Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-06 / 158. szám

1 Péntek, 1956. július 6.3 Békegyűlés a KIOSZ-nál Békegyűlést tartott nem­rég a KIOSZ szegedi cso­portja. A Városi Békebizott­­ság képviseletében Oltvay Ferenc elvtárs tartott elő­adást. Az előadás után a kis­iparosok gyermekei és a­­z ipari tanulók szórakoztatták a megjelenteket. A fiatal mű­vészek több neves zeneszerző műveiből adtak elő. Kedves számaikért a KIOSZ helyi csoportja megvendégelte őket. A békegyűlés után a Kultúrcikk Hangszerboltja szórakoztatta még a vendé­geket. Új lemezbemutatót is tartottak. A fiatalok sokáig táncoltak a békegyűlés után. Lehotai Istvánná A műszaki konferencia előtt a Szegedi Textilművekben­ ­ A termelési értekezletek előtt rendszerint műszaki konferenciát tartanak a Sze­gedi Textilművekben. Ezen a konferencián részt vesznek a műszakiak, a pártbizottság néhány tagja és az üzemi bi­zottság is. A konferenciát az üzem főmérnöke, Nagy Sán­dor elvtárs tartja. Útbaigazí­­tásokat ad a következő hónap m­unkájához, ismerteti az el­múlt hónap eredményeit, be­szél a hiányosságokról, a mű­szaki intézkedési tervek tel­jesítéséről, az újabb rendel­kezésekről, — egyszóval mindarról, ami a következő hónap munkáját segíti. Egy füzet „szempont" A főmérnök, jelen esetben Nagy Sándor elvtárs, egy hó­napig készül a műszaki kon­ferenciára. Az üzem rendsze­res látogatása közben észre­vételeit feljegyzi, s még ak­kor is ismerteti azokat, ha közben intézkedés történt. A hétfői termelési értekezleten mintegy 15 műszaki és ter­melési problémát vet fel, köztük olyanokat is, melyek megvalósítása nagyon is idő­szerű. Egyik ilyen: a kártoló­kat a fedőlécekkel törlik le több helyt és így szaporodik az olajos hulladék. Ez a ke­vésbé értékes hulladék sza­porodás az üzemnek is, de maguknak a dolgozóknak is komoly károsodást jelent. A füzetben ott találjuk az Ipar­igazgatóság felhívását az olajoshulladék csökkentésére és azt is, hogy az ország leg­jobb üzeme ötezer forint ju­talmat kap. Számos javaslat hangzott már el a jutalom el­osztására, de minden bizon­­nyal megmaradnak amellett, hogy a legjobb műszak kap­ja ezt. Egy másik probléma: több gépen a fonó (flyer) szárnyakat rendetlenül rak­ják fel, emiatt nehezebb lesz a fonónők munkája. Az új prémium rendszer ismerteté­sére is kitér a füzet, de be­szél arról is, hogy a csévélő­ben áthelyezik a felvetőket Hosszú lenne felsorolni mind a tizenöt „szempontot“, me­lyek újabb 15 „alszempont­­tal“ egészülnek ki, s egy hó­nap tapasztalatait tükrözik vissza. Nyilvános vita Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a műszaki konferencia a nyilvános vita színhelyévé vált a Szegedi Textilművekben. A műszakok vezetői egymás munkáját bí­rálva elmondják javaslatai­kat is és személyre való te­kintet nélkül „kérdőre von­ják“ azokat a vezetőket, akik a hibákat okozták. Nem rit­ka, hogy a műszaki konfe­rencia vitája a tervezettnél tovább tart és számos javas­lat a megvitatás után elvetés­re kerül. Ilyenre már volt példa: egyes művezetők ja­vaslatát, mellyel egyetértet­tek ugyan a vállalat vezetői közül néhányan, alapos vita után helytelennek tartották és egy sokkal jobb javaslatot fogadtak el helyette. A mű­szaki konferenciákon szóba kerül az egész üzem élete, mondhatni, hogy tükörképet kap az üzemről az, aki része vesz rajta. Mégis távol marad a műszaki konferenciáról pél­dául az alapszervi párttitká­rok zöme, vagy az alapszer­vek vezetőségének tagjai, így nem csoda, hogy sok esetben csak a termelési érte­kezleteken szereznek tudo­mást egy-egy üzemrész, mű­szak feladatairól, nem isme­rik az egész üzem életét. Emiatt a pártértekezést csak a pártbizottság titkárának, Péter Szilveszter elvtársnak útmutatásai nyomán tudják gyakorolni. Ennek következ­ménye az is, hogy a termelé­si értekezleteken kevés a vi­ta, alig akad felszólaló, tehát nem az üzem parlamentje még egy-egy ilyen értekezlet. Az ellenőrzés A műszaki konferencián minden esetben ellenőrzik, hogyan hajtották végre a ko­rábbi konferencia határoza­tait. Sokszor megtörténik, hogy a határozat végrehajtá­sa körül is vita kerekedik. Még ezért is jó lenne, ha az alapszervezet vezetői részt­ vennének ezeken a konferen­ciákon, hisz így elmondhat­nák, mi oka volt annak, hogy az ő alapszervezetükhöz tar­tozó üzemrészekben elmaradt egy-egy határozat végrehajtá­sa. Ugyanekkor — a műszaki konferenciák előtt körülbelül egy héttel taggyűléseket tar­tanak — közvetlen az üzem vezetőinek mondhatnák el a taggyűlésen elhangzott javas­latokat, a felvetett hiányossá­gokat, a dolgozók jogos pa­naszait. Ez csak növelné az alapszervi titkárok tekinté­lyét, s már a termelési érte­kezleteken látnék a dolgo­zók, hogy a vezetőktől egé­szen az igazgatóig foglalkoz­nak a felvetett problémákkal. Ez csak bátorítaná őket, s igen sok hasznos javaslattal gazdagítanák a vállalat irá­nyító munkáját. A Szegedi Textilművek műszaki konferenciája sok­ban elüt a többi üzem műsza­ki konferenciáitól. Vannak benne jó, hasznos részek, s akadnak hibák is. Úgy gon­doljuk, helyes lenne, ha más üzemekből is részt vennének egy-egy ilyen műszaki konfe­rencián, hasznosítanák az ott szerzett tapasztalatokat. Ez elősegítené a műszaki konfe­renciáik színvonalának emelé­sét és nem utolsó sorban megjavulnának a termelési értekezletek, a bólogatás he­lyett aktív viták kerekedné­nek, s valóban az üzem par­lamentjeivé lennének. Ünnepség a dorozsmai óvodában A szokásos év végi óvodai ünnepségeket Dorozsmán­ a Temető utcai óvodában Du­dás Malvinka óvónő és a szü­lők segítségével rendezték meg. A kis apróságok kedves jelenetekkel, játékokkal, ver­sikékkel szórakoztatták szü­leiket és a megjelent vendé­geket. Nagy sikere volt a Csipkerózsika című mesejá­téknak. A szülők és a vendégek szűnni nem akaró tapssal kö­szönték meg az előadást a kis művészeknek. A műsor befejezése után a 6 évesek könnyes szemekkel búcsúztak az óvómóniktől, s átadták kedves ajándékaikat, a szebbnél-szebb virágokat. Az év végi ünnepség után megvendégelték a kis apró­ságokat, akik az izgalomtól kipirult arccal fogyasztották a finom süteményeket. Bálint Istvánné Megjelent­ az Új Idő Az Új Idő 27. számának ve­zércikke a nemzetközi kapcsola­tok perspektíváival folgalkozik. M. Nyesztyerov, a Szovjetunió kereskedelmi kamarája elnöksé­gének elnöke a Szovjetunió és a nyugati országok kereskedelmé­nek néhány kérdését elemzi. Oleg Bogdanov részletesen is­merteti a leszerelés kérdésével foglalkozó, minap megjelent an­gol fehér könyvet. René Frii­­haubh csehszlovák újságíró Csehszlovákia iparának a má­sodik ötéves tervben bekövet­kező fejlődéséről ír. D. Zaszlav­­szkij, a kitűnő tollú szovjet publicista az Amerikai Egye­sült Államok 180. függetlenségi napja alkalmával az amerikai kormánynak a mai kolonializ­­mussal kapcsolatos álláspontjá­hoz fűz tanulságos kommentáro­kat. Mihail Kremnyov az Egyesült Államokban és egész Latinamerikában nagy port fel­vert Galindez-ügyről tájékoztat­ja a lap olvasóit. Mihail Szaga­­tyeljan színes riportban szá­mol be a szovjet repülőnap ese­ményeiről. Otto Kuusinen, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja belgiumi élményeit ismer­teti. Közli az Új Idő Arkagyij Pervencevnek, az ismert szovjet írónak kínai utazásával kapcso­latos visszaemlékezéseit. Az e heti közgazdasági jegyzetek a francia atomenergia-ipar helyze­tével foglalkozik. Az emberek és események rovat Norodom Szi­­hanuk herceg és Szanzsij­ Bata mongol politikus életrajzi ada­tait ismerteti. A könyvismertetés rovatban Marina Amarova Geor­ges Soria „Gőg és felhő“ című színművével foglalkozik. hittem mm 1 cAz. eltűnt p.adoJt nyomában. p­anasz érkezett a szer­­­­kesztőségbe az Április 4. útról és Újszegedről. Ut­carendezés, Újszegeden pe­dig Liget-beli útépítés mi­att már hosszú hónapok, sőt évek óta eltávolították a régebben ott álló pado­kat. A városban, kertnélkü­li házakban élő embereik hol szívjanak friss levegőt, ha fáradta­k a messzi sétához? Sha a Ligetben a szaladgá­lástól elfáradnak a gyere­kek, hová ültesse le őket a mamájuk, aki szintén szí­vesen pihenne kicsit? Kérjük a város és köz­séggazdálkodási osztályt, állíttassa vissza az elvitt padokat mindkét helyre. A Ligetben az ideiglenesen felállított székek nagyon kevésnek bizonyulnak. Pa­dokat kérünk minél sűrűb­ben, nemcsak a Főfasor­ba, hanem a Liget többi részébe is. És nem jövőre, hanem most, sürgősen, mielőtt még elszaladna a nyár! = HIUEK= — Két szegedi orvos ki­tüntetése. Az elmúlt napok­ban Szabó Dénes kórházi fő­orvost a »Kiváló orvos­«, Be­­retzk Péter MÁV főorvost pedig »Érdemes orvos­« cím­mel tüntették ki. — Seribe világhírű vígjá­téka, az »Egy pohár víz«, amely a buda­pesti Madách Színházban nagy sikert ara­tott, Szegeden is bemutatásra kerül július 13-án, pénteken este fél 0-kor az újszegedi szabadtéri színpadon. Fősze­replők: Lázár Mária, Gábor Miklós, Bozóky István és Zenthe Ferenc. Jegyek a szín­ház pénztáránál kaphatók. — Felnőtt balett-tanfolyam kezdődik a Városi Balettis­kolában. A beiratkozások jú­lius 10-ig tartanak. Jelent­kezni lehet 17-től 23 évig (Zászló u. 2). — Szegedi kórusok énekel­nek ma a rádióban 18.50-től 19.30-ig. A műsorban szere­pel a Tanítónőképző Kodály­­kórusa, a Pedagógiai Főiskola énekkara, a Zeneművészeti Szakiskola női kara, a Tudo­mányegyetem, a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolája, az Újszegedi Kender-Lenszövő, a kisipari szövetkezetek és a vasutasok énekkara. — A MAGYAR ÍRÓK­ SZÖ­­VETSÉGE SZEGEDI CSO­PORTJA »Irodalmunk idő­szerű kérdései« címmel ma este 6 órakor folytatja vita­estjét a TTIT Horváth Mi­hály utcai klubjában. Min­den érdeklődőt szívesen lát a vezetőség. DELMIlGYARORSZAC Miért Pécsett ? A hivatalos jelentések kö­zölték, hogy augusztusban, az országos Hunyadi-ünnepségek kapcsán Pécsett állítják föl Pátzay Pál Hunyadi-szobrát. Nem szeretnénk a szűklátó­körű lokálpatriotizmus hibá­jába esni, de akaratlan is föl­vetődik bennünk a kérdés: miért Pécsett? Milyen kap­csolatok fűzték Hunyadi Já­nost Pécs városához, azon túl, hogy 1439-ben öt más várral együtt Pécs várát is megvédelmezte, s csatákat ví­vott Szlavóniában. Ezzel szemben Hunyadi Já­nost és a Hunyadi-családot a délvidéki városok közül leg­több kapcsolat fűzte Szeged­hez. Birtokai is itt voltak Ti­szántúlon és a Duna—Tisza­­közén; övé volt Hódmezővá­sárhely, Csongrád, Mezőtúr, Szabadka, Halas .. Nem vé­letlen, hogy Szeged monográ­­fusa, a derék Reizner János külön fejezetet szentelt nagy várostörténeti művében ..Sze­ged és a Hunyadiak“ kapcso­latának- Hunyadi János is, Mátyás király is-számos ked­­vezménnyel, kiváltsággal, adománnyal viszonozta a sze­gedi nép ragaszkodását és fel­­tűnő arányú részvételét vál­lalkozásaikban. Gyakran meg­fordult, többször hosszú időt is töltött Hunyadi János a városban. Erdélyből a Bal­kánra menet itt volt 1443. szeptemberében, itt volt a szegedi béke megkötésekor, 1944. augusztusában. A vár­nai csatában elesett Ulászló után 1445-ben ő lett az egész Tiszavidék főkapitánya, s eb­béli minőségében gyakran tartózkodott a váradban. Így 1446. és 1447. augusztusában, majd 1448 tavaszán, toboroz­va a török ellen készülő had­seregébe a szegedi és kör­nyékbeli népet. A rigómezei csata után, Brankovics fog­ságából kiszabadulva 1448. decemberének végén szintén ide tért meg. A török elleni végső leszámolásra készülve majdnem mint székhelyére, folyton Szegedre tért vissza: 1450 nyarán, 1450—51 telén. 1451 nyarán huzamosabb időt töltött itt, majd utoljára ép­pen ezekben a napokban 500 esztendeje. 1456 júniusában időzött Szegeden, gyűjtve a Nándorfehérvár fölszabadítá­­sára indítandó kereszteseket. „Az a hatvanezernyi néphad — mondja Reizner János — melyet Hunyadi és Capistrán ekkor Szeged és vidékének lakosságából, iparosokból és a tanuló ifjúságából összeto­­borzott és Zimonyba vezetett. Belgrád alatt a legszebb dia­dalt vívta ki, honnan a ret­tenetes ágyúk bömbölése egész Szegedig elhangzott.“ A szegedi hajósok és halá­szok naszádjainak nem kis részük volt a győzelemben! Fia, Mátyás király is ápol­ta a város polgárságával kap­csolatait, s a főúri hatalom­mal szemben tudatos politi­kával erősítette a város joga­it, amiért viszonzásul hűséget kapott a szegedi néptől, ő is sokszor tartózkodott Szeged falai között, országgyűlést tartott itt (1458—59), innen indult 1462-ben a török el­len, itt tanácskozott híveivel 1465-ben, s ekkor adomá­nyozta — a Heltai Gáspár ál­tal megőrzött szájhagyomány szerint — az alsóvárosi zárda múzeumában ma is őrzött nagyértékű palástját annak a Dömötör-templomnak, mely­­nek egyik megmaradt tornyát éppen napjainkban restaurál­ják végre ismét. Szegednek tehát egyik leg­szebb hagyománya múltjá­nak egyik legszebb emléke a két nagy Hunyadival való kapcsolata. Éppen ezért nem túlzó városszeretet, ha kife­jezzük: Hunyadi János szob­rának városunkban lett vol­na a helye. Nem tudjuk, kik döntöttek így, de bizonyos hogy ha a minisztérium kö­rültekintőbben tervezne és ha mi szegediek idejében be­nyújtottuk volna jogos igé­nyünket e szoborra, bizonyá­ra városunkat díszítené a ki­váló szobrászművész alkotá­sa. Most már persze késő, de tán nem árt tanulni ebből a jövőre nézve. Péter László Garázda fiatalokat ítélt el a Városi Bíróság Bíró István 24 éves segéd­munkás, vagyontalan, Szilléri sugárút 27. szám alatti lakos, büntetett előéletű, fiatalkorú barátját, S. D.-t megkérte, hogy menjen vele, mert meg akar valakit verni. Kettesben követték ezután F. Andrást és vele haladó két nőismerősét. A Rákóczi téren utol is érte őket Bíró István, és minden ok nélkül olyan erővel fejbe­­ütö­tte F. Andrást, hogy ez a földre esett, majd amikor felállt, Bíró István további ikét ütést mért az arcába.. A fiatalkorú S. D. ugyanakkor arculütötte az F. András tár­saságában lévő egyik nőt, majd magát F. Andrást is mellbe vágta. Az ütések kö­vetkeztében F. András 8 na­pon belül gyógyuló sérülést Világszerte nagy feltűnést keltett Likov szovjet pro­fesszor közelmúltban elhang­zott nyilatkozata. A nyilat­kozat bejelentette, hogy­­ a Szovjetunióban folytatott űr­hajózási kutatások eredmé­nyei lehetővé teszik, hogy körülbelül 1959-ben televízi­ós adó berendezést juttassa­nak el a Holdra. Likov pro­fesszor javasolta, hogy a fej­lett rakétatechnikával ren­delkező országok közös erő­feszítésekkel segítsék elő az első televíziós közvetítés megvalósítását a Holdról. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiáján több hó­napig tartó vita során tár­gyalták meg a szovjet tudó­sok e téren elért eredménye­it és terveit. E tervek szerint 1959 körül egy távolból irá­nyítható televíziós közvetítő­berendezéssel felszerelt la­­boratóriumot juttatnának el a Holdba, ahonnan ez a be­rendezés televíziós adást su­gározna Földünkre. A tele­víziós adóval felszerelt tan­kot egy háromlépcsős rakéta vinné fel a Holdra. Ez tulaj­donképpen három egymás­hoz kapcsolódó rakétából áll. Indításnál a legalsó rakéta — az U—VII. — működik, amelynek üzemanyaga a szovjet tervek szerint 35 ki­lométer magasságban fogy­na el. Az U—VII. ezután ön­működően lekapcsolódna, s ugyanekkor a következő ra­kéta, az U—VI. lépne műkö­désbe. Ezzel a második ra­kétával az űrhajó a Föld gravitációs erőterének hatá­ráig haladna, s itt az U—VI. is lekapcsolódik. A tulajdon­képpeni űrhajó, amelyik a tanklaboratóriumot viszi ma­gával, csak ezután kezdene működni. A rakétát a tervek szerint távirányító berende­zéssel látják el, így bizo­nyos határokon belül kor­mányozni lehet majd. Milyen a televíziós tank­­laboratórium? Külsőleg egy közepes nagyságú hernyótal­pas harckocsihoz hasonlít. A televíziós felvevő és leadó berendezések a tetején van­nak. Belsejében a távirányí­tást szolgáló elektronikus berendezések, a televíziós berendezés elektronikus ré­szei, a hajtómotorok és ku­tatási eszközök találhatók. A tanklatoratórium akkumulá­torok segítségével körülbelül 300 kilométeres utat képes megtenni a Holdon. Hernyó­talpai segítségével könnyen leküzdi a Hold-felszín kisebb akadályait. A Földről mikro­hullámú adóberendezések segítségével kormányozható, megállítható, indítható. A tudomány számára is hatalmas jelentősége lesz en­nek a megvalósuló kísérlet­nek. A televízió segítségével tanulmányozni lehet majd a Hold felszíni alakzatait és egyéb érdekességeit. A Hold felületi formái, amelyek je­lenleg csak csillagászati táv­csövekkel tanulmányozhatók, láthatóvá válnak majd a föl­di televíziós vevők képer­­ny­őjén. A tanklaboratórium Földről való irányítása le­hetővé teszi, hogy az a ki­szenvedett és egyik foga ki­hullott. Bíró István ezen a cselek­ményen kívül egy táncmulat­ság alkalmával lopásra is ve­temedett. A Városi Bíróság Bíró Ist­vánt egy rendbeli sikkasztás és egy rendbeli lopás, vala­mint egy rendbeli garázda­ság és egy rendbeli könnyű testi sértés bűntettében bű­nösnek mondotta ki és össz­­büntetésül 10 hónapi börtön­re ítélte nem jogerősen. A fiatalkorú S. D.-t a bíróság garázdaság bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és jogerő­sen 1 hónapi börtönre ítélte, azonban a büntetés végrehaj­tását 3 évi próbaidőre felfüg­gesztette, várt helyen a kutatásokhoz szükséges ideig tartózkod­jék. A tanklaboratórium a te­levíziós adásokon kívül még más fontos kutatásokat is folytat majd. Különböző műszerek segítségével ada­tokat gyűjt a Hold-felszín fi­zikai állapotáról, a kőzetek összetételéről, a kozmikus sugárzásról és szeizmikus mérésekkel tanulmányozza a Hold belső szerkezetét. Az adatokat rádiójelek segítsé­gével közli a földi megfigye­lő állomásokkal, ahol azokat feldolgozzák. A tanklabora­tórium a távirányítás követ­keztébe­n szabadon mozoghat a Holdon, és így a megfigye­lések tetszőleges helyen va­­lósí­­h­atóik meg. Nagy előnye, hogy a kutatás eredményeit közlő rádiójeleket a Föld különböző pontjain fel lehet fogni, így több ország labo­ratóriumaiban lehet azokat értékelni. A Szovjetunióban folytak kutatások arra vo­natkozóan is, hogy a tank­laboratóriumot működése befejeztével rakétával vissza­szállítsák a Földre. Ezek a kutatások azonban még csak igen kezdeti szakaszban van­nak és a közeli években nem­igen valósíthatók meg. 1959-ben televíziós közvetítés­­ a Holdról

Next