Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

CSÜTÖRTÖK, 1054. ÁPRILIS !. A háború utáni hetedik árleszállítás a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról szóló határozatát. A határozat értelmében április 1-től leszállítják különböző élelmiszerek és iparcikkek árát. Olcsóbbak lesznek: a kenyér és sütőipari áruk, néhány gyarmatáru, a selyem- és pamutszövet, a készruha, a kötött- és szövöttáruk, a lábbeli, a díszműáruk, a porcelán, a fajansz és üvegcikkek, a háztartási cikkek, az építőanyagok, a gyógyszerek és más cikkek. A kenyér ára további 5—8 százalékkal, a tea ára 1 10 százalékkal, a kávé és kakaó ára 15 százalékkal, a selyemszövet ára 10 százalékkal, a pamutszövet ára 15—20 százalékkal, a lábbeli ára 7—20 százalékkal, a díszműáruk ára 10—15 százalékkal, az ékszerek ára átlagban 10 százalékkal, a szappan és az illatszerek ára 10 —20 százalékkal, az építőanyagok ára 10—20 százalékkal, a háztartási villamoskészülékek ára 10 százalékkal, sportfelszerelések ára 5— 10 százalékkal, a gyógyszerek ára 15 százalékkal, a gépkocsibenzin ára 44,5 százalékkal, a petróleum ára 38 százalékkal, stb. csökken. A háború befejezése óta a Szovjetunióban ez a hetedik árleszállítás. Két szabad nép testvéri szövetsége írta: 4. Ivanov, a Lenin-renddel kitüntetett Moszkvai Zsaklámpagyár dolgozója Drága magyar barátaim! Közeledik Magyarország felszabadulásának dicső évfordulója. A Szovjet Hadsereg kilenc évvel ezelőtt tisztította meg országotokat a fasiszta megszállóktól. Én annakidején, mint a Szovjet Hadsereg katonája, részt vettem Magyarország felszabadításában. Emlékezetemben örökké élni fog, milyen boldogan fogadtak bennünket a magyar dolgozók, az egyszerű emberek, a felszabadított magyar városok és falvak lakói. Kilenc év telt el azóta, de állandóan figyelemmel kísérem, hogyan építi új életét a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével. Mi, szovjet emberek, őszintén örülünk minden sikerüknek. Az a kívánság tölt el bennünket, hogy jótanácsainkkal, tapasztalatainkkal és anyagkészleteinkkel segítséget nyújtsunk s ugyanakkor átvegyük magyar barátaink élenjáró tapasztalatait. Évről-évre bővülnek a Szovjetunió és a népi Magyarország kulturális és gazdasági kapcsolatai. Ez népeink megbonthatatlan barátságáról tanúskodik és arról a törekvésről, hogy munkánkkal erősítsük a béke és demokrácia táborát. Magam is olvastam s munkatársaim is mindig elolvasták a lapok tudósításait a magyar-szovjet barátság hónapjáról. Különös örömet okozott nekünk, szovjet embereknek, hogy eseményei ez idén még a szokottnál is nagyobb tömegekre terjedtek ki. A szovjet emberek is és a magyar dolgozók is békés, építő munkát végeznek. Mi arra törekszünk, hogy mennél jobban és gyorsabban megvalósítsuk azt a feladatot, amelyet a kommunista párt és a szovjet kormány tűzött elénk: két-három év alatt gyors ütemben akarjuk továbbfejleszteni mezőgazdaságunkat és közszükségleti cikkeket gyártó iparunkat. Kommunista pártunknak, akárcsak a Magyar Dolgozók Pártjának, nincs előbbrevaló feladata, mint népeik állandóan növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítése. A szovjet nép sikeresen oldja meg az eléje tűzött feladatokat. A munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak — ki-ki a maga munkahelyén — rejtett termelési tartalékok után kutatnak, találnak és használnak fel a munka termelékenységének további növelése, az áruk minőségének további javítása, az önköltség csökkentése érdekében. Jól tudjuk, mennél több közszükségleti cikket adunk a hazának, annál szebb és jobb lesz a szovjet emberek élete, annál erősebb és hatalmasabb lesz szeretett szocialista hazánk. Nézzük például a mi gyárunkat. Több ezer főnyi kollektívája arról híres az országban, hogy sok hazafias kezdeményezés élharcosa. Valentyina Hriszanova, a rádiólámpaműhely művezetője volt a kezdeményezője annak idején az óraütemterv szerinti munkának. Most nemcsak a szovjet gyárakban, hanem a népi demokratikus országokban is igen elterjedt a munkaszervezés és a szocialista verseny e formája. Azt is tudom, hogy a magyar munkások eredményesen használják fel a szovjet újítók, Bikov, Savljugin, Panyin, Ananyeva és mások tapasztalatait. Az elmúlt év végén a Leninrenddel kitüntetett Moszkvai Izzólámpagyár dolgozói szocialista munkaversenyt indítottak azért, hogy a meglévő üzemterület minden négyzetméterén, több árut termeljenek és maximálisan kihasználjanak minden berendezést. A versenyben élenjáró neoncsőműhely például a belső termelési tartalékok észszerű kihasználásával, rövid idő alatt 44 százalékkal növelte termelését. A mi gyárunkban is, akárcsak a Szovjetunió többi vállalatainál, állandóan ösztönzik a szovjet emberek alkotó munkáját. Nálunk a munkások az elmúlt évben prémiumként 266 ezer rubelt kaptak az igazgatói alapból. Levelem befejezéséül forró üdvözletemet küldöm a magyar munkásoknak, akik élenjárnak hazájukban a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcban. Erősödjön napról-napra a magyar és szovjet dolgozók barátsága! Eisenhower üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok külkereskedelmi politikájáról Washington (MTI) Eisenhower elnök kedden üzenetet intézett a kongresszushoz az Egyesült Államok külkereskedelmi politikájáról. Üzenetében — amelyet nyilvánvalóan azért időzítette a keleti-nyugati kereskedelemmel foglalkozó londoni háromhatalmi megbeszélések idejére, hogy megkísérelje ebben a kérdésben magához ragadni a kezdeményezést . Eisenhower bizonyos »engedményeket« helyez kilátásba; ugyanakkor figyelemreméltó beismeréseket tesz az Egyesült Államok embargó-politikájával, a vámkorlátozásokkal és a dollár-adományokkal kapcsolatban. Eisenhower üzenetében — mint az »AFP« jelenti — rámutat: »Gazdasági fejlődésünk értelmében szükségünk van egyre szélesebb piacokra. Biztonságunk érdekében szükséges, hogy szövetségeseink gazdaságilag erősek legyenek. E két sürgető kérdés egyetlen megfelelő megoldása a kereskedelem kiszélesítése«. Az elnök kijelenti, hogy az Egyesült Államok kénytelen »csökkenteni az indokolatlan vámkorlátozásokat« — ugyanakkor azonban hozzáfűzi: »de nem egycsapásra és figyelembe véve saját érdekeinket«. Az elnök üzenete a továbbiakban bevallja az úgynevezett »segély-rendszer« kudarcát. Az üzenet szerint »a dolláradományok nem jelentenek tartós megoldást... abban a zsákutcában, amelyet a dollár deficit hozott létre...« Eisenhower a továbbiakban kifejti programmjának különböző pontjait. Az Egyesült Államok és nyugateurópai partnerei kereskedelmi kapcsolatában oly sok ellentétet okozó amerikai vámtarifa-törvénnyel kapcsolatban Eisenhower megígér bizonyos lényegtelen módosításokat, de hozzáfűzi, hogy az »ajánlott vámcsökkentések nem tömegesek«. A külföldi beruházásokkal kapcsolatban az elnök javasolja, hogy »kedvezőbb elbánásban részesüljön a beruházásokból adódó jövedelem«. Eisenhower »közös szabályokat« sürget a fokozott amerikai tőkebehatolás biztosítására; az üzenet szerint »abból a célból, hogy a külföldi amerikai beruházásokat méltányosan kezeljék«. Eisenhower utalva az amerikai válságjelenségekre — kijelenti: »Az Egyesült Államok kormányának korlátoznia kell az amerikai gazdaság hullámzását...« Az amerikai gazdasági és technikai segély-programmal kapcsolatban az elnök kijelenti: »helyeslem azt az elvet, amely szerint a lehető legrövidebb időn belül véget kell érnie az adomány formájában nyújtott gazdasági segélynek, figyelembe véve nemzeti érdekeinket«! 3 RÉLMAGYRORSZÁG A III. pártkongresszus előtt Szeged kommunistái a módosított szervezeti szabályzat tervezetéről Az együttes vezetésről és a titkárok párttagsági idejének meghatározásáról A kollektív vezetés, más szóval az együttes vezetés megértését, érvényesítését a módosított szervezeti szabályzat tervezete különösen előtérbe helyezi. Még világosabbá tudnánk ezt tenni, ha a „kollektív vezetést“ az igen kifejező „együttes vezetés“ kifejezésével helyettesítenénk. Ezért javaslom, hogy az V. fejezet 11/b. pontjában az alábbi módosítást eszközöljük és a szöveget így fogalmazzuk meg: „A párt valamennyi vezető szervének munkájában érvényesülni kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének, az együttes vezetésnek .. A párt vezető szervének Irányítói elsősorban felelnek az együttes vezetés érvényesítéséért. Már ezért is a szervezeti szabályzatnak elő kell írni, hogy a legjobbak közül választottakból is a legtapasztaltabbak kapják kezükbe az irányítást. Határozza meg a szervezeti szabályzat, hogy milyen párttagsági idejük legyen az alapszervezeti, városi, járási, megyei, budapesti, kerületi, üzemi pártbizottságok titkár elvtársainak. Javaslom, hogy a IX. fejezet 26/a. pontját egészítsük ki a következőkkel: „A budapesti és megyei pártbizottságok titkárainak legyen három éves párttagsága“. Hasonlóképpen egészítsük ki a többi megfelelő pontokat úgy, hogy a kerületi, üzemi, járási és a városi pártbizottságok titkárainak két éves, az alapszervezeti titkároknak legalább egyéves párttagságuk legyen. Az együttes vezetés teljes megvalósítása biztosíték a személyi kultusz, a basáskodás ellen. Az együttes vezetés még hathatósabb megerősítésére —, hogy a párttagság még jobban beleszóljon a vezetésbe, — javaslom, határozza meg a szervezeti szabályzat VI. fejezet 17/e. pontjaként: „A kongresszus határozatképes, ha az előző rendes kongresszuson képviselt párttagok számának megfelelően a párttagoknak legalább 50 százaléka képviselve van". Hasonlóképpen egészítsük ki a 26. és a 27. pontot a A Délmagyarország 1954. március 25-i számában Csikós Istvánná, a Szegedi Ecsetgyár dolgozója hozzászólásában változtatást javasol a módosított szervezeti szabályzattervezet X. fejezet 35. pontjához, mely a pártvezetőségek évenkénti újraválasztását határozza meg. Én a magam részéről nem értek egyet Csikós elvtársnővel. Meglátásom szerint egy pártvezetőségi tagnak egy év leforgása alatt be kell bizonyítania, hogy érdemes volt-e a dolgozók bizalmára annál is inkább, mert a választás alkalmával a politikailag legfejlettebb és a legaktívabb elvtársakat választjuk a pártvezetőségbe. Ha egy vezetőségi tag egy év leforgása alatt sem tud jó munkát végezni, akkor nézetem szerint két év alatt sem tudja elsajátítani azt a tudást, amely szakmegyei, járási, városi és a kerületi pártértekezletekre vonatkozóan. A Központi Vezetőségi, pártbizottsági és párt végrehajtó bizottsági ülések, valamint az alapszervezeti taggyűlések határozatképessége is egyik fontos feltétele az együttes vezetésnek. Ezért javaslom, hogy a 18., 26., 27. és 32. pontokat egészítsük ki: „A Központi Vezetőség, a megyei, budapesti pártbizottsági, stb. ülések, valamint a taggyűlések határozatképesek, ha a tagok 80 százaléka jelen van“. Az évenként újjáválasztott szervek folyamatos működése is egyik biztosítéka az együttes vezetésnek. Éppen ezért meg kellene határozni a szervezeti szabályzatban ennek egyik alapvető feltételét, a megválasztott szerveknek a választás utáni mielőbbi jóváhagyását. Ezért javaslom a IX. fejezet 31. pontjának első mondatát ezzel a szövegezéssel megfogalmazni: „A pártbizottságokat végső fokon a Központi Vezetőség erősíti meg megválasztásuktól számított nyolc napon belül“. A 38. pontot is ehhez hasonlóan javaslom kiegészíteni és megfogalmazni a következőképpen: „Az alapszervezet vezetőségét a felsőbb pártszerv erősíti meg megválasztásától számított három napon belül“. Igen nagy jelentőségű a módosított szervezeti szabályzattervezet XIII. fejezet 42. pontja, mely a tömegszervezetek helyes működéséért fokozottabban teszi felelőssé azok kommunista tagjait. A jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzat 50. pontja hasonlókat tartalmaz a tanácsokra, az országgyűlésre vonatkozóan. Tanácsaink azonban ezt nem hajtották végre. Ennek elkerülésére javaslom a 42. pont kibővítését az első bekezdés utolsó mondata után a következővel: „E csoportok megalakulásáért a tömegszervezetek, a tanácsok területenkénti első vezetői a felelősek“. Berde Mihály, a Belváros I. alapszervezet tagja séges az alapszervezet munkájának irányításához. A vezetőség újraválasztása alkalmával azok az elvtársak, akik nem tudják a rájuk háruló feladatokat — amelyeket a párt politikája tűz eléjük — elvégezni, átadják helyüket olyan elvtársaknak, akik lendületet visznek a pártszervezet munkájába, helyesen hajtják végre a párt politikáját. Természetesen mindazon elvtársakat, akik az egy év leforgása alatt jó munkát végeztek, azokat a feladatokat, amelyek reájuk hárultak, maradék nélkül elvégezték, a pártszervezet tagjai ismét megválasztják. Ezért én helyesnek tartom az alapszervezetek vezetőségének évenkénti újraválasztását. Jurka József, a DÁV pártszervezetének tagja' Javaslatok levelekből DR. SIMON ÁKOS, a MÁV Szörf gedi Igazgatóságától a tag- és tagjelöltfelvételhez szükséges ajánlók párttagságának kérdésével foglalkozik levelében: — A szervezeti szabályzat tervezete az ajánlóktól egyéves párttagságot követel, mind a tagjelölt-, mind a tagfelvételnél. A jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzat az ajánlóktól kétéves párttagságot kíván. Én az utóbbit tartom helyesnek. Hosszabb idejű párttagsággal rendelkező párttag tapasztaltabb és helyesebben tudja megítélni a felvételre jelentkező érdemeit. A többéves párttagsággal rendelkező ajánló nagyobb jelentőséget ad a tag- és tagjelöltfelvételnek, ezért ne változtassák meg a jelenlegi meghatározást. MENYHÁRT ANTAL, a háromhónapos pártiskola hallgatója a bírálók üldözésének megtiltását javasolja bevenni a szervezeti szabályzat pontjai közé. Tekintettel arra, hogy még gyakran előfordul az, hogy egyes vezetők üldözik és megtorlással fenyegetik a bírálókat, a szervezeti szabályzatban rögzíteni kellene a bírálók védelmét. Nem szabad megengedni, hogy az olyan párttag, aki él a szervezeti szabályzatban biztosított jogaival és bátran bírál, ezért hátrányt szenvedjen. Szerintem a bírálók védelmének biztosítása a szervezeti szabályzatban, még jobban elősegítené a bátor bírálat kifejlődését és alkalmazását az egyszerű párttagok részéről. LÁNG JÓZSEF elvtárs, a MÁV Igazgatóság II. alapszervezetétől a következőket írja többi közt levelében: “ A tervezet IV. fejezet 7. pontja kimondja, hogy új párttagokat általában csak a tagjelöltek közül lehet felvenni. Ezen pont utolsóelőtti bekezdésében viszont megjegyzi, hogy a Központi Vezetőség jóváhagyásával tagjelöltség nélkül, illetve a hat hónap tagjelöltségi idő eltelte előtt is lehet felvenni tagokat a pártba. Szerintem világosan meg kellene határozni, hogy milyen esetben és körülmények között, milyen feltételek mellett lehet valaki tagjelöltség nélkül a párt tagja. Javaslom még azt is meghatározni a szervezeti szabályzatban, hogy a pártból kizártak közül kinek és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy ismét párttagok lehessenek. Tudjuk, hogy sok becsületes dolgozót zártak ki például a felülvizsgáláskor képzetlenség vagy elégtelen pártmunka miatt. Vannak ezek között olyanok, akik ma már megfelelnek ezeknek a követelményeknek is, helytállnak a termelésben és szeretnének a párt tagjai lenni. Hozzászólás Csikós Istvánné javaslatához Legdrágább kincsünk a gyermek Reggelente a Dorozsma felől érkező első villamos csilingelése töri meg a koratavaszi szürkület nagy csendjét. Az utasok közül minden nap sokan szállnak le a budapesti és dorozsmai út találkozásánál, az első szegedi megállónál. Legtöbbjük a falemezgyár dolgozója, akik áthaladva a korai harmattól csúszós műúton, gyors léptekkel sietnek munkahelyükre, nehogy lekéssék a műszakkezdést. Minden hétfőn a felnőttek mellett sok apró gyermek is érkezik a villamoson. A leszállásnál a férfiak féltő szeretettel segítik az édesanyákat, akik kicsinyeikkel a falemezgyár nemrég bővített és korszerűsített hétközi bölcsődéje felé igyekeznek. Az üvegfalak mögött zöldelő virágok és a játékok tömege felkelti a gyermekek érdeklődését. Újra csábítja őket pajtásaik vidám mosolya. Mégis, amikor el kell búcsúzniok a szeretett édestől, nem egy csöppség ajka sírásra görbül. Azonban a gondozók kedves szavaira, féltő gondoskodására eltűnnek a könnyek ,s rövidesen vidám gyermekkacajtól lesznek újra hangosak a bölcsőde falai. A gyermekek otthoni ruhái piciny hófehér szekrénykékbe kerülnek, amelyeket neveik helyett egy-egy virág, gyümölcs, vagy állat rajzával jelöltek meg. Ugyanilyen jelek díszítik a gyermekek ivópoharát, törülközőjét és egyéb használati tárgyait. Így mindegyik könnyen megjegyzi, hogy melyik az övé. A nemrég több mint 100.000 forinttal korszerűsített bölcsődében és környékén példás rend, tisztaság fogadja az érkezőket. Uj tágas nagyablakos szobákban hófehér ágyacskákban játszadoznak a kicsinyek. Egy másik teremben a nagyobbak gyermekdalokat tanulnak, hogy a hét végén ha ismét hazamennek, ezzel kedveskedjenek szüleiknek. A falakat gyermek magasságban mindenütt könnyen mosható, barnára festett falemezzel borították. A hálóban parkettás szoba, piciny ágyai várják estére az elfáradt, pufók gyermekeket. Mindenütt példás rend és tisztaság dicséri a gondozók jó munkáját. A kövér, pirosarcú kisgyermekek maguk is hirdetik az élelmezés kiváló minőségét. Az udvar és az ezüstfenyők árnyékában rövidesen virágoktól illatozó, parkírozott játszótér, szabadtéri játékok és a tavaszi nap aranyló sugara várja a gyermekeket. D. J. Hál&^ídd4 a £ te#edi L.*wLiiiiuxiii l>e.u teiveie|e. reny. o.-ov)