Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

DELMQGvanORSZÁG Péntek, 1955. Július 1. A világközvélemény szembefordul az „erit politikájával“ és az atomháború veszedelmével A helsinki béke-világtalálkozó felhívása a világ népeihez A helsinki béke-világtalá­l­­kozó küldöttei a következő felhívást intézték a világ né­peihez: Egy kettészakított világban a világközvélemény erőfeszí­téseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kor­mányfői. Általános remény­ség előzi meg tanácskozásu­kat. Az lesz az első köteles­ségük, hogy legyőzzék a köl­csönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozón, ame­lyen 68 állam küldöttei vet­tek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönb­ségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szem­befordul az «erő politikájá­val», a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas ve­szedelmével. A genfi egyez­mény, az indokínai háború befejezése, a handungi érte­kezlet, Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvéle­mény küzdelmének megan­­­nyi gyümölcse. A leszerelés és az atom­fegyverek kérdésében az ál­láspontok, amelyek eddig át­hidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mér­tékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a meg­egyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését ille­tően a handungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyí­tották, hogy egy egész föld­rész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó meg­mutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe ve­szi a közvélemény követelé­seit, olyan Európa felépíté­sének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lép­nek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetsé­gen kívül álló és a milita­­rizmus feltámadásától men­tesített Németország újra­egyesítésével. A négyhatalmi értekezlet­nek ugyanebben a szellem­ben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csa­patok kivonását Tajvan (For­­moza) kínai szigetről. Az ér­tekezletnek ellenőriznie kell az Indokínával kötött genfi egyezmény pontos végrehaj­tását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Nép­­köztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megsze­rezze igazi világszervezet jel­legét. De vannak még erők, ame­lyeknek megfelel a hideghá­ború. Ezek akadályokat gör­bítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A hel­sinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partne­reket. A béke ügye végülis dia­dalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követ­nek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociálde­mokrata irányzatú nagy po­litikai szervezetek — egyesí­tik erőfeszítéseiket a bizal­matlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érde­kében. A nemzetközi ellentéteket lépésről lépésre át lehet in­­dalni és akkor megvalósul­nak a népek reményei. A jugoszláv külügyminiszter válaszal az ABC amerikai rádiótársaság hírmagyarázójának kérdéseire Belgrád,­­ún. 29. (TASZSZ) A Tanjug­ hírügynökség San Franciscó-i tudósítója je­lenti: Kocsa Popovics jugo­szláv külügyminiszter hozzá­járult ahhoz, hogy válaszol William Winternek, az Ame­rican Broadcasting Company hírmagyarázójának néhány kérdésére. Kérdés: Nem tételezhető-e fel valamilyen változás Jugo­szlávia külpolitikájában a szovjet képviselőknek az önök országában tett látoga­tása nyomán? Válasz: Semmiféle válto­zásra nincs szükség. Ami bennünket illet, a belgrádi értekezlet külpolitikánk el­veinek gyakorlati megvaló­sulása volt. A mi külpoliti­kánk a béke és a jó viszony megszilárdítását célozza mindazokkal az országokkal, amelyek kölcsönösen óhajt­ják ezt. A szovjet—jugoszláv tárgyalások, valamint a záró­­nyilatkozat kétségkívül fon­tos hozzájárulást jelentenek az egyetemes béke megszilár­dításához. Kérdés: Nem gondolja-e ön, hogy a szovjet bocsánatkérés Tito elnöktől, tekintet nélkül Moszkva vonalától való el­hajlására, előmozdíthatja a függetlenség fejlődését Kelet- Európa leigázott országai­ban? Válasz: Az a véleményem, hogy a kelet-európai államok belső fejlődése, miként min­den más állam belső fejlő­dése is, az ő belügyük és an­nak is kell lennie. Kérdés: Általános véle­mény szerint a szovjet poli­tika arra irányul, hogy sem­leges államokat létesítsen Közép-Európában. Azt vár­ják, hogy Adenauer kancel­lárnak, amikor majd megér­kezik Moszkvába, semlegessé­get fognak javasolni cserébe Németország egyesítéséért. Nem fogja-e Jugoszlávia ki­sebb biztonságban érezni ma­gát, ha ezt a javaslatot elfo­gadják és az amerikai csapa­toknak indítványozzák Né­metország területének elha­gyását? Válasz: Szívesebben értel­mezem saját országom és nem más országok politikáját, kü­lönösen ilyen hipotétikus kér­désre válaszolva. Nem hi­szem azonban, hogy ez a hi­potétikus javaslat elfogad­ható lenne, még kevésbé, hogy ilyen tervet végre lehet hajtani. Nézetünk szerint azonban Jugoszlávia, miként a többi állam is, nagyobb biztonságban fogja magát érezni, ha a kölcsönös erőfe­szítések eredményeképpen javul az országok közötti vi­szony és szavatolni fogják a békét. Kérdés: Kommunista or­szág-e Jugoszlávia? Válasz: Úgy gondolom, hogy most mindenki előtt is­meretes lehet, milyen ország Jugoszlávia. De minthogy ön feltette ezt a kérdést, kész vagyok válaszolni. Jugoszlá­via független ország, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének egyenjogú tagja. Népe, saját akaratából, minthogy ehhez joga van, úgy döntő­­, hogy szocialista, vagy ha ön akarja, kommunista ország­ként fejleszti hazáját, és ezt saját módon teszi. Szeretném még hozzáfűzni, hogy nem vagyunk hajlandók rendsze­reket, még kevésbé az orszá­gokat például kapitalistákra és kommunistákra felosztani. Az ilyen leegyszerűsített, és olyan ismertetőjegyek alap­ján végrehajtott osztályozás, amelynek különböző embe­rek különböző jelentőséget tulajdonítanak, nem teszi le­hetővé a világon meglevő társadalmi rendszerek összes bonyolultságainak és eltéré­seinek helyes értelmezését vagy jellemzését. Mi egyebek között nem tartjuk magunkat ilyen megítéléshez, ha ez a megítélés azt jelenti, hogy nem lehetséges közöttük tar­tós, békés egymás mellett élés és együttműködés. A Szovjetunió EN­SZ-kü­ldöt­tsége hazautazott Netw Yorkból New York (TASZSZ) Az ENSZ jubileumi ülésszakán részt vett szovjet küldöttség V. M. Molotov vezetésével június 29-én New Yorkból hazaindult a Szovjetunióba. A hajó elindulása előtt adott nyilatkozatában V. M. Molotov megköszönte a szov­jet küldöttség iránt tanúsí­tott figyelmet és a szívélyes vendégszeretetet. — „Meg­győződtünk arról — mondot­ta nyilatkozata további ré­szében a Szovjetunió külügy­minisztere —, hogy itt, az Amerikai Egyesült Államok­ban ugyanúgy, mint a Sz­ov­­jetunióban sok, nagyon sok olyan ember él, aki kívánja, hogy a népek békében és ba­rátságban éljenek egymás mellett. Engedjék meg — mondotta befejezésül V. M. Molotov —, hogy boldogságot és virágzó életet kívánjak az amerikai népnek -2. Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ). Június 23-a és 27-e között zajlott le Moszkvában a Szovjetunió köztársasági és területi ügyé­szeinek értekezlete. Az érte­kezleten R. A. Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze tartott beszámolót „A szocialista tör­vényesség további megszilár­dítására irányuló intézkedé­sekről és az ügyészi felügye­let fokozásáról". Az értekezlet munkájában részt vett N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov és N. Sz Hruscsov­. Az értekezleten a jelenlévők lelkes tetszésnyil­vánítása közepette beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, * Tel Aviv (TASZSZ). Mint a Maariv című lap közli, az iz­raeli kormány úgy döntött, hogy elvben elfogadja a Szovjetuniónak az ENSZ technikai segítsége keretében nyújtandó műszaki segítsé­gét. • London (MTI): A londoni rádió jelenti, hogy az angol parlament alsóháza elfogadta az osztrák államszerződés ra­tifikálásáról szóló törvényja­vaslatot. • Bonn (ADN): A bonni kor­mány katonai politikájának szövetségi gyűlési vitája után is nézeteltérések állnak fenn a nyugatnémet zsoldoshadse­reg főparancsnokának kérdé­seiben a Keresztény­ Demok­rata Unió és a Szabad De­mokrata Párt között. Hírügy­nökségi jelentés szerint a Szabad Demokrata Párt még ezen a héten tárgyalni fog a többi koalíciós párttal erről a vitás kérdésről. A Szabad Demokrata Párt, mint eddig is, azt követeli, hogy Heuss szövetségi elnök legyen a fő­parancsnok. A Keresztény­ Demokrata Unió Adenauerra akarja ruházni a főparancs­noki tisztséget. * (MTI) A Reuter­ hírügynök­ség közli, hogy befejeződtek a Törökországban folytatott tö­rök—iraki—pakisztáni tár­gyalások. A megbeszéléseken Menderesz török miniszterel­nök, Nuri Szaid iraki minisz­terelnök és Ajub Khán tá­bornok, pakisztáni hadügy­miniszter vett részt. Pár­télet Dolgozik a III. kerületi tanács MDP csoportja A tanácsokban mindenek­előtt a kommunistáknak kell érvényre juttatniok a párt politikáját. Ahhoz, hogy ezt a fontos feladatot megold­ják, szükséges a tanácsokon belül létrehozott MDP cso­portok aktív tevékenysége, ahogyan azt a párt Szerve­zeti Szabályzata is leszögezi. Az MDP csoportoknak nagy szerepük van a tanácsok pártellenőrzésében, a kom­munista és pártonkívüli ta­nácstagok nevelésében és tá­mogatásában, az alkotó ta­nácsülések megszervezésé­ben. Lássuk, hogyan felel meg ennek a várakozásnak a Sze­gedi II­I. kerületi Tanács MDP csoportja. A pártcsoport — megala­kulása óta — minden ta­nácsülés előtt megbeszélést tart. Erről gondoskodik a három­tagú vezetőség, amelynek tagjai: Komócsin Mihály, Balogh Lászlóné és Ördögh István elvtársak. Harminc­egy tagja van az MDP cso­portnak és ezek a kommu­nista tanácstagok 90 száza­lékban megjelennek a ta­nácsülés előtt 1—2 órával összehívott megbeszélésen. Itt határozzák el, hogy a ta­nácsülésen milyen álláspon­tot foglaljanak el és milyen javaslatokat tegyenek a párt politikájának, a kerü­let lakossága érdekeinek megfelelően. Egy régebbi ta­nácsülésen így vitatták meg előzőleg a községpolitikai tervet, majd a közelmúltban a költségvetést, amit azután a tanácsülés is elfogadott, mert a pártonkívüliek is he­lyeselték a kommunisták ja­vaslatait. Az egyik tanácsülésen Rózsa István elvtárs, ta­nácstag javasolta: a móravá­rosi iskolát korszerűbb épü­letbe kellene helyezni, mert szűknek bizonyult már és nedves, egészségtelen is. Ezt helyeselték a tanácstagok. Komócsin elvtárs, vb. elnök szintén egyetértett a javas­lattal és megígérte: a felsőbb szervek segítségét kérik ah­hoz, hogy a móravárosi gye­rekek is szebb, egészsége­sebb iskolában tanulhassa­nak. Gondot fordít az MRP Cso­port arra is, hogy a ta­nácstagok — elsősorban a kommunisták — állandó kapcsolatban legyenek vá­lasztóikkal és rendszeresen megtartsák választókörzetükben a ta­nácstagi beszámolót. A párt­tagok segítenek összeállítani a beszámolót az olyan pár­­tonkívüli tanácstagoknak, akiknek ez még nehezebben megy. Így legutóbb 49-en megtartották beszámolóikat és a legtöbb körzetben 30— 50-en összejöttek a válasz­tók. Balogh Lászlóné elv­társnő Alsóvároson 44 vá­lasztó előtt ismertette a ta­nács munkáját. A hozzászó­lások között panaszok is hangzottak el. Elmondották a dolgozók, hogy a hentes kivételeket szokott tenni a kiszolgálásnál. Balogh elv­­társnő intézkedett: társadal­mi ellenőröket állítottak a panaszos körzetbe. Azóta nincs hiba. A tanácstagok beszámolói­nak megszervezésében segít­séget is kap az MDP cso­port. A móravárosi és az al­sóvárosi pártszervezet nép­nevelői azt is megmagyaráz­zák a dolgozóknak, szüksé­ges mindig meghallgatnak a tanácstagok beszámolóját, mert csak úgy tudják érté­kelni, hogyan felelnek meg a beléjük helyezett bizalom­nak. Tapasztalat mutatja, hogy ahol a tanácstag sűrűn látogatja a családokat és ahol a népnevelők is segítenek, ott rendszerint jól sikerül a beszámoló, hasznos javasla­tokat tesznek a dolgozók. A pártcsoportnak etekintetben még javítani lehet a mun­káján, mert akad még olyan tanács­tag, aki a beszámoló előtt nem keresi fel a választóit és így nem is tud eredmé­nyesen dolgozni. Pedig megéri a fáradságot, ha a beszámoló gyűléseket is előkészítik. Hattyastelepen és Mihályteleken a lakosság közkifolyó megépítését kérte a tanácstól, de ugyanakkor felajánlották, hogy a föld­munkát társadalmilag, közös erővel elvégzik. A tanács jól felelt a választók kezdemé­nyezésére, amikor a Vízmű­vekkel megbeszélve a dolgot, július 1-re tervbe vette a közkifolyók építésének befe­jezését. Az MDP csoport — igen helyesen — nem elégszik meg a tanácsülések előtti megbe­szélésekkel. A vezetőség ja­vaslatára a két tanácsülés között mindig összejönnek egy külön alkalommal is a kommunisták, ahol egy-egy állandó bizottság munkáját értékelik. Szívesen dolgoz­nak, mert látják munkájuk eredményét és a városi párt­­bizottság is gyakran nyújt nekik a helyszínen hasznos tanácsokat. A III. kerületi tanács párt­csoportjától a jövőben is azt várjuk, hogy lankadatlan erő­vel munkálkodjék a párt márciusi és júniusi határo­zatának szellemében. Tegye­nek a kommunisták sokkal több javaslatot, módszert a mezőgazdasági termelés fo­kozására, ami eddig hiány­zott felszólalásaikból a ta­nácsülésen. A Franc­o Kommunista Párt Politikai B­iottságának felhívása Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Politika Bizottsága közleményt adott ki. A közleményben rámutat, milyen nagy jelentőségű az idén a július 14-i nemzeti ünnep megülése abban a harcban, amelyet Franciaország népe a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért, a bérkövetelések teljesí­téséért, valamint a munkásosz­tály jogainak és a demokrati­kus szabadságjogoknak védel­mében folytat. A közlemény kiemeli, hogy július 14-ét a helsinki béke-világtalálkozó és a lausannei anyák világkong­resszusa után a varsói VIT előtt ünnepük majd meg. A Politikai Bizottság min­den kommunistát egységes cselekvésre hív fel, hogy július 14-ét felvonulásokkal, s egyéb olyan ünnepi megnyilvánulá­sokkal ül­jék meg, amelyeken kifejezésre jut a kommunista és a szocialista dolgozók ellen­állhatatlan egysége. A Politikai Bizottság külö­nösen kidomborítja annak szükségességét, hogy azonnal cselekedni kell az algíri szük­ségállapot felfüggesztése és megszüntetése érdekében, to­vábbá, hogy a most katonai szolgálatot teljesítő korosz­tály tagjait ne küldhessék Észak-Afrikába, s július 14-ig megszavazzák a parlament előtt lévő amnesztia törvényja­vaslatot. Új koalíciós kormány Izraelben (MTI). Mose Sáret izraeli miniszterelnök koalíciós kor­­m­ánya egy bizalmi szavazás után­ — amelynek során a koalícióhoz tartozó Általános Cionista Párt képviselői tar­tózkodtak a szavazástól — szerdán lemondott. Hírügynökségi és rádióje­lentések szerint Mose Sárét megalakította új kormányát. Az új kormány 16 miniszter helyett 12-ből áll. A négy cio­nista miniszter tárcájét más miniszterek kapták.­­ Az új kormány a tervek szerint ügyvivő kormány­ (ideiglenes kormány) lesz a július 26-án megtartandó or­szágos választásokig. Mose Sárez miniszterelnök továbbra is megtartja a kül­ügyminiszteri tárcát. Eisenhower és Pinay kedvezően nyilatkoztak a négyhatalmi értekezlet kilátásairól Washington­­(TASZSZ). Ei­senhower, az Egyesült Álla­mok elnöke június 29-i sajtó­­értekezletén hozzá intézett kér­désekre válaszolva kijelentette, hogy a genfi kormányfői ér­tekezletnek több esélye van a sikerre, mint bizonyos idővel ezelőtt gondolta, de hozzáfűz­te, hogy „igyekszik nem túl so­kat várni az értekezlettől". Nem értett egyet azzal a véle­ménnyel, hogy az értekezleten esetleg nem hoznak határoza­tot. Antoine Pinay francia kül­ügyminiszter június 28-án, hazarepülése előtt adott nyi­latkozatában többek között ki­jelentette, hogy véleménye szerint a San Francisco-i tár­gyalások elősegítették a négy nagyhatalom közeledését. — Je­k­ül­ügyminiszterek között te­remtett kapcsolat — állapította meg Pinay — elősegítette a kedvező légkör megteremtését a közelgő genfi értekezletre*. Párizsba történt megérkezé­se után Pinay kijelentette, h­ogy „a San Francisco-i talál­kozások igen gyümölcsözőek voltak“. Az európai kollektív bizton­ság francia tervezete és a szov­jet javaslatok közötti kompro­misszum lehetőségéről hozzá intézett kérdésre Pinay csak azzal a megjegyzéssel vála­szolt, hogy „mindig megvan a kompromisszum lehetősége, ha az emberek azért találkoz­nak, hogy megkíséreljék a tis­tás pontok kiküszöbölését“. V. M. Molotovnál — álla­pította meg Pinay — a köze­ledési momentumok keresésé­nek hő kívánságát tapasztalta. A Szovjetunió külügyminiszte­re — mondotta Pinay — „tö­kéletesen világos hajlandósá­got tanúsított arra, hogy tár­gyaljanak Franciaországgal a két ország közötti problémák­ról“. Az AFP egyébként megbíz­ható forrásokra hivatkozva közli, hogy Eisenhower elnök. Eden brit miniszterelnök és Edgar Faure francia minisz­terelnök július 17-én, vasár­nap, a négyhatalmi kormány­fői értekezlet előtt megbeszé­lést tart Genfben.­­Az amerikai elnök július 1v-én vagy 16-án szándékszik Svájcba utazni. Áfás értesülések szerint a három nyugati külügyminiszter július 14-én, vagy 15-én az Atlanti Tanács ülésének elő­estéjén tanácskozásra üll össze Párizsban. A francia köztisztviselők újabb engedményeket harcoltak ki Párizs (MTI). Két nappal a július 1-re meghirdetett köz­tisztviselősztrájk előtt szerdán a francia köztisztviselők újabb engedményeket harcoltak ki a kormánytól. A kormány megbízottai kü­lönösen két pontban voltak kénytelenek engedményeket tenni: a fizetésemelések ha­tárideje és a kis fizetésű köz­­tisztviselők sorsának megja­vítása tekintetében. Jacques Duclos, Etienne Fajon és több más kommunista képviselő javaslatot terjesztett be a nemzetgyűlés elnökségé­hez. Javaslatukban felhívják a kormányt, azonnal szavaztassa meg a köztisztviselők és hiva­talnokok követelésének telje­sítéséhez szükséges hiteleket. Kijelentik, hogy a legkisebb fi­zetésemelés összege havi négy­ezer franknál nem lehet keve­sebb. A javaslat hangsúlyozza: a köztisztviselők követelései jo­gosak és az érdekeltek készek arra, hogy azokat érvényesít­­sék.

Next