Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A haza javára, a magad hasznára: jegyezz békekölcsönt! ■_____A­Z MDPCSONGRAJ^ ___I ELŐRE A NEGYEDIK NEGYEDÉVI TERV TÚLTETTESl­ESEERT Tegnap letelt ismét egy ne­gyedév és ma kezdődik az új. A Jelölt negyedév befejezésével és az új negyedévi terv végrehajtásának küszöbén helyes, ha számba ves­­­szük a tapasztalatokat, okulunk az elkövetett hibákból, ismét felmérjük az eredményeket, hogy még lendü­letesebben foghassunk hozzá az el­következő — immár végrehajtás alatt álló — feladatok teljesítésé­hez. Bizonyos, hogy az elmúlt negyed­évi terv végrehajtása során üze­meinkben megjavult a termelés. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a termelés egyenletesebbé vált. Szeptember első dekádjában több üzemben, így a DEMA Cipőgyárban és az Ecsetgyárban lemaradtak a terv teljesítésében. Ekkor azonban számba vették a hibák okait és len­dületes munkával, még jobb mun­kaszervezéssel indultak harcba az üzemek dolgozói a harmadik ne­gyedévi terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért. Az Ecsetgyárban csupán 93, a DÉMÁ-ban csak 95 százalék volt a tervteljesítés az első dekád­ban. Példás munkaszervezés és len­dületes munka kellett ahhoz, hogy a havi — és természetesen a ne­gyedévi tervet is határidőre vagy éppen határidő előtt befejezzék. Sőt a Szegedi Ecsetgyár dolgozói nem­csak behozták lemaradásukat, ha­nem jóval a határidő előtt már szeptember 28-án be is fejezték ha­vi tervüket. Ugyanígy a DEMA Ci­pőgyár dolgozói is következetesen harcoltak a tervek teljesítéséért és Rákosi elvtársnak tett vállalásuk végrehajtásáért. A hónap végére mindkét feladatuknak becsülettel eleget tettek. Vállalásukat túl is teljesítették, a vállalt ötszáz pár női szandál helyett 1300-at készítettek el terven felül. E két egyszer lemaradt üzem példája bizonyítja, hogy a lemara­dást még akkor is, ha öt-hét száza­lékot tesz ki, be lehet hozni, a dol­gozók lelkes munkájával és a mun­ka jobb megszervezésével. A második főbb hiba a szegedi üzemekben a múlt hónapban szin­­tén megmutatkozott: néhány üzem­ben igen magas volt a norma alatt teljesítők száma. Különösen feltű­nik, hogy a Szegedi Cipőgyárban a dolgozók harminc százaléka nem teljesíti normáját. Hasonló jelensé­­gek mutatkoztak a Szalámi­gyárban és a Ruhagyárban. Mindkét üzem­ben aránytalanul magas volt az el­maradó, napi tervüket nem teljesítő dolgozók arányszáma. Meg kell ál­lapítani azonban, hogy ebben a két üzemben és egyebütt is kiszélesítet­ték a Rőder-mozgalmat A Szalámi­gyárban Nagy József kiváló munkás eredményesen adta át munkamód­szerét dolgozó társainak és példáját sokan követték az élenjáró dolgo­zók közül. Bizonyos, hogy a Röder­­mozgalom kiszélesítésének és a ta­­pasztalatátadásnak köszönhetik, még­pedig nem kis mértékben az üzem dolgozói, hogy harmadik negyedévi tervüket már szeptember 15-én be­fejezték. Sőt, a harmadik negyedév végére közel hárommillió forinttal túlteljesítették tervüket. Bizonyos, hogy az ilyen üzemek­ben nem csupán a dolgozókban van a hiba, hanem a vezetésben is. Vég­re már tudomásul kell venniük igazgatóinknak és vállalatvezetőink­nek, hogy a tervek teljesítése érde­­kében legfőbb és legfontosabb fel­adatuk a normák teljesítésének és felső határ nélküli túlteljesítésének biztosítása. Az igazgatóknak arra kell törekedniük, hogy a normák túlteljesítésének minden feltételét feltétlenül biztosítsák. Az elért kiváló eredmények an­nak is köszönhetők, hogy az elmúlt negyedév alatt tovább javult mű­szaki értelmiségünk és üzemi dolgo­zóink közötti együttműködés. Szám­talan ütemben beszon­yosodott az, hogy a munkaszervezés megjavulá­sa döntő mértékben az együttműkö­désen múlott. Ahol a műszaki veze­tők a munkásokhoz, az sztahánovis­­tákhoz fordultak és velük együtt vitatták meg a felmerülő problémá­kat, ott igen nagymértékben sike­­rült behozni a lemaradást. Ilyen üzem az Újszegedi Kendergyár, ahol aa augusztusi tervet nem tel­­jesítet­ték. Nem teljesítették ennél­fogva Rákosi elvtársnak tett válla­lasuk­at »p.m. Az üzeim m­ ú­ s­aki dol­gozói ebbe nem nyugodtak bele és értekezleten vitatták meg az üzem termelési problémáit. Megállapítot­ták, milyen rendszabályokat és in­tézkedéseket tegyenek és az érte­­kezlet határozatainak következmé­­nyeképpen szeptember 16-ra behoz­ták augusztusi lemaradásukat. Bizonyos, hogy még jó néhány üze­münkben vannak hibák a felsorol­takon kívül is. De ezek csak majd a negyedévi terv végleges mérlegének elkészülte után mutatkoznak meg. Már most fel kell hívnunk sa­ igaz­gatók és műszakiak, de elsősorban az üzemi pártszervezetek figyelmét arra, hogy a tervek mérlegének el­készülte után alaposan tanulmá­nyozzák á­t az eredményeket és a mutatkozó hibákat. Milyen ered­ményt értek el az övi költségcsökken­­tési terv, a szabadságolási terv vég­rehajtásában? Hogyan használták fel a munkabéralapot? Hogyan tel­jesítették a munkaerőtervet? Mind­ezeket és még sok más kérdést ala­posan elemezzenek, hogy az elkö­vetkező, már meg is indult negye­dik negyedévi terv végrehajtása so­rán az eddiginél is szebb eredmé­nyeket tudjunk felmutatni. Igen fontos feladata pártszerve­zeteinknek a szociáldemokrat­izmus elleni még élesebb, még következe­tesebb harc megszervezése. Több üzemünkben mutatkozik meg a szo­­ciáldemokratizmus. Néhol a női munkaerőket lebecsülik, máshol, vagy éppen ugyanozt a szakmunkát tabunak tartják, amelyet csak hos­­­szú évek alatt lehet elsajátítani. Előfordul, hogy bérdemagógia is mutatkozik, elég gyakori a fegyel­mezetlenség, akár a munkában, akár a gyakori elkésésben, kimaradásban mutatkozik ez. E jelenségek elleni harc pártszervezeteink egyik fontos feladata. Nem szabad azonban megfeled­keznünk az ellenség elleni harcról sem. A Postai Hálózatépítő Válla­latnál igen sok beépült ellenség volt, horthysta csendőrök, sőt alez­redesek, volt gyárosok dolgoztak a vállalatnál, másutt, így a DÉMA Ci­pőgyárban szintén egy volt gyáros. Gombkötő lazította a munkafegyel­met és rontotta a dolgozók államhoz és munkához való viszonyát. Ha kö­rülnéznének üzemi pártszervezete­­ink ta­gjai, bizonyos, hogy még sok befurakodott ellenségről húznák le a leplet. Nem szabad elfelednünk egy pillanatra sem, hogy az ötéves terv részleteinek pontos és mara­déktalan végrehajtása nem­ képzel­hető el az ellenség elleni szakadatlan harc nélkül. Olyan harc nélkül, amelyben­ még szorosabb egységbe kovácsolódnak össze üzemeink dol­gozói. A szegedi üzemek dolgozói har­madik negyedévi tervük befejezése után most lendületesen fognak neki negyedik negyedévi tervük teljesíté­séhez és túlteljesítéséhez. Ebben a negyedévben a feladatok természet­szerűleg tovább nőnek, hiszen hó­­napró­l-hónapra egyre nagyobb fel­adatokkal kell megbirkóznunk a gazdasági élet minden területén Ezeket a feladatokat azonban csak úgy tudjuk megoldani, ha még jobb munkaszervezettel, a munka még jobb megszervezésével, a Rő­­der-mozgalom kifejlesztésével, újí­tásokkal, észszerűsítésekkel harcol­nak minden üzemünkben a tervek mindennapi túlteljesítéséért. A szegedi üzemek dolgozói az el­múlt hónapok során számos, igen szép győzelmet arattak a munka frontján. Üzemeink többsége nem­csak teljesítette, hanem jóval túl is teljesítette harmadik negyedévi tervét. Ez mindenek fölött bizo­nyítja, hogy üzemeink dolgozói egyre öntudatosabban, lelkesebben harcolnak az ötéves terv végrehaj­tásáért. Egyre szélesebb tömegek ismerik fel, hogy országépítő, a szocia­lizmus alapjait lerakó ötéves ter­vünk végrehajtásában részt venni dicsőség, szép, nagy és megtisztelő feladat. Oly nagyszerű célkitűzése­ket szabott elénk pártunk, amilye­nek még soha nem voltak hazánk dolgozói előtt; a tartós jólét, a bol­dog és egyre szépülő életünk alap­jait, ragyogó jövőnk gyönyörű táv­latait teremtsük meg mi most. Szebb célok, Szebb tervek még soha­ nem álltak előttünk­ előre a negyedik negyedévi terv sikeres túlteljesí­­tásésára. A szegedi üzemekben, hivatalok­ban, iskolákban továbbra is nagy lendülettel folyik a harmadik béke­kölcsön jegyzése. Egyre több üzem jelenti, hogy minden dolgozó jegy­zett békekölcsönt. A Szegedi Szalámigyárban a dolgozók mindannyian jegyez­­tek. A népnevelők külön foglalkoztak azokkal, akik a gyűjtés kezdetén keveset akartak jegyezni. A Postán a népnevelők mutattak jó példát. Kovács Mihály népne­velő például 600 forintos fizetése mellett 800 forintot jegyzett. A jó politikai munka, a személyes pél­damutatás eredménye, hogy a Pos­tán a kölcsönjegyzés lendületesen folyik. A Gépipari Technikumban a dolgozók fizetésük 116 százalékát jegyezték- Javult az agitációs mun­ka a 65/1. Építőipari Vállalatnál. Ennek következtében jobbak a gyűj­tési eredmények is. Jó példát mutatnak a jegyzés­­ben és a felvilágosító munkában a békebizottsági tagok is. A Szegedi Bútorgyár békebizottsá­gának egyik tagja, Bodó Mihály 1OO0 forintot jegyzett. A jegyzés­kor elmondta, hogy igen sokat ka­pott már az államtól. Éppen a nyár folyamán kéthetes ingyenes üdülés­­ben volt része az ország legszebb üdülőjén. Galyatetőn Ezért jegy­zett ezer forintot­ A Fényképész Szövetkezetben a harminc tag átla­gosan egyénenként 1580 forintot jegyzett. Simon Mihály­nénak há­rom kisgyermeke van, akiket — el­lentétben a múlttal — gond nélkül és minden nehézség nélkül tud ne­velni. Régen mint munkavállaló állandóan anyagi gondokkal küz­dött. Ez vezette arra, hogy olyan lelkesedéssel és örömmel jegyzett békekölcsönt. A Fényképész Szö­vetkezet másik dolgozója Reehniczer Vilmosnak egyik fia elvégezte a gépészeti technikumot, jelenleg a Ganz Hajógyárban technikus, a lá­nya elvégezte a dolgozók gimnáziu­mát szintén tagja a Fényképész Szövetkezetnek. Jólétét pártunknak és államunknak köszönheti, s hálá­ját akarta kifejezni azzal, hogy békekölcsönt jegyzett- A Szegedi Nemzeti Színházban Bálint György igazgató 2760 forintos fizetése mellett 5000 forintot jegyzett. Hollós Róbert dramaturg 1400 fo­rintos fizetésére 2000 forintot jegyzett. Erdősi József szervező titkár 1300 forintos fizetése mellett 2000 forintot jegyzett­ A kölcsönjegyzés utóbbi sza­­kaszaiban javult az ellenség el­leni harc. Az ellenséges elemeket, akik gátol­ták a jegyzés sikerét, eltávolítot­ták az üzemekből. A DEMA Cipő­gyárból eltávolították Gombkötő Istvánt, volt nyilas gyártulajdo­nost, a Szegedi Kendergyárból Dobó Jánost és Virágh Józsefet távolították el. Eltávolításuk után megjavult a munka, sikeresebben folyik a kölcsönjegyzés. Vannak azonban olyan üzemek, ahol a kölcsönjegyzés nem kielégí­tően folyik, mert nem megfelelő a szervezés és nem megfelelő a poli­­munka sem. Egyre több ü­zem jelenti. Minden dolgozó jegyzett békekölcsönt A Textilművekben gyenge a­­ szervezés és gyenge a politikai­­ munka is. A Textilműveknek el kell érni, hogy megváltozzék az üzemben a hely­­­zet. Több gondot fordítsanak a poli­tikai munkára, jobban szervezzék meg a népnevelők irányítását. S akkor a Textilművekben is sikere­sen és eredményesen fejeződhet be a kölcsönjegyzés. A dolgozó parasztság között is lelkesen folyik a jegyzés. A kerüle­tekben falitáblákon értékelik az eredményeket. Ennek nyomán a Ságvári telepen eredményesen je­gyeznek. Dolgozó parasztságunk látja a kölcsönjegyzés jelentőségét és éppen ezért örömmel adja fo­rintjait kölcsön népi demokratikus államunknak. Alsóvároson az Új Élet ízei­ben azonban gyenge a politikai munka, s ennek következménye, hogy a jegyzés gyengén halad. Hasonlóan Szentmihályteleken sem eléggé tartalmas a népne­velők agitációja-Ha azt akarjuk, hogy min­den dol­gozó paraszt méltóképpen vegye ki részét a kölcsönjegyzés sikerének biztosításából, népnevelőinknek jó agitációs érvek felhasználásával, tartalmas politikai munkával kell megmagyarázni az ötéves terv eredményeit, s el kell érni, hogy­ minden dolgozó paraszt belássa, fel­ismerje azt az összefüggést, amely a kölcsönjegyzés és az ötéves terv, hatalmas alkotásai, az­ ő jóléte kö­zött van. I­tikai GYŐZELMI JELENTÉSEK ÜZEMEINKBŐL A Szalámigyár dolgozói közel hárommillió forinttal túlteljesítették vállalásukat A Szegedi Szalámiárugyár dol­gozói szeptember 15-én fejezték be harmadik negyedévi tervüket, 30-án már október 16-i tervükön dolgoztak.­ Rákosi elvtársnak megfogadták, hogy a harmadik negyedévben terv­előirányzatukat 3.983.000 forint ér­tékben teljesítik. Vállalásukat szep­tember 29-ig 6.827.000 forintban teljesítették. Az üzem­ dolgozói meg­fogadták, hogy jó munkájukkal nap­ mint nap a tervük túlteljesítéséért harcolnak. Az elmúlt három hónap tapasztalatait felhasználva dolgoz­nak, hogy a negyedik negyedévi tervüket a kitűzött határidő előtt befejezzék. A szocialista munkaver­senyben példát mutat dolgozótársai­nak az árumozgatóban Barabás Kálmán 157 százalékos átlagteljesít­ményével. A hentes üzemrészben Kiss János 145 százalékos teljesít­ményt ért el. Kertész István zsírol­vasztó 141 százalékra fokozta tel­jesítményét. A töltő üzemrészből Kiss Feren ifjúmunkás jó munkájá­val példát mutat dolgozótársainak, átlagteljesítménye 143 százalék. A Bútorgyár szeptember 24-én fejezte be tervét A Szegedi Bútorgyár dolgozói is méltón kivették részüket a munka­versenyből, amelyet a harmadik ne­gyedévi tervük határidő előtti befe­jezéséért indítottak. Harmadik ne­gyedévi tervüket szeptember 24-én befejezték, a tegnapi nap folyamán október 7-i tervükön dolgoztak. Négy napos tervelőnyre vállalták, hogy 119 ezer forint értékű áruval termelnek többet. 28-án vállalásu­kat 135 ezer forinttal túlszárnyal­ták. Harmadik negyedéves tervüket 105,8 százalékban teljesítenék. Ah­hoz, hogy a dolgozók szép eredmé­nyeket tudtak elérni, nagyban hoz­zájárultak a művezetők, akik a munka jó megszervezésével biztosí­­tották­­ az anyagellátást és a zavar­­alan munkamenetet. Szeptember hónap harmadik dekádjában 131 százalékos üzemi átlagteljesítményt értek el. A Ruhagyár harcba indul ezévi terv határidő előtti befejezéséért A Szegedi Ruhagyár dolgozói szeptember 30-án fejezték be har­madik negyedéves tervüket. Az üzem dolgozói a harmadik negyed­évi terv határidő előtti befejezésére tett vállalásukat becsületesen telje­sítették. Vállalták, hogy tervelő­irányzatukat egymillió 400 ezer fo­rintban teljesítik s 27-ig ezt teljesí­tenék. A Szegedi Ruhagyár dolgo­zói harcba indulnak az évi tervük határidő előtti befejezéséért. Meg­fogadták, hogy az eddiginél még sokkal jobban végzik munkájukat, hogy negyedik negyedéves tervüket jóval a határidő előtt befejezhessék és még szebb túlteljesítést érje­nek el. A szocialista munk­aversenyben példát mutat dolgozótársainak Ku­­runczi Eta gépes dolgozó 246 szá­zalékos teljesítményével. A kézi­­munkások közül Ilarszki Lajosné 175 százalékra teljesíti normáját. Számos dolgozó több termeléssel és munkafelaján­lásokkal készül a Bol­sevik Párt XIX. kongresszusára. A Szitkai-szalag vállalta, hogy 500 darabos tervelőirányzatukat 520 da­rabra emelik. Papp Ferencné gépes dolgozó vállalta, hogy teljesítmé­nyét 139 százalékról 150 százalékra fokozza. Bartucz Rozália a Kon­gresszus tiszteletére 150 százalékról 160 százalékra emeli fel teljesítmé­nyét. A Szegedi Kender­fonó teljesítette felajánlását A Szegedi Kenderfonógyár dolgo­zói 27-én délután két órakor fejez­­ték be harmadik negyedéves tervü­ket. Az elmúlt három hónap harcos munkája nem maradt eredmény nél­kül. A dolgozók Rákosi elvtársnak megfogadták, hogy harmadik ne­gyedévi tervüket a határidő előtt két nappal befejezik. Vállalásukat túlszárnyalták, mert már 27-én há­romnapos tervelőnnyel fejezték be előirányzati tervüket. Vállalták, hogy tervelőirányzatukat 550.000 forinttal túlteljesítik, 27-ig 730.000 forintos teljesítményt értek el. A Szegedi Kenderfqnógyár dolgozói közül sokan vannak olyanok, akik a harmadik negyedévi tervüket jóval a határidő előtt befejezték s már a­ negyedik negyedévi tervüket teljesí­tik. Ezek közé tartozik Krajkó Jó­­zsefné, aki augusztus 20-án fejezte be harmadik negyedévi tervét s szeptember 27-én már november 30-i tervén dolgozott. Jó munkájuk­kal kivették részüket a munkaver­­senyből a préselők közül Gráf Nán­dor, aki példát mutat dolgozótársai­nak, átlagteljesítménye 150 száza­lék. A vizesfonóban Klivinyi László­­né 115 százalékos teljesítményt ért el. Juhász Andrásné 110 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. A­ kötélverők közül kitűnt jó munkáj­ai­val Balázs Pál 196 százalékos átlag­teljesítményével. Molnár II. József 187 százalékos teljesítményt ért e­l Újításokkal a terv végrehajtásáért A Szegedi Szőrme- és Bőrruha­­készítő Vállalat dolgozóinak lelk­es munkája eredményeképpen szeptem­­­ber 26-án részleteiben is befejezte harmadik negyedéves tervét. A dol­gozók további munkájukban új len­dületet merítve harcolnak, hogy a­ negyedik negyedéves tervük teljesí­tésében az eddig elért eredményeket jóval túlszárnyalják. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói az anyagtakarékosság te­rén kimagasló eredményeket értek el. Vállalták, hogy a harmadik n­e­­gyedév végéig 44 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. A leg­utóbbi értékelésnél 86 ezer forint­ban teljesítették vállalásukat. A­ Az üzem számos dolgozója értékes újí­tással segíti elő tervünk győzelmét. Dobó István és Fehér Rozália újí­tása egyike a legjobbaknak. Az ed­dig kézi munkával végzett munkát géppel végzik, amely 59 százalék­kal kevesebb időt vesz igénybe. A vállalatnak évi 100 ezer forintos megtakarítást jelent. Buknitz Sán­dor többszörös újító legutóbbi új­ítá­sává­ módosította a bőrruhagalFi varrását, amely a vállalatnak 4 és­ J forintos évi megtakarítást jelent, l

Next