Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
KEDD: 1053. JÚNIUS 2. A műszaki és szépirodalmi könyvek nagy segítséget nyújtanak a Textilművek dolgozóinak a termelékenység és a minőség növeléséhez A Szegedi Textilművek dolgozói közül sokan faluról kerültek az üzembe, a felszabadulás előli legtöbben mezőgazdasági munkások, sulákcselédek voltak. A sokszáz fiattal lány és asszony számára akkor nyílt meg a lehetőség a kultúrákt élethez, rendszeres színház, Mioná látogatáshoz, tanuláshoz, amikor ii gyönyörű új fonóüzembe kerültek. Évről évre, hónapról-hónapra többen olvassák a gyár több, mint másfélezer kötetes könyvtárában lévő szakmai és szépirodalmi műveket. Joó Györgyité, aki tízéves korában már a röszkei és más Szegedkörnyéki kulákoknál cselédeskedett, most függetlenített könyvtáros. Kora reggeltől, késő estig alig győzi kielégíteni a dolgozók állandósan növekvő igényét. A fiatalok legszívesebben olvassák m ..Ifjú Gárdát*, a nők az „Anna Karolinát" hetenként cserél gazdát „Az acélt megedzik" cím szovjet könyv. A gyermekhét előtt és most 3—4 asszony is előre jegyeztette Makarenko: „Szülők könyvei című művét, mert állandóan kint volt valakinél. A műszaki dolgozók körében fokozódik az érdeklődés a műszaki könyvtár iránt, mert a gyakorlatban győződtek meg arról, hogy pl. a szovjet szakirodalom segítségével kimagasló termelési sikereket lehet elérni. A műszaki vezetők valamennyien behatóan tanulmányozták Sz. J. Altuhov: ,,A sztahanovista komplex terv" című munkéját s ennek alapján dolgozták ki és alkalmazzák eredményesen mintegy száz, fontos üzemi problémát megoldó sztahanov komplex tervet. A választási békevenderiy alatt és után is a dolgozók legfőbb törekvése a minőség állami javítása. Ebben is a szovjet szakirodalomból mentettek tapasztaltakat. Ipovicz András főművezetőnek nagy segítséget jelentett Kruskov: ,,A pamutfomógyárak szervezése és más szovjet szakkönyv abban, hogy az országban elsőnek dolgoz(a ki a minőség egyéni ellenőrzésének módját, a fonódni Zsédely mozgalom alapján. Az új módszerrel rövid idő alatt több, mint egy százaléktól javították a fonal minőségét. A dolgozók közül sokan vásárolnak is könyveket. Az utolsó két hónap alatt több, mint 4000 forint értékű szakmai és szépirodalmi könyvet vettek. Pósa János már mintegy 60 kötetesre gyarapította saját műszaki könyvtárát. Az így szerzett tudását a gyakorlatban is hasznosítja. Az állandó olvasás, tanulás eredménye, hogy legutóbb a kártolásnál olyan problémát oldőlt meg, amely már évtizedek óta foglalkoztatja az égész világ szakembereit A fedőlécek *üköszörülésére olyan új gépet serkesztett amelynek teljesítménye 1500 százaikkal nagyobb a réginél s minőségileg is jobb munkát végez. Annak eredménye, hogy a fonónők és műszakiak tudása, műveltsége állandóan növekszik, a termelésben is mutatkozik. Az első negyedévben mikor havonta alig több, mint száz állandó olvasója volt a könyvtárnak, ez üzem nem teljesítette tervét. Most, május második 10 napjában százezer kilométerfonalat termeltek terven felül, s ebben nem kis szerepe van annak, hogy a könyvtárba íradkozott olvasók száma 520-ra emelkedett. Május 26-ig több, mint 800 szépirodalmi és síratókönyvet olvastak el az üzem dolgozói. Nagy sikerrel szerepelt a Szegedi Egyetemi Népi Együttes Budapesten (Tudósítónktól.) ötéves tervünk egyik gyönyörű alkotása a Magyar Optikai Művek kultúrotthona. Az otthon a budai hegyek lábánál, a Csörsz utcában van, közel az üzemhez. A nézőtérre 800 személy fér be. Az emeletein a népi táncosok próbaterme, körben a folyosókon az üzem képzőművészeinek képei sorakoznak egymás mellett. Ebben a kultúrotthonban mutatta be tudását a többi kiváló együttesek között a Szegedi Egyetem Népi Együttese is. Az együttes rövid fennállása óta igen szép sikereket ért már el. Ismerik Szegeden és az egész Csongrád megyében munkáját. A legutóbbi színházi bemutatón ismerték meg legjobban az együttest Szeged dolgozói. Ennek a szereplésnek eredményeképpen kerültek most fel Budapestre, hogy az ország legjobb csoportjai között tárják fel tudásuk gazdagságát. Még nem volt fél 7, amikor a hatalmas nézőtéren gyülekeztek a nézők. A szereplők az öltözőkben várták az előadást. Tíz perccel az előadás megkezdése előtt Törköly Péter elvtárs, az együttes vezetője rövid lelkesítő beszédet tartott. Befejező szavaiban ezt kérdezte: — Bízuink-e erőnkben? — Bízunk! — hangzott a válasz. Megkezdődött a bemutató- A fellépő csoportok közül elsőnek a Szegedi Egyetemi Népi Együttes szerepelt. A budapesti közönség kíváncsian várta, mit tudnak a szegediek. Elsőnek az ének-, zene- és tánckar Kodály Zoltán mesterművét, a Kállai kettőst adta elő. Az első szám nem a legjobban sikerült. A zenekar a befejező részt túl gyorsan játszotta, úgy, hogy a táncosok nem tudtak mindig pontosan a zenére táncolni A következő szám azonban annál inkább bizonyította az együttes alapos felkészültségét. Az énekkar Turkov: szovjet ifjúság indulóját ég Zsen Hong: Kínai népdalát adta elő. Tánc, énekszámok váltogatták egymást a közönség tetszésére. Nem egy számot ismételnie kellett az együttesnek. A siker elvitathatatlan volt. Talán még nem is kaptak ennyi elismerést, amióta az együttes fennáll, pedig a Szegedi közönség sem fukarkodik a tapsokkal, ha látja, hogy a kartoncsoport megérdemli azt. A budapesti közönségnek leginkább a Csodafurulya című népi játék tetszett Szeghy Endre elvtárs mesterkézzel állította össze saját gyüjtésű dallamait A tánckar pedig minden kétséget kizárólag szépen adta elő a játékot. Meg kell még emlékezni az énekkarról, amely szintén nagyban hozzájárult az együttes sikeréhez. Az énekkar számai megmutatták, hogy az együttes kiváló hanganyaggal rendelkezik és komoly eredmények elérésére képes. Egészében is és részleteiben a Szegedi Egyetemi Népi Együttes a budapesti szereplése alkalmával megfelelt az együttes elé állított követelményeknek. Dolgozzanak továbbra is az együttes tagjai olyan szívós lelkesedéssel, mint amilyennel készültek a budapesti szereplésre és akkor biztosak lehetnek, hogy még szebb eredményeket érnek el a jövőben. 3 A szegedi gyerekek lelkes, vidám felvonulása a Nemzetközi Gyermeknapon Vasárnap a kora délelőtti órákban Szeged utcáink lelkes, vidám gyerekek, óvodások, általános iskolások vonultak csoportosan az MNDSZ Dugonics téri székháza elé, hogy onnan kiindulva felvonulással ünnepeljék a Gyermeknapot. Pedagógusok és az iskolák, óvodák Szülői Munkaközösségének tagjai kísérték a gyermekeket az MNDSZ feldíszített székházához. Fél 10-re már több ezer gyermek gyűlt össze, s nem sokkal később megindult a színpompás menet a Lenin utcán és a Széchenyi téren a Városi Pártbizottság épülete felé. A Szegedi Kenderfonógyár fúvószenekara vezette be a gyerekek menetét. Utána a Dózsa György általános iskola tanulói sokszínű bokrétákkal, vidám dalokat énekelve jöttek. Az első sorban annak a nevét emelték magasra, akinek gondtalan, boldog életüket köszönhetik. „Éljen Rákosi pajtás“ — hirdette a vörösnyakkendős úttörők kezében a felirat. Az éltanulók névsorát virágkoszorúval övezett táblán vitték. Az iskola tanulói mellett ott voltak a Szülői Munkaközösség fáradhatatlan tagjai, akik mindent megtettek azért, hogy a Dózsa György iskola tanulóinak menete minél szebb, minél díszesebb legyen. A Mátyás téri leányiskola tanulói hajukban piros virágokból font füzérekkel, kezükben apró vörös zászlókkal haladtak. Mezei virágokból készített tarka csokrokkal a kezükben vonultak fel a rókusi általános iskolás fiúk és lányok. Vígan csengett ajkukon a nóta. Kettős ünnepük volt: Rókuson, az egykor elhanyagolt munkásnegyedben a gyerekek és a szülők szombaton az ötéves tervtől újabb ajándékot kaptak: a gyermekhét keretében felavatták a Kossuth Lajos-sugárúton a város harmadik gyermek polyklinikáját. A Margit utcai általános iskolások után a Mérei utcai iskola tanulói békegalambot vittek. Az úttörőzenekar fehéringes, vörösnyakkendős tagjai pattogó indulókat játszottak. A menetet a Szegedi Kenderforrógyár és a Szegedi Ruhagyár óvodásai zárták be, akiket két felvirágozott autó vitt. A szegedi gyerekek dalos menete a Sztálin körútról kanyarodott be a Városi Pártbizottság épülete elé, ahol a színpompás felvonulást a Pártbizottság munkatársai fogadták. Harcunk közös Szegedi békeharcosok írják a Béke Világtanács tagjainak Alig két hét választ el bennünket a Béke Világtanács budapesti ülésének megnyitásától. Szeged békeharcos dolgozói a levelek százait küldik az Országos Béketanácshoz, a Béke Világtanács tagjainak címezve. A levélben üdvözlik Szeged dolgozói a hazánkba érkező külföldi küldötteket és kérik őket, hogy továbbra is lankadatlan erővel küzdjenek a béke fenntartásáért és mondják el népüknek a magyar nép őszinte békeakaratát, mondják el azt, hogy a magyar dolgozók egy emberként támogatják a békéért küzdők hatalmas seregét. A szegedi üzemek dolgozói által írt levelek közül az alábbiakban közlünk néhányat, melyet a békéért folyó harc vezetőihez intéztek: ► Pak Den Aj, a Koreai Nőszövetség elnöke, a Koreai Béketanács alelnökének, Korea. Kedves Asszonytársunk! Mi, sok százezer magyar asszony a legnagyobb szeretettel és örömmel értesültünk arról, hogy hazánk fővárosában, Budapesten lesz megtartva a Béke Világtanács ülése, melyen ön is részt vesz. Ez a találkozó minden békeszerető ember számára fontos. Mi, magyar békeharcosok, hisszük és reméljük, hogy ezen a békeülésen olyan határozatokat hoznak majd, amelyek elősegítik, hogy lefogjuk a háborúra uszítók kezét. Drága Asszonytársunk! Mi, magyar anyák, a legnagyobb figyelemmel kísérjük az önök hős fiai honvédő harcát. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazság hamarosan győzni fog. Azoknak a rablóknak pedig pusztulniok kell, akik drága hazájukat vérrel és szenvedéssel árasztották el. Arra kérjük, ha visszatér hazájába, mondja el a mi hős koreai testvéreinknek, hogy mi jó munkánkkal és több termeléssel harcolunk a békéért, mert ez a harc közös. Éljen a Világ-Béketábor! Éljen a hős koreai nép! Éljen a magyar és hős koreai nép örök barátsága! Dimilrievits Enthimné háziasszony«. „Mario Plermo szenátor úrnak! OLASZORSZÁG. Kedves szenátor úr! Bízunk benne, hogy Önt is üdvözölhetjük a mi szép és újjáépült fővárosunkban. Bízunk benne, hogy minden dicsekvés nélkül megmutathatjuk azt a számos eredményt, amelyet t Szovjetunió által történt felszabadulásunk óta elértünk. Ön bizonyára nem járt még Magyarországon, s közelebbről talán nem is ismer minket. Most azonban, amikor a Béke Világtanács Budapesten tartja tanácskozását, alkalma lesz arra, hogy szétnézzen a mi hazánkban. Megláthatja gyárainkat, üzemeinket, tudományos intézeteinket és mindezek alapján fel tudja majd mérni előrehaladásunkat. Népünknek ez a serény dolgos és jólétet tükröző élte azonban nem volt mindig így. Felszabadulásunk előtt a mi országunk az urak országa volt, amelyben három és félmillió koldus, s egy, a legelemibb jogaitól megfosztott nép élt. Ön, mint politikus, fel tudja mérni a nagy változást. Amikor számtalan gazdag és új benyomással, melyet Magyarországon szerzett, hazatér hazájába, mondja el mindazoknak, akikkel kapcsolatot tart, azt, amit nálunk látott. Mondja el, hogy mindennek a népi hatalom és a Szovjetunió baráti támogatása az alapja. Népünk tudja, hogy saját magának dolgozik, sajátját védi, amikor a békéért harcol. Kívánjuk, hogy az olasz nép is minél előbb rálépjen arra az útra, amely az országa felemelkedéséhez vezet. VECSERI ILONA a Városi Tanács dolgozója 1 Számos hasonló tárgyú levél érkezik naponta a Városi Békeirodába. Salánki Sándor, a Szegedi Megyei Bíróság tisztviselője többi között a következőket írja Flecher lelkésznek, a Béke Világtanács alelnökének: -Üdvözlöm önt abból az alkalomból, hogy a Béke Világtanács ülésszakára a mi békére vágyó hazánkba érkezett azért, hogy a haladó emberiség legjobbjaival tanácskozzon. Az emberiségnek megmutassák azt az utat, amelyen haladni kell, hogy elérkezzünk legfőbb célunkhoz és építhessük azt a jövőt, melyben gyermekeink ajkáról soha le nem hervad a mosoly s fiataljaink alkotóvágyát nem gátolja semmi. Vigye el hazájába az itt látott hatalmas fejlődés hírét és mondja el a szószékről, hogy a magyar nép lerázta magáról az elnyomás igáját s kilépett abból a ködből, melyet a múltban reá kényszerítettek s elindult a jólétnek eddig soha nem ismert útján. Népünk legfőbb vágya, hogy békében és nyugalomban építhesse hazáját«. A nagygyűlés útmutatást adott az új tudományos feladatok megoldásához Szegedi egyetemi tanárok nyilatkozata a Tudományos Akadémia nagygyűléséről IVÁNOVICS GYÖRGY kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Mikrobiológiai Intézet igazgatója. — Május 15-én, hétfőn kezdődött az egy hétig tartó, az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia immáron negyedik nagygyűlése, ahol a magyar tudományos élet legfontosabb szervezési kérdéseinek megbeszélésén kívül az Akadémia, nyolc osztályán mondtak beszámolót az egyes tudományágak ez évi fontosabb kutatási eredményeitől. Az ezévi nagygigilésnek különös súlyt adott az, hogy a Szovjetunió, valamint, a népi demokratikus államok, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság tudósainak is az eddigieknél népesebb delegációi érkeztek hazánkba. A kiváló tudósok jelenlétükkel és felszólalásaikkal, a nagygyűlés színvonalát sokban emelték. — Az Akadémia nagygyűlésein jól kifejezték a tudomány oszt hattlanságát és az egyes tudományágak szerves összefüggését. Bár az Akadémia nyolc osztálya szakonként tartotta üléseit, a legfontosabb kérdések megvitatása, az osztályok együttes ülésein történt. Így a Társadalmi és Történelmi tudományok osztályán Fogasács Béla akadémikus előadása alapján vitatták meg Sztálin elvtárs zseniális művét: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“, s Ugyanott kerültek előadásra Molnár Erik és Nagy Imre akadémikusoknak marxista-leninista társadalomtudományi előadásai. — Az egyes szakosztályok ülésein beszámolót mondtak a titkárok az osztályok tudományos ételéről, az elért eredményekről, valamint az egyes bizottságok munkájáról. E nagy körültekintéssel összeállított jelentések alapján történt az elmúlt év munkájának értékelése, amely egyszersmind a további tervszerű kutatások alapjául szolgál. Az osztálytitkárok beszámolóit szakelőadások követték, amelyekben az előadók összefoglaló képet nyújtottak a kutatások legújabb eredményeiről. Minden szakosztályon belül csak néhány előadás szerepelt a műsoron, amit azután a hozzászólók előadásain egészítettek ki, s e módon a felmerült problémákat mind elméleti, mind gyakorlati szempontból egyaránt részletesen megtárgyalták. Az Orvostudományi Osztályon például a titkári beszámolást kívül összesen négy előadás volt. Ezek közül különös érdeklődéssel fogadtuk Rusznyák István, az Akadémia elnökének előadását, aki munkatársaival immár több éve folytat kutatásokat a mind élettani, mind pedig korbani szempontból igen sok vonatkozásban tisztázatlan, de a szervezet nedvkeringése szempontjából elsőrendű fontosságú nyirokkeringésről. Az előadást igen érdekes vita követte, melynek során Jancsó, Babics professzorok is felszólaltak. Nagy érdeklődésre tartott számot az az előadás is, amelyet Littzmann Imre, az Orvostudományok kandidátusa mondott a szív és nagyerek sebészete terén, a sebészet ezen új ágában elért hazai eredményekről. Örvendetes, hogy ezen az új területen nálunk is jelentős eredményeket értünk el. — Az Alxidémia ez évi sikeres nagygyűlése újabb bizonyítéka a hazai tudományápolásnak, amelyet a dolgozó nép érdekében a párt és a kormányzat a tudományos dolgozók megbecsülésével, új, tudományos intézmények létesítésével és a meglévők fejlesztésével messzemenően biztosít. BÓNIS GYÖRGY egyetemi tanár, a jogi tudományok kandidátusa a következőket mondotta.— Az elmúlt héten tartotta nagygyűlését a megújhodott Magyar Tudományos Akadémia. A tudormány idősebb munkásai akaratlanul is a régi zártkörű akadémiai ülésekre gondoltak vissza.. A gyakorlati jelentőség nélküli elvont problémákat fejtegették ezeken a gyűléseken. Ennek megfelelően az elért tudományos eredmények sem váltak a széles néprétegek közkincsévé. Széchenyi István alapítása elszakadt az élettől, a gyakorlattól és a dolgozó néptől. A fordulat éve után újjászületett Akadémiánk is. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának példájára, a magyar tudományos élet legmagasabb szerve is a pengő nemű, a nép érdekében folytatott kutatás legfőbb irányítójává vált A tudósok olyan problémák felé fordultak, amelyek a termelés fokozását, népünk gazdasági és kulturális színvonalának emelését, a szocializmus építését mozdítják elő. Az elmélet és a gyakorlat egysége alapvető vonása az új Akadémia munkájának. Ezért kísérik olyan feszült figyelemmel ezt a munkát az egész magyar nép, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt. — Hagyománnyá vált, hogy" a Magyar Tudományos Akadémia évenkint nagygyűlésen számol be legfontosabb eredményeiről. Rendkívüli jelentősége van annak a ténynek, hogy tudósaink a legszélesebb nyilvánosság előtt, a dolgozó nép érdeklődésétől kísérve, adhatnak számot kutatásaikról. A bírálat és önbírálat alkalmazásának is tág tere nyílik. S hogy a magyar tudomány eredményei nemzzetközi elismerésre is számíthatnak, azt bizonyítja a Szovjetuniónak és a béketábor országainak a nagygyűlésen megjelent küldöttségei, a baráti államok tudóinak üdvözlő szavai is. — Mi, jogászok is élénk érdeklődéssel kísértük az akadémiai nagyhét előadásait. A nagygyűlésen további útmutatást kaptunk tudományos munkánk továbbfejlesztésére, a zseniális sztálini tanításo>kdolmányunkban való alkalmazására. Az Akadémia ünnepi hete a szocialista magyar tudomány fejlődésnek újabb jelentős mérföldke volt.