Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-01 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XII. évfolyam, 256. szám__________________________________ Ara: 50 fillér Péntek, 1857. november 1. A két nép őszinte barátsága jegyében az NDK népi kamarája küldöttségének látogatása Szegeden A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának hétfő óta hazánkban tartózkodó hűstagú küldöttsége dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnökének vezetésével tegnap, csütörtökön a déli órákban Szegedre látogatott. A kedves vendégeket a város vezetői fogadták ifj. Komócsin Mihály elvtárssal, a városi pártbizottság első titkárával, s Ladányi Benedek elvtárssal, a városi tanács v. b. elnökével. A megye országgyűlési képviselői közül Nagyistók József elvtárs, az országgyűlés elnöke, Vígh Istvánná elvtársnő, az Újszegedi Kenderszövőgyár dolgozója és dr. Karácsonyi Béla, Kossuth-díjas egyetemi docens fogadta a vendégeket. A bensőséges fogadtatás, a kölcsönös testvéri üdvözlések után meghitt hangulatú baráti beszélgetés kezdődött a német parlamenti küldöttek és a szegedi vendéglátók között. A beszélgetés közben úttörői lányok és fiúk érkeztek meg, a Dózsa György utcai és a Gutenberg utcai Általános Iskolákból és égőpiros virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket. A kis úttörőknek, Kopasz Bandinak , a többieknek a német delegáció tagjai az NDK ifjúsági szervezetének jelvényeit tűzték fehér ingükre, s a lelkükre kötötték, hogy legyenek jó tanulók. Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, a delegáció vezetője kezébe került a Délmagyarország tegnapi, csütörtöki száma. Az első oldalon mindjárt megpillantotta a vendégek német nyelvű üdvözlését. Meg is állapította: — Máris köszönjük a nagyon» kedves vendéglátást és a nagy figyelmességet, . A vendégek és a vendéglátók a Hungária rózsaszín termében * közös ebéden vettek részt. Külcsönös pohárköszöntők hangzót* 2 lak el és a megjelentek éltették a szocializmust építő német és magyar nép barátságát, * poharaikat az egységes, demokra ■tikus, békeszeretű Németország mielőbbi megvalósítására is ürítették. A* ebéd végeztével Szeged vezetői és a dolgozók küldöttei jellegzetes szegedi készítményekből összeállított ajándékkosarakat nyújtottak át a német delegáció tagjainak. A kedves német vendégek? délután ismerkedtek a várossal,? majd ellátogattak az egyetemre,? ahol baráti eszmecserét folytat’tak az egyetem rektorával, tudós? sokkal, Kossuth-díjas professzorokkal lista 7 órakor a német delegáció tagjai a Szegedi Nem? zeti Színházban megtekintették Strauss: »Egy éj Velencében« c-imű nagyoperettjét. •* A német vendégek értesüléseink szerint — ma kora délelőtti órákban utaznak el Szegedről, ahol kellemes órákat töltöttek az internacionalizmus, az igazi barátság jegyében, Vasárnap járási nevelők napja Szegeden A Pedagógus Szakszervezet szegedi járási bizottsága és a járási tanács vasárnap nevelők napját rendez a szegedi járásban működő pedagógusok számára. A járás pedagógusai délelőtt fél 10-re gyűlnek össze a Tolbuhin sugárúti szakszervezeti székházban. Itt Tettamanti Béla egyetemi tanár tart ünnepi megemlékezést a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, majd Kunsági Elemér egyetemi adjunktus (lemenni «ról tart előadást. A délelőtti gyűlés után a pedagógusok közös ebéden vesznek részt, majd délután a Szegedi Nemzeti Színház előadását tekintik meg. Tízéves szerződé a margójára! Eredményesnek és termékenynek bizonyult a magyar-belgér kulturális egyezmény 1947 október végén — pontosan tíz év előtt — írták alá a magyar—bolgár kulturális egyezményt, amely a bolgár és a magyar nép előtt a kulturális együttműködés széles mezején messze világító távlatokat tárt fel. A két ország között élénk tapasztalatcsere indult meg és azóta tanítók, tudósok, egyetemi tanárok, újságírók, írók, művészek, zeneszerzők meg a két ország legkiválóbb színészei kölcsönösen ellátogattak egymáshoz. . Jelentős számú egyetemi hallgató tanult a testvérországokban. Számos magyar és bolgár kiállítást rendeztek, bemutatták egymás filmjeit. Igen sok regényt, elbeszélést, verset fordítottak magyar és bolgár nyelvre. Bulgáriában Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, József Attila versei, Jókai, Mikszáth regényei a legnépszerűbb olvasmányok közé tartoznak, s ugyanekkor ezer és ezer magyar olvasó ismerkedett meg számos értékes bolgár irodalmi alkotással. Ma már Magyarországon mind többen és többen jól ismerik \ azov, Botov, Vapcarov, Szmirnovszki és mások nevét, műveit. Nem egy bolgár tudós lelkesedéssel beszélt arról a forró szeretétről és figyelmességről, amellyel Magyarországon körülvették és minden tartózkodás nélkül megismertették vele a tudomány vívmányait, a magyar tudósok erőfeszítésének nagyszerű eredményeit. Sok magyar színész, táncegyüttes, karnagy látogatott el Bulgáriába és a bolgár kartársak örömmel és szívesen jöttek el a látogatás viszonzásául Magyarországra. Felejthetetlen élményt jelentett Bartók és Liszt művészetének tiszteletére rendezett ünnepély Bulgáriaszerte A filmegyüttműködés ugyancsak kiváló eredményeket hozott, a két ország kicserélte egymás játékos dokumentum-filmalkotásait. A két ország rádiója ugyancsak több ízben rendezett kulturális esteket, kicserélte egymás művészi anyagát és nagy eredményeket ért el a két testvérnemzet alaposabb megismerése és megbecsülése tekintetében. A kulturális együttműködés és tapasztalatcsere igen üdvösnek és hasznosnak bizonyult. A magyarbolgár kulturális együttműködés felette termékeny és ízletes gyümölcsöket hozott, s szívből megörvendeztette a két testvérnemzetet, amely váll váll mellett halad a közös nagy cél: a szocialista társadalom kiépítése és a világ tartós békéjének a megteremtése irányában. LJUBAN SZECSANOV, a budapesti Bolgár Művelődési Intézet igazgatója Ötvenezren nézték végig a budapesti művészi fotókiállítást A Magyar Fotóművészek Szövetsége által Budapesten rendezett első nemzetközi művészz fotókiállításnak Budapesten igen nagy sikere van. Naponta több ezren keresik fel az Engels téri kiállítási csarnokot és nézik végig a fényképkiállítás anyagát. A kiállítást szerdán délelőtt tizenegy órakor tekintette meg az ötvenezredik látogató. Az QFQTIRT az ötvenezredil látogatót, Bátori Györgyöt egy »Lyukhely« fényképezőgéppel jutalmazta meg, ................ .Ws. s»^»~ ■ - ------------ November 7 tiszteletére tudományos előadássorozatot rendez az egyetem A Szegedi Tudományegyetem november 4-től 11-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tudományos előadássorozatot rendez. Az előadásokat a Tudományegyetem Dugonics téri épületének aulájában tartják. Az ünnepélyes megnyitón 4-én, hétfőn este 6 órakor dr Greguss Pál, az egyetem rektora beszél, majd dr. Antalffy György, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja “Állam és demokrácia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tükrében« és Kalocsai Dezső tanszékvezető docens -Revizionizmus és dogmatizmus« címmel tart előadást. Kedden dr. Ábrahám Ambrus és dr. Kolozsvári Gábor egyetemi tanárok, szerdán dr. Búza László egyetemi tanár és K. Tóth Ferenc tanársegéd, pénteken dr. Miháltz István egyetemi tanár és dr. Horáth Andor egyetemi adjunktus, valamint, dr. Kalmár László egyetemi tanár, szombaton pedig dr. Nyíri Antal egyetemi tanár és Kappanyos Vince tanársegéd tart előadást. Az előadások minden alkalommal este 6 órakor kezdődnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos előadássorozat november 11-én, hétfőn este 7 órai kezdettel inneni esttel zárul. Ezt a Tudományegyetem közösen rendezi az Orvostudományi Egyetemmel és a Pedagógiai Főiskolával a Szegedi Nemzeti Színházban. Angol tudós kapta a kémiai Nobel-díjat Az 1957. évi kémiai Nobel-díjat Alexander Todd brit tudósnak ítélték. A fizikai Nobel-díjat Csang Dao-Li és Csen Ning-Jang, az Egyesült Államokban működő két kínai professzor együttesen nyerte el. Moszkvába utazott az Akadémia elnöke Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlésére utazott, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére november 1-től 10-ig tartanak a szovjet fővárosban. ________ ' M Hta. Séta a szegedi lakásépítkezéseken jm. # Az algyői tangazdaság kérdéséről # Továbbra is enyhe marad az Idő dit&ttyívil 1917 október napjainak — ezt hirdeti Szavosztyuk én Iszpenszkij képünkön bemutatott plakátja, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére készítettek. A plakáton látható munkás kezében a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát tartalmazó könyvet tartja, mintegy jelképezve, hogy e kongresszus mutat utat a szocialista hétköznapokban a békéért és az emberiség haladásáért vívott küzdelemben. A szovjet filmek az emberiség jobb életét, a szabadságot, a békét hirdetik Díszelőadással kezdődött meg Szegeden a szovjet film ünnepe Csütörtökön este díszelőadással kezdődött meg Szegeden a szovjet film ünnepe. A zsúfolásig megtelt ünnepien feldíszített Vörös Csillag Filmszínházban a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött az ünnepség, majd Korok József, a Szegedi Kenderfonóervár dolgozója művészien adta elő a „Lenin” című költeményt. Nagy István elvtárs, a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának elnöke köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Révész Béla elvtárs, tanár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a szovjet film hete jelképe a népek közötti új kapcsolatnak, amelyet a testvéri szolidaritás, egymás őszinte megbecsülése és állandó baráti segítése jellemez. — Nemcsak mi becsüljük meg a szovjet filmművészetet — mondotta —, hanem hasonló megbecsülésben részesül a magyar film a szovjet dolgozók részéről is. Évről évre megismétlődve a Szovjetunióban is megrendezik a magyar film ünnepi hetét, s ezek során évi filmtermelésünk legjobbjait mutatják be. Ez az egyenlőségen nyugvó barátság nem újkeletű a Szovjetunióban. Akkor született, amikor a szovjet nép fiai nehéz harcok győzelmes útjain vérüket és életüket áldozták a mi szabadságunkért. Révész elvtárs beszélt arról, hogy a magyar közönség a szovjet kultúrát régi ismerősének érzi, s megszerette, szívébe zárta a szovjet filmeket. — A szovjet filmek az emberiség jobb életét, a szabadságot, a békét hirdetik. A nyugati országok urai jól ismerik a film hatását, jól ismerik a szovjet film értékét, és ezért minden eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák országuk dolgozóinak a szovjet filmmel való találkozását ... A szovjet filmművészet eszmei mondanivalója és művészi színvonala mégis nagy hatást gyakorol a nemzetközi filmművészetre. Megállapította, hogy a szovjet filmek a mindennapi élettel kapcsolatosak, nem álomvilágban, hanem a realitás talaján nyugszanak. A szovjet filmalkotásokból ismerték meg a kapitalista országok haladó művészei a szocialista realizmust, mint a népet szolgáló művészet egyedül helyes irányát. E filmalkotások nemcsak formailag jelentettek újat, hanem újat mutattak tartalomban is. Új típusú hősök, munkások, parasztok jelentek meg a filmvásznon és mutattak példát mindenkinek. Kitért arra is, hogy természetesen a szovjet filmművészetben is akadtak hibák. A fontos azonban az, hogy tanúi lehetünk a szovjet film megújhodásának, tanúi lehetünk a szovjet film felfelé ívelésének, amelyet nem mondhatnak el a magukéról a nyugati filmgyártók. A népi demokratikus országok filmgyártásai is a nagyszerű szovjet példa nyomán indultak fejlődésnek. A magyar filmgyártás gyors fejlődését is pártunk állandó támogatása és útmutatása mellett a Szovjetunió baráti segítsége eredményezte. — Az idei szovjet film ünnepe alkalmával bemutatásra kerülő filmek igazolják — jelentette ki beszéde végén —, hogy a szovjet filmművészet új, nagyarányú fejlődés előtt áll. Az új filmek elsősorban a jelenkor témáját, a mai szovjet életet, a kommunizmust építő embert mutatják be. Második témakörük a történelmi és forradalmi filmek, amelyek aktualitását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója adja meg. Igen fontosak a kapitalista országokban élő emberek életéről készült hiteles szovjet filmek is, valamint a különböző orosz és klasszikus művek megfilmesítése. Révész Béla elvtárs nagy tapsokkal fogadott beszédét e szavakkal fejezte be: — Győzelmekben és sikerekben gazdag alkotóéveket kívánunk a szovjet film mestereinek, hogy alkotásaikkal tovább gazdagítsák hazájuk és a világ becsületes embereinek kultúráját. Ezután a mozi közönsége nagy érdeklődéssel nézte végig a »Negyvenegyedik« című szovjet filmet, amelynek forgatókönyve a cannesi filmfesztiválon első díjat nyert. (A filmet lapunk más helyén részletesen ismertetjü.j