Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
PÉNTEK, 1953. MÁJUS Y. Május 3.én , választói naayayűlés A nagygyűlés előadója Révai József elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának J / tagja, népművelési miniszter délelőtt 11 órakor Felszólal Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író Szegeden Egy óra a Szegedi Ruhagyárban a választói nagygyűlés előtt Gyönyörű most a Ruhagyár: májusi díszbe öltözött. Az üzemrészek dolgozói virágerdővel vették körül munkatermüket, a falakon feliratok, vörös drapériák. Május elsejére, a vasárnapi nagygyűlésre készülnek a dolgozók. A diszpécser irodában minden két órában egymás után cseng a telefon, az elért eredményeket jelentik a teremmesterek. A délutáni műszakban a legjobb teljesítményt Csanádi Dezső, a 8-as és 9-es terem mestere jelenti A két terem dolgozói nemcsak május elseje előtti napon, hanem a választási békeversenyben is kimagasló eredményeket értek el. A munkatermekben szól a zene. Egyszercsak abbamarad és a 8-as 9. terem dolgozói összemosolyognak. Örömmel hallgatják: — A következő dalt Csanádi Derzső elvtársnak küldik a 8-as és 0-es terem dolgozói azért, mert fáradhatatlanul segíti őket a munkában. Az ő segítségével értek el kimagasló eredményeket a választási békeversenyben, a május 1-re való készülés során. Együtt ünnepelünk és együtt megyünk vasárnap a választó nagygyűlésre abban a büszke tudatban, hogy jó munkát végeztünk és eddig elért eredményeinket túlszárnyaljuk a választási békeversenyben. Felhangzik a dal és Csanádi Dezsőt köszöntik a terem dolgozói. Mindannyian szerelik. Fáradhatatlan Szorgalommal irányítja őket új munkasikerek felé. A terem egyik falán faliújság díszükt. Bertényi Árpád neve alatt kis gyermekének arcképe mosolyog. „Vállalom — írta Bertényi elvtárs —, hogy a választási békeversenyben a szebb életért, gyermekem ragyogó jövőjéért még jobb minőségű munkát végzek.“ Adott szavát betartotta. Dobó Józsefné gyermekének is kint van a faliújságon a képe. Az anya féltett kincse a gyönyörű napközi otthonban van. A kép alatt ez olvasható: „A felszabadulási héten elért 130 százalékos eredményemet a választási békeversenyben 150-re fokozom." Még nem érte el a 150 százalékot, de már közel jár hozzá. A gyermekeikért, a biztos jövőért harcolnak a 8-as és 9-es terem dolgozói. A kiváló teljesítmények bizonyítják, hogy fogadalmukat teljesítik. S a gyermekek képe a faliújságon tovább lelkesíti a jobb munkára. A műszak végefelé jár. Mielőtt befejezik a munkát, Csanádi Dezső megköszöni a dolgozók kedvességét, aztán búcsúzóul csak ennyit mond: — Találkozunk kint Újszegeden, együtt ünnepeljük május elsejét. Vasárnap • Révai elvtárs előtt fagadjuk meg, hogy szívverésekkel harcolunk tovább a békeverseny és a választások sikeréért. A Gyufagyár dolgozói május 3-án jelentik pártunknak: április havi tervüket jelentősen túlteljesítették A második negyedév újabb nagy feladatok elé állította a Gyufagyár dolgozóit. Április 1-én két műszakra tértek át, hogy teljesítsék előirányzott tervüket. A két műszakra való áttérés a műszaki vezetésre alapos, gondos, tervszerű előkészítő munkát hárított. A feladatot jól oldották meg. Csallmer Albertet, a gyár főmérnökét mindenütt ott látták a dolgozók. Fáradhatatlanul ellenőrizve a gépeket, megvizsgálta, jó volt-e az eredeti beosztás, hogy semmi fennakadás ne legyen. Csallner elvtárs, a gyár műszaki vezetője összeforrott a dolgozókkal, s mindenben segített. A választási békeversenyben a Gyufagyár dolgozói vállalták, hogy második negyedévi tervüket 308.100 forint értékkel túlteljesítik. Ennek a felajánlásnak teljesítéséért indultak harcba a felszabadulási hét folyamán. Jól harcoltak. Már most a május 1-re való készülés során kimagasló eredmények születtek az üzemrészekben. Amikor megtudták, hogy Révai elvtárs eljön Szeged dolgozói közé s vasárnap a választói nagygyűlésen mond beszédet, még jobban igyekeztek a munkával, hogy emelt fővel mehessenek a Széchenyi-térre. Rétfalvi Imréné festőgépes ifjúmunkás Szögi Imrémével van párosversenyben. Ők is lelkesen készültek május elsejére és a választói nagygyűlésre. A párosversenyből Rétfalvi Imréné került ki győztesen. A felszabadulási héten 110 százalékot ért el. A választási békeversenyben 120 százalékos teljesítményt vállalt és most április 30-ig 124 százalékra teljesítette normáját. Az ifjú választó büszke jó teljesítményére. Az üzem dolgozói a kiváló eredmények elérésének tudatában mennek vasárnap Révai elvtárs elé, hogy örömmel jelentsék a pártnak, Rákosi elvtársnak: április havi tervünket 389,890 forinttal túlteljesítettük. CSALLNER ALBERT RÉTFALVI IMRÉNÉ Q Kertészet dolgozói május 3-ra szebbé teszik a várost A Szegedi Kertészet dolgozói néhány nap óta az eddiginél is nagyobb lendülettel végzik munkájukat. Nekik jutott az a megtisztelő feladat, hogy május 3-án friss virágokkal, a terek és a parkok rendbehozásával tegyék szebbé a várost. Ebből a munkából különösen a „városi brigád“ tagjai veszik ki ré_ szüket, akik a nagygyűlés tiszteletére, május 3-ára elvégzik ezt a munkát. A Széchenyi téren lévő virágágyakat már teljesen gyomtalanították és rendbehozták a téren lévő füvet. Most a nagygyűlés helye teljes színpompával várja a gyűlő résztvevőit. A Szegedi Kertészet dolgozói vasárnap valamennyien ott lesznek a nagygyűlésen. Reggel 9 órakor már rendezett sorokban állnak a Haladás termelőszövetkezeti csoport mögé, hogy virág, és zászlódíszben vonuljanak át Szegedre, a szeretett vezérünkről, Rákosi Mátyás elvtársról elnevezett hídon. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AWAGMSATSZOUÜLTATÁS A nagyyyűlésen jelentjük pártunknak, Rákosi elvtársnak: 100 ezer forinttal túlteljesítettük április havi tervünket Vörös és nemzetiszínű zászlót lobogtat a szél a Falemezgyár kapuján, ünneplőbe öltözött az egész üzem. Május elsejei jelszavak díszítik a falakat. A szép díszítésekből, a nagyszerű versenylendületből kitűnik, hogy a választási békeverseny győzelmeivel köszöntik május 1 l.ét az üzem dolgozói. Tegnap délután egy feliratot erősítettek egy transzparensre. Rajta a következő szöveg: „Több mint 100 ezer forinttal túlteljesítettük április havi tervüket.“ — Ezt visszük vasárnap a nagygyűlésre — jelentették ki büszkén a gyárban. — Ott üzenjük pártunknak, Rákosi elvtársnak, jó munkáival készülünk a választásra. Jó munkával, jó eredményekkel köszöntötték május 1-ét a Falemezi gyár dolgozói. Ebben a jó munká jban kitűnt Felföldi János. A délutáni műszakban dolgozik és örömmel látta a versenytáblán 177 százalékos kimagasló teljesítményét. — így készülünk az ünnepre — mutatta dolgozótársainak magáneredményét. Jelenleg kocsizó. Sűrűn megfordul az üzemrész dolgozói között s lelkesen beszél arról, mennyire örül, hogy vasárnap hallhatja Révai elvtársat. Felföldi János lelkesedése magával ragadta az üzem valamennyi dolgozóját, akik örömmel készülnek a választói nagygyűlésre. Minél szebb legyen a 34 felvonulás erre készülnek az Autójavító Vállalat dolgozói Szavazz a Népfrontról — hirdeti az Autójavító Vállalat homlokzatán lévő felirat. A vállalat dolgozói jó termelőmunkával készülnek a világ dolgozóinak nagy ünnepére, május 1-re és a május 3-i választási nagygyűlésre. Az üzem dolgozói lelkesen készülnek, hogy minél szebbé és színesebbé tegyék a május 3.i felvonulást. Feliratokat készítettek, amelyre a választási békeversenyben élenjárók neveit s teljesítményeit tüntették fel. A vállalat dolgozói büszkén jelentik pártunknak, Rákosi elvtársnak, hogy a választási békeverseny tiszteletére tett fogadalmukat már jóval túlszárnyalták. Emelt fővel vonulnak fel egységesen családtagjaikkal együtt a május 3.i választói nagygyűlésre, hogy meghallgassák Révai elvtárs beszédét, aki pártunk további célkitűzéseit jelöli meg számunkra és a Függetlenségi Népfront választási programmjában megjelölt feladatok megvalósításáért folyó munkára hívja fel figyelmüket. A nagygyűlés után még nagyobb, még szebb eredmények elérésével készülnek majd a választásra és azon túl az első félévi terv határidő előtti teljesítésére. Vasárnap megindul az Árvíz-utca, Tavasz-utca népe is A minap mégiscsak elmentem az Árvíz-utcába, ismerősökhöz. Régebben készülődtem, már a hét elején gondoltam, jó lenne elmenni. Dehát csak mára maradt. Szép, napsütéses délelőtt is lett, kedvet kaptam e sétához. A Tolbuchin-sugárúton mentem, az ipari tanulók vidáman datolyáltak az otthonban, jókedvű, tavaszi nótákat. Aztán elkanyarodtam a Marx tér felé. A Tavasz-utca, meg az Árvíz utca szögletében, a sportpályán, éppen valamilyen meccs lehetett. Néhány ifjúszurkoló drukkolt a játszóknak, a kerítésnek támasztott kerékpárok tetején. Az utcán meg egypár kis munkásgyerek — nyolc-tíz évesek talán — kerékpározott. Befordultam az udvarra, s éppen ott kint voltak. A népnyelőkkel beszélgettek a választásokról, meg a május 3.-i felvonulásról, s errőlarról, ami éppen szóbakerült. Köszöntöttem őket, s — mi újság? — kérdezgettük egymást s közben Bakó bácsival beser agzedi táltunk a konyhába, s leültünk, rágyújtottunk. A rádió halkan zenélt a falon. A néni éppen főzéshez készülődött, begyújtott. Aztán a salátát mosta le, s tojásokat szedett elő az éléskamrából. A nagyobb leány meg a főiskoláról mesélt eztazt. Most első éves. Két éve még a Textilművekben dolgozott. Onnan került szakérettségire. Míg mesélgetett, megmutatta az aktatáskáját is. Mostanában vette. Míg így töltöttük az időt, közben a kisebb leány is beszakadt, eldicsekedni, hogy milyen nagyot biciklizett. Aztán meg persze szó került a választásokra, s erről május elsejére és a május 3.4 nagy felvonulásra, melyre mindenki készül. Térült-fordúlt a szó, s az öregnek eszébe jutottak a régi május elsejék. Hogy eljár az idő. Nemrég még a Kállay ligetben ünnepeltük meg május elsejét. Ott aztán egybeverődtünk többen, ismerősök, barátok. ÚJ7V magunk közt ünnepeltünk, beszélgettünk. Én mai térre csak azt mondtam utána, hogy az bizony régen volt már. — Régen? — mondotta rá. Azóta fordult a világ. — Most újra itt van május elseje. Itt a nagy ünnep. Három nap jön mostan egymás után. Harmadikon a nagy választási gyűlés, amelyen Rákosi elvtárs harcostársa, Révai József elvtárs beszél Szeged dolgozóihoz. Most jut eszembe nekem az a május elseje, nyolc esztendeje már, ami nekem mindig úgy tűnt, mintha az első május elseje lett volna. Igen. Most is világosan Worn. Nagy, vonuló tömeg, zengő dalokat énekelve ... Éljenzések, tapsok... De mindebbe akkor valami különös újdonság vegyült. Talán el sem tudnám mondani, milyen volt ez az érzés. Nyolc éve már. Most szinte megszokott dolog mindaz. S ünnepélyesebb, nagyobbszabású. Akkor szerényebb volt, szegényesebb, de ünnep volt azért, igazi ünnep. A háború, a németek után az első. Azóta már, sok minden történt a világban. Egy kötettel ismét bővült a történelem. Leginkább úgy tűnik ki ez, ha visszanézünk az elmúlt májusokra, s azok közül is talán erre az első májusra. Csak azóta mennyi minden történt, nem beszélve a régebbi éveiről. Mi minden épült, s épül éppen napjainkban még. S az Alkotmány, az új élet tükre. El sem sorolható röviden. Az új május kétszeres ünnep lesz azonban. Most ünnepljük május elsejét, s egy nappal később választási nagygyűlésre megyünk. Vasárnap megindul majd az Árvíz utca, a Tavasz utca, s a többi részek népe, a Széchenyi térte. Ez lesz május második ünnepe az idén. Valamikor itt ünnepelte Rákosi elvtárs is a forradalmárok kemény hitével május elsejét, a börtönfalak mögött. Mint ahogy az egész ország. Börtönben a forradalmak ünnepét. De azóta fordult a világ, s május melseje szabad. N. F. 3 Több alsóvárosi dolgozó paraszt a május 3-i nagygyűlés tiszteletére egészévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette tek és megígérték, hogy valamennyien ott lesznek a Széchenyi téren. A nagygyűlésre való készülés foglalkoztatja az embereket és még ünnepélyesebbé akarják tenni május harmadikát. Az alsóvárosi DISZ és az MNDSZ tagjai elhatározták, hogy erre a napra szépen feldíszítik a pártházat. Az egyénileg dolgozó parasztok megfogadták, hogy a félévi beadási kötelezettségük határidő előtti teljesítésével köszönik meg a pártnak és Rákosi elvtársnak szépülő életüket. Buliás Ferenc Távol utca 4/a. szám alatti 3 holdas és Bakacsi János Alföldi utca 18. szám alatt lakó 4 holdas dolgozó parasztok megfogadták, hogy nemcsak a félévi, hanem egész évi tojás- és baromfkcnriáfiukait (>..!,jrsitk a nagygyűlés tiszteletére, hogy büszke öntudattal álhassanak Révai elvtárs elé. Vállalásukat mindketten teljesítették, özvegy Dobó Istvánná Füzes utca 5. szám alatt lakó háromholdas dolgozó paraszt sem akart elmaradni a többi becsületes dolgozó paraszttársától. A baromfi beadását egész évre teljesítette, a tojásbeadásban pedig a harmadik negyedévre szóló köteVzet’ségének is eleget, tett. Ugyanígy köszönti május 3-át Alsóvároson még több dolgozó paraszt aki nemcsak részt vesz a nagygyűlésen, hanem tetteivel ,s bebizonyítja, hogy herén a békéért és követi a pártnak vezető Népfront útmutatásait. Alsóváros lakói vasárnap valamennyien ott tesznek a nagygyűlésen. Már napokkal ezelőt megbeszélték, hogy a pártszervezethez csatlakozva, rendezett sorokban vonulnak fel a Széchenyi térre. A sorok élén zászlókat, feliratokat visznek majd és a többi szegedi dolgozóval együtt köszöntik Révai elvtársat, a nagygyűlés előadóját. Alsóváros dolgozó parasztsága vasárnap reggel csoportosan vonul fel a nagygyűlésre, hogy meghallgassa Révai elvtárs szavait, a párt üzenetét. A gyűlésről már napokkal ezelőtt tudomást szerez.