Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

SZERDA 1953 JULIUS I. A tervismertető értekezletek megtartása után ma kezdődik a harmadik negyedév Az elmúlt napokban zajlottak le Szeged üzemeiben a tervismertető értekezletek. Az­ értekez­letek célja az volt, hogy a dolgozók megismerkedjenek a harmadik negyedév feladataival, kifejtsék véleményüket, javaslataikat, hogy azokat az üzemek vezetői felhasználjanak a munka megjavítására. Természetesen mindezek csak gondos előkészülettel valósulhatnak meg. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi párt-, gazdasági, szakszervezeti vezetők és a DISZ vezetői közösen készítették elő a tervis­mertető értekezleteket, már eleve biztosították annak sikerét, biztosították a harmadik negyedévre való átmenet zökkenőmentességét. A dolgozók csak akkor végezhetnek jó munkát, ha ismerik az előttük álló feladatokat, ismerik az üzem, üzemrész és az egyes gépekre előirányzott tervet. Ez most különösen fontos, hisz a harmadik negyedévi terv teljesítésével az évi terv teljesítésének sikerét is megalapoz­hatják üzemeink. Nézzünk meg néhány üzemet, hogyan készültek fel a tervismertető értekezletre, ho­gyan készültek a harmadik negyedév megkezdésére. ★ Az Újszegedi Kender lenszövőgyár szövő üzemrész 2-es partijának dol­gozói a tervismertető értekezleten közösen határozták el, hogy milyen felajánlást tesznek a harmadik ne­gyedévre. Az, hogy a második ne­gyedévre tett felajánlásokat túl­nyomó többségben teljesítették, bátrabb kezdeményezésre késztette a dolgozókat,­­ Közösen határozták el s aján­lották fel többek között azt, hogy exporttervüket három nappal a határidő előtt kifo­­­­gástalan minőségben teljesítik, s megfogadták, hogy a mennyiségi "terv teljesítése mellett a nyersáru­ban az elsőosztályú áruk arányát a 89.9 százalékkal szemben 90.5 szá­zalékra emelik A szövő üzemrész 2-es partijának dolgozói megfogad­ták, hogy a közös vállaláshoz ala­posan meggondolva rövid időn be­lül megteszik egyéni vállalásai­kat is. A Szegedi Jutaárugyárban­ ­ tartott tervismertető értekezletek­ről nem mondható el, hogy elérték céljukat. Már az előkészítésben is nagy hiányosságok voltak tapasz­talhatók. A beszámolókat a műve­zetők nem üzemrészenként készí­tették el, így tehát nem nyújtottak segítséget ahhoz, hogy a dolgozók feltárhassák problémáikat. De a legnagyobb hibát ott követték el, amikor a dolgozókkal nem ismer­tették azokat a feladatokat, ame­lyek az egész üzemre várnak a harmadik negyedévben. Szotyori­­ Nagy László, a szövődő főműveze­tője például beszélt arról, hogy minden lehetőség megvan a Juta­­árugyár dolgozóinak ahhoz, hogy a harmadik negyedévben tervüket havonta ezer kilogrammal túltel­jesítsék, azonban a terv túlteljesí­tésének lehetősége mellett nem be­szélt arról, ami döntő, hogy a Ju­­taárugyár dolgozóinak tulajdon­képpen mit is kell a tervben telje­síteniük. A dolgozók szinte értetlenül álltak az értekezleten, nem tud­hatták, mire tegyenek vállalást ahhoz, hogy az egész üzem ter­ve teljesítve legyen. Nem meg­lepő tehát az, hogy az értekez­let unott volt, a dolgozókból egyáltalán nem váltott ki ér­deklődést. Ilyenformán nincs biztosítva, hogy a Jutaárugyár dolgozói az eddigi munkájukon javítani tudjanak. A terv telejsítése törvény és ezt csak úgy tudják végrehajtani, ha minden egyes dolgozó világosan látja az előtte álló feladatokat, tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy államunk iránti kötelezettségét tel­jesítse. A Jutaárugyár vezetőségé­nek pótolnia kell sürgősen ezt a mulasztást. A dolgozókkal pótlólag ismertessék az üzem globális ter­vét, ismertessék azt is, hogy ebből havonta mennyit kell termelniök. Ezzel biztosíthatják, hogy az új ne­gyedévben egyetlen dekádban se legyen lemaradás, illetve a dolgo­zók harcoljanak a terv mindenkori teljesítéséért. A Szegedi Kenderfonógyárban június 30-án üzemrészenként tar­tották meg a tervismertető érte­kezleteket. A beszámolóra az üzemrészek művezetői készültek fel. Az előfonóban Juszt József sztahánovista művezető tartott be­számolót. Miután ismertette az egész üzem dolgozói előtt álló fel­adatokat, elmondotta, hogy az elő­fonónőkre külön-külön milyen fel­adat hárul a harmadik negyedév­ben. Arról is beszélt Juszt elvtárs hogy milyen lehetőségek vannak e terv túlteljesítésére. A dolgozók közül számosan hozzászóltak a beszámolóhoz. Elmondották, milyen hibákat észleltek az elmúlt tervidő­szakban s bátran bíráltak a lát­szólag apró hibákért is. Csiszár Jánosné elvtársnő a gere­­benező dolgozók felé gyakorolt bí­rálatot. — A gerebenező dolgozóktól gyakran csomós anyagot kapunk, ami a fonást igen megnehezíti. A harmadik negyedévben feltétlenül változtatni kell munkájukon — mondotta. Lukács Andrásné elvtársnő az üzemi bizottság munkáját bírálta, mert elhanyagolja a napi értéke­lést. Elmondotta, hogy valamen­­­nyi dolgozóra ösztönző hatással van, ha naponta értékelve látja teremtését. Az értekezleten résztvevők kö­zül többen megfogadták, hogy a harmadik negyedévben fokozottab­ban foglalkoznak az új dolgozók­kal, megismertetik őket munkakö­rükkel, hogy a tervteljesítés sike­rét ezzel is biztosítsák. A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói a terv részletes ismerete ré­vén ma biztos sikerrel kezdik meg a harmadik negyedévben reájuk váró feladatok végrehajtását, A verseny nyilvánossága a Szegedi Textilművekben A verseny nyilvánossága nagy erő a termek­e állandó fokozásá­hoz. Ha a dolgozók látják, hogy naponta, értékelik előző napi tel­­jesítmén­üket, még magasabb ered­mény elrésére képesek. Számos le lehetőság van arra, hogy a dolgo­sokat táékoztassuk eredményeikről s buzdítuk az elöttük álló fel­adatok skeres végrehajtásán­. Ezek biztosítáa az üzemi bizottságok feladata. Hogyan használja fel a szemlél­tető agueiót, a termelés fokozá­­sának is bevált fegyverét a Szege­di Textiművek Üzemi Bizottsága? A ronda hosszú folyosóján az ötletes istokkal, jelszavakkal dí­szített táblákon, az e­gyéni, páros és a mszakok közötti verseny ered­ményeit szemléltetik. A dol­gozók nagy érdeklődéssel figyelik, hogy kinek a neve kerül az „üzemréz legjobbjai“ feliratú táb­­lára. Naponta változnak itt a ne­vek, his mindenkiben él a vágy, hogy­­ túszárnyalja a legjobbakat. Ez késztette Nagy Valériát a 107.3 százaléké. Nagy Júliát, a 107.2 százaléko teljesítményre. A szenléle­ő táblák fol­ozzák a dolgozók versenykedvét. Ha nevü­ket kiírják, megfogadják, hogy tartják, illetve túlteljesítik az elért eredményt. Palócz Klára szta­hánovista gyorsf­ogónő igen büszke volt, amikor a békefalra, — mint az üzem legjobb békeharcosának — fényképét kitűzték és az elért ered­­ményét közölték. 103 százalékra teljesítette ekkor tervét, de rö­videsen versenytársa akadt Gu­lyás Rózsa sztahánovista fonónő 103,6 százalékot ért el Palócz Klá­ra megfogadta, visszaszerzi az első helyet. Szinte óráról-órára küzd most, hogy valóra váltsa fogadal­mát. A Szegedi Textilműveknél már kevés olyan dolgozó van, aki „lesz ami lesz"* jelszóval végzi munkáját. Hisz hanyagságát nem titkolhatja, erről rövid időn belül az üzem minden dolgozója értesül. Rajzos plakátokon pellengéren­g ki azokat, akik nemtörődömségből hátrált­atják a versenyt. A sze­mélyhez szóló bírálat mindenkor eredményhez vezet. A megbírált dolgozó igyekszik javítani munká­ján, hogy ne kelljen szégyenkeznie. A legutóbbi termelési értekezle­ten a dolgozók többsége a munkája minőségének megjavítására tett felajánlást. Ezt egy újonnan meg­jelent ver­senytábla kezdeményezte. A textilműveknél ugyanis a dol­gozók minőségi munkája l is ér­tékelik. A Zsédely-mozgalom alap­ján minden gépen dolgozónak pon­tozzák a selejtjét A legkevesebb selejtponttal dolgozó jutalomban részesül. Az új versenytáblán a jókat, a rosszakat egyaránt­­ fel­tüntetik. Ez serkenti a dolgozókat, hogy harcba induljanak a minő­­ségért. A dolgozók versenyét, tervtelje­­sítését nagymértékben elősegítik a gépekre kifüggesztett kis táblák. Ezeken ugyanis saját maguk ellenőrizhetik, hogy a megtett felajánlást hogyan teljesítik. Virágh Mária például vállalta, hogy naponta 119­68 kilo­grammot termel. A táblára Virágh Mária vállalását is feltüntették és melléírták, hogyan teljesíti azt. Virágh Mária minden nap megnézi a kis táblát- Június 23-án jóval a felajánlása alatt termelt. Az a tény, hogy saját­ maga is ellenőriz­heti termelését, a­ hibák azonnali megjavítását eredményezi. Virágh Mária június 21-én már 120,33 kilogrammot termelt. A verseny nyilvánosságának biz­tosítása nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a Szegedi Textil­­művek dolgozói a nehézségek mel­lett, adósság nélkül zárják le a második negyedévi tervet. Az Üzemi Bizottság eredménnyel hasz­nálta fel a termelés fok­ozásához a szemléltető agnációt. Ahhoz, azonban, hogy a III. negyedévben még jobb eredményt érjenek el, az Üzemi Bizottságnak a biza­lmia­­kat is be kell vonni a verseny el­lenőrzésébe, a verseny nyilvános­ságra hozatalába. A szemléltető agitáción kívül a bizalmiak is in­­formálják, buzdítsák a dolgozókat, hogy vállalásaikat mindenkor tel­jesítsék, illetve túlteljesítsék, a harmadik negyedévben is. Meghosszabbították az f­grártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének tanárképző felhívásának határidejét A felszabadulás óta felső- és kö­zépfokú oktatási intézményeink egyre fokozódó ütemben képeznek ki mezőgazdasági szakembereket. Ennek a feladatnak megoldásához az eddiginél jóval több mezőgaz­dasági szaktanár szükséges. A me­zőgazdasági technikumok számára az agrártudományi egyetem tanár­képző intézete képez nevelőket. Az intézetben felvételre jelent­kezhet minden 40 évét még be nem töltött mezőgazdasági és kertgazdasági szakember, aki az agrártudományi egyetemen, illetve a korábban megszűnt három és négy éves mezőgaz­dasági akadémiákon és ker­tészeti főiskolán oklevelet szer­zett és az egyetem (főiskola, akadémia) elvégzése óta leg­alább egy évi gyakorlattal rendelkezik. A felvételhez szük­séges iskolai képzettséget iga­zoló oklevél, vagy annak hi­teles másolata, részletes ön­életrajz, jelenlegi beosztása és pontos lakcímmel, vagyoni bi­zonyítvány a szülők lakóhelyé­ről. A pályázatokat a földművelés­­ügyi minisztérium szakoktatási fő­osztályára (Budapest, V., Kossuth Lajos­ tér 11. III. e. 377. sz.) kell beküldeni. A pályázatok beadásának határ­idejét meghosszabbították: 1953 jú­nius 30. helyett július 15-ig. Az intézetben az oktatás időtar­tama 10 és fél hónap. A hallgatók félévkor, valamint tanulmányaik befejeztével vizsgát tesznek. A hallgatók a vizsga eredményeként mezőgazdasági technikumi tanári oklevelet kapnak. Az intézetben az oktatás növénytermelési, állatte­nyésztési, mezőgazdasági, gépesí­tési és kert- és szőlőgazdasági sza­kon történik. A pályázatban meg kell jelölni, hogy a jelentkező me­lyik szakra kéri felvételét. A hallgatók a tanulmányi idő alatt — díjmentes, teljes ellátáson és kollégiumi elhelyezésen kívül — családi állapotuk és előző fize­tésük figyelembevételével ösztön­díjat kapnak. 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kibővített ülése A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége június 27—28-án kibővített ülést tartott, melyen Rákosi Mátyás és Nagy Imre elv­társak beszámoltak a politikai és gazdasági helyzetről. Az elhang­zott beszámolók és vita alapján a Központi Vezetőség megfelelő ha­tározatokat hozott. A Központi Vezetőség újjává­lasztotta a Politikai Bizottságot, melynek tagjai: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kristóf Ist­ván, Földvári Rudolf, Ács L­ajos, Zsofinyec Mihály; póttagjai: Bata István és Szalai Béla elvtársak. A Központi Vezetőség új Titkár­ságot hozott létre, melynek fel­adata a felsőbb pártszervek hatá­rozatai végrehajtásának biztosítása és döntés a hatáskörébe utalt ká­derkérdésekben. A Központi Ve­zetőség a Titkárság tagjaivá és egyben a Központi Vezetőség titká­raivá Rákosi Mátyás, Ács Lajos és Vég Béla elvtársakat választotta meg. A Központi Vezetőség megszün­tette a Szervező Bizottságot is — eddigi formájában — a Titkársá­got is. Ugyancsak megszüntette a Központi Vezetőség a főtitkári tisztséget. A Központi Vezetőség póttagjai sorából Ács Lajos és Bata István elvtársakat a Központi Vezetőség tagjaivá választotta, Szalai Béla és Végh Béla elvtársakat a Központi Vezetőség tagjaivá kooptálta. Örömmel megyek falura tanítani Pedagógiai főiskolai tanulmá­nyaim elvégzése után örömmel megyek falura tanítani. Úgy ér­zem, hogy a rendelkezésre álló ta­nulmányi időt kihasználva, hiva­tásomra felkészülhettem. Népi de­mokráciánk ösztöndíjjal és tanul­mányi segéllyel tette lehetővé ta­nulmányaim anyagi gondok nél­küli zavartalan folytatását. Különösen a földrajzzal volt mó­dom behatóbban foglalkozni. Külön végzett tanszékfejlesztő munkáim­ért (dombormű és térképek készí­tése) szép jutalmakat kaptam. Mind­ezen munkálatok elméleti alapját is főiskolai tanulmányaim folya­mán szereztem meg. Ezek mellett külön tudományos irányú, részben tanszéki, részben kívülálló, de a tárgyhoz szorosan kapcsolódó kirándulásokon vettem részt. Egyszer hidrológusokkal töl­tött kirándulásomon vált világossá előttem, milyen nagy problémát jelent Szeged és környéke számára a Duna—Tisza-közi vadvizek leve­zetése. Másik két kirándulásom is hasonló irányú volt. Egyikre a Ti­szazugban dolgozó talajkutató tár­sasággal jutalmul medv­­tem el, a másik az első évfolyammal meg­tett kisteleki homokfológiáról szóló szintén tudományos tárgyú kirán­dulásunk. A következő iskolai évben nem csupán a gyakorlati tanítással és a jövő évi államvizsgákra való ké­szülődéssel szeretnék foglalkozni, hanem egyéb terveim is vannak. Mint földrajztanár, szeretném ala­posabban megismerni a települést al­ányi állomáshelyemen, szeret­nék betekinteni az ott folyó gaz­dálkodásba, a szocialista mezőgaz­daság formáiba és a földrajztaní­tás helyi szükségeire térképeket szeretnék rajzolni. Foglalkozom az ottani környék domborművi térké­pe elkészítésének gondolatával is. A már egyéves kinti gyakorla­tom és az itt szerzett szaktudásom nem riasztanak vissza a falun való tanítástól, ellenkezőleg: lelkesíte­nek a szép feladatra. Gyakorlati tanítási munkámat Pavlov, Tyep­­lov, Kairov és Makarenko szelle­mében szeretném ellátni. Hiszem, hogy túljutok a nehéz­ségeken és az okányi általános is­kolában hasznos építője lehetek hazánknak a béke szolgálatában. Mérges István II. éves földrajz-szakos­­ • hallgató 19 csongrád megyei fiatal készül Bukarestbe Csongrád megye ifjúsága 19 élenjáró fiatalt küld el képvisele­tében a VIT-re. A termelésben és a tanulásban példát mutató kül­döttek lelk­esen készülnek Buka­restbe, hogy beszámoljanak munkét­­jukról, életükről. Székely Sándor, a Szegedi Tudo­mányegyetem természettudományi karának Rákosi ösztöndíjas hall­gatója a világ ifjúságának képvi­selői előtt elmondja majd, hogyan tanulnak a Tilo-határ melletti város egyetemén a fiatalok. Erre az egyetemre a múltban a­ dolgo­­zók gyermekeit nem vették fel, de a szegény gyerek nem is tudt­a volna a tandíjat megfizetni. Ma munká­sok, parasztok, értelmiségiek fiai járnak ide, mintegy háromezren, amilyen sokan még sosem. Nincs másra gondjuk, csak a tanulásra: az idén is közel egymillió forint ösztöndíjat kaptak­, 29-en pedig kiérdemelték a legmagasabb tanul­mányi kitüntetést: a Rákosi-ösztön­­díjat. Az idén új, hatalmas épü­letet is kaptak, hogy gyarapíthas­­sák ismereteiket. Az épületet leg­főbb vágyukról, harcuk céljáról, ,,Béke-épület“-nek nevezték el. Szeged büszkeségének, a Szegedi Textilműveknek fiataljait Péter Jolán képviseli. A fiatal sztaháno­vista fonónő saját életéről beszél majd Buk­arestben. Elmondja, hogy a felszabadulás előtt is azon­os helyen dolgozott, mint most, csak­­hogy akkor még szántóföldön ku­lik igájában görnyedve, ma pedig az azóta felépült üzemben nagy*­szerű szovjet gépeken, mint na­püzem egyik legjobb dolgozója. T­a­­pasztalatait, tudását átadja tár­sainak, hogy a VIT-et még több sztahánovista fiatal köszünthesse a Szegedi Textilművekből. Csongrád megye élenjáró terme* l­őszövet­kezetének, a csongrádi Por­töfiAsz­nek Licsicsányi Péter it küldötte. Az egész világ ifjúsági előtt akarja megköszönni a Szovjet­uniótól kapott kimondhatatlan sok segítséget. Azt, hogy a csongrádi határban kombájnok és ara­nyté­pek segítenek az aratásban, s azt is, hogy a Szovjetuniótól tanult agrotechnika eredményeképpen ke­­­esztsor­osan vetett árvájuk 18, mázsás átlagtermést adott. Gránicz Teréz, a pank­otai állami gazdaság tehenészeti brigádjának vezetője elmondta, hogy a három­ szőri fejés és a többi szovjet tapasz­talatok segítették a magasabb­­ o­sési átlaghoz. Szél Mihály ötholdas egyénileg gazdálkodó parasztfia­tal a nemrég alakult szatymaz-fe­­hértói DISZ­ szervezet 70 paraszt­fiataljának üdvözletét viszi. Ki­rály Katalin, a csongrádi általános gimnázium tanulója, kitűnő tanul­mányi eredményével készült a VIT- re. A többi VIT-re készülő cson­­grád megyei fia­tal is az eddiginél fokozottabban dolgozik, ho­gy ki­váló eredményekről számolhasson be a világ ifjúságának nagy sereg­szemléjén. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz-ben két kombájn és 270 aratópár harcol az aratás határidő előtti befejezéséért Ásotthalom határában a „Szabad­­ságharcos“ tsz árpája homokos ta­lajon is 11 mázsás állagot ígér. A gyommentes kukorica és naprafor­gó tábláik, a zöldelő szőlőtőkék azt bizonyítják: becsülettel helyt áll a tsz tagsága A termelőszövetkezetben az 1300 tagból több mint 500 nő. A tsz ve­zetősége megbecsüli a nők mun­­káját; a 13 növénytermesztő bri­­gádból háromnak, a számos mun­kacsapatnak nő a vezetője- A gyommente­s 700 hold négyzetesen vétett kukorica, a 170 hold napra­forgó és a többi kapásnövény az asszonyok jó munkáját dicséri. A 170 hold őszi árpa és az 1173 hold rozs táblákon hétfőn 270 ara­tópár lépett egymással párosver­­senyb­e, hogy határidő előtt 5 nap­pal befejezzék az aratást. Kedden két kombájn is munkához látott. Úgy tervezik, az aratás kezdetétől számítva a behordással is 10 nap alatt végeznek, hogy a keresztben se peregjen ki a szem. Az arató­ párok versenyében jelenleg a Lász­­ló-brgád az első­ A brigád kedden teljesítette aratási tervét A learatott területen nyomban bántják a fartót. Hétfőn 9 gép dol­­gozott két műszakban, hogy a má­­c­­­dvetés is mielőbb földbe kerül. ’.'Ui-

Next