Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

BÉLMGYARORSZÁG2 ELŐRE IFJÚSÁG Érdekes és változatos lesz a DISZ Pető fiúiskolája ! AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG leg­fontosabb feladata az ifjúság kom­munista szellemben való nevelése, az ifjúság szocialista világnézeté­nek, kommunista erkölcsének kiko­vácsolása. Éppen ezért a mi pár­tunk mindig n­agy jelentőséget tu­lajdonított az ifjúság között végzett propaganda munkának, a fiatalok marxista-leninista nevelésének. A párt azt várja tőlünk, hogy úgy ok­tassuk a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméit, a párt esz­méjét a párt politikáját, hogy azt a fiatalok a szívükbe zárják, saját­juknak tekintsék és harcoljanak megvalósításáért. Sajnos, az elmúlt években a DISZ oktatást — kevés kivétel­től eltekintve ■— nem ez jellemez­te. Általában alacsony volt a fog­lalkozások színvonala, aminek leg­főbb oka a DISZ-oktatás anyagá­ban és módszerében keresendő.. A tananyagok nem vették figyelem­be a fiatalok érdeklődési körét, igényeit, az ifjúság politikai elő­képzettségét és műveltségi színvo­nalát. A kérdéses oktatás túlmére­­tezettsége (négyféle oktatási for­ma) táplálója volt a számszerű­ségre való törekedésnek, az ön­kéntesség megsértésének és ezt a hibát még elmélyítette az is, hogy nem volt elég megfelelő képzett­séggel rendelkező propagandis­tánk. Igen súlyos hiba volt az is, hogy oktatási munkánkban nem támaszkodtunk eléggé a párt esz­mei segítségére, DISZ szeminárium­­vezetőink sok helyen nem számol­tak be a párt szemináriumvezetők­nek az oktatási munkáról, nem je­lentették előre az oktatással kap­csolatos problémáikat, nem kértek segítséget — kevés kivételtől elte­kintve — ezeknek a hibáknak a kijavítására. A fent említett cél megvalósítása érdekében, a felme­rülő hibák kijavítása végett jött létre a két évfolyamból álló Pető­­fi-iskola. "A FIATALOK KÖRÉBEN igen nagy az érdeklődés a Petőfi-iskola iránt. Sokat várnak a fiatalok et­től az új oktatási formától, amely tematikájában és módszerében fi­gyelembe vette az ifjúság­politikai érettségét, érdeklődési körét és ál­talában az ifjúságot jellemző sajá­tosságokat. A Petőfi-iskola anya­ga érdekes, változatos történelmi anyagokon keresztül megismer­teti fiataljainkkal dolgozó népünk évszázados küzdelmét, amelyet az elnyomók s a hazaárulók ellen folytatott. A Petőfi-iskoláknak az a célja és feladata, hogy nemzeti múltunk ismerete alapján tudato­sítsa ifjúságunkban azt a felisme­rést, hogy a mi harcunk, amelyet ma a szocializmus felépítéséért vívunk, része és folytatása népünk évszázados küzdelmének, hogy az, amit Petőfi megjövendölt, amiért életét adta, a párt vezetésével dol­gozó népünk most kezdi megvaló­sítani. Tehát a DISZ Petőfi-isko­láknak kell hozzásegítenie fiatal­jainkat ahhoz, hogy eszükbe és szívükbe véssék történelmünk nagyjainak lelkesítő példáját, hogy megismerkedjenek fiataljaink, né­pünk legszebb, legelőbbre muta­­tóbb hagyományaival. A Petőfi­­iskola első évfolyamán a fiatalok megismerkednek népünknek a szabadságáért, a független Ma­gyarországért vívott évszázados küzdelmével. A foglalkozásokon színes elbe­széléseken keresztül megelevene­dik Hunyadi Jánosnak hős-bátor alakja és katonáinak hősi harca, Dózsa népének parasztháborúja, a végvári vitézek bátor tettei, a Rá­­kóczi zászlaja alatt harcoló kuru­cok nagyszerű példája. Tanulni fognak a fiatalok az 1848—49-es hős márciusi ifjakról, a szabadság­­harcról, megismerkedve nemzeti történelmünk legdicsőbb korsza­kaival. A Petőfi-iskola II. évfolyama a szocialista építő­munka kérdései­vel és a DISZ-munka feladataival foglalkozik. A fiatalokat érdeklő kérdésekről tanulnak, többek kö­zött: mi a hazaszeretet, az igaz barátság, elvtársiasság, szeretet stb. De nemcsak tematikájában, hanem módszerében is megválto­zik ez az oktatás. Az első évfolya­mon például nem lesz előadás és vita, a kör vezetője beszélgetés formájában vezeti le a foglalkozá­sokat. Egy-egy verssel, szépiro­dalmi szemelvényekkel, közös mozilátogatással teszik érdekessé a foglalkozásokat. Tehát: elvtársi, baráti beszélgetéssel, úgy mintha az idősebb, a nagyobb tudással rendelkező testvér segítené a fia­talabbat ahhoz, hogy ismereteit bővítse. A második évfolyamon más lesz az iskolák módszere, itt bevezető előadás lesz, de ez a be­vezető előadás arra szolgál, hogy felkeltse a figyelmet az anyag el­mélyültebb tanulmányozására. A PETŐFI-ISKOLA új temati­kája, módszere természetesen nem jelenti azt, hogy az ifjúság nem a marxizmus-leninizmus alapjait ta­nulmányozza. A Petőfi-iskola is az ifjúság marxista-leninista nevelé­sének eszköze, azonban módszerei­ben és formájában szélesebben támaszkodik az ifjúság érdeklődési körére, sajátosságaira. Ezt fontos hangsúlyozni azért is, mert a Pe­tőfi-iskola első és második évfo­lyamán egyaránt tanulmányozni fogják a fiatalok az MDP III. kon­gresszusának anyagát is. Az álta­lános tapasztalat pedig az, hogy a DISZ-szervezetek a fiataloknak csak arról beszélnek, hogy törté­nelmi anyagot tanulnak és elhall­gatják, hogy a III. kongresszus anyagát is tanulmányozni fogják. Erre az egyoldalú felvilágosító munkára enged következtetni az is, hogy kevés a második évfo­lyamra jelentkező fiatal és a fia­talok zöme az első évfolyamon szeretne tanulni azzal az indok­lással, »hogy ott csak történelmi anyagot tanulnak«. Ez a szemlélet helytelen és a hátralevő hetekben a DISZ-szervezeteknek alapos munkát kell kifejteniök e hiányos­ságok megszüntetése érdekében. AZ ÚJ SZAKASZ POLITIKÁJA kedvező feltételeket teremt a DISZ oktató-nevelő munkájában meg­nyilvánuló hibák kiküszöbölésére. Ezért már az oktatási év előkészí­tésénél a DISZ-szervezeteknek szí­vós munkát kell folytatniuk azért, hogy a Petőfi-iskolák segítsék a fenti követelményeknek a megva­lósítását, amelyet a párt a DISZ elé, mint feladatot, kitűzött. Gon­dosan kell ügyelniük a pártszer­vezeteknek is arra, hogy a DISZ- szervezetek a legszigorúbban be­tartsák az önkéntesség elvét a fiatalok DISZ-oktatásba való be­vonásánál. Ez viszont megköveteli a DISZ-szervezetektől azt, hogy a tanulást népszerűsítő munkát fo­kozzák. Már most beszéljünk a Petőfi-iskola anyagáról, az iskola évadjának nagyszerű célkitűzései­ről és ehhez használjuk fel a DISZ Központi Vezetőség által kiadott »Tied vagyok, tied hazám« című olvasókönyvet is. Keltsék fel a szervezetek a fiatalok érdeklődé­sét a haladó hagyományok, a szo­cialista építő­munka legfontosabb kérdéseinek tanulmányozására, hisz a Petőfi-iskola legfontosabb feladata, hogy a fiatalok szívében lángra lobbantsa a lelkesedést a szocializmus eszméi iránt. Nevel­jen a Petőfi-iskola olyan fiatalo­kat, akik a párt zászlaja alatt mindig készek lesznek e nagy cé­lok megvalósításáért, a nép bol­dogságáért harcolni. Lázár Ilona DISZ Megyebizottság Szovjet kom ínyküldöttség érkezett a Kínai Népköztársaságba Peking (Új-Kína). N. Sz. Hrus­­csovnak, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja központi bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának veze­tésével szerdán délután különre­­pülőgépen Pekingbe érkezett a Szovjetunió kormányküldöttsége. A küldöttség a kínai kormány meg­hívására érkezett, hogy részt ve­­gyen a Kínai Népköztársaság ötö­dik nemzeti ünnepe alkalmából rendezendő ünnepségeken. N. Sz. Hruscsov meleg taps kö­zepette többek között a következő­ket mondotta a repülőtéren: — A­ Szovjetunió kormánykül­döttsége, amely a Kínai Népköz­­társaság megalapításának ötödik évfordulójával kapcsolatos nagy­szabású ünnepségek alkalmából érkezett Pekingbe, a nagy Kína­ ősi fővárosába, a szovjet nép nevében őszinte jókívánságait tolmácsolja a tes­véri kínai népnek. Melegen üdvözöljük a kínai népet abból az alkalomból, hogy az alkotmányt elfogadta és Mao Ce-tung elvtársat, a kínai nép nagy fiát és vezérét a Kínai Népköztársaság elnöké­vé választotta. A világ valamennyi békeszerető­­ népe úgy véli, hogy a két hatalom — a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság — közötti megtörhe­tetlen barátság erős fellegvára a békésnek s nagy és legyőzhetetlen erő, amely napról-napra növekvő befolyást gyakorol az összes nem­zetközi problémák rendezésére az egész emberiség és a világbéke megszilárdítása érdekében. Angol és amerikai tervek az új nyugateurópai agresszív szövetséggel kapcsolatban A londoni kilenchatalmi értekez­let szerdai ülésén felszólalt Eden angol és Dulles amerikai külügy­miniszter is. Eden az Európában állomásozó angol fegyveres haderőkkel kapcso­latban kijelentette, hogy Nagy-Britannia 1998-ig négy hadosztályt és egy taktikai légi­erőt tart Európában. Nagy- Britannia hadi létszámban tart­ja fenn ezeket a hadosztályokat, majd kijelentette, hogy „Nagy-Bri­­tannia nem fogja ezeket a haderő­ket kivonni Európából, amíg a brüsszeli egyezmény tagállamainak többsége ottmaradásukat kívánja.“ *— Nagy-Britanniának lehetősé­get kell adni arra — mondotta ez­után Eden, kifejezve az angol kor­mány egyik jelentős feltételét, — hogy az esetben, ha rendkívül sürge­tő veszély támad a világ vala­mely más részén, akkor e csapa­tok egy részét kivonhassa az európai szárazföldről. Eden ezután kijelentette, hogy az angol hadosztályok európai ál­­lomásoztatásával kapcsolatos ja­vaslatát az értekezlet sikerétől teszi függővé. Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, hogy az értekezleten résztvevő külügyminisztereket be­folyásolja, kijelentette, hogy „Amerika nem újítja meg az amerikai csapatoknak Európá­ban hagyásával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, ha az európai hatalmak nem tudnak megegyezni a német szuvereni­­tás és védelmi hozzájárulás kérdésében. Remélem — mondotta a további­akban Dulles —, hogy a jelenleg tanulmányozás alatt álló tervezet lehetővé teszi számomra, hogy Ei­senhower elnöknek javaslatot te­gyek arra, hogy ilyen messzemenő kötelezettségeket vállaljon az ame­rikai kormány nevében“. Dulles végül megjegyezte, hogy az amerikai politika természetsze­rűleg „reagál Európa politikai ég­hajlatára. Ha Európa az egység fe­lé halad (értsd az amerikai kíván­ságoknak megfelelő egység irányá­ban), akkor az amerikai kormány többet tehet Európáért, mintha el­lenkező irányban halad“, Október 3-án életbe lép a téli menetrend A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy október 3-án életbelépteti a téli menetrendet. A vonatok köz­lekedésére vonatkozó részletes ada­tokat a most megjelent hivatalos menetrendkönyv tartalmazza. Minthogy a nyári időszámítás megszüntetése és a téli menet­rend életbelépése egybeesik, az október 2-ről 3-ra virradó éjje­len közlekedő vonatok indulási idejében bizonyos változások lesznek, ajánlatos, hogy mind­azok, akik utazásukat az em­lített éjjelre tervezik, előzőleg a vasútállomásokon érdeklődje­nek a vonatok indulásának idő­pontjáról Október 2-án éjfélk­or megszűnik a nyári időszámítás A minisztertanács határozata ér­telmében a nyári időszámítás, amelyet május 23-án vezettek be október 3-ig tart, október 2-án 24 ór­akor tehát az órákat 23 órára kell visszaigazítani. a PÉNTEK, 1954. OKTÓBER 1. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG ELVTÄE8NAK, Kínai Népköztársaság elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság fennál­lásának 5. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldöm önnek, Elnök Elvtárs és önön keresztül a nagy kínai népnek és kormányá­nak. A kínai nép az elmúlt öt év so­rán az ön iránymutatását követve, hatalmas sikereket ért el a népi demokratikus rendszer megszilár­dítása terén, az ország építésében és a világbéke oltalmazásában. Mindezek a sikerek nemcsak a magyar népet lelkesítik, de nagy­mértékben erősítik a béke és a demokrácia Szovjetunió­ vezette tá­borát. További sikereket kívánok a testvéri kínai népnek nagy fel­adatai megvalósításához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke CSOU EN-LAJ ELVTARSNAV a Kínai Népköztársaság állami náci elnökének. p­E­K­I­N : Engedje meg Elnök Elvlk, hogy a Kínai Népköztársaság na­p nemzeti ünnepe, fennállásának fir dik évfordulója alkalmából a ma­gyar nép, a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a magam nevében szívből jövő jókívánságainkat [1 ° sem a nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának , személy szerint önnek. Elnök Elv- túra. Szilárd meggyőződésem, hogy a kínai és a magyar nép közötti tör­hetetlen barátság jelentős hozzá­­­árulás a két ország felvirágzó­hoz. A kínai népnek további ra­­gyogó eredményeket kívánok or­szága építésében, a világbékéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcában, amellyel tevé­­kenyen hozzájárni a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor sikerei­­hez. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A minisztertanács határozatai A minisztertanács határozatot ho­zott az 1954—55. évi fűtési idény­ről. A határozat értelmében a fű­tési idény október 15-én kez­dődik. Központi, vagy kályha­fűtéssel rendelkező állami szer­veknél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban október 15. után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Or­szágos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható napi középhőmérséklet -1-10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvo­dák, csecsemőotthonok, vagy ezek­kel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, vala­mint az állami balett-intézet, az Állami Operaház és az Állami Ope­raház Erkel Színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hő­mérséklettől függetlenül meg lehet kezdeni, ha a helyiségek belső hő­mérséklete 18 Celsius fok alá sül­­­lyed. November 1. után a külső hő­mérséklettől függetlenül a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyiségek­ben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át­­­ 18 Celsius fokon tartandó. Ennél magasabb hőmérsékletre csak az egészségügyi intézmények és a napköziotthonok helyiségét lehet felfűteni. A minisztertanács határozatban szabályozta az újítások kivitelezé­sével kapcsolatos kérdéseket. A ha­tározat értelmében Az újítások kivitelezéséhez szükséges bérköltségek és be­ruházások fedezésére a vállalat teljes béralapjának egy száza­lékát kitevő összegben külön pénzügyi keretet kell létesíteni a vállalat költségvetésében. A külön keret terhére történt ki­fizetések nem tartoznak a béralap keretébe. Az újítások kivitelezésé­re biztosított keretből a kivitelezés­ben résztvett dolgozókat a vállalat igazgatója esetenként jutalomban részesítheti. A határozatnak a külön pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezése 1955. január elsejével lép hatályba. A minisztertanács határozatot hozott a sportlétesítmények igény­­bevételével és használatával kap­csolatos egyes kérdésekről is. A határozat kimondja, hogy sportlétesítményt vagy sport­célra kijelölt területet nem sport­célra igénybe venni nem szabad. Népgazdasági érdekből kivételesen indokolt esetben az illetékes miniszter javaslatára az OTSB engedélyezheti az igénybevételt. Ebben az esetben az igénylő azonos célokra alkalmas megfelelő sport­­létesítmény építéséről tartozik gon­doskodni. Nem sport­ célra történő időleges, vagy esetenkinti felhasználáshoz a megyei (budapesti) TSB adhat en­gedélyt. A sportlétesítményeket használó sportszervezetet az OTSB jelöli ki. Ha a sportlétesítmény használatá­ban a sportszervezetek között vita támadna, az illetékes megyei (bu­dapesti) TSB dönt, ín­&z Unok Szerkesztőségünknek most a bé­kekölcsönjegyzés napjaiban, a Haza­fias Népfront szegedi előkészítő bi­zottsága programmtervezetének meghirdetése után egyre több levél érkezett. A levelek írói természete­sen nemcsak az említett esemé­nyekkel foglalkoznak, hanem sok­rétűen tárják fel városunk életét. TÓTH ERNŐ móravárosi béke­megbízott pár nappal ezelőtt a Kor­da-soron megtartott békegyűlésről számol be levelében. Igen színesen megírta, hogy Kiss Andrásné ho­gyan készítette elő a békegyűlést: kis cédulákat helyezett el az utca legforgalmasabb helyén és házról­­házra járt „szomszédolni“, beszél­getni a békéről, s meghívta a la­kókat az esti békegyűlésre. Majd így rajzolt képet a békegyűlésről: „A Korda-sor és a Szél-utca sar­kán folyik a békebeszélgetés, amely­nek tárgya a francia nép békehar­ca, Szeged felszabadulásának tíz éves évfordulója, a békekölcsön­jegyzés, a tanács­választás, a nyug­díjkérdés. Halkan pereg a szó az előadó ajkáról. Fiatal, öreg, férfi, nő, gyermek a hallgatóság.’ 26-an­ vannak és a közeli ház ablakaiban is jópáran. Egy idős néni int fe­lém. „Mondja meg az elvtárs, hogy 30 évig dolgoztam a múlt rend­szerben és akkor mit kaptam?“ _ teszi fel a kérdést. — Keveset. Most látjuk azt, hogy törődnek velünk öregekkel. Sokkal jobban, mint a múltban. Köszönjük a nyugdíj­rendezést, mi Korda­sok­ nyugdíja­sok és békeharcosok“. PATAKI JÁNOS Tó­t utca 7. szám alatti lakos a Cipész KSZ dolgo­zója a tanácsok munkájáról szóló­­ levelében megemlékezve az eltelt Vu^czaink­ négy esztendőről így ír: „A felsza­badulás előtt, amikor a régi virilis­ták ültek az államapparátusban, nem törődtek a dolgozó nép jogos panaszaival és kérésével. Mi, Tó­utcai lakosok kérvényt kérvényre adtunk be a polgármesterhez, hogy kutat kapjunk — mindhiába. 350— 400 méterre kellett vízért mennünk­ Ez év augusztus hó elején megje­lentek utcánkban a Vízmű telep dolgozói és hozzáláttak a csatorna kiásásához és Alkotmányunk ün­nepére elkészült a körünk, amiért ezúttal hálás köszönet«*­­eiíI1­ cW a Tanácsnak, mi. Tó­ utcai lakosok". MAJOR LÁSZLÓ, a Szegedi Gyu­fagyár dolgozója arról panaszkodik levelében, hogy a Bakai­ utcában is elsz­­porodnak a szövőlepkék her­nyói és a 15. szám alatti ház előtt egyáltalán nem pusztítják. MÓRICZ IMRE Londoni­ körút 12. szám alat­­ti lakos azt kéri levelében, hogy a Szegedi Vendéglátó Ipari Varis vendéglőiben a söntésben este óra után is legyen kiszolga HORVÁTH GYÖRGY levele;: Szeged felsz­abadulásának 10- *■' fordulójára emlékezik soraik 31’­1 Gondolatait a napokban sírra, amikor egyik délután a Szé­chenyi-tér új székein ült, s várta a kisfiát „Pihenek a fehér márvány emlékmű előtt — írja többek kö­­zött — s eszembe jutnak a szovje hősök, akik messze távolból sok-so­­ezer kilométerről jöttek tűzön, vi­zen át, hogy felszabadítsák az e -nyomott országokat, visszaadják szabadságukat. Emlékezzünk októ­ber 11-re Szeged felszabadít f 1t . új életünkre ,.

Next