Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)
1956-10-02 / 232. szám
_________SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 232. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1958. október 2. Gerő Ernő és Joszip Broz-Tito találkozott a Krímben Hruscsovnál Jalta, szeptember 30. (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége vasárnap abba a nyaralóba érkezett, ahol N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára üdül. Szintén ideérkezett a Krímben üdülő Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. Tito, feleségével, Hruscsovval és Gerő Ernővel közös sétát tett a tengerparton, ahol az államférfiak összetalálkoztak a Livagyija szanatórium üdülővendégeivel, elbeszélgettek velük és közös fényképet készítettek. N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz-Tito, feleségük és Gerő Ernő ezután a jaltai hegyekbe indultak sétára. Itt csatlakozott hozzájuk N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Szocsiból érkezett üdülésre a Krímbe. A sétán jugoszláv vendégek is részt vettek: Alekszandar Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, Micsunovics, moszkvai jugoszláv nagykövet és felesége, Dizdarevics, a moszkvai jugoszláv nagykövetség első titkára és Zsezselj tábornok. A sétán részt vett Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és felesége, Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és felesége, Furceva, az SZKP Központi Bizottságának és moszkvai városi bizottságának titkára, Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Grecsko marsall és felesége, Szerov hadseregtábornok és felesége, valamint Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A séta után ebéden vettek részt, amely baráti, szívélyes légkörben zajlott le. Magyar és délszláv béketalálkozót rendeztek Szőregen A Hazafias Népfront járási bizottsága magyar és délszláv béketalálkozót rendezett vasárnap délelőtt Szőregen, a művelődési otthonban. A találkozóra eljött több újszentiváni, deszki és tiszaszigeti délszláv és magyar dolgozó is. Az egybegyűlteket Palotás Péter községi tanácselnök üdvözölte, majd Várkonyi Zoltán országgyűlési képviselő tartott képviselői beszámolót. A XX. kongresszus utáni feladatokról és országunk gazdasági helyzetéről beszélt. Utána Zelity Milica, a Délszláv Nemzeti Szövetség küldötte beszélt — délszláv nyelven. Beszédében a többi között foglalkozott a szőregi, deszki és környéki korábban kitelepített délszláv és magyar dolgozók rehabilitálásának ügyével is. — Sajnos, helyi viszonylatban számolni kell azzal a ténnyel, hogy a környező falvakból kitelepített délszláv és magyar dolgozók anyagi rehabilitálásának ügyében semmi konkrét intézkedés nem történt. Mindenki előtt ismeretes, hogy a magyar és jugoszláv állam közötti régebbi meg nem értés következtében több délszláv és magyar dolgozót kitelepítettek — házukat és földjüket el kellett hagyniok. — Itt a végső idő, hogy ezek a családok visszatérhessenek saját otthonukba és gazdaságukba. Értesüléseim szerint a mai napig ezt még senkinek sem tette lehetővé az illetékes járási, illetve községi tanács. — Mi tudjuk, hogy a megoldás nem könnyű, de ha a tanács egy kicsit lelkiismeretesebben, nagyobb jószándékkal fog a kérdés megoldásához —, a mostani elkeseredés és türelmetlenség fel fog oldódni — mondotta beszéde befejező részében. A két beszámoló után Várkonyi Zoltán országgyűlési képviselő fogadóórát tartott. A fenti, kérdésben érdekelt délszláv és magyar dolgozók panaszát is meghallgatta és vállalkozott arra, hogy a Minisztertanács elé fogja terjeszteni az ügyüket. A találkozó műsorán közös ebéd, este pedig szórakoztató kulturális előadás is szerepelt. Szegedi névtelenek7 Bizonyára isménl a névtelen krónikás. Anonymus nevét és szobrát Budapesten, a Városligetben. Nos, Szeged is gazdagodott két Anonymussal: egyik a képünkön látható Katona József-szobor, a másik az Erkel Ferenc-szobor, mindkettő a színház homlokzatán látható. A nagy sietségben, amíg közel egy esztendő alatt tatarozták az épületet, elfeledkeztek felírni a szobrok ábrázolta férfiak nevét. De mondjuk, ez még hagyján, megismerhetni őket. Hanem azt már igazán nem mindenki tudhatja — s különösen nem, aki más vidékről jön városunkba —, hogy ki készítette ezeket a szobrokat? Hát legalább Tápai Antal nevét illett volna megjelölni. Kidolgozták a József Attila-kör működésének programját Október 19-én tartják meg az első vitaestet A DISZ és a TTIT kezdeményezése által létrehozott szegedi József Attila Kör szombaton vezetőségi ülést tartott, melyen kidolgozták az előadásokkal egybekötött viták vázlatos programját. Az első előadást és vitát október 19-én tartják meg, — Az értelmiség helyzet Szegeden és az értelmiség politikáról szóló párthatározat — címmel. A következőkben „Irodalmunk időszerű kérdései”, „Oktatásügyünk és ifjúságunk nevelésének kérdései Szegeden”, „Vita a szegedi sajtóról”, „A szocialista törvényesség”, „A szegedi várospolitika időszerű kérdései” címmel szándékoznak előadást és vitát rendezni. Az előadások megtartására fővárosi és szegedi szakembereket kértek fel. A DISZ József Attila Kör legfőbb programjának az alkotó marxista szellemben kibontakozó és helyes irányba vezető viták kialakítását tekinti. A DISZ József Attila Körrel kapcsolatosan mindennemű felvilágosítást a DISZ Városi Bizottsága nyújt Szabó Lőrinc ma tartja Babits-előadását Mint már korábban is írtuk, a TTIT irodalmi szakosztálya TO. októb?- j-áig emljtezik meg Babits Mihályról, abból az alkalomból, hogy a nagy költő 50 évvel ezelőtt kezdte meg tanári működését Szegeden. Este fél 8 órakor a TTIT klubjában (Horváth Mihály utca 3. II. emelet) Szabó Lőrinc, az ismert költő és műfordító, Babits tanítványa tart előadást. Az előadás után Mentes J a Szegedi Nemze* Színház művésze Babits verseiből ad elő. Az irodalmi estet megelőzően délután 5 órakor a Partizán utca 16. számú ház falán, ahol Babits lakott, a TTIT nevében Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora emléktáblát leplez le. A magyar munkásmozgalom vitás kérdései címmel új előadássorozatot indít a TTIT a Párttörténeti Intézettel közös rendezésben. A sorozat első előadása október 5-én, este fél 8 órakor lesz a TTIT klubjában (Horváth Mihály u. 3. II. em.) Az első világháború előtti magyarországi munkásmozgalom néhány kérdéseiről címmel, amelyet Erényi Tibor, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője tart. A sorozat további előadásai a szociáldemokrácia szerepével és a munkásmozgalomban elfoglalt helyével, a két világháború közötti időszak problémáival, továbbá a felszabadulás utáni időik és a helyi munkásmozgalom történetének egy-egy kérdésével foglalkozik. Román küldöttség látogatása Szegeden Vasárnap 37 tagú román kulturális küldöttség , amely a makói felszabadulási ünnepségekre érkezett Csongrád megyébe tett látogatást Szegeden, Bányai András tartományi titkár vezetésével A küldöttség megtekintette a város műemlékeit, valamint a Dóm orgonáját, az alsóvárosi templomot és a Móra Ferenc Múzeumot. Az irodalmi múzeumban különös figyelemmel tanulmányozta a küldöttség a nagyváradi Holnaposok szegedi vonatkozású dokumentumait. A határ mentén, a Tiszán halásznak a szegedi halászok. Hattauer Vilmos, a Kossuth Halászati Szövetkezet tagja csónakjával halászni indul a Tiszán az ősz fényeiben, a határ mentére. Körösi Péter alig néhány méterre a határtól végzi a szántást, mert jól tudja ő is, hogy a gondosan művelt föld terem. Közvetlenül a magyar— jugoszláv határ mentén terül el a kis település: Térvár. Dolgos parasztjai az egykori magyar műszaki zár földjét is gondos gazda módjára művelik. Nyugalom és békesség honol a kis falucska házaiban. A térvári Huszta András, az Újtérvár nevű tszcs tagja azt mutatja karjával, hogy korábban, amikor a műszaki zár megvolt, meddig művelhették a földet a határ mentén. A volt műszaki zár helyén az idén ő is búzát aratott már. A térvári iskolában véget ért a tanítás. Hazafelé indulnak a kisiskolásokra lányok és a fiúk. Papp Klárika, Kiss Mária és Berta Margitka is a szülői ház felé lépdel a kis település egyetlen utcáján. Vígak és ahogy elmondották, szeretnek tanulni. Az ő álmaik is nyugodtak, nem zavarja semmi, j ,