Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

DÉLMAGYIRORSZÁG2 I*ARIEIE1 * Munkában az új pártvezetőségek Az újonnan megválasztott párt­­vezetőségek — szinte kivétel nélkül — már megválasztásuk másnapján komoly munkához láttak. A tag­gyűlésen elfogadott határozati ja­vaslat és az elhangzott hozzászólá­sok nyomán egymás után tesznek konkrét intézkedéseket a termelés, a politikai munka megjavítására. Ennek érdekében munkatervet ké­szítenek, megbeszélik a gyakorlati tennivalókat és feladatokkal látják el a pártszervezet tagjait. SZEGEDI ERŐMC A pártszervezet új vezetőségé­nek megválasztása után megtartott első vezetőségi értekezletén a ve­zetőség tagjai megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek az üzemi pártéletben a pártszervezet munká­jában a legfontosabb teendőket je­lentik. Legfőbb feladat a politikai munka megjavítása. Különösen fontos ez a politikai iskolákon, mert ezen a téren az utóbbi időben hiá­nyosságok mutatkoztak. Most az új vezetőség tervezetet dolgozott ki az egész pártoktatás megjavítása ér­dekében. Ennek megvalósítása so­rán a vezetőség tagjai elbeszélget­nek azokkal a hallgatókkal, akik legtöbbet szoktak hiányozni. A munka kezdeti eredményei máris mutatkoznak. A legutóbb megtar­tott szemináriumokon csaknem megkétszereződött a megjelentek létszáma. Az új vezetőség igen fontos fel­adatának tekinti a népnevelő háló­zat megerősítését és azt, hogy a népnevelő értekezleteket pontosan megtartsák. Komoly hiba volt eddig a vezetőség munkájában, hogy a tömegszervezetekkel keveset foglal­kozott és azok legtöbbje nem vé­gezte megfelelően a maga munká­ját. A pártvezetőség ülésén ezeket a problémákat megbeszélték és el­határozták, hogy minden vezetőségi tag patronál egy tömegszervezetet. A tömegszervezeteket patronáló ve­zetőségi tagok részt vesznek a tö­megszervezet vezetőségi ülésein, ja­vaslataikkal segítik azok munkáját s egyben ellenőrzik is működésü­ket. Az új pártvezetőségi értekezleten természetesen termelési problémá­val is foglalkoztak. Megállapította a vezetőség, hogy komoly hiányos­ság van egyes üzemrészek között az együttműködés tekintetében. Külö­nösen nincs meg a szükséges kap­csolat a karbantartó részleg és a fűtőházi dolgozók között. A vezető­ség feladatának tekinti, hogy egész­séges kollektív együttműködési szellemet alakítson ki a két részleg dolgozói között. Ez egyben elősegí­ti a munkafegyelem megszilárdulá­sát is. Nagyobb figyelmet kell for­dítani az új vezetőségnek az áram­takarékosságra is. Ennek érdekében a vezetőség megtette az első lépése­ket. A műszaki dolgozók bevonásá­val megbeszélést tartottak s ennek nyomán ellenőrzik az áramfogyasz­tást és jó népnevelő munkával meg­értetik a dolgozókkal az energiapo­­csékolás károsságát. Az új vezetőség első értekezleté­nek azonban hiányosságai is voltak. Keveset foglalkozott a pártépítéssel, nem tárgyalta meg az e téren mu­tatkozó hiányosságok okait és a tervezett intézkedéseket. Többet kellett volna foglalkozni a harma­dik pártkongresszus tiszteletére fo­lyó munkaversennyel. Az értekez­letre nem hívta meg a pártvezető­ség a vállalat vezetőjét, aki meg­felelő tájékoztatást tudott volna ad­ni az üzem gazdasági életéről, s a kongresszusi verseny eddigi ered­ményeiről. E hiányosságok ellenére is az első pártvezetőségi értekezlet jelentős eredményeket hozott. Ha az új pártvezetőség a jövőben támaszko­dik a párttagok és a pártonkívüli dolgozók aktivitására, könnyebb lesz az előttünk álló feladatok meg­oldása is,­Milán György műhelyben gyorsítsák meg a mun­kát, úgy kell dolgozni, hogy a szerszámok, — borona, fogas, stb. — március 15-ig mind ki legyen javítva. A második pontban meg­határozták többek között, hogy március 31-ig a tavaszi kalászos növények alá kihordott trágyát be­szántják és elvetik a megfelelően tisztított árpát és zabot. A munkaterv harmadik és ne­gyedik pontja az agitációs mun­kával, annak megszervezésével foglalkozik. Kibővítik a népnevelő­­hálózatot a legjobb pártonkívüli tsz-tagokkal. Azt akarják, hogy minden munkacsapatban legyen több párttag és pártonkívüli nép­nevelő és hogy a munkacsapatok­ban, brigádokban mindig folyjon politikai felvilágosító, nevelő­munka. Az ötödik pontja a munkaterv­­nek azt foglalja magában, hogy április 31-ig elvetik a tengerit, burgonyát, a répát és a gyapotot. Május 15-ig elvégzik az első kapá­lást, a sarabolást és az egyelést, s lekaszálják az első lucernát. Hogy mindez valóra is váljék rendszeres értekezletet tart a pártvezetőség a népnevelők, a munkacsapatvezetők, a brigádveze­tők bevonásával a munka meneté­ről. A megbeszélésre meghívják a tsz elnöklét, az igazgatóság tagjait is. Ügyelni fognak arra, hogy a tagsággal teljes egyetértésben mi­nél eredményesebben végezzék munkájukat. így tud a tsz fej­lődni, erősödni, tagjainak jó mó­dot biztosítani és így tudja becsü­lettel teljesíteni az állam iránti kötelezettségeit is. A MÁV IGAZGATÓSÁG A MÁV Szegedi Igazgatósága pártszervezeteinek vezetőségválasz­tó taggyűlésén a párttagság hoz­zászólásaiban és az elfogadott ha­tározati javaslatban jelentős fel­adatokat állított az új vezetőség elé. Ennek megfelelően a 3-as alap­szervezet vezetőségi­ értekezleten meghatározta azokat a tennivaló­kat, amelyeket elsősorban el kí­ván végezni. Sürgősen javítani akar a pártszervezet vezetősége a tagjelölt-nevelés, a népnevelőmun­ka, a tömegszervezetekkel való fog­lalkozás és a szakmai munka se­gítésében. Az alapszervezet vezetősége nép­nevelő értekezleten is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Ennek alap­ján a népnevelők valamennyien összehívták megbeszélésre osztá­lyonként a hozzájuk beosztott párt­tag és pártonkívüli dolgozókat, s tájékoztatták őket a feladatok­ról, elbeszélgettek velük. A dol­gozók közül számosan szólaltak fel és tettek észrevételt a népnevelők tájékoztatójához. Számos pártonkí­vüli dolgozó elmondotta: örömmel tapasztalja, hogy a pártszervezet fokozott gondot fordít a pártonkí­vüli dolgozókra, beszélget velük, segíti munkájukat. Kérték az új pártvezetőséget, hogy fokozottabb mértékben, mint eddig, tartson kapcsolatot a pártonkívüli dolgo­zókkal, törődjön azok problémái­val is. Mások olyan irányban fej­tették ki meglátásukat, hogy a pártszervezet foglalkozzon azok­kal a pártonkívüli dolgozókkal, akik alkalmasak és kellő nevelő­munka után érdemesek lesznek arra, hogy a tagjelöltek soraiba kerülhessenek. A népnevelők a megbeszélés végén megígérték a csoportjukba tartozóknak, hogy az általuk mondottakat továbbít­ják a pártszervezet vezetőségének. Az új vezetőségeknek a jövőbeni munkájuk végzése során állan­dóan szem előtt kell tartani a Központi Vezetőség határozatát és kollektív munkával, a dolgozók széles rétegére támaszkodva ve­zessék a pártszervezetet, így tud­ják megfelelően mozgósítani a fel­adatok végrehajtására a pártszer­vezet tagjait és az alapszervez­et területén lévő pártonkívüli dolgo­zókat is. Sziládi Sándor KISKUNDOROZSMAI JÓZSEF ATTILA TSZ X Kiskundorozsmai József At­tila tsz pártszervezete helyiségében a kályhában meleget árasztóan ég a tűz. Az asztalnál papírlapok fölött összehajolva beszélget Papp Mihály elvtárs, az alapszervezet titkára és Tom­a András elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja. A leg­utóbbi vezetőségi ü­lésen hozott ha­tározat alapján munkaterhet ké­szítettek, melyen éppen befejezték az utolsó javításokat. — A harmadik pártkongresszus méltó köszöntésére a tavaszi mun­­­­kák fennakadás nélküli elvégzé­­­­sének segítésére készítettük a há­romhónapos munkatervet. Az első pontban javasolják a Jk­yeBctócégénejE, KNEI * kosáé, Nagy Ferenc Brazilia Kommunista Pártjának határozata Montevideo (TASZSZ) Az >l Im­­prensa Populare című brazil lap közölte Brazília Kommunista Párt­ja központi bizottságának decem­beri teljes ülésén hozott határoza­tát, amely a párt legális működé­séért vívott harcról szól. A köz­ponti bizottság kiemeli a kommu­nista párt jelentőségét abban a harcban, amelyet a dolgozók és a széles néptömegek a békéért és a szabadságért, a nemzeti független­ségért és a népi demokráciáért vívtak. E munka fokozása érdeké­ben — mondja a határozat —erő­síteni kell a pártnak a tömegek­hez fűződő kapcsolatait, ki kell vívnia legális működését és rész­vételét az 1954-es választásokon. A központi bizottság elhatározta, új­ból kéri a legfelső választójogi bí­róságot, vegye fel a kommunista pártot a választási listára. Franciaország, Nyugatlém­etország és a Német Demok­ratikus Köztársaság ifjúsági szervezeteinek felhívása Berlin (TASZSZ) A berlini de­mokratikus sajtó közli, hogy Fran­ciaország, Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársa­ság különböző ifjúsági szervezetei­nek képviselői Berlinben közös ér­tekezletet tartottak és ezen jóvá­hagyták az összes európai orszá­gok ifjúságához szóló üzenetet, mely együttes és erélyes harcra hív fel az «európai védelmi közösség­ről»­ szóló szerződés végrehajtása ellen. KEDD, 1934. MÁRCIUS 1. A közvélemény egyre nagyobb fontosságot tulajdonít a tárgyalásoknak és a nemzetközi problémák békés úton történő rendezésének Róma (TASZSZ). A „Rinascita“ című olasz folyóirat közölte Palmi­­ro Togliatti vezércikkét a négy ha­talom külügyminisztereinek részvé­telével megtartott berlini értekezlet eredményeiről. A cikk a többi között a követke­zőket mondja: A négy hatalom külügyminiszte­reinek részvételével megtartott ber­lini értekezlet két tekintetben volt sikeres: Egyrészt az értekezlet eredménye mindenki számára kon­krét és nyilvánvaló. Rövid időn be­lül újabb nemzetközi értekezletet hívnak egybe azzal a céllal, hogy rendezzék a Távol-Kelet időszerű problémáit. Ezen az értekezleten mint egyenjogú fél részt vesz majd a Kínai Népköztársaság. Másrészt a berlini értekezlet si­keres volt azért is, mert az értekezlet után tisztázódott a helyzet, jobban meg lehet érteni a felek álláspontját. Az emberek könnyebben láthatják a helyes utat. Csupán azok nem ért­hetik meg ennek a sikernek a je­lentőségét, akik nem veszik észre azt, hogy a közvélemény egyre nagyobb fontosságot tulajdonít a tárgya­lásoknak, és a nemzetközi pro­blémák békés úton történő ren­dezésének. Mi nem csupán a békeharcosok mozgalmáról beszélünk, amely ténylegesen nemzetközi erővé vált. Látjuk azt is, hogy olyan országok tőkés osztályainak vezetői és kép­viselői, mint Anglia, Franciaország és mások kénytelenek voltak meg­változtatni álláspontjukat, hogy ele­get tegyenek a közvélemény köve­teléseinek. A közvélemény ugyanis felhá­borodott a nemzeti érdekek vé­delmének hiánya és az amerikai imperializmus háborús politiká­ja előtti szolgai behódolás miatt és nyugalmat, valamint békét kíván. Gondoljuk csak el: az amerikai imperialisták mindmáig nem tud­ták rákényszeríteni Európát arra, hogy az „európai hadsereg“ leple alatt elfogadja a német militariz­­mus teljes feltámasztását célzó ter­vüket. Előrelátható: a berlini értekez­let után az amerikai imperia­listák még nagyobb nyomást fejtenek majd ki, hogy elérje­nek valamilyen eredményt ezen a téren Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni, hogy a köz­vélemény ellenállása még szí­­vósabb lesz, mint azelőtt... Palmiro Togliatti befejezésül rá­mutatott arra, hogy az európai biz­tonság biztosítását célzó szovjet­­ terv „olyan gondolat, amely gyor­­­san széles utat tör magának az európai népek között". „Önkéntes védelmi hadtestet”” állítanak fel Thaiföldem (Sziámbán) Peking (Új Kína) A «United Press» február 26-án jelentette Bangkokból, hogy Thaiföld Indokí­­nával határos területein «önkéntes védelmi hadtestet» állítanak fel és százezer embert hívnak be e had­test első alakulataiba. A thaiföldi kormány február 26-i miniszterta­nácsán hozta ezt a határozatot. A lakóhelyükről elkerült polgári személyek közül senki sem kérte hazatelepítését Dél-Koreába Keszon (Új Kína) A lakóhelyük­ről elkerült polgári személyek ha­zatérését előmozdító bizottság ko­reai-kínai tagjainak vasárnapi köz­lése szerint a délkoreai polgári személyek közül mindezideig senki sem kérte hazatelepítését. A szegedi egyetem népi együttesének tapasztalatcseréje Tömörkényen A Szegedi Egyetemek és a Fő­iskola Népi Együttese vasárnap reggel Tömörkényre utazott hogy táncokat és népdalokat gyűjtsenek és egyúttal egésznapos tapasztalat­­cserét folytassanak a tömörkényi tánccsoport tagjaival. Tömörkényen a fiatalok hama­rosan összebarátkoztak és a tapasz­talatcserét feledhetetlenebbé téve az együttes népi hangszeres cso­portjának vidám zenéjére ropták a táncot. Majd a tömörkényi tánc­csoport saját számait mutatta be, az együttes tagjai pedig gazdag mű­sorszámaikkal szórakoztatták a fa­lu dolgozóit. Nagy sikert arattak a „Széki táncok“, a „Kisdorogi ver­­bung“ és a „Verbung és csárdás“ című táncszámaik. Az együttes ezután Csongrádra utazott tovább, ahol a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapja alkalmából este 7 órai kezdettel szerepelt, nagy sikerrel. Az együttes népi hangsze­res csoportja valóságos „vastapsot“ kapott, több táncszámot pedig a közönség kívánságára ismételni kellett. Az Egyetemi Népi Együttes tag­jai Tömörkényen és Csongrádon is bebizonyították, hogy kiváló képes­ségeik után megérdemlik a megbe­csülést. _______________ A Bug partján régi erőd emelkedik. Valamikor a X. században itt húzódott a Kievi-Russz fejedelemség határa. A régi erőd ma ro­mokban hever. Oránáttépte üregek tátongnuak, rozs­dás csövek, kábelek kusza maradványai lappanganak a fű között, mint mozdulat­lan kígyók. Vigyázz, ha erre jársz,­­ csendesebben lépkedj, vedd le a sapkád és hajtsd meg a fejed. 1941. június 22- ének hajnalán itt a breszti erődben, robbantak az orv­támadó fasiszták első lö­vedékei, de itt ismerték meg először a betolakodók, hogy mit jelent, a szovjet erő, a szovjet bátorság, a szovjet hazafi­ság. • Felbődültek az ágyúk, pokoli koncerttel kezdő­dött a fasiszták ostroma. A tüzérségi előkészítés után átkeltek a Bugon. Ahhoz, hogy az erődöt bevegyék, mindenekelőtt hatalmuk­ba kellett keríteni a folyó két ága között lévő név­telen szigetet. Ez a sziget, amelyet híd kötött össze a fellegvárral, az erődítmény előretolt hadállása volt. A 9-es határőrség állomá­sozott a szigeten, kemény, bátor harcosok, mint a Bresztet övező valamennyi határőrség valamennyi ka­tonája.­­EooiboK as petsaou de * sziget védői biztosan tar­tották állásaikat. A fasisz­ták rohama kudarcba ful­ladt. Véres fejjel kotródtak vissza, hogy új támadásra készüljenek. Másnap hatalmas erő­vel kezdődött újra a fa­siszták támadása. Ember és anyag nem számított. Az erőd azonban állta a har­cot és a fasiszták kényte­lenek voltak visszavonul­ni. A második világhábo­rúban ez volt az első eset, amikor a neonéz parancs­nokság visszavonulásra adott utasítást. De nem pi­hentek a támadók éjszaka sem: rakéták százaival vi­lágították meg az erődöt és tovább dörögtek az ágyúik.• Másnap még nagyobb erővel rohamozták az erő­döt. Az eredmény: Újabb kudarc! A tomboló ostrom egyik rövid szünetében az erőd­ben az alosztályok parancs­nokai értekezletet tartottak. A kommunista Rublevszkij beszélt: — Nem kaptunk paran­csot az elvonulásra. Ez azt jelenti, hogy a végsőkig ki kell tartanunk. Harcol­nunk, — mindhalálig! — Harcolunk mindha­lálig! — zúgta utána száz és­­ száz torok. Fogadat­. Három napi sikertelen ostrom u­tán a fasiszták a védők harci szellemét pró­bálták megbontani. Az erőd körül felbömböltek a hangszórók: „Adjátok meg magatokat, az ellenállásnak nincs töb­bé értelme. A német csapa­tok elfoglalták Moszkvát, a Vörös Hadsereg össze­omlott!“ Az­ erőd tüzet nyitott. Ez volt a felelet.” Már több mint egy hete tartott az ostrom, de az erőd még állt, keményen és elszántan. Az ostromlók most nehéz bombázókat ve­tettek harcba. Ez a táma­dás komoly pusztítást oko­zott és az ostromlók bizo­nyosra vették, hogy az erőd romos falai között fel­kúszik a megadást jelző fehér lobogó. Hiába vár­tak. A füstbe és porba bur­kolt bástyából lövések dörrentek, golyók sivítot­­tak, harcolunk tovább! Új, dühödt csata kezdő­dött. A bombázás réseket vágott az erőd falán, a fasiszták itt zárkóztak fel, roham­roham után indult és­­ torpant meg a hősi ellenálláson. Júrm Sás MnÉ Pál, Sztálin elvtárs beszédét közvetítette a rádió: „A Vörös Hadseregnek, a Vörös Flottának és a Szov­jetunió minden polgárának védelmeznie kell a szov­jet föld minden göröngyét és az utolsó csepp véréig kell harcolnia városaink­ért és falvainkért­. Ezen a napon a breszti erőd hősei öt ellenséges tá­madást vertek vissza. Nem hallották Sztálin beszédét, de Sztálin a szívekben él. •­­Az ostrom már harma­dik hete tartott, de a fel­legvár bástyáján változat­lanul a vörös lobogó len­gett. A betolakodók kelet­­re már Szmolenszk alatt jártak, de a breszti erőd­del nem bírtak. Sziget volt, az ellenállás, a bátorság, az erő szigete. Pedig az erődben egyre nehezebbé vált a helyzet: lőszer még volt, de az élelmiszer erő­sen fogyott, nem volt víz, mert a vízvezeték központ­­ját egy találat szétvetette. A jégvermekben talált jég­darabokat apróra zúzták, ezzel oltották a szomjukat, de ezt is elsősorban a be­tegeknek és sebesülteknek juttatták. Szomjaztak és éheztek, de harci kedvüket nem törte meg semmi. Katonák voltak. Szovjet hzdmász, Sztálin, katonái Huszonkét napi ostrom után nyomultak be a fa­siszták az erőd szívébe. De még ez sem jelentette a breszti erőd elfoglalását. Mindenfelé új erődök buk­kantak eléjük. Minden házért, minden talpalatnyi helyért elszánt küzdelem folyt. És még azután is, amikor a fasiszták már győzelmi tort ültek, a ro­mok közül lövések dörren­­tek, a helyőrség megmaradt néhány tagja elrejtőzött a pincékben és onnan har­colt tovább, de nem adta meg magát. Nem jutott el­lenség kezére az ezred zászlaja sem, amelyet ma­gukkal vittek, s az egyik pinceüregbe falaztak. • ... A breszti erőd egyik pincefalán elmosódó betűk­kel még látszik a felírás egy része: „Halál a német meg­­száll.. • Amikor 1944. júniusában a Sztálingrádtól viharos gyorsasággal előretörő szov­jet csapatok visszafoglal­ták Bresztot is, — megha­tott emlékezéssel álltak meg az erőd romjainál. Is­merték a hősi küzdelmet, amelyről úgy beszéltek az egész szovjet hazában, mint legendáról. Ez a legenda: valóság volt. -V. ZLATOGOROV rövidített cikke SZTÁLIN A SZIVEKBEN ÉL műk vált. harci jelszavakká

Next