Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

2 KEDD, 1954 JÚNIUS 1. Befejezte tanácskozásait a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A Központi Elenőrző Bizottság beszámolója Előadó : Kiss Károly elvtárs Tisztelt Kongresszus ! Tisztelt Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság minkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953. júniusi, októberi és decemberi határozatai óta megnőtt a pártszervezetek, a kommunisták aktivitása. Megnövekedett a dolgozók alulról jövő kezdeményezése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormányszerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga, a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bizottságainak munkáját. m . A Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti szabályzatában lefektetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1128 esetben hozott kizárási határozatot. A Központi Ellenőrző Bizottság 454 esetben változtatta meg az alsóbb pártszervezetek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyosbította, nagyobb részében azonban enyhítenie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindenre kiterjedő gondos vizsgálat alapján hozták meg. Örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pártszervezeteink tagságának összetétele egészséges, erős, a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal járó kötelezettségekről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfogadását jelenti, hanem a határozatok megvalósításában való tevékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogják fel és azt,az egyéni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így elvtársak helytelen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitűzéseiért, jelenti a tevékeny részvételét építő munkánkban. Párttagjaink erkölcsi magatartásának fokmérője a párthoz, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag erkölcsi magatartásának ezen alapjait ittott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állami funkcionáriusok a népvagyonnal gondtalanul és könnyelműen bánnak. Évről-évre emelkedik az ügyek száma, melyekben a Központi Ellenőrző Bizottságnak kell vizsgálatot folytatnia, de különösen vmselkedett a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta, amióta egyrészt a kommunisták bátor bírálataikkal több hibát tártak fel, másrészt nem nyugszanak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és pártonkívüliek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos, pártunkba befurakodott ellenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre pártos állami funkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kártevőket, a nép vagyonának dézsmálóit, tervcsalókat, és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz elemeket. A Központi Ellenőrző Bizottság eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan bejelentések vizsgálatával, amelyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalommal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek, amikor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a törvényességet megsértőkkel szemben a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellett indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Központi Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul, vagy felületes vizsgálat következtében sokszor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszervezetekben volt gyakori a személyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példamutató magatartás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kommunisták egymás hibáit elnézik. Több az őszinte önkritika és bátrabban bírálnak felfelé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtársaink őrzik és védik a pártszervezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka esetben pártonkívüli dolgozók is felhívják a Központi Ellenőrző Bizottság figyelmét olyan jelenségekre, melyeknek gondos megvizsgálása súlyos hibákról, vagy törvénytelenségekről rántja le a leplet. A vizsgálatokban a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a Budapesti Pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bizottságaira azonban még sok a panasz. A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában is még sok a sablonosság, az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül — az elkövetett hibák súlyának megfelelő értékelése nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Amellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el , akiket pedig kemény büntetésben kellene részesítenie Varga Lajos pártonkívüli középparaszt a Központi Vezetőség titkárságához fordult panasszal, hogy a méhteleki községi és a csengeri járási tanács nem orvosolja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a szabolcsmegyei tanács vizsgálta meg. A vizsgálat bebizonyította, hogy a bejelentő több sérelme jogos, vele több esetben igazságtalanul jártak el és, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára közömbösen kezeli a parasztok ügyét. A megyei tanács utasította a járási tanács elnökét Varga Lajos panaszának orvoslására és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár Juhász Gyula felelősségét. Ezt az utasítást a járási tanács elnöke nem hajtotta végre. Ellenkezőleg újabb jegyzőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni ezt a parasztembert egy hamis jegyzőkönyv aláírására. A községi VB-titkár mindenáron kutaknak akarta minősíteni, s ezért a Varga család múlt századbeli vagyona és földmennyisége után kutattak. A jogos panaszt csak a Központi Ellenőrő Bizottság szigorú fegyelmi büntetése után orvosolták. A Központi Ellenőrző Bizottságnak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte eléggé, és liberális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túl szigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott esetben nevelő hatású lett volna. 1952-ben, de különösen 1953. év első felében a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezeteinkben — a megyei bizottságoktól a pártalapszervezetekig — sok esetben megsértik a pártdemokráciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagyják a párttagság véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási pártbizottságok tagjait, mert önkényeskedtek, községi pártszervezetek vezetőit, mert intézkedéseikben figyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni, egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatározataink mutatják az utat a szocializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életéhez, de a szocializmus építésének sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamutatóan lelkes munkájával, átmeneti nehézségek vállalásával valósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük, és széleskörűen ismertetik eredményeiket őszintén rámutatnak hibáikra, ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldására. Ilyen úton gyorsabban nevelődnek felelősségteljes, nagy feladatokra alkalmas káderek. Tisztelt Elvtársak! Pártunk 1953. júniusi és októberi határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki pártszervezetektől, a Központi Ellenőrző Bizottság segítségét kérték olyan ügyekben, melyekről előzőleg azt hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok , arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pártunk parasztpolitikáját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben eltorzították a párthatározatokat. Számos kizárási határozatot kellett felülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pártunk szervezeti szabályzatának megsértésével hozták. Különösen sok meggondolatlan pártbüntetést róttak ki becsületes, pártunk politikáját támogató kisés középparasztokra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953. június óta eléje kerülő falusi dolgozó paraszt párttagok fellebbezései alapján az ügyek 70 százalékában kellett az alsóbb pártszervek helytelen határozatait megváltoztatni. Járási pártbizottsági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú pártfegyelmi büntetésben részesíteni, pártunk szervezeti szabályzatának megsértése miatt. A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatai után pártszervezeteinkben erősödött a bíráltt és az önbírálat. Bátran fellépnek a párt politikájának megsértői, vagy eltorzítói ellen. Ez már maga is komoly javulást jelent. De a pártszervezetek közép- és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesen néznek szembe saját elkövetett hibáikkal, lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelentéseinek gondos vizsgálata sokoldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok végrehajtását az elkövetett hibákhoz való ragaszkodás. A párt- és kormányhatározatok előtt népünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában mint akadályok és göröngyök állanak egyes párt-, vagy tanácsfunkcionáriusok hibái. Ahol az önbírálat gyenge ahhoz, hogy a hibákat saját erejükből felszámolják és a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmaradnak és útját állják a határozatok eredményes megvalósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén, ahol a júniusi határozat előtt pontosan végrehajtották a párt- és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobb körülmények között passzívak, vagy egyenesen visszahúzódnak a határozatok megvalósításától, ahelyett, hogy a reakciós, vagy kutak elemek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben, — pl. vágási engedélyek kiadásánál — még törvényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tiszaszentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni, , Ezek az esetek komolyan mutatják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be politikai vezető szerepüket, ott az osztályellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb részét. Helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért, így a somogymegyi barcsi járásban a falusi párttagok indokolatlan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysértések helyrehozása azért ment nehezen, — bár a megyei pártbizottság igen határozottan lépett fel ez igazságtalanságokkal szemben —, mert egyes járási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték, ha jóváteszik elkövetett hibáikat, tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellenőrző Bizottságnak gyakran kellett fellépnie. A tekintély igen fontos elvtársak, de ezt a tekintélyt a pártszervezetek vezetői, a pártfunkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargatásával szerezzék meg. Tisztelt Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottságnak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben vannak eredmények, e téren kádereink sokat fejlődtek. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javult. A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok esetben egyes pártfunkcionáriusaink ismerték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan eseteket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre, egyszerű párttagok, vagy pártonkívüli dolgozók bejelentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elvtársak beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelentésekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságoknál. A központi és helyi pártszervezetek a párttagoktól és pártonkívüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — és pedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági — politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal, az utóbbi időben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem elvtársak, hogy a sok becsületes bejelentő mellett, vannak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriusokat egyesek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az emberekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságokról, zagyva pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gondolják, hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött meg: a Pártközpontba, annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott, és az Államvédelmi Hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapuló bejelentést egyik helyen sem vizsgálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és megindították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik helyen a másik fórumra hivatkoztak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta, a Pártközpont a rendőrhatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt Ezzel a rágalmazóval személyesen is megismerkedtünk, mert átadtuk a bíróságnak, ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta, hogy sorozatosan hazug súgókat írt. „Én haragszom magukra, — mondotta — és eddig még senki sem kérdezte meg tőlem, hogy az igazat írom-e? (Derültség.) Elvtársak! Semmiféle vélemény, vagy Információ nem mentesítheti a pártfunkcionáriust a hivatalve* zetőt, vagy a személyzeti osztály* vezetőt attól, hogy ő magának is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről is megvizsgálja a saját emberére vonatkozó bejelentéseket. És ha az ő véleménye, az ő vizsgálata mást mutat ki, mint a neki küldözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga igazságáért Ilyen esetek történnek ott, ahol papírszagú a munka, ahol nem vizsgáljuk meg a bejelentéseket, ahol az embert nem nézik, munkatársak meg sem kérdezik, hanem a hazug papírok alapján döntenek a sorsa felett. Ilyen esetek történnek ott, ahol ellenőrzés nélkül a káderjellemzésekbe írják bele az ilyen hazugságot és így a rágalmazó ko*holt vádjaiból szigorúan titkos dokumentum lesz, amit most már páncélszekrényben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kila* Iáit hazugsága valamilyen hatóság levélpapírjára kerüljön, s mint ilyen, a hatóság tekintélyével alá* támasztva, meginduljon a halhatatlanság útján és elkísérje a míg* rágalmazott kádert egész életén át. Meg kell mondanom, hogy jónéhány rágalmazónak sikerült ez az álom és hazugságaikat, rágalmaikat a személyzeti osztályvezetők munkatársai berakták dossziéjukba, mint szigorúan titkos anyagot. Az ilyen rossz papírmunka nyomán sok rendes, becsületes embert ért meg nem érdemelt sérelem. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálata 53 esetben állapította meg, hogy hazug rágalmakkal vádoltak meg egyes párt. és állami vezető funkcionáriusokat. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több helyen anélkül, hogy megvizsgálták volna, hitelt adtak a rágalmaknak és érdemtelenül részesítettek hátrányban rendes elvtársakat. Például Wilheim Béláné a Duclos bányagépgyár munkásnője több éven át küldözgette különböző hivatalokhoz és a sajtóhoz a gyár igazgatója elleni bejelentéseit. A Bejelentések zömében rágalmazó és becsületsértést is magukban foglaló írások voltak. Hátterükben az állt, hogy a gyár igazgatója nem volt hajlandó Wilheim Bélánét az általa kívánt helyre előléptetni, mert nem tartotta arra alkalmasnak. Wilheim Bélánét számos helyen hallgatták meg. Tömegével írt bejelentéseit sok helyen hónapokon át vizsgálták. A gyár igazgatóját becsmérlő kijelentéseiért egyes helyeken még meg is dicsértek. De azt nem nézték meg, hogy mögötte egy kispolgári, tehetségtelen, törtető egyén ellenszenve áll. Wilhelmné egész nap gyűjtögette a Duclos gyárban az adatokat, szinte ez volt a munkája. És ha látott, vagy hallott valamit, amit az első munkavezető félóra alatt rendbehozhatott volna, megírta az ország 10 különböző hivatalának. Az ilyen emberek nagy károkat okoznak, mert egyrészt büntetlenül rágalmaznak, rendes, köztiszteletben álló vezetőket, másrészt a központi szerveket zaklatják olyan ügyekben, amikben egy műhelyrészlegvezető azonnal és eredményesen intézkedhet. Az ilyen rágalmazók nemcsak azoknak ártanak, akiket rágalmazásaik céltábláiul választottak, ártalmasak azért is, mert pártszervezeteink figyelmét elvonják a tényleges meglévő fogyatékosságok feltárásától és kiküszöbölésétől. Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása sok erőt és energiát követel. Az eredmények nem maguktól jönnek. Azokat szívós harcban kell kivívnunk, legyőzve az utunkon tornyosuló akadályokat és nehézségeket és az ellenség minden bomlasztó kísérletét. A Központi Ellenőrző Bizottság munkájának politikai színvonalát is tovább kell javítani. Gyorsabban és szigorúbban kell fellépni azok ellen, akik eltérnek a párt és kormányhatározatokban elfogadott irányvonaltól, mindazok ellen, akik vétenek a pártélet legfőbb törvénye, a szervezeti szabályzat ellen. Kérem a tisztelt Pártkongresszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tett beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Ezután Szalai Béla elnök java. (Folytatás a harmadik oldalon)