Délmagyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

____2 Az alsóház csak csekély szótöbbséggel fogadta el az angol kormány gazdasági „reformjait” A nemzetközi politika napi eseményei A SZÍRIA KOROM FE­SZÜLTSÉG VÁLTOZAT­­LAN, A nemzetközi politika elsőszámú kérdése továbbra is az, miként lehetne csökkenteni a Szíria körül kialakult feszült­séget, amely — mint ismeretes — annak következtében állt elő, hogy török seregek vonultak fel a sz­íriai határ mentén és táma­dással fenyegetik Szíriát. Szíria kormánya az ENSZ-hez fordult, kérve, hogy­ a világszervezet vizsgálja meg a szíriai—török határon kialakult helyzetet és tegyen lépéseket Szíria biztonságának ér­dekében. Az­ ENSZ-közgyű­lés már az elmúlt héten megkezdte a sz­íriai panasz tárgyalását és e hét első három napján is ez­ a kérdés sze­repelt napirendjén. Az­ EN­SZ-közgyű­lés szerdai ülésén Ferid­­­­*i­­neddine, Szíria képviselője tény­megál­lapító bizottság kiküldését javasolta azzal a céllal, hogy helyszíni vizsgálatot folytasson a szíriai—török határ térségében kialakult helyzetről mind Szíria, mind pedig Törökország területén. A bizottság hét tagállam kép­viselőiből állna. Közülük kettőt Szíria, kettőt Törökország jelöl majd ki, hármat pedig Szíria és Törökország közös megegyezéssel, a határozat elfogadásától számított három napon belül. Nem sokkal a sz­íriai javaslat előterjesztése után a japán dele­gátus Japán, Kanada, Dánia, Norvégia, Paraguay, Peru és Spa­­nyolország perében másik határozati javaslatot terjesztett elő, in­dítványozva, hogy­ Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt bízzák meg köz­vetítő feladattal Szíria és Törökország között. A közgyűlés v­árh­a­­tóan ma dönt, melyik javaslatot fogadja el. KORMÁNYNYILATKO­ZAT A BONNI PARLA­MENTBEN. Dr. Konrad Ade­nauer, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának elnöke kedden délután bemutatta kor­mányát a bonni képviselőházban, majd hosszabb beszédben vá­zolta programját, amely — mint a belgrádi Politika című lap egyik cikke megállapítja — semmi új elemet sem tartalmazott. Az természetesen nyilvánvaló volt, hogy Adenauer kormánnyilatkoza­­tától nem lehet sem nagy meglepetéseket, sem pedig váratlan for­dulatokat várni, az a következetesség azonban, amellyel a kancel­lár politikáját az eddigi eredménytelen vonalon kívánja tovább­­ vezetni, elgondolkoztathatja azokat, akik jogosan aggódnak a nyu­gatnémet kormány képtelen célkitűzései miatt. Ez a politika változatlanul azon alapszik, hogy csupán a bonni kormány képviseli Németországot. Ez nyilvánvaló szemethunyás a tények előtt — mutat rá a Politika. Adenauer sehogyan sem akarja meglátni, hogy­ két német állam létezik és hogy ez a két állam még évekig fennáll egymás mellett. Nem akarja megérteni, hogy ezen változtatni erőszakkal nem lehet, csupán tárgyalások útján, reális megoldással, a két német állam közeledése rév­én — állapítja meg a Politika. ÚJ MINISZTERELNÖK- JELÖLT FRANCIAORSZÁG­BAN. Azt követően, hogy Guy Mollet szocialsta vezér bemutatkozó kormányát a francia nemzetgyűlés hétfőről keddre virradó éjszaka leszavazta, Coty köztársasági elnök merész, lépésre szánta el magát. Gaillard radikális párti politikust, a lelépő Hour­­ges-Alamnoun­ kormány fiatal, mindössze 38 éves pénzügyminisz­terét kérte fel, kísérelje meg az új kormány megalakítását. Gaillard szerdán este adott válaszában hajlandónak mutatkozott erre, s most olyan kormány összeállítására törekszik, amelyben a szocia­listáktól a jobboldali függetlenekig minden párt képviselve volna. Helyesen mutat rá az h­umanité, a Francia Kommunista Párt lapja, hogy ez a törekvés nem vezethet eredményre, mert ha meg is alakul a Gaillard-féle kormány, rövid életű­ lehet csupán, mivel a jobboldallal koalícióban nem képzelhető el hosszabb életű ka­­binet. .4. egyetlen járható élt a francia politikában — mutat rá az Humanité — egy baloldali erőkből álló kormány megalakulása le­het csupán. GAZDASÁGI VITA AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN. Szerdán ért véget az angol alsóház gazdasági vitája, amelynek során Anncmi­ fin-kormány pénzügyminisz­tere ismertette az­ angol gazdasági élet inflációs tüneteinek kiküszöbölése érdekében terve­zett intézkedéseit. A pénzügyminiszter mindenekelőtt a beruházá­sok csökkentése és a további szigor és takarékosság mellett foglalt állást. A munkáspárti ellenzék élesen támadta a pénzügyminiszter «-fantázia nélküli" elképzeléseit és több képviselő rámutatott, hogy a kormány tervezett intézkedései egyáltalán nem jelentenek meg­oldást, ellenkezőleg: a gazdasági szálság még inkább fokozódik, mivel a beruházások csökkentése a termelés visszaesését és a munkanélküliség fokozódását eredményezi. A vitát befejező szavazás során a procmifta­t­kom­ány néhány szavazattöbbséggel megúszta ugyan a leszavazás veszélyét, azon­ban politikája révén nem remélheti, hogy pusztán a munkabérek emelésének kiküszöbölésével, a bérükből élők vállaira rakott ter­hekkel megállíthatja a gazdasági válságot. 'A világgazdaság eseményei-------1 --------------iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiri Melyik állam építi ma a leg­­­több hajót a világon? Erre a­­ kérdésre válaszol a Lloyds ne­­t gisler angol hajóbiztosítási vál­lalat most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyből döűmk, hogy Japán, amely 19 ‘0-ban első volt a világ hajóépítő or­szágai között, e vezető helyét ez év első kilenc hónapjában is megtartotta. Ezen idő alatt egy­­­millió 725 ezer tonna össz-űr­tartalmú hajót bocsátott vízre, az­ előző évi egymillió 178 ezer tonnával szemben. Másodr­­­nglia 953 ezer tonna űrtarta­lommal. A harmadik helyen Nyugat-Németország áll. * Az­ ENSZ élelmezési és mez­ő­­gazdaságügyi szervezete, a FAO, október 24-én hozta nyilvános­ságra az­ 1957. évi jelentéséhez készült kiegészítést. E jelentésé­ben a FAO megállapítja, hogy a jövő esztendőben a világ me­zőgazdasági termelése változat­lanul magas szinten lesz, ugyan­akkor az import igények való­színűleg csökkennek.­­ * A Parlamentaristic-Politisch­er Pressedienst nyugatnémet sajtó­­szolgálat körkérdést intézett bel­ga, francia, holland, nyugatné­met és luxemburgi lapszerkesz­tőkhöz, hogy véleményük sze­rint a világ melyik országa érte­­ el a legnagyobb eredményeket eb­ben az­ évben? A megkérde­zett lapszerkesztők túlnyomó többsége a Szovjetuniót jelölte meg, amely véleményük szerint jelentősen megelőzte az Egye­sült Államokat. Belgiumban a megkérdezettek 88 százaléka, Franciaországban­­7, Nyugat- Németországban 44 százaléka­­ szavazott a Szovjetunióra. Az Egyesült Államokra szavazott Nyugat-Németországban a meg­­­­kérdezettek 20 százaléka, Fran­ciaországban három, Belgium­ban 6 százaléka. • Október 29-én tartotta a nyá­­­­ri szünet óta első ülését az oszt­rák parlament. Ezen az ülésen a kormány beterjesztette a jövő évi állami költségvetésről szóló törvénytervezetet, mely szerint a kiadások 37 264 millió schilling­­re a bevételek 36 278 milió sch­illingre rúgnak. A deficitként jelentkező 980 millió schillinge­ az állam rendkívüli bevételeit felölelő pótköltségvetésből kí­vánják fedezni. Az amerikai külügyminiszté­rium bejelentette, hogy a len­gyel kormány képviselői tárgya­lásokat kezdenek a külügymi­­nisztériumban további mező­gazdasági és egyéb cikkek vá­sárlására. Na: kettős lottósorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ismét kettős sor­­­­solást rendez: a 35. heti nye­rőszámok húzását és a lottó októberi táraynyeremény­­sorsolását délelőtt 10 órai kezdettel .Pestlőrincen tart­ják • A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy az 1957 november 3-i, 44. heti tippszelvényről törölték a 6-os számú Nyíregyházi Épí­tők—Debreceni VSC NB II. osztályú labdarúgó-mérkő­zést. Helyette az első számú pótmérkőzés, az MTK—Do­rog NB I. osztályú találkozó számít a főmérkőzések sorá­ba. / -------------­ Péntek, 1957. november I. Műhely- és mezőgazdasági gyakorlatok az általános iskolákban A korszerű követelmények­nek megfelelően az általános iskolákban fokozatosan rend­szeresítik a műhely-, illetve a mezőgazdasági gyakorlati oktatást. A gyakorlati okta­tást — kísérletképpen — né­hány iskolában már az 1956— 57. tanévben bevezették. A tervek szerint az általános is­kolák felső tagozatában — az új tantervek életbelépte­tésével — a jövő tanévi kezdve fokozatosan minde­nütt tartanak majd műhely­gyakorlatokat, illetve mező­gazdasági gyakorlatokat, ahol biztosítani lehet a felszere­lést és a szaktanárokat. A tervek szerint 1958 szep­temberében mintegy ötszáz iskolában kezdik el a gyakor­lati oktatást. Először a mező­gazdasági gyakorlatok rend­szeresítésében lehet nagyobb lépéseket tenni, hiszen jelen­leg már mintegy 1500 isko­lának van gyakorlókert je. Nagyobb városokban több, egymáshoz közeli iskolának közös műhelyt létesítenek. A műhelygyakorlatok céljára felhasználják a szakköri he­­­lyiségeket is. A gyakorlati oktatáshoz szaktanárokat képeznek há­roméves nyári tanfolyamon. Szükségesnek látszik az is, hogy­ a pedanóalai főiskolá­kon a gyakorlati foglalkozást tanító tanszékeket állítsanak fel. A gyakorlati képzés meg­felelő anyagi és személyi el­látása sok millió forintos be­fektetést igényel. Hetven éve a mi jövőnkért Egy forradalmár életútja Sz. Alekszejev riportja Az orosz kohászat egyik központjába, Vikszába utaz­tam. Az esti órákban érkez­tem meg, s azonnal a kultúr­palota felé igyekeztem. A nagyteremből már kihallat­szottak a komszomoldalok, s a vidám beszélgetések. Én is a fiatalok közé ültem és vár* lám mikor jelenik meg az­­ előadó*. Megelevenednek az események Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy valami hivatalos értekezletre érkez­tem ide. Az előadó, nem más, mint Grigorij Aragonov, a kommunista­ mozgalom egyik legöregebb veteránja, aki most a fiatalokkal beszél­get. Amikor a sűrű, ezüstös­­szakállú, egyenestartású bácsi belépett a terembe, a zaj el­ült. Egy kislány virágcsokrot nyújtott át Aragonovnak, s az öreg forradalmár meleg tekintetével, reszkető kezé­nek simogatásával köszönte meg a kedvességet. Grigorij Aragonov leült a fiatalok kö­zé... és megelevenedtek egy forradalmár élet­ének esemé­nyei. A 18 éves lakatos 1905-ben belépett a rosztovi pártszer­vezetbe. 1905 decemberében már a rosztovi munkások el­ső soraiban harcolt az ön­kényuralom ellen.­­ A cári kopók két évig börtönbe tartottak. De ami­kor kiszabadultak­, tovább figyeltek. Megpróbáltam el­rejtőzni­­ mindent látó szemük és mindent halló fülük­ elől. Novocserkasszkba utaztam, majd 1908-ban érkeztem ide. Itt kerültem kapcsolatba városunk legkiválóbb mun­kásaival. Elhatároztuk, hogy fokozzuk harcunkat a közös ügyért. Mindez az első világ­háború előtt történt. Egyetlen katonát se Kornyilovnak A háború idején a román— magyar fronton harcoltam. 1917 februárjában a mi csa­patunknál is megszerveztük a bolsevik sejtet. Magyaráz­tunk, érveltünk, agitáltunk a katonák között. Igyekeztünk megértetni velük, hogy ideje már véget vetni a proletariá­tus nyomorának, befejezni a szégyenletes háborút és ke­zünkbe venni a hatalmat. Amikor Kornyilov tábor­nok ellenforradalmi összes­­küvést szőtt, hadosztályunk tisztjei elhatározták, hogy katonákat küldenek Kornyi­lov támogatására. — Kornyilov egyetlen ka­tonát sem kapott hadosztá­lyunktól — jelentette ki büszkén Agafonov. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom után a kule­­bakai kohászati gyárban he­lyezkedtem el. Itt hamaro­san a kulebakai városi szov­jet elnökhelyettesévé válasz­tottak. Mindig emlékezni fo­gok arra az estére, amikor elhatároztuk, hogy megszer­vezzük a Vörös Gárdát és az ellenforradalmárok elleni harc vezetésére rendkívüli bizottságot alakítottunk. A bizottság vezetőjéül engem választottak. Bizony forró na­pokat éltünk — tette hozzá mosolyogva a bolsevik vete­rán. 1919-ben a Kolcsak elleni fronton harcoltam. Majd a polgárháború után a gyárak helyreállításában vettem részt. Ezért harcoltunk... Agafonov szavai nyomán mindannyian megértettük, egy olyan kommunista áll előttünk, aki már több mint 70 éve küzd a mi jövőnkért. Most már nyugdíjas, de még­is felelősségteljes társadalmi munkát végez. A városi szov­jet küldötte, a városi pártbi­zottság tagja. A beszélgetés végén fel­élénkült a terem. Mindan­­­n­yian Agafonov köré csopor­tosultak, hogy megköszönjék az érdekes beszélgetést. — Jó érzés köztelek lenni — mondotta búcsúzóul. — öröm nézni a fürge, boldog, örömteli életet élő fiatalokat. Ezért harcoltunk, s nem hiá­­ba j­. -----------------­ A KÜLPOLITIKA A török igazságnev minisz­­térium szerdán közzétette a vasárnapi választások hiva­talos eredményét. E szerint a török nagy nemzetgyűlés­ben a Demokrata Párt 424, a Köztársasági Néppárt 178. a Nacionalista Köztársasági Párt 4. és a Szabadság Párt ugyancsak négy mandátu­mot szerzett. A­ HÍRES - röviden A tiranai rádió szerdán délután közölte, hogy Albá­niában megszűnik a hprv­­rendszer, leszállítják a sza­badpiaci élelmiszerárakat, valamint az iparcikkek és az élelmicikkek egységárait, felemelik a munkások és az alkalmazottak bérét, a nyug­­díjakat és az ösztöndíjakat, valamint a kötelező beszol­­gáltatási árakat. (202) — Kaffee. Mi sem lehetett ennél természetesebb, mint­hogy a kolomeai lengyelnek még mindig az a reggeli és esti kávé járt az eszében, amit a brucki táborban kaptak. S amikor még egyszer elordította, hogy »kaffee és Düh hadnagy még mindig közele­dett hozzá, eszébe jutott esküje, valamint az a körülmény, hogy ő most őrségen van, tehát fenyegetően »halt«-ot kiáltott, s amikor Dub hadnagy további két lépést tett feléje és még mindig a feldrufot követelte, a lengyel ráfogta a puskáját, s nem bírván tökéletesen a német nyelvet, valami különleges lengyel—német ke­veréknyelven elordította magát: — Benzse sajszen, benzse sajszen! (Benzse: lengyelül a. m. fogok; sajszen (scheissen) né­metül a. m­. szarni, »»csieissen«, lőni helyet!). Dub hadnagy megértette ezt, és hátrálni kezdett, így kiáltozva: — Waelikomandani, Wachkomandani! Erre megjelent Jelinek szakaszvezető, bekí­sérte a lengyelt az őrségre, s ott Düh hadnag­­­gyal együtt ő is megkérdezte tőle a jelszót: a szerencsétlen kolomeai lengyel válas­zliáltása pedig felverte az egész pályaudvart: — Kaffee, kaffer. — Ahány transzport csak ott vesztegelt az állomáson, mindegyikből kezdtek kiugratni a katonák, csajkával a kezükben­ borzasztó pá­nik támadt, s csak ak­kor ért véget, amikor a becsületes, de lefegyverzett őrszemet elvezették a fogdavagonba. Dub hadnagy azonban határozott gyanést táplált Svejk ellen, akit elsőnek látott kimászni a csajkájával a vagonból, s le merte volna ten­ni a fejét, hogy a kiáltását is hallotta: — Csaj­kával kifelé, csajkával kifelé. Éjfél után a vonal megindult Ladovec és Tőketerebes felé: ez utóbbi állomáson másnap reggel a veteránok egyesülete fogadta őket, mi­vel összetévesztette ezt a menet zászlóalj­at a 14. magyar honvédezred, menetz­ászlóaljával, amely még az éjszaka haladt át az állomáson. A ve­teránok mindenesetre be voltak­ rúgva, és »Isten áldd meg a királyt« ordításukkal felriasztottál­ álmából az egész transzportot. Néhány öntu­dat­os­abb katona kihajolt a vagonokból és így felelt nekik: — Csókoljátok meg a seggünket. Él­jen! E­rre a veteránok akkorát ordítottak, hogy az állomásépület ablakai is beleremegtek: — Éljen! É­ljen a tizennegyedik regiment! öt perc múlva a vonat tovább indult Ho­morósdra. Itt már világosan és félreérthetetlenül látszottak a harcok nyomai, abból az időből, amikor az oroszok benyomultal­ a Tisza völ­gyébe. Kétoldalt, kezdetleges lövészárkok hú­­­zódtak, itt-ott egy-egy kiégett tanya látszott, mellette valami sebtiben felépített bódé jelezte, hogy a tulajdonosok már visszatértek. Azután, amikor d­élfelé befutottak Hom­on­­nára, melynek állomásán szintén meglátszott a harcok nyoma, c.bédfőzéshez kezdtek készülőd­ni, s közben a legénység betekintést nyert ab­ba a nyilvános tit­okba, hogy a hatóságok az oroszok kivonulása után hogyan bánnak a helybeli lakossággal, amely nyelvi és vallási szempontból rokona volt az orosz seregeknek. .4 peronon, csendőröktől körülvéve, egy cso­port állott: letartóztatott magyarországi ruszi­nok. Volt köztük néhány pópa, tanító­ és pa­raszt az egész környékről. A kezük hátrakötve, pólónként főzték őket egymáshoz. A legtöbb­nek be volt verve az orra, s a feje csupa daga­nat attól a veréstől, amiben a csendőrök köz­­vetlenül az elfogásuk­ után részesítették őket. Valamivel odébb egy csendőr egy pópával szórakozott. A kötél egyik végét a bal lábára kötötte, a másikat kézben tartotta, s puskája tu­sával arra kény­szerít­ette a pópát, hogy csár­dást láncoljon, közben pedig megrántotta a kö­telet, úgyhogy a pópa orra bukott, s min­d a keze hátra volt kötve, nem tudott felkelni és kétségbeesetten igyekezett a hátára fordulni, hogy úgy tahin sikerül felemelkednie. A csendőr ezen olyan jól nevetett, hogy a könnye is ki­csordult, s amikor a pópa feltápászkodott, meg­rántotta a kötelet, és a pópa megint orra bukott. A jelenetnek végül is egy csendőrtiszt vetett v­éget, megparancsolt­a­ hogy amíg a vonatjuk beérkezik, kísérjék a foglyokat egy üres pajtá­ba az állomás mögé, ott verjék, csépeljék őket, hogy senki se lássa. Erről az epizódról a törzsvagonban is szó esett, és kétségtelen, hogy a többség elítélően nyilatkozott róla. Kraus zászlós úgy vélte, hogy há r már haza­­állókról van szó, akasszák fel őket mindjárt a helyszínen, minden kínzás nélkül. Dub hadnagy viszont teljesen egyetértett az egész jelenettel, nyomban a szarajevói merényletre vezette vis­­­sza, és azzal magyarázta, hogy ezek a csend­­őrök itt a homonnai állomáson most bosszút állnak Ferenc Ferdinánd főherceg és neje ha­láláért. Hogy még nagyobb súlyt adjon szavai­nál­, elmondta, hogy ő előfizet egy folyóiratra (a Simáckuv Ctyrlistekre), s annak még a há­ború előtti jú­liusi száma azt írta erről a me­rényletről, hogy a példátlan szarajevói gaztett után minden emberi szívben hosszés ideig gyó­gyíthatatlan seb marad, mely annál fájdalma­sabb, mivel a gaztett nemcsak az állam végre­hajtó hatalmának képviselőjét, hanem hűséges és szeretett nejét is megfosztotta életétől, s e két élet kioltása következtében felborult egy boldog, példás családi élet és közszeretetnek ör­vendő gyermekek váltak árvává. Lukás főhadnagy csak annyit dörmögött maga elé, hogy úgy látszik, a homonnai csend­őrök előfizetnek a Simáckuv Ctyrlistekre, amely ezt a megható cikket közölte. Egyáltalában, hirtelen megundorodott mindentől, s csak arra vágyott, hogy­ leigya magát és így űzze el a világfájdalmát. Kiszállt tehát a vagonból és megkereste Svejket. — Ide hallgasson. Svejk — mondta —, nem tudna valahol egy üveg konyakot szerezni? Nem­ érzem egészen jól magam. (Folytatjuk)

Next