Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

Vfife mmmi w ^­w A­Z MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG­AIN­AK LAPJA XII. évfolyam, 79. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. április 1. -■ ■ •• Ünnnep előtt Néhány nap választ el bennünket felszabadulá­sunk­ 11. évfordulójától, április 4-től. A dolgozók most is kiemelkedő munkateljesítményekkel köszöntik fel­­szabadulásunk ünnepét. Százan és százan kapcsolód­tak be a munkaversenybe, százan és százan vállalták a tsz-tagok közül, hogy a későre húzódó tél miatt még ünnepnap is dolgoznak ez évi kenyerünk biztosításáért. Az üzemek dolgozói a tél okozta lemaradás behozá­sára, a negyedév határidőre való teljesítésére ünnepi műszakokat kezdeményeztek. E műszakok eredményei máris mutatkoznak. Több üzem, köztük a Ruhagyár, a Mérleggyár Szegedi Vasöntödéje a negyedév utolsó napja előtt teljesítette tervét. De mást is mutatnak az ünnepi műszakok ered­ményei. A számadatok arról tanúskodnak, hogy meg­­növekedett a dolgozók tettrekészsége az SZKP XX. kongresszusa után. Rákosi elvtárs a Központi Vezető­ség legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy dolgozó né­pünk életszínvonalának eddigi alakulásával nem va­gyunk és nem lehetünk megelégedve. Második ötéves tervünk első évében 800 millió forintot kell a dolgozók béremelésére fordítani. Rákosi elvtárs beszélt a rövi­­debb munkaidő bevezetéséről is, s elmondotta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha gyorsabban haladunk előre az új, a fejlett technika alkalmazásával, a termelé­kenység növelésével. Megértették az üzemek dolgozói, hogy a reálbérek csökkentése nélkül csak akkor lehet rátérnünk a rövidebb munkanapok bevezetésére, ha kitűzött terveinket maradék nélkül megvalósítjuk, s mindannyian a termelékenység növeléséért dolgozunk. A XX. kongresszuson elhangzott felszólalásokból erőt merítve, a dolgozók egyre­ tisztábban látják fejlő­désünk útját. Nem véletlen, hogy f t !v­a bámulásunk 11. évfordulója előtti napokban az Újs’tech Kender-Len­szövő Vállalat, avagy a Szegedi Jutaárugyár dolgozói számos olyan újítást, ésszerűsítést javasoltak, melyek mind a technika fejlesztését, a termelékenység növe­lését eredményezik. Merészen alkalmazzák az eddig is­meretlen eljárások bevezetését, s ma már több üzem­ben egyes műveletek egyszerűsítésével, avagy elhagyá­sával biztosítják a­­ termelékenység rohamos emelését. Mindezek mellett nemes vetélkedés indult meg Szeged üzemei között a Csongrád megyei Párt-végre­hajtó bizottság vándorzászlajáért, melyet jelenleg a Sze­gedi Ruhagyár dolgozói őriznek. Ma még valamennyi szegedi üzem esélyes a vándorzászló elnyerésére. A Szegedi Konzervgyár dolgozói egyöntetűen megfogad­ták: elhódítják a vándorzászlót. A Ruhagyárban a terv teljesítése mellett már gondoltak a következő negyed­évre is, s a fiatalok tettrekészsége ismételten verseny­­kihívásban nyilvánult meg. Az SZKP XX. kongres­­­szusának tanulmányozásával egyre többen megértik, hogy a felajánlásokat teljesíteni kell. Tudják a fiata­lok, idősek egyaránt, hogy a gyár egésze előtt felelnek vállalásaik teljesítéséért. Ugyanekkor elvárják, hogy a gazdasági vezetők ne csak a gyártás technikájával és szervezésével foglalkozzanak, hanem a szocialista mun­­k­aversennyel, s az emberekkel is. Több gazdasági vezető ezt már megértette, s az április 4-én kiosztásra kerülő jutalmazások során az igazgatói célprémiumból már számos olyan dolgozó kap jutalmat, akik eddig a munkaversenyek sok he­lyen formális volta miatt nem jöhettek számításba. A célprémiumok kitűzésekor a vállalat vezetői elhatároz­ták: azokat is jutalmazzuk, akik a legtöbbet fejlődtek. Mindezek ellenére azt kell még megállapítanunk, hogy még mindig nem eléggé jól jutalmazzák üzemeinkben a versenyben elért eredményeket. Hazánk felszabadulásának tiszteletére indított ver­seny során több helyen túlteljesítették a dolgozók a vállalt önköltségcsökkentési és anyagtakarékossági terveket. Több helyen az üzem vezetőinek módosítani kellett a vállalásokat. Mindez azt jelenti, hogy a mun­kások nem élhetett kezekkel, hanem kemény és becsü­letes munkával akarják elérni a reálbérek csökkentése nélküli rövidebb munkaidő bevezetését. Az önköltségi tervek túlteljesítésével pedig ahhoz segíti a vállalatok vezetőit, hogy még többet törődjenek a dolgozókkal. Módot és lehetőséget biztosított kormányunk arra, hogy a vállalatok az önköltségcsökkentés forint­értékének megfelelő hitelt vegyenek fel, s ezt a dolgozók jogos igényeinek kielégítésére fordítsák. Az SZKP XX. kongresszusa, s pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata mindannyiunk előtt megrajzolja, merre kell haladnunk, milyen lesz a hol­napunk. És hogy jók ezek, azt mi sem bizonyítja leg­jobban, mint a dolgozók tettrekészsége, a dolgozók egyöntetű véleménye: akarjuk. Ma nyílik meg a pártszervezetek faliújság kiállítása A szegedi pártértekezlet tiszteletére rendezett faliúj­ság-kiállítás ma délelőtt 10 órakor nyílik meg az MSZT székházban, az írócsoport helyiségében. A kiállítást — amely április 1-től 14-ig lesz nyitva — Simon Béla elv­­társ, a Szegedi Városi Párt- végrehajtó bizottság agit.­­prop. osztályának vezetője nyitja meg. A kiállítás nagyon érdekes és tanulságos, bizonyára nagyon sokan meglátogatják két hét alatt. I­ Csongrád megyei Miami Erdőgazdaság az árvízkárosultak árt Közel húszezer forintot utal­tunk már át az árvíz pusztította dunamenti községek lakóinak. A Csongrád megyei Állami Er­dőgazdaság dolgozói ipari fa ter­melési tervüket túlteljesítették, ennek nyomán lehetőségünk volt arra, hogy 120 köbméter épület­­fát szállítottunk az árvízkárosul­tak épületeinek rendbehozatalára. Ezzel körülbelül 50 családi­ ház épületanyag igényét egészítjük ki. Az árvízkárosultak segítésére az elmúlt vasárnap műszakot tartottunk és 64 köbméter fe­­nyőrúdfát vasúti kocsiba berak­va el is indítottunk a Duna-men­­tére. A további mennyiséget most szállítjuk el. A bajbajutot­tak megsegítésében szép példát mutattak az erdőgazdaságunk­hoz tartozó motorfűrész­gép-­ kezelői szakiskola hallgatói: há­romnapos fatermelési műszakot vállaltak. Ezalatt 250 köbméter faanyagot termeltek ki. Erdészeteink közül az ásott­­halmi erdészet dolgozói 8200 forintot adtak­ az árvízkárosultak megsegítésére. Itt Sebők Pál és Rácz József havi fizetésük­ 16 százalékát ajánlották fel. Az ár­vízk­á­­­ros ált­al­ megsegítésére ren­dezett műszakokban erdőgazda­ságunk, a rossz időjárás ellené­re, egyes ágazataiban túlteljesí­tette tervét az április 4. tisztele­tére folyó versenyben. Boda József Pedagógus újító kiállítás nyílik a Tanulónőképzőben Nagy sürgés-forgás van a Tanítónőképző egyik emeleti folyosóján. Az utolsó simításo­kat végzik az Országos Peda­gógus Újító Kiállítás rende­zési munkálatain. A kiállítást április 3-án nyitják meg. Sze­ged és környéke több száz pedagógusát az a megtisztel­tetés érte, hogy Budapest után nálunk mutatják be e rendkívül tanulságos kiállí­tás gazdag anyagát. Az­ általános iskola első osztálya betűtanításától kezd­ve a történelem, a fizika, a biológia alapvető fogalmai­nak minél alaposabb elsajátí­tására látjuk itt a legsikere­sebb módszereket. Különféle formájú és színű kivágott és írott betűk, szemléltető ké­pek mutatják be a nyelvtani alapismeretek elsajátításának­ módszerét, majd történelmük fontosabb eseményeinek illu­sztrálását találjuk színes, képszerű kidolgozásban. A tetszetős kivitelű, játéknak is beillő, de mégis precíz gőz­gép, szélmotor és villamos­erőmű miniatűr konstruciói sorakoznak az asztalokon. Felnőtt létünkre is szívesen leülnénk az egyik asztalhoz és elkísérletezgetnénk, elbibe­­lődnénk a kis modellekkel. A bemutatott módszerek és esz­közök nagymértékben segítik majd a politechnikai oktatás elmélyítését iskoláinkban. Az utóbbi két esztendő munkájának eredm­­ényeit lát­juk itt. Hajdú-Szabolcs me­gye, Szeged, Eger és Pécs fő­iskolai, közép- és általános iskolai tanárai és diákjai nem keveset fáradoztak, kísérle­teztek ezekkel az eszközök­kel, míg bemutatásra kerül­hettek. A kiállítás előtt nemcsak azt várjuk Szeged és kör­nyéke pedagógusaitól, hogy minél nagyobb számban meg­nézzék és alkalmazzák ezeket a módszereket, hanem azt is, hogy minél többen tegyék meg észrevételeiket az egyes bemutatott tárgyakról. Sze­retnénk minél több jó peda­gógust bevonni ebbe a moz­galomba, hogy iskolai okta­tásunk ügyét előbbre vigyük. Biztosak vagyunk abban, hogy a kiállítást nemcsak a szegediek, de a környékbeli pedagógusok is nagy számban meglátogatják, hogy merít­senek a bemutatott gazdag tapasztalatokból. Palik István a Tanítónőképző tanára Lobogózzuk fel házainkat! Három nap múlva ün­nepeljük hazánk felsza­badulásának 11. évfor­dulóját. Legnagyobb nemzeti ünnepünk alkal­mából díszítsük fel há­zainkat, hogy ezzel is kifejezzük a hős szovjet nép iránti tiszteletünk­­ket, szeretetünket. Vá­rosunk lakói vörös,nem­zetiszínű zászlókkal, a házaknál található zöld díszekkel tegyé­k ünne­pélyessé házaik elejét. A szegedi vállalatok, gyá­rak, intézmények hom­lokzataik díszítésével fe­jezzék ki a felszabadu­lás örök emlékét: ápri­lis 4-ét tegyük külsősé­gekben is drága hazánk legnagyobb ünnepévé. SZEGED VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Ma kezdődik a tisztasági hónap A hosszú tél még alig múlt el, egyes hókupacok nyomai még láthatók, de már itt a ta­vasz, s ideje, hogy városunk lakói tisztává, széppé varázsol­ják házuk táját. Sok szegedi család már nagytakarítást ren­dezett a lakásában, s most az a közös feladatunk, hogy az udvarunkról, a házak elejéről, az úttestekről eltakarítsuk a téli hónapok alatt felgyülem­lett szemetet. Mert akad váro­sunkban éppen elég tennivaló ahhoz, hogy Szegedet „tisz­tába“ rakjuk. Az áprilisi tisztasági hónap most már hagyománnyá vált és az­ évről évre megrendezen­dő tisztasági hónap a „Tiszta Szegedért“-mozgalom legfőbb elősegítője. A Kölcsey utcában már hosszú hónapok óta épí­tőanyagok tornyosodnak, a Sztálin körúton, a Lenin utcá­ban, s a belvárosban több he­­lyütt felbontva állnak az asz­falt-járdák. A házak udvará­ban szemétkupacok emelked­nek, a külvárosi árkok több helyen be vannak temetve szeméttel, salakkal. Tüntes­sük el ezeket a foltokat! A Köztisztasági Vállalat, a külön­böző vállalatok, intézmények kezdeményezőleg keressenek megoldást a nagyobb rend, a nagyobb tisztaság megvalósí­tására. A lakóházak előtt, ahol erre mód van, társadalmi mun­kában parkírozzunk, folyta**­suk tovább az utcák fásítását.­­A kerületekben a tisztasági hó­nap sikeréért járjanak elől jó példával a tanácstagok, a Ha­zafias Népfront-bizottság tag­jai: mozgósítsák a város la­kosságát arra, hogy mindenki tegyen valamit a tisztasági mozgalom minél nagyobb mér­­vű kibontakozásáért. A gyárakban is dolgozzanak ezért a munkások, az alkalma­­­zottak. Foglalkozzanak a tisz­taság szeretetével a szegedi iskolákban, óvodákban, hisz a mi városunk gyermekei is so­kat tudnak tenni a tisztaság­ért. Versenyezzenek az úttö­rők, ki tudja még szebbé va­rázsolni az iskolák, a lakóhá­zak környékét és jutalmazzák a legjobbakat. Hasonló ver­sengés alakuljon városunk ut­cáiban, a vállalatoknál, intéz­ményeknél, a tsz-ekben. A II. kerületi Tanács *■* amely őrzi a tisztasági ver­­seny legjobbját illető vándor­­zászlót — ismét versenyre hív­ta az áprilisi tisztasági hónap alkalmából a kerületi tanácso­kat. A Városi Tanács egészség­­ügyi osztálya rendszeresen el­lenőrzi a hónap folyamán hol, mit tesznek a verseny során: tisztasággal köszöntsük a ta­vaszt, tegyük széppé városun­kat! A szatymazi dolgozó parasztok tízezer forintot adtak össze az árvízkárosultak megsegítésére A szatymazi dolgozó parasztok eddig derekasan kivették részü­ket abból a munkából, mely a dunai árvíz által bajbajutott ár­vízkárosultak megsegítésére in­dult. Eddig már összesen tíz­ezer forint készpénzt adtak ös­­­sze. Ez az összeg számos pa­rasztcsalád súlyos kárán enyhít majd. Különösen kitűntek a gyűjtés­ben a Frank-testvérek, akik Szatymaz­­ 163. szám alatt lak­nak, s egyedül kétszáz forintot adtak. A 76 éves Szanka János, aki már régen munkaképtelen, megspórolt forintjaiból 40 forin­tot jegyzett. A gyűjtésben nem maradtak le a Szabadság Termelőszövet­kezet tagjai sem. Egy tehenet, három és fél mázsa kenyérga­bonát, két mázsa kukoricát és 250 forintot juttattak el az ár­vízkárosultak részére. Bujdosó Albert Gyurkovics Mária Szegeden vendégszerepel Az Országos Filharmónia április 2-án, hétfőn délután fél 6 és este fél 9 órai kez­dettel népszerű operett-estet rendez a szegedi Nemzeti Színházban. A műsoron töb­bek között közkedvelt Stra­uss, Lehár, Jacobi, Huszka, Kálmán, Dunajevszk­ij szá­mok szerepelnek. Az operett­est műsorában közreműkö­dik Gyurkovics Mária Kos­­suth-díjas kiváló művész, Szabó Mik­lós, valamint Mol­dovan Stefánia és Mucsi Sándor, a szegedi Nemzeti Színház művészei. A buda­pesti MÁV szimfonikusok ze­nekarát Kerekes János ve­zényli. Összekötő szöveget mond Gál György Sándor. Az Országos Filharmónia közli, hogy a hétfő délutáni és esti operett-estre a feb­ruár 20-i jegyek érvényesek. Jegyek korlátolt számban még kaphatók az Országos Filharmónia szegedi kiren­­deltségénél Túlteljesítettük negyedévi tervünket Az első negyedévi opera­tív termelési tervet a Sze­gedi Seprűgyár dolgozói már­cius 9-én teljesítették. A ne­gyedévi tervet március 28-ig 26,2 százalékra teljesítettük túl. Az újonnan megalakult DISZ-brigádok is segítették ezt. Az értékelés alapján a Törekvés-brigád a legjobb, de a többiek csupán egy-két tized százalékkal maradnak el. A minőségi munka to­vábbi javítása érdekében Szűcs S. Ferenc vállalta a gyengébbek segítését. CERNAY KÁROLY Növendék-hangverseny a Zeneiskolában Az Állami Zeneiskola hét­főn, április 2-án délután fél 6 órakor ünnepélyes növen­dék-hangversenyt rendez a magyar—szovjet barátság hónapjának keretében április 4-e emlékére. Ezen a hang­versenyen hozzák nyilvános­ságra a zeneiskolai Bartók­­emlékverseny eredményeit és sor kerül azoknak az emlék­lapoknak a kiosztására is, melyeket a versenyen jó eredményt elért növendékek jutalmul kaptak. A hangver­seny helye a Zenekonzerva­tórium nagyterme. Vendége­ket, érdeklődőket szívesen lát az iskola tanári kara. Tisztasági verseny kezdődött a szegedi termelőszövetkezetek között Az Egészségügyi Minisztérium nemrégen felhívással fordult a lakossághoz, az üzemek­ és a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy mindenütt rendezzenek tisztasági hónapot. Ez nemcsak egészség­védelmi szempontból, de nem­zetgazdasági érdekből is rendkí­vül fontos. Március 30-án, pénteken a szegedi termelőszövetkezetek el­nökei, pártvezetőségi tagjai, me­zőgazdászai, a Városi Tanács me­zőgazdasági osztályán közös értekezletet tartottak, amelyen megtárgyalták a tisztasági hó­nap megrendezésével kapcsola­tos feladataikat Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics Termelőszö­vetkezet elnöke már előzőleg odahaza a tagsággal megbeszélte a tisztasági hónappal kapcsola­tos teendőket, s az értekezleten tisztasági versenyre hívta­­ az összes szegedi termelőszövetke­zeteket, s külön párosversenyre hívta a Táncsics Tsz-szel egyéb­ként is termelési versenyben lé­vő Alkotmány Tsz tagságát. Az Alkotmány Tsz elnöke elfogadta a versenykihívást, s ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy a tisztasági verseny­ben az Alkotmány Tsz legyen az első. Valamennyi szegedi termelő­szövetkezet termelőszövetkezeti csoport kapcsolódjék be ebbe a versenybe. Szeged egyéni gazdáira szin­tén szép és nagy feladatok vár­nak e mozgalom sikerre vitelé­ben. Nagyon sok udvarban még mindig nagy mennyiségű trágya, s felhalmozott hulladék van. Minél előbb hordjuk ki ezeket a földekre. A versenyeredmények elbírá­lásánál nemcsak a nagyobb tisz­taság érdekében végzett munka jön számításba, hanem azok az eredmények is, melyeket szö­vetkezeteink, s az egyénileg dol­gozó parasztok a tavaszi vetési munkák gyors befejezésében el­érnek. A versenyt a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya is min­den eszközzel segíti. Az értéke­lésre április 25-én kerü­l sor. Az első helyezés odaítélésénél a bi­zottság figyelembe veszi az állat­tenyésztésben elért eredménye­ket is. Bartók István

Next