Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 9 X. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ! CSÜTÖRTÖK, 1954 JÚLIUS 1. I ARA: 50 FILLÉR A MAI SZÁMUNKBÓL: Tűzszünet Guatemalában Magyarország—Uruguay 4:2 A sándorfalvi gépállomás­­ megkezdte az aratást _ Balettvizsga a színházban Csütörtökön kezdik meg Anyakönyvi hírek a nyeremények kifizetését :'n ' 'n Első ötéves tervünk befejező féléve kezdődik (M. T.) ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását 1950- ben kezdtük el és 1954-ben fejezzük be. Nagy szó ez! öt fáradtsá­gos, győzelmekkel, akadályokkal teli esztendő végére kell most olyan pontot tennünk, amelynek utolsó szakasza méltó nagy mű­vünkhöz. Eredményeink nagyok. Ki ne emlékezne a szegedi dol­gozók közül a Textilművek építésére, új vállalatok, üzletek alaku­lására, gyárak bővülésére az elmúlt évek során. Hiszen hány szá­zan, ezren azok közül, akik eddig Szegeden nem dolgoztak, vagy éppen a háztartásban foglalatoskodtak, most az üzemekben, hiva­talokban igyekeznek két kezük munkájával hozzájárulni az öt­éves terv sikeréhez, a szegedi családok jobblétéhez. Hatalmasat fejlődtünk a tervidőszak alatt. Igaz, nem volt hibátlan a mun­kánk. — ».».Első ötéves tervünk eddigi eredményeként hazánk agráripari országból ipari országgá lett!.., ugyanakkor... az ipa­ron belül aránytalanságok keletkeztek... a legsúlyosabb arányta­lanság a népgazdaság fejlődésében az ipar és a mezőgazdaság vi­­szonyában jelentkezik« — mint ahogyan ezt a kongresszuson a Központi Vezetőség beszámolója is kifejtette. Pártunk bátran fel­tárta ezeket a hiányosságokat, amelyek gazdasági építőmunkánk­ban megmutatkoztak, s most az új szakaszban ezeket a hibákat megszüntetjük — erre hivatott a ma kezdődő félév is, első ötéves tervünk befejező része. A legtöbb szegedi üzem ma a harmadik negyedév munká­jához kezd. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói büszkén jelentették már az elmúlt héten, hogy befejezték félévi tervüket. Áprilisban még 30 köbméter lombos fűrészáruval tartoztak népgazdaságunknak — a tervszerűség megtartásával ezt az adósságot letörlesztették. A Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói nyolc nappal a határidő előtt, a Csongrád megyei Nyomdaipari Vállalat öt nappal előbb tel­jesítette félévi­­ tervét. A Szegedi Textilművek második negyedévi tervét két és fél nappal előbb befejezte, áprilisi és a májusi hó­napok kiváló eredménye alapján a pamutfonók között folyó ver­seny győztese lett. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, az Új­­szegedi Ládagyár, a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat, a Szegedi Cipőgyár dolgozói emelt fővel számoltak be arról, hogy az első félévi terv sikeres teljesítése után újult erővel kezdenek­­ a második félévi terv nagy munkájához. De még vannak üzemek, amelyek adósok s úgy kell dolgoz­­niok az elkövetkezendő félévben, hogy minél hamarabb letörles­­­szék adósságukat. Ne tartozzanak egyetlen darab ruhával, téglá­val sem népgazdaságunknak. Nekünk több cipőre, ruhára, szer­számra, téglára, ennivalóra van szükségünk: dolgozzunk és verse­nyezzünk hát úgy, hogy Szeged ipara többet, jobbat adjon — ez legyen e félév feladata, első ötéves tervünk betetőzése. Ilyenkor félévkor mérleget készítenek üzemeink. A félévi számadásnak a pártkongresszus határozatainak szellemében kell lezajlania. Minden nap beszélni kell a legfontosabbakról: a ter­­­­melékenység, az önköltség alakulásának kérdéséről, a bér- és mun­kafegyelem megszilárdításáról, az árak leszállításának lehetősé­geiről, a munkaversenyről, a munka minőségének állandó javításá­ról ,stb. Ezek munkánk alapjai, iparunk központi kérdései. Több üzem, gyár azért nem teljesítette félévi tervét, mert az üzemek közötti kooperáció nem megfelelő. A Szegedi Kéziszerszámgyár­­nak az elmúlt héten még 16 napos elmaradása volt. Ez abból kelet­kezett hogy a Rákosi Művektől selejtes acél érkezett, a Magyar Acél meg többezer gyenge csigafúrót küldött. Amíg régebben 30— 35 lyukat is ki tudtak fúrni egy-egy csigafúróval, most legjobb esetben csupán kettőt: lassabban megy a termelés. A munkafe­gyelem is több üzemben laza. Sokan csak látszólagos eredmé­nyekre törekszenek és az üzemi pártszervezeteink nem alkalmaz­zák mindenhol gyorsan és ötletesen a felvilágosító munkát. Ugyan­csak a Szegedi Kéziszerszámgyárban történt nemrégiben, hogy áttértek a ferde fogók készítésére. A teljesítményszázalékok azon­ban igen alacsonyak voltak ennél a munkánál, többen csupán 50— 60 százalékra teljesítették előirányzatukat. Azt mondták: »­Baj van a normával«. A normaosztály felülvizsgálta az új normát és meg­erősítette: a norma reális, megfelelő. A pótidővárók ezután neki­feküdtek a munkának, csakhamar többen húsz százalékkal felül­múlták előirányzatukat. Itt a pártszervezet felvilágosító munkája segített ahhoz, hogy a dolgozók megértsék: több, jobb munkával emelkedik a keresetük, életszínvonaluk. A tervszerű munka, a tervek teljesítése, a jobb munka­­szervezés nagy feladatai mellett egy pillanatra sem feledkeztünk meg a dolgozókról való gondoskodásról. Nemrégiben kötötték meg az üzemekben az új kollektív szerződéseket,­­ van ahol ezt még ezután teszik. Az üzemek vezetői már jóelőre tegyenek meg min­dent a szerződésben vállaltak megtartására. Most a harmadik ne­gyedév kezdetén már gondoljunk a télre. A beruházásokat a munka megkönnyítésére, a dolgozók szociális védelmére költendő pénzt okosan, gazdaságosan, idejében használjuk fel. Ne forduljon elő, mint az elmúlt esztendőben, hogy a Központi Vezetőség hatá­rozata után az előirányzott beruházásokat nem tudták mindenütt felhasználni, mert csak hónapok múlva — a régi, rossz szokáshoz híven — kezdtek intézkedni egyes gyárak vezetői, amikor már nem volt olyan vállalat, amely el tudta volna végezni idejében a munkát. A jó gazda pontosságával és előrelátásával készüljünk tehát a harmadik negyedév feladatainak elvégzése mellett ötéves tervünk utolsó félévének maradéktalan, sikeres teljesítésére. Fokozódjon tovább a munka üteme már most, a hó elején. Az egész évi jó munka jutalmaképpen többen nyaralókban, a Bala­ton partján, vagy a Mátra erdeiben töltik pihenőidejüket. Vissza­térve a szabadságról, az itthon lévőkkel együtt versenyezzenek to­vább úgy, mint eddig, sőt még jobb­an: minden erejükkel, győzni­­akarásukkal munkálkodjanak családjuk, a nép életszínvonalának emeléséért. A nép jólétéért A Ruhagyár teljesítette második negyedévi operatív tervét . A Szegedi Ruhagyár dolgozói nevében büsz­kén jelentjük, hogy második negyedévi operatív tervelőirányzatunkat június 26-án délelőtt teljesí­tettük. Június 28-ával bezárólag 2,5 százalékkal tel­jesítettük túl az előirányzatot. Ezt a szép eredményt elsősorban a kongresszusi munkaversenyben a dolgozók lelkesedésének köszönhetjük. A kongres­­­szusi versenyt követő időszakban a munkatermek dolgozói ugyanolyan lendülettel harcoltak a terv­teljesítésért. A munkások áldozatkészségén kívül meg kell említeni a műszakiak becsületes és harcos munkáját is. Az eddigi eredményeket a harmadik negyedévben is meg akarjuk tartani és ezzel kí­vánjuk biztosítani a következő negyedévi terv tel­jesítését. PÉTER JÁNOS párttitkár CSÖMÖR SÁNDORNÉ ÜB.-elnök KOLÜS SÁNDORNÉ DISZ-titkár NAGY ERNŐ igazgató Befejezték első félévi tervüket a Jutaárugyár dolgozói Örömmel jelentem, hogy a Szegedi Jutaáru­gyár munkásai határidőre, június 30-án befejezték az első félévi tervet. Ezt az eredményt azáltal ér­hettük el, hogy a dolgozók lendülete párosult a műszakiak segítségével, akik biztosították a zavar­talan munkafeltételeket. Megmutatkozott a termelés­ben az is, hogy javultak a munkafeltételek. Új öltözőt kaptak dolgozóink, szekrényekkel együtt, be­­vezettük részükre minden üzemrészbe az ivóvíz­­hálózatot, a fonódában pedig felszereltük a légned­­vesítő berendezést. A bölcsőde kibővítése is azt segítette elő, hogy nyugodtabban dolgozhattak fonó­nőink, szövőnőink. Az eredmény eléréséhez a pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat­vezetőség együttes jó munkája is hozzájárult. Az ő irányításukkal dol­gozunk tovább, új munkalendülettel. NAGYGYÖRGY IMRE Szegeden is kezdődik az aratás A szegedi Alkotmány tszben be­fejezték a réti csenkesz — magot hozó fűféleség — aratását. Nagyon rövid idő múlva megkezdik az őszi­árpa vágását is. A Dózsa tsz is fel­készült az aratás általános meg­kezdésére. Mindenütt a szegedi határban ro­hamosan érik a gabona. Néhány nap múlva úgyszólván minden ha­tárrészen megkezdődhet az aratás. A mihályteleki határrészen Kovács Ferenc egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt is megkezdte az érett őszi árna­ vágását. Az Asztalos Kisipari Szövetkezet félévi tervét 106.3 százalékra teljesítette A Felszabadulás Asztalos Kisipa­ri Szövetkezet dolgozói nevében je­lentem, hogy szövetkezetünk jú­nius havi termelési tervét 110.2 százalékra teljesítette. Félévi ter­vünket 106.3 százalékra teljesítet­tük, vagyis tíz nappal a határidő előtt fejeztük be. Eredményeink an­nál is inkább figyelemre méltók, mert egész félév folyamán főként egyedi cikkeket közvetlenül a fo­gyasztók részére készítettünk la­kásberendezési tárgyakat. A szép eredmények elérésében különösen kitüntették magukat Kelity Emil, Hodács Jenő, Kollár István, Ke­rekes Ferenc és Risák Mihály, akik nemcsak mennyiségileg, de minősé­gileg is legjobban dolgoztak. Fejes József Homokos a pusztamér­gesi határ, jó bortermő vidék. Sokfelé ismeretes az itteni borok íze. Szin­te amerre csak a szem ellát ezen a vidéken, mindenütt szőlőtőkék vannak. De mellettük dúskalászos gabonatáb­lák is vannak. A nyári napféntyben egészen aranysárga színűre ér­tek. Itt az aratás ide­je. A jövő héten az is megkezdődik. Szorgos munka, nagy készülődés előzi meg az aratást. Régebben ezen a vidéken csak a ka­szákat fenték, de most gépeket készítenek elő. Gazdag a pusztamérgesi gépállomás: arató-csép­lőgépe, kombájnja is van. Minden arató és cséplőgépnek készenlét­ben kell állnia erre az új­ l város időre.­­A­­ gépállomás dol­gozói egyedül kevesek a sokféle alkatrész átvizs­gálásához, kijavításá­hoz. A Szegedi Villamos­vasút munkásaihoz for­dultak segítségért. Az ősszel is segítettek, most is bizton számíthatnak rájuk. Bizony, az őszi szem­lén ez a gépállomás az utolsó helyen volt Cson­­grád megyében és most a negyedik helyet fog­lalja el a gépállomások közötti versenyben. Ne­héz utat tettek meg ed­dig. Most szinte naponta bejönnek a gépállomás dolgozói a Villamosvas­út műhelyébe. Nemrég vitték el a talpazatot, amelyet a cséplőgép alá helyeznek, hogy ne sül­­­lyedjen el a nagy teher­ a faluért­ től a homokban. "A dob­kosarakat is kijavították. A műhely fiataljai napi munkájuk befejezése u­tán csinálták meg. Gyalultak rajta ott, ahol erre szükség volt, más­hol meg hegesztették. Még az úgynevezett kör­mök elkészítése van hátra. A traktor ezek nélkül nem tud előreha­ladni. A homokos tala­jon különösen nagy szük­ség van a körmökre. Ez­ért 250 darabot készíte­nek belőle a Villamos­­vasút műhelyében. Sür­get az idő is, sietni kell vele. Tóth Ferenc, Ko­vács Ferenc ifjúmunká­sok iparkodnak a leg­jobban. Mindketten dísz­oklevelet kaptak a gép­állomás igazgatóságá­tól jó munkájukért. Ez a kitüntetés is serkenti őket. Varga Sándor két­szeres sztahánovista, Oláh Gábor ifjúmunkás és a többiek is fárad­hatatlanul dolgoznak, hogy a gépek tökélete­sek legyenek, mire az aratás megkezdődik. Ha a sok-sok munka­órát összeadjuk, ezt a számot kapjuk: 1162 óra. Ez a 24 munkás egyheti munkaidejét teszi ki, ha egyfolytában dolgoznak. Hány kemény munkában eltöltött óra következik még ezután! Mert nem­csak az aratás előké­szítésére szól a segít­ség, hanem azon túl is. Arról is szó esett egyik megbeszélésen, hogy amíg az aratás tart, az elromlott alkat­részeket, amint beérkez­nek, soron kívül helyrei hozzák. Ezzel biztosítják a gyors aratást. A minisztertanács határozata a juttatott és még be nem épített házhelyek felhasználásáról A földreform során vagy ezt kö­vetően juttatott házhelyeket az igénylők olyan feltétellel kapták meg, hogy azon a juttatástól számí­tott öt éven belül kötel­ek lakó­házat építeni. Ennek a kötelezett­ségnek azonban a házhelytulajdo­nosok egy­­ része nem tett eleget, így a részükre juttatott házhelyek üresen állnak. A kormányprogramm eredmé­nyes végrehajtása során egyre töb­ben építenek családi házat saját anyagi erőből és igényelnek ház­helyeket. A nagymérvű házhely­igényre való tekintettel a minisz­tertanács határozatot hozott, hogy a földreform során vagy ezt köve­tően juttatott és még be nem épí­tett házhelyek tulajdonosai kötele­sek a kapott házhelyen egy éven belül a lakóház építkezést meg­kezdeni és két éven belül befe­jezni. Ha a juttatott házhely tulajdo­nosa ezt nem vállalja és a juttatott házhelye nincs szőlő­vel, vagy gyümölcsfával betele­pítve, akkor azt a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága igénybe veheti. Az igénybevett házhelyet a tanács olyan dolgozónak juttathatja, aki magánerőből történő lakóházépítke­zéshez házhelyet igényel és igényét a helyi tanács az állami tulajdon­ban lévő ingatlanokból nem tudja kielégíteni. A helyi tanács az igénybevett házhelyért köteles a volt tulaj­donost megfelelően kártalaní­tani vagy részére — ha igényli és arra lehetőség van — a megváltási összeggel azonos értékű csereingatlant adni. Az igénylő pedig tartozik a volt tulajdonosnak a házhellyel kapcso­latos befektetéseit megtéríteni. Az igénybe vett házhelyek jutta­tási feltételei azonosak az állami tulajdonban levő ingatlanokéval. A Keresztény-Demokrata Párt a többségi elv érvényre­ juttatása mellett Róma (MTI) A Keresztény-De­mokrata Párt Nápolyban tartott országos kongresszusa 597 szavazattal 537 ellenében elvetette azt a javaslatot, hogy a párt országos tanácsának a megválasztásánál az arányossá­gi elv jusson kifejezésre. Az erre vonatkozó javaslatot Gron­­chi, a képviselőház elnöke terjesz­tette be és az volt a célja, hogy a párt vezető szerveiben megfelelő arányú képviseletet biztosítson a kisebbségnek. Gronchi javaslatát Pella volt miniszterelnök is támogatta, De Gasperi és Fanfani csoport­ja azonban a többségi elv ér­­vényre juttatása mellett szállt síkra, amely szerint a többség az orszá­gos tanács helyeinek négyötödét kapja a kisebbségnek csak a fenn­maradó egyötöd rész jut. A javas­lat — mint a számok mutatják — igen kevés többséggel győzedelmes­kedett.

Next