Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 206. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. szeptember 1. r A hibák felfedése nem Az egész magyar közéletben és így benne Szegeden is a személyi kultuszból, dogmatizmusból adódóan sok ember lelke mélyén maradt a gondolat. A ki nem mon­dott szavak most egyre jobban nyilvánosságra kerül­­nek. Viták parazsa izzik és ezt általában tettrekészség­­ből, segíteni akarásból teszik. Értékükből semmit nem von le, hogy előfordul téves, vagy éppen elvetendő né­zet, amelyeket aztán úgy elválasztanak — el is kell vá­lasztani — az igaztól, jótól, mint a búzától a konkolyt. A szocialista demokratizmus azt is jelenti, hogy kérjük, elvárjuk a becsületes szándékú és bátor véle­ménynyilvánítást, a hibák felfedését az egész közélet javításáért. Eredményeink vannak ezen az úton és egyre több fénye gyúl a demokratizmusnak. Üzemi munká­sok — például a Textilművekben —, értelmiségiek az egyetemen, kisemberek a kerületekben, mind jobban hallatják szavukat. És ez azt is jelenti, hogy sajátjuk­nak vallják a hazát, törődnek ügyeivel. A fények mel­lett azonban árnyak is vannak, amelyek visszahúznak és alkalmasak arra, hogy kedvét szegjék az emberek­nek. Sajnos, még akadnak kiskirályok, akik úgy félnek az őszinte beszédtől, mint ördög a tömjénfüsttől, ahogy a közmondás tartja. Megesik, hogy a bírálót egy bizo­nyos idő elteltével nagyon ravaszul, minden oldalt kellő biztosítékkal alacsonyabb munkakörbe helyezik, vagy zaklatják, vagy egyszerűen megszabadultak tőle. A nyugtalanító és megengedhetetlen jelenségek közé számít, hogy a merészen véleményt nyil­vánítót, bírálót a bűvös szóval illetik: demagóg. Ez a bélyeg aztán rajta marad. S ugyan ki nézi jó szem­mel a demagógot? Nos, kétségtelenül vannak demagó­gok, akik — mint mondani szokták — beszélnek össze­vissza, elszakadva az élettől, a valóságtól. Szavaik gya­korta sikamlósak, szóvirágosak, de azért amolyan üres a beszédjük. Talán az a fő jellemzőjük, hogy az adott ügyet nem viszik előre, sőt károkat, bajt csinálnak. Nyil­vánvaló tehát, hogy nem is szabad, nem is lehet teret engedni a demagógiának! Mi hát a hiba? Az, hogy egyesek — kereken meg­mondva — álnokul és hazugul demagógnak kiáltják ki azokat a­z em­bereket akik igazsásérzetüket követve lí­ráinak, hogy segítsenek. A következménye, hogy meg­­némulnak az emberek, mert jól tudják, hogy a dema­gógia nem vezet jóra. Könnyen kimondotta korábban a Szegedi Járási Pártbizottság munkatársa lényegében azt a deszki Rusz Lyubomirról, dolgozó parasztról, hogy bizony az dema­góg. Felelőtlen dolog volt ez és idegen az igazságtól. Rusz Lyubomir olyan ember — becsületére váljék —, hogy ami a szívén, az a száján. Nos, ettől még lehetne demagóg — mondhatná valaki. Ez igaz, de az említett dolgozó paraszttól ez nagyon távoli, mert tényleges hi­bákat fedett fel és egyáltalán nem demagóg módon. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az építő, nyílt és egyes vezetőknek még annyira fájó és nem tetsző bátor bírálatot nem lehet azonosítani a demagó­giával. Akik ezt teszik, köntösbe vonják valódi törek­vésüket: a minden rendben hangulat elterjesztését, a csendes belenyugvást a fogyatékosságba. Ez pedig azzal jár, hogy akadályozzák a szocialista demokratizmus erősödését, népünk előrehaladását. Ez a szemlélet szüli azután a hízelgést, vagy ahogyan gyakran mondják, a »talpnyalást­«. Továbbá, hogy egyes vezetők a hízelgők­ről, a hibákba belenyugvókról, a mindenre fejbólinga­­tókról ragyogó káder-jellemzést adnak, meg persze jobb beosztást is biztosítanak. Aki mindezeket így teszi, az kárt csinál és éppen ezért nem hányhatunk szemet felette, hanem alkalmazni kell a felelősségre vonást. Demagógiára semmi szükség, de annál inkább kell a segítő vélemény, az ügyet előrevivő kritika, javas­lat. Kérjük, segítsük ezt elő! Szélesednek a hélyü­zem kü­földi kapcsolatai A Szegedi Kenderfonógyár hálóüzemének külföldi kap­csolatai szinte hétről hétre szélesednek. Nyugatnémet, svájci és keletnémet műszá­lakkal már régebb idő óta dolgoznak, illetve kísérletez­nek. A közelmúltban sike­rült például hozzájutniuk a Német Demokratikus Köztár­saságból komolyabb mennyi­ségű perionszálhoz , s ebből ismét gyártani fogják a halá­szati szövetkezeteknél meg­szokott és annyiszor rekla­mált perion halászhálókat. A minőség változatlanul jó lesz és a szükségleteket bőven ki tudják majd elégíteni. A Német Szövetségi Köz­társaság egyik cégétől 10 kg kitűnő, úgynevezett kábel­­brand periont kaptak, hogy kötelet gyártsanak belőle, aminek szakító próbáit a nyugatnémet cég hajlandó el­végezni. (Nekünk ugyanis nincsenek ilyen gépe­nk.) Egyébként ez az első eset, hogy komolyabb mennyiségű elsőosztályú anyag került hozzánk ebből a fajtából, mert ez az anyag még csak egyszer szerepelt Magyaror­szágon, az elmúlt évi mű­anyagkiállításon. Egyéb újdonságok is van­nak a hálóüzem­ben; a sport­­horgászok között nagy meg­elégedésnek örvendő 1 négy­zetméteres merítéshálót 11 év után újra gyártja az üzem, s már eddig is átadott 500 da­rabot a sportszer szaküzle­teknek. Az olimpiára való felkészülés jegyében pedig még ebben az évben másfél tonna sporthálót is szállíta­nak a kereskedelemnek. A széleskörű kísérletezés és az árucikkek skálájának bővítése mellett a hálóüzem a helyi kapcsolatok fejlesztésé­vel is számol: a Textilművek számára most adták át a mintadarabokat a végtelení­tett perion hajtókötelekből és több száz darabra kaptak to­vábbi megrendelést* j A Csongrád megyei értelmiség problémáit tárgyalta kibővített ülésén a Csongrád megyei Pártbizottság A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága augusztus 31-én, pénteken a hódmezővásárhelyi Megyei Pártoktatók Házában kibőví­tett ülést tartott, amelyen a Központi Vezetőségnek az ér­telmiség helyzetéről szóló határozata alapján megtár­gyalta a Csongrád megyei ér­telmiség problémáit. A kibő­vített ülésen tanácskozási joggal részt vett a megye szá­mos vezető értelmiségi dolgo­zója. A kibővített pártbizott­sági ülést Németh Károly elvtárs, a megyei párt-végre­hajtó bizottság első titkára nyitott meg. A megyei párt­­bizottság beszámolóját »A párt értelmiségiek körében végzett munkája és feladata­ink« címmel Varga Kovács János elvtárs, a megyei párt­végrehajtó bizottság közneve­lési felelőse olvasta fel. A beszámolót élénk vita követ­te. Lapunk holnapi, vasár­napi számában a pártbizott­ság kibővített üléséről rész­letes tudósítást közlünk. A DISZ Központi Vezetőségének tiltakozó távirata A DISZ Központi Vezetősége tiltakozó táviratot inté­zett a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége a magyar ifjúság nevében mélységes felháborodással tilta­kozik a Nyugat-Németország haladó erői ellen indított haj­sza, a Nyugatnémet Kommunista Párt és a békemozgalom betiltása ellen — hangzik a táviratban. Mélységesen bízunk abban, hogy Nyugat-Németország haladó erőiben, a világ népeinek tiltakozásában van ele­gendő erő arra, hogy gátat vessen a fasizmus újjáéledése elé. Új üzemrész — kiváló eredmények Czirok Istvánné, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat új szinkron-szalagjában a bőrkabátok ujjait varrja. A kiváló dolgozó minőségi eredménye az új munkakörben 98,2 százalék. Balogh István, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat szinkron-szalagjában a bőrkabátok befejező munkálatait végzi. Júliusban kapta meg a „Szakma kiváló dolgozója" jelvényt és jutalmul félhavi fizetését. Most 120 százalékot teljesít 99,6 százalékos minőséggel. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás sajtóbemutatója A vasárnap megnyíló Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tást pénteken délben bemu­tatták a magyar és a külföldi sajtó képviselőijek­. Mato .*­1 János földművelésügyi mi­niszter ismertette a kiállítás célját, politikai, gazdasági mondanivalóját, majd a rész­vevők a miniszter vezetésé­vel megtekintették a kiállí­tást. A kiállítás szebb és na­gyobb a múlt évinél. A főpavilonban az egész kiállításnak mintegy a ke­resztmetszetét láthatja a kö­zönség. Az anyag egyik ré­sze összegezve ismerteti me­zőgazdaságunk eddig el­ért legfőbb eredményeit, ame­lyeket részletesen a kiállítás más-más helyén mutanak be. Az anyag másik része előre mutat: mozgósít a második ötéves terv nagy feladatai­nak végrehajtására. A fő helyet foglalja el az anyagban a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődésé­nek dokumentálása. Szemléltetően ismerteti a pavilon anyaga a második öt­éves terv nagy feladatait a mezőgazdaságban, de meg­mutatja azt is, hogy ezek tel­jesítésére a párt és a kor­mány, az ipar, a munkásosz­tály minden segítséget megad a mezőgazdaságnak. A nagy feladatoknak a megvalósítására mozgósít nemcsak a főpavilon, de úgy­szólván az egész kiállítás anyaga. Az eredmények mellett mindenütt ott találja a láto­gató írásban, képben, rajz­ban, filmen, sőt — az állandó szaktanácsadóknak, vagy ma­guknak az élenjáró termelők­nek az útmutatásain keresz­tül — szóban is, azoknak a módszereknek, eljárásoknak az ismertetését, amelyekkel ezeket és még nagyobb ter­méseket el lehet érni. Az egyes növények a fel­dolgozással együtt kerülnek bemutatásra. Így a kenyérga­bona-pavilon anyaga ismer­teti a kenyérkészítés történe­tét a történelem előtti idők­től a legmodernebb sütőipari üzemekig és gépekig. Állattenyésztésünk fejlődé­sének valóban »eleven« bi­zonysága az ország minden részéből felhozott 2500, szebb­­nél-szebb értékes tenyészál­lat. Szakértők megállapítása szerint az idei kiállítás ál­lományának a minősége mintegy 30—40 száza­lékkal haladja meg a múlt évi állomány minőségét. A kiállítás anyagában az egyik központi helyet fog­lalja el a mezőgazdasági gé­pesítés bemutatója. A kiállításon méltó helyet kaptak a mezőgazdasági újí­tók is. Sok hasznos, gyakorlati út­mutatást ad a kiállítás a me­zőgazdasági építészetben mu­tatkozó elmaradás pótlására, a házi erővel elvégezhető ol­csó és gazdaságos építkezésre. Új épületbe került az erdő­gazdálkodási bemutató. Sok külföldi látogatót is várnak a kiállításra, elsősor­ban részükre épült az új kül­kereskedelmi pavilon. Külön rész foglalkozik a kiállításon az egyénileg dol­gozó parasztoknak a termelés elősegítésére nyújtott támo­gatással. A mezőgazdasági látnivaló­kon kívül a kiállítás gazdag szórakozási és természetesen vásárlási lehetőségeket is­ nyújt. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szeptember 2-től, vasárnaptól kezdve reggel 8 órától este 8 óráig áll a láto­gatók rendelkezésére. A kiál­lítás vendéglátó­pari üzemei pedig mindennap este 10 óráig tartanak nyitva. A ruhaipar újdonsága Tavaly még jóindulatúan megmosolyogtuk a Ruhagyár főműszerészét, mert arról áb­rándozott, hogy cérna nélkül is lehet majd egyszer öltö­nyöket varrni, most meg ve­le együtt csodálkozunk: ez az időszak közelebb áll hozzánk, mint gondoltuk, őt megelőz­ték elgondolásával — az em­bereket pedig meglepték, hi­szen az első lépéseket már megtette a magyar kutatás és technika ezen az úton. Varrás helyett — ragasztás A Könnyűipari Minisztéri­um Ruházati Iparigazgatósá­ga célfeladatot tűzött a szak­ma dolgozói elé a férfi­ zakók mellvászon, gallér és fazon részének ragasztásos össze­dolgozására. Erre a Ruha­ipari Tervező Vállalat ipar­­fejlesztési osztályán meg­kezdték a kísérleteket és olyan ragasztószert állítottak elő, amely pótolja a gépi var­rást. Ugyanekkor a ragasz­tással összedolgozott vásznak sok tekintetben felül is múl­ják a régebbi technológiai el­járással, a varrással egymás­hoz erősített zakóelemeket. Ez a módszer a korábbinál sokkal olcsóbb,­­ fölösleges­sé válik a drága szitavászon, a cérna, az összedolgozásra fordított munkaidő pedig lé­nyegesen csökken. A minő­ség nem romlik, nem is ro­molhat — a kísérletek in­kább az ellenkezője mellett szólnak. Tizenhat órai áztatás Az olvasó, míg eddig elju­tott, bizonyosan tiltakozott magában az új eljárás ellen, mondván: ha megázik a ru­hám, összerogy a tartása, ha vasaltatom, eldeformálódik. Az aggodalom alaptalan. A ragasztószer tulajdonságai minden várakozást felülmúl­nak. Tizenhat órai áztatás után sem mondta fel a szol­gálatot a kitűnő ragasztó , és bírja a hőt, a tüzes vasa­lót, talán még jobban, mint a cérna. Formatartó és ru­galmas, s mivel porlasztással hordják fel a vászonra, meg­felelően szellőzik is. Vala­mennyi igénybevétel körül­tekintő megvizsgálása­­ után a szakemberek egyöntetű vé­leménye az, hogy a pikíro­­zással készülő zakókhoz ké­pest a minőség semmivel sem lesz gyengébb, inkább jobb, és ez törekvésünk egyik leg­fontosabb mozzanata. Nagyüzemi kísérletek A további kísérletek szín­helyéül a Szegedi Ruhagyá­rat jelölték ki. Itt dől majd el, vajon igazolja-e a nagy­üzemi gyakorlat a precíz la­boratóriumi kísérletek ered­ményeit. A laboratóriumban erre a célra külön kis mű­helyt szereltek fel és tegnap már meg is kezdték a ra­gasztásos eljárás nagyüzemi módszereinek kutatását. Pestről ideérkeztek a megfe­lelő műszerek és az első lé­péseket segítő szakemberek, s most a ruhagyári szakmun­kásokkal közösen tárgyalják meg, hogy milyen kisgépeket volna célszerű építeni az új eljárás meggyorsítása érde­kében. Ezzel egy időben megkez­dik egy 40 darabból álló szé­ria gyártását is — az új mód­szerrel. Az egész országban egyedül itt Szegeden foglal­koznak üzemszerűen ezzel a műszaki problémával, de ha a várt eredményeket a ter­melés gyakorlata nem hiúsít­ja meg, szó lehet arról, hogy az új eljárást az egész ma­gyar ruhaiparra kiterjesztik. ötezer ragasztott öltöny Az év utolsó negyedében a jelenlegi tervek szerint öt­ezer öltöny készül Szegeden az új, mondhatnánk: az ipar­ágat forradalmasító techno­lógia alapján. Ezekből az öl­tönyökből már szinte teljesen kiiktatják a belső formát adó vásznak varrását. A szegedi szakemberek ké­szen kapták a ragasztószert és a szakmai tanácsokat, meg a vizsgáló műszereket, mégsem egyszerűen a kivite­lező szerepét játsszák ebben a kísérletben, mert nekik kell megoldaniuk ennek a módszernek az ipari alkal­mazását. Ezzel a feladattal számot vetve a technológiai osztály jól megszervezte a kísérleti műhely munkáját és megerősítette képzett szak­emberekkel. Albert elvtárs, az üzem főtechnológusa szin­te az egész műszakot itt tölti el. Két jól képzett technikus— Bálint Béláné és Takács Mik­­lós — állandóan a kísérlete­ken dolgozik, a kísérleti mű­hely kivitelezőit pedig a leg­jobb férfiszabó szakmunká­sok közül választották ki. Nagy az izgalom és az igye­kezet a Ruhagyárnak ebben a kis műhelyében, s ez nemcsak a téma újdonságából ered, hanem abból is, hogy hasonló törekvések élnek az iparágon belül Ausztriában és Svájc­ban is, s ugyanakkor a Szov­jetunió is élénken érdeklődik az új eljárás műszaki leírása iránt,, <■

Next