Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ára: 50 fillér XIV. évfolyam, 27. szám Szegeden is bemutatják a kender- lenszövő ipar újdonságait Február 6-án kiállítás nyílik Budapesten A budapesti Váci utcai kiál­lítási teremben — mint koráb­­ban hírül adtuk — februárban rendezik meg a magyar ken­der- és lenszövő ipar új gyárt­mányait bemutató kiállítást. Az iparág reprezentatív megmoz­dulásán részt vesz az Újszege­­di Kender- Lenszövő Vállalat is. A kiállításra az újszegedi szö­vőgyár 80 olyan új cikkét kül­di el bemutatásra, amelyeket az idei gazdasági évben kíván gyártani. A bemutatásra kerülő cikkek között számos különle­ges újdonság szerepel majd. Nemcsak új ipari szöveteket, hanem új minőségeket is kiál­lít a 70 éves szövőgyár. Ez a kiállítás a len­ kender* ipar nagy­ megmozdulása lesz. Hasonló akciót eddig még nem kezdeményeztek. A csillaghegyi, budakalászi és győri szövőgyá­rak mellett a kiállítás anyagát első helyen az Újszegedi Ken­der- Lenszövő Vállalat szolgál­tatja. Bemutatásra kerülő árúit a kiállítási terem központjában helyezik el. Ez nemcsak abból ered, hogy az újszegedi szövő­gyár nagy jubileumra készül hanem elsősorban abból, hogy gyártási skálája a legváltozato­sabb. A kiállítást február 6-án nyit­ják meg sajtóbemutatóval, másnap, 7-én délelőtt fél 10 órakor, Döbrentei Károly igaz­­gató hivatalosan is bejelenti a kiállítás megnyitását. Értesülé­seink szerint erre a napra fel­utazik Budapestre Biczó György elvtárs, a megyei jogú városi tanács v. b.­elnöke, az újszegedi szövőgyár volt igaz­gatója is. Meghívják a minisz­tériumok és a külföldi kereske­delmi képviseletek küldötteit. A hazai kereskedelem vezetői ugyancsak megtekintik a kiállí­tott új cikkeket. Másnap, 8-án délelőtt a Könnyűipari Minisz­térium a kiállítás alkalmával fogadást ad az idős, nagy gya­korlatú len- kenderipari szakem­berek számára. Ezen a fogadá­son szegedi szakemberek is részt vesznek és elmondják vé­leményüket az ipar jelenlegi munkájáról. Az újszegedi szövőgyár a ki­állítás nyitvatartása alatt mű­szaki tájékoztató és szakmai tanácsadó szolgálatot tart. Korábban, mikor az esemény­ről először adtunk számot olva­sóinknak, szóvá tették, hogy he­lyes lenne a kiállítás anyagát Sze­geden is bemutatni. Azóta eb­ben a kérdésben pozitív döntés született. Úgy értesültünk, hogy február 13-a után Szegedre kül­dik a gazdag kiállítási anyagot és a MTESZ gondoskodik an­nak méltó szegedi bemutatásá­ról. _ Bulganyin távirata Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva: N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­kéhez: »Kedves Münnich Elvtárs! A szovjet kormány, vala­mint a magam nevében melegen köszöntöm Önt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt meg­választása alkalmából, s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan ba­rátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent le­győző zászlaja alatt. Moszkva, 1958. január 30. N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.« a próba után­ A tápéi művelődési otthon avatására^1 Tápéról jöttünk. Késő este volt már. Csend őrködött a házacskák felett. Kutyák csaholtak itt-ott a kapunál. Az első hó esett. Szekerünk zörgött, nagyokat nyikorgott. Suhogva szálltak a kövér hópihék, de bennem, belül csak az a dal forgott, mit ott daloltak kendős nénikék. A komoly férfiak bekecsben, kocsmákkal, villogó szemű lányok, gyerekek, úgy éreztem, hogy nótájuk itt szárnyal, s ők röpítik a zörgő szekeret. Ó, minden, minden benne volt e dalban. Amely most velük belém költözött. A Tiszát láttam, lenn csobogni halkan, a napot kelni a Maros fölött, s a földet, mellyel eggyé­ válva élnek a drága földet, mely végre övék — így zúgott bennem, így kísért az ének. Ütemre szálltak már a hópihék. Suhanva ott, a békés éjszakában. Csodás botárrá így vált szekerem. Tudtam, hogy értük indulok el bátran, és ők kísérnek, ők jönnek velem, széles utat vágni az igazságnak, és győzni minden gonoszság felett. Lovaink Tápétól már messze jártak, s én dúdolgattam azt az éneket. FARKAS LÁSZLÓ I A harmadik kerületi tanács a célszerű városfejlesztésért — Külön ipari és mezőgazdasági munkásoknak kertészetre alkalmas települési övezeteket kell létrehozni a kerületben — A harmadik kerületi ta­­nács végrehajtó bizottságá­­­­nak e heti ülésén elsősor­­­­ban a kerületet érintő vá­rosrendezési tervet vitatták meg Félegyházi Ferenc épí­tésügyi csoportvezető elő­terjesztése alapján. A harmadik kerületi ta­­­­nács a vita során olyan elvi­­ jellegű megállapítást tett, hogy — bár több mint öt­millió forint költséggel ez évben sor kerül a holt­­tiszai vízátemelő telep, a nyílt- és zártszelvényű fő­csatorna megépítésére —, ez az intézkedés korántsem elegendő Alsóváros, Móravá­­ros, Hattyastelep és ezen túl az egész város településbiz­tonsága szempontjából. A belvíz- és csatornázási probléma megoldását ál­landóan felszínen kell tar­tani és szorgalmazni kell annak végleges, megnyug­tató rendezését. Miután a megyei jogú vá­rosi tanács szakszervei el­készítették Szeged város fej­lesztési tervét, a nyugati iparövezet rendezési tervét, szükséges, hogy a harmadik kerületben a területfelhasz­nálás a jóváhagyott tervek­nek megfelelően történhes­sék. E téren a város és a kerület részéről a kellő összhang és együttműködés megvan. A további tervszerű mun­ka megkívánja, h­ogy most már a városi általános terve­ket tovább felbontsák, az­az kisebb területekre is elkészítsék a különböző terveket. A végrehajtó bizottság ál­láspontja szerint a nyugati iparkörzetnél kisebb, ipari munkások igényeinek megfelelő településeket kell létrehozni, s ilyen célra alkalmas tel­keket kialakítani. A város szélén nagyobb telekhatárokat kell megállapítani, hogy ott mind az ipari, mind a mezőgazdaság­i munkások igényei szerinti települések létesüljenek. Szeged-ságváritelep—mi­­hályteleki útszakasz mentén hatszáz négyszögöl nagysá­gú házhelyeket, telkeket kell biztosítani, hogy ezen a részen a háztulajdonosok a leg­­belterjesebb gazdálkodás­sal, kertészettel foglalkoz­hassanak. Az ilyen várospolitikai el­gondolások megvalósulásá­hoz a harmadik kerületi ta­nács igényli a városi tanács és szakszervei erkölcsi és anyagi segítségét is. E tárgykörbe tartozó to­vábbi problémák megvita­tása során a végrehajtó bi­zottság határozatot hozott, miszerint a kerületben a földterület felhasználása csak a vá­rosrendezési terveknek megfelelően történhessék. Azokat, akik tervszerűtlenül, közérdekellenesen végeznek beruházásokat, szigorúan megbüntetik. A harmadik kerületi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a földterületek felhasz­nálásával kapcsolatos dönté­sei szorosan beillenek abba a szakszerű terveken alapu­ló településrendezési politi­kába, amely Szegeden az utóbbi években mindinkább kialakul. j­otta: Szombat, 1958. február 1.A magyar sajtó napja Dögei Imre­­ földművelésügyi­­ miniszter beszéde A lottó e heti nyerőszámai Rádióműsor Ma avatják a tápéi új művelődési otthont Régen várt eseményre kerül sor ma Tápén. Amint beszámoltunk már róla, felépült a község mű­velődési otthona, s így végre otthonra, próbahelyre talált a híres tápéi népi együttes is. Az otthonépítés hírére újjászerveződött együttes régi vezetője, Wald­­mann József, az újszegedi általános iskola igazgatójá­nak és Török József tanítónak vezetésével végzi mun­káját. A ma, szombaton délután 4 órakor kezdődő avatóünnepségen már be is mutatkoznak újonnan ta­nult számaikkal. — Képünk az új művelődési otthon udvar felőli részéről készült, a színpadi feljárójával. (Liebmann Béla felvétele) M­egoper­á­l­tá­k Horváth Imre külügyminisztert Horváth Imre külügymi­niszter a napokban súlyos epekő-operáción esett át. Kommunisták a tanyavilágban Hótakaró fedi most a vetéseket és hideg szél jár a tanyák között. A falvakban és a tanyákban élő emberek ilyenkor jobban ráérnek s több alkalmuk, meg idejük van nagyobb jártasságot szerezni az ország és a világ dolgaiban. A községekben és a falvakban a kommunisták már eddig is eléggé rendszeresen elbeszélgettek a dolgozó parasztok­kal s a különböző kérdésekről kicserélték gondolataikat. A falusi kommunisták a munkás-paraszt hatalomért,­­ a népért végzett munkájukkal már eddig is kiérdemelték a tiszteletet, a megbecsülést és a bizalmat. A pártmunkának, a kommunisták tevékenységének azonban nem szabad lany­hulnia. Az eddigi sikerek és eredmények jó alapot adnak ahhoz, hogy a faluban élő valamennyi becsületes, rendes dolgozó emberrel tovább erősítsék a barátság szálait. Nem is kicsi az igény erre, a pártonkívüliek részéről. A tanyavilágban lakó dolgozó parasztok — például Ásott*­halmán is —, olyan kérést is tolmácsoltak a pártszervezet­ hez, hogy a kommunisták menjenek ki a tanyai iskolába, gazdakörbe, s ott beszélgessenek el velük. Eddig nagyob­­­bára a messzi tanyavilág népe kicsit magára maradt, s hozzájuk a körülmények miatt is kevéssé juthatott el a párt szava. A szegedi járási pártbizottság nagyon helyesen azt is célul tűzte ki, ezen változtatnak és segítik a falusi pártszervezeteket abban, hogy tevékenységük eljusson a tanyák közé is. A téli hónapok a legalkalmasabbak arra, hogy a falusi, községi pártszervezetek jó barátságot te­remtsenek a tanyán élő dolgozó parasztokkal. Tavasszal, nyáron és ősszel már sokkalta inkább korlátozottabbak a lehetőségek, hiszen a parasztemberek — kommunisták és nem kommunisták — kora hajnaltól egészen a napnyugtáig dolgoznak a földeken. A falusi pártszervezetek Ásotthalmán, Mórahalmán és másutt összefogva a helyi népfrontbizottságokkal, meg­kezdték az eszmecserék kialakítását a távoli tanyavidékek lakóival. Kommunisták és pártonkívüli népfrontaktivisták indultak és indulnak el a tanyai iskolákba, gazdakörökbe, hogy az időszerű kérdésekről beszélgessenek, meghallgassák a véleményeket, javaslatokat. A párt szavát, az igazságot viszik a tanyák közé. S az is a cél, hogy a most terebé­lyesedő kapcsolatokat továbbra is megtartsák.­ Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a tanyaiak nagyon szívesen veszik, hogy hozzájuk is ellátogatnak, s szót vált­hatnak a kommunistákkal a jelen, a holnapok kérdéseiről, hogy mindenben megtudhatják az igazságot. Hiszen a ta­nyák között is keringenek ellenséges, vagy rosszindulatú hírek. A különböző kérdésekre csak akkor tudnak megnyug­tató választ adni a kommunisták, ha elsősorban ők maguk tájékozottak. Érveik, szavaik is csak így lehetnek meg­győzőek, nem üresen kongó frázisok. A szegedi járási párt-végrehajtó bizottság tagjai nagy gondot fordítanak a falusi pártszervezetek tájékoztatására. A helyszínen, s mindinkább rendszeresen adnak ismertetőt a pártmunkások­nak az ország és a világ időszerű kérdéseiről. S így a tanyákat járó kommunisták — akiket szívesen fogadnak —, minden kérdésre tartalmas feleletet tudnak adni.

Next