Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-22 / 70. szám
Csütörtök, 1956. március 22. Szegeden vendégszerepel a Moldvai Népi Táncegyüttes A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából Szegedre is ellátogat a hazánkban nagy sikerrel szereplő Moldvai Szocialista Köztársaság népi táncegyüttese. Az évről évre megismétlődő barátsági hónapok kiemekedő eseménye a kitűnő szovjet népiegyüttesek szereplése. Gondoljunk csak a Mojszejev-együttesre, vagy a Pjatnyickij-kórusra. A Moldvai Népi Táncegyüttes március 29-én, csütörtökön este 8 órakor lép a szegedi közönség elé a Nemzeti Színházban. Az ünnepi est műsorában zenekari számok, szólótáncok, tánc-jelenetek, nemzeti és szatirikus táncok szerepelnek. Az együttes művészeti vezetője S. Aranov. A Moldvai Népi Táncegyüttes bemutatkozása elé nagy érdeklődéssel tekint városunk lakossága, s máris nagyszámú jegyigénylés érkezett különböző üzemekből és szervezetektől az Országos Filharmónia helyi kirendeltségéhez. 3 A Minisztertanács fontos határozatokat hozott az árvízkárok helyreállításáról A Minisztertanács március 21-i ülésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Megállapította a Minisztertanács, hogy a dunai árvíz elleni küzdelemben és az elöntött területeken végzett mentési munkálatokban kiemelkedően hősies munkát végeztek a néphadsereg katonái, s velük együtt becsülettel helytálltak a belügyi szervek, a közlekedési és építőipari dolgozók, valamint a vízügyi szervek, fizikai és műszaki dolgozói. Mellettük a helyi tanácsok és a helyi lakosság is derekasan és eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szőkébb területre korlátozni. A Duna egymillió holdnyi árteréből a minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130.000 kat. holdat öntött el és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszélyeztetett dimnavecsei szakaszt. A Minisztertanács — figyelembe véve, hogy a Duna szintje az utóbbi napokban nagy mértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezetését, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését, s egyidejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. A Minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érintett lakosságot és a társadalmi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz visszavonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállításának és a vizek levezetésének a munkáját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvédelmi töltéseket a lehető leggyorsabban helyre kell állítani, nehogy az ártéri területek védtelenek legyenek esetleges zöldárral szemben. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az árvíz sújtotta területeken a károkat legkésőbb 1956 végére helyre kell állítani és ennek érdekében fontos határozatokat hozott a mezőgazdasági termelés megindítása, az árvíz okozta épületkárok helyreállítása és az árvízkárosultak részére biztosítandó kedvezmények tekintetében. A Minisztertanács a tavaszi szántásvetés sürgős elkezdése érdekében utasította az illetékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat haladéktalanul szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság részére nagyobb károsodás esetén ingyen, kisebb károsodás esetén pedig egyéves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munkák elvégzésére a Minisztertanács 25,000000 forint hitelt bocsátott a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. A gabonavetések fejtrágyázására pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kapnak A vetőmagszükséglet ellátására a központi készletből 710 vagon vetőmag kiadását engedélyezte a Minisztertanács, amiből a termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi minisztert, hogy az árvíz sújtotta lakosság állatállománya részére 350 vagon szálas- és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendelkező termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kapják. Az árvíz által megrongált, vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyújtását, hosszúlejáratú hitel és pénzsegély folyósítását határozta el a Minisztertanács. Az árvízkárosultak az építőanyagok költségei mellett az építkezésen dolgozó szakmunkások munkadíjára is hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújtható kölcsön mértékét, az ingyenes segély és a hosszúlejáratú bankhitel arányát — a károsultak anyagi helyzetének és a rendelkezésre álló saját építőanyagának figyelembe vételével — műszaki felmérés alapján a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága határozza meg. Kimondotta a Minisztertanács, hogy" az újjáépített házakat általában téglából kell építeni és az alapozáshoz főként követ kell használni. Szükség esetén vályogból történő építkezéseknél is kellő magasságú kő-, vagy téglalábazatot kell építeni. Az árvíz sújtotta lakosság adó- és beadási kötelezettségeivel, valamint biztosítási díjtartozásaival kapcsolatban elhatározta a Minisztertanács, hogy a 100 százalékos kárt szenvedett lakosság 1956. évi adóját és biztosítási díjtartozását törölni, a részleges kárt szenvedettek adóját és biztosítási díját pedig — a kár mértéke szerint — mérsékelni kell. Az adókedvezmény iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bizottság állapítja meg az adókedvezmény mértékét. Elhatározta a Minisztertanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, károsodásuk mértékéhez képest, beadási kedvezményben kell részesíteni, s kötelezte a begyűjtési minisztert, hogy a nyújtandó kedvezmény mértékére sürgősen tegyen javaslatot. A Minisztertanács lehetővé kívánja tenni, hogy az állami vállalatok és költségvetési szervek pénzösszegeket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállításának fedezetére, ezért engedélyezte, hogy az állami vállalatok a megtervezett önköltséghez képest elérendő további önköltségcsökkentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, dologi és adminisztrációs kiadásaik megtakarításaiból meghatározott összegű felajánlásokat tegyenek az árvízkárosultak javára. A Minisztertanács felhívja az árvíz sújtotta területek lakosságát és a társadalmi szerveket, hogy a helyreállítási munkában és a mezőgazdasági munkákban ugyanolyan odaadással és erőfeszítéssel vegyék ki részüket, mint ahogy az árvíz elleni védekezés idején dolgoztak, hogy az országunkat ért súlyos és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhassuk. Népszerű operett- és vidám műsor a Rókusi Művelődési Otthonban az árvízkárosultak javára Rendkívül változatosnak és hangulatosnak ígérkezik az a műsor, amelyet a II. kerületi tanáccsal közösen rendez a Rókusi Művelődési Otthon az árvízkárosultak javára. A szegedi Nemzeti Színház legkitűnőbb művészei közül többen is vállalták — amint már hírt adtunk róla —, hogy díjmentesen lépnek föl a műsorban. Ezzel segítik elő, hogy minél nagyobb bevételt fordíthassanak az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére. Balogh Rózsa, Décsy Györgyi, Karácsonyi Magda, Benkő Béla, Káldor Jenő, Kovács Gyula, Mucsi Sándor, a szegedi Nemzeti Színház művészei népszerű operettekből, tréfás jelenetekből állítanak össze vidám műsort. Zongorán kísér Szalatsy István, a szegedi Nemzeti Színház karnagya. Konferál: Semjén Péter. Az előadás vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Rókusi Művelődési Otthonban. Jegyek már kaphatók a városi tanács népművelési osztályán és a Rókusi Művelődési Otthon gondnokánál naponta délelőtt 9 órától délután 4 óráig. A munkáshagyományokat gyűjtik a szegedi múzeum kutatói A szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatói a falusi szokások gyűjtésén kívül néhány év óta rendszeresen foglalkoznak a megye munkáshagyományainak feltárásával. Már eddig is számos érdekes régi dalra leltek még a szabadságharc előtti időkből. Ebben az időben kezdték meg működésüket az első Csongrád megyei gyárak. A felkutatott írásbeli dokumentumok szerint a századfordulótól gyorsan fejlődött a megyében a munkásmozgalom, nőtt a munkásotthonok, olvasókörök és az ezekben levő kisebb könyvtárak száma. Fél évszázaddal ezelőtt már színjátszó csoportjukat is megalakították a szegedi üzemi dolgozók. Nagy Dezső muzeológus tanulmányaiban összegezte a szegedi munkásszínpad és munkás dalkör történetét. Most elkészült újabb művében a munkások régi szokásaiból ír le néhányat. Ismerteti a céhbeliek mulatságait, a segédavatást, valamint az építőmunkások ma is élő ‘régi szokásának, a zöldgallyazásnak eredetét. A szegedi képzőművészek március 23-án, pénteken 4 órakor vitát rendeznek a Tábor utcai kollektív műteremben, ahol megbeszélik a ,,Délmagyarország” március 2-i számában megjelent „A szegedi üzemek hívják, válják festőinket, szobrászainkat” című cikket. Ankét Szegeden a Szakadék' című filmről Az ankéton részt vesz Darvas József népművelési miniszter Az Orvostudományi Egyetem DISZ-végrehajtó bizottsága március 22-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a Központi Egyetem aulájában ankétot rendez a Szakadék című új magyar filmről. Az ankéton részt vesz Darvas József Kossuth-díjas író, népművelési miniszter, a nagysikerű film írója is. A rendkívül tanulságosnak ígérkező filmankétra a rendezőség ezúton is szeretettel meghívja az érdeklődő szegedi üzemi dolgozókat, pedagógusokat, művészeket, valamint a dolgozó és tanuló ifjúságot. Nagy sikerrel szerepelt Szegeden a Néphadsereg Művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese kedden este a Gorkij Művelődési Otthonban jutalomműsort adott a szegedi üzemek dolgozóinak. Az együttes nagy tetszéssel fogadott műsorában főleg preklasszikus és mai kórusművek szerepeltek. Közreműködött Hegyi Géza zongoraművész. Vezényelt Vass Lajos őrnagy és Maklári József százados. A Néphadsereg Művészegyüttese nagysikerű vasárnapi és keddi vendégszereplése után szerda reggel elutazott Szegedről, — Százezer forint részesedést osztanak szét a Szegedi Női Szabó KSZ dolgozói között a péntek este tartandó évzáró közgyűlésen a Hungária rózsaszín termében. Párthír Felhívjuk az instruktor elvtársak figyelmét, hogy 1956. március 22-én fél 4 órakor a Pártoktatók Házában rendkívüli instruktori értekezletet tartunk, melyre kérjük az instruktor elvtársak feltétlen megjelenését. Párt- és tömegszervezetek osztálya. DELM!!üYIRORSZfÍ$ A közösség ereje kohács-szigetén a Duna 11 jeges árja házakat döntött össze, emberi életeket veszélyeztetett, nehezen megszerzett bútorokat sodort magával. S másutt is, ahol kiöntött a Duna, a víz, a jég nem ismert kíméletet. Fákat csavart ki tövestül, épületeket döntött romba, családokat tett hontalanná... A mi féltett városunkban zavartalanul folyik az élet. Nincsenek az utcasarkokon menekülteket irányítók, nem vonulnak ásókkal, lapátokkal, csákányokkal felfegyverzett munkások a Tisza gátjai felé, a meleg szobában nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Szívünk, lelkünk, gondolatunk azonban ott van az árvíz sújtotta emberek közöt Igen, ebben a keserves helyzetben meleg, emberi megnyugtató érzések tolulnak a szomorúság felé: a bajbajutottak nincsenek egyedül! Negyvenötezer magyar hazafi tolong, izzad, fárad nappalokon, éjszakákon át a dunai gátakon, hogy mentse a menthetőt. Az egész ország megmozdult, hogy letörölje a kibukkanó könnyeket és bizakodó mosolyt fakasszon az árvízkárosultak megviselt arcára. Hazánkban ilyen dunai 1 * árvíz még nem volt, s ebben a nagy veszélyben milyen hatalmas tetteket szült a közösség ereje! Az 1954-es dunai árvíznél a mostani pusztítás sokkal súlyosabb. Akkor az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság megállapította, hogy a lakóházak megrongálódása következtében kár mintegy 78 millió forint volt. A lakóházak helyreállításához a kormány 10 millió forint segélyt és 10 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt bocsátott Győr-Sopron megye rendelkezésére. Később összesen 40 millió forint állt az árvíz sújtotta lakók rendelkezésére. A kormánybizottság a társadalmi gyűjtésből befolyt összegből — amint 1954. augusztus 24-én a kormánybizottság tájékoztatta az ország lakosságát — mintegy 3 millió forintot utalt ki építőanyagokra, takarmány-ellátásra és további több millió forintokat kaptak a szegedi dolgozók segítése nyomán is a két év előtti árvízkárosultak. Most is a párt és a kormány az árvízveszély első perceitől kezdve minden segítséget megadott az ár elleni védekezéshez. Az eddigi nagy anyagi erőfeszítéseken felül 25 millió forint gyorssegélyt utalt ki a természet, csapás által sújtott lakosság megsegítésére. A párt felhívására összefogtak nemzetünk hazafias erői és egy emberként küldik üzenetüket a bajbajutottaknak. ..Mellettetek vagyunk, ne csüggedjetek! Közösen ezt a nagy csapást is kiheverjük, segítünk!” Az újszegedi Haladás Tsz kőműves brigádja elhatározta: az árvíz sújtotta vidéken egy osztag házát felépíti. S amíg ott lesznek, saját maguk gondoskodnak élelmezésükről is. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozói fizetésük öt százalékát juttatják az árvízkárosultak megsegítésére. A Szegedi Konzervgyár dolgozói az április 4. tiszteletére kezdődött ünnepi műszak első napjának egész keresetét felajánlották az árvíz sújtotta lakók számára. A szegedi termelőszövetkezetek több mázsa gabonát küldtek Baja térségébe. A Falemezgyár munkásai március 25-én árvízműszakot tartanak, s napi keresetüket elküldik az árvízkárosultaknak. A ,,Délmagyarország” szerkesztőségéhez egymás után érkeznek városnk üzemeiből, termelőszövetkezetekből, családoktól bejelentések, amelyekben közlik, hogy egy-egy gyermekgondozását elvállalják arra az időre, amíg a szülők otthonát rendbehozzák. A Táncsics Tsz tagjai túlteljesítik eredeti termelési tervüket, hogy a Duna menti árvíz sújtotta területek helyett is adjanak gabonát, élelmiszert a hazának. Ez a kezdeményezés példa legyen minden tsz és dolgozó paraszt előtt! A közösségnek, az összesfogásnak olyan ereje van, amely a legnagyobb bajt is képes maga alá gyűrni, a romok fölött életet tud teremteni. Szeged dolgozó népének nagyszerű megnyilvánulása kifejezi azt, hogy városunk lakói is méltó módon akarnak hozzájárulni az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítéséhez. Az országos és a megyei felhívás, a városi pártbizottság kezdeményezte területi gyűjtés nyomán legyen még erősebb a segíteni akarás Szegeden, fejeződjék ki benne a mindent legyőző erő, a közösség ereje. Újítási ankét az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Tegnap délután az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat legjobb újítói ankétra jöttek össze, s megtárgyalták az eddig elért eredményeket és a hiányosságokat. Sugár Miklós elvtárs, főmérnök bevezetőjében elmondotta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége levele óta az Újszegedi Kender-Lenszövőben is megsokszorozódott az újítások száma. Ezután ismertette az újítók előtt álló feladatokat, melyekkel nagyban elősegíthetik a termelékenység emelését. A hozzászólók közül Bódi László esztergályos elmondotta, hogy az erőtelepen 1955-ben 16 újítást adtak be, 1956 január óta pedig már 43-at. Hibaként említette meg, hogy régebben «ráültek» az újításokra, azokat nemegyszer véleményezés nélkül hagyták. Javasolta, hogy az üzem rendszeresítse a tapasztalatcserét. Kiss József eltárs, az előkészítő vezetője rámutatott arra, hogy az újítások száma emelkedne, ha látnák az üzem dolgozói más textilüzemek újításait. Javasolta ezért, hogy az üzem az elkészített újításokat vegye kisfilmre és azokat küldje el más textilüzemekbe, hogy ott is megvalósíthassák azokat. Az újítási ankéton résztvevő legtöbbje versenyre hívta egymást, s vállalták, hogy a következő negyedévben a szakirodalom felhasználásával még több értékes újítást adnak be. Ezután került sor a legjobb újítók megjutalmazására. Pongrácz István elvtárs, a vállalat igazgatója a legjobb újítók között 150— 300 forintig terjedő pénzjutalmat osztott ki. Az ankét befejezése után az újítók még hosszabb ideig együtt maradtak, közösen megtárgyalták a műszaki vezetőkkel, milyen javaslatokat tesznek a technika továbbfejlesztésére, a termelékenység növelésére. Harminc árvízkárosult gyermeket fogad vendégül a tanítónőképző A Keméndy Nándornú Tanítónőképző nevelőtestülete és tanuló ifjúsága sajtóbeszámolókon és osztályfőnöki órákon foglalkozott a súlyos természeti csapással, a dunai árvízzel, mely több ezer ember, közöttük sok-sok fiatal nyugodt életét és munkáját zavarta meg. Először a gyakorló iskolás kispajtások kezdték meg az árvízsújtottakért segítő felajánlásaikat és elmondták, hogy most is örömmel fogadják vendégül az árvízsújtotta vidékek gyermekeit. Egyelőre 30 árvízkárosult gyermeket fogad vendégül a tanítónőképző és gyakorlóiskolája. Emellett megindult a pénzgyűjtés is, melynek eredményeként az úttörők 398 forintot, a képzős tanulók 680 forintot gyűjtöttek eddig össze. Az iskola nevelőtestülete 1022 forintot adományozott az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére. HÍREK — A Csongrád megyei Képzőművészeti Munkacsoport rendezésében ma este 8 órakor nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum képtárában (Horváth Mihály u. 5.) Balázs G. Árpád neves szegedi festőművész grafikai kiállítása. A kiállítás felöleli a művész legkiválóbb alkotásait. Megnyitó beszédet mond Vincze Antal VB-elnökhelyettes. A Közgazdasági Technikum statisztikai tagozata március 23-án, pénteken délelőtt 12 órakor névadó ünnepséget rendez a technikum épületében. A technikumot Körössy Józsefről nevezik el, aki a századforduló idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, s jelentős munkásságával közmegbecsülést vívott kamarának. — Rédei László kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Szegedi Egyetem tanára emlékezik meg a kiváló orosz matematikusról, Lobacsevszkijről halálának 100. évfordulója alkalmából a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szegedi klubjában (Horváth u. 3. II.) ma, csütörtökön este 7 órakor.