Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
KEDD. 1954. FEBRUAR 8.3 Dolgozó parasztok béketalálkozója február 7-én, vasárnap Gyorsan kopog az írógép a Városi Békeiroda szobájában. A gép mellett kicsiny kartonlapok sokasodnak, meghívók a február 7-i paraszt béketalálkozóra. Minden meghívó sarkára színes virágot, rózsát, pipacsot, búzakalászt rajzoltak gondos kezekkel az Újszegedi Tanítóképző diákjai. Szeretettel készültek a meghívók s a béketalálkozóra mozgósítanak. Dolgozó parasztjainkat hívják meg az értekezletre, ahol a békéről, a békeharc fontos feladatairól tanácskoznak majd-A dolgozó parasztok béketalálkozóját a Hungária rózsaszín termében tartják meg február 7-én délelőtt 9 órai kezdettel. A meghívottak között ott lesznek élenjáró, egyénileg dolgozó parasztjaink és legkiválóbb termelőszövetkezeti tagjaink családjaikkal együtt. Az előadó Seregély József elvtárs, az Elnöki Tanács tagja, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, az Országos Béketanács tagja lesz, aki a magyar békemozgalomról „A parasztság résztvétele a békemozgalomban” címmel tart értékes előadást. Az előadás után dolgozó parasztjaink kérdéseket tehetnek fel az előadó elvtársnak, melyekre a helyszínen meg is kapják a választ. A béketalálkozó jelentős esemény lesz Szeged békemozgalmában és tapasztalatai nyomán bizonyára dolgozó parasztjaink mind szélesebb rétege kapcsolódik majd be aktívan a békebizottságok munkájába. Vasárnap véget ért az országos nőkonferencia kétnapos tanácskozása A budapesti építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában vasárnap folytatódtak az országos nőkonferencia tanácskozásai. A vasárnapi felszólalók közt volt Aczkov Szlavkóné délszláv parasztasszony, az újszentiváni Szabad Föld tsz munkacsapatvezetője és Molnár F. Terézia, a szentesi asszonyok küldötte. A számos felszólalásra Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára válaszolt. Ezután felolvasták az országos nőkonferenciának a magyar nőkhöz intézett felhívását, majd Pala Károlyné, a jelölőbizottság elnöke beterjesztette a jelölőbizottság javaslatát az MNDSZ országos elnökségének tagjaira és póttagjaira. A javaslatot a résztvevők egyhangú lelkesedéssel elfogadták. A konferenciát Erdei Lászlóné zárta be. Az országos nőkonferencia felhívása a magyar nőkhöz Mi, az országos nőkonferencia részvevői, üzemek, gyárak gépei mellől, falvakból és tanyákról, iskolák katedrái, hivatalok íróasztalai mellől, a családi otthonok köréből gyűltünk össze, hogy társnőink bizalmiból, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek asszonyainak és leányainak küldöttjeiként tiszta szívvel elmondjuk, piros szóval megbeszéljük közös dolgainkat. Elsősorban azt: mit lehetünk, mit kell tennünk nekünk, magyar nőknek a kormányprogramm mielőbbi megvalósításáért, családunk, gyermekeink boldogabb életének megteremtéséért, szép hazánk felvirágoztatásáért; mit tehetünk, mit kell tennünk, mindnyájunk közös kincsének, a békének megőrzéséért, megvédéséért. Most, amikor tanácskozásunk végéhez értünk és visszatérünk otthonainkba, munkahelyünkre, hogy megnövekedett erővel, ügyünk, munkánk igazába vetett szilárd hittel lássunk hozzá sok teendőnkhöz, felhívással fordulunk minden magyar asszonyhoz és leányhoz. A kormányprogramm nagyszerű távlatai a népjólét emelésével kapcsolatban a legmesszebbmenőkig érintik a magyar nőket, feleségeket, édesanyákat is és munkára, harcra sorakoztatják őket e nagy célok érdekében. Magyar asszonyok! A kormány programmjdban boldog életetekről, családotok jólétéről, gyermekeitek jövőjéről van szó. Minden erőtökkel, tehetségetekkel, szigetek minden melegével segítsétek ti is győzelemre pártunk és kormányunk nagyszabású célkitűzéseit. Üzemek és gyárak munkásnői! A magyar ipar, különösen a könnyű- és élelmiszeripar nem nélkülözheti a nők ügyes kezeit, hozzáértését, találékonyságát, lelkes tettvágyát és jó ízlését. Szüntelenül harcoljatok a termékek minőségi javításáért, állítsatok elő több élelmiszert és közszükségleti cikket. Takarékossággal, selejtmentes munkával, újításokkal csökkentsétek az áruk önköltségét és biztosítsátok ti is népünk növekvő igényeinek több, jobb minőségű, és olcsóbb közszükségleti cikkekkel való folyamatos kielégítését. Állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozó női, egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok! A jólét emeléseiben, a mezőgazdaság felvirágoztatásában nagy szerep jut a ti lelkes, szorgalmas munkátoknak. Derekasan vegyétek ki részeteket az őszi gabona ápolásában, a tavasziak elvetésében, a tavaszi növényápolásban. Különösen a zöldségfélék, a gyümölcs, a kávás növények termelésének megjavításával, gazdag állat- és baromfiálomány megteremtésével járulhattok hozzá saját magatok, családotok és egyúttal egész népünk jólétének emeléséhez. Értelmiségi pályán dolgozó nők! Népünknek ma inkább, mint bármikor szüksége van a tudományos munkát végző, kulturális vonalon tevékenykedő nők, a gyermekeinket nevelő pedagógusok, az egészségünk felett őrködő orvosnők, almérnöknők, a női technikusok, agronómusok odaadó alkotómunkáidra. Elmélyültet, bátor, nagyvonalú kezdeményezésekkel, ismereteitek (Mondo b&jiés&el sotok gyakorlati hasznosításával mozdítsátok elő népünk egyre teljesebb anyagi, kulturális és szociális ellátottságát. Háziasszonyok, anyák, feleségek! Kormányunk számít redtők Programmának megvalósításában. Gyermekeiteket, nevelve, családotokat gondozva járultok hozzá ahhoz, hogy a magyar ifjúság fegyelmezett, erkölcsös és munkaszerető legyen, hogy férjetek a pihenés óráit kellemes családi otthonban tölthesse el. Magyar asszonyok! Ne feledjétek egy percre sem: minden gonddal, amit hazátokért viseltek, minden munkával, amellyel haz átokat építitek, egyben a béke egyik országát erősítitek. Száz- és százmillió asszony van a világon, akik velünk együtt minden munkára és tettre készek azért, hogy a nagyhatalmak közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Ránk, a Szovjetunió és a felszabadult országok asszonyaira tekintenek a kapitalista országokban, a gyarmatokon élő nők százmilliós tömegei. A mi munkánktól, sikereinktől várják a példát és buzdítást, tőllnk várják elsősorban a biztosítékát annak, hogy a békéért folyó harc, a világ népeinek ez a nagyszerű küzdelme újabb meg újabb győzelmekhez vezet. Magyar nők! közös erővel valósítsuk meg nagy célkitűzéseinket, a béke, a munka, a jólét programmját, teremtsük meg a gyermekek, anyák, családok még boldogabb életét! DÉLMAGYARORSZÁG Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága a cím második helyezettje a szentesi Felszabadulás tsz A Termelőszövetkezeti Tanács Vállalták, hogy 100 holdon rizsfölszombati ülésén Dobi István elvtárs beszámolója után megkezdődtek a hozzászólások. A beszámolóhoz hozzászólt Balla János, a szentesi Felszabadulás tsz elnöke is, aki a munkaversenyszervezés problémáiról beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt tavasszal még túlságosan a mennyiségre törekedtek a munkaversenyben. Most a minőség fokozott megkövetelésével kiváló eredményeket értek el, ennek köszönhető, hogy vannak a szövetkezetnek olyan tagjai, mint a 17 éves Szabó Anna, aki három ízben kapott kormánykitüntetést és jelenleg is Lillafüreden üdül. A III. pártkongresszus tiszteletére most a minőség fokozott szem előtt tartásával tették meg felajánlásaikat a tagok. A Termelőszövetkezeti Tanács javaslata „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága" cím odaítéléséig A Termelőszövetkezeti Tanács vasárnap folytatta munkáját. A vasárnapi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, az elnöki tanács elnöke és Darabos Iván elvtárs, az elnöki tanács titkára is. Az ülés elején megtárgyalták és elfogadták a Termelőszövetkezeti Tanács elnökségének azt a javaslatát, hogy a következő három termelőszövetkezetet javasolják a minisztertanácsnak „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága“ cím, vándorzászló és az ezzel járó 100.000, 50.000, illetve 25.000 forintos pénzjutalom elnyerésére: 1. a somogy megyei barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetet, 2. a csongrádmegyei szentesi Felszabadulás termelőszövetkezetet, 3. a győrmegyei peresztegi Szabadság termelőszövetkezetet. A javaslat indokolását Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára ismertette. A barcsi Vörös Csillag terveit túlteljesítette. 520 holdon 14,2 mázsás átlagtermést értek el őszibúzából. Kukoricából 240 holdon 48 mázsás, ősziárpából 180 holdon 18 mázsás átlagtermést értek el. A tsz állatállománya is jó. A tagok jövedelemrészesedése jelentős: kenyérgabonából négy és fél kiló, árpából egy, kukoricából négy, burgonyából két kiló, ezenkívül 11 deka cukor, két kiló takarmányrépa, két kiló széna és 20 forint jutott minden munkaegységre. A szövetkezeti alap 1053-ban az előző évinek több mint kétszeresére növekedett. Betartják a szövetkezeti demokráciát, a munkafegyelem is jó. 1953 októberéig tíz tagot zártak ki, ezzel szemben december 20-ig 19 új belépő volt. A javaslat szerint az ország második legjobb termelőszövetkezete a szentesi Felszabadulás tsz. Itt a többi közt őszibúzából 17.04, ősziárpából 21.14, tavaszi árpából 15,54, zabból 12,02 mázsás átlagtermést értek el. Rizstermeléssel foglalkozáet létesítenek; ezen és még 19 holdon haltenyésztéssel is foglalkoznak. A munkák elvégzéséhez 58 ezer köbméter földet mozgatnak meg és 21 kilométeres gátat építenek. A növénytermesztési brigád tagjai a gáton mindenütt fűzfát ültetnek és 16 hektáron erdőt telepítenek. Az építőbrigád tagjai másfélmillió tégla anyagát termelik ki és befejezik egy sertésfiaztató, valamint egy juhhodály építését. Felajánlásaik teljesítése szorgalmas munkát kíván minden egyes tsz-tagtól. Azonban bízom szövetkezetünk kommunistáiban, akik már eddig is többször bebizonyították, hogy megoldják a rájuk háruló feladatokat — fejezte be felszólalását Balla János. Jak és 26 holdon 24,84 mázsás átlagtermésük volt. Állattenyésztésük fejlődik, 40 fehér hússertés-kocájuk tavaly kivétel nélkül lefialt, 20 koca pedig kétszer fialt. A tagság jövedelme itt is jelentős. Az egy tagra eső átlagos munkaegység 283. A tsz egész tagsága igen aktívan részt vett a közös ügyek megvitatásában, a fejlesztési tervek kidolgozásában. Az utóbbi időben a termelőszövetkezetbe igen sokan léptek be: 114 új belépővel növekedett a tagok száma. A termelőszövetkezet tagsága tervbe vette, hogy a tagság jövedelmének fokozása érdekében a tsz halastavát 100 holdra bővíti, a rizstelepet fejleszti, bevezeti a méhészetet. A harmadik helyre került tsz indokolása után Béres Sándor azokról a termelőszövetkezetekről beszélt, amelyek még számba jöhetnek a vándorzászlók és a pénzjutalom elnyerésére. Ezek: a balfi Micsurin, a koppánmonostori Dózsa, a hajdúböszörményi Vörös Csillag, a mágocsi Rákosi, a végegyházi Szabadság és a palotási Május 1 tsz. Ezután folytatódott a beszámoló feletti vita. A többi között Kolbai Károly egyetemi tanár, minisztériumi főagronómus, beszélt a füves vetésforgó jelentőségéről, a fejtrágyázásról, az istállótrágyzásról. Megemlítette, hogy egyesek az utóbbi időben a vetéseken a jégkéreg vagy jégpáncél mindenáron való feltörését javasolják. Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese hangsúlyozta, nagyon fontos az élenjáró tsz-ek tapasztalatainak elterjesztése. A kétnapos vita eredményét Dobi István foglalta össze, majd a Termelőszövetkezeti Tanács tagjai elhatározták, hogy Dobi István referátuma alapján felhívással fordulnak az ország termelőszövetkezeteihez. fl miniszteranács határozata a sertéshizlalási szerzések után járó kedvezményekről Annak érdekében, hogy a termelők a jó takarmánytermés adta lehetőségeket anyagilag is minél jobban hasznosíthassák a maguk részére, a minisztertanács a sertéshizlalási szerződést kötő termelőknek jelentős kedvezményeket biztosít. Azok a termelők, akik a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertésállományukon felül sertéseikre hízlalási szerződést kötöttek, illetve kötnek és a sertéseiket január és augusztus 31. napja közötti időszakban — a szerződésben lerögzített határidőben — átadják, a jóváhagyott átvételi áron felül kilogrammonként 3 forint gyorsbeadási prémiumot kapnak. A szerződést kötő dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek hízlalási előlegben is részesülnek. Az egyénileg termelők sertésenként 400 forint, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig sertésenként 800 forint kamatmentes hizlalási előleget kapnak. A felsorolt kedvezményeken felül minden olyan termelő, aki a sertéshizlalási, vagy baconnevelési szerződéses akcióban lekötött sertését határidőben átadja, az átadáskor kedvezményes vásárlásra jogosító utalványt kap. (Az árengedmény a kiskereskedelmi árakból értendő.) Egy sertés átadása után 1200— 1800 forint értékű nagyteljesítményű rádiókészülék 10 százalék árengedménnyel, vagy egy pár bőrcsizma 12 százalék árengedménnyel; vagy két pár préselt marhabőrből készült bakancs 15 százalék árengedménnyel; Két sertés átadása után egy bőr lószerszám 15 százalék árengedménnyel; öt sertés átadása után egy szekér, vagy egy motorkerékpár 10 százalék árengedménnyel vásárolható. Hat vagy ennél több sertésre szerződő termelők az átadáskor a szerződés után járó utalványokat a felsorolt cikkekből szabadon választhatják. A termelők kívánságukra a fenti cikkek helyett építőanyag, vagy mezőgazdasági kisgép 10 százalék árengedménnyel történő vásárlásra jogosító utalványt is kaphatnak, sertésenként 1000—1000 forint értékben. 800 vagy ennél több sertés átadása után a termelőszövetkezet egy teherautó vásárlására jogosító utalványt kaphat. A minisztertanács határozatában biztosított messzemenő kedvezmények minden termelőt érdekeltté tesznek, abban, hogy kötelezettségüket, illetőleg vállalásukat, minél előbb teljesítsék. (MTI). 8. „Talán kerestek is lányt nekem“ gondolta és a szüleit látta maga előtt. „Jó magasat, melles-farost. ”Így gondolják, az Illik az ilyen nagydarab legényhez. Jó dolgosat. Mert az a fő, hogy dolgos legyen. Hej, ha tudnák, hogy megvan nekem már a jövendőbelim ...“ Vak Hegedűs tanyájában nem maradt meg egyetlen cseléd sem a következő évre. A Vak most is újesztendőst fogadott, aki Vizkeresztig, az új béresek munkába álltáig ellátja a jószágokat. Tamás lekezelt az újesztendőssel, — a Vaktól el se köszönt, — vállára dobta a subáját, másik felől a kialkudott zsírosbőr csizmáját, fogta a béresládát és elindult hazafelé Zsófival. Vincze Jancsi meg a kanász még korábban indult el. Zsófi szótalan boldogan haladt Tamás mögött. Mögötte, mert így könnyebb volt taposni a havat. Tamás nyomokat vágott a friss hóba csámpás csizmáival, s a lány egyik nyomból a másikba lépkedett. Tamás se szólt. Gondolkozott a múltján, tűnődött a jövőjén. Gázolta a havat, csak úgy porzott. „Megérhettem ezt a napot... Pedig kutya ember ez a Vak... De most már vége. Lesz lakodalom... Bérelünk egy kis lakást, lehetőleg munkáért... Onnan járok majd kapálni, aratni, kukoricát tömi... De boldogság, de boldogság... A magam embere, a magam ura leszek... Kubikra is járok majd... Egy kis malacot szerzünk feltétlenül ... Meg egy pár tyúkot... A menyecske majd eteti.. „Menyecske... Kis feleségem , Tamás hatalmasat, kurjantos KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE — Mi ütött magába, hallja-e! — kérdezte a háta mögött nevetősen Zsófi. Tamás sarkon fordult, derékon kapta a lányt félkarral. — Tudod e, hogy milyen szép vagy, Zsófikám! — Ne bolondozzon már. Nem gyerek már maga... — A kezére ütött. Tamás megpödörte az orra alatt kétfelé nyújtózó ritkás, vörös bajuszát: — Még máma elmegyek hozzátok, hallod-e! Beszélek apádékkal. — Ugyan mi beszélnivalója van magának ővelük! — Zsófi tudta, miről van szó, de jól esik azt hallani magától a legénytől. — Hát arról, hogy milyen szép nagy hó esett le Szilveszterre. — Tamás kimutatta mind a harminckét fogát, úgy nevetett. Odaértek Zöldhalomhoz, s összeakadtak két fiatal fejessel. __ — Na mit visztek f fiara&jSnfő öcsém? — szólt vidáman rájuk Tamás. A két fiú mosolyogva húzta szét a száját, de ■ csak kesernyés grimasszá sikerült a mosolyuk. — A kapcánkat — mondta hetykén az egyik. Arcizmaik régen elfelejtették az igazi, felszabadult nevetést, ha egyáltalán ismerték valaha. Tamás maga se tanult meg sokkal szebben nevetni, de a két fiú sovány képe, a piszok alól előtetsző soppadtsága, lekukkadt feje feltűnt neki. Szilveszterkor vígabbak a béresek, mint ez a két anyámasszony katonája, gondolta és megkérdezte: — Tán rossz helyetek volt, hogy ilyen pápistalány színű a kópétok? Az egyik béres, akinek lekopott szőrű bőrkucsma volt a kobakján, sziszegve válaszolt nagy kapafogai közül: — Széli Gyurkánál szolgáltunk. — A társa csak pislogott. Tamásnak, de Zsófinak is elég volt ez a három szó. Eszükbe villant a közszájon forgó história, amely szerint Széli Gyurka olyan fukar, hogy a legszegényebb napszámosnál is rongyosabb ruhában jár, pedig van vagy ezer hold földje tizenhat tanyával. Egyszer a piacon — nagygazda létére maga árult a piacon — döglött egeret találtak a tejfölös fazékban. Tiszta ember a tejfölt is kiönti ilyenkor. Széll Gyurka viszont az ujjaival lehúzogatta a tejfölt a kis egér szőréről és odaszólt a cselédnek, a farka végénél fogva átnyújtva neki a karikába dermedt apró dögöt. — Ezt majd hazavisszük, hé, — mondta Széll Gyurka, — ne menjen itt prédába. Jó lesz a macskának. __,iFalutatJuki ilyen szőrű vála- Zsófi szótalan-boldogan haladt Tamás mögött.