Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-03 / 1. szám
A Saar-vidék visszakerült a Nyugat-Németországhoz Tovább folyik az ENSZ-közgyűlés munkája Francia lap az amerikaiak közép-keleti terveiről Az új esztendő első napjaiban — ellentétben a korábbi esztendőkkel —■ igen eseménydús a nemzetközi politikai élet: az ENSZ-közgyűlés tegnap tovább folytatta munkájét. Csou En-laj kínai miniszterelnök Nehru indiai miniszterelnököt látogatta meg s a világsajtó részletesen foglalkozik a közép-keleti helyzettel kapcsolatos amerikai elképzelésekkel. Ami az ENSZ-közgyűlés munkáját illeti, a Népszabadság című lap jelentése alapján közöljük, hogy a magyar ENSZ- küldöttség ismét bekapcsolódik az ENSZ-közgyűlés munkájéba. Sik Endre, a magyar küldöttség vezetője és Mód Péter, a küldöttség tagja, állandó ENSZ-megbízott már el is utazott New Yorkba. Dr. Vajda Imre, egyetemi tanár, a delegáció harmadik tagja néhány nap múlva utazik New Yorkba. Az ENSZ-közgyűlés napirendjén egyébként egy egész sor ügy szerepel, többek között a leszerelés, a koreai kérdés, Ciprus, Algéria és Nyugat-Új-Guinea kérdése. • Az ENSZ-közgyűlés november 9-én Ausztria javaslatára egyhangúlag hozott határozatban felszólította az ENSZ összes tagállamait, hogy nyújtsanak gyors és kiadós gazdasági segítséget Magyarországnak. A szocialista államok — állapítja meg ezzel kapcsolatos cikkében az österreichische Volksstimme című osztrák lap — valóban eleget tettek a határozatnak és már eddig is 35 millió dollár értékű árut szállítottak Magyarországnak. Nyugaton viszont csaknem teljesen hatástalan maradt az ENSZ-határozat. A Nemzetközi Vöröskereszt-szervezeten kívül úgyszólván senki sem küldött segélyt Magyarországra. Nyugatról eddig mindössze 1,5 millió dollár értékű segélyküldemény érkezett Magyarországra. A szép ENSZ-határozat is értéktelen papírcafatnak bizonyult. Ennyit érnek a Nyugatnak az ENSZ-határozatok, ha azok nem szolgálják közvetlenül a nyugati hatalmak érdekeit ■— írja az osztrák lap. — Fontolóra kell venni: nem indokolt-e, hogy Ausztria ENSZ-beli képviselője emlékeztesse a közgyűlést Magyarország megsegítéséről egyhangúlag hozott határozatára — fejezi be cikkét az österreichische Volksstimme. A BBC jelentése szerint Eisenhower elnök közölte a kongresszus vezetőivel, hogy a legközelebbi öt vagy hat napon belül kérést terjeszt eléjük egy törvényjavaslattal kapcsolatban, amely felhatalmazná az elnököt az amerikai fegyveres erő bevetésére szükség esetén bármely közel-keleti állam támogatására. ..amely kommunista támadásnak esik áldozatul". A Fehér Ház nyilatkozata szerint Eisenhower elnök felhatalmazást fog kérni a kongresszustól ezenkívül egy közép-keleti szélesebb körű gazdasági segítség-tervezetre. A francia lapok jórésze arról ír, hogy Amerikában fenntartásokkal fogadták az elnök javaslatát. A Le Monde szerint az Egyesült Államokban komoly ellenállás mutatkozik a tervvel szemben. A lap washingtoni tudósítója megállapítja, hogy az amerikai közvélemény még nincsen kellően előkészítve arra, hogy elfogadta azt az álláspontot, amely szerint az Egyesült Államok védelme a Földközitenger keleti részén új katonai intézkedéseket követel meg, mivel ennek a területnek védelme nem érinti az Egyesült Államok létérdekeit. Az idiai lapok rámutatnak, hogy Indiában eddig nem hoztak nyilvánosságra sem hivatalos, sem félhivatalos visszhangot az amerikai elhatározással kapcsolatban de egybehangzóan emlékeztetnek arra, hogy Nehru miniszterelnök az indiai parlamentben kijelentette: hazája azt óhajtja, hogy a köztöltélet érdekelt országai maguk töltsék be az angol és a francia befolyás csökkenése folytán támadt űrt. Az indiai napilapok végül hangoztatják, hogy az Eisenhower elnöknek tulajdonított tervek nagymértékben csökkentették Indiának azt a reményét, hogy a Közép-Keleten hamarosan helyreáll a béke. * A Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság között korábban létrejött, és mindkét ország törvényhozása által jóváhagyott szerződés értelmében újév napján megtörtént a Saar-vidék visszacsatolása Nyugat-Németországhoz. Az ez alkalommal a Saar-vidék fővárosában, Saar-Brückenben lezajlott hivatalos ünnepségen részt vett Adenauer nyugatnémet kancellár is. A kancellár kedden, a francia főbiztos jelenlétében mondott Saar- Brücken-i beszédében kijelentette: a Saar-kérdésben most történt végleges rendezése után szabaddá vált az út a Német Szövetségi Köztársaság és a Franciaország szoros együttműködéséhez a nyugateurópai országok egységének megvalósítására. A francia lapok ezzel kapcsolatban beszámolóikban kiemelik, hogy a Saar-vidék lakossága nem nagv lelkesedéssel fogadta a terület németté válását. Több lap arról számol be, hogy Adenauer bonni kancellárt, aki részt vett a visszacsatolás első napjának ünnepségein, kevés kíváncsiskodó várta és néhány fütty is felcsattant, amidőn kocsiján az ünnepség színhelyére hajtatott. A Le Monde azt írja, hogy a Saar-vidék munkásainak egy része kedvezőtlenebb helyzetbe juthat, mert a saar-vidéki bányákban magasabb a munkabér, mint Nyugat-Németországban, a gyári munkásság pedig igen sok szakmában többet keresett eddig, mint a nyugatnémet munkásság. A saar-vidéki kereskedők attól félnek, hogy a francia piacon bojkottálni fogják árujukat, másrészt pedig attól tartanak, hogy a nyugat-németországi alacsonyabb árak a saar-vidéki árak leszállítását fogják kikényszeríteni. • A Humanité című francia lap budapesti tudósítója tollából cikket közöl Magyarországról. A cikk többek között arról ír, hogy 1957 első hónapjai nehezek lesznek a magyar nép számára. Meg kell fizetnie a múlt hibáinak és a közelmúlt véres eseményeinek tragikus számláját. Január 2-től kezdve — írja a lap — életbe lépnek azok a kormányintézkedések, amelyeknek célja az október 25-i események okozta gazdasági és politikai válságból kivezető út megtalálása. Ennek az útnak egy szakasza már lezárult: a helyreállítás szakasza. A második szakasz most kezdődik. A magyar közvélemény várakozása az új év első napjaiban a kormány új lépései felé fordul. A kormány célja maga köré tömöríteni minden becsületes hazafit egy mindenki által elfogadható program számára, amelynek megvalósítása megengedi Magyarországon egy olyan szocialista társadalom felépítését, amely mentes a múlt hibáitól, és alkalmazkodik a magyar nép adottságaihoz és sajátosságaihoz — állapítja meg az Humanité. Hruscsov: 1957-ben a béke erői megszilárdulnak Vezető államférfiak nyilatkozatai az újesztendő alkalmából Az újesztendő alkalmából elhangzott állam- és kormányfői nyilatkozatokat az idén is nagy figyelemmel és érdeklődéssel fogadta a nemzetközi közvélemény. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke a Kremlben rendezett nagyszabású fogadás során mondott nyilatkozatában többek között megállapította, hogy az elmúlt esztendő nagy eredményeket hozott a szovjet nép életében. A szovjet nép túlteljesítette az ipar évi tervét, nagyszerű termést aratott a mezőgazdasági termékekből. Megemlítette a szovjet nép életének megjavítása és jólétének érdekében hozott intézkedéseket, majd miután leszögezte, hogy a szovjet nép joggal büszkélkedhetik az elért eredményekkel — nem feledkezve meg a fogyatékosságokról és nehézségekről, amelyeket még le kell küzdeni — hangsúlyozta —: elmúlt esztendőt a szovjet állam aktív békeszerető külpolitikája jellemezte.Ennek egyik bizonysága — jelentette ki Vorosilov —, hogy az elmúlt évben sok kormány- és parlamenti küldöttség látogatta meg a Szovjetuniót«. A szovjet nép és a béke minden barátja — mondotta befejezésül Vorosilov — levonja az eseményekből a tanulságot, még erősebben tömöríti sorait, hogy szavatolja a tartós békét és a biztonságot. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a lengyel rádió főszerkesztőjének azon kérdésére, hogy — Bulganyin véleménye szerint — mit vár az emberiség az 1957-es évtől, többek között a következőket válaszolta: Teljes joggal feltételezhető, hogy az elkövetkező 1957-es év folyamán a népek fontos győzelmeket vívnak majd ki a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára a Rude Pravo című csehszlovák lapnak adott nyilatkozatában főleg a nemzetközi kérdésekkel foglalkozott és megállapította: a múlt év legfontosabb tanulságainak egyike az, hogy fokozni kell a népek éberségét az imperialista agresszorokkal szemben, határozottan ki kell bontakoznia a békéért folyó harcban. Nem kétséges, hogy az elkövetkező esztendőben a béke erői méginkább megszilárdulnak, és ez jelentékeny mértékben elő fogja segíteni a nemzetközi helyzet javulását. Tito jugoszláv elnök a jugoszláv rádióállomások által is közvetített újévi nyilatkozatában arról beszélt: tudja, hogy a jugoszláv polgárok közül is többen néznek aggodalommal a jövő elé a világban ma fennálló bizonyos feszültségek és zavarok miatt. Ez az aggodalom — folytatta beszédét Tito elnök — ma többé-kevésbé megvan midden országban, s az idézte elő, hogy egyes országok, figyelmen kívül hagyva a közvéleményt és az ENSZ szerepét, durva katonai erőt alkalmaztak az ENSZ illetékességébe tartozó egyes vitás kérdések megoldására. Bármennyire is tragikusak voltak ezek a lépések , mert feleslegesen nagy áldozatot követeltek mégis megmutatták, hogy a nemzetközi közvélemény és a béke erői a második világháború után nem közömbösek többé az olyanok agresszív eljárásával szemben, akik azt hiszik, hogy a durva erőszak alkalmazásával minden megoldható. Az erkölcsi tényező mind jelentősebb szerepet tölt be a világban. Virágozzék szabadon minden virág könyvébe’A suhancok Szőreién • Van-e tiltott irodalom? A SZEGEDI NAGYKÖNYVTÁRAK mellett szinte elvész a József Attila körúton levő járási könyvtár, amely egyébként nem is hivalkodik. Jelentőségéhez mérten azonban mégis komoly szerepet tölt be a kulturális életben. A környező községek 57 kis könyvtárába juttatja el a művelődés egyik igen fontos eszközét: a könyvet. Az októberi események természetesen megzavarták a járási könyvtár munkáját is, a könyvállomány folyamatos növekedése egy időre megszakadt Budapest és Szeged, valamint Szeged és a községek között is. — Lassan azonban normalizálódik már az élet a mi munkaterületünkön is — mondja Stermeczky Kálmán, a járási könyvtá vezetője. — Községi könyvtáraink közül egyedül a szőregit érte kisebb károsodás. Néhány suhanc behatolt a könyvtárba és válogatás nélkül felnyalábolta a könyveket, majd az utcán máglyát gyújtottak belőle. A könyvégetést jelszavakban természetesen a szovjet művekre vonatkoztatták. A suhancok azonban az égetéskor nem tettek különbséget magyar, vagy nyugat-európai klasszikus és szovjet művek között, hanem égettek pusztán a rombolás, a barbarizmus kedvéért. A megkárosított szőregi, a bordányi, a tápéleki iskola, az üllési Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a csorvai Kiss Imre Termelőszövetkezet könyvtára azonban már jelentkezett az olvasók könyvigényeivel. Nem túlzás— folytatja Stermeczky elvtárs —, de egyes községek könyvtáraiban elevenebb a könyvek iránti érdeklődés, mint mondjuk akár október 23. előtt. Több termelőszövetkezeti könyvtárunkat, látogatják az egyénileg gazdálkodó parasztok is. A JÓZSEF ATTILA körúti központi könyv tá 7 szép könyvállománnyal rendelkezik, amely kizárólag a városi olvasók rendelkezésére áll. Az olvasóknak a — zömmel háztartásbeliek, munkások, parasztok, diákok és kisebb számban értelmiségiek — kívánt és jogos igényeit azonban nem tudják teljes mértékben kielégíteni, mert a könyvtár általános fejlődését kizárólag politikai — és tegyük hozzá: rossz politikai — szempontok vezérelték, kezdve a Népművelési Minisztériumtól a megyei könyvtárig. Még a legutóbbi időkben sem a könyvtár mindenkori vezetője határozta meg a könyvigényléseket aszerint, hogy olvasói, mit szeretnének olvasni. A központi könyvtár kölcsönzési könyvállománya mintegy 5500 kötet szépirodalmi mű. Ennek mintegy 45 százaléka szovjet szépirodalom, a többi pedig vegyes: magyar és nyugat-európai. Az 57 községi könyvtár összkönyvállománya pedig még rosszabb arányt tükröz: néhol eléri, vagy meghaladja a könyvállomány 50 százalékát is a szovjet irodalom. Jellemző ez a budapesti Állami Könyvterjesztő Vállalat még október 23-a előtt küldött ajándékára is, amit a járási könyvtárnak juttatott. Hogy szabaduljon a meddő raktári állománytól, 573 kötetet ajándékozott a Szegedi Járási Könyvtárnak zömmel olyan szovjet szépirodalmi műveket, amelyeket a szovjet kritika is elmarasztalt. A JÁRÁSI ÉS KÖZSÉGI könyvtárak ilyen értelmű fejlődése nem volt és nem is lehet egészséges; nem is beszélve arról, hogy az elmúlt esztendők magyarországi könyvkiadása is többet ártott, mint használt a szovjet irodalomnak, mert szinte eladhatatlan példányszámban dobták piacra a szovjet műveket, s árasztották el velük a könyvtárakat a magyar és nyugat-európai művek rovására, illetve visszaszorítására. (Ennek legkevésbé a szovjet írók örültek.) Így állt elő az a fonák helyzet, hogy a szovjet írók munkái sok esetben ott porosodtak a könyvállványokon, de Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Babits, Illyés Gyula, Benjámin László, Veres Péter, Szabó Pál, Balzac, Dickens, Dosztojevszkij műveit kézről kézre adták, s egymásra vártak a művekért az olvasók. A járási könyvtár dolgozói érdekes jelenségre lettek figyelmesek az utóbbi napokban: megnőtt a szovjet írók művei iránt az érdeklődés. Legalábbis a december 29-i és 30-i kölcsönzés adatai ezt mutatják. December 29-én 61 olvasó — a mai gyar és nyugateurópai szerzők munkáinak kölcsönzése mellett — 32 szovjet szépirodalmi művet kölcsönzött, december 30- án pedig 21 olvasó 11 szovjet művet vett kölcsön. A statisztiika ilyen alakulását Stermeczky Kálmán a következőkkel hahgyarázta: — Nemrégen elterjedt az ft rémhír, hogy a szovjet szépbondalmi műveket bevonják. Ebből persze egy szó sem igaz, de ez a hír megnövelte az érdeklődést a szovjet szerzők munkái iránt, mondván: „Nosza, olvassuk el a tiltott irodalmat, ha már úgyis bevonják!“ A másik ok pedig a könyvtár egész eddigi fejlődéséből következik: vagyis az olvasóknak a könyvtárban levő szovjet szépirodalom nagy százaléka mellett nem tudnak kielégítően más műveket adni. A SZEGEDI JÁRÁSI KÖNYVTÁR könyvállományára, s a községi könyvtárakéra is nagyon ráfér már a frissítés. Különösen, ha arra gondolunk, amit a kínai kommunisták vallottak elsőként magukénak: virágozzék szabadon minden virág. Ez a mi sajátosságainkat figyelembe véve azt jelenti, hogy kaphassa meg mindenki azt a művet, amit óhajt, legyen aa magyar, nyugat-európai, vagy szovjet irodalom. Akkor majd nem kell a könyvek tömkelegének a polcokon porosodniuk. A jövő könyvkiadásától ezt kérik a könyvtárosok, de leginkább az olvasók. A jogos kívánságot pedig ki kell elégíteni. (-----énei Szerkesztőségünk postájából eltűnt Édesanyánk „Egy kéréssel fordulok a Szegedi Néplap szerkesztőségéhez. Segítsenek édesanyánkat megkeresni — írja levelében Tóth Lajosné Kistelek, B újsor 2. szám alatti lakos. — Édesanyám, özvegy Tápai Istvánné Pálmonostor, Selyemerdő dűlő 686. szám alatt lakott, s 1956 október 21-én éjjel eltűnt. Hatan vagyunk testvérek, nagyon izgulunk idős édesanyánkért." Aki tud az idős asszony hollétéről, értesítse aggódó gyermekét. IVÁSZAT a moziban December 25-én az 5 órás előadást néztük végig a filmszínházban — írja egyik levélírónk. — Néhány fiatalember botrányos viselkedése zavart bennünket, békésen szórakozni vágyókat. Tudjuk, hogy az italboltok utcán át szolgálnak csak ki, tehát ezek a fiúk az italboltban vásárolt bort a moziba vitték, és ott az előadás alatt zavartalanul iszogattak, koccinthattak, no és hangoskodtak. Máskor is várható lesz ilyen, és ehhez hasonló rendzavarás, éppen ezért a következőket javaslom, hogy ne forduljon elő: Egy-egy ügyeletes rendőr nézze végig a filmvetítéseket, az előadásokat és a rendbontókat vezessék ki. Nem jelentenek különösebb atantlvokat a vásárlóknak az év eleji leltárok Az év első munkanapján több szegedi üzletet zárva találtak a vásárlók. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a szegedi kereskedelmi vállalatoknál, hogy milyen akadályokat jelent a leltár a vásárlóközönség ellátásában? Általánosságban megállapítottuk a válasz nyomán, hogy nem jelentenek különösebb zökkenőt a leltározások. A Ruházati Bolt üzleteiben egész évben folyamatosan már elvégezték ezt a munkát és most az új év kezdetén összesen mintegy’ 7—8 üzletben leltároznak. Azonban ezeket is úgy’ osztották be, hogy’ hasonló jellegű üzletek mindig nyitva lesznek. A leltárok általában csak egy’ napig tartanak. Egyedül az 5-ös számú nagy ruházati bolt, — a József Attila körút és a Károlyi utca sarkán, — amely szerdán kezdte el a leltározást tart zárva egy hétig, de ugyanakkor az Állami Áruház leltározásának ellensúlyozására is nyitva lesz a Szivárvány Áruház. A Kiskereskedelmi Vállalatnál november 20-tól folyamatosan leltároznak és mindenfajta cikkeket árusító üzleteket nyitva tartanak. Egyedül a bútorüzlet és még néhány bolt tart zárva leltározás miatt. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat üzleteiben egy nap alatt elkészülnek a leltározással, — de az öt—hat bolt leltárát is úgy oldották meghogy a bezárt üzletek környékén árusítanak az élelmiszer boltok, tehát az árusításban fennakadás nem lesz. Új iskolai Az iskolai rendtartás felülvizsgálata során új rendelkezéseket hoztak. A legjelentősebbek ezek közül az alábbiak: Az általános iskolák Vili. osztályában megszüntették az osztályvizsgákat. Továbbá megszüntették a magyar irodalmi és matematikai osztályvizsgákat a rendeletek | gimnáziumok minden osztály áiban. A gimnázium III. osztálya* iban a kémiából és földrajzból sem kell osztály vizsgát tenni. A gimnáziumi érettségi kötelező tárgyai a jövőben: magyar nyelv és irodalom, történelem, majd imatika és fizika. Megszüntették a biológiai érettségit. Míg Rostás „falazott”, Sztojka „munkálkodott” Tetten érték az új év első betörőjét Már évek óta panaszkodnak a Lehel utca lakói, hogy a Lehel utca 9. szám alatt Rostás Péter betörésért, rablásért többszörösen büntetett személy lakásában »bűntanya« van, és az ott tartózkodók részegeskedéssel, veszekedésekkel nyugtalanítják a környékbelieket. A lakáshoz tartozó szoba padlójának egy részét már felszedték, és január 1-én is olyan eset történt, amire most már nemcsak a rendőrségnek, hanem a tanács lakásügyi szerveinek is fel kell figyelni, mert az alábbi eset kimeríti a Rostás-féle bűntanya társadalmi veszélyességét. Január 1-én délután a bűntanyán iszogató Sztojka András — aki ott tanyázott már hetek óta bejelentés nélkül — összeveszett Rostás Péterrel. A veszekedés nyomán Rostás üldözte Sztojkát, s kikerültek az utcára majd Sztojka a Lehel utca 15. számú ház nyitott kapuján beszaladt az udvarba. Amikor látta, hogy ott nem tartózkodnak, betört Bammert Gézáné és Kalkuszi Ferenc lakásába. A két cigány közöttük« kor egyszerűen »megszűnt« a nézeteltérés —, és amíg Sztojka felfeszítette a két lakás ajtaját, addig Rostás »falazott« né!«. Sztojka odabenn feltörte a szekrényeket. A tiszta vasalt ruhákat össze-vissza dobálta, rájuk taposott, majd kezdte összekapkodni a különböző értékeket, ágyneműket. Az emeleten lakók közül többen leszaladtak az udvaria, »megszorították« a betörőket, egyikük elment a Gázgyárba, és szólt az ott tartózkodó karhatalmi őrségnek. A tétlenért betörőket a rendőrség őrizetbe vette. r