Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-01 / 282. szám

NLWIGTÍRORSZIG Mi történtei külpolitikában ? Változatlanul tovább tart a nyugatnémet kormánykoalíció válsága P­árizsi politikai körökben nem keltett­­ meglepetést a Faure-korm­ány keddi bukásának híre, hiszen a francia mi­­nisterelnök az elmúlt hónap alatt már saját pártjának, a radikálisoknak támogatását is elvesztette, így helyzete már akkor reményte­lenné vált, amikor nem sikerült elérnie a vá­lasztások decemberben történő megtartását. A bizalmi szavazást követően a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze, hogy megtárgyalják a szavazás­ teremtette helyze­tet.­­Az alkotmány értelmében a miniszterel­nöknek, ha a bizalmi szavazás során alkot­mányos többség alakul ki vele szemben, ja­vasolhatja a köztársasági elnöknek a nemzet­­gyűlés feloszlatását. Az alkotmány ezenkívül lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben a nemzetgyűlés bizalmatlansági szavazat­a 1S hónapon belül két ízben kormányválságot idéz elő, a minisztertanács a nemzetgyűlés elnöké­nek meghallgatása után feloszlathatja a nem­zetgyűlést. Ebben az esetben azonban az frj választásokat legkésőbb harminc napon belül — az akkor érvényben lévő választási tör­vények szerint — meg kell tartani. Eszerint úgy Faure, mint Schneller, a nemzetgyűlés elnöke javasolhatja a nemzetgyűlés feloszla­tását. Faure azonban — a radikálispárti mi­niszterekkel együtt — ellenzi a nemzetgyűlés feloszlatását, míg 19 miniszter a feloszlatás mellett foglal állást. Coty köztársasági elnök a tegnap dél­utáni minisztertanács után hosszabb tanács­kozást folytatott Schnelterrel, a nemzetgyű­lés elnökével. Amennyiben a nemzetgyűlés feloszlatá­sára nem kerülne sor, úgy a köztársasági el­nök a pártcsoportok képviselőinek meghallga­tása után kijelöli az új miniszterelnököt. A baloldali francia sajtó a nemzetgyűlés feloszlatása mellett foglal állást. —­­Ideje — szögezi le Etienne Fajon az Humandé-ben —» hogy véget vessünk a reakciós többség uralmának, amely a listakapcsolások csalásá­ból jött létre, s olyan nemzetgyűlést válas­­­szunk, amelyen belül minden pártnak a vá­lasztók számának megfelelő képviselete lesz". Nemzetközi politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a bonni kép­viselőház ma kezdődő külpolitikai vitája elé. A kormány álláspontját Brentano külügymi­niszter ismerteti. Ugyancsak ő számol majd be a genfi külügyminiszteri értekezletről is Az első szónok Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke lesz. A bonni kormánykoalíció válsága válto­zatlanul tart A Szabad Demokrata Párt or­szágos vezetősége és parlamenti csoportja a keddi megbeszéléseken nagy többséggel Deh­ler, a párt elnöke mellett foglalt állást és ezzel jóváhagyta a pártelnök Adenauer kill, politikája felett gyakorolt bírálatát. Dehler a pártvezetőség és a parlamenti csoport jóváhagyásával válaszolt Adenauer levelére. Közölte a kancellárral, hogy a Szabad Demokrata Párt nem változtatja meg álláspontját a párizsi szerződésekkel kapcso­latban és továbbra is azon van, hogy élni kell a párizsi szerződések felülvizsgálását bizto­sító lehetőségekkel. A Szabad Demokrata Párt a továbbiakban is javasolja, hogy a bonni kormány — a nyugati hatalmak bele­­egyezésével — kezdjen kétoldalú tárgyaláso­kat az újraegyesítéssel összefüggő kérdések­ről. Minden valószínűség szerint a Bizton­sági Tanács még ezen a héten fog­lalkozni fog az ENSZ-tagságért folyamodó országok kérésének elbírálásával. Mint isme­retes, a Szovjetunió támogatja azt a kanadai javaslatot, mely szer­int mind a 18 felvételit kérő országot — köztük hazánkat is — egy­szerre kell felvenni az ENSZ tagjainak so­rába. Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége először nem volt hajlandó hozzájárulni a 18 állam egyikének, a Mongol Népköztársaság felvételhez, később azonban, látva, hogy ezzel az eljárásával — mint az Observer cí­mű angol lap megállapította — »nagy hibát követne el", megváltoztatta álláspontját és kijelentette, hogy ellenzi ugyan a Mongol Népköztársaság felvételét, de ennek ellenére sem kíván vétójogával élni. A belgrádi rádió egyik hírmagyarázója rámutat: lehet, hogy az amerikai küldöttség nem fog élni vétójo­gával, de megteszi ezt a csangkajsekista kül­dött, aki — teljesen indoktalanul — még mindig tagja a Biztonsági Tanácsnak és így meghiúsíthatja a kérdéses 18 állam felvételét. Nem kétséges azonban, hogy amennyiben a csangkajsekista küldöttség vétót emelne a Mongol Népköztársaság felvétele ellen, úgy ezt csak az Egyesült Államok egyenes utasítá­sára tenné — az Egyesült Államok helyett. Feltehető azonban, hogy — mivel a 18 felvé­telre jelentkező állam között Spanyolország­ról és Japánról is szó van — az Egyesült Ál­lamok számára nem látszik célszerűnek a vétójog közvetlen, vagy közvetett alkalma­zása, ami viszont lehetőséget biztosít a 18 állam minden további nélküli felvételének. M Jaef HW Omelasi Egyedül a tárgyalások politikája felel meg Franciaország igazi érdekeinek Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés no­vember 29-i ülésén Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy­ a Francia Kommunista Párt nem­ szavazhat bizalmat a kormánynak. — Követeljük, bocsássák szabadon a letartóztatottakat, az Észak-Afrikában internál­takat, küld­jék haza a behí­vott katonákat, akiket azért szólítottak zászlók alá, hogy háborút viseljenek az algériai nép ellen — hangoztatta Duclos. — Az algériai nép követeléseit és jogait el kell ismerni. Követeljük a tárgya­lások politikáját, mert egye­dül ez felel meg Franciaor­szág igazi érdekeinek, ez kell hogy felváltsa az erőszak po­litikáját. Duclos követelte, hogy a választásokat a lehető leg­gyorsabban bonyolítsák le és vessenek véget e téren min­den mesterkedésnek. Köve­telte, hogy mellőzzék a sze­mélyre szóló kerületi válasz­tások csalárd és igazságtalan módszerét, melyet úgy lát­szik a miniszterelnök végső fokon előnyben részesít. A magunk részéről min­dent megteszünk, hogy meg­hiúsítsuk a választásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclos a továbbiakban —, mert meggyőződésünk, hogy eljárásunkkal a demokrati­kus szabadságjogokat védjük­ Mindenképpen megtagad­juk a kormánytól a bizalmat — jelentette ki végül Duclos mert a jelenlegi helyzet­­ben a kázfeloszlatás lehetővé tenné, hogy egyszer s minden­­korra véget vessenek az előt­tünk lejátszódó mesterkedő­ szíknek, hogy a szót a népnek adják és hogy pontot tegye­nek egy káros politikára. Ezt a politikát a lehető leggyor­sabban fel kell váltani bal­oldali politikával, tehát a nemzeti függetlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védelmének és a szociális ha­ladásnak politikájával. Faure miniszterelnök több mint félórás beszédben igye­kezett igazolni politikáját. Felhívta a többségét, te­gyen áldozatkészségről ta­núságot és legyen bátorsága ahhoz, hogy már most kitűzi a választások végleges idő­pontját Az ülést ezután felfüggesz­tették, majd megkezdődött a szavazás, mely alkalommal a Faure-kormány — mint is­meretes — 318 szavazattal 219 ellenében kisebbségben maradt Olimpi íilés Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A szovjet emberek november 29-én megünnepelték a Ju­goszláv Szövetségi Népköz­társaság kikiáltásának tize­dik évfordulóját. A szovjet társadalom képviselői a moszkvai Csajkovszkij kon­zervatórium nagytermében ünnepi ülést tartottak a test­véri jugoszláv nép nemzeti ünnepe alkalmából. Berlin (MTI). A bonni kül­ügyminisztérium bejelentette, hogy a szövetségi kormány a jövő héten jegyzékben kéri majd a Szovjetunió kormá­nyának hozzájárulását moszkvai nagykövete számá­ra. Egyelőre még nem isme­retes, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság korrmánya kit szemelt ki első moszkvai nagykövetéül. Kalkutta népe a szeretet minden jelével elhalmozta Bulganyint és Hruscsovot Kalkuttából jelenti a TASZSZ. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak no­vember 29-én, helyi idő sze­rint 14 órakor kísérőikkel együtt repülőgépen Madrasz­­ból Kalkuttába érkeztek. A kalkuttai repülőtéren a vendégeket B. Sz. Rój, Nyu­­gat-Bengália főminisztere, Nyugat-Bengália törvényhozó tanácsának és törvényhozó gyűlésének elnöke, az állam kormányának tagja és a kal­­kuttai konzuli testület tagjai fogadták. B. Sz. Rój üldvözlőbeszédé­­re N. A. Bulganyin válaszolt. Kiemelte, hogy Bengáliának igen fontos szerepe volt In­dia történetében, nemzeti fel­szabadító mozgalmában, az indiai gazdaság és kultúra fejlődésében. Az arany Bengália mérhe­tetlenül gazdag és mi Önök­kel együtt örülünk, hogy Bengália népe most gazdájá­vá válik az önmaga termelte kincseknek, hogy a haza ér­dekeinek szolgálatába állítsa a kincseket. Boldogok leszünk, hogy kö­zelebbről tanulmányozhatjuk a bengáli nép életét és mun­káját, vívmányait, sikereit — mondotta többek közt N. A. Bulganyin. A repülőtérről a város kö­zepéig vezető 15 kilométeres úton a szovjet­­ vendégeket Kalkutta és környéke lako­sainak lelkes ünneplő tömege fogadta. A város sok épületét színes zászlók díszítették. Az erké­lyeket, a tetőket zsúfolásig megtöltötte a nép. Az útvo­­nalon oly nagy embertömeg gyűlt össze, hogy az autóosz­­lop csak nehezen tudott elő­rejutni. A repülőtértől a kor­mányzói palotáig vezető utat két óra alatt tették meg. Kalkutta és környékének több millió lakosa a Szovjet­unió népei iránti barátság és szeretet soha nem látott meg­nyilvánulásával fogadta a szovjet vezetőket. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin érkezésekor Kalkutta utcáin legalább 3 millió ember volt JEGYZETEK Csütörtök, 1955. december 1. A Szegedi Kenderfonógyár sín­játszóinak nagysikerű budapesti szereplésétől A SZEGEDI KENDER­** FONÓ színjátszói két nagysikerű egyfelvonásossal mutatkoztak be nemrég a bu­dapesti Egressy Gábor Szín­padon. A szegediek szereplé­se jelentősen hozzájárult a legjobb budapesti és vidéki öntevékeny színjátszóegyüt­tesek számára életre hívott fiatal színház népszerűségé­nek emeléséhez. Pedig a szegediek a péntek esti elő­adáson nem is akármilyen közönség előtt játszottak: az ország minden részéből ide­­sereglett népművelési mun­kások, a színjátszócsoportok vezetői, oktatói, tehát «•szak­mabeliek« Ültek a nézőté­ren. S méghozzá azzal az el­határozással, hogy mindarról, amit itt látnak, a jóról és a rosszról is véleményt mon­danak majd vasárnap, az országos színjátszó konfe­rencián. De a szegediekben nem csalódtak, mert bebi­zonyították, hogy az élvonal­beli öntevékeny színjátszó csoportokhoz méltó előadást tudnak produkálni. Miben rejlik a szegediek si­kerének titka? Talán abban, hogy egyénileg is tehetséges színjátszóik vannak? Két­ségtelen, hogy ez alapvető a siker szempontjából. De ezek a tehetséges színjátszók csak­is egy ilyen hozzáértéssel ve­zetett együttesben adhatják tehetségük legjavát. Mindkét egyfelvonásos előadása Barta Lajos Tavaszi mámor és Bárány Tamás Mihályka című egyfelvonásosa — is céltudatos, hozzáértő rende­zői munkáról tanúskodik. Ha kisebb hibákkal is, de egészé­ben sikeresen egyesült Jánosi Jenő elmélyült rendezői mun­kája, alapos színpadi ismere­te a szereplők tehetséges já­tékával. Part a lajos tava­SZÍ MÁMOR című egy­­felvonásosának szegedi elő­adásaiét már közölt kritikai cikket a »Délmagyarország Ezért most csak a második mű bemutatásáról számolunk be, mely mind a rendezésben, mind az alakításokban még ez előzőnél is kiforrottabb előadásnak bizonyult. Bárány Tamás Mihályka című egyfelvonásosa mai té­mát dolgoz fel. Problémája: vállalja-e a fiatal házas­pár a nehéz lakásviszonyok közepette a gyermekáldást — reális, a mai életből vett. A konfliktus azonban — az anya magáramaradása fér­jével, anyósával szemben — már nem annyira valószerű, kissé túlélezett, felnagyított. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy egy fiatal anya csupán azért, mert a nehéz körülmények ellenére is vál­lalja a gyermekáldást, en­­­nyire magára maradjon, még a gyermek megszületése után is. Igaz, a nagyapa naponta titokban eljár a fiatal as­szonyhoz, segít neki, de va­jon elképzelhető-e, hogy az apa és a nagymama, akik egyébként igen becsületes, dolgos emberek, hat hónapion át magára hagyják az anyai méltóságában és önérzetében megsértett fiatal asszonyt. Feri és Erzsi szeretik egy­mást, nincsenek különösebb anyagi nehézségeik sem, jó viszonyban élnek a szülőkkel is. Hogyan képzelhető el mé­gis, hogy az apa csak a gye­rek megszületése után egy hónappal jut el odáig, hogy — felismerve hibáját — vis­­­szatérjen feleségéhez. Azon­ban e hiba ellenére is a Mi­hályka alapproblémája va­lóságos, a mai életből vett, s előadása mindenképpen he­lyi, mert igen nagy a darab erkölcsi nevelő hatása. Nehézséget okoz a Mi­hályka előadásában a gyakori színváltozás (öt képváltozás van az egy felvonás alatt), s ez nemcsak színpadtechni­kai szempontból jelent ne­hézséget, — különösen az olyan kezdetleges technikai adottságokkal rendelkező színpadon, mint az Egressy Színpad — hanem azért is, mert megtöri az előadás rit­musát, lendületét. A Szegedi Kenderfonó együttesének nagy érdeme, hogy a kitűnő előadással ezeket a fogyaté­kosságokat ellensúlyozni tud­ta. A LEGNAGYOBB EL­­ISMERÉS Jávoli Je­­nőnét illeti Horváthné alak­jának nagyszerű megformá­lásáért. Öröm volt látni, mi­lyen kimagasló teljesítmény­re képesek az üzemi szín­játszók, mennyire kibonta­koztathatják képességeiket a helyes oktató, rendezői mun­ka segítségével. Horváthné a hétköznapiak asszonya, eré­nyeivel és hibáival együtt. Jároli Jenőné érdeme, hogy — bár alakításában erőtelje­sen hangsúlyozza, mennyire félti Horváthné fia kényel­mét a gyerektől, mennyire képes befolyásolni őt, mi­közben szüntelenül hangoz­tatja, hogy nem akar bele­avatkozni a fiatalok dolgá­ba — Horváthné mégsem vá­lik egyértelműen ellenszen­vessé, már csak azért sem, mert amit tesz, a rosszul ér­telmezett szeretetből teszi, a fia kedvéért. S amikor lát­ja, hogy olyasmi következett be, amit ő nem akart, felisme­ri tévedését, s ő az, aki elvi­szi fiát, hogy kiengesztelje Erzsit. Szerető gondos mun­kásfeleség, a fia háborítat­lan életéért aggódó, a maga módján önző anya majd a hibáját belátó s a kis uno­kájának s a­­ végre megtalált békességnek örvendő nagy­mama — mindezek együttvé­ve adják az író által meg­rajzolt Horváthnét. S Jéroli Jenőné hitelesen tudja élet­re kelteni ezeket a jellemvo­násokat s ezért válik alakítá­sa annyira közvetlenné, em­berivé. Az előadás másik legjobb alakítását Borbély Ilona nyújtotta Erzsi szerepében. Minden szavában, mozdulá­sában érezzük, mennyire tu­datában van Erzsi az anyai hivatás magasztosságának. Miután leküzdötte percnyi ingadozását, már semmi sem­­— még az elválás a férjétől, az otthonnal való szakítás sem — tarthatja vissza attól, hogy világra hozza gyerme­két. Borbély Ilona igen jól mutatja meg Erzsi állhatatos­ságát, amely cselekedeteit vezérli a gyermek megszüle­tése előtt és azután is. Csak­ úgy hajlandó visszafogadni férjét, ha az vállalja az al­bérleti szobával járó nehéz­ségeket. S valóban csak a nehézségektől, az áldozatok­tól vissza nem riadó férj vál­hat egy ilyen édesanya méltó élettár­sává. Sokat javíthat még alakításán Borbély Ilo­na, ha arra törekszik, hogy nagyobb mértéktartással for­málja meg Erzsi alakját ak­kor, amikor a drámai feszült­séget, az érzelmi túlfűtöttsé­get a cselekmény logikája nem követeli meg. És itt min­denekelőtt az apxissal foly­tatott beszélgetésekről van szó. A cselekmény feszültsé­ge ilyenkor korántsem oly telített, hiszen az aprós min­denben Erzsi mellett áll. Itt inkább azt kellene megmu­tatnia, mennyire szereti apró­­ját. Közvetlenebb, melegebb hangulatot kell teremtenie ezekben a jelenetekben. N­­EM KÉSZ ALAKÍTÁS még Köreik József Fe­rije. Igaz, Horváth Feri alak­jának megformálása a leg­nehezebb feladat, hiszen ő egyesíti magában a legtöbb ellentmondást. Együtt küzd benne a leendő apa, az anyja szavára hallgató, annak kí­vánságát kielégíteni akaró fiú, a szerető férj, s a gyer­meksírástól nem háborgatott életre vágyó, a nehézségektől visszariadó ember. S bár Ko­­rek József játékán, beillesz­kedésén a darab cselekmé­nyébe érezhető, hogy meg­értette szerepének mindeze­ket az ellentmondásait, azo­kat mégsem tudja gazdagon árnyalva kifejezni, mert já­tékában, hanghordozásában még sok a modorosság, a mesterkéltség. Sokkalta in­kább szabad utat kell enged­nie érzéseinek, a belső in­dító erőknek, s a külsőleges eszközök helyett ezek kell, hogy vezessék játékát. Horváth Mihály, az öreg lakatos dolgok. Józan gondol­kodású, szeretetre méltó em­ber. Igazi munkás-nagyapa. A dolgos, küzdelmes élet után lehetne-e nagyobb vá­gya, mint egy kis unoka? Nagy Ádám alakításában va­­lóban ilyennek ismerjük meg Horváth Mihályt. A nehézsé­geket ő is látja, de azokat épp­oly természetesnek ve­szi, mint az örömöt, hiszen az élet arra tanította, hogy ezek együtt járnak. Nagy Ádám igen vonzóvá teszi a nagyapa alakját különösen azokban a jelenetekben, amikor Er­zsike lakásán segédkezik, s amikor a gyermekkel foglal­kozik. Fischer Sándorné Dal­­losné szerepében nyújt igen jól sikerült alakítást. A­z*min­­den lében kanál« szomszéd­­asszony figurája kedves, üde színfoltja az előadásnak. A SZEGEDI KENDER­­FONÓ színjátszói azzal a tudattal folytathatják mun­kájukat, hogy a budapesti Egressy Színpad közönsége előtt nagyszerűen vizsgáztak, s az öntevékeny színjátszó­csoportok színpada örömmel és érdeklődéssel várja leg­közelebbi szereplésüket. Faragó Jenő A­SSZONYOKNAK Téli gondok A fűtés Mindenfajta szénnel lehet fűteni, csak ügyesség kell hozzá. A darabos, piai­ás szén­nel is jó meleget tarthatunk a lakásban, ha nem hagyjuk megtenni vele a kályhát, ha­nem az elégett, de egyben maradt és továbbra már el­éghetett­­ darabokat folya­matosan kiszedjük a tűztér­­ből. A pajzszenet locsoljuk, mielőtt a szobába visszük. A legjobb, ha egy-két la­pátnyit p­apírba csomago­lunk belőle és így tesszük a tűzre. A szobában ne legyen soha elviselhetetlen meleg. Arra törekedjünk hogy a hőmér­­séklet mindig egyenletes le­gyen. A szellőztetés A gyakori szellőztetés ép­­­pen olyan fontos, mint a fű­tés A bent tartózkodó em­berek és maga a fűtés is elég gyorsan elfogyasztja, fel­emészti a levegő oxigéntar­talmát. Az elhasznált levegő fejfájást, levertséget, ros­­­szu­létet okoz. Legalább másfél-két óránként 4—5 percre nyissuk ki az abla­kot és az ajtót, hogy a lég­h­­uzam felfrissítse a levegőt. Ez a helyes szellőztetés módja: csak a léghuzam cse­réli ki teljesen a szoba le­vegőjét. A meleget nem a­ levegő, hanem a falak és a bútorok hőmérséklete bizto­sítja. Az ötperces szellőzte­téssel ezek nem hűlnek le, csak a levegő cserélődik ki. A világítás Téli estéken korán kell fényt gyújtani. Ne a világí­tással takarékoskodjunk, mert erre később nagyon rá­ fizethetünk. A gyenge fény szintén fejfájást, rossz han­gulatot okoz,­­ ami a legká­rosabb, tönkreteszi a sze­met. A fényforrást mindig úgy helyezzük el, hogy sugara arra a tárgyra essék am­el­­­lyel éppen foglalkozunk, könyvre, füzetre, kézimun­kára. Fontos, hogy főzés köziben is kellő erősségű fény legyen a konyhában. Karamell. Egy csészére k­b. 3 kiskanál cukrot számít­sunk , ezt olyan edényben, amelyet csak tejforralásra használunk, pirítsuk meg. Amikor már szép világos barnára pirult, öntsük rá a tejet. Ha nyers, forraljuk fel a cukron, ha forralt, csak ad­dig melegítsük, amíg a cu­kor teljesen elolvad benne. Forrón adjuk asztalra. Na­gyon kellemes ízű, különö­sen a gyerekek szeretik,

Next