Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
2 > Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából Rákosi Mátyás elvtárs távirata Mao Ce-Tunng elvtársnak Mao O-Tung Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya Elnökének. Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa én az egész magyar nép nevében forró szerencsekivánataimat küldöm önnek- Azok a világtörténelmi jelentőségű győzelmek, amelyeket a baráti kínai nép az imperialista agresszorok és lakájaik elleni hősies harcában és a békés építő munka terén vívott ki, igaz örömmel Dobi István elvtárs távirata Mao Ce-Tung elvtársnak Mao Ce-Tung Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormány Elnökének, Peking. A kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával kérem önt. Elnök Elvtárs, fogadja legmelegebb szerencsekívánataimat A magyar nép meleg szeretettel fordul e napon a kínai nép felé, amely minden akadályt leküzdve építi szabad hazáján a béke erős bástyáját. Kívánom, hogy a kínai nép hatalmas építő munkáját és a béke megvédésért folytatott bátor küzdelmét teljes siker koronázza. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs távirata Cson En-Laj elvtársnak Csou En-Laj Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter, Peking Engedje meg, hogy a Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat fejezzem ki. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepli ezen a napon a baráti kínai nép ragyogó sikereit, amelyeket a népi demokratikus köztársaságának felépítésében és az imperialista háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsításában elért. Szilárd elhatározásunk, hogy egyre tovább fejlesszük az országaink között már mély gyökereket vert politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, amelyek a béke közös nagy ügyét szolgálják. Kiss Károly a Magyar Népköztársaság külügyminisztere töltik el a magyar népet és még lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban. Szívből kívánok további sikereket önnek és a békéért küzdő és boldog jövőjét építő nagy kínai népnek. Rákosi Mátyás a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakításának harmadik évfordulója alkalmából a Kultúrkapcsolatok Intézete kedden este díszelőadást rendezett Budapesten az Uránia filmszínházban. Megjelent a díszelőadáson Solti István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a miniszteritanács több tagja, valamint a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet számos más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, V. Sz. Azovcev és a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviselői. A magyar, a kínai és a szovjet himnusz elhangzása után Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal építőanyagipari miniszter, a Magyar Dogozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Huan Cen kínai nagykövet beszéde Ezután Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete mondott beszédet. Három évvel ezelőtt a kínai forradalom győzelme véget vetett az imperialista, feudális és bürokratikus kapitalista uralomnak Kínában , és megnyitotta a népi demokratikus út Kínának a szocializmushoz és munizmushoz vezető útját. E három esztendő folyamán a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-Tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért el hazánk felépítésének legkülönbözőbb területein. Egész Kínában valóságos egység jött létre. Országunkban lényegében befejeződött a gazdasági újjáépítés és reformok munkája s a kitűzött idő előtt teljesítettük azt a feladatot, melyet Mao Ce-Tung elnök jelölt meg számunkra, hogy három esztendő alatt alapvető kedvező változást hoztunk létre az ország pénzügyi és gazdasági helyzetében. Kína az ipar és a mezőgazdaság terén egyaránt elérte és felülmúlta a legmagasabb háború előtti színvonalat. Az ipari termelés aránya nemzetgazdaságunkban gyors ütemben tíz százalékról majdnem 30 százalékra emelkedett. Ebben az évben a mezőgazdasági termelés teljes mértéke előreláthatólag 50,5 százalékkal felülmúlja az 1940. évi színvonalat. Mindazok az eredmények, amelyeket az új Kína az elmúlt három esztendő során elért, szoros összefüggésben állanak és elválaszthatatlanok a hatalmas Szovjetunió önzetlen segítségétől, testvéri országokkal való baráti együttműködéstől, valamint a világ minden táján élő barátaink együttérzésétől és barátságától. Ugyanígy megerősítettük nemzet.komi védelmünk erőit és kibontottuk annak a hatalmas külső és belső mozgalomnak zászlaját, amely az emberek otthonainak megóvásával és az ország megvédésével segítséget nyújt Koreának s diadalmasan szembeszáll az amerikai agresszióval. A koreai néphadsereggel karöltve ,dicsőségesen küzdő kínai népi önkéntesek nagy győzelmeket arattak. Ez év júliusáig a megsemmisített ellenség száma meghaladja az 570 ezret. Ugyancsak legyőztük azt a barbár és embertelen baktériumháborút, amelyet az amerikai agresszorok indítottak veszteségeik kiegyensúlyozására- Az elmúlt három esztendő folyamán Kína és Magyarország között a barátság és együttműködési kapcsolatai ,nagy mértékben kifejlődtek, kiszélesedtek. A kínai nép teljes tudatában van annak, milyen rendkívül jelentős a kínai és a magyar nép közötti állandóan növekvő és fejlődő bensőséges testvéri barátság és az a tény, hogy a két nép testvéri összefogásban együtt halad a békés építés és a béke megóvásának útján. Huan Cen beszédét így fejezte be: A világ békeszerető népei szorosan tömörülnek a hatalmas Szovjetunió mögött. Haladjunk hát tovább azon az úton, amely a béke és a demokrácia győzelméhez vezet egész világon! (MTI) az Sándorfalván így folyik a jegyzés: emlékesnek a múltra és számbaveszik a jelent A csongrádmegyei Sándorfalva község dolgozó parasztjai lelkesen veszik ki részüket a Harmadik Békekölcsön jegyzéséből. Közülük sokan példamutató jegyzésük után beállnak a népnevelők sorába. Egymással párosversenyben lévő hét körzet népnevelői között mindgy száz egyénileg dolgozó paraszt látogatja fáradhatatlanul a sándorfalvi dolgozókat, hogy az egykori grófi cselédek közül, akiknek a népi demokrácia boldog életet biztosított, azokat is meggyőzzék, akik talán egy kissé el is felejtetnék a kaszkárok ostorainak, kancsukáinak csattogásait. Budai János öt holdas kisparasztnak még élénken emlékezetében ,élnek a PalUrvieini „őrgróf“ ötvenezer holdas birtokán eltöltött harminc esztendő keserű emlékei. Ezek az emlékek törtek elő benne, mielőtt a neve után 700 forintot írt a jegyzési ívre. Ezeket idézi fel, amikor sorra fogatja azokat a dolgozó parasztokat, akikkel valamikor együtt cselédeskedett. A hetven éves Martorvosi István három holdas földhöz juttatott Iris paraszttal is elbeszélgetett a múltról és a jelenről: _ A felszabadulás előtt betevő falatunk alig akadt. Az uradalomban egy jó ideig csak úgy dolgozhattunk, ha elfogadtuk a napi negyven filléres gyermeknapszámot, mert azt mondták, úgyis kapnak annyi gyermek erőt, amennyivel elvégeztethetik a munkák nagy részét. — Két kilenc, tíz éves fiamat és lányomat Martonosi bácsi gyermekeivel együtt már hajnali három órakor el kellett küldeni munkába, ha nem akartuk, hogy elbocsássák őket. Szolnoki János intéző egy alkalommal ostorával vágott az arcukba, amikor borsószedés közben megálltak gyönyörködni új, fényesre lakkozott hintójában. Martonosi bácsi egyik fia most rendőrtiszt, az én fiam szakérettségin tanul, gépészmérnök lesz. A lányom községi tanács dolgozója és rövidesen iskolára küldik. Valamennyiükre biztos, szép jövő vár. A magam részéről sem panaszkodhatom. Áttörtünk öt hold földhöz juttatott, az ötéves terv gépállomást, traktorokat adott hozzá, amelyek az én földemet is jó mélyen felszántották. Amióta, a gépek szánt, jók a földemet, az első évben két, a másodikban négy mázsával nőtt gabonából holdankénti átlagtermésem. Ha csak a több termést számítom, kamatostól megtérült az a kétezer forint, amit a mostanival együtt kölcsönadtam államunknak. — A jó termésből nem okozott gondot a beadás. A kölcsönjegyzés napján már mindenből egész évre eleget tettem kötelezettségemnek. Amikor községünk dolgozóinak bizalmából küldöttként rész vettem a júniusi megyei béketalálkozón, megfogadtam, úgy is harcolok a békéért, hogy soha semmivel sem maradok adós államunknak. Amikor a jegyzési ívet aláírtam, akkor jutott eszembe, hogy a sertésbeadásom még hátra van. S0 kiló volt előírva az év végéig, én meg aznap egy száznegyvenhárom kilós sertést beadtam. Egy másik a saját szükségletemre hízik az ólban. Az ötéves tervünk ideje alatt eddig öt sertésre kötöttem szerződést, amelyek árából házat vettem. Az ötéves tervben villanyt is kapott községünk és most kötik be házamba is a vezetéket. A nép állama eddig is boldog életet biztosított számomra, én még boldogabbat akarok teremteni magamnak, most beléptem az „Aranykalász“ I-e s típusú tszcs-be. Az idős Martonosi házaspár korához és anyagi erejéhez mérten becsülettel kivette részét a jegyzésből, száz fordot írtak az ívre. A község többi békeharcosa is szívvel-lélekkel végzi a felvilágosító munkát. Molnár Béla, a békebizottság titkárhelyettese legutóbb Horváth István hat holdas nyolc családos dolgozó parasztnál járt. Az idős dolgozó paraszt, amikor meglátta a népnevelőket, örömmel fogadta őket és máris közölte velük: — Négyszáz forintot akarok jegyezni, mert igen sokat köszönhetek a nép államának. Felszabadulás után öt hold földet kaptam és évrőlévre nagyobb termésem, boldogabb életem van. Két gyermekem gimnáziumban tanul és államunk az ő ellátásukról is gondokodik. Kollégiumban laknak. Molnár Béla, népnevelő még nem töltötte ki ekkor a jegyzésivet, hanem hosszasan elbeszélgetett Horváth Istvánnal. Elmondotta neki, hogy nemcsak az ő gyermekeinek van lehetősége a tanuláshoz. Amíg a Horthy-rendszer S3 éve alatti mindössze negyvenen kerültek a községből felsőbb iskolába, most csak ebben az évben hatvanan járnak gimnáziumba, vagy egyetemre. Az idős dolgozó paraszt most hallott így erről először és ezeket mondotta: — Négyszáz forint helyett, ötszáz forintot jegyzek, hogy még több iskola épüljön és községünk fiataljai közül is még többen tanulhassanak. ... A felvilágosító szavak eredményeként máris többet adtak kölcsön a község dolgozói a nép államának, mint a Második. Békekölcsönjegyzésnél.., r SZERDA, 1952. OKTOBER 1. 1 Levelezőünk a jegyzésre51 A harmadik békekölcsön jegyzés sikeréért üzemeink dolgozói között szélesen bontakozott ki az üzemek közötti és üzemrészenkinti versenylendület. A versenyben egymás után születnek újabb és újabb kiemelkedő jegyzések, amelyekkel dolgozóink bebizonyítják hűségüket, hazaszeretetüket, áldozatkészségüket a dolgozó nép állama iránt. Dolgozóink a harmadik békekölcsönjegyzéssel is meg akarják mutatni pártunknak és kormányzatunknak, hogy nemcsak a munkában, hanem a jegyzésben is élenjárnak, üzemeink dolgozói tudják, hogy amikor kezükbe veszik a tollat, amit jegyeznek, azt saját államuknak jegyzik. Az eddig jegyzett békekölcsönökből dolgozóink közvetve vagy közvetlenül kamatosan visszakapták forintjaikat. A harmadik békekölcsön jegyzésről érkező levelek mind-mind arról a lelkesedésről számolnak be, amellyel üzemeink dolgozói örömmel jegyzik a kölcsönt, mert ezzel saját jobblétüket, életszínvonalukat emelik. A MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói ünnepélyes röpgyűlésen vették, a hírt a minisztertanács határozatáról, a harmadik békekölcsön jegyzéséről. Már a jegyzés első napján, igen szép jegyzések születtek. Horváth Imre 900 forintos fizetésére 900 forintot jegyzett. Bovatsek Mihály 800 forintos havi keresete mellett 1.000 forintot jegyzett. Bíró Aladár 1.300 forintos havi keresete mellett 1.400 forintot adott, hogy ezzel hozzájáruljon azokhoz a hatalmas alkotásokhoz, melyek hazánkban napról-napra születnek. Katona Lajos A Szegedi Tüzelőszer és Építőanyagértékesítő Vállalat dolgozói a harmadik békekölcsönjegyzést örömmel fogadták, mert tisztában vannak azzal, hogy további eredményes munkánkat csak azzal biztosítják ha ők is száz százalékig kiveszik részüket a jegyzésből. Bodnár Lajos 900 forint fizetéséhez 2000 forintot jegyzett, Trefon Jenő 500 forintos fizetésével 500 forintot Balogh Dezső 600 forintos fizetéséhez 800 forintot jegyzett. Szűcs Isván 900 forint fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Zsarkó Imre 1000 forintos fizetése mellett 1200 forintot adott a nép államának Szuber István 1200 forint fizetéséhez 1600 forintot, Szélpál Ibolya 800 forintos fizetéséhez 1000 forintot jegyzett Bajó László 1200 forint fizetése mellett 1400 forintot jegyzett. Dolgozóink tudatában vannak, hogy kölcsönadott forintjaikkal saját gyermekeik jövőjét segítik és a szocializmus építésének meggyorsítását segítik elő. Hődor István A Szegedi Erőmű dolgozói egy emberként mentek békekölcsönt jegyezni. Egy emberként mentek azért, mert üzemünk sokat kapott az ötéves tervtől. Új fürdőnk van, kaptunk konszerű öltözőt, azonkívül most épül a lakatosműhely. Mindezeket számbavéve jegyezték az Ereanü dolgozói a harmadik békekölcsönt. A kölcsönjegyzésben élenjárnak Boros Gergely sztahanovista kazángépész, aki 900 forintos fizetése mellett 1.000 forintot jegyzett. Zsiga Sándor DISZ titkár fizetése száz százalékát, 1.500 forintot jegyzett, Gyöngyösi János szintén fizetése száz százalékát jegyezte s 1.200 forintot adott a béke megvédésére. Misda György A MÁV Fűtőházban igen nagy lelkesedéssel jegyezték a dolgozók a békekölcsönt. A jegyzés során Szabó István 780 forintos keresete mellett 1000 forintot jegyzett. Szegedi Mihály 800 forintos keresete mellett 1000 forintot, Lencse János 860 forintos keresete mellett szintén 1000 forintot jegyzett. Kiss István 1500 forint havi keresete mellett 2000 forinttal, Komócsin István 750 forintos keresete mellett 1100 forinttal, Zsurka Mihály 1300 forintos fizetése mellett 1500 forinttal járult hozzá hazánk erősítéséhez. Katona Lajos A 91. számú Utasellátó Vállalatnál is szép eredményekkel folyik a harmadik békekölcsön jegyzése. A vállalat dolgozói a jegyzést hazafias kötelességnek tartják, amelyet igazol, hogy Laudisz Mária 650 forintos keresetére 1.000 forintot jegyzett. Domonkos Józsefné 746 forintos keresete mellett 1.500 forintot jegyzett. Simonyi Náda 650 forintos keresetére 1.000 forintot jegyzett. Lázár Györgyné 580 forint keresete mellett 1.200 forintot, Janó János 650 forintos keresete mellett 1.500 forinttal járult hozzá hazánkban a szocializmus mielőbbi megvalósításához. Mészáros Vince 650 forint fizetése mellett 1.100 forintot, Sztényei József 650 forint fizetése mellett 1.200 forintot jegyzett, Kovács Lajosné 600 forintos fizetése mellett 1.000 forintos jegyzésével kívánja biztosítani négy gyermekének továbbtanulását. Földvári Lajos A „NÍVÓ“ Játék, Tömegcikk, Vegyi KTSZ dolgozói a béke védelméért jegyezték nagy lelkesedéssel a harmadik békekölcsönt, Szirákl Ferenc ügyvezető elnök 2000 forintos fizetése mellett 3000 forintot jegyzett. Nagy Zoltán 1400 forintos fizetése mellett 1500 forintot jegyzett. Domonkos Lajosné 500 forintos fizetése mellett 400 forintot jegyzett. Gavodi István és Sugár Sándorné egy egy havi fizetésüket jegyezték. Tószegi Jánosné 900 forintos fizetése mellett 800 forintot jegyzett békénk, boldogabb jövőnk építésére. Szabó Erzsébet A Szegedi Tervező Iroda dolgozói tudják jól, hogy kölcsönadott forintjaik ezerszeresen visszatérülnek azokban a szebbnél-szebb alkotásokban, amelyek hazánkat gazdagítják, dolgozóink jólétét és életszínvonalát emelik. Málnai László 3.000, Balogh Péter 2.500 forintot jegyzett. Bodnár István NE FELEDJÜK ■ [UNK] ■" ' —■———fc» Délmaggyarországr írja 1931 mmeptember 13-i számában ! Mérhetetlen nyomor a tanyákon „A királyhalmi gazdák is megjelentek szombaton a polgármester előtt Előadták, hogy a tanyán mérhetetlen nagy a nyomor, máris beköszöntött az Ínség. A rossz termés miatt még kenyérre sem jut már és a tél küszöbén álló lakosság már szinte a pusztulás előtt áll, ha nem jelentkezik gyors segítség. Arra kérték a polgármestert, hogy ne várjon a hideg idők beálltára, hanem már most indítsa meg a szükségmunkát.“ A polgármester válaszában azt mondotta, hogy a város a szükségmukát a saját erejéből megindítani nem tudja... Kicsoda Peko Dapcsevics titóista tábornok és mit keresett Londonban Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok „Za szocijaliszticsku Jugoszláviju“ című Moszkvában megjelenő lapja legutóbbi számában leleplezi Peko Dapcsevics jugoszláv helyettes vezérkari főnök múltját és megírja, mit keresett ez a titóista lakáj Angliában. A jugoszláv nép jól ismeri az áruló Peko Dapcsevics sötét múltját. Még a háború előtt szervezte be a Gestapo. Ezután egyidejűleg több imperialista kémközpont szolgálatában állott. Ez a bűnöző most ismét régi gazdáit — a Wall Streetet és a City imperialistáit — szolgálja. Ő volt az, aki az elmúlt évben, amidőn az Egyesüt Államok és Jugoszlávia között katonai egyezményt írtak alá, nyíltan kifejezésre juttatta Titóéknak azt a kívánságát, hogy néhány atombombát szeretnének kapni Amerikától. Dapcsevics — a hóhérok lakói — a közelmúltban egy titóista katonai küldöttség élén Angliába i járt. Az angol vezérkar hívta meg Titóék tiszti küldöttségét, hogy részt vegyen az angol hadser hadgyakorlatán. Dapcsevics és a titóista katonai küldöttség többi tagjának tárgyalásai Slim angol vezérkari főnökkel és több más magasrangú angol tiszttel, nem hagynak kétséget afelől, hogy Dupesvies angliai látogatásának célja támadó tervek előkészítése volt. Megtárgyalták, hogyan lehetne Jugoszláviát katonai felvonuló tereppé, a jugoszláv katonákat pedig ágyútöltelékké változtatni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen előkészítendő agresszív háborúban. (MTI).