Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-01 / 282. szám
NLWIGTÍRORSZIG Mi történtei külpolitikában ? Változatlanul tovább tart a nyugatnémet kormánykoalíció válsága Párizsi politikai körökben nem keltett meglepetést a Faure-kormány keddi bukásának híre, hiszen a francia ministerelnök az elmúlt hónap alatt már saját pártjának, a radikálisoknak támogatását is elvesztette, így helyzete már akkor reménytelenné vált, amikor nem sikerült elérnie a választások decemberben történő megtartását. A bizalmi szavazást követően a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze, hogy megtárgyalják a szavazás teremtette helyzetet.Az alkotmány értelmében a miniszterelnöknek, ha a bizalmi szavazás során alkotmányos többség alakul ki vele szemben, javasolhatja a köztársasági elnöknek a nemzetgyűlés feloszlatását. Az alkotmány ezenkívül lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben a nemzetgyűlés bizalmatlansági szavazata 1S hónapon belül két ízben kormányválságot idéz elő, a minisztertanács a nemzetgyűlés elnökének meghallgatása után feloszlathatja a nemzetgyűlést. Ebben az esetben azonban az frj választásokat legkésőbb harminc napon belül — az akkor érvényben lévő választási törvények szerint — meg kell tartani. Eszerint úgy Faure, mint Schneller, a nemzetgyűlés elnöke javasolhatja a nemzetgyűlés feloszlatását. Faure azonban — a radikálispárti miniszterekkel együtt — ellenzi a nemzetgyűlés feloszlatását, míg 19 miniszter a feloszlatás mellett foglal állást. Coty köztársasági elnök a tegnap délutáni minisztertanács után hosszabb tanácskozást folytatott Schnelterrel, a nemzetgyűlés elnökével. Amennyiben a nemzetgyűlés feloszlatására nem kerülne sor, úgy a köztársasági elnök a pártcsoportok képviselőinek meghallgatása után kijelöli az új miniszterelnököt. A baloldali francia sajtó a nemzetgyűlés feloszlatása mellett foglal állást. —Ideje — szögezi le Etienne Fajon az Humandé-ben —» hogy véget vessünk a reakciós többség uralmának, amely a listakapcsolások csalásából jött létre, s olyan nemzetgyűlést válasszunk, amelyen belül minden pártnak a választók számának megfelelő képviselete lesz". Nemzetközi politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a bonni képviselőház ma kezdődő külpolitikai vitája elé. A kormány álláspontját Brentano külügyminiszter ismerteti. Ugyancsak ő számol majd be a genfi külügyminiszteri értekezletről is Az első szónok Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke lesz. A bonni kormánykoalíció válsága változatlanul tart A Szabad Demokrata Párt országos vezetősége és parlamenti csoportja a keddi megbeszéléseken nagy többséggel Dehler, a párt elnöke mellett foglalt állást és ezzel jóváhagyta a pártelnök Adenauer kill, politikája felett gyakorolt bírálatát. Dehler a pártvezetőség és a parlamenti csoport jóváhagyásával válaszolt Adenauer levelére. Közölte a kancellárral, hogy a Szabad Demokrata Párt nem változtatja meg álláspontját a párizsi szerződésekkel kapcsolatban és továbbra is azon van, hogy élni kell a párizsi szerződések felülvizsgálását biztosító lehetőségekkel. A Szabad Demokrata Párt a továbbiakban is javasolja, hogy a bonni kormány — a nyugati hatalmak beleegyezésével — kezdjen kétoldalú tárgyalásokat az újraegyesítéssel összefüggő kérdésekről. Minden valószínűség szerint a Biztonsági Tanács még ezen a héten foglalkozni fog az ENSZ-tagságért folyamodó országok kérésének elbírálásával. Mint ismeretes, a Szovjetunió támogatja azt a kanadai javaslatot, mely szerint mind a 18 felvételit kérő országot — köztük hazánkat is — egyszerre kell felvenni az ENSZ tagjainak sorába. Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége először nem volt hajlandó hozzájárulni a 18 állam egyikének, a Mongol Népköztársaság felvételhez, később azonban, látva, hogy ezzel az eljárásával — mint az Observer című angol lap megállapította — »nagy hibát követne el", megváltoztatta álláspontját és kijelentette, hogy ellenzi ugyan a Mongol Népköztársaság felvételét, de ennek ellenére sem kíván vétójogával élni. A belgrádi rádió egyik hírmagyarázója rámutat: lehet, hogy az amerikai küldöttség nem fog élni vétójogával, de megteszi ezt a csangkajsekista küldött, aki — teljesen indoktalanul — még mindig tagja a Biztonsági Tanácsnak és így meghiúsíthatja a kérdéses 18 állam felvételét. Nem kétséges azonban, hogy amennyiben a csangkajsekista küldöttség vétót emelne a Mongol Népköztársaság felvétele ellen, úgy ezt csak az Egyesült Államok egyenes utasítására tenné — az Egyesült Államok helyett. Feltehető azonban, hogy — mivel a 18 felvételre jelentkező állam között Spanyolországról és Japánról is szó van — az Egyesült Államok számára nem látszik célszerűnek a vétójog közvetlen, vagy közvetett alkalmazása, ami viszont lehetőséget biztosít a 18 állam minden további nélküli felvételének. M Jaef HW Omelasi Egyedül a tárgyalások politikája felel meg Franciaország igazi érdekeinek Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés november 29-i ülésén Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt nem szavazhat bizalmat a kormánynak. — Követeljük, bocsássák szabadon a letartóztatottakat, az Észak-Afrikában internáltakat, küldjék haza a behívott katonákat, akiket azért szólítottak zászlók alá, hogy háborút viseljenek az algériai nép ellen — hangoztatta Duclos. — Az algériai nép követeléseit és jogait el kell ismerni. Követeljük a tárgyalások politikáját, mert egyedül ez felel meg Franciaország igazi érdekeinek, ez kell hogy felváltsa az erőszak politikáját. Duclos követelte, hogy a választásokat a lehető leggyorsabban bonyolítsák le és vessenek véget e téren minden mesterkedésnek. Követelte, hogy mellőzzék a személyre szóló kerületi választások csalárd és igazságtalan módszerét, melyet úgy látszik a miniszterelnök végső fokon előnyben részesít. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy meghiúsítsuk a választásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclos a továbbiakban —, mert meggyőződésünk, hogy eljárásunkkal a demokratikus szabadságjogokat védjük Mindenképpen megtagadjuk a kormánytól a bizalmat — jelentette ki végül Duclos mert a jelenlegi helyzetben a kázfeloszlatás lehetővé tenné, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek az előttünk lejátszódó mesterkedő szíknek, hogy a szót a népnek adják és hogy pontot tegyenek egy káros politikára. Ezt a politikát a lehető leggyorsabban fel kell váltani baloldali politikával, tehát a nemzeti függetlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védelmének és a szociális haladásnak politikájával. Faure miniszterelnök több mint félórás beszédben igyekezett igazolni politikáját. Felhívta a többségét, tegyen áldozatkészségről tanúságot és legyen bátorsága ahhoz, hogy már most kitűzi a választások végleges időpontját Az ülést ezután felfüggesztették, majd megkezdődött a szavazás, mely alkalommal a Faure-kormány — mint ismeretes — 318 szavazattal 219 ellenében kisebbségben maradt Olimpi íilés Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A szovjet emberek november 29-én megünnepelték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulóját. A szovjet társadalom képviselői a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium nagytermében ünnepi ülést tartottak a testvéri jugoszláv nép nemzeti ünnepe alkalmából. Berlin (MTI). A bonni külügyminisztérium bejelentette, hogy a szövetségi kormány a jövő héten jegyzékben kéri majd a Szovjetunió kormányának hozzájárulását moszkvai nagykövete számára. Egyelőre még nem ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság korrmánya kit szemelt ki első moszkvai nagykövetéül. Kalkutta népe a szeretet minden jelével elhalmozta Bulganyint és Hruscsovot Kalkuttából jelenti a TASZSZ. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak november 29-én, helyi idő szerint 14 órakor kísérőikkel együtt repülőgépen Madraszból Kalkuttába érkeztek. A kalkuttai repülőtéren a vendégeket B. Sz. Rój, Nyugat-Bengália főminisztere, Nyugat-Bengália törvényhozó tanácsának és törvényhozó gyűlésének elnöke, az állam kormányának tagja és a kalkuttai konzuli testület tagjai fogadták. B. Sz. Rój üldvözlőbeszédére N. A. Bulganyin válaszolt. Kiemelte, hogy Bengáliának igen fontos szerepe volt India történetében, nemzeti felszabadító mozgalmában, az indiai gazdaság és kultúra fejlődésében. Az arany Bengália mérhetetlenül gazdag és mi Önökkel együtt örülünk, hogy Bengália népe most gazdájává válik az önmaga termelte kincseknek, hogy a haza érdekeinek szolgálatába állítsa a kincseket. Boldogok leszünk, hogy közelebbről tanulmányozhatjuk a bengáli nép életét és munkáját, vívmányait, sikereit — mondotta többek közt N. A. Bulganyin. A repülőtérről a város közepéig vezető 15 kilométeres úton a szovjet vendégeket Kalkutta és környéke lakosainak lelkes ünneplő tömege fogadta. A város sok épületét színes zászlók díszítették. Az erkélyeket, a tetőket zsúfolásig megtöltötte a nép. Az útvonalon oly nagy embertömeg gyűlt össze, hogy az autóoszlop csak nehezen tudott előrejutni. A repülőtértől a kormányzói palotáig vezető utat két óra alatt tették meg. Kalkutta és környékének több millió lakosa a Szovjetunió népei iránti barátság és szeretet soha nem látott megnyilvánulásával fogadta a szovjet vezetőket. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin érkezésekor Kalkutta utcáin legalább 3 millió ember volt JEGYZETEK Csütörtök, 1955. december 1. A Szegedi Kenderfonógyár sínjátszóinak nagysikerű budapesti szereplésétől A SZEGEDI KENDER** FONÓ színjátszói két nagysikerű egyfelvonásossal mutatkoztak be nemrég a budapesti Egressy Gábor Színpadon. A szegediek szereplése jelentősen hozzájárult a legjobb budapesti és vidéki öntevékeny színjátszóegyüttesek számára életre hívott fiatal színház népszerűségének emeléséhez. Pedig a szegediek a péntek esti előadáson nem is akármilyen közönség előtt játszottak: az ország minden részéből idesereglett népművelési munkások, a színjátszócsoportok vezetői, oktatói, tehát «•szakmabeliek« Ültek a nézőtéren. S méghozzá azzal az elhatározással, hogy mindarról, amit itt látnak, a jóról és a rosszról is véleményt mondanak majd vasárnap, az országos színjátszó konferencián. De a szegediekben nem csalódtak, mert bebizonyították, hogy az élvonalbeli öntevékeny színjátszó csoportokhoz méltó előadást tudnak produkálni. Miben rejlik a szegediek sikerének titka? Talán abban, hogy egyénileg is tehetséges színjátszóik vannak? Kétségtelen, hogy ez alapvető a siker szempontjából. De ezek a tehetséges színjátszók csakis egy ilyen hozzáértéssel vezetett együttesben adhatják tehetségük legjavát. Mindkét egyfelvonásos előadása Barta Lajos Tavaszi mámor és Bárány Tamás Mihályka című egyfelvonásosa — is céltudatos, hozzáértő rendezői munkáról tanúskodik. Ha kisebb hibákkal is, de egészében sikeresen egyesült Jánosi Jenő elmélyült rendezői munkája, alapos színpadi ismerete a szereplők tehetséges játékával. Part a lajos tavaSZÍ MÁMOR című egyfelvonásosának szegedi előadásaiét már közölt kritikai cikket a »Délmagyarország Ezért most csak a második mű bemutatásáról számolunk be, mely mind a rendezésben, mind az alakításokban még ez előzőnél is kiforrottabb előadásnak bizonyult. Bárány Tamás Mihályka című egyfelvonásosa mai témát dolgoz fel. Problémája: vállalja-e a fiatal házaspár a nehéz lakásviszonyok közepette a gyermekáldást — reális, a mai életből vett. A konfliktus azonban — az anya magáramaradása férjével, anyósával szemben — már nem annyira valószerű, kissé túlélezett, felnagyított. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy egy fiatal anya csupán azért, mert a nehéz körülmények ellenére is vállalja a gyermekáldást, ennyire magára maradjon, még a gyermek megszületése után is. Igaz, a nagyapa naponta titokban eljár a fiatal asszonyhoz, segít neki, de vajon elképzelhető-e, hogy az apa és a nagymama, akik egyébként igen becsületes, dolgos emberek, hat hónapion át magára hagyják az anyai méltóságában és önérzetében megsértett fiatal asszonyt. Feri és Erzsi szeretik egymást, nincsenek különösebb anyagi nehézségeik sem, jó viszonyban élnek a szülőkkel is. Hogyan képzelhető el mégis, hogy az apa csak a gyerek megszületése után egy hónappal jut el odáig, hogy — felismerve hibáját — visszatérjen feleségéhez. Azonban e hiba ellenére is a Mihályka alapproblémája valóságos, a mai életből vett, s előadása mindenképpen helyi, mert igen nagy a darab erkölcsi nevelő hatása. Nehézséget okoz a Mihályka előadásában a gyakori színváltozás (öt képváltozás van az egy felvonás alatt), s ez nemcsak színpadtechnikai szempontból jelent nehézséget, — különösen az olyan kezdetleges technikai adottságokkal rendelkező színpadon, mint az Egressy Színpad — hanem azért is, mert megtöri az előadás ritmusát, lendületét. A Szegedi Kenderfonó együttesének nagy érdeme, hogy a kitűnő előadással ezeket a fogyatékosságokat ellensúlyozni tudta. A LEGNAGYOBB ELISMERÉS Jávoli Jenőnét illeti Horváthné alakjának nagyszerű megformálásáért. Öröm volt látni, milyen kimagasló teljesítményre képesek az üzemi színjátszók, mennyire kibontakoztathatják képességeiket a helyes oktató, rendezői munka segítségével. Horváthné a hétköznapiak asszonya, erényeivel és hibáival együtt. Jároli Jenőné érdeme, hogy — bár alakításában erőteljesen hangsúlyozza, mennyire félti Horváthné fia kényelmét a gyerektől, mennyire képes befolyásolni őt, miközben szüntelenül hangoztatja, hogy nem akar beleavatkozni a fiatalok dolgába — Horváthné mégsem válik egyértelműen ellenszenvessé, már csak azért sem, mert amit tesz, a rosszul értelmezett szeretetből teszi, a fia kedvéért. S amikor látja, hogy olyasmi következett be, amit ő nem akart, felismeri tévedését, s ő az, aki elviszi fiát, hogy kiengesztelje Erzsit. Szerető gondos munkásfeleség, a fia háborítatlan életéért aggódó, a maga módján önző anya majd a hibáját belátó s a kis unokájának s a végre megtalált békességnek örvendő nagymama — mindezek együttvéve adják az író által megrajzolt Horváthnét. S Jéroli Jenőné hitelesen tudja életre kelteni ezeket a jellemvonásokat s ezért válik alakítása annyira közvetlenné, emberivé. Az előadás másik legjobb alakítását Borbély Ilona nyújtotta Erzsi szerepében. Minden szavában, mozdulásában érezzük, mennyire tudatában van Erzsi az anyai hivatás magasztosságának. Miután leküzdötte percnyi ingadozását, már semmi sem— még az elválás a férjétől, az otthonnal való szakítás sem — tarthatja vissza attól, hogy világra hozza gyermekét. Borbély Ilona igen jól mutatja meg Erzsi állhatatosságát, amely cselekedeteit vezérli a gyermek megszületése előtt és azután is. Csak úgy hajlandó visszafogadni férjét, ha az vállalja az albérleti szobával járó nehézségeket. S valóban csak a nehézségektől, az áldozatoktól vissza nem riadó férj válhat egy ilyen édesanya méltó élettársává. Sokat javíthat még alakításán Borbély Ilona, ha arra törekszik, hogy nagyobb mértéktartással formálja meg Erzsi alakját akkor, amikor a drámai feszültséget, az érzelmi túlfűtöttséget a cselekmény logikája nem követeli meg. És itt mindenekelőtt az apxissal folytatott beszélgetésekről van szó. A cselekmény feszültsége ilyenkor korántsem oly telített, hiszen az aprós mindenben Erzsi mellett áll. Itt inkább azt kellene megmutatnia, mennyire szereti apróját. Közvetlenebb, melegebb hangulatot kell teremtenie ezekben a jelenetekben. NEM KÉSZ ALAKÍTÁS még Köreik József Ferije. Igaz, Horváth Feri alakjának megformálása a legnehezebb feladat, hiszen ő egyesíti magában a legtöbb ellentmondást. Együtt küzd benne a leendő apa, az anyja szavára hallgató, annak kívánságát kielégíteni akaró fiú, a szerető férj, s a gyermeksírástól nem háborgatott életre vágyó, a nehézségektől visszariadó ember. S bár Korek József játékán, beilleszkedésén a darab cselekményébe érezhető, hogy megértette szerepének mindezeket az ellentmondásait, azokat mégsem tudja gazdagon árnyalva kifejezni, mert játékában, hanghordozásában még sok a modorosság, a mesterkéltség. Sokkalta inkább szabad utat kell engednie érzéseinek, a belső indító erőknek, s a külsőleges eszközök helyett ezek kell, hogy vezessék játékát. Horváth Mihály, az öreg lakatos dolgok. Józan gondolkodású, szeretetre méltó ember. Igazi munkás-nagyapa. A dolgos, küzdelmes élet után lehetne-e nagyobb vágya, mint egy kis unoka? Nagy Ádám alakításában valóban ilyennek ismerjük meg Horváth Mihályt. A nehézségeket ő is látja, de azokat éppoly természetesnek veszi, mint az örömöt, hiszen az élet arra tanította, hogy ezek együtt járnak. Nagy Ádám igen vonzóvá teszi a nagyapa alakját különösen azokban a jelenetekben, amikor Erzsike lakásán segédkezik, s amikor a gyermekkel foglalkozik. Fischer Sándorné Dallosné szerepében nyújt igen jól sikerült alakítást. Az*minden lében kanál« szomszédasszony figurája kedves, üde színfoltja az előadásnak. A SZEGEDI KENDERFONÓ színjátszói azzal a tudattal folytathatják munkájukat, hogy a budapesti Egressy Színpad közönsége előtt nagyszerűen vizsgáztak, s az öntevékeny színjátszócsoportok színpada örömmel és érdeklődéssel várja legközelebbi szereplésüket. Faragó Jenő ASSZONYOKNAK Téli gondok A fűtés Mindenfajta szénnel lehet fűteni, csak ügyesség kell hozzá. A darabos, piaiás szénnel is jó meleget tarthatunk a lakásban, ha nem hagyjuk megtenni vele a kályhát, hanem az elégett, de egyben maradt és továbbra már eléghetett darabokat folyamatosan kiszedjük a tűztérből. A pajzszenet locsoljuk, mielőtt a szobába visszük. A legjobb, ha egy-két lapátnyit papírba csomagolunk belőle és így tesszük a tűzre. A szobában ne legyen soha elviselhetetlen meleg. Arra törekedjünk hogy a hőmérséklet mindig egyenletes legyen. A szellőztetés A gyakori szellőztetés éppen olyan fontos, mint a fűtés A bent tartózkodó emberek és maga a fűtés is elég gyorsan elfogyasztja, felemészti a levegő oxigéntartalmát. Az elhasznált levegő fejfájást, levertséget, rosszulétet okoz. Legalább másfél-két óránként 4—5 percre nyissuk ki az ablakot és az ajtót, hogy a léghuzam felfrissítse a levegőt. Ez a helyes szellőztetés módja: csak a léghuzam cseréli ki teljesen a szoba levegőjét. A meleget nem a levegő, hanem a falak és a bútorok hőmérséklete biztosítja. Az ötperces szellőztetéssel ezek nem hűlnek le, csak a levegő cserélődik ki. A világítás Téli estéken korán kell fényt gyújtani. Ne a világítással takarékoskodjunk, mert erre később nagyon rá fizethetünk. A gyenge fény szintén fejfájást, rossz hangulatot okoz, ami a legkárosabb, tönkreteszi a szemet. A fényforrást mindig úgy helyezzük el, hogy sugara arra a tárgyra essék amellyel éppen foglalkozunk, könyvre, füzetre, kézimunkára. Fontos, hogy főzés köziben is kellő erősségű fény legyen a konyhában. Karamell. Egy csészére kb. 3 kiskanál cukrot számítsunk , ezt olyan edényben, amelyet csak tejforralásra használunk, pirítsuk meg. Amikor már szép világos barnára pirult, öntsük rá a tejet. Ha nyers, forraljuk fel a cukron, ha forralt, csak addig melegítsük, amíg a cukor teljesen elolvad benne. Forrón adjuk asztalra. Nagyon kellemes ízű, különösen a gyerekek szeretik,