Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

1flM"GY«<105$zrG Szerda, 1956. augusztus 1* r­­rí Min iinyiPiMilli——— j­on­ György legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés keddi ülésén (Folytatás a 3. oldalról.) Korán kell látnunk, hogy a háborús uszítók elszenve­dett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még ha­tályban van az Amerikai Egyesült Államok 1953. ok­tóber 10-i törvénye, amely évi százmillió dollárt, irá­nyoz elő a békeszerető álla­mok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb huszonötmillió­val felemelték. Az ilyen szennyes feladat­ra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még min­dig akadnak olyan elvete­mült elemek, akik semmit sem tanultak, mint például Sulyánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludovikás tisztje­löltekből, hadapródokból regrutál­ód­tak. Fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép el­len. Az ítélet kiütötte ke­zükből a fegyvert és lesi­­­­tott rájuk. Utasszállító repü­lőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is fo­kozott éberségre int bennün­ket. Ez az alávaló gaztett és annak feldícsérése az impe­rialista sajtó részéről újból felhívja a figyelmünket ar­ra, hogy ellenségeink nem válogatósak. Fokozat­talan éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmat­A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények elkö­vetőinek megfelelő üldözése, felelősségre vonása fontos állami feladat. Jó egynéhány ügy tanul­sága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérő szóval forduljak a vál­lalatok igazgatóihoz, föld­művesszövetkezeteink tag­jaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjai­hoz, hogy még jobban vi­gyázzanak a­­ felügyeletük alatt álló népvagyonra. A bűnüldöző és igazságügyi szervek komoly eredménye­ket értek már el a szocialis­ta vagyon védelmében a tár­sadalmi tulajdonban esett kár megtérítésében. Ered­mények mutatkoznak a vá­rosi és falusi lakosság, dol­gozó parasztságunk vagyo­nának védelmezésében is. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ezen a területen is, csakúgy, mint a társadalmi tulajdon kezelésében, sok a hanyagság. Azáltal, hogy la­kosságunk között számosan sokszor őrizetlenül hagyják dolgaikat, záratlanul portá­jukat, lakásukat, egyenesen csábítják a lopások elköve­tésére az alkalmi és szoká­sos bűnözőket. Rendőrségünk áldozatos helyt­állása és munkája komoly ered­ményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablá­sok elleni harcban. Örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncse­lekmények száma lényegesen ki­sebb a felszabadulás előtti ha­­­sonló cselekményeknél. Állam­polgáraink hasonlíthatatlanul biztonságosabb körülmények kö­zött élhetnek, dolgozhatnak, mint azelőtt. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan el­különítjük azokat, akik bírálat­tal feltárják a megmutatkozó hi­bákat, segítik ezeknek kijavítá­sát, azoktól akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokrá­ciához, s izgató, gyűlölködő ki­jelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadá­lyozzák építő munkánkat. Az ilyen rosszhiszemű, ellenséges tanná tegyük azokat, akik hazánk, népünk, törvénye­ink ellen fordulnak. Az államvédelmi és igaz­ságügyi szervek a szocialis­ta törvényesség­ maradékta­lan megtartásával ma már valóban csak az ellenségre mérik csapásaikat. Munká­juk egyre eredményesebb. A Központi Vezetőség ha­tározata megerősíti büntető politikánknak az utóbbi idő­ben már kialakított helyes gyakorlatát, amikor arra szólítja fel bűnüldöző szer­veinket, ügyészeinket, bíró­inkat, hogy államunk biz­tonságát és a törvényes ren­det sértő súlyosabb bűncse­lekmények ellen összponto­sítsák erejüket. A megté­vedt dolgozók jelentéktele­nebb bűncselekményeivel szemben elsősorban társa­dalmi úton, nevelő jellegű intézkedésekkel kell eljárni. A büntető eljárás szocia­lista alapelveinek követke­zetes érvényesítése, amit törvényeink és a KV hatá­rozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünk­től, lehetővé teszi, hogy vé­get vessünk azoknak a sú­lyos törvénysértéseknek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak, elemeket természetesen bíróság elé állítjuk. Nyilvánvaló, hogy nálunk nem lehet szabadsága azoknak, akik a dolgozók érdekei ellen akarják azt felhasználni, akik pártunk, államunk, intézménye­ink ellen izgatnak, akik a sovi­nizmust, antiszemitizmust és más burzsoá-reakciós nézeteket terjesztenek. A bűnözés okainak vizsgálata során a rendőri és ügyészi szer­vek egyaránt sok tapasztalatra tettek szert ahhoz, hogy köve­teljék az alkoholizmus romboló jelenségei elleni általános küz­delem megerősítését. Gyakorlati munkánk során sokszor látunk eseteket, amikor főleg a rum és pálinka mértéktelen fogyasztása nemcsak az egészséget rombolja, de bűncselekményekre is vezet. A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De­­ főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitú­ció. A társadalom szervezett erőinek kell odabútniok, hogy több gondoskodással az ilyen je­lenségeket megszüntessük. A három évi felügyeleti mun­ka tapasztalatai azt mutatják, hogy rendőri és ügyészi szerve­ink nyomozati munkája egyre javul. Méltán rászolgáltak dolgo­zó népünk elismerésére és to­vábbi bizalmára. Rendőreink évről évre képzet­tebbek, tapasztaltabbak, és en­nek eredménye, hogy egyre job­ban becsülik őket dologzóink. Hozzá kell tenni azonban, hogy néha, főleg a még tapasztalatla­nabb rendőrök fellépésében is akad hiba, amikor fellépésük, vagy nem eléggé határozott, vagy éppen túlzott, és kiváltója lesz egyes személyek meggondo­latlan magatartásának. Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes be­osztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítot­takkal szemben. Az ügyészi fel­ügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizs­gálni és a magukról megfeled­kezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetek­ben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket, a­ bűnözésének csökkentésére legfontosabb a megelőzés. Ezen a téren már sok helyen jól mű­ködnek az ifjúságvédelmi bizott­ságok, amelyek számon tartják a fiatalokat, a késői órákban haza­küldik őket, vigyáznak, hogy züllött elemek közé ne kerülje­nek slb. A megelőzés legfonto­sabb követelménye a 14—16 éves fiatalok munkába állítása. — Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista ál­lamban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erő­sen csökken. Elég például ar­ra utalni, hogy 1932. évben 310.482 személy ellen indítot­tak eljárást, viszont 1955. év­ben ez a szám csak 172.749-et tett ki.­­ A büntető eljárás alá vontak száma még sokkal ke­vesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem köve­tett volna el a múltban szá­mos hibát. Sok esetben for­mális szemléletből kiindulva apró-cseprő ügyekben is bí­róság elé állított dolgozókat. — Erre a hibára határozot­tan rámutatott pártunk Poli­tikai Bizottságának 1955. novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek .— Országgyűlésünk mos­tani ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslat­tal, amely szabálysértési bi­zottságok létesítését javasol­ja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisz­telt Országgyűlés figyelmét a törvényjavaslat jelentőségé­re. A szabálysértési bizottsá­gok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozó­kat sokszor bosszantó, kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leggyorsabban megtörténjen.­­ Ezek az intézkedések lé­nyegesen hozzájárulnak a törvényesség megszilárdulá­sához, a bíróságok elé kerülő ügyek csökkenéséhez. Az eredmények máris mutatkoz­nak. A vádlottak száma foko­zatosan és erőteljesen csök­ken. Ez év második negyed­évében a vádlottak száma 17.549 volt, az előbbi év azo­nos időszakában 32.535-el szemben. Azáltal, hogy meg­szűnnek azok a bírósági ügyek, amelyekben, mint mondják , ágyúval lőtték a verebet, meggyorsul és jobb lesz a bíróságok munkája .s. — Az ügyészi szervezetet a bíróság munkájának tör­vényessége tekintetében is felügyeleti jog illeti meg. Bí­róságaink a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védik. — A burzsoázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait és azzal vá­dolják, hogy nem az igazsá­got keresik. Mi visszautasít­juk az ilyen rágalmakat. Szocialista bíróságaink füg­— A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a kö­zönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javas­latunkra 390 elítélt kegyel­met kapott, míg 8500 sze­mélyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdé­sére. Ennek során több mint 12.000 személy börtönbünte­tését nevelő jellegű bünte­tésre változtattuk. Felülvizs­gáló munkánkat tovább folytatjuk. Fejlődésünk nagy eredmé­nyeinek, közbiztonságunk je­lentős megszilárdulásának arra kell irányítania bírósá­gainkat, hogy állandóan fi­gyelemmel kísérjék az életet és a törvény keretén belül ne mechanikusan alkalmaz­zák a törvény rendelkezéseit. Ezen az úton meg kell javul­nia népi ülnökeink tevékeny­ségének, akik a hivatásos bírákkal egyenjogú bírók­ként ítélkeznek. A múltban sok esetben a puszta beismerés túlzott jelentő­séget nyert. Le kell szögeznünk, egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijaví­tására. Saját hibáinkon kí­vül még ma is sok­ helyütt gátja a helyes fejlődésnek, hogy egyes gazdasági vezető­ink, dolgozóink sokszor a leg­jelentéktelenebb ügyekben is a rendőr, illetve az ügyész beavatkozását kérik. Az ilyen feljelentések egyik oka volt, hogy törvényeink a legutóbbi időkig nem adtak lehetőséget arra, hogy a jelentéktelen ügyek társadalmi úton, a bí­róság melőzésével kerüljenek elbírálásra. E hiányosság ki­küszöbölésére a Miniszterta­nács és a SZOT komoly in­tézkedéseket tett. Módosításra kerül a Munka Törvényköny­ve. A vállalatok, intézmények vezetőinek fegyelmi jogköre kiszélesedett. Vállalataink, intézményeink vezetői mun­kájukban komoly támogatást kapnak a felállításra kerülő társadalmi bíróságoktól. A megtett első lépések helyen­ként már komoly sikerrel jár­tak. A szakszervezeteknek egyik fontos feladata a tár­sadalmi bíróságok szervezése. Az ügyészek hathatós segít­séget nyújtanak e feladat megoldásához. gétlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak aláren­delve. A szocialista bírósá­gok, a nép bíróságai és sen­kit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Az osztályellenség, ha nem vét törvényeink ellen és eleget tesz az állam iránti köteles­ségeinek, pusztán osztály­helyzete miatt nem kerülhet bíróság elé. — Bíráskodásunk mélyen demokratikus jellege viszont megköveteli, hogy az ügy elbírálásánál mindenkor fi­gyelembe vegyük azokat a körülményeket, amelyek arra mutatnak, hogy a bűntettel ártó szándéka éppen osztály­helyzetéből, a dolgozók tár­sadalmi rendjének gyűlöleté­ből fakad. Világosan rá kell mutat­nunk arra is, hogy bírósága­ink nem mindenkor tartot­tak lépést társadalmunk fej­lődésével. Pártunk Politikai Bizottságának 1955. novem­beri határozata megállapítot­ta, hogy túl sok olyan, alap­jában véve rendesen dolgozó embert ítéltek el a törvény merev felfogásával börtön­­büntetésre, akikkel szemben nem börtönt, hanem más elsősorban nevelő jellegű, a szocialista humanizmus szel­lemének megfelelőbb intéz­kedéseket kellett volna al­kalmazni.­­ Ennek okait megtalál­hatjuk azokban a hibákban, amelyeket a KV júliusi ülése feltárt és abban a merev tá­jékoztatási rendszerben, amely bíróságainkat ilyen útra irányította. Komoly mulasztást követtünk el mi, ügyészek is, hogy a beismerés egy bizonyíték csupán, amelyet a bíróság, mint minden más bizonyítékot, a per­ben felmerült minden adatot összefüggésében, szabadon mér­legel. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A védelemhez való jog érdem­ben illet meg minden bíróság elé állított személyt Meg kell állapítanunk, hogy sokszor nem vettük kellőleg fi­gyelembe a szocialista igazság­szolgáltatás eme alapvető köve­telményét A védői jogok korlá­tozása törvénysértés és hátrányá­ra van az igazságszolgáltatásnak. A védők jogait, amelyeket a büntető perrendtartás törvény­ben biztosít, minden nyomozó, ügyész és bíró a legpontosabban köteles tiszteletben tartani vala­mennyi büntetőügyben. A tör­vényesség érvényesülése érdeké­ben a vádképviselet mellett biz­tosítani kell a vádlott jogait ép­pen úgy, mint az ügyben fellépő védő minden törvényadta jogát. Az igazságszolgáltatás törvé­nyességének nagyfontosságú biz­tosítéka a tárgyalás nyilvánossá­ga és az így is érvényesülő tár­sadalmi ellenőrzés. Ezzel a lehe­­tőséggel sem éltünk még teljes mértékben. A bíróságok által kiszabott börtönbüntetések végrehajtásá­ban az ügyészi felügyelet három­éves tapasztalatai alapján ugyan­csak fejlődésről adhatok számot. Társadalmi rendünk megerősö­dése, a közbiztonság megszilár­dulása, valamint a büntetőpoli­tikánk szektás gyakorlatának fel­számolása azt eredményezte, hogy a bebörtönzöttek száma ál­landóan csökken. 1955. novem­ber elsején 37.027, 1956. már­A börtönbüntetésnek nálunk nem a megtorlás a célja, hanem elsősorban a nevelés. Börtöneink legfontosabb nevelőeszköze a munka. Ennek biztosítására fő­leg a minisztériumoktól lénye­gesen több támogatást kell kap­nunk. A letartóztatottak mun­­káj­ukért fizetést kapnak és eb­ből gondoskodhatnak családjuk­ról is. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a börtön viszony­ok lényegesen megjavultak. A ne­velési feladatok végrehajtása so­rán 1954-ben 302, 1955-ben pe­dig 1188 analfabéta tanult írni­­olvasni. 675 elítélt az általános iskolát végzi a börtönben. Az elítéltek kulturális előadásokat hallgatnak, s munkájuk elvégzé­se után lehetőségük van a spor­tolásra is. Az elítéltek közül so­kan tanulnak szakmát. A pécsi megyei börtönben például a na­pokban 15 elítélt tett szabász­vizsgát. Az 1950. évi II. törvény le­­hetővé tette egy új büntetési forma, a javító-nevelő munka alkalmazását. Hiba, hogy ezt a büntetési nemet bíróságaink in­dokolt esetben is ritkán alkal­mazzák. De a kevésszámú ilyen elítélttel sajnos az üzemekben nem foglalkoznak megfelelően. A polgári perek jelentősége igen nagy. Az ügyészség ezek­ben a perekben folytatott ítélke­zés törvényességére is felügyel. A múlthoz képest hasonlítha­tatlanul meggyorsult a peres ügyek befejezése, mégis meg kell állapítanunk, hogy mind a büntető, mind a polgári ügyek­ben a perek még gyakran elhú­zódnak. A bíróságok munkáját az alaposság megerősítésével együtt és egyidőben kell gyor­sabbá, sokkal időszerűbbé tenni. A polgári ítéletekben megálla­pított állami és személyes köve­teléseket, tartozásokat a végre­hajtók érvényesítik. Ez a munka rosszul szervezett. A végrehajtók Ezért volt nálunk szükség­­szerű folyamat a törvénysérté­sek leleplezése, a hibák ki­javítása. Nekünk vannak biz­tosítékaink, hogy azok a tör­vénysértések, amelyeket annyira fájlalunk és elíté­lünk, sohasem fognak meg­ismétlődni. Ilyen biztosíték népi demokráciánk megin­gathatatlan szilárdsága, a Magyar Dolgozók Pártjának, népköztársaságunk kormá­nyának szilárd elhatározása, hogy népünket, államunkat rendíthetetlenül a szocialista törvényesség megtartásának útján vezeti és a legélesebben elítél és megbélyegez minden törvénysértést. A törvényes­ség biztosítéka a szocialista demokrácia mind következe­tesebb és mind teljesebb ki­bontakozása hazánkban. Biz­tosítéka a törvényesség ál­landó erősödésének az az egészséges bíráló légkör, amely lehetővé teszi a hibák bátor felvetését, megköveteli azok kijavítását és a már­cius elsején 27.836, július 10-én pedig 22.088 volt a bebörtönzöt­­tek száma. Túlnyomó többségű­­ két­ közönséges bűncselekmé­­nyekért ítélték el. Megteremtettük a feltételes szabadonbocsátás széles törvé­nyi lehetőségét Ezzel azonban a büntetés végrehajtási szervek nem éltek megfelelően. Az ügyészség ezt a hibás gyakorla­tot megszüntette és ennek ered­ményeként már ez év május és június havában 1222 elítélt fel­tételes szabadságra bocsátását kezdeményezt­ük, ma még nem képesek munkájuk­­at jól ellátni. Az Igazságügy* minisztériumnak és a kormány*­zatnak sürgősen meg kell terem* tenie a gyors és eredményes végrehajtási munka megfelelő feltételeit. — Az ügyészi szervezet há*­rom évi munkájáról adtam szá* mot. Fiatal szervezetünk az el*­múlt három év alatt jelentős eredményeket ért el, ügyészeink lelkesen végezték munkájukat* Világosan látjuk azonban, hogy munkánkon még sokat kell ja* vítanunk. Növelnünk kell az ügyészi szervezet politikai és szakmai képzettségét. Meg kell erősítenünk ügyészeinket, hogy bátran és kérlelhetetlenül lép­­jenek fel a törvényesség védel­mében. Még jobb munkával kell kiérdemelnünk azt a tekintélyt, erkölcsi megbecsülést, amely megadja az ügyészi fellépés sú* lyát. — A szocialista törvényes* ség megtartása alapvető elve, elengedhetetlen módszere a szocializmus építéseinek. — Egész népünk, államunk szempontjából nagy jelentő­ségű a Központi Vezetőség határozatának a szocialista törvényesség további megszi­lárdításával foglalkozó része. Dolgozóink nagy megnyugvás­sal fogadták az erre vonatko­zó határozatokat. Osztatlan­­örömmel fogadták a határo­zatokat ügyészeink, bíróink egész szocialista jogásztársa­dalmunk. A szocialista tör­vényesség megszilárdulásai elősegíti a gazdasági építő­i munkát. A szocialista törvé­nyesség szigorú betartásával véget vetünk minden önkény­nek, törvénysértésnek. Az önkényes intézkedések meg­szüntetésével nagymértékben elősegítjük a szocialista de­mokrácia megszilárdulását, növeljük állami szerveink iránti bizalmat, törvényeink iránti tiszteletet, vénysértések elkövetőinek fel­lelősségre vonását. Végül, de nem utolsósorban biztosítéka a törvényesség szigorú megtartásának az új típusú, népi demokratikus, szocialista jellegű ügyészség intézménye, amely nem függ a végrehajtó hatalomtól, s amely a legfőbb ügyész útján, akit az országgyűlés választ, kizárólag hazánk törvényho­zó testületének, a népválasz­­totta országgyűlésnek felelős. Az ügyészi szervezet a jö­vőben még nagyobb odaadás­sal őrködik a szocialista tör­vényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, mun­kájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, beje­lentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásainak követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknál?.. Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támoga­tását s egyben kérem a tisz­telt országgyűlést fogadja el jelentésemet. (Nagy taps.) A társadalmi tulajdon védelme fontos állami feladat Még mindig lassú a bűnügyi nyomozás A bűnügyi munka lassúsága sajnos gyakran oda vezet, hogy a nyomozás ideje elhúzódik.­­ Ennek oka a létszámban, szakmai felkészültségben, techni­kai felszerelésben mutatkozó hiá­nyosságok. Elhúzódnak az ügyek azért is, mert a feljelentők maguk sem nyújtanak megfelelő segítséget, sokszor későn tesznek feljelentést és ez megnehezíti a felderítő munkát. De sok a nyo­mozó munkában is a bürokrati­kus huza-vona. Hiányzik a meg­felelő­­ ügyészi felügyelet és Bé­lésének gyakorlata. A múlt év hasonló időszakához képest az előzetes letartóztatottak száma több mint a felére csökkent. De a javulással még mindig nem va­gyunk elégedettek. Sokszor ala­pos indok nélkül foganatosítanak előzetes letartóztatást, amit sab­lonosan, a szökés veszélyével in­dokolnak. ügyészeink külön fi­gyelmet fordítanak a fiatalko­rúak, a 12—18 évesek bűncselek­ményeire. Itt is javulás tapasz­talható­. Egy év leforgása alatt ír,fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 30 szá­gítség Jelentős mértékben javult előzetes letartóztatás elrendez zalékkal csökkent. A fiatalkorú­­ az Szabálysértési bizottságok alakulnak A közönséges bűnügyi ítéletek felülvizsgálása A börtönviszonyokról Rendszerünk nem tűri a törvénysértést Fogadás a csehszlovák fiatalok tiszteletére Tegnap, kedden délben dr. Baróti Dezső, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora fo­gadást adott a cseh fiatalok tiszteletére a Egyetemi és Főiskolai Diákklubban. A fogadáson a rektor üdvözlő beszédet mondott, amelyre Éva Mlynárová egyetemi hallgató válaszolt az egyete­mi diákküldöttség nevében A kedves baráti találkozást a délutáni órákban városné­zés, majd a Fehértó és kör­nyéke megtekintése követte A fiatal vendégek hama­rosan visszautaznak Prágá­ba és velük megy a Szegedi Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Kara hallga­tóinak 21 tagú csoportja is, hogy visszaadják a cseh fia­talok hazánkban töltött ba­ráti látogatását, valamint to­vább mélyítsék azt a kap­csolatot, amely kialakult a szegedi és prágai egyetem professzorai és hallgatói kö­zött.

Next