének a gyorsan növekvő ipari munkásság, a városi lakosság szük­ségletei biztosításának. Ez pedig nem kis jelentőségű feladat. A harc már folyik azért, hogy idejében le­arathassunk, s ebben a harcban a kommunistáknak példát kell mu­tatni a pártonkívüli tömegeknek, magukkal kell ragadni őket El kell érni, hogy mint annyi nagy harcban, ezúttal is együtt küzd­jenek a kommunisták és pártonkí­­vüliek­. Hiszen közös érdekért fo­lyik a harc, az ötéves terv sike­réért —, amely még inkább fel­virágoztatja a falat —, a békéért, a háborús gyújtogatók ellen. A jó felvilágosító munka alap­ja: a példam­utatás. Ezt tudva tel­jesítette idő előtt félévi beadási kötelezettségét Kálmán Józsefné üll­ai dolgozó parasztasszony, mert tudja, hogy csak úgy lehet szava a dolgozó parasztokhoz, ha ő ma­ga példamutatóan tet t eleget be­gyűjtési kötelezettségének. — , ,El­­ső leszek a gabona beadásban is — fogadta meg Kálmán Józsefné, — mert kommunista vagyok. Tő­lem többet vár a párt, mint má­soktól“. Csak így állhat a parasz­tok elé, mint népnevelő minden kommunista, csak akkor beszélhet meggyőzően a begyűjtés fontossá­gáról, jelentőségéről, ha hason­lóan gondolkodik és cselekszik, mint Kálmán Józsefné. A múlt tapasztalataiból tudjuk, nem sok eredménnyel agitálhat az a népnevelő, aki maga sem telje­­sítette a reá háruló feladatoka­t, mert nem sokat adnak a szavára, hiába beszél a cséplés, begyűjtés fontosságáról. Az olyan népneve­lő, aki nemcsak teljesítette, ha­nem túl is teljesítette begyűjtési kötelezettségét, bátran kiállhat és agitálhat a begyűjtésért, mert meg­van az erkölcsi alapja hozzá és van súlya, ereje szavának. A sikeres aratási, cséplési és be­gy­űjtési verseny alapja és motorja a kommunisták, a párttagok ver­senye. Ha ők az elsők a verseny­ben, ha ők adják be elsőnek ter­ményeiket és ők teljesítik túl kö­telezettségüket — követni fogja őket az egész falu. Nem beszélhet a begyűjtési versenyről, a béké­ről az a népnevelő, aki rossz pél­dát mutat, mert lejáratja magát és joggal nevezhetik fecsegőnek, semmi esetre sem harcunk sikerét, hanem végeredményben az ellen­séget segítik. A kommunisták nem érhetik be azzal, hogy önmaguk becsületesen helytálltak a munkában és a köte­lesség teljesítésében, hanem küzde­ni­ök kell a falu becsületéért is. Fá­radhatatlanul dolgozniuk kell az­­ért, hogy példájukat követve a falu többi dolgozói is a géptől egyenesen a begyűjtőhelyre szállítsák gaboná­jukat, teljesítsék, illetve túlteljesít­sék begyűjtési kötelezettségüket. Egyszóval harcolnia kell minden kommunistának azért, hogy ne csak maga, d­e faluja se kerüljön a há­tul kullogó, a haza felvirágozását késleltető, a békeharc fékezői közé. A saját, vagy faluja elmaradása egyformán szégyene minden kom­munistának. Tudják ezt párttagja­ink és büszkék arra, ha a községük az élenjárók között halad, hogy eb­ben — sokszor talán névtelenül — nekik is részük van. Nemcsak ma­gukért fáradoznak a falu kommu­­nép orszá­­népünk oly kapuJk­. Azt ötéves terv sikeréért, amely "még az eddiginél is többet nyújt a dol­gozóknak, a békéért, amely mind­annyiunk családjának és népünknek életét, jövőjét jelenti. Ez ad hitet és lendületet napjainkban a kom­munisták munkájához, a falun és ez segíti át őket a mindennap felme­rülő nehézségeken. A jó példa, amellyel a kommu­nisták járnak elől, lelkesíti azokat is, akik még elmaradtak a munká­ban. Az ilyenek önkéntelenül is arr­a gondolnak, hogy nem nézhetnek nyugodt lelkiismerettel a kötelessé­güket becsülettel teljesítő dolgozó parasztság szemébe, ha ők maguk nem teszik meg a tőlük telhetőt, ha nem teszik meg azt, ami állampol­gári kötelességük. Ha kommunis­ták most is élenjárnak a munkában, jó példát mutatnak, az eredmény n­em marad el. Ezt bizonyítja Gyála község példája is, amely országo­san a begyűjtési versenyben máso­dik helyen ál. A példamutatás nem maradhat el most sem, mert minden falusi kom­munista tudja, hogy kibújni a be­adás alól annyit jelent, mint ön­magára és pártjára szégyent hozni. Ez összeférhetetlen a kommunista magatartással, mert ez azt jelen­tené, hogy megkárosította a nép ál­lamát. Azt jelentené, hogy meg­szegte a nép államának törvényét, azt a törvényt, amelyet a nép ho­zott, amely a népért van. Ez pedig összeférhetetlen a kommunista er­kölccsel és ennek tudatában kell lenni minden párttagnak. Az olyan ember nem is lehet méltó tagja­ pár­tunknak, aki ma­ga is spekulál a dolgozók államának kárára, a be­csületes dolgozó parasztok rovására. A kommunistáknak ké]t elsősorban harcolni minden olyan jelenség ell­len, amely arra irányul, hogy akár egy szem gabonával is megrövidít­sék a dolgozó nép államát. Elsőnek kell lenni minden falusi párttag­nak az ellenség leleplezésben, kö­vetkezetes harcot kell vívnia az el­lenség, a kulák ellen. Az ország kenyeréért folytatott harc nehéz és bonyolult szakasza az aratás, k­épzés és begyűjtés. Fel­emelő, lelkesítő küzdelem ez, mert nagy célokért folyik. Most is és mindig, mint minden munkában álljanak ismét a dolgozó parasztok élén a falu kommunistái, mutassa­nak példát az idejében jó­l végzett munkával és azzal is, hogy a ga­bonabeadást saját példájukkal vi­szik sikerre. nistás, hanem a dolgozó ÁRA 50 FILLÉR r KEDD, 1952. JULIUS 1. A szegedi üzemek dolgozói felkészültek a koreai hétre tett felajánlások győzelmes teljesítésére A koreai nép hősi szabadsághar­cát az egész világ békeszerető né­pei támogatják. Mi, magyar dolgo­zók, tervünk túlteljesítésével is se­gítjük koreai testvéreinket. Július 1-től 10-ig a koreai műszak sikeré­­vel fejezzük ki együttérzésünket a hős koreai nép iránt. Az eredmény, amelyet a koreai műszak alatt el­érünk, mérőj­e lesz a magyar dol­gozók békeakaratának Az üzemek dolgozói ezzel az eredménnyel in­dulnak harcba a harmadik negyed­évi terv teljesítéséért. A SZEGEDI TEXTILKOMBINÁT dolgozói békegyűlésen fogadták el a Duelos Bányagé­pgyár dolgozói­nak felhívását s elhatározták, hogy július 1-től 10-ig koreai műszakot tartanak. Népnevelő értekezleteken a népnevelők megbeszélték, hogy támogatják a dolgozók versenyét s megbeszélték azt is, hogy röplapok­kal tájékoztatják a dolgozókat min­den egyes nap eredményéről. A patronás brigádok az eddiginél fo­kozottabban veszik ki részüket a dolgozók segítéséből. A dekorációs brigád már jó előre felkészült a koreai műszakra. Jelmondatokat készítettek, amelyek "magasabb ter­melés elérésére ösztönzik a Textil­­kombinát dolgozóit. Minden műszakváltásnál kultúr­műsorral szórakoztatják a munkába jövő, valamint a munkából távozó dolgozókat. S ezenkívül a Textil­­ko­mb­inát vezetősége jutalmat tű­zött ki a koreai műszak alatt leg­jobb teljesítményt­ elérő dolgozók­nak. A SZEGEDI AUVÓJAV­ÍTÓ VÁLLALAT dolgozói is megvitatták a Duelos Bányagépgyár dolgozóinak felhívá­sát s úgy határoztak, hogy a har­madik negyedévi tervet a koreai műszak győzelmével kezdik. A vál­lalat dolgozói a koreai műszakra vállalásokat tettek, hogy normájuk túlteljesítésével fejezzék ki szolida­ritásukat a hős koreai néppel. A hangszóró magasabb termelés előre, sere lelkesíti a dolgozókat. A bejá­ratnál a dekoráció a koreai mű­szakkal foglalkozik. A Szegedi Autójavító Vállalat dolgozói nagy lelkesedéssel indultak harcba, hogy a koreai műszak idején is megmu­tassák, együttéreznek annak a nép­nek a fiaival, akik életüket is kó­szül áldozni hazájuk fü­ggelensé­­géért. A műszaki vezetők már na­pokkal a műszak megindulása előtt megteremtették a szükséges műszaki előfeltételeket. A tervet minden­ munkapadra felbontották s a dol­gozók már az első napon kiemel­kedő teljesítményt értetnek e­l. AZ UJSZEGEDI KENDERSZÖVŐGYÁR dolgozói is jól felkészültek a koreai műszakra. Az üzem kapuján a ko­reai nép hős vezérének, Kim­ Ir Szen elvtársnak hatalmas, ötméte­res képe látható, mellette a felirat: ,,A koreai hősök értünk is harcol­nak!“ Ez a gondolat fűt minden dolgo­zót. A műszaki vezetők nagy lelke­sedéssel, alapos felkészültséggel biztosítják a koreai műszakhoz szükséges előfel­tételeket. A harma­dik negyedévi tervet már az összes gépekre felbontották. Szombaton délután már minden dolgozó tudta, hogy harmadik negyedévi tervében mit kell teljesítenie. A követelmé­nyekhez mérten a gépparkot is a harmadik negyedévben gyártandó­­ anyagoknak megfelelően rendezték­­ át, a gépkarbantar­tók gondoskod­­­tak arról, hogy minden szüksége­­s szerszám, alkatrész kéznél legyen.­­A gépeket gondosa­n, lelkiismerete­­­­sen felülvizsgálták, olajozták. Szombaton az osztályvezetők és anyagellátók megbeszélésre jöttek­­ össze, ahol ismertették egymással, ki, Hogyan segíti osztályának dol­gozóit. A gyártásvezető megfogadta, hogy az anyagellátókkal naponta közli, hová kell legsürgősebben fo­nalat biztosítani. Kedden reggel a koreai műszak beindulása előtt az üzemi bizottság hangszórón beszél a dolgozókhoz, ismerteti a hős koreai nép kétéves harcát az imperialisták ellen és be­szél arról­­, hogy a koreai műszak nagy segítséget nyújt Korea hős fiainak harcához. A SZEGEDI CIPŐGYÁR dolgozói lelkesen csatlakoztak a Duelos Bányagépgyár kezdeménye­zéséhez. A nagy lelkesedés abban is megnyilvánult, hogy egyénenként még külön békeőrséget állva, vál­lalták, hogy így még jobban előse­gítik a műszak sikerét. Békeőrséget vállalt Barna István sarokcsiszoló, Maróthi Lászlóné gépi kukkoló, Csiszár Károlyné fejtűzőnő, Papdi Antal talpcsákózó is. A SZEGEDI KOSARUGYÁR dolgozói felajánlásokkal készültek a július 1-től 10-ig tartó koreai mű­szakra. A bék­ekisgy­ű­léseke­n egy­másután vállalásokat tettek. Minyó Pál elvtárs felszólalásában ezt mondotta: — ,,Gondoljunk vissza a múltra, amikor az amerikaiak ná­lunk bombázták a házakat, emlé­kezzünk, milyen szörnyű napokat éltünk át akkor. Koreában még bor­zalmasabb időket élnek át a dolgo­zók­. Harcukat segítem azzal, hogy a koreai műszak alatt termelésemet ISO százalékról 132 százalékra eme­lem*". A koreai harcosok segítésé*1­­ Kővágó Gyula elvtárs vállalta, hogy 7 százalékkal emeli termelé­sét. A Szegedi Késá­rgyár dolgozói is l dlke­sen, odaadóan indulnak harcba, hogy termelési eredménye­ikkel segítsék Korea népének hősi küzdelmét. A szőregi magyar és délszláv dolgozó parasztok is követik a Dueros gyár dolgozóinak példáját Vállalták, 450 holdon elvégzik az aratást és a másodvetést a koreai műszak ideje alatt Szombaton kasza alá érett az ezer holdas szőregi Petőfi termelőszövet­­kezet őszi árpája. Reggel még csak alig pirkadt amikor kiindultak a földekre hogy megkezdjék az idei termés learatását. Mielőtt a 28 ka­szás az első vágást megtette, rövid röpgyűlésen beszélték meg a Duelos bányagépgyár dolgozóinak verseny­felhívását. A szabadságukért küzdő hős koreai népre gondoltak. A ma­gyarok és a délszlávok közös meg­beszélés alapján tették meg munka­felajánlásaikat. Megfogadták, az anyagiakon túl azzal segítik a hős koreai nép harcát, hogy a Tito ha­tár mellett fekvő 450 hotel kalászo­sukat két hét alatt levágták. A má­sod­vetést az aratással egyidejűleg végzik és július 10-ig a koreai mű­szak alatt 100 holdon földbe kerül minden másodvetés. — Amíg az amerikai imperialis­ták stíliu­s, rombol­ták a békés koreai emberek hasait, iskolákat, kórházakat, — mon­dotta Takács Ferenc, a Rákosi nö­vénytermesztési brigád vezetője — mi a béke­­ műveit építjük orszá­gunkban Nem kell messzire menni, ha építkezést akarunk mutatni, Szőregen most épül 42 kislakás. Csak a mi termel­őszövetk­e­zetünk­ben öt olyan dolgozó van, aki most épít életében először házat magá­nak. A koreai házacskákkal együtt ezeket is szeretnék lerombolni az imperialisták rév újabb­ v­á­rl­­ábo­rában Megvéd­jük otthonainkat és munkánk fokozásáva­ erősítjük a Szovjetunió vezette bék­etábort. Bri­gádom 20 magyar és délszláv dol­gozóm­ nevében ví­ralom, az aratás­sal egyidejűleg 10 hold heterozis kukorica pótbeporzását július 15-ig elvégezzük és 3 hold ricinus földün­ket másodszor is gyomistenítjük. Lengyel Károly a Kossuth nö­vénytermesztési brigád vezetője a brigád 27 dolgozójának nevében tett felajánlást — Megfogadjuk, — mondotta, — hogy szemveszteség nélkül végezzük el az aratást, e mellett június 5-ig 25 hold napra­forgó pótbeporzását végezzük el. Gyönyörűen fejlődő gyapotunkat pe­dig június 20-ig kaccsozzuk. Vladiszlavyev Axentia délszláv dol­gozó paraszt is koreai testvéreire gondol az első aratási napon, — úgy fogok aratni, — fogadta meg, — hogy minden kasza suhin­tással az amerikai imperialistákra és lakájaira mérjek csapást. Ne­künk nem kell elmentsünk Koreába, hogy az amerikai pusztítást lássuk. Elég, ha átnézünk a jugoszláv ha­táron. A gazos földből ősz óta még ma is a földeken heverő kukorica­szárból látom, mi az eredménye az amerikai „segítségnek Mi délszlávok a Szovjetuniónak, a népi demokráciának köszönhetjük szabad, boldog életünket. A határon túl kizsákmányolják a magyar dol­gozókat. Mi délszlávok saját anya­nyelvünkön újságot olvashatunk. A magyarok megbecsülnek bennünket. Én például magyar dolgozókból álló munkacsapat vezetője vagyok. Ko­reai testvéreink a délszláv dolgo­zók szabadságáért, a mi boldog éle­tünk megvédéséért is harcolnak. Viszonzásul jobb munkámmal segí­tem az ő harcukat és ezért Csiszár János munkacsapatát békearatási versenyre hívom. Az Ecsetgyár dolgozói már a harmadik negyedévi tervük teljesítésén dolgoznak A Szegedi Ecsetgyár dolgozói vállalták hogy második negyedévi­­­ tervüket két nappal a határi­:!» 1 előtt befejezik, hogy ezzel is bebi­­­­zonyítsák a párt és Bálsodi elvtára iránti hűségüket és szeretetük­­et.­­ Vállalásuk teljesítését azonban nagyban veszélyeztette az április­i hónap­ban történt munka átszerve­­­­zése, mert az át­szerve­zés folytán­­ áprilisi tervüket csak 93,4 száza­­­­lékra tudták teljesí­teni A Szegedi Ecsetgyár dolgozói azonban számos esetben bebizonyít­­ották mér, hogy nem riadtn­ak vis­­­sza­­ a, nehézségektől és serényebben fogtak a munkához, így ezt a nagy lemaradást a negyedév végére be­­hozták. A munka jó megszervezése é s a versenylendület lehetővé tette, hogy félévi tervüket 2- án, szom­­baton reggel 8 órakor befejezték. Ehhez az eredményhez rag­yban h­ozzájárult az élemjárók tel­jesí­mé­­nye. I­gen példá­ul Utódai Istvánjáé és HemzSfik Andrásáé, akik normá­jukat 138 száza­lékra teljesítették. Az elért eredmények tovább ser­kenek a gyár valamennyi dolgozó­ja, és most az üzem» dolgozói már az Astornaányark ünnepére tett fel­­ajánlások teljesítéséért vitredtak harcba. A főműhely dolgozói fel­­ajánlottá­k, hogy augusztus 20 tiaz­ leletére harmadik negyedévi tervü­ket 6 nappal a határidő előtt feje­zik be, hogy ezzel ja kifejezhessék szilárd, megingathatatlan békeaka­­rattaikat. Doktor Lajos a ..Do’.magyarországi levelezője

Next