Szeged Népe - Szegedi Néplap, 1956. november (1. évfolyam, 1-9. szám - 1. évfolyam, 1-10. szám)
1956-11-01 / 1. szám
Katonai gyászpompával, a nép mély részvétele mellett temették el Szegeden hősi halot halt ifjúmunkást Boldogok vagyunk, hogy az önkény annyi nehéz évei után győzött a magyar nép forradalma. A hazát forrón szerető igaz emberekből a fiarc közben számosan életüket adták. Szegeden az önkény utolsó fellobbanásaként a Takaréktár utcában golyózápor áldozata lett ifjú Swartz Lajos, a Szegedi Kenderfonógyár ifjúmunkása. Ott volt a felvonulók első sorában, hitet téve a budapesti hősök mellett. Az életét adta azon a verőfényes őszutói napon. Október 26-án, pénteken délelőtt. A hősi halált halt ifjúmunkást tegnap délelőtt helyezték örök nyugalomra. Korongos volt az idő, szemerkélt az eső, de már 9 órakor emberek sokasága indult a rókusi temető felé, hogy mély részvétét, kegyeletét lerója. Fiatalok és idősebbek serege áradt a ravatalozó felé. Gyászolni a szegedi ifjút, gyászolni a szabad, független Magyarországért elhunyt hősöket. Megrendítő volt a nép, amely lángoló szívvel kívánta a hon és népe javát, s ott, a temetőben egy volt a fájdalomban, a gyászban. Akár a szabadságharcban. Új és új koszorúkat hozó küldöttségek érkeztek. Sok férfi és asszony kezében hófehér krizantém-csokor volt. Tíz óra múlt, amikor a csípős őssi szélben a nemzetiszínű és a fekete lobogók meghajoltak. Kezdődött a gyászszertartás. FedetMn fővel állt a ravatalozó körött a nép. A koporsó mellett a honvédség rohamsisakos katonái álltak díszőrséget. Az egyházi szertartás megható percei után Strasszer Gyula, Szeged város Nemzeti Bizottsága, a város lakossága nevében búcsúzott az életét adó ifjútól. fjEmléked nem felejtjük el’“ ... Vár a búcsú, a gyász. Szülő a "*■ gyermekét siratja. A fiatalok a jóbarátot is, épp úgy, mint munkástársai. Könny gördült le az arcokról. Sírt a kemény arcvonású férfi és könnye végig csörgött az arcán. Nem kell szégyelni ezeket a könnyeket. A hősökért hullottak. A bátrakért, a tisztaszívűekért. A honvéd zenekar gyászindulót játszott. A magyar hadsereg tagjai vállukra emelték a koporsót. Megindult a gyászmenet. A koporsóra arany betűkkel írták fel: „Ifjú Swartz Lajos, élt 18 évet“. A koporsót a szívünkhöz nőtt piros-fehér-zöld zászló borította. A koporsó eKlt az üzemek és intézmények képviselői. A nép vitte koszorúit. A koporsó után haladtak a hozzátartozók. A roppant bánatú édesanya is. A gyászolók serege kísérte a koporsót. Egyre szólt a komor dallamú gyászinduló. A lassú, temetői menet vád is volt mindazok felé, akik a gyászt és dermesztő fájdalmat okozták. Közeledett a méltóságteljes menet a sírhely felé, amely körül ott álltak a bánatban osztozók. Amikor a koporsóval a sírgödörhöz érkeztek honvédeink, gyászbeszédek hangzottak el; a fiatalok, a nép nevében. A Szegedi Orvostudományi Egyetem részéről Leng professzor szólott. Beszélt a MEFESZ, a sztrájkbizottság képviselője is. Döbbenetes a gyász. Győzhetetlen az akarat: soha az önkényt! Igazságot, emberiességet! Oltalmazzuk a minékünk oly drága, szabad, független Magyarországot! Egy verset is szavalt ott a sírnál Szabó Péter diák. Nem tudom, ki írta a verset. Annyi azonban bizonyos, hogy jó magyar volt. Nem is a mesteri rím a fontos, hanem az érzés, amely a verset szülte. Íme belőle egy szakasz: Hősi ifjúságnak örök mintaként, fajnalként viágít a szegett térre. Igen, a hamisítással, gyalázattal teli sötétség után hajnalodik már a magyar rögök felett. Emberré lesz az ember, — magyarrá a magyar. Mindezt a népet , a hazát felemelő magasztos érzésben, a más népekkel való, de teljes egyenjogúságon alapuló barátságban. Delt a gyászzene, szívbemarkolóan. Hulltak a könnyek. A koporsó a sírgödörbe került. A friss sírhantra valóságos koszorú- és virágerdő borult. A hősnek, a hősöknek. S a sírnál felcsendültek a Szózat örökbecsű hangjai: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar .. Morvay Sándor Budapestre érkezett Mindszenthy József herceg*prímás Dr. Lukács Iván főorvos, a rétsági járási nemzeti bizottság elnöke kedden este a következőket közölte a Magyar Távirati Irodával: Mindszenthy József hercegprímást október 30-án este 10 óra 5 perckor a rétsági honvédség esv tiszti alakulata kiszabadította felsőpetényi rabságából, ahol 3 nap híján egy évet töltött, s ezzel a hercegprímás 8 éves rabjagvéget ért Szenvedéseinek véget vetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság község lakossága elsőnek üdvözölhette a rabságból kiszabadult hercegprímást, akit a 8 éves fogság sem testileg, sem lelkileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első szava az volt: — Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol 8 évvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás 20 percet töltött baráti beszélgetésben a rétsági plébánián és főpásztori áldását adta a megjelentekre. Utána elindult budai otthonába és szerdán reggel 8 óra 55 perckor budai palotájába érkezett. Halalnas föüieg fogadta Budán Mindszenth v’ Eózsef Iteel érseket Mindszenthy József bíboros érsek, Magyarország hercegprímása szerdán reggel 9 órakor a nemzetőrség autójának kíséretében megérkezett budai palotájába. Már reggel 8 óra tájban nagy tömeg helyezkedett el a palota környékén az Úri utcában, hogy üdvözölje a 8 évi, ártatlanul elszenvedett, szörnyű rabságból hazatérő kardinálist. Mindszenthy József bíboros hercegprímás megjelent a palota erkélyén és pár szóval megköszönte a ragaszkodást, majd áldását adva a térdre boruló hívekre, a nép beláthatatlan tömegére, visszavonult, bement kápolnájába, ahol csendes szentmisét mutatott be. Megoh.. fili Plcselj i Fijéri Kisgazda Féri Kovács Béla beszéde Pécsett a megyei tanács székházában szerdán tartotta alakuló ülését a Független Kisgazda Párt. Az ülésen több száz régi kisgazdapárti tag vett részt, köztük a baranyai falvak küldöttei. Az alakuló ülésre meghívták Kovács Bélát, a Független Kisgazda Párt volt főtitkárát is, aki jelenleg a pécsi belgyógyászati klinikán gyógykezelteti magát. Kovács Béla rövid beszédben üdvözölte régi barátait, ismerőseit, a Kisgazda Párt tagjait. — Most nem mint kisgazda jöttem közétek, hiszen engem annak idején kizártak a Független Kisgazda Pártból. Azért jöttem, hogy köszöntsem régi barátaimat, egykori harcostársaimat. A börtönben sokat gondolkodtam azon, hogyan fogad majd a magyar nép. Elhiszi-e azt a sok rágalmat, amelyet rám és a Kisgazda Pártra szórtak az elmúlt években. Örömmel létem, hogy a rágalomhadjárat nem sikerült. A nép bízik a Kisgazda Pártban, az egyedüli pártban, amely 1945 után valóban a függetlenséget és a szabadságot akarta megteremteni Magyarországon. Ezután arról beszélt, miképpen került az új nemzeti kormány fe». Elmondotta: Dobi István felhívta telefonon és tájékoztatta, hogy Nagy Imre nemzeti kormányt akar alakítani Kovács Béla részvételével. Mivel Nagy Imrével korábban is kapcsolatban állt és támogatta azt a törekvését, hogy megszabadítja az országot Rákositól, Gertitől és cinkosaitól, elvileg hozzájárult a ormányban való részvételéhez. Azóta semmi kapcsolata nincsen a kormánnyal. — Meg voltam lepődve — folytatta Kovács Béla —, amikor a kormánylistát nyilvánosságra hozták és abban több régi kommunista vezető nevét olvastam. Másnap megfogalmaztam a lemondásomat azzal, hogy a jelenlegi kormány összetételével nem értek egyet. A lemondólevelet barátaim rábeszélésére nem küldtem el. Nem tudom, mit akar a kormány, a lehetőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába a dicső forradalmi harcban. Ezeket a lehetőségeket, a kormány szándékát azonban meg kell ismernem, s erre csak akkor kerülhet sor, ha Budapestre utazom és beszélek a kormány tagjaival. Ezután a Független Kisgazda Párt újjáalakulásáról, jövőbeni működéséről szólt. A Kisgazda Pártnak szervezkedési szabadsága és joga van. Kérdés, hogy a szervezkedő párt a régi programot, a régi gondolatot hírdesse-e? A régi világról ne álmodjon senki, a grófok, a bankárok és a kapitalisták világa végérvényesen lezárult. Nem kisgazda igazán az, aki ma ■ 1939-ben és 1945-ben gondolkodik. Az elmúlt 10 esztendő keserves, de hasznos iskolája volt a Kisgazda Pártnak és ennek az évtizednek a tanulságait felhasználva kell átalakítanunk a párt programját és átalakítani a magunk gondolkodását is. Nem tudok és nem is akarok programot hirdetni a Kisgazda Párt számára. Előbb beszélnem kell a budapesti pártvezetőkkel,hogy végleges programot teremtsünk. Egy bizonyos, ennek a programnak az alapelvei az új, szabad, független Magyarország megteremtése kell hogy legyen. Szólott a parasztság jelenlegi helyzetéről is. Kifejtette ahogy a munkásságnak és az értelmiségnek megvan a maga érdekvédelmi képviselete ugyanúgy meg kell teremteni a parasztság számára. Az a véleménye, hogy vissza ie 1l állítani a régi parasztszövetséget és ennek a véleményének Budapesten illetékes helyeken is hangot fog adni. Amikor ..a magyar szabadságharcosok az orosz tankok ellen harcoltak, akkor az ország függetlenségéért harcoltak. Ez nem jelenti azt, hogy mi ellenségünknek tekintjük az orosz népet, de nem lehet egyoldalú politikát folytatni, meg kell nyitni Magyarország kapuit minden nemzet előtt. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni és nem lehet az ország sorsát egy-egy katonai blokk érdekeivel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván. Az alakuló ülés részvevői elhatározták, hogy Kovács Béla kizárását a Független Kisgazda Pártból nem tekintik törvényesnek és a Párt Baranya megyei szervezetének örökös elnökéül választják. SZEGED NÉPE címen jelenik meg a továbbiakban Szeged Város Forradalmi Nemzeti Bizottságának lapja. A Délmagyarország elnevezés sokak előtt régi idők rossz emlékeit idézik fel, s ezért a tegnap délután megtartott Forradalmi Nemzeti Bizottsági ülés eleget tett a város lakossága kívánságának. Szabad magán kiskeresvédelmil kivitelnek a kiskereskedők Megalakult szerdán a volt KISOSZ tagjaiból a szegedi magánkiskereskedők forradalmi bizottsága. Az alakuló gyűlésen a jelenlévők a legélesebben elítélték a KISOSZ és helyi vezetőségének eddigi bűnös tevékenységét a kiskereskedelem elsorvasztására. A gyűlésen támadás hangzott el a Kereskedelmi Felügyelőség ellen. A szegedi magán kiskereskedők egyhangúlag csatlakoztak, a szegedi Nemzeti Bizottság meghirdetett követeléseihez, egyben kifejtették a szakmával kapcsolatos követeléseket is. Teljesen szabad magán kiskereskedelmet követelnek. Iparigazolványt mindenkinek, aki arra érdemes. A Kereskedelmi Felügyelőséget szüntessék be. Indítványozták, hogy azokat a mozgóárusokat, akik idáig éhtbérért dolgoztak, lássák el rendes iparigazolvánnyal. MEMENTO MORI A Rákosi-önkény áldozatainalk emlékére Forró balkáni éj csitít s ölel a Száva menti város peremén. Reám zuhognak önnön átkaim, magamhoz így még nem voltam közel. Idegen földön konok ébredés, táncos árnyak a Száva kék vizén, neszek élednek, s oly keskeny a hold, mint finommívű éles, görbe kés. Most látom, milyen messze volt a fény, öltek és ebben görnyedt a gerinc — Hisztek-e népek? — Kínáljuk magunk csüngve a holtak becsületén. Nem vetjük el, hogy ki a bűnösebb, az é, ki ítélt, vagy ki tapsikolt, az-e, ki bízott, vagy ki biztatott, s nem álmodik már mást, csak rémeket. Forró magyar szót visz a szél tovább a Száva menti város peremén; nemzetem, drága népem. ■*: hazám, őrizd törvényed, jogod pallosát! Belgrád, 1955. augusztus II. Lődi Ferenc Ment Nagy Imre kérte az orosz csapatok segítségét Szerdán délután hatalmas tömeg gyűlt össze a Kossuth Lajos téren. Nagy Imre miniszterelnök a parlamentből lement a Kossuth-szoborhoz és beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem ő kérte a szovjet csapatokdBÉíiségét, és az intézkedésotán kívül történt. Kijelentette: a varsói egyezmény felmondásával is kérjük a szovjet csapatok azonnali visszavonását. A miniszterelnök beszéde után a tömeg csoportokba gyűlve még sokáig együtt maradt és elégedetlenségét fejezte ki Münnich Ferenc belügyminiszter személye iránt. 1 Nyug!liintéze: Irtai A nyugdíjügyi főigazgatóság forradalmi bizottsága a kormány utólagos engedélyének reményében megkezdte a törvényellenesen, felsőbb rendeletre megvont nyugdíjak folyósítását. Saját jogú nyugdíjasoknak 400, özvegyeknek 200 forint nyugdíjat küld előlegként. A Nyugdíjintézet Ideiglenes forradalmi bizottsága közli, hogy az intézet minden nyugdíjasnak novemberi ellátását, továbbította a postaközpont leszámítoló hivatalához, mégis akadályok vannak a kifizetésnél. Az intézet felhívja a postahivatalokat, hogy a nyugdíjak kifizetését haladéktalanul kezdjék meg. A fővárosból kivonultak a szovjet csapatok — Az emberek fellélegeztek — A rend még nem állt helyre (Tudósítónk telefonjelentése) Szerdán délelőtt a kormány bejelentése értelmében a szovjet csapatok csakugyan elhagyták a főváros területét. A körúton s végig az utcákon — amerre elvonultak — nagy tömegek gyűltek össze Általában még a hirtelen nagy csoportosulások jellemzik a pesti utcát.Egyik helyen egy kiégett tankot vesznek körül, másikon a Sztálin szobor maradványait, melyet vésőkkel, fűrészekkel és reszelőkkel lassan teljesen eltüntetnek. Az egyik utcatorkolatnál megint nagy tömeg, bentről lövöldözés hallatszik. Két, volt államvédelmista tüzelt a nemzetőrökre, azokat füstölik ki. Amott a sarkon meg az újságárust állják körül. Az újság a legkelendőbb cikk ma, és hirtelen megszaporodott. A Magyar Nemzet, a kisgazdák lapja, Népszava, a szociáldemokratáké, Magyar Függetlenség, aztán a forradalmi ifjúság népszerű lapja, az Igazság, és a Kende Péter szerkesztésében megjelenő — mint a címe is hirdeti — „Független demokratikus napilap” a Magyar Szabadság — egyelőre ennyi. S hírlik, hogy lesz Kis Újság is. Az emberek tehát csoportosulnak, érdeklődnek, vitatkoznak. A látnivalókból az utca humora sem hiányzik Egy kiégett páncélautó oldalára valaki krétával felírta, generálozva. A rohanó fotóriporterek — főként külföldiek — egy pillanatra megállnak, hogy megörökítsék Egész nap az emberek között jártam, hogy valami képet alkothassak a helyzetről. Ez talán a legnehezebb feladat ma Pesten. Kerestem például valamilyen átfogó szervet, mert minden második házban bizottságok alakultak. Talán leginkább még az egyetemi forradalmi diákbizottság mondható átfogónak. Bár úgy látszik, annak is csökkent a tekintélye, így ma a diákság forradalmi tüzénél akarná megsütni mindenki a maga pecsenyéjét. De hogy melyik milyen pecsenye lesz majd, azt egyelőre nem látni, s félő, hogy az a sok szerv és bizottság megbontja a nemzet jelenleg létfontosságú egységét, a külfölddel s a belső rendbontókkal, a zavarosban halászokkal szemben. Pedig az ifjúság önzetlenül és bőven áldozta vérét. Az új magyar forradalom szeplőtlenségét a betört kirakatablakokban is érintetlenül hagyott értékes cikkek, az országház előtt, gyep alatt nyugvó hősi halottak jelzik. A helyzet egyelőre anarchisztikus, még egyik szerv sem volt képes átfogni és most valami állami rend, a normális viszonyok kialakítása tetszik a legsürgetőbb nemzeti feladatnak. Ez szükséges. Viszont a felszabadult izgalom és érdeklődés, — amely bizonyára eltart a választásokig — ebben a helyzetben természetes is. És természetesen az is szükséges, hogy a szovjet csapatokat mielőbb kivonják Budapest után az ország egész területéről. Németh Ferenc