Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

OELMAGYARORSZÁG Mi történt a külpolitikában ? A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott Guy Mollet kormányának A nyugat-németországi belpolitikai esemé­nyek közül továbbra is az Adenauer kancellár és Dchler, a Szab­ul Demokrata Párt vezére kö­zötti ellentétek fokozódása vonja magára a né­­m­­et közvélemény figyelmét. Delder egy mami beírni gyűlésen újabb heves támadást intézett \denauter ellen. Szemére vetette a kancellárnak, homi erkölcstelen eszközükkel igyekszik politi­kai célk­itűzéseit elérni és semmibe veszi a de­mokrácia alapelveit. Delder bejelentette, hogy a Szabad Demo­krata Párt Jehn- könyvet ad ki a Nyugat-Né­­metországban elharapódzott politikai korrupció­ról. Ez a fehér könyv a terror és a lélekvásár­­lás megdöbbentő adatait tárja majd a közvéle­mény elé — hangoztatta Delder. Nem kétséges, hogy Adenauer az, aki a Döhlerrel szemb­en folytatott vitából a rövideb­­bet húzza. Hogy egyre válságosabb helyzetéből kiutat találjon, a nyugatnémet kancellár min­den eszközzel arra törekszik, hogy elősegítse a Szabad Demokrata Párt szakadár­ szárnyának megerősödését. Ez a csoport, amelyet Euler ne­vű tagja után Euler-csoportnak is neveznek, támogatja Adenauer politikáját. Hírek szerint a Keresztény Demokrata Unió, Adenauer párt­ja titkos alapjából kétmillió márka támogatást nyújtott az Euler-csoportnak, a nyugatnémet gyáriparos szövetség pedig másfélmillió már­kával járult hozzá az Euler-csoport anyagi alapjának megteremtéséhez. Mindez természe­tesen nem sokat segít, hiszen a Szabad Demo­krata Párt Dobrer-vezette többségének helyzete annyira szilárd, programja annyira népszerű, hogy Adenauerék akciója eleve teljes sikerte­lenségre van kárhoztatva. A nyugat-németországi kormánykoalíció válságán kívül Franciaország észak-afrikai helyzetének problémái foglalkoztatják elsősor­ban a nemzetközi közvéleményt. Mindenek­előtt meg kell állapítani, hogy a Guy Mollet-kor­mány helyzete viszonylagosan szilárdnak lát­szik. Ezt abból lehet megállapítani, hogy­ a nemzetgyűlés kedden nagy szótöbbséggel, 499 szavazattal bizalmat, szavazott Guy Mollet kor­mányának, amikor az beterjesztette a dolgozók fizetéses szabadságára vonatkozó, négy pontból álló törvényjavaslatát. Pillanatnyilag azonban nem a belpolitika kérdésein áll, vagy bukik a Guy Mollet-kor­mány sorsa, hanem azon, hogy ak­ar-e és ké­­pes-e az algériai kérdésben olyan megoldásokat találni, amelyek segítségével tartós rendezést érhet el. Keddi rádióbeszédében Mollet hang­súlyozta: Franciaország elismeri és tiszteletben tartja „Algéria személyiségét“, Algériát azon­ban továbbra is elválaszthatatlan kötelékek fű­zik Franciaországhoz. Kijelentette azonban, hogy a fegyvereknek el kell hallgatniok, s ak­kor majd szabad választásokat rendeznek a harcok és erőszakos cselekedetek megszünteté­sét követő három hónapon belül. Hozzáfűzte: ha az algériaiak nem fogadnák el a francia kormány ezen ajánlatát, akkor Franciaország­­­ kénytelen lesz mozgósítani minden erejét, hogy minden eszközzel biztosítsa az Algériában élők biztonságát". Waldeck Rochet elvtérs, kommunista képviselő a nemzetgyűlés keddi ülésén kijelen­tette, hogy" a kommunista párt nem helyesel­heti a kormány algériai politikáját, mivel a po­litika ellentmond a kormány korábban tett ígéreteinek. . ..Biztosak vagyunk benne. — mondotta —, hogy az erőpolitika nem vezethet a probléma békés rendezésére“. Az angol alsóház — mint már közöltük — hétfőn éjszaka befejezte külpolitikai vitáját. E­nnek során több munkáspárti képviselő szó­­lalt fel és élesen bírálta a kormány külpoliti­káját. Jennie Lee asszony (Bevan felesége) kö­vetelte, hogy Anglia tettekkel is szálljon síkra a Kínai Népköztársaság ENSZ-f­elvétele és nemzetközi elismerése mellett A. N. Benn hangsúlyozta: ,,A Szovjetunió kezd iparilag ha­talmasabb lenni az Egyesült Államoknál és mielőtt a mai nemzedék kihal, Kína szintén még hatalmasabb lehet". Az alsóház a külpolitikai vita után kedden megkezdte kétnapos hadügyi vitáját. A vitát Walter Monckton hadügyminiszter nyitotta meg. Azt mondotta, hogy „első és legfontosabb célunknak az általános háború megakadályo­zásának kell lennie“, ugyanakkor azonban a továbbiakban főleg arról beszélt, hogy a nyu­gati hatalmaknak „elriasztó intézkedéseket“ kell tenniük hadigépezetük tökéletesítésével. Megalakították az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága az OSZSZSZK köztársasági szervei, területi határterületi pártszervei, szovjet és gazda­sági szervei munkájának konkrétabb vezetése és a köztársaság gazdasági és kul­turális építésével összefüggő kérdések operatívabb megol­dása céljából megalakította az SZKP Központi Bizottsá­gának OSZSZSZK irodáját. Az SZKP Központi Bizott­sága OSZSZSZK irodájának elnöke N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, az iroda el­nökhelyettese N. J. Beljajev, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. A békés egymás mellett élés nemcsak szép eszme, hanem reális koncepció is A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszusáról aktív, igazi szellemében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa nagy pozitív nemzetközi ese­ményt jelent s hatása erőtel­jesen érezhetővé válik a nem­zetközi légkör további meg­javítására, a népek és orszá­gok közeledésére és a szilárd béke kiépítésére irányuló tö­rekvésekben. együttműködés A Kínai Népköztársaság sajtója továbbra is élénken kommentálja az SZKP XX. kongresszusa munkájának eredményeit. A Kuangmingzsipao írja: "A kínai nép lelkesen üdvözli az SZKP XX. kongresszusá­nak határozatait, amelyek a szocializmus építésében kiví­vandó új győzelmekbe, az egész világ békéjének meg­szilárdításáért folytatandó harcra lelkesítik a kínai né­pet. Kína népe eltökélte, hogy továbbra is szilárdítja a szövetséget a Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal.• A Borba hosszabb kommen­tárban foglalkozik az SZKP XX. kongresszusának munká­jával. — Közvéleményünk — kéz­di kommentárját a Borba — megállapíthatta, hogy a XX. kongresszus nagy előrehala­dásról tett bizonyságot a Szovjetunió bel- és külpoliti­kájában egyaránt, olyan elő­­r­ehalad­ás­ról, amely nagy je­lentőségű a szocializmus ügyére és a nemzetközi viszo­nyok megjavítására, valamint a világbéke megszilárdítására nézve. A kongresszus rámutatott arra a nagy igazságra, hogy a békés egymás mellett élés nemcsak szép eszme, ha­nem reális koncepció is, amely megfelel a mai világ feltételeinek és kívánalmai­nak. A békés egymás mellett élésről alkotott felfogást nem valamilyen ideiglenes fegy­verszünet értelmében, vagy a különböző társadalmi beren­­dezésű országok passzív egy­m­ás mellett létezése szellemé­ben határozta meg, hanem az '30 Hegedűs András, a Minisz­tertanács elnöke, február 29- én, szerdán fogadta Karl Braunias rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, az Osztrák Köztársaság tá­vozó budapesti követét. * Moszkva (TASZSZ): K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke február 29-én fogadta Vincent Auriol volt francia köztársasági elnököt. Vincent Auriol Dejean moszkvai francia nagykövet és Laloy nagykövetségi taná­csos kíséretében jelent meg.­­ Washington. A Reuter szer­dán délután 16 óra 45 perc­kor soronkívüli hírben kö­zölte: Eisenhower bejelentette, hogy hajlandó másodszor is pályázni az elnökségre. * Párizs (TASZSZ). Mint az AFP jelenti, február 28-án kitört az Etna, Európa leg­nagyobb tűzhányója. Csütörtök, 1956. március 1. r­t­é­s­e* A szegedi pártbizottság tagja Megtorz óljuk a külse­jét? Leírjuk, hogyan öltözkö­dik, milyenek az arcvonásai? Nem, ezzel aligha sikerülne be­mutatnunk Krizsán Ferenc elv­társat, a Szegedi Juta árugyár Munka Érdeméremmel kitünte­tett igazgatóját. Inkább azt mondjuk el, honnan jött, mit dolgozott és mit dolgozik a mun­kásosztály szolgálatában — így jobban megismeri a városban mindenki. Tekintélyes közéleti személyi­ség Szegeden. Tagja a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Bizottságának, vezetője a párt­­bizottság ipari osztályán műkö­dő ipari kollégiumnak. Fárad­hatatlan, nagy munkabírású em­ber. Az igazgatói gondok mel­lett tevékenyen közreműködött a közelgő Szegedi Városi Párt­­értekezlet beszámolójának el­készítésében. Jó textilipari szak­ember, a városban mindenütt sokat adnak a véleményére. Nagy elfoglaltsága ellenére ön­zetlen és kiváló pártmunkás. Öa a pártbizottság megbízza va­lamilyen politikai feladattal, an­nak végrehajtásához, egész szív­vel, örömmel fog hozzá. Propagandista az üzemben. A politikai gazdaságtan szakosí­tott tanfolyam I. évfolyamát ve­zeti. Hallgatói egy alkalommal nem készültek megfelelően az anyagból. Egy héttel későbbre halasztotta el a konferenciát „Remélem, akkorára felkészül­nek az elvtársak“ — mondotta. Az­óta alig van hiányzás, jó a tanulási fegyelem és eleven vi­ták folynak a tanfolyamon. Kri­zsán elvtárs eddig is küzdött az öncélú elméletieskedés ellen. De az­ SZKP XX. kongresszusá­nak anyagát tanulmányozva még jobban megerősödött benne a tudat: nem szabad elszakítani a marxizmus—leniniz­mus tanul­mányozását a szocializmus építé­sének gyakorlatától. Legutóbb a kapitalista és a szocialista bé­rezés közötti különbséget vitat­ták meg a konferencián és Kri­zsán elvtárs nemcsak jelenlegi, hanem több múltbeli gyakorlati példát is megemlített. Honnan ismeri a múltat? Tizenkét éves korában már a Szegedi Kenderfonógyár­ban dolgozott. Kezdetben nem a gép mellett, de elképzelhető, hogyan erőltette fejletlen izmait az anyaghordással napi 10—12 órás munkaidő alatt. Abban az időben sok nő és kisfiú dolgo­zott a gyárban. A nőket nem megbecsülésből alkalmazták, ha­nem azért, mert kevesebb bér­ért sokkal jobban ki lehetett őket zsákmányolni. A gyerme­kek dolgoztatása pedig még az akkori kapitalista viszonyok között is törvénytelenségnek számított. Ugyanny­ira, hogy amikor jött az iparfelügyelőség, ládákba, fazekakba bújtatták el a gyermekeket. A hozzájuk ha­sonlóak sorsa fogta meg József Attila érzékeny lelkét, amikor ezeket a sorokat írta: Mondd, mit érlel annak sorsa, ki a gyár körül őgyeleg; helyén a kapszl­t ttö kapdossa s elfakult fejű kisgyerek. Krizsán Ferenc ezekben a ke­serves években edződött öntu­datos munkássá. 1921-től 1927-ig minden sztrájkban részt vett. Megtörtént, hogy a rendőrök ráncigálták ki az ágyból és be­kísérték az üzembe. Mégsem állt munkába. Nem árulta el társai bérharcát. Később kárpi­tos szakmát kezdett tanulni. Tíz esztendeig loholt munka után és az ínségesek kenyerét ette. Már a felszabadulás első napjaiban tagja lett a Ma­gyar Kommunista Pártnak. Egy évig a városi polgárőrségnél te­vékenykedett, aztán megint­­ Kenderfonóban találjuk, mint műhelytitkárt. 1949-ben az üzem pártszervezetének a titkára, majd innen a Könnyűipari Mi­nisztériumba vitt az útja, ahol a textilipari csoportfőnök he­lyettese lett. Nem jól érezte ott magát, elszakítva a lüktető élet­től. Visszavágyott az üzembe, az emberek­ közé. Amikor a Ju­­taáru gyárat államosította a munkásosztály hatalma, az üzem élére állították igazgatónak. Ennek már hetedik éve. Köz­ben elvégezte a Vörös Akadé­miát és az öthónapos pártisko­lát. Az üzem eredményei, kitün­tetései szépen beszélnek arról, milyen hozzáértő, kommunista igazgató Krizsán Ferenc elvtárs De ő meg sem említi a saját érdemeit. Ő csak úgy dolgozott és dolgozik, ahogy egy munkás- ből lett igazgatónak kötelessége dolgozni. Szerényen, tisztán, be­­csületesen. Szilárd meggyőző­dése, hogy a pártszervezetnek, a párt által vezetett és lelkesített dolgozóknak köszönheti terme­lési sikereit az üzem. Boldog, mert látja, hogy a pártszervezet­nek tekintélye van, szeretik a munkások. Ez a Jutaáru­gyár eredményeinek a titka. Most a városi pártértekezletre készülődik Krizsán elvtárs.­­Az SZKP XX. kongresszusának ha­tározatából a többi között azt a tanulságot is levonta: nálunk is minden erővel tovább kell mélyíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A pártérte­­kezleten azt is hangsúlyozni akarja felszólalásában, hogy az­ újjáválasztott pártbizottság tag­jai még nagyobb gondott for­dítsanak ideológiai képzésükre és tántoríthatatlanul harcoljanak a Központi Vezetőség határoza­tainak végrehajtásáért. Ez rend­kívül szükséges ahhoz, hogy a dolgozó tömegek kövessék pár­tunkat és legyűrjünk minden akadályt. A párt nevelte Krizsán elvtársat harcos, megveszteget­hetetlen, művelt kommunista vezetővé. Osztályának, a szocia­lizmus ügyének szentelte életét. A legnagyobb öröm számára, hogy üzeme mindig példásan teljesíti a terveket. Olyan em­ber, akire mindig számíthat a párt, a munkásosztály; Idejében fel kell készülni a belvizek levezetésére Hazánkban a két-három év óta csapadékosabbra fordult időjárás következtében a ta­lajvíz szintje általában emel­kedett, és helyerrkint elérte az 1940. évi magasságot, az utóbbi évtizedek legmaga­sabb talajvízszintjét. Az idén lehullott nagymennyiségű hó olvadása növelheti a talajvíz által elöntött területek nagy­ságát, különösen a mélyebb fekvésű vidékeken, így az Alföld déli részén, Csongrád és Bács-Ki­skun megyékben, Dunántúlon a Sárrét, a Ka­pos és a Sió vidékén. Vízügyi szerveink az évek hosszú tapasztalatai alapján felkészültek a veszély elleni védekezésre. A belvizek mielőbbi leve­zetésében vízügyi szervein­ken kívül jelentős feladatok hárulnak a megyei, járási, községi tanácsokra, az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek vezetőire. Valamennyi község terüle­tén már most — a tényle­ges olvadás megindulása előtt — számba kell venni a mélyfekvésű területeket és gondoskodni kell a leve­­zetőárkok tisztításáról. A hidak­, az áteresztők kör­nyékéről el kell távolítani a víz folyását akadályozó je­get, növényzetet. Mihelyt az idő enyhülése lehetővé te­szi, hozzá kel­l fogni további ideiglenes jellegű, kisebb le­vezető árkok építéséhez­­ azo­kon a mélyfekvésű területe­ken, ahol a meglévő árokhá­­lózat útján nem biztosítható a belvizek lefolyása a gyűj­tőcsatornákba. E munkák során feltétle­nül szükséges, hogy a víz­ügyi szervek szakemberei­nek véleményét, útmuta­tásait figyelembe vegyék, mert egy-egy víz alatt levő nagyobb terület váratlan bekapcsolása a gyűjtőcsa­tornába elöntéssel veszé­lyeztethet más területeket. A helyi vizek levezetéséhez a vízügyi igazgatóságok a szükséges műszaki támoga­tást kötelesek megadni. A Szovjetunióban az atomfi­zika, a rádiókémia, az automa­­tika, a távvezérlés, az elektroni­ka, valamint a tudomány és technika más ágai fejlesztésé­ben elért sikerek lehetővé tet­ték, hogy széleskörűen megin­duljanak az atomenergia békés célokra való felhasználásával kapcsolatos munkálatok. Mind­ez lehetővé teszi, hogy a hato­dik ötéves tervben még jobban kiszélesítsék az atomenergia fel­­használását békés célokra. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvtervezete előírja, hogy 1956—1960-ban 2-2,5 millió ki­lowatt együttes kapacitású atom­erőműveket kell építeni. Meg kell kezdeni a közlekedési cé­lokat szolgáló atom­erőgépek létrehozására irányuló munkála­tokat Megépül az atom-motoros jégtörő-hajó. A szovjet tudósok és hajóter­vezők már kidolgozták az ark­­tiszi hajózásra szánt jégtörőhajó technikai tervezetét Új típusú hajó lesz ez, amely lehetővé te­szi a hajózási idény meghosszab­bítását az északi tengereken. A közönséges jégtörőhajó víz­kiszorításának 30 százalékát több ezer tonnára rugó fűtő­anyagkészlet foglalja el. A szov­jet északi-sarki flotta jégtörő­hajóin például a fű­tőanyagkész­let hajónkint 3000 tonna. A napi fűtőanyagfogyasztás vi­szont meghaladja a 100 tonnát, így­­lehát a jégtörőhajóknak nincs lehetőségük arra, hogy a pallóktól messzire távozzanak Az atom-motoros jégtörőhajón az „üzemanyagfogyasztó grammokban mérhető. Ezért az ilyen jégtörőhajó működési kör­zete gyakorlatilag nem korláto­zott. A tervezőknek módjuk nyílik arra, hogy a hajó vízkiszorítá­­sának azt a részét, amelyet a régi jégtörőhajóknál a fűtő­anyag-tárolásra használtak­ fel, most az érőberendezés kapacitá­sának növelésére és a hajótest tartósságának fokozására for­dítsák. Az ilyen jégtörőhajó ké­pes utat törni a nehéz északi sarki jégmezőkön, amelyek a mai jégtörőhajók számára átha­­tolhatatlanok. Az ííj jégtörőhajó fő hajtómű­veinek teljesítőképessége 44.000 lóerő, vízkiszorítása pedig 16.000 tonna lesz. A fedélzeten annyi készletet lehet felhalmozni, hogy a hajónak egy évig sem kell be­térnie kikötőbe. A jégtörőhajón a személyzet termékeny munkájához, műve­lődéséhez, szórakozásához és pihenéséhez minden feltételt biztosítanak. Az atomberende­zést távvezérléssel irányítják. Az automatika és a távvezérlés lényegesen megkönnyíti a le­génység munkáját. A fűtőket felváltják a vezérlőasztalnál dol­gozó operatőrök. A jégtörőhajó alkalmas lesz az Északi-sark zord viszonyai közepette végzendő munkára. Ködben és havazásban, a sark­ éjszaka sötétjében kell majd­­ ltt törnie Korszerű navigációs és radar-műszerek biztosítják majd a veszélytelen hajózást és megbízható kapcsolatot terem­tenek a jégtörőt követő karaván valamennyi hajójával. A jég­­felderítés érdekében a jégtörő­­hajó fedélzetén két helikoptert helyeznek el. A hajó irányítását a lehető legteljesebb mértékben önműködővé teszik. Az egyik szovjet hajógyárban már folynak az előkészületek az atomberendezéssel felszerelt el­ső jégtörőhajó építésére. Képünk az atom-motoros jégtörőhajó modelljét mutatja be, ATOM-MOTOROS JÉGTÖRŐ-HA3Ó

Next