Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

VASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. október 31-én kibővített ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Politikai Bi­zottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok végrehajtá­sáról és a párt további feladatairól. A beszámolót Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztette elő. Beható vita után a beszámoló alapján a kibővített ülés egyhangúlag­­ hatá­rozatot fogadott el. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1954. áprilisára össze­hívja a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát. A Politikai Bizottság javaslatot terjesztett elő a pártvezető­ségek és a pártválasztmányok jövő év elején történő újjáválasztásá­­ról. Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszá­molója alapján a kibővített ülés a javaslatot elfogadta s a kérdés­ben megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársat beválasztotta a Politikai Bizottság tagjai sorába. Értelmiségi békenagygyűlés az Ady-téri Egyetemen A Szeged Városi Békebizottság, az egyetemi és főiskolai békebi­­zottságok november 3-án, kedden este fél 7 órai kezdettel értelmiségi béke­nagygyűlést tartanak az Ady-téri Egyetemen, az Auditórium Maximumban. A békegyűlésen Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agit.-prop. osztályának helyettes vezetője mond beszá­molót a nemzetközi békeharc kérdéseiről. Városunk értelmiségi dol­gozói lelkes érdeklődéssel készülnek a békegyűlésre. A P­etőfi-telepi 1-es számú iskola nevelői és tanulói készülnek a küldöttválasztó békegyűlésre­ ­ A Petőfi-telepi I-es számú általá­nos iskolában lázas készülődés fo­lyik: pedagógusok és úttörők együtt készülnek a november 6-1 i küldöttválasztó békegyűlésre. A k­­ü­ldöttválasztó gyűlést — amelyre külföldi békeharcos vendéget is várnak — az iskolában tartják, s innen a legjobb nevelőkkel küldik majd üzeneteiket a járási béketa­­lálkozóra. A nevelők úgy készülnek erre a napra, hogy esetenkint békebeszél­getéseket tartanak. Ilyenkor el­viszik a béke szavát, dolgozók százmillióinak hangját Szeged leg­távolabb fekvő munkásnegyedének kis földszintes házaiban. Toldi Ist­ván, az iskola Kossuth-díjas igaz­gatója nemcsak a felnőtteknek be­szél a békéről, hanem a gyerekek­nek, a tanulóknak is. A kis úttörők most verseket, dalokat tanulnak, hogy még ünnepélyesebbé tehessék műsorukkal a küldöttválasztó gyű­lést. A pedagógusok és a tanulók dí­szes lapra írják békeüzeneteiket. Ezekben arról számolnak be, mit jelent számukra a béke, hogyan fejlődött ez az elhanyagolt külvá­rosi iskola a mai korszerűen be­rendezett iskolává. Biológiai, fizi­kai és földrajzi szertárban gyara­pítják itt a gyerekek tudásukat, e mintegy négyszázkötetes könyv­tár szolgálja a pedagógusok­­ to­vábbképzését, az úttörők jobb tanulását, szórakozását. Elmond­ják a békeüzenetekben, hogy sport­­felszerelést kapott az iskola, s az idén elkészült az új napközi otthon is, ahol több, mint hatvan gyerek­re vigyáznak gondos kezek, amíg a szülők munkában vannak. A re­­pü­lőmode­llező szakkör pajtásai is eldicsekednek eredményeikkel. A békés fejlődésnek ezt a vok-sok ajándékát mind meg akarják em­líteni a járási béketalálkozóra kül­dendő üzenetükben. Holnap kezdődik a „Vasgyüjtő Hónap” A minisztertanács határozata alapján holnap kezdődik meg az egész országban a «Vasgyüjtő Hó­nap». A hulladékgyűjtés népgazda­sági jelentősége ma már általáno­san ismert. A hulladékok nagy ré­sze felhasználható az iparban az új árucikkek gyártására. Vonatko­zik ez különösen a vas- és fémhul­ladékra, mely az épülő és egyre fejlődő ipa­runknak adja a nélkülözhe­tetlen alapanyagot, a fémhulla­dékot. A vas- és fémanyagok összegyűj­tésével jelentős mennyiségű nyers­anyagot takarítunk meg iparunk számára és ezzel hozzájárulunk ah­hoz, hogy az iparból több és jobb gép, árucikk álljon dolgozó népünk rendelkezésére. A «Vasgyüjtő Hónap» nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kor­­mányprogramm döntő feladata, a dolgozó nép és elsősorban az ipari munkásság életszínvona­lának emelése minél maradék­­talanabbul megvalósítható le­gyen. Üzemeinkben adják át a gyűj­téssel megbízott szerveknek azo­kat a raktárakban, vagy szerte az üzem területén heverő fémhulla­dékokat, amelyekre nincsen szük­ségük. Csongrád megye és ezen belül Szeged, Hódmezővásárhely, Szen­tes és Makó fémgyűjtő bizottságai együttműködve a megyei és városi tanácsok ipari, mezőgazdasági , és kommunális osztályaival, nagy lel­kesedéssel szervezték meg a «Vas­­gyüjtő Hónap» munkálatait és a DISZ, MTH fiataljai önként je­lentkező munkája bizonyára a múlthoz hasonlóan szép eredmé­nyeket fog elérni a fémgyűjtés te­rén. SZEGEDI JEGYZETEK Tanulás — akadályokkal Lelkesen készültek az új oktatási évre a szeprőgyár fiataljai. A DISZ politikai­ kör vezetőjének DISZ- szervezetük egyik legaktívabb tagját, Kónya Vincéné elv­­társnőt választották. Az elvtársnő, mint jó propagandista, az oktatási év kezdete előtt megrendelte a szükséges brosúrákat a szabályosan kitöl­tött megrendelő la­pon. Elérkezett az ün­nepélyes megnyitó napja. Azonban a brosúrákat még min­dig nem kapták meg. Kónya elvtársnő és az üzem DISZ-titkára tanácstalan volt. Ki­hez forduljanak a késés miatt? Papírt, tollat vettek elő és le­velet írtak a Propa­gandaanyag Terjesztő Vállalatnak. Egy hét­­ múlva brosúrák he­lyett választ kaptak levelükre: panaszuk­kal forduljanak a DISZ-bizottsághoz. Fogták a telefont, tárcsáztak és a DISZ- bizottságnak is el­mondták panaszukat. Később levélben is beszámoltak róla, de semmi sem történt, a brosúrák még min­dig nem érkeztek meg.. Közben teltek a napok, sőt a he­tek is. A DISZ-fiata­­loknak tudomásul kellett venni a politi­kai iskolák elmaradá­sát.­­ A DISZ-titkár, s a politikai iskola ve­zetője azonban nem hagyták annyiba. Vettek egy újabb megrendelő­ lapot, amit ismét kitöltve elküldték az illetéke­sekhez. Végre négy hét múltával, péntek délután megérkezett a várva-várt csomag. Örömmel, türelmetle­nül bontották fel és legnagyobb meglepe­tésükre nem az első foglalkozások anyaga, hanem a következő nyolc hét anyaga volt benne. Most már még a reményt is elvesztet­ték a fiatalok arra, hogy az elmúlt há­rom hét anyagát be­pótolják. A DISZ- titkár és a propagan­dista elvtársnő pedig újra nekifogott a fel­­világosító munkának, hogy a jövő heti fog­lalkozásra mozgósít­sák a fiatalokat. Igye­keznek meggyőzni őket arról, hogy a ta­nulás fontos, fonto­sabb, mint amilyen­nek azt egyesek a pro­pagandaanyag elosz­tóban képzelik. KÓNYA VINCÉNK levele nyomán 3 DELMAGYARORSZÁG A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülé­sén határozatot hozott a családi pótlékról szóló rendelet egyes ren­delkezései és a betegségi biztosí­tásra vonatkozó jogszabályok mó­dosításáról,­­«a minisztertanács és a DISZ vörös vádorzászlaja» alapí­tásáról, «Ybl Miklós» építőművé­szeti díj alapításáról. A minisztertanács a családos dolgozók helyzetének további javí­tása érdekében módosította a dol­gozók családi pótlékra való jogo­sultságának több szabályát, így a határozat kimondja, hogy a munkaviszony megszakításá­tól függetlenül megilleti a dol­gozót a családi pótlék arra a naptári hónapra, amelyben legalább 31 napot — ha mező­­gazdasági munkás, legalább 18 napot — dolgozott. A minisztertanács határozata több szempontból módosította és kedve­zőbbé tette a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra való jogo­sultságát is. így például a jogosultsághoz megkívánt munkaegységbe fél munkaegy­ségben kell számításba venni minden olyan munkanapot, amelyet a tag­állami, vagy társadalmi szervek egésznapos iskoláin, tanfolyamain, vagy katonai szolgálatban töltötte el. Jelenleg az iparban, vagy egyéb területen alkalmazásban lévő­ dol­gozó termelőszövetkezetbe való be­lépését könnyíti meg az a rendel­kezés, amely szerint annak a ter­melőszövetkezeti tagnak, aki belé­pése előtt közvetlenül 6 hónapig családi pótlékban részesült és az év utolsó négy hónapjában lépett be a szövetkezetbe, a következő évben az előírt munkaegység telje­sítésének igazolása nélkül is jár családi pótlék — az egyéb feltéte­lek fennállása esetén. A határozat alapján a dolgozó nőknél — akik­nek férjük nincsen, vagy meghalt — a gyermekeik után járó családi pótlék az árvaellátás összegébe ezentúl nem számítható be, azt ezen felül kapják. A minisztertanács eleget téve a dolgozók jogos kívánságának — módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit. A határozat a betegségi bizto­sítás szolgáltatásait kiterjeszti a biztosított által eltartott ne­velt gyermekekre, az eddigi hét nappal szemben 30 napban ál­lapítja meg azt a munkameg­szakítást, amely mellett a mun­kaviszonyt a betegségi biztosí­tás szempontjából folyamatos­nak kell tekinteni, biztosítja, hogy a vasárnap is mű­ködő üzemekben dolgozók beteg­ség esetén ezentúl vasárnapra is kapjanak táppénzt, a kórházban, vagy szülőotthonban ápolt dolgozó nők terhességi és gyermekágyi se­gélyét a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra emeli, meghosszab­bítja a gyermekkori rheumás szív­­betegségben szenvedő gyermekek kórházi ápolási idejét, kimondja, hogy a temetési segélyből semilyen címen, táppénzből pedig csak a tartásdíjat, a gyermektelenségi adót és a társadalombiztosításnak okozott kárt lehet levonni és azt is csak megállapított mértékben. A rendelet egyúttal kiküszöböl a biztosítás terén még fellelhető több bürokratikus intézkedést. A minisztertanács — a DISZ ja­vaslatára — a szocialista verseny­ben legjobb eredményt elért vas-, építő- és bányaipari tanulóintéze­tek jutalmazására .A miniszterta­nács és a DISZ vörös vándorzász­laja» elnevezésű vándorzászlót ala­pított. Az első helyezést elért inté­zetek a vándorzászlón kívül a mi­nisztertanács és a DISZ oklevelet és tíz-tízezer forint pénzjutalmat kapnak, a második és harmadik helyezettek oklevelet és öt-ötezer, illetve három-háromezer forint ju­talmat kapnak. A jutalmakat a DISZ, a SZOT és az MTH képvi­selőiből álló bizottság javaslata alapján évenként két alkalommal, április 4-én és a tanév végén ad­ják át a szocialista versenyben ki­tűnt intézeteknek. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotá­sok tervezőinek, valamint az ilyen tárgyú tudományos munkák szer­zőinek kitüntetésére és az alkotó kedv serkentésére a miniszterta­nács «Ybl Miklós díj» elnevezéssel építőművészeti díjat alapított. A kiváló építészeti teljesítmények ju­talmazására évenként hat darab I. fokozatú, egyenként 7000 forintos és 6 darab II. fokozatú, egyenként 5000 forintos díj kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről — a Magyar Építőművészek Szövetségének meg­hallgatásával — a minisztertanács dönt. A minisztertanács határozata a helyi ipar munkájának megjavítására A­ minisztertanács legutóbbi ülé­sén foglalkozott a helyi ipar hely­zetével és megállapította, hogy bár a helyi állami és szövetkezeti ipar az utóbbi két esztendőben jelentő­sen fejlődött és termelése 570 száza­lékkal emelkedett, az eredmények ellenére a lakosság helyi szükség­leteinek maradéktalan kielégítését jelenleg még biztosítani nem tudja. A lakosság ellátásának további javítása érdekében a miniszterta­nács határozata kimondja, hogy a tanácsoknak az állami helyi ipar fejlesztése mellett fokoz­­niok kell munkájukat a kisipari szövetkezetek állami támoga­tása, termelő munkájuk terv­szerűségének segítése terén és ugyanakkor biztosítaniok kell a magánkisipar munkájának fel­lendítését is. Fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a helyi ipar döntően a közületek rendeléseit elégíti ki. A helyi ipar­nak — kiegészítve az országos ipar termelését — elsősorban a lakosság szükségleteire kell dolgozni. To­vább kell fejleszteni a helyi érté­kesítés kialakult formáit. Lehető­vé kell tenni, hogy a kisipari szö­­vetkezetek árucikkeiket közvetle­nül bolti hálózat útján, piaco­kon és vásárokon, forgalmas he­lyeken létesítendő áruházakban hozhassák forgalomba. A helyi ipar javító és szolgál­tató tevékenységét elsősorban az iparjogosítványok kiadásával kell megjavítani. Különösen vonatkozik ez az olyan szak­mákra, amelyeknél a lakosság­gal való közvetlen kapcsolat­nak, a kiterjedt hálózatnak nagy jelentősége van, s csak így biztosítható a lakosság gyors és olcsó kiszolgálása. A minisztertanács határozata ki­terjed az ipari szövetkezetek poli­tikai, gazdasági és pénzügyi meg­erősítésére is. A határozat értel­mében a többi között a kisipari szö­vetkezeteknél 1954. január 1-től ren­dezni kell az álló és forgó alapo­kat és a forgóalapok feltöltésére 100 millió forint középlejáratú hi­telt kell biztosítani, mintegy 10 százalékkal csökkenteni kell azok­nak a kisipari szövetkezeteknek a jövedelemadóját, amelyek döntő­en a lakosság részére dolgoznak. Egyes szakmákban — például cipő­­javítás — a forgalmi adót már ez évben csökkenteni kell.­­ Azokat az állami ingatlanokat, amelyeket a kisipari szövetkezetek használnak, részükre térítés elle­nében át kell adni. A térítés évi összege a korábbi bérleti díjat ál­talában nem haladhatja meg. A magánkisipar munkájának megélénkítése érdekében a minisz­tertanács határozatot hozott az új iparjogosítványok elbírálásának meggyorsítására és a kisiparosok munkához szükséges anyagellátá­sának biztosítására. A határozat to­vábbá lehetővé teszi, hogy egyes szakmákban, — ahol ezt a szak­ma jellege megköveteli — a magán­kisiparosok ipari tanulót tarthassa­nak. A magánkisiparosokat — a kisipari szövetkezeti kölcsönös biztosító intézet útján — az ön­kéntesség elve alapján be lehet vonni a kölcsönös biztosítás in­tézményébe. A határozat értelmében a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező ipari szövet­kezeti tagok és magán kisiparosok — ha a­ földet maguk vagy csa­ládjuk műveli — földjük után úgy adóznak, mint a dolgozó parasztok. A minisztertanács határozata amellett, hogy növeli az ipari szö­vetkezeti tagok és magánkisiparo­sok jövedelmét, további jelentős lépést jelent a lakosság minden­napi szükségleteinek fokozott ki­elégítése, a fogyasztási cikke’­: mennyiségének és választékának növelése terén _ »vs«*». Válaszolnak az illetékesek Ebben a rovatban eseteként kö­zöljük azokat a válaszokat, melye­ket egy-egy hibára való rámutatás után a bírálatot kapott szervek ad­nak a szerkesztőségünknek Az aláb­biakban három igen válaszlevelet közlünk- Az egyiket a Bel- ég Kül­kereskedelmi Minisztériumtól egy hibás férfinadrág kicserélésének bü­rokratikus lebonyolításáról írt cik­künkre kaptunk. A másik levélben a MÁV Szegedi Igazgatósága vála­szol a Hattyas-telepi dolgozók ál­tal felvetett panaszra a sorompó hosszú ideig tartó lezárása miatt írt levélre. A harmadikat a Tanács Egészségügyi Osztálya írta, vála­szul a „Dietás konyhát Szegednek“ című levélre. A BEL- ÉS KÜLKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM LEVELE: A Bk. M. Ruházati Ker. Köz­pont Minőségellenőrző Főosztálya szeptember 9-i érkezéssel megkapta a Szegedi Ruházati Bolttól a rek­lamált férfinadrágot. Az első vizs­gálatnál a fennálló hibát nem ál­lapították meg, csak későbben. Szeptember 19-én, amikor a rekla­máció tárgyát képező­ férfinadrá­gon a Szegedi Ruházati Bolt meg­jelölte a hiba helyét, a Mefo jo­gosnak minősítette a reklamációt. A Mefo mulasztást követett el azzal, hogy, bár a hiba fennállt, azonban azt az első vizsgálat al­kalmával nem vették észre, csak másodszori alkalommal- A rekla­mációnak ilyen intézésmódja hely­telen volt és azt bizonyítja, hogy a Mefo ez esetben nem állt fel­adatának magaslatán. A BK­­M Ruházati Kez­ Központ Minőségellenőrző Főosztály vezető­jének figyelmét felhívjuk az elkö­vetett hibára, valamint arra, hogy ezentúl a reklamációkat gyorsan és pontosan intézzék el. Gervai Andor osztályvezető A MÁV SZEGEDI IGAZGATÓSÁGÁNAK VÁLASZA: A ,,Délmagyarország“ 1953. évi október hó 17-én megjelent „Rövi­­debb ideig tartson a sorompózárás" című cikkével kapcsolatban köz­löm, hogy az ügyet kivizsgáltam és az állomást a hosszú sorompózá­rás megszüntetésére utasítom. Az érdekelt forgalmi dolgozókat Sze­ged Állomás parancskönyvileg fog­ja utasítani az út átjáró sorom­pók utasításszerű kezelésére. A v­égreh­ajtását ellenőrizni fogom. Köszönettel vettem tudomásul a ,,Délmagyarország“-ban megjelent bírálatot és kérem máskor is a hiá­nyosságok feltárását, hogy meg­szüntetésükre intézkedni tudjunk. BAJUSZ REZSŐ A VÁROSI TANÁCS EGÉSZSÉG­­ÜGYI OSZTÁLYÁNAK LEVELE: A lap október 23-i számában megjelent ..Diétáa konyhát Szeged­nek*’ című Ligeti Jenő aláírású le­­vél­re vonatkozólag közöljük a szer­kesztőséggel, hogy a beteg dolgo­zóknak diétás élelmezését a Városi Tanács egészségügyi osztálya múlt év decemberétől állandóan felszínen tartja és annak megoldását szor­galmazza. Tervbe vettük: gyomor­betegek, máj- és epebajban szen­vedők, vesebajosak részére kímélő étrend bevezetését. Evégből az üzemorvosokkal és az üzemeket patronáló orvosokkal összeírattuk a kímélő étkezést kívánó dolgozókat. Az Üzemélelmezési Vállalat 200 étkező biztosítása esetén volna haj­landó bevezetni a diétás étrendet, de az összeírás nyomán, ennek csak elenyésző hányada jelentkezett, hogy diétás konyhán kíván étkezni- Újab­ban felhívtuk a Szálloda- és Ven­déglátóipari Vállalatot, hogy egyik nyilvános étteremben találja meg a megoldását a diétás étkeztetésnek, heti előfizetés alapján, ahogy­ ez a rend­es étkeztetésnél megvan és ha lehet, mi­nél előbb valósítsa meg. Dr Lantos György osztályvezető Meghalt Kálmán Imre Párizs (MTI). Párizsi jelentés szerint Kálmán Imre, a világhírű operettszerző 71 éves korában a francia fővárosban elhunyt.

Next