Délmagyarország, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

<gIJC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETIM ! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM , SZERDA, 1954 DECEMBER 1. ARA: 50 FILLÉR Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1954. évi 16. és 17. számú ha­tározatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészí­tését, összehívását és tanácskozá­sának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő ta­nácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alap­vető szervezeti formája a ta­nácsülés, amely határoz a tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­lis élet irányításával járó leg­főbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővá­rosi, a megyei és megyei jogú vá­rosi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonkint, a járási, járási jogú városi, valamint a fő­városi (városi) kerületi tanács leg­alább kéthavonkint, a községi ta­nács legalább havonkint tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazga­tási szerveinek vezetői — közsé­gekben a hivatali szervezet ügyin­téző dolgozói — kötelesek az ülé­sen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek ve­zetőit is, ha az ilyen szerv beszá­molóját vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államha­talmi szervek tagjai és kiküldöttei, a Minisztertanács tagjai és kikül­döttei, a felettes végrehajtó bizott­ságok tagjai és kiküldöttei, a terü­letileg illetékes ügyész és felette­sei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanács­kozási joggal meghív. Az ügykö­rüket érintő napirendi pont tárgya­lásán a felsoroltakon felül tanács­kozási joggal részt vehetnek a mi­nisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, va­lamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtó bizott­ság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő tizenöt napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozato­kat szótöbbséggel hozzák. A ta­nácsülés elnöke mindig részt vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt sza­vazással, kézfelemeléssel hatá­roz. A szavazatokat és ellen­­szavazatokat össze kell szá­molni. A tanács ülésének napirendi ter­vezetét a végrehajtó bizottság ál­lítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés ha­tározatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendel­kezéseit, a bizottságok és tanács­tagok indítványait, a Hazafias Nép­front helyi bizottságának, a tö­megszervezeteknek, községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságoknak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javas­latait. Az előző ülésen meghatáro­zott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a fel­sőbb államhatalmi szervek, a Mi­nisztertanács és a felettes végre­hajtó bizottság elrendelték, végül a Hazafias Népfront és a tanács bi­zottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendre felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékeny­ség irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szer­vek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felme­rülő legfontosabb kérdések. Egy­aránt gondot kell fordítani az or­szágos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémái­nak megoldására. Az előterjeszté­seket — lehetőleg írásban — kell előkészíteni, a határozati javasla­toknak fel kell tüntetniük a vég­rehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végre­hajtó bizottság jelöli ki­ a napiren­di pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napi­rendjén szereplő kérdésekről a ta­nács bizottságait előzetesen tájé­koztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szükség ese­tén aktíváik bevonásával — meg­beszélik a választókerület dolgozói­val és ha erre lehetőség van, szak­értőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniuk az őket érintő kérdé­seket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniük javaslataikat. A végrehajtó bizottság a tanács­tagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a többi tanácsnál pedig öt, illetve nyolc nappal előbb megkap­ják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácskozásoknál az előterjesztéseket vagy azok vázla­tát és az előző tanácsülés határo­zatainak végrehajtásáról szóló be­számolót is. Írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kí­ván biztosítani. Az ülés helyéről, időpontjáról, és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos mó­don idejekorán értesíteni kell. Köz­ségekben ha ia napirendben a gaz­dasági terv és költségvetés javas­lata, vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán köz­szemlére kell tenni. A tanácsülés akkor határozat­képes, ha a tanácstagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a vég­rehajtó bizottság köteles a ta­nácsot nyolc napon belüli idő­pontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül ese­tenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnök­séget is választhat. Ezután az elő­ző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtá­sáról szóló beszámolót kell tár­gyalni. Ezt követőleg kell megvitat­ni a végrehajtó bizottság által ja­­vasolt napirendi tervezetet, ame­lyet a végrehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a vég­rehajtó bizottság nem vett fel a na­pirend­ tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módo­sító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vi­tát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napiren­di pont előadója válaszol, majd szavazás következik. Az előterjesz­tésben szereplő és a vita során el­hangzott határozati javaslatok fe­lett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatok­ról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javas­latokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ah­hoz hogy a végrehajtó bizottság­hoz, a szakigazgatási szervek ve­zetőihez — községekben a hivatali szervezet jelenlévő dolgozóihoz , továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács ha­táskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függetlenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy sze­repelt-e a napirenden vagy sem. A kérdéseket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgya­lása után a végrehajtó bizottság vagy bármelyik tanácstag bejelen­tést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedé­seket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi tanácsok ülé­sein a végrehajtó bizottság a be­jelentések keretében köteles ismer­tetni a lakosság jogait és köteles­ségeit szabályozó, a lakosság ér­dekeit közvetlenül érintő, a leg­utóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanácsülésről a tanácskozás lényegét, a hozott határozato­kat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hite­lesítésére kijelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választóikkal. Ennek elősegítésére a végrehajtó bizottság községekben a határozatokat köteles a hirdetőtáb­lán, továbbá forgalmasabb helye­ken kifüggeszteni, a magasabb fo­kú tanácsoknál pedig minden ta­nácstagnak megküldeni. Az ismer­­tetés történhet személyes beszélge­tés útján a választókkal, kisgyű­­léseken az állandó bizottsági mun­ka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott határidőn be­lül köteles megszervezni és bizto­sítani a tanács által hozott rende­letek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtó bizott­ság köteles ezekről az intézkedé­sekről és az intézkedések eredmé­nyéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rende­letek és határozatok végrehajtásá­nak folyama­tos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve ese­­tenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. Az ügyészségi és bírósági ügyintézés meggyorsításáért Az igazságügyminiszter, a leg­főbb ügyész és a közalkalmazottak szakszervezetének elnöksége felhí­vással fordult az ügyészségek és bíróságok dolgozóihoz. Fejlődésünk jelenlegi új szaka­szában fokozott jelentősége van annak, hogy az elkövetett bűncselekményt a lehető legrövidebb időn belül kövesse a bírósági felelősségre­­vonás — hangoztatja a felhívás. — Ezt célozzák a büntető perrendtartás novellájának rendelkezései is, amelyek az ügyek lehető leggyor­sabb befejezése érdekében mind az ügyészségek, mind a bíróságok számára határidőket állapítanak­ meg. Az ügyhátralékok veszélyez­tetik a határidők megtartását.­­ A felhívás a továbbiakban az ügyészségek figyelmébe ajánlja a lobbi között, hogy a perben felhasználandó és fel­­használható valamennyi bizo­nyító eszközt már a vádirat benyújtásáig szerezzék be, il­letőleg a vádiratban jelöljék meg. Ezáltal elkerülhető lesz, hogy a bíróság a tárgyalást bizonyítás céljából kénytelen legyen elnapol­ni. A bíróságoknak pedig szem előtt kell tartaniuk, hogy amen­­­nyiben a tárgyalás elnapolására kerülne sor, s a következő tár­gyalás megtartásához valamennyi előfeltétel már rendelkezésre áll, az új határnapot a tárgyaláson a felek jelenlétében tűzze ki a tanács elnöke. KÖSZÖNET A GYŐZELEMÉRT NÉPNEVELŐINKNEK (2. oldal) A DOLGOZÓ PARASZTOK KEDVÉRE VALÓ KOCSIKAT KÉSZÍTENEK A SZEGEDI KOVÁCS­­BOGNÁR KSZ-BEN (3. oldal) TÁMOGASSUK A SZEGEDI HALADÁS VEZETŐSÉGÉT, EMELJÜK FEL SZAVUNKAT, TILTAKOZZUNK! (4. oldal) Tovább előre Sorra érkeztek a hírek a szegedi üzemekből is,­­ hogy a tanácsvá­lasztásokra készülve új munkasike­­rek születtek. Nem tört meg a no­vember 7-i, forradalmi műszak lendülete hanem tovább nőtt és szélesedett. A Textil művekben Győri Piroska, Bakacsi Júlia és többen mások befejezték évi ter­vüket. A Gázművekben 150 órával a határidő előtt Bozdán Antal kő­műves brigádja megépítette az új gázkemencét, amely hamarosan se­gíti a város gázszükségletének jó kielégítését. A Ruhagyárban a Juhász-szalag az ünnepi műszak első napján 16 vatta­kabáttal ké­szített többet. Az Ú­jszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalatnál hozzá­kezdtek a szőnyeg és bútorszövet gyártásához s a Szegedi Cipőgyár­ban is jelentős számú cipőt készí­tettek el a napi terveken felül. A Vasöntödében a választási műszak első öt napján több mint 30 tonna öntvénnyel teljesítették túl tervü­ket. Sokszáz traktor alkatrész és közszükségleti cikk öntvénye ké­szült el s a dolgozók teljesítették felajánlásaikat. Ebből adódott a Vasöntödében is, hogy nemcsak megszüntették novem­ber első napjainak elmaradá­sát, hanem egy napos terv­­előnyt is elértek. Igen jelentős, hogy Szeged üze­meiben lépést tettek előre a köz­szükségleti cikkek gyártása terén, bár nem tagadhatjuk, hogy ilyen vonatkozásban is hibák akadnak. A tanácsválasztási műszak, a leg­utóbbi versenyszakasz, s annak eredményei segítettek abban, hogy előre menjünk a júniusi politika, a gondtalanabb élet politikája, a kormányprogramja útján. A men­­­nyiségileg több, minőségileg jobb munka, közvetve és közvetlenül is gyümölcsözik. Szeles Mihály: a Vasöntödében hozzáértése szorgal­ma nyomán havonta 2000 forinton felül keres­i munkájának mind­járt közvetlenül így is érzi­ a hatását. Tennivalónk az is, hogy a politikai munka javításával méginkább szülessenek új eredmé­nyek az üzemekben, megszüntessük az egyes helyeken mutatkozó le­maradást. A szegedi munkások is megállják a helyüket, de a még jobb eredmények elérésében segít­séget kell adni a pártszervezetnek, a szakszervezetnek, a vállalatveze­tésnek. Menjünk tovább, előre a munka frontján. Minden új és új munkasiker életünk bajainak száműzéséhez segít, egyben ahhoz, hogy gond­talanabbá éljünk. Ha az üzem­i munkások a tanács­­választási műszakban képesek voltak szép eredményekre — ké­pesek ezután is. Közeledik az év vége. Ez is azt követeli, hogy a munkaverseny jó tapasztalatainak általánosításával, hibáinak megszüntetésével, jó munkával dolgozzunk a negyedik negyedévi terv, az évi terv telje­sítéséért, túlteljesítéséért. Éledje­nek fel a helyes és jó mozgalmak. A Textilművekben a szovjet Bure­­vesztnyik-mozgalom kiszélesítésé­vel már minden fonónő pontosan leolvashatja gépéről nemcsak tel­jesítményét, hanem azt is mennyi nyersanyagot használt fel, továb­bá, hogy hol kell munkáján javí­tania. Természetesen egy-egy szak­mára megfelelő mozgalmat kell ki­alakítani, nem akármilyen mozgal­­mat. Nincs szükség öncélú mozga­lomra, olyanra, amely csak papí­ron van meg de a gyakorlatban semmi haszna. Bátran alkalmazzuk azonban az új mozgalmat, amely a Textilművekben is szép ered­ményt hozott. A minisztertanács és a SZOT 1954 februári határozata a mun­­kavers­eny nagy előre lendítője. Vegyük igénybe ezt a határo­zatot, s szellemében szervez­zük, segítsük a versenyt, meg­teremtve annak nyilvánosságát. Nem kevés olyan dolgozó van az üzemekben, aki ugyan nem ér el kiugró teljesítményt, de azért hozzáértéssel végzi munkáját, né­hány százalékkal napi tervét túl­teljesíti. Törődjünk az ilyen embe­­rekkel is, segítsük őket. A szegedi munkások jó eredmé­nyeikkel is szavaztak a párt poli­tikája, a Hazafias Népfront mel­lett Aztán emellett tettek hitet a szavazással is. Tovább előre új munkagyőzel­­mekért, a júniusi politika megva­lósításáért. Szeged­­i övezeti építéskörzeti tervjavaslata előadás az építőipari tudományos egyesületben A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége kereté­ben működő Építőipari Tudomá­nyos Egyesület Szegedi Csoportja a napokban nyilvános vitaestet ren­dezett, amelyen a Városi Tanács által készített új építéskörzeti terv­­javaslatot tárgyalták meg. A vita­indító előadást Pálfy-Budinszky Endre mérnök tartotta. Ismertette a terv lényegét, szerepét, jogalap­ját és időszerűségét. Az időszerű­séget, ami a kormányprogramban szereplő tömeges lakástermelést je­lenti, amit részben állami bérház­építés, és lakásfelújítás, részben állami kölcsönnel támogatott és saját erőből történő családiház épí­tés útján kell megvalósítani. Az építéskörzeti terv összekötő láncszem a községpolitikai és terü­letfelhasználási terv, valamint a részletes rendezési, beépítési és épí­tészeti tervek között. Első ütemben oldja meg a várostest térbeli meg­tervezését. Feladata a gazdaságos, egészséges és szép város megte­remtése, egyben értékmérő a ház­helyjuttatások, helykijelöléseknél, a parcellázási-, telekosztási- és épí­tési engedélyek kiadásánál. Az előadás első felében ismer­tette az előadó a tervjavaslat táj­domborzati, hidro­geológiai, telepü­léstörténeti és társadalomgazdasági alapjait. Ismertette a város árvízi- és belvízveszélyezettségét, az azok­ból adódó különleges helyzetet, a városcsatornázás kulcsközmű jelle­gét és városfejlesztési jelentőségét. Az előadás második részében az építéskörzeti tervjavaslattal fog­lalkozott. E szerint a város lakó­területét egymástól jellegzetesen eltérő két részre kell osztani. Len­ne egy magasrendű beépítésű bér­­házövezet és egy másik, lazább be­építésű, a mezőgazdasági, kertgaz­dasági és egyéb foglalkozású dol­gozók igényeit kielégítő családi ház­­övezet. Az előadáshoz vízügyi, közegész­ségügyi, közlekedési, épülettervező, műszaki-igazgatási és egyéb szak­értők szóltak hozzá. A vitaest ter­mékenynek bizonyult és legfőbb eredményeként azt tisztázta, hogy a városfejlesztést az eddiginél ha­tározottabb telekosztási, beépítési és közművesítési elvek alapján kell folytatni. A kérdés ezzel még nem záródott le. A következő lépések­ben a bérházövezet szabatos kije­lölése és kapacitásának kérdését további vitaesten vagy bizottsági munkában tárgyalják meg. az idén 73 ezer holdon termeltünk rizst Rizstermelésünk évről évre je­lentős mértékben fejlődik. Míg a múlt évben csak 47 ezer, az idén már 73 ezer holdon termeltünk rizst. Jövőre ez a terület 81 ezer­­holdra emelkedik. A rizstermelésbe mind fokozot­tabb mértékben kapcsolódnak be az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Jövőre mintegy 12 ezer holdon, többezer egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt termel rizst,

Next