Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-01 / 77. szám
2 Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe ! |»ARTELE1 * Az agitációs tanfolyam váljék a jó népnevelői munka iskolájává A sándorfalvi pártbizottság okult a március 22-i agitációs nap tanulságaiból, mert akkor nem tettek meg mindent a község népnevelői a tavaszi munkák és a begyűjtés érdekében. Nem «élesedett ki Sándorfalván az egyéni agitáció. Mégsem volt eredménytelen a népnevelő munka, amit már az is bizonyít, hogy a Róna Ferenc tszcs tagjai közös erővel teljesítették a negyedévi tojás, és baromfibegyűjtési tervet. A begyűjtés mellett emelkedett a község szántásvetési eredménye is. A községi pártbizottság figyelembe vette az agitációs nap tapasztalatait, azt, hogy családokhoz kell beosztani a népnevelőket és valamennyiöket be kell vonni az agitációs tanfolyamokra. Az alapszervezetek bevonásával 100- ról 164-re emelte a népnevelők számát a községi pártbizottság és az összes népnevelőket be is vonta az agitációs tanfolyamok munkájába. A tanfolyam megindulása előtt megbeszélte Körösi községi párttitkár elvtárs az alapszervi titkár elvtársakkal, hogy küldjék a tanfolyamra bevonandó — az oktatásban eddig részt nem vevő — népnevelőkhöz a pártbizalmiakat beszélgetésre. A pártbizalmi eMáraak megértették feladatuk jelentőségét és jó munkájuk nyomán közel50-en gyűltek össze a hétfő esti agitációs tanfolyamokra. A községi alapszervezetnél 27-en voltak, többnyire a párttörténet II. évfolyamának hallgatói, közöttük 11 újonnan bevont népnevelő is. Mindannyian figyelmesen hallgatják Katona István propagandista elvtárs szavait, a múltról és a jelenről, az ölévés tervről, Sztálin, városról, Tiszalökről, meg a sándorfalvi gépállomásról, moziról, a dolgozók megváltozott életéről. Emlékeztetett Katona elvtárs arra az időre, amikor még Pallavicini őrgróf úré volt Sándorfalván minden. — Az akkori zseléremberekből jómódú, öntudatos, teljes fogi emberekké teszi lik — mondta. ■— Mienk a föld, amelyre régen a koptatástól ernyedt izmunk izzadtsága, csörgött, amelyen tűrnünk kellett Molnár Kálmán intéző úr pofoncsapásait. Erről beszéljetek szomszédaitoknak, meg a község, saját magatok és családjaitok szép, új életéről. A népnevelők érdeklődve figyelték az előadást. Tószegi Antal, meg özv. Kalapács Istvánné fel is jegyezték a fontosabb adatokat, hogy népnevelői munkájuk közben elhasználhassák. Ezt a helyes módszert azonban csak kevesen követték. Mindez azért, van, mert a pártbizalmiak nem magyarázták meg alaposan az újonnan bevont hallgatóknak, hogy amit a tanfolyamon hallanak, azt jó lesz feljegyezni, mert azok mind érvek, amelyek bizonyítják! nyolc évvel ezelőtt Sándorfalvára is beköszöntött a felszabadulás és azóta a dolgozók új élete épül, t A sándorfalvi községi pártbizottság és az alapszervezetek, jó , szervező munkával biztosították az agitációs tanfolyamokra a megjelenést. Ezt a jó eredményt azonban csak úgy tudják még tovább fokozni, hogy ha a legrövidebb időn belül gondoskodnak az újonnan bevont népnevelők tananyaggal való ellátásáról. Tegye alaposabbá a pártbizottság az agitációs tanfolyamok ellenőrzését is. Nem helyes módszer az, hogy Körösi elvtári és a községi alap , szervezet titkára tíz-tizenöt percig tartózkodik egy-egy tanfolyamon és azután elmegy. Biztosítani kell azt, hogy egy ellenőr a tanfolyam kezdetétől végig jelen legyen és közvetlenül segítséget adjon annak levezetéséhez. Ahhoz, hogy a tanfolyamok vezetői minden hallgatóval alaposan elsajátítassák a kiadott anyagot, hogy segíteni, ellenőrizni tudják tanulásukat, szükséges, hogy a községi pártbizottság szervezzen egy új tanfolyamod Húsznál huszonötnél több hallgató lehetőleg ne tanuljon egy propagandista vezetése alatt A tanfolyamok jó munkája mellett legfontosabb az, hogy minden résztvevő első naptól kezdve rendszeresen látogassa a hozzája beosztott dolgozókat és jó népnevelőmunkát végezzen. Az agitációs tanfolyamok csakis akkor érik el igazi céljukat, ha segítségükkel a népnevelőmunka a termelés és a begyűjtés fellendülését eredményezi. • -------- -- im Yves Farge, nemzetközi Sztálin-békedíjas francia békeharcos autóbaleset következtében meghalt a társaság gazdasági és építésével. Közlemény Yves Farge haláláról- kulturális Tbiliszi (TASZSZ). L Közlemény Yves Farge autóbaleset következtében szenvedett súlyos sérüléséről. Március 29-én este, visszajöhet Goriból Tbiliszibe, az a gépkocsi, amelyben Yuís Farge, „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjas francia közéleti személyiség ült feleségével és a kísérő személyekkel, a sötétben összeütközött egy teher,gépkocsival. A gépkocsik összeütközésénél Yves Farge komoly sérülést szenvedett. Állapota jelenleg súlyos. A város legjobb orvosai állandóan figyelik a sebesült egészségi állapotát és minden bitikkáges gyógyintézkedést megtesznek. Yves Farge felesége és a kísérő személyek a baleset során épségben maradtak. Yves Farge március 28-án érkezett Grúziába, hogy megismerkedjék a Grúz Szovjet Szocialista Kör. Március 30-án Yves Farge egészségi állapotában nem mutatkozott sem ilyen javulás, a beteg nem tért eszméletére. Yves Farge, amint a konsilium megállapította, súlyos agykoponya, sérülést szenvedett, aminek következtében Comatózus állapot fejlődött ki jobboldali agybénulás tüneteivel és heveny szív- és vérérműködési zavarokkal. Azonnali intézekdéseket tettek a szív- és vérér-, valamint légzési zavarok megszüntetésére. Minden intézkedés ellenére március 30-án 21.00 órától kezdve a beteg általános állapota erősen romlott. Március 30-áról 31-ére virradó éjjel Yves Farge elhunyt. (MTI) ■ » »Ve* SM'I »> A'» M M'V Hollandia délnyugati zónaiénimnél ontroinállapotot rendeltek el Páti» (MTI). Az „AFP" hágai Je Brabant tartománytól nyugatra lévő jentése szerint Hollandia délnyugholen szigetén a hullámok algati vidékén az a veszély fénye, csapnak a homokzsákokon, amel get, hogy az Északi-tenger partján lvek pillanatnyilag a gátat képes dúló heves délvihar és a tenger zik. A veszély miatt Hollandia szintjének emelkedése miatt SV. délnyugati részén ismét ostromálvenissenél, valamint az Észak- kpotot rendeltek el. - — - — — ------------■----------— ——v > * vrvvvr* -e-r- SZERDA, 1953. ÁPRILIS 1. Újabb árleszállítások a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa rt, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatot hozott az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának líjaMil. nagymértékű leszállításáról. Az arleszil Ittasak április 1-től lépnek éjetbe Az április 4-i évforduló jelszavai Éljen és virágozzék függetlenségünk támasza, a szabadság és béke, az emberi haladás első rohambrigádja, a hatalmas Szovjetunió. A halhatatlan Sztálin zászlaja alatt, a Szovjetunió vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a béketábor országaival, — előre hazánk felvirágzásáért, a békéért, a szocializmusért! Erősödjön és viruljon békénk és függetlenségünk legfőbb záloga, a magyar és a novjet nép örök bolrátsága és megbonthatatlan testvéri szövetségei Éljen győzelmeink szervezője, szocializmust építő népünk élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, pártunk és népünk Szeretett vezére, Rákosi Mátyás! Éljen függetlenségünk, szabadságunk, békénk erős védelmezőiz. — a Magyar Néphadsereg! Forró testvéri üdvözlet a népi demokratikus országok dolgozóinak, a szabadságért és békéért küzdő népeknek ! Dicsőség a szabadságáért és függetlenségéért hősiesen küzdő koreai népnek és a kínai önkénteseknek! Éljen a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus élharcosai, — a testvéri kommunista és munkáspártok! Éljen a népek közötti béke és hatóság! Vesszenek az imperialista háborús gyújtogatók! Vesszőn a határainkon acsarkodó, népünk szabadságára, hazánk függetlenségére törő fasiszta Tlo-ban. dal Az április 4-i ünnepségek műsora A felszabadulási héten elért újabb termelési sikerek mellett, az üzemek díszítésével is készülnek Szeged dolgozói nagy ünnepünkre, április 4-re. Minden üzemben, valamennyi alapszervezetnél, ünnepi pértnapokat tartanak április 3-án. Ünnepségeket tartanak ezen a napon Szeged iskoláiban is, s a «ágy évfordulóra, színes műsorral készülnek az üzemek, intézmények és egyéb vállalatok kultúrcsoportjai. A felszabadulás napjának előestéjén, Szeged ifjúsága fáklyás felvonulást rendez. A népes sereg a Beloiamnisz-térről indul majd el. Szabadságunk születésnapja reggelén zenével ébresztik, köszöntik az élenjáró dolgozókat, a felszabadulási héten kiváló eredményt elért munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, élenjáró egyéni dolgozó parasztokat. 4-én délelőtt 10 órakor nagygyűlés lesz a Szabadság moziban. Itt Zombori János elvtárs, a 13 MDP Szegedi Városi Bizottság titkárai mondt ünnepi beszédet. A nagygyűlés után 11 órakor Szeged dolgozói elhelyezik a hála koszorúit a szovjet hősök emlékműve elé. Ugyanebben az időben koszorúzzák meg a szovjet hősök sírjait a temetőben is- A koszorúzás után a fegyveres testületek díszszázadai valnak majd el az emlékművek előtt. Délután folytatódik az ünnepség. A Széchenyi téren a legjobb üzemi kultúrcsoportok és a Nemzeti Színház művészei szórakoztatják a dolgozókat és már délután 8 órakor térzenét ad a MÁV zenekara. Kultúrműsor lesz Újszegeden a November 7. kultúrházban, Rókus II. pártszervezet székházában, az Úttöróházban Móravárosban, Felsővároson a DISZ szervezet helyiségében, az Alsóvárosi Kultúrházban. Az Oroszlán utcai bábszínház szombaton, vasárnap egyaránt, felnőtteknek, gyermekeknek ad műsort. Április 9—12 között Ózdon tartják meg a Második Békekölcsön II. sorsolását A Második Békekölcsön 11. sorsolása az eddigi sorsolásokhoz hasonlóan négy napig tart. Április 9- én, csütörtökön, április 10-én, pénteken, április 11-én, szombaton és április 12-én, vasárnap kisorsolnak 117 ezer darab nyereményt 47,8 millió forint és 59 ezer darab törlesztést 11,8 millió forint összegben. Összesen 176 ezer darab kötvény kerül kisorsolásra nagyobb részben nyereménnyel csaknem 60 millió forint értékben. A sorsolás vasárnap délelőtt 10 órakor, egyébként délután 4 órakor kezdődik TIZENKETTEDÉRT .A lél ugyan már rég búcsút intett és a halál virágba, zöldie szökkent, de ezt szegényeiig sárták Csak annyit változtatott, hogy nem jártak, se gondjuk szaporodott. A nyárba ballagó támlát serényen húzta, az ég felé a, növényeket, kövér kalászt ívelt a szárak fölé. Péter-Pál elött már hetekkel ráncosabb volt a pimaszok homloka. Egy kérdés lebegett ilyenkor elöltük: hová, mennyiért, melyik nagygazdához menjenek aratni? így volt a harmincas évek elején mindenütt — Algyőit is. Reggeltől és fift jártak az emberek munka után, vagy dcsorogtak naphosszat a községháza előtt munkaalkalomra várva. így várt ég remélt egyik napról a másikra 19H2-ben Vámos Mihály, Szabó János, Varga András, Taló József, Tóth B. Sátror, Bakos Imre, Lukács Gábor, Adorjányi Mihály, Király Lajos és Pataki Sándor is. Egy napon ott álltak tik is a községháza előtt — amikor valaki halkan megjegyezte: — Dús Istvánnak aratók kellenek Gyálarétre tizenkét teáért, — Tizedkettedért — ismételje Lukárt és hangjából a tehetetlenség keserűsége buggyant, — Nem tudunk mást tenni — legyintett lemondóan Takó József, aztán néhány lépést tett előre, — Menjünk, nézzük meg a munkát, Igyekezzünk, nehogy valaki megelőzzön bennünket. Elindultak. A szegények sorsa, a megalázkodás árnyékként követte őket, 4 nap »itt nem jött fel, a hermet még vastagon ült a növényeken, de él már ott voltak a földön és vágták a rendet. A szerződés hatodik pontjában az szerepelt, hogy „a munkások kötelesek a 4 pontban előírt járandóságokért már kora hajnalban — midőn még a szalma harmatos — munkába kezdeni", így kötötte őket a szerződés és tudták, hogy az urak törvénye nem ismer kegyelmet. Aege add tök kardlapja, puskatusa hamar csattant azokon, akik emberségesebb bánásmódért, kevesebb keserűséggel teli napokért emelték fel szavukat. A rend végén megálltak egy percre és a felkelő nap már izzad, tanálta őket. Este is fölük búcsúzott a nap , a göncölszekér is jó utat megtelt, mire letették a szerszámot. Úgy dolgoztak egész napokat, hogy szusszanni való idejük sem volt. Sas István, a gazda, csaknem mindég ott volt mögöttük, így seltem akkor igazságtalanul rendjén. Amikor bérüket kérték — nem a tizenkettedet, hanem a hollamkénti 76 kilogramm, biztosítékot Dús István a magtárba veette őket. Színlelt nagylelkűséggel tárta szét karjait és mesterkélt nyájassággal szólt: — Emberek, én már kimértem a nektek járó bort, a M mázsa 75 kilót. Itt van félrehányva, vigyétek. Nem mondhassátok rám, hogy rossz ember vagyok, tudom, nektek gyorsan kell a kenyér. Tíz kéz, tíz munkától kérges tenyér nyúlt a húzóba és emelte fel az egyegy maréknyit a világosságig. De ahogy felemelte, mindjárt vissza is szórta és az arcokra a csalódás, a méreg újabb ráncokat hűtött. Csend volt néhány másodpercig. Adorjányi Mihály szólalt meg: __ Dús úr, kérem, ez nem búza, ez szemetes öcsit. Dús Úr a méregtől vörös lett, mint a rák. Húsos ujjával, kifelé mutatott és ordított. — Kifelé piszkos parasztjai! Ha rém kell a fizetség, dögöljetek éhen! Még ócsároljátok az én búzámat? Kifelé, ha mondom és menjetek a nagy éghez panaszra! Az emberek megindultak libasorban. A kapu elött megálltak tanácskozni. — Menjünk a községházára — tanácsota Pataki Sándor —. Hátha Csoda, történik és mégis tesznek valamit az érdekünkben. A menet újra megindult. Némák ralunk csaknem egész úton. Báni a községházán levett tulajz pal, sűrűn hajlongva álltak meg az asztal előtt. Megdolgozott bérükért kellett könyörögni! Megszületett a kérvény, amelyre Vámos Mihály kusza betűkkel írta rá a nevét. A helyettes jegyző szépen a többi iratok közé rakta le a kérvényt és csak ennyit mondott: ,ajd utána nézünk a dolognak és nyugodjanak meg, el lesz intézve". Azzal az emberek kimentek és nem sokkal utána a kakáslottdsok kisérték őket Dús István magtárához. Bensőjükben az élet keserűségével szedték zsoldakba az ocsut — amelybe már néhány kiló búzát is kevertetett Dús István — utána pedig „pusztán a ten f kedvéért megszületett az elismervény‘. Az egyik közülük kusza betűkkel írta le a sorokat,,Elismervény. Mi alul írott arató munkások elismerjük, hogy Nagyságos Dús István úr gazdaságában Teljesített munkák elvégzése után Teljesen ki lettünk elégítve, vagyis fizetve ezek után semmi követelésünk nincs. Gyáha nagyrét 932 IX. 4-én". Ma nem ennyit ér az ember munkája. Nyaló röpke év új történelem fejezetét nyitotta meg előttünk és egy évezred rendjét döntötte le, hogy helyébe új, csodálatosan lép, ragyogó jelent, öröm és napokat teremtsen, melynek minden percében maga az ember formálja, sorsát minden kizsákmányolástól mentesen. Nézzünk széjjel, tekintsünk szerte az országban, a városokban, a falvakban! Megváltoztak az emberek, megváltoztak az arcok, megváltoztak a sorsok. Szabó János most Budapesten a Rákosi Művek dolgozója. Takó József négy hold föld boldog tulajdonosa, úgy kapta már a dolgozó nép államától a felszabadulás után. Bakos Imre láeapatt három holdján gazdálkodik. Katonafia, főhadnagy. Adorjányi Mihály öt holdjával a nagyüzemi gazdálkodás útját járja. Boldog fszcs-tag. Esténként önfeled len gyönyörködik iskolás gyermekeiben és hosszan töpreng ázom mi legyen belőlük: orvos, mérnök, vegyész, tanár, vagy agronómus. Jól esik neki ez a gond; ez már nem a kilátástalanságtól, hanem a szépségtől terhes. Király Lajos a Vasházi Kendergyárban dolgozik fiával és lányával, akik hárman annyi fizetést kapnak, hogy bőven jut kenyérre, húsra. ruhár, cipőre és mindenre. Pataki Sándor három hold földjét saját főpatrcrai műveli és ttelli ! tbitbe a letűnt dúeistvánokrc (I. I) rlnt! részért bU2a arfttMa «lé t «ionban. » noH»n!éatl 78 Mg, biztosíték áll tűni.Iloot ,hogy a buna kl-ié vésárl/*rttl • iorvi audanáí l “ j • Bollonkéatl 75 kl..tm’.étT-iXy és Bolt Sín 34,“>BlUg,t*ai kip-31 alB5»ágü,aaa<nav«a«t«tX»naocn tmijsr l a/Arj«- rétiünk»1» a«í«.Ht kérjük stlv«zX*4Jik it ilgylwa exreahlrtti tiLiriXae- lati:ka1ol arSA tos.itkotiUj, hogy Z T.s.tt lüilaalis r«-.-tWh»t ngltl-tdh«c?íral jluiu. bu«éfrél nérj- M » fsctl-sVn r.-tslszZf*yr>«Mg A Vi*»riattalí«t B üiAlta*A kutvér-BuxB napi úr&bBa íl*«*s« n«g.