Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! ..--------------------------------------------------------------t Szeged dolgozói örömmel, lelkesedéssel jegyzik a Negyedik­ Békekölcsönt Átadták az első két kitatarozott , házat a lakóknak A MEZŐKER dolgozói túlteljesítették harmadik negyedévi tervüket IX ÉVF 230. SZÁM AHA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953. OKTÓBER 1. mumm *--------i­mmm n ———iw—1 ^ ^—— , M, „ Harcban a termelőszövetkezetek megszilárdításáért Nagy munka, kemény küzdelem színhelye ma a falu. Orszá­gos ügyért, az egész nép, a dolgozó parasztság ügyéért folyik a harc, a kenyérért, az »életért«, amely erőt ad a dolgos kezek mil­lióinak. Harcolnak a jövő évi nagyobb darab kenyér biztosításá­ért, az őszi szántás­ vetés sikeréért, a falu jólétének, jövedelmé­nek további emeléséért, e felemelkedést biztosító út, a jólét for­rásainak, a termelőszövetkezeteknek megszilárdításáért. A kemény küzdelmet bizonyítják az elmúlt hetek és napok. Igazolják mind­azt, amire pártunk és kormányunk jó előre felhívta a figyelmet, hogy­ egyetlen pártszervezet, népnevelő sem gondolhatja, hogy ezek­ben a napokban a k­ulákok és egyéb népellenes elemek semmit sem tesznek ellenünk, az őszi szántás­vetés sikere ellen, a terme­lőszövetkezetek megszilárdítása ellen. A kormány programmja szövetkezeteinknek minden támoga­tást megad ahhoz, hogy átléphessék a bőség küszöbét, évről-évre egyre nagyobb mértékben növekedjék a tagok jövedelme. Ez nem csupán írott szó, hanem ahogy a közelmúltban megjelent számos rendelet bizonyítja, megvalósuló tény, amelynek nyomán ellenáll­hatatlanul haladnak termelőszövetkezeteink a bőség útján. Ez az út azonban nem göröngytelen. A szövetkezetellenes kulák-agitá­­ciót megsemmisítő vereség fenyegeti, ez pedig a vereséget érző el­lenség dühét fokozza és még hevesebb­ támadást indít a szövetke­zetek jóléte, még gazdagabb jövője ellen. Igyekeznek akadályozni az őszi szántás­ vetés munkáját, megingatni sok becsületes, dolgos ember hitét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Közvetlen a kormányprogramm megismerése után s még az elmúlt hetekben, de az utóbbi napokban is akadtak Csongrád me­gyében olyanok, akik ingadoznak, latolgatják, hogy bennmaradja­nak-e a szövetkezetben, megtartsák-e továbbra is a közös gazda­ságot. Az, hogy még akadnak ingadozók s akadnak olyanok, akik most, miután túljutott termelőszövetkezetük a bajokon, a kilépésre gondolnak, ez nem kismértékben azért van, mert falusi pártszer­vezeteink, a falu kommunistái, a népnevelők bizony sokhelyütt ötbetett kézzel ültek, tétlenkedve nézték az ellenséges munkát. Ezért fordulhatott elő egyes helyeken — mint Kübekházán is —, hogy az ellenség teret nyert és jóindulatú, becsületes tagokat is a termelőszövetkezetek ellen hangolhatott. De ma már elmondhat­juk Csongrád megyében is, hogy pártszervezeteink, a falusi népne­velők magukhoz térve, eredményesen hallatják szavukat, széles­körű felvilágosító munkát végeznek és kíméletlenül leleplezik az ellenség mesterkedéseit. E munkájukhoz adott igen jelentős segít­séget Nagy Imre elvtárs felszólalása a bácsmegyei termelőszövetke­zetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak értekezletén. Nagy Imre elvtárs szavai mindenütt az elevenbe vágtak. A párt­ a kor­mány szavát tolmácsolta a falu népe felé, a segítő jótanácsot jut­tatta el minden termelőszövetkezetbe. Nagy Imre elvtárs beszéde felhívta az ingadozókat arra, hogy hallgassanak a jótanácsra és minden hiba és baj ellenére tartsanak ki a szövetkezet mellett, átmeneti nehézségektől és ba­joktól ne hagyják magukat eltéríteni a helyes útról. Olyan szavak ezek, amelyeken érdemes gondolkodni, mielőtt bármelyik termelő­szövetkezeti tag véglegesen döntene a felett, hogy kilép-e a szövet­kezetből, vagy marad a boldogulás útján. Érdemes gondolkodni minden dolgozó parasztnak, akik nem is oly régen szakadtak el attól a keserves élettől, amit a bizonytalan egyénileg gazdálkodás nyújtott évtizedeken keresztül a falu népének. Érdemes gondol­kodni és a gondolkodás után a megkezdett új úton haladni, mert az apró parcellákon megsokszorozott erővel végzett munkával sem találják meg úgy a számításukat dolgozó parasztjaink, mint a ter­melőszövetkezetben, ahol a munka nemcsak könnyebb, hanem jó­val eredményesebb, jövedelmezőbb is, önmaga érdekei ellen cse­lekszik az a szövetkezeti tag, aki úgy dönt, hogy kilép, önmagát fosztja meg azoktól az előnyöktől, amelyet a szövetkezeti tagság biztosít neki. Gondolkodásra készteti a becsületes dolgozó parasztokon túl­menően Nagy Imre elvtárs beszéde a kulákokat, kupeceket és a hasonló megátalkodott ellenséges elemeket, akik azt hitték, hogy eljött az ő idejük s arra számítanak, hogy a zavarosban halászhat­nak s a szövetkezeti vagyont c­­sáki szalmájaként széthányhatják s belőle büntetlenül harácsolni tudnak maguknak. Félreérthetetlenül jelentette ki Nagy Imre elvtárs a szövetkezeti vagyon biztonságá­val kapcsolatban: »Aki kezet emel rá, arra a­ törvény teljes szi­gorával sújtanak le az igazságügyi és közrendészeti szerveink, amelyek hivatottak a törvényességnek teljes mértékben érvényt szerezni«. A közelmúlt napok példái bizonyítják, a falu népének ellen­sége attól sem riad vissza, hogy egyes termelőszövetkezeti vezető­ket, máshol a tagokat megfélemlítsék s így igyekezzenek rábírni a kilépésre s elragadtatni őket törvénytelen cselekedetre. Bátran lépjenek fel Csongrád megye termelőszövetkezeti tagjai ezekkel az ellenséges elemekkel szemben, harcoljanak következetesen elle­nük, mert, mint ahogy azt Nagy Imre elvtárs mondotta: »A kor­mány, a párt is, népköztársaságunk illetékes szervei is minden erejükkel és tekintélyükkel termelőszövetkezeti tagjaink mellett állanak, gondoskodásukkal és segítőkészségükkel támogatják őket". Harcoljanak kérlelhetetlenül az ellenség minden megnyil­vánulása ellen, harcoljanak szövetkezetük megszilárdításáért, min­den becsületes tag megtartásáért, szövetkezetük megerősítéséért. Tízszerezzék meg falusi pártszervezeteink, népnevelőink a termelő­­szövetkezeteink megerősítéséért tett erőfeszítéseiket. Kitartó, szívós munkával erősítsék meg az ingadozókat, szorítsák sarokba az el­lenséget, segítsék diadalra a szövetkezetek megszilárdításáért in­dított ellentámadást. Csak így. kitartó, jó munkával érhetjük el termelőszövetkezeteink megerősítését s elérhetjük azt, hogy a szö­vetkezeti mozgalmunk olyan erős lesz, olyan szilárd lesz, mint még soha. Juttassák el minden termelőszövetkezeti taghoz népneve­lőink az országos tanácskozás, a termelőszövetkezeti tagok cson­­grád megyei értekezletének felhívását, értessék meg velük, hogy saját érdekükben, egész népünk érdekében késedelem nélkül has­sanak hozzá az előttük álló nagy feladat, az őszi szántás-vetési munkák sikeres elvégzéséhez. Közös erővel szántsanak és vessenek, hogy rövid időn belül dús kelések hirdessék szövetkezeteink föld­jein. Csongrád megye dolgozó parasztjai minden erőt, munkáske­zet mozgósítottak a jövő évi kenyér biztosítására, megtettek min­dent saját jólétük növelésére, boldog jövőjük biztosítására. Mi, a megyei értekezleten részt­vevő termelőszövetkezetek és gép­állomások dolgozói felhívással for­dulunk a megye valamennyi ter­melőszövetkezeti tagjához, vezető­jéhez, gépállomási traktoristájához, brigádvezetőihez, mezőgazdászai­hoz az alábbi feladatok végrehaj­tására: Legfontosabb tennivalónk most az őszi betakarítási és szántás­ ve­tési munkák időbeni és jó minő­ségben való elvégzése. Mind ne­künk, mind az ország valamennyi dolgozójának egyaránt érdekünk és kötelességünk, hogy biztosítsuk a jövő évi kenyerünket. Ezért min­den erőnkkel arra kell töreked­nünk, hogy a betakarítási és szán­tás­vetési munkákat meggyorsít­suk. Minden becsületes termelő­­szövetkezeti dolgozó erejéhez mér­ten, családtagjainak munkába állí­tásával vegyen részt az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásá­ban. Pártunk és kormányunk tettek­kel bizonyította be, hogy segíti a dolgozó parasztságot, de különösen a termelőszövetkezeti tagokat, hogy az eddigieknél sokkal jobb életkö­rülmények között élhessenek. Bi­zonyítékok erre, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek eddig több mint 15 millió 300 ezer forintot el­engedett és több mint 11 millió 800 ezer forint esedékes hitelmeghos­­­szabbítást kaptak, amit több év alatt kell visszafizetni. A 10 száza­lékos beadási kötelezettség csök­kentésével kenyérgabonából 10,963 q, takarmánygabonából 2,887 q, sertésből 635 q, tejből 2,792 hl en­gedményt kaptak. Ehhez jön a gép­állomási tartozások eltörlése, a gépi munkák díjának csökkentése, a gépi munkadíj szabad megvá­lasztása pénzben, vagy természet­ben, a tagok háztáji állatvásárlá­sához hitel folyósítása, a háztáji tehenek tejbeadési kötelezettségé­nek elengedése, az új begyűjtési rendszer alapján jövő években a beadási kötelezettségük nagymér­tékben csökken és még egész sor más kedvezmény teszi lehetővé a termelőszövetkezeti tagok életszín­vonalának emelését. Nekünk, becsületes termelőszö­vetkezeti tagoknak, gépállomási traktoristáknak köteleségünk, hogy jó munkánkkal, többtermeléssel, az őszi munkák idejekorán való el­végzésével támogassuk pártunk po­litikáját, kormányunk programm­­ját s ezáltal elősegítsük népünk életszínvonalának további emelke­dését. Szorgalmas munkánkkal mérjünk csapást a bujtogató ku­­lákokra, a háborús gyujtogatókra. Megyénkben vannak olyan ter­melőszövetkezeti tagok, akik az el­lenség bujtogatására ingadozókká váltak. Vannak olyanok is, akik a gazdasági év végén ki akarnak lépni a szövetkezetből. Felhívjuk ezeket a tagtársainkat, ne tegye­nek könnyelmű, elhamarkodott lé­péseket, nehéz munkával megte­remtették az alapját saját maguk és szövetkezetük boldogulásának, most, amikor már élvezni tudnák eddigi munkájuk gyümölcsét, ne hallgassanak az ellenség akna­munkájára, hanem sorakozzanak fel a becsületesen dolgozó terme­lőszövetkezeti tagok mögé és har­coljanak a jobb és szebb élet meg­valósításáért. FELHÍVÁS Csongrád megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak dolgozóihoz Vasárnap egész napos értekezletet tartottak Csongrád megye termelőszövetkezeteinek és gépotro­­mosainak legjobb dolgozói, amelyen megvitatták a termelőszövetkezetek megszilárdításának, az őszi mezőgazdasági munkálatok meggyorsításának eszközeit. Az értekezleten résztvevők felhívással fordul­tak Csongrád megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak dolgozóihoz. A felhívás szövege az alábbi: Tegyük virágzóvá szövetkezeteinket! Hogy termelőszövetkezeteink vi­rágzó szövetkezetekké váljanak, an­nak jó szervezéssel, helyes terve­zéssel, lelkes munkával biztosíthat­juk az alapját. Most legdöntőbb feladat az őszi betakarítás és a szántás­vetés meggyorsítása, hogy ezáltal lerakhassuk jövő évi bősé­ges termésünk alapjait." Ne féljünk az új eljárásoktól, hanem bátran alkalmazzuk azokat. Jó gyakorlattal rendelkező kö­zépparasztok, tudásotokkal és aka­ratkészségetekkel segítsétek elő a fejlett agrotechnika alkalmazását, lendítsétek fel az állattenyésztést, mert a ti munkátokra, tudásotokra szüksége van minden szövetkezet­nek. A keresztsorosan vetett búza, vagy árpa holdanként 3—4 mázsá­val is többet terem, a négyzetesen vetett kukorica ugyanakkor amel­lett, hogy holdanként 8—10 mázsá­val fizet többet, mint a sorban ve­tett, ráadásul könnyebb a kapálása is, mert gépekkel, kultivátorokkal, lókapával keresztben-hosszában meg lehet húzatni a földjét. Ugyanakkor, ha idejében földbe kerül a vetőmag, 2—3 mázsával többet terem holdanként, mintha elkésnénk vele. Legdöntőbb fel­adata legyen tehát minden terme­lőszövetkezetnek ezekben a napok­ban: szántani és vetni! Termelőszövetkezeteink virágzó­vá tételének döntő jelentőségű fel­tétele a fejlett állattenyésztés. Ha az állattenyésztés jó kezekben van, akkor nagy jövedelmet tud bizto­sítani a tagság részére. Megvan a lehetőség arra, hogy szabadpiacon értékesíthessük a terven és beadási kötelezettségen felüli állatokat, ál­lati termékeket (tejet, vajat, to­jást, húst, szalonnát, zsírt, stb.). A háztáji gazdaság jövedelme­zővé tétele érdekében fejlesszük fel háztáji állatállományunkat is, hogy minden családnak legyen Ch­ilene, anyakocája, hízója, nagy­számmal aprójószágja. Törekedjünk arra, hogy minél több jusson sza­badpiacra, ami szintén sok jöve­delmet hoz minden termelőszövet­kezeti családnak. Időben gondoskodjunk minden termelőszövetkezetben a szükséges takarmányalap megteremtéséről. Az elmúlt aszályos esztendő sok nehézséget okozott az állatok átte­­leltetésében a takarmányhiány miatt. Most meg kell ragadni min­den kedvező alkalmat arra, hogy elegendő, jó minőségű takarmányt biztosítsunk az állatok részére. Különösen a silózásra fordítsunk nagy gondot, ami fél abraktakar­mányt jelent. A konyhakertészet is komoly jö­vedelmet biztosít minden termelő­szövetkezeti gazdaságnak — külö­nösképpen akkor, ha nagy mennyi­ségben termelnek szabadpiacra is. Lehetőségünk van elárusító bódék, vagy üzletek felállítására. Használ­juk ki tehát ezt a lehetőséget is. A különböző üzemágak, szőlő-, gyümölcstelepítés mind a közös, mind a háztáji területen a tagság boldogulását szolgálja. Emellett gazdaságos a selyemhernyó-, házi­­nyúltenyésztéssel, méhészettel is foglalkozni. Ezek mind az életszín­vonalunk felemelését segítik elő. Gépállomás! dolgozók, traktoristák! Fokozzátok eddigi teljesítménye­teket, az őszi munkák sikere ér­dekében minden erőgép két mű­szakban dolgozzon, harcoljatok a minőségi munkáért és az agrotech­nika fejlett alkalmazásáért. Segít­sétek elő jó és gyors munkátok­kal a szántás-vetés idejekorán való befejezését, mert ezzel tudtok leg­jobban hozzájárulni a jövő évi ke­nyerünk biztosításához és a ter­méshozamok emeléséhez. Váljatok a munkásosztály falura kitolt bás­tyáivá. Gépállomások és termelő­­szövetkezetek vezetői! Gondoskod­jatok arról, hogy traktoristáink megfelelő szociális körülmények között dolgozhassanak. Termelőszövetkezeti tagok, gép­állomási dolgozók, nők, fiatalok, termelőszövetkezetek hívei! Most, amikor a Magyar Dolgozók Pártja javaslatára kormányunk rendkívül sok kedvezményt biztosít nekünk, rajtunk a sor, hogy megmutassuk, tudunk élni ezekkel a kedvezmé­nyekkel a haza és magunk javára. Boldog életünk formálása, a kor­mány programmjának végrehaj­tása a mi kezünkben, a dolgozók kezében van letéve és mi azon le­szünk, hogy kormányunk pro­grammja megvalósuljon. Minden azon múlik, hogy most­­ időben és gyorsan, veszteség nél­kül elvégezzük az őszi betakarítást,­­ a trágyázást, a szántás­ vetést. »Előre a jómódú, virágzó termelő­­szövetkezetek megteremtéséért !« Termelőszövetkezetek és Gépállomások Csongrád­­megyei Értekezletének résztvevői A katonai fegyverszüneti bizottság ülésén az amerikaiak a hazatelepítési bizottság feloszlatását javasolták Keszon (Új Kína) A katonai fegyverszüneti bizottság hétfői ülé­sén Bryan vezérőrnagy, a bizott­ság rangidős amerikai tagja azt ja­­­vasolta, hogy oszlassák fel a hazatelepítési bizottságot és a közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyok ügyeivel a jövőben a két fél­nek a katonai fegyverszüneti bizottság mellett működű ve­zérkari tisztel foglalkozzanak. Li Szán Csu tábornok, a koreai­kínai félnek a bizottságban helyet foglaló rangidős tagja rámutatott, hogy csupán a koreai-kínai fél haj­totta végre teljes mértékben a fegyverszüneti egyezmény ki­kötéseit azzal, hogy hazatelepí­tette az összes közvetlenül ha­zatelepítendő hadifoglyokat és a­ nem közvetlenül hazatelepí­tendő foglyokat átadta a semleges nemzetek képviselőiből álló haza­telepítési bizottságnak. Az ameri­kai fél ezzel szemben még min­dig nem adott számot az őrizete alatt lévő összes hadifoglyokról. Li Szán Csu tábornok kijelen­tette, minthogy a fegyverszünet ha­tálybalépésétől számítva 63 nap telt el, a koreai-kínai fél hozzájárul a hazatelepítési bi­zottság feloszlatásához. Az amerikai fél azonban továbbra is teljes felelősséggel tartozik és köteles számot adni az őrizete alatt tartott és még haza nem telepített hadifoglyokról.

Next