Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) A nagyolvasztó építőinek ez a kezdeményezése csak akkor hozhatja meg a várt eredményt, nagy békeművünk felépítését, ha a sztákóvárosiak munkalendülete magával ragadja az ország minden üzemét, az üzemek minden dolgozóját. A nagyolvasztó építőit fejezte be nagy lelkesedéssel fogadott beszédét Claus Alajos — felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akarjuk fejezni határtalan szeretetünket, hazánkat Sztálin elvtárs iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin elvtársnak köszönhetünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a vasmű és városunk Sztálin elvtárs nevét viseli, azt a nevet, amely lelkesíti szerte a világon a becsületes dolgozók millióit, amely számunkra a szabadságot, a boldog életet jelenti és amely biztosítéka további, egyre szebbé váló életünknek. ígérjük, hogy méltók leszünk Sztálin elvtárs nevére és ezt az adott szavunk teljesítésével fogjuk bebizonyítani. Cselerki Lajos, a Pedagógus Szakszervezet elnökének felszólalása A pedagógusok ma szocializmust építő hazánk megbecsült dolgozói, egyre többen érdemlik ki a kiváló pedagógus címet — mondotta —. Meg kell azonban mondani, hogy bár a jobb munkának a lehetőségei és feltételei biztosítva vannak tanulmányi téren, elsősorban a munkás. és parasztszármazású tanulóknál sok iskolában és sok nevelőnél nem kielégítő még a fejlődés. Cseterki Lajos a továbbiakban arról beszélt, milyen nagy segítséget jelent az iskola munkájának továbbfejlesztésében a szovjet tapasztalatok felhasználása és a nevelők tapasztalatcseréje. Rámutatott: népi demokráciánk minden lehetőséget megad a dolgozóknak arra, hogy a termelőmunka mellett továbbra tadhassanak. Szólt arról, hogy az üzemekbe kerülő fiatalokat az első perctől kezdve támogatni kell szakmai gyakorlatuk tökéletesítésében. A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusának második napja A Magyar Szakszervezetek XVII. kongresszusa szombaton folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen a Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, valamint a Szakszervezeti Világszövetség, a szovjet szakszervezeti küldöttség, és a többi külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai Az ülést Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg. Több hozzászólás után Marcel Dedieu, a Francia Általános Munkaszövetség végrehajtó bizottságának tagja, a közlekedési szakszervezet titkára szólalt fel. A francia küldöttség — mondotta — nagy figyelemmel kíséri az önök építő munkáját, amely egy új gazdasági és társadalmi rend felépítését, a magyar nép boldogságát szolgálja. A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács által rendezett nagygyűlésen ismét tapasztalhattuk, hogy ennek az országnak a dolgosói, mint minden népi demokratikus országban, milyen őszintén kívánják a békét és milyen elszánt akarattal követnek el mindent a háború megakadályozására, a béke megvédéséért. A francia küldöttség határozottan kijelentheti ma az önök kongresszusa előtt is, hogy a francia nép sajátjának tekinti és szíve mélyén érzi a nép igaz sági László elvtárs, a üzemi bizottságának elnöke és Kre. Sák Magdolna, a szuhakállói bányák gépkezelője, a 17 hős szuhakállói bányász egyike szólalt fel ezután. _ Pártunk szerető gondoskodását a szuhakállói bányászok is érzik — kezdte felszólalását. — Amikor tizenhetedmagammal _ lent maraiunk a bányában, a párt és személyesen Rákosi elvtárs, a legjobb bányászok, honvédek, államvédelmi őrök ezreit mozgósítva, úgyszólván a lehetetlent is elkövette megmentésünk érdekében, öregek és fiatalok az első perctől kezdve mindvégig kitartottunk, összefogtunk és magunk is megfeszítettük erőinket. Büszkén mondhatom, hogy ebből a harcból mi, fiatalok méltó módon vettük ki részünket. Kresák Magdolna arról beszélt ezután — mint a frontszállító szalag gépkezelője — azzal segíti a fronton dolgozók munkáját, hogy a gépet rendben tartja Bevárja a váltást a gép mellett, gépét tisztán és rendben adja át a leváltó gépkezelőnek, így elkerülhető a géphiba és az üzemzavar. _ Ebben a hónapban még egy megtiszteltetésért — folytatta —, beválasztottak az üzemi DISZ szervezetbe kultúrfelelősnek. Igyekezni fogok a termelés mellett ifjúmunkástársaim kulturális szervezésével is a szocializmus felépítéséért harcolni. — A pártszervezet gondoskodásának méltó viszonzásaképpen több és jobb munkára hívtuk fel hazánk bányászait a sajtóban, hozzájuk intézett levelünkben. Erről beszéltünk bányásztársainknak, amikor megmenekülésünk után ellátogattunk az ország különböző bányaüzemeibe. __ A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról — mondotta befejezésül — ismét azzal fordulok a bányász elvtársakhoz, főleg a bányászifjúsághoz , köztük külön a bányásznőkhöz: mutassuk meg, hogy tudjuk, mivel tartozunk nagy pártunknak, szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak s a magyar dolgozó népnek! Adjunk minél több szenet a drága hazának! A fatal szuhakállói bányászleány felszólalását hosszantartó lelkes taps követte fiának, a mi Thorcz elvtársunknak immár történelmivé vált mondatát. ..Franciaország népe nem fog, sohasem fog harcolni a szovjet nép ellen!" A francia küldött befejezésül sikert kívánt a kongresszus munkájához. A francia Szervezett dolgozók küldöttének beszéde után a kongresszus résztvevői lelkesen éltették a francia nép nagy vezetőjét, Maurice Thorez elvtársat. Borbás Lajos elvtárs, a MEDOSZ elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági és az erdészeti dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták az elmúlt év tavaszán szakszervezetük megalakulását. Azóta 1452 üzemben választották meg az üzemi bizottságot, s a szakszervezet taglétszáma meghaladja a 150 ezret Beszámolt azokról a kimagasló eredményekről, amelyeket a mezőgazdaság dolgozói a szovjet tapasztalatok felhasználásával értek el. Borbás Lajos ezután hangsúlyozta, hogy a MEDOSZ megszervezi a versenyt a traktoristák és munkagépkezelők között s a tervismertető értekezletek után az egész országra kiterjedő mozgalmat szervez a fejlett növénytermelési, állattenyésztési s erdészeti módszerek alkalmazásáért. Kámán Kató Fűtőház A kongresszus szünet utáni ülésén rész lett Apró Antal építőanyagipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Adomare Iván élelmiszeripari miniszter, Kossa István általános gépipari miniszter is. Elsőnek Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes vezetője szólalt fel. Stanislaw Kowalczyk, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára üdvözölte ezután a kongresszust. A lengyel nép is — hangsúlyozta felszólalásában a küldött , a baráti Magyarországhoz hasonlóan — nagy sikereket ér el a szocializmus építésében. Az eredményeket — mondotta — munkásosztályunk lelkesedésének, a munkatermelékenység emelésének köszönhetjük, valamint annak, hogy a lengyel munkásosztály szüntelenül harcol a technika fejlesztéséért, a takarékosságért és a termékek minőségének megjavításáért. A termelékenység emelése terén komoly sikereink vannak. Dolgozóink 70—75 százaléka vesz részt a munkaversenyben. Népgazdaságunk, tudományunk és kultúránk történelmünk során eddig soha nem látott mértékben lendül fel, hála nagy szövetségesünk, a Szovjetunió önzetlen és baráti segítségének. A lengyel küldött beszéde végén hangsúlyozta: a ,,rohambrigád“ megtisztelő címe, ahogyan Sztálin elvtárs a népi demokráciákat nevezte, arra kötelez bennünket, hogy még nagyobb erővel küzdjünk szocializmust építő terveink teljesítéséért. Stanislaw Kowalczyk nagy tapssal fogadott felszólalása után a koncesszus résztvevői hosszasan éltették a lengyel és a magyar nép nagy vezéreit, Boleslaw Bierut és Rákosi Mátyás elvtársat, mindkét nép felszabadítóját, a szocialista Szovjetuniót és a nagy Sztálint. sége üdvözölte a kongresszust. A küldöttség tagjai a közönség tapsától kísérve Csermák József olimpiai bajnok vezetésével hatalmas, színpompás zászlókkal vonultak be, majd Csermák József köszönetet mondott pártunknak, kormányzatunknak és a szakszervezeteknek azért a sokoldalú segítségért, amelyben a magyar sportolók részesültek. A következő felszólaló Kara József a MÁVAG szakszervezeti bizottságának elnöke volt, majd Walter Sacchetti olasz küldött szólalt fel. Az Olasz Általános Munkásszövetség az olasz dolgozók legnagyobb egységes szervezete és az is marad, annak ellenére, hogy az amerikai imperializmus szolgálatában álló klerikális kormány állandó üldözésének van kitéve. Az olasz dolgozók szilárdan folytatják harcukat életszínvonaluk növeléséért és a béke megvédéséért, annyival is inkább, mert példaképpen állnak előttük a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozó népei. Politikai jelszavunk: munkát, több kenyeret, szociális reformokat, barátságot a világ minden békét akaró népével! Egy embert se, egy gépet se a háborús uszító imperialisták számára! Az olasz küldöttet felszólalása végén szívélyesen üdvözölte Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára. Kádas István elvtárs, a DISZ központi vezetőségének titkára a dolgozó és tanulóifjúság nevében üdvözölte a kongresszust. Megállapította: a DISZ és a szakszervezeti szervek között a legszorosabb együttműködésre van szükség, legelsősorban a szocialista munkaverseny szervezéséiben, a Sztahánov-mozgalom fejlesztésében és nem utolsó sorban a kulturális-, sport- és érdekvédelmi feladatok sikeres végrehajtásában. Brutyó János építésügyi miniszterhelyettes a szakszervezetek és az állami szervek együttműködésének kérdéseivel foglalkozott. Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes vezetője leszögezte felszólalásában, hogy a kongresszus csak akkor végezhet eredményes munkát, ha bátor, következetes és konkrét kritikával tárja fel a szakszervezeti munka hiányosságait. Az üzemi szakszervezeti munka kifejlesztése és fellendítése nem új feladat, a párt politikai bizottsága már 1951- ben felhívta erre a figyelmet, mégis gyenge és bizonytalan az üzemekben folyó szakszervezeti munka Nem folytatunk eléggé következetes harcot a szociáldemokratizmus maradványai ellen. Ezt a harcot sokan a jobboldali szociáldemokraták leleplezésére akarják leszűkíteni és csak a nyílt ellenséges magatartást tekintik szociáldemokratizmusnak, elfeledkezve arról, hogy a szakszervezeti tagság egy része évtizedeken át szociáldemokrata befolyás alatt állt. A továbbiakban a kritikához és az önkritikához való helyes viszonyról beszélt Komor Imre. A szociáldemokrata befolyást — mondotta — csak a tömegek kritikájának hatékony kifejlesztésével lehet leküzdeni. Ezután részletesen foglalkozott a szakszervezeti káderpolitika kérdéseivel, majd rámutatott arra, hogy az éberség terén is vannak hiányosságok. Végül hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek egyik legfontosabb feladatuk, hogy élenjárjanak a szovjet tapasztalatok felhasználásában. Több felszólalás után Kristóf István, a SZOT főtitkára válaszolt a felszólásokra. A kongresszus Kristóf István beszámolóját a SZOT XVII. kongresszusa óta végzett munkájáról és a szakszervezetek további feladatairól, valamint a SZOT ellenőrző bizottságának jelentését elfogadta. A kongresszus vasárnap reggel folytatja tanácskozásait. J Loy Árpád elvtár«» a bányászok nevében elfogadta a sztálinvárosiak felhívását és ígéretei tett, hogy egyenletes kíméléssel, a bányászat lemaradásának behozásával és tervük teljesítésével akarnak hozzájárulni országunk, a béketábor erősítéséhez. Ezután a magyar szakszervezetek sportegyesületeinek küldött VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS 1, A gyapottermelés élenjáró dolgozóinak HL országos tanácskozása A gyapot termelési feladatainak megtárgyalására a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma szombaton Budapesten összehívta a gyapottermelés élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozását. A tanácskozáson Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitóbeszédet, majd Tatár Imre, a földművelésügyi minisztérium gyapottermelési osztályának vezetője tartott beszámolót „A gyapottermelés 1952. évi tapasztalatai és az 1953. évi feladatok“ címen. Bevezetőben ismertette az 1952-es évi gyapottermelési eredményeket. Az 1953. évi feladatok megoldását — folytatta — már 1952 nyarán megkezdtük. A termelőszövetkezeteknél kijelöltük a gyapotterületeket, december 1-ig 98 százalékban — nagyobbrészt elyhántos ekével — felszántottuk és alapműtrágyáztuk a kijelölt földeket, a vetőmagszükségletet maradéktalanul biztosítottuk, az üzemek a csávázást befejezték és a vetőmag jelentős része már útban van a termelők felé. Az 1953. évi feladatok végrehajtásához a Szovjetunió ez évben is nagy segítséget nyújtott. Elsősorban nagy mennyiségben kapjunk magashozamú gyapotvdnyagot. Ez évben újabb speciális gyapotgépek érkeznek,a Szovjetunióból, elsősorban univerzál traktor, új típusú függő, kultivátor, gyapottisztítógép és légelszívásos rendszerű, háromsoros gyapotszedő kombájn. A párt és a kormány ez évben is jelentős prémiumot, valamint kedvezményeket ad a termelőknek. A gyapottermelő termelőszövetkezetek és egyéni termelők több millió forint termelési előleget kaphatnak. A soron következő tavaszi munkák, a gyapotföldek előkészítése fokozott gondosságot követel. Meg kell tenni minden előkészületet, hogy a vetést 4— 5 nap alatt befejezzük. Ez évben a vetőmag minősége lényegesen jobb, ezért szélesebb körben lehet alkalmazni a jarovizálást. A vetés megkezdésének idejét április 15. és 25. között a beérkezett jelentéseik állapján a földművelésügyi minisztérium fogja elrendelni. A vetőgépeket legkésőbb április 10-ig elő kell készíteni. A vetőmagnorma holdanként 40 kilogramm, vetésmélység általában négy centiméter, sortávolság 60 centiméter. Közvetlen vetés előtt 4 centiméter mélyen kultiválorozni kell s a kultivátorhoz kapcsolva könnyű fogast, vagy hengert kell járatni. A vetésre a gépállomások legjobb traktorosaikat jelölték ki. Nekünk ebben az évben úgy kell dolgozni, hogy teljesítsük pártunk, kormányunk és dolgozó népünk iránti kötelességünket és a terv teljesítésével és túlteljesítésével minél többet rójjunk le elmúlt évi adósságunkból. Ezt várja tőlünk pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs. Tatár Imre beszámolója után megkezdődött a vita. A referátum után számosan szólaltak fel, a tanácskozás résztvevői végül felhívással fordultak a gyapottermelő állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek dolgozóihoz és az egyéni termelőkhöz. Elhatároztuk — hangzik a többi között a felhívás —, hogy ebben az évben törlesztőnk a múlt évi adósságból s tervünk túltejesítésével háláljuk meg azt a sok segítséget, amit a Szovjetuniótól, pártunktól és Rákosi elvtárstól kapunk. Új csatába hívunk benneteket gyapottermelésünk sikere érdekében! Több és jobb minőségű nyersanyagot kell adnunk textiliparunknak. Ezért mi vállaljuk, hogy a vetésre a talajt jól előkészítjük, a similózás, kultivátorozás időben és jó minőségben való elvégzésével. Az összes vetőmagot napon melegítjük és ,a szovjet tapasztalatok alapján alkalmazzuk a vetőmag járó vizálását. Megerősítjük a munkaszervezetei, továbbfejlesztjük a versenymozgalmat, biztosítjuk a terület egyénekre való feloszlását és egész éven át gondos megművelését, alkalmazzuk az élenjáró szovjet módszereket. Csatlakozásra hívunk fel benneteket! Harcunkban segít a nagy Szovjetunió és annak szeretett vezére, Sztálin elvtárs, mellettünk áll a munkásosztály, nagy pártunk és Rákosi elvtárs A gyapottermelők III. országos tanácskozása táviratban köszöntötte a magyar nép forrón szeretett vezetőjét, Rákosi elvtársat. Azt a hatalmas segítséget, melyet nap mint nap vetőmagban, gépekben, tapasztalatokban kapunk a Szovjetuniótól, azokat az útmutatásokat, tanácsokat, amelyeket Rákosi elvtárstól és nagy pártunktól kapunk — írják többi között táviratukban — azzal háláljuk meg, hogy ez évben a gyapottermelési tervet teljesítjük, túlteljesítjük. ★ A földeáki Dózsa-termelőszövetkezet elnyerte .,A legjobb gyapot, termelő tsz“ címet a velejáró oklevelet és vándorzászlót. Makó város tanácsa, illetve egyéni termelői elnyerték „A legjobb gyapottermelő község" címet és vándorzászlót. A Gyapottermeltetési Vállalat csongrád megyei kirendeltsége nyerte el „A legjobb gyapottermeltetési vállalati kirendeltség’ címet és vándorzászlót. A „gyapotszedés mestere“ jelvénnyel és oklevéllel kitüntetett termelőszövetkezeti dolgozók között van a (a cím elnyerésének feltétele tíz mázsa gyapot leszedése a szedési kampányban) Szabó Anna, Szentes, A .,gyapotszedés mestere“ címmel kitüntetett állami gazdasági dolgozók között van Harmati Gyuláné az igási úti, Tóth Ferenc és Arany Imréné a kutasi-úli, Bugyi Ida a kláramajori állami gazdaság dolgozója. fl Msgar Népköztársisái minisz&rtanácsának és a Sza ísz0?te?e!2 i Qnzitjas tanácsa Einkséiéiek haterozate az 195?. 6v3 Jernsk IMáridsslíítlí tiefeezése, illetve tűltBljjssitésí! énlskékei indi élt sziciaista imunkaverseny győzteseinek utelmazísára! A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége — a miniszterek az illetékes szakszervezetek elnökségeivel egyetértésben előterjesztett javaslatára — az 1952. évi terv határidő előtti befejezéséért indított szocialista munkaverseny eredményét az alábbiakban állapítja meg. A begyűjtésben a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese a Délmagyarországi Közraktárak. Éves tervét 114,8 százalékra teljesítette. A vetőmagtisztítást határidőre és minőségileg kifogástalanul végezték el. (MTI. A helyi iparban a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese a Vas megyei Tanácsi Téglagyár (Szombathely.) A vállalat éves tervét 117,7 százalékra teljesítette, össztermeléséből 93 százalék nagyszilárdságú I. o. téglát gyártott. Éves tervét november 21-én befejezte. A verseny második helyezettje a Csongrádmegyei Nyomda. A vállalat éves tervét 111,3 százalékra teljesítette. A verseny harmadik helyezettje a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár. (MTI). Októberben tarták a IIi. Szakszervezeti Világkongresszust Bécs (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága közleményt adott ki a III. Szakszervezeti Világkongresszus összehívásáról. A közlemény bejelenti, hogy 1953. októberére Bécsben összehívják a III. Szakszervezeti Világkongresszust.