Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

VITZÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 180. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. augusztus 1. Szegedre érkezett a lengyel szejm küldöttsége R­ed­diter» a déli Araikban SzieOhtrd érkezett a lengyel szejm Magyarországon tartózkodó küldöt­tére. A küldött­ség vezetője Stanislaw Kulex Treated, a szejm elnökhelyet­tese, a szejm­ k­ül­ügyi­­ bizotts­­ágának elnöke. A­­ küldöttsé­­get a Hungária Szállodánál üdvözölték. A küldöttek ebéd után megtekintették a várost, a múzeumot, a Dómot, meg­hallgatták annak híres orgon­áját, és meglátogatták az ős­régi alsóvárosi templomot .­ A szerdai nap program­a a városi tanácsnál délelőtt 9 órakor tartandó fogadással kezdődik. Ebéd után a Textil művekért tekintik meg a kül­döttek, este 7 órakor ünnepi díszelőadás lesz tiszteletükre a színházban, majd díszvacsorán vesznek részt a Hungára Étteremben, ahol átnyújtják nekik a város ajándékait. Üdvözöljük lengyel vendégeinket­ , üdvözöljük lengyel vendé­geinket, a szejm küldöttségét városunkban, Szegeden. Im­már egy hete tartózkodnak hazánkban, jártak az ország különböző vidékein, ismer­kedtek népünk életével, al­kotó munkájával. Szegeden, a mi városunkban az elmúlt évek során járt már a len­gyel nép nem egy fia. Őszin­te örömmel és nagy szeretet­tel fogadtuk őket, és éppen ilyen, vagy még nagyobb sze­retettel fogadjuk a lengyel nép képviselőinek küldötteit A magyar és a lengyel népet az elmúlt évszázadok sok kö­zös harca tette jóbaráttá. A felszabadulás után ez a ba­rátság még termékenyebbé és örömteljesebbé vált. Mindnyájan nagy érdeklő­déssel olvastuk az újságok­ban, hogy milyen élénk vi­tákon, milyen nagy felelős­ségérzettel tárgyalták meg a lengyel nép képviselői orszá­guk ügyeit, gondjait. Nálunk most ült össze az országgyű­lés, hogy hasonlóképpen­­ a magyar nép érdekében meg­vitassa országépí­tésünk kér­déseit Kérjük, hogy városunkban szerzett tapasztalataikról olyan őszintén és nyíltan mondják meg nekünk véle­ményüket, mint ahogy ott­hon, a lengyel dolgozók előtt véleményt nyilvánítottak. Hi­szen mi az ő látogatásuktól is közös ügyünk, a szocializmus építésének előmenetelét vár­juk és ehhez kérjük vélemé­nyüket. Szeretettel köszöntjü­k len­gyel vendégeinket, az ő láto­gatásuk a történelmi múltú lengyel—magyar barátságot erősíti, és ezáltal közös ügyünk sikerét segíti elő! Mi újság a Falemezgyárban? ! Az első negyedévben 500 ezer forint értékű áru terme­lésével maradtak el a Fale­­mezigyárban. A második ne­gyedévben pótolták a lema­radást, sőt már kétmillió fo­rint értékű tervtúlteljesítés­sel dicsekednek. A gyár dol­gozói számítanak arra, hogy a második negyedévi eredmé­nyeik alapján, — öt év óta először! — megkapják az él­­­szem kitüntetést. Gyönyörű, nagy svájci gép­egységet kapott a Falemez­gyár: a vastag furnér elra­gasztásához használják majd. A gépről szóló prospektust most fordíják és a jövő hó­napban svájci szerelők ér­keznek a gyárba, hogy a gé­pet üzembe állítsák. • A gyár vezetői a rostrész­leg és a laboratórium dolgo­zóival megbeszéléseket foly­tattak, hogyan tegyék vízta­szítóvá a hulladékanyagból készült farostlemezeket. A napokban már újfajta eljá­rással történik a lemezek elő­állítása: belső riclmisolaj ke­zelést adnak az anyaghoz, ez­által a farostlemezek nem szedik olyan könnyen maguk­ba a vizet. Arra is kísérletek történtek az elmúlt hetekben, hogy 0,2—1 milliméter vas­tagságú alumíniumlemezzel borítsák be a farostlemeze­ket. A kísérletek kitűnően sikerültek: a fémbor­ítású és a furnér színborítású farost­lemezek előállítását már nagyban is el tudják végezni. • Június 1-el bevezették az üzemben a minőségi és az anyagtakarékossági premizá­lást, amely rendkívül ösztön­zőleg hatott a gyárban. Jú­nius hónapban főleg anyagta­karékossági eredményekért 19 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak, s több ezer fo­rint prémium jut ebben e hó­napban is a gyár takarékos munkásainak. • Július elején tették meg munkafelajánlásaikat a Fa­lemezgyár dolgozói a harma­dik negyedévre. Most készül­nek az augusztus 20-i ünnepi műszakra, amely kéthetes lesz. Megnyugtató és lelkesí­tő az üzemben, hogy decem­ber 15-ig el van a gyár látva nyersanyaggal, tehát a mun­kaversenyt anyaghiány nem zavarhatja. • Az Állami Ellenőrző Köz­pont most fejezte be a több hetes vizsgálatot a Falemez­gyárban. Az üzem vezetői, dolgozói hozzákezdtek a meg­jelölt 17 hibapont kijavításá­hoz. Külön akarnak foglal­kozni az igazolatlan mulasz­tókkal is, hisz júniusban 3 ebben a hónapban pedig 5 dolgozó több napig nem jelent meg munkahelyén. • A hét folyamán újabb 8 munkás megy nyaralni az or­szág különböző részébe. Eb­ben az évben eddig már 48 lemezgyári dolgozó kapott üdülési beutalót: ennyien még soha nem voltak egy év­ben nyaralni fürdőkben, üdü­lőkben a gyárból. • Megkezdték a szerződéskötést a zöldségfélékre A földműves szövetkezetek fel­vásárló telepei és a Mezőgazda­sági Termékeket Értékesítő Szö­vetkezeti Központ nostratelepei megkezdték a zöldségtermelés­i szerződéskötések előjegyzését 1­956/57. gazdasági évre. A szer­ződési feltételek csaknem min­denben ugyanazok, mint az idén voltak: beszolgáltatás alóli terü­­­letmentesítést, jutányos szaporí­tó anyagot, művelési készpénz­előleget, hathatós szakmai irá­nyítást kapnak azok a termelők, akik termelési szerződést köt-Máris nagy érdeklődés nyil­vánult meg a paradicsom szer­ződés iránt Szeged, Szatym­az, Szentes és Fábiánsebestyén kör­nyékén. Ugyanakkor az uborka iránt legtöbben Mihályteleken, Újszegeden, Székkutason és Pusztaszeren érdeklődnek. A szerződéskötések a dolgozók bő­séges gyümölcs- és zöldségellátá­­sán, valamint exportterveink teljesítésén felül a termelők ré­szére magasabb hasznot, vala­mint biztos értékesítési lehetősé­get nyújtanak- A Városi Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte a tagosítást HIVATALOS KÖZLEMÉNY Szeged Városi Tanács végrehajtó bizottsága 1956. július 31-én tartott ülésén az érdekelt termelőszövetkezeteknek és vállalatok részére kérésük alapján engedélyezte a szétszórt területek tagosítását. A tagosítási munkálatokat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 15. sz. törvényerejű rendelete alapján megalakított tagosítási bizottság augusztus 10-én kezdi meg. Szeged Városi Tanács v. b.­elnöke Az országgyűlés vitája a kormány beszámolója fölött Az országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnö­kének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hi­das István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szabó­ Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Mixu­s'SEca­tokincs tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek­ több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ostotta meg. Bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég­hí­la, Achátz­ Im­re, Find­vári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselő jelentkezett felszólalásra. Házi Árpád elvtárs felszólalása A vitában elsőnek Házi­­ ár­pád, az Állami Ellenőrzés mi­nisztere szólalt fel. Bevezető­ben hangsúlyozta, hogy He­gedűs elvtárs vázolta azokat a feladatokat, a­melyeik az álla­mi mun­ka további megjaví­tása érdekében pártunk Köz­ponti Vezetőségének útmuta­tása alapján soron következ­nek, a tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának tovább­fejlesztése. — A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításá­­ban kiemelkedő szerepük ,de a tanácsoknak — mondotta. A lakosság által dem­ok­rati­­kusan megválasztott taná­csoknak, a tanácsok végre­hajtó bizottságainak, államfő bizottságainak úgy kell meg­szervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsola­tot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és a kap­csolatot állandóan fejlesszék és erősítsék, ennek segítségé­vel von­ják be az összes­­ haza­fias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása érdekében a tanácsok és a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanul­mányozzák a lakosság szük­ségleteit és ezek kielégítésé­nek lehetőségeit. A továbbiakban a helyes községpolitikai munkáról szólt, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottak, majd elmondotta, hogy a ta­nácsi munka további javítá­sának az is feltétele, hogy a megyei és járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatáskö­rüket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürok­rácia megszüntetését, a la­kos­­ság szükségleteinek jobb ki­elégítését szolgálja. A községpolitikai munká­ban azonban még jelentős hi­­ányoti­ságok vannak — hang­súlyozta ezután, majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, államunk iránti szüretet­ből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen ki­egészítheti, megnövelheti, az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. Számos pél­dát sorolt fel ennek alátá­masztására megyéjéből, Pest megyéből. Az így megoldott feladatok jelentősége — folytatta — nem korlátozódik csupán ar­ra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri szín­pad, orvosi rendelő, vagy ta­ní­tólakás — bár ezek önma­gukban is jelentősek. A tár­sadalmi aktivitás felkeltésé­vel a­ tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megváló. A demokratizmus fejleszté­sének útjából — amint pár­tunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távo­­lítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szün­tetnünk azokat a bürokrati­kus vonásokat, amelyek az állami munkában még meg­találhatók — mondotta, majd hangsúlyozta: az állami mun­­kában el kell érnün­k, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgo­zó tömegekkel egybeforrva végezzék munkájukat.. Ne­künk országgyűlés képvise­lőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus építésének to­vábbi sikereiért, a szoci­alista demokrácia­ fejlesztésé­ért. (Taps.) Achátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalom­ról szólt, amellyel Pécs dol­gozói fogadják, kormányuk célkitűzéseit és arról a lendü­letes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. El­mondotta, hogy a felszabadu­lás óta eltelt néhány esztendő alatt gyökeresen megválto­zott a pécsi dolgozók élete. Ezután Földvári Rudolf or­szággyűlés képviselő követ­kezett szólásra. Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program meg­felelt dolgozó népünk várakozá­sának. Ezután a Minisztertanács ed­digi tevékenységének főbb hiá­nyosságairól szólt. — A Borsod megyei idei tapasztalatok azt mu­tatják — de úgy tudom, ez or­szágos probléma is —, hogy épí­tőiparunk mai felkészültsége és helyzete nem jelent száz száza­lékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a második ötéves terv beruházásaiból az előirány­zott árért és a meghatározott időre felépíti mindazt, amit­ or­szágunk vár és követel tőle. Ez nemcsak az Építésügyi Mi­nisztérium hibája. Tapasztalataim szerint ebben szerepet játszanak tervező és beruházó szervezetünk és más minisztériumok komoly hibái is. Kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat ! Megyei tapasztalataink alapján­­» folytatta — a Minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb­ és megfontoltabb határozatokat kell hoznia. Javasoljuk, hogy a Mi­nisztertanács ellenőrizze alapo­san a minisztériumok és az or­szágos szervek munkáját, mert ezek is sok határozatot és ren­deletet küldözgetnek még ma is. A Minisztertanács ne felejt­kezzék meg a jövőben sem az állampolgári kötelességek teljesí­tésének ellenőrzéséről, az állami fegyelem szakadatlan erősítésé­ről. Ezt azért tartottam szüksé­gesnek hangsúlyozni, mert itt-­ ott hallani olyan hangokat, hogy a szocialista demokratizmus ki­bontakoztatásának korszakában nincs már szükség minderre, ma­gyarán szólva nincs szükség adófizetésre és begyűjtésre, mun­kafegyelemre, állami fegyelemre és így tovább. Nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hogy szi­lárd, szocialista állami fegyelem nélkül nem lehet szó szocialista demokráciáról sem. A következő felszólaló Vég Béla országgyűlési képviselő volt. — Az elmúlt időszakra jel­lemző — mondotta —, hogy az 1953-ban társadalmi életünk minden területén megkezdett, de nem elég következetesen folyta­tott szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése kezdett kibonta­kozni. Ebben nagy szerepe van a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a párt és a kormány intéz­kedései eredményeként megnőtt a dolgozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglevő hibákkal szembeni jogos bírálat és a kezdeményezés ezek kijava­ (Folytatás a 2. oldalon.)­ síthatják azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, elveni erővel soha nem lehetne el­érni. A tömegek társadalmi öntudata növekszik ezen az úton. Megerősödnek azok a feltételek, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy a lakosság hasonló érdeklődést mutas­son az ország vezetésének legnagyobb kérdései iránt is. Így lesz a jól végzett község­politika az állami demokra­tizmus erősítésének fontos forrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általánossá, még sok ezen a téren is a hiányosság, de a jó tapasztalatok fejlesztésével, általánosításával el lehet és el kell érni a hibák gyors fel­számolását. Nekünk ország­­gyűlési képviselőknek ebben kell elsősorban tevékeny se­gítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus óljából el kell távolítani minden akadályt Augusztus 20 előtt a szegedi üzemekben A SZEGEDI TEXTILMŰ­VEK dolgozói bekapcsolód­tak az országos jellegű moz­galomba, melyet a pamut­fonodáknál az olajos hulla­dék csökkentésére kezdemé­nyeztek. Az egyes műszakok versenyre léptek egymás­sal, augusztus 20. tisztele­tére. A terv túlteljesítés, a hulladékcsökkentés mellett vállalták, hogy igazolatlan hiányzó és elkéső nem lesz. Különösen kiemelkedő az A műszak dolgozóinak vál­lalása, akik az olajos hul­ladékot 0,72 százalékra akar­ják csökkenteni. Ezenkívül vállalták a hulladékba ke­rülő nemes anyagok kivá­logatását. Igen sok egyéni felaján­lás is született, s az igazga­tóság az igazgatói alapból a verseny legjobbjait megju­talmazta. A felajánlások tel­jesítése már­is megkezdő­dött, s minden bizonnyal a kéthetes ünnepi műszak alatt ismételten kiemelkedő eredmények­ születnek majd a Szegedi Textilműveknél. AZ ÚJSZEGEDI KEN­­DER-LEN SZÖ­VŐ VÁLLA­LATNÁL az augusztus 20-ra tett vállalások között szere­pel az új felvetési technoló­gia bevezetése, mellyel mintpgy kétezer kilottram­mal csökkentik a reszlik mennyiségét. Ezenkívül üzembe állítanak két darab ellenméretes keresztcsévélő gépet, melyek a korábbi 130 méter helyett 180 méter fo­nalsebességgel dolgoznak percenként. További négy cséveváltó automata felsze­relésével a ponyvák gyártá­sát két gép helyett most már négy gépen végzik. Mind­ezek nagyban elősegítik a dolgozók augusztus 20-ra tett vállalásainak teljesíté­sét. A keresk­ede­lem készül az iskolaévre A ruházati boltokban ké­szülnek az iskolaévre. Már javában rendezik a raktára­kat, ahová folyamatosan ér­keznek a gyermekholmik: ru­hák, köténykék. Az idén — mivel az ipar idejében fel­készült — gazdagabb lesz az áruk választéka, mint az el­múlt évben. A Röltex-boltok a kislá­nyoknak kézimunkához szük­séges mintákat, előrajzolt anyagokat és fonalakat is árulnak. Jól halad a cséplés a szegedi járásban Ezekben a napokban egy­re sűrűbben érkeznek a je­lentések a szegedi járás me­zőgazdasági osztályára ar­ról, hogy a járásbeli terme­lőszövetkezetekben igen jól halad a cséplés munkája, számos helyen már be is fe­jezték azt. Készen vannak a csépléssel többek között az újszentiváni Új Élet, a szaty­­mazi Lenin, a zákányszéki Kossuth, a Petőfi és a baksi Micsurin Termelőszövetke­zet tagjai is. Tsz-eink nemcsak a csép­lés munkáiban, de a gabona begyűjtési kötelezettségei­nek teljesítésében is élen­járnak. Csaknem mindegyik szövetkezet tagjai — meg sem várva a cséplés befeje­zését — már a cséplőgéptől átadják az államnak a be­járó gabonát.

Next