Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

%SZAKIVROBETsfRIm EGYESŰLTETWEZ? Erős, vonzó termelőszövetkezeteket Termelőszövetkezet­eink az elmúlt hét folyamán teljes egészében b­efen­jezték a gazdag termés learatását. Az idei bő termésük ismét tanúbizony­ság mindenki előtt, amellett, hogy társas, nagyüzemi gazdaságaink erőteljesen fejlődnek, gazdagod­nak és terméseredményeik állan­dóan fokozódik. Bebizonyították, hogy a szövetkezeti tagság szorgal­mas, odaadó munkájával jóval nagyobb jövedelmet érnek el, mint az egyéni kisparaszti gazdaságok A szocialista nagyüzemi terme­lés fölényét bizonyítja a kiskirály­­sági Lenin­ termelőszövetkezet is, ahol búzából 14 mázsa, árpástól 18 mázsa átlagtermés lett. Az ered­mények eléréséhez ebben a terme­lőszövetkezetben is, mint a többi­ben, a tagok szorgalmas munkáján kívül hozzájárult a jó, eredményes gépi munka is, továbbá az új ag­­ro­tehnikai módszerek alkalmazása: a keresztsoros vetés, a fej­trágyá­­zás, fitt). Termelőszövetkezeteink jó ter­mésének és magas jövedelmének elérésében nagy szerepe va­n álla­munk sokoldalú segítségének is. De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a termelési segítségek mel­lett a tagság egyéb fontos kedvez­ményeket is kapott államunktól. Ilyen például az ingyenes kórházi ápolás, a családi pótlék és a szü­lői segély. Pártunk javaslata alap­ján a kormány a termelőszövetke­zeti tagság nagyobb jövedelmének elősegítésére most újabb fontos rendeleteket hozott. Ilyen kormány­­rendelet például az, amely 13L százalékkal csökkentette az önál­ó­ termelőszövetkezetek, valamint az I., II. és III. típusú termelőszövet­kezeti csoportok beadási kötelezett­ségét. Ennek a kormányrendelet­­nek a nyomán a kiskundorozsmai József Attila-termelőszövetkezetnek 191 mázsa 50 kiló gabonát enge­dett el népünk állama a beadási kötelezettségből, a szegedi Alkot­mány­ tszcs-nek több, mint 110 má­zsa terménytöbbletet jelent a be­adási kötelezettség 10 százalékos csökkentése, ami azt eredményezi, hogy a megnevezett két termelő­­szövetkezet a tagok között ennyivel több terményt oszthat széjjel. Ezek a mennyiségek jelentősen emelik az egy munkaegységre jutó része­sedést. Jelentős anyagi segítség az is, hogy az állam elengedi a termelő­szövetkezetek lejárt tartozásainak nagy részét. Ezenkívül tszeinknek, tszcs-ink­nek nem kell a tavalyi késedelmes beadás miatt kártérítést fizetniük. Sőt, a kormány eltörli mindazon tszek és tszss-knek be­adási hátralékát, amelyek az idén kenyér- és takarmánygabona be­adási kötelezettségüknek pontosan eleget tesznek. Termelőszövetkeze­teink ezenfelül az állattenyésztés eredményes fejlesztése érdekében ingyenes állatorvosi szolgáltatás­­ban részesülnek. De ingyen kap­ják az állatok fertőző betegségének megakadályozásához szükséges ol­­­tóanyagokat is. Hatalmas segítséget jelent me­gyénk termelőszövetkezeté­nek az az adókedvezmény is, amelyet a mi­­nisztertanács a napokban foglal­ határozatba. A határozat értel­mében törölni kell a termelőszö­vetkezetek, valamint termelőszövet­­kezeti csoportok tagjainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott megváltási árelőlegét is, ha a ter­melési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gaz­dálkodnak és az 1953 évre kive­tett adóikat az év végéig megfi­zetik. Határozatot hozott a minisz­tertanács a termelőszövetkezetek és tszcs-k silóépítkezéseinek támoga­tásáról is. A minisztertanácsi ha­tározat értelmében a termelőszövet­­kezetek és tszcs-k 300 ezer köbmér­ter állandó siló építéséhez 33 mil­lió forint összegben hosszúlejáratú hitelt kapnak. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik év­ben kell megkezdeni és 10 év alatt kell visszafizetni.­­ Pártunk és kormányunk egyé­­nileg dolgozó parasztok megsegí­­­­tésére szintén nagy gondot fordít. Sokkal jobban támogatja őket, mint eddig, s fontos feladatának tekinti, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok biztonságosan gazdálkodhassa­nak. De mindemellett még nagyobb mértékben növeli a szövetkezetek­nek nyújtandó segítséget, hiszen változatlanul a társas, nagyüzemi gazdálkodásban látja a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének biztos útját. A termelőszövetkezetekben nagy lehetőségek vannak, hogy jö­vedelmezően gazdálkodhassanak és a tagok jövedelmét még tovább nö­veljék. A már említett kiskirálysági Lenin-termelőszövetkezetben pél­dául a becsületesen dolgozó tagok az idén is igen magas természet­­beni juttatásban részesülnek- Ifj. Orosz András, aki ezidáig 390 munkaegységet szerzett, munkája után 29 mázsa búzát és 11 mázsa 70 kiló árpát kap természetbeni juttatásként. Ezenkívül a terme­lési terv túlteljesítéséért 7 mázsa 80 kiló búzát és 3 mázsa 90 kiló árpát is kap prémiumként. A kis­kundorozsmai József Attila­ terme­­lőszövetkezet a tagok között ezidáig 30 ezer forintot osztott ki a meg­dolgozott munkaegységek arányá­ban. Ahhoz azonban, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok jövedelme az eddigiekhez mérten még nagyobb legyen, rendkívül fontos, hogy társas, nagyüzemi gazdaságaink he­lyesen gazdálkodjanak. Minden termelőszövetkezeti tagnak világo­san látnia kell, hogy a tagok jöve­delme legfőképpen mamiknak a termelőszövetkezeti ta­goknak oda­adó, szorgalmas munkájától függ. Ezt mutatja a hódmezővásárhelyi Ságvári Endre-tsz példája is, ahol búzából 15 mázsás átlagtermést, árpából 14 mázsás átlagtermést ta­karítanak be és a tagok között a megdolgozott munkaegységek ará­nyában munkaegységenként öt kilo­gramm kenyérgabonát osztanak szét. Minden termelőszövetkezeti tag­nak arra kell tehát törekednie, hogy a helyes gazdálkodáson ke­resztül minél jobban növelje a kö­zös vagyont és szüntelenül emelje a növénytermelés és állattenyész­tés hozamát, ami által évről-évre minden egyes szövetkezeti dolgo­zónak mind nagyobb lesz a része­sedése. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a tagok odaadóan, szor­galmasan dolgozzanak és megfele­lően használják ki a helyi lehető­ségeket munkájuk során. Különös­képpen figyelemmel kell kísérniük az öntözéses gazdálkodás előnyét, meg kell ismerniök annak jövedel­mezőségét. De az eddigieknél még nagyobb gonddal kell fejleszteniük a közös állatállományt is. Kormányzatunk a jövőben még fokozottabb támogatásban részesíti termelőszövetkezeteinket beruhá­zások, hitelek útján. Ehhez azon­ban az kell, hogy a termelőszövet­kezetek tagjai a nyújtott támoga­tást a saját és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése érdeké­ben megfelelően kihasználják. Termelőszövetkezeteink előtt most az aratás befejezése után el­sősorban az a feladat áll, hogy a learatott kalászosokat a legrövi­debb időn belül asztagba rakják s emellett folyamatosan csépeljenek is. Termelőszövetkezeteink az ál­lam iránti kötelezettség pontos tel­jesítésével is mutassanak példát az egyénileg dolgozó parasztságnak. Termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták a munkák során le­gyenek a munka élharcosai és mozgósítsák a csoportok tagságát a még nagyobb terméseredmények elérése érdekében. A magas ter­méseredménnyel egész dolgozó né­pünk életszínvonalát emelik, ugyanakkor csapást mérnek az osztályellenségre, amely szocia­lista építésünket igyekszik gátolni. Termelőszövetkezeti tagok, jó munkával előre az erős, vonzó szö­vetkezetek megteremtéséért! Kapás János, a megyei tanács tsz-csoport vezetője v . Elutazott a magyar küldöttség a IV. VTT-re A Szegedi Kéziszerszámárugyár dolgozói a jobb minőségű áru gyártásával segítik a kormányprogramol megvalósítását Hétfőn délelőtt nyitják meg a forgóeszközcsökkentési kiállítást/ A békét kívánó emberiség hálás és szerető üdvözletét küldi a hős koreai népnek és a bátor kínai önkénteseknek Az Országos Béketanács békenagygyűj­ése Az Országos Béketanács pénteken délután a koreai fegyverszüneti egyezmény megkötése alkalmából békenagygyűlést rendezett Budapes­ten, az EFEDOSZ székházban, amelyet ez alkalommal zászlókkal, a nagytermet, ahol a gyűlés lezaj­lott, ugyancsak zászlókkal, virágok­kal díszítették. A nagygyűlés elnöks­égében fog­laltak helyet a többi között Mi­hál­yfi Ernő és Nánási­ László, az Országos Béke­tanács alelnökei, Pé­ter János református püspök, a Béke Világtanács tagja, Kristóf Ist­ván, a SZOT elnöke, Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének tit­kára, Dezséri László evangélikus Alig egy hónappal ezelőtt — kezdte beszédét — innen szállt vi­lággá a Béke­ Világtanács budapesti ülésének határozata, a ,,budapesti felhívás“, amely így kezdődik: „Nagy reménység született: ma már minden em­ber látja, hogy le­hetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnek, végezni lehet a hidegháborúval“. És így fejeződik be: „A béke itt van kapuink előtt, rajtunk áll, hogy elérjük“. E felhívás óta még közelebbi valósággá vált ez a nagy remény­ség. Négy nap óta fegyverszünet van Koreában. A béke világtáborának száz- és százmilliói a koreai fegyverszünet kivívásában cáfolhatatlan bizonyíté­­kát láthatják anna­k, hogy helyesek voltak a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának határozatai, hogy jelenlegi nemzetközi helyzetből a világ békéje felé vezető egyetlen út a vitás kérdések tárgyalások útján való ren­dlezése. A fegyverszünet cá­folhatatlan igazolása a budapesti határozatnak — hangsúlyozta Mi­hályfi Ernő­t, amely többek kö­zött így szó: „ A Béke-Világtanács elhatározta, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgyalás érdekében E kampány során a népek ki fogják fejezni különböző és szervezett for­­mák között azt a követelésüket hogy az államok közti viszályokat és az összes nézeteltéréseket békés úton rendezzék­. Ezekben a napokban, amikor a koreai fegyverszünet aláírásán ér­zett öröm és hála tölt el minden be­­csületes békét szerető embert, az emberiség túlnyomó, nagy többsé­gének hálája és szeretete száll azok felé, akik ennek a fegyvernyugvás­­nak a lehetőségét elsősorban meg­teremtették. A haladó emberiség hálája és szeretete száll a Szovjetunió veze­tői felé, a Szovjetunió politikáját püspök, Beresztőczy Miklós, a Ka­tolikus Papok Országos Békebizott­­ságának elnöke. Ugyancsak az elnökség soraiban volt Han Hjo Szám, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyar­­országi nagykövete, Fan Fu-szun, a Kínai Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövetségének tanácsosa, to­vábbá Monica Felton, a nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett angol író­nő, Nánási László, az Országos Béke­tanács alelnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Megnyitó szavai után Mihályfi Ernő népművelési minisz­terhelyettes, az Országos Béketa­nács alelnöke emelkedett szólásra­ irányító Kommunista Párt felé, amely most ünnepli alakulásának 50. évfordulóját. És a békét kívánó em­beriség hálás és szerető üdvözletét küldi a hős koreai népnek és a bá­tor kínai önkénteseknek, akiknek hősi helytállása vívta ki ezt a győ­zelmet, amely velük együtt a béke és a demokrácia világtáborának nagy győzelme lett. Ezekben a mostani — Erenburg szavaival élve — az egész emberi­ség számára jó napokban helyes nekünk is beszámolnunk magunk felé érzéseinkről és elhatározása­inkról, arról, hogy mit tudtunk ed­dig tenni a hozzánk oly testvéri közelbe került koreai nép segíté­sére. 1950 júniusa óta, amikor az im­perialisták koreai támadása meg­kezdődött, a magyar dolgozó nép szíve minden szeretetével fordult a koreai szabadsághősök, a szenvedő édesanyák, az árván maradt gyer­mekek felé. Népünk ezernyi tanti­jelét mutatta őszinte együttérzésé­nek, szeretetének, segítő szándé­kának. Mihályfi Ernő a továbbiakban sorra vette mindazt a testvéri se­gítséget, amellyel a dolgozó ma­gyar nép enyhítette a koreai nép szenvedését, segítette szabadsága védelmében, majd hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy feladatok áll­nak még a koreai nép és az egész béketábor előtt. Tovább fogunk harcolni a tartós békéért és részt akarunk venni, részt fogunk venni abban az építő­munkában, amely Koreában ezen a héten megkezdődött. Ehhez az építéshez felajánlotta segítségét a nagy Szovjetunió, felajánlja segít­ségét a béke minden híve, hogy a szabadságáért és függetlenségéért vívott véres háború­ okozta súlyos sebek behegedhessenek. Mihályfi Ernő beszédét a béke­nagygyűlés résztvevői »Megvédjük a békét!« felkiáltások közepette hosszantartó tapssal fogadták. A Koreából hazatért magyar orvoscsoport vezetőjének felszólalása Ezután Mincsev Mihály, a Ko­­reából hazatért magyar orvoscso­­port szakmai vezetője szólalt fel. Mincsev Mihály hangsúlyozta, hogy megkapó volt az a lelkesedés, amellyel a koreaiak a békés épí­­tésről, a háború utáni új Korei ter­­veiről beszéltek. A koreaiak mélyen átérezték és erőt merítettek abból a segítség­­ből, amit a Szovjetunió vezette ha­­talmas béketábor nekik nyújtott Ennek a háborúnak a koreai nép mellett hősei a kínai önkéntesek, akik nemcsak a fronton, hanem a hátországban is minden vonalon segítséget nyújtottak. Mincsev Mihály végül a kö­­vetkezőket mondotta: Mindnyájunk számára különö­sen nagy öröm volt, amikor útban hazafelé, értesültünk a koreai fegyverszünet megkötéséről. Meg­­győződésünk, hogy a szabadság­szerető hős koreai nép hamarosan ki fogja heverni a háború­ okozta borzalmas sebeket. Ezután még több hozzászólás hangzott el. Mincsev Mihály után Oravecz János, a MÁVAG sztahánovista vasöntője beszélt. Ezután Pajtényi László győri ró­mai katolikus püspöki helytartó szólalt fel. Pajtényi László után Monica Felton nemzetközi Sztálin békedíj­jal kitüntetett angol írónő szólt a békegyűléshez. Monica Felton nagy tetszéssel, tapssal fogadott szavai után Péter János tiszántúli református püs­pök, a Béke-Világtanács tagja lé­pett a mikrofon elé. Ezután Molnár Imréné budapesti háziasszony szólalt fel, majd Cso Csang Nam Budapesten tanuló koreai egyetemi hallgató a koreai diákok forró üdvözletét tolmá­csolta. A felszólalás után Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő mon­dotta el Koreáról írt versét. Nánási László zárószavában ar­ról beszélt, hogy a béke erőinek Koreában elért győzelme serkentse békebizottságainkat még jobb, még eredményesebb munkára. A győze­lem a béke magyarországi hívei­nek adjon újabb erőt, hogy kitün­tető megbízatásuknak becsülettel tehessenek eleget. Mihályfi Ernő beszéde Peng Teh-huai tábornok és Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hőse Phenjan (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda“ közli a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság legfelső nemzetgyűlése elnök­ségének törvényerejű rendeletét Peng Teh-huai tábornoknak, a Ko­reáiban harcoló kínai népi önkénte­sek parancsnokának és Kim Ir Szen marsallnak, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság Minisztertaná­csa elnökének a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság hőse cím­mel történő kitüntetéséről A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége elrendelte, hogy mindket­­tőjüket egyidejűleg tüntessék ki az állami zászlórend I. fokozatával, valamint az „aranycsillag“ érem­mel, Kim Ir Szelnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének távirata G. M. Malenkovh­oz, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökéhez Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Mi­nisztertanács elnökének, Georgij Makszimilianovics Malenkov elvtársnak. Tisztelt Elnök Elvtárs! Engedje meg, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és egész népe nevében szívből jövő köszönetet mondjak önnek és az ön személyén keresz­tül a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek annak a tör­ténelmi jelentőségű győzelemnek alkalmából kifejezett szívélyes sze­­rencsekívánataiért, amely győzel­met a koreai nép és a kínai népi önkéntesek az amerikai imperia­listák által a koreai nép ellen ki­provokált véres háborúban kivív­tak. Mélységes meggyőződésem, hogy az a hatalmas önzetlen segítség és támogatás, amelyben a szovjet nép részesítette a koreai népet, egyik fő tényezője győzelmünknek abban a hároméves súlyos háborúban amelyet hazánk szabadságának , függetlenségének megvédéséért az amerikai agresszorok ellen vívtunk és megbízható záloga annak, hogy a koreai nép sikerrel megvaló­sítja a fegyverszünettel kapcsolatos legfontosabb feladatokat: hazája békés egyesítését, a háború álta tönkretett népgazdaság miné előbbi helyreállítását. A szovjet kormánynak az a köz­lése, hogy kész minden lehető se­gítséget megadni a koreai népnek amely most hozzáfogott a hazája egyesítésével és a békés építéssé kapcsolatos feladatok megoldásá­hoz, megerősíti magabiztosságun­kat és további győzelmekre lelke­sít munkánkban. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság •• minisztertanácsának elnöke

Next