Délmagyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
4 A közönség ízlésének beszél A MOZ1LÁTOGATÓK iiiiiiiuiiiiiuitiiiiiiitiiiiiiitiniiHiiuuiiKUHtiiiimflmiimniiiimnmniiffminiiNramimifliHiimmiiiiiiiuiiimiimiiimii STATISZTIKÁJA magyar filmek népszerűsége mellett különösen látogatottak a szovjet filmalkotások A vásznon az előbb tűntek el a filmhíradó képei, s a mozi előcsarnokában a rövid szünetben cizsarettázók állanak. Köztük egy csoport figyelmesen hallgat valakit. Az előadó széles gesztusokkal magyaráz, ő már látta a filmet és azt ismerteti barátaival. A többiek lesik, hallgatják, egyáltalában nem bánják, hogy már ismerve a film történetét ülnek be majd a nézőtére. Szinte örülnek is annak, hogy hallanak valamit, amely mintegy előkészít, "bemelegít" a film várható izgalmaira. Felberreg a szünet végét jelző csengő, a csoport igyekszik vissza a terembe, hogy megismerkedjék a Halhatatlan garizon hőseivel. A fiatalember, aki eddig szóval tartotta a többieket, néhány lépésnyit hátramarad. Az ajtóban szippant még néhányat cigarettájából, sajnálja a háromnegyed csikket elhajítani. Megkérdezem tőle, hogy mindig együtt szokott a társaival moziba járni? — Legtöbbször — pöfékelt két slukk közben. — Sokat járnak moziba? — Minden filmet megnézünk. — Melyik film tetszett legjobban mostanában? — A Vlákenesztet megnéztük háromszor is, aztán tetszett az Éjfélkor, de legjobban talán a Negyvenedik film tetszett az őszi idényben. A fiatalember utolsót slul a Vol cigarettájából, aztán eltűnik a nézőtéren. Én pedig végiglátogatom a mozik igazgatóit, hogy egy kis statisztikát adjanak a játszott filmek látogatottságáról. Érdekes böngészni a hónapokra visszamenőleg nyilvántartott statisztikai adatokat. Sok tévhitet oszlatnak szét az egymás után sorakozó számok. Főként azt, hogy a közönség nem szereti a mélyebb mondanivalójú filmeket, vagy közönnyel kíséri azokat a filmalkotásokat, amelyek a társadalom életének konfliktusait, az új eszményeket, a szocialista társadalom megszületését, kialakulásának harcait ábrázolják. A statisztikai adatok szerint a mozit látogató közönség minden jó filmet megnéz, de a magyar filmek átlaglátogatottsága a legnagyobb, 11 és 12 ezer között mozog. Az utóbbi hónapok nézőrekordnál viszont egy szovjet operafilm, az Othello tartja tizenkétezer, s a közelmúltban bemutatott Makrancos feleség című francia—spanyol film húszezer nézővel. Mind a két filmet a Szabadság Filmszínház mutatta be, amelynek legnagyobb a nézőtere Szegeden. A Vízkereszt, vagy amit akartok című filmet tizennégyezer néző, a Befejezetlen elbeszélést közel tízezer, a 306-os ügy című szovjet filmet szintén közel tízezer néző nézte meg. Nagy közönségsikerrel játszották az Anya, a Válóok, a Kirakat mögött című szovjet filmeket is, valamint a sikeresebb filmek közt szerepelnek az Emberek vagyunk című olasz film és a Fájdalom nélkül című francia filmalkotás. Ezeket a filmeket tíz és fél, illetve tizenkétezer látogató nézte végig.Érdekes a Fáklya Filmszínház statisztikájának tanulsága. Ebben az évben a Fáklya Filmszínház — mely tudvalévően utánjátszó mozi —, kilenc szovjet filmet, két magyar filmet, két román filmet, egy lengyel és négy francia filmet játszott. Az előadásonkénti látogatottság átlaga a következő volt: a szovjet filmeket átlagosan előadásonként 485, a magyar filmeket 429, a román filmeket 449, a lengyel filmet 1 414, a francia filmeket 374 néző nézte meg. A statisztika ezekben az adatokban az emberek érdeklődéseinek irányait is megmutatja. A tömeges érdeklődés a művészileg jó, eszmeileg is tartalmaz filmalkotások iránt mutatkozik meg. Van természetesen néhány olyan eset, amikor a film elemi humora ragadja magával a nézőket és biztosítja a sikert. Azt lehet mondani azonban, hogy az embereket őszintén megnevettetni, színvonalasan szórakoztatni, egész lelkivilágukat fölüdíteni, nem lebecsülendő feladat és nem lebecsülendő eredmény. A vígjátékfilmek és az eszmeileg tartalmas filmek látogatása között nincs olyan különbség, hogy azt lehetne állítani: a mai magyar mozilátogató közönséget nem érdeklik a kor nagy problémáiról szóló művészi alkotások. A közönség érdeklődéssel fordul a művészit és tartalmasat nyújtó alkotások felé. A közönség ízlése, s öntudatosodása, a szocialista művészet megértése és egyre növekvő igénylése irányában halad, bármennyire is nem tetszik ez a magát nacionalista illúziókban ringató, s a haladó filmek lejáratására — a statisztika szerint sikertelenül — konspiráló törpe kisebbségnek. (sz. ff.) fahridján VASÁRNAP VADAS ERNŐ BUDAPESTI FOTÓMŰVÉSZ SZEGEDEN TART ELŐADÁST Vadas Ernő, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke a szövetség főtitkárával. Vámos Lászlóval együtt szombaton Szegedre látogat és vasárnap délelőtt 10 órakor a Tolbuhin sugfi úti Szakszervezeti Székház művelődési otthonában. ..Tánulom és kompozíció a fotoművészetben” címmel előadást tart a Szegedi Fotoklub rendezésében. A Szegedi Fotoklub közli, hogy — Vadas Ernő előadására való tekintettel — a péntekre tervezett előadás elmarad a klubnappal együtt. Pénteken azonban a fotoklubban az Intéző bizottság ügyeletet tart és így a fotósok a tehetségkutató pályázatra képeiket beadhatják. A Szegedi Fotoklub által hirdetett tehetségkutató fényképpályázat értékelésében természetesen Vadas Ernő és Vámos László is részt vesz. — A SZEGEDI KARNAGYI KLUB ma, szerdán este fél órakor értekezletet tart a Pedagógiál Főiskola gyakorló iskolájában (I. emelet, úttörőterem). Ez alkalommal előadást tart Turcsányi Emil, a Képmfkelési Intézet zenei osztályvezető helyettese. Közreműködik a Pedagógiai Főiskola énekkara. A szegedi ének- és zeneszakosokat és a Karnagyi Klub minden tagját szeretettel várja a vezetőség. Fehérnemű-kiállítás nyílik holnap, csütörtökön a Ruházati Bolt 19-es Széchenyi téri áradatában. Bemutatják a legújabb tavaszi fehérnemű különlegességeiket. Méteráruban és konfekcióban egyaránt nagy lesz a választék. ELŐADÁS FILMVETÍTÉSSEL FRANCIAORSZÁGRÓL F. hó 27-én, holnap, csütörtökön 6 órai kezdettel a TTIT és a Juhász Gyula Művelődési Otthon közös rendezésében Rudnyánszky István, a Népszabadság párizsi tudósítója tart előadást Franciaországról a Juhász Gyula Művelődési Otthon Vörösmarty utca I. számú helyiségében. Az előadás után a „Virágba borult a föld" című francia film kerül bemutatásra. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. — Ma nyílik meg a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat átalakított, korszerűsített illatszer'*'q a Széchenyi tér 7. szám alatt. Az ízlésesen átrendezett üzlet a Tiszavirág” nevet viseli. Ma, február 26-án délelőtt 10 órakor nyitják meg. Nem valami előkelő dinasztiából cseppentem én erre a világra, kiderül ez abból is, hogy édesapám mindig azt írta hegyes, szúrós betűkkel a hivatalos paksaméták foglalkozása rovatába, hogy földmunkás, napszámos. Annak a fiatalembernek a kedvéért adok ennek nyomatékot, aki elfogultsággal vádolt az országgyűlés legutóbbi ülésével kapcsolatban írt cikkem miatt. Azt kifogásolta az illető, hogy minden rosszat rákiabálok a régi rendszerre és magasztalom, ami most van. Mondtam neki, igenis elfogult vagyok. Határozott nemet mondok a múltra, a jelent pedig igenlem minden erőmmel, hiszen arról van itt szó, hogy kik álltak az ország kormányrúdjánál régen és most. Meg aztán arról is, hogyan élt akkor a szegény ember, és hogyan boldogulnak ma általában a dolgos állampolgárok. Szóval szegények voltunk mi is, azt lehet mondani, hogy a társadalmi ranglistán már csak az énekes koldus következett utánunk. Már ebből is gondolni lehet, hogy édesanyám egyszer sem kergetett légycsapóval az asztal körül, hogy egyem meg a túróslepényt, mint ahogy ez az én fiatalemberemmel állítólag megtörtént. Megettem volna én huszonegy éves koromig a vasszeget is, csakhát minálunk sűrűn kifogyott héjából a kenyér és ennélfogva soha nem ehettem egyest a hasammal. Ha édesanyám viszel kavart pitét, vagy sósbodogot sütött, még be se tette a tepsiket a forró kemencébe, én már kuncogva rángattam szoknyáját, hogy együnk már. Mondogatta az, hogy maradhassak, de én nem maradhattam, mert a hasam kegyetlenül féltettem. Mikor aztán kisült a pite, amit én máig is a legfölségesebb ennivalónak tartok, úgy gyűrtem lefelé, hogy minduntalan vizet kellett innom rá, különben a torkom nem győzte a nyelést. Egy pite egy falat volt, édesanyám meg csak szörnyülködött és úgy tett, hogy rettentő nagybélű vagyok, attól fél, egyszer megeszem őket. Édesapám ilyenkor a pártomat fogta: »Hagyd rá, egyék, amíg van, ha nem eesz, majd nem eszik. A KENYÉR Sohase hittem én azt komolyan, hogy nem lesz. Úgy voltam vele, csak engem akarnak rávenni az ilyen beszélgetéssel, hogy az evésnél legyek tekintettel a holnapra is. Pedig valóban ránk fért volna, hogy ne pusztítsam annyira az ennivalót Igen ijesztően billegett háztartásunk egyensúlya, amit az mutatott leginkább, hogy mire a vastag a hó elment, elkopott a mi őrölnivalónk is a padlásról. Innen kezdve édesanyám félretette a szégyellősséget és ment a malmoshoz, hogy lisztet kérjen kölcsön újbúzára. Megfizethetetlen érték volt minálunk minden tavaszon egy sütét liszt. Azt jelentette, hogy egy újabb hétig tudtunk mihez nyúlni. Elképzelhető anyám lelkiállapota, amikor egy este, ahogy hazaértek a dologból, nem volt kenyér egy falat se. Úgy májusban történt az eset. Kenyérsütés volt nálunk, édesapám még hajnalban elment hazulról, mint szokott, édesanyám meg csak akkor kocogott utána az urasági répaföldre, mikor megvolt az otthoni dolgával. Két nagyobb és egy kisebb szépen felhasadt kenyeret húzott ki a kemencéből és egymás mellé ültette őket a konyha hűvös földjére. Megkaptam tőle a figyelmeztetést, hogy mint a két szememre, úgy ügyeljek mindenre és nyitva ne hagyjam a gangajtót. Igen ám, de a cimborák vártak az utcán. Alig tette ki édesanyám a lábát, én usgyi, máris kint rosszalkodtam az éroldalban. Savaskodtunk, nyargalásztunk, egymást hempergettük a pocsolyában, szóval eltelt rajtunk az idő. Csakhogy elég hamar követelődzni kezdett a gyomrom is. Hazaszaladtam, lekanyarítottam egy jó darab lágy kenyeret, amire azt mondta Dora Mari néni, hogy le ne ejtsem, mert eltört a lábam, nem a lábam, hanem majdnem a fejem törte el a kenyér. Édesanyám szerint nekem soha nem ott járt az eszem, amit csináltam, pedig egy hatesztendős gyereknek már illett volna megkomolyodni. Bizonyára máshol kalandozott az eszem akkor is, amikor hazaszaladtam kenyérért és nyitva felejtettem a gangajtót. Ahogy naplemente előtt ismét hazakeveredtem, hogy vizet vigyek a főzéshez, mire megjönnek édesanyámék, rettentő látványban volt részem A két girhes süldő bent röfögött a konyhában, derékig belebújva egyik-egyik kenyérbe. A karszékről lehúzták a lisztes zacskót és tartalmát kovásszá taposták abban a sárban, ami a vizeskannák feldöntéséből származott a földből való padlón. Szörnyen megijedtem és felmérve a következményeket, bosszút akartam állni a két malacon azért is, mert dühítő nyugalommal lakmározták a ropogós héjú kenyerek belsejét. Felkaptam a kissámlit és olyan szerencsétlenül vágtam közéjük, hogy a szelózsi oldalát érte, amely megrázkódott és csörömpölve lehullottak róla az üres dunsztosüvegek. Tehetetlenségemben bömbölni kezdtem teljes hangerővel, úgy, hogy a hátsó szomszédban meghallotta a kis Kéri Ilcsi és átjött a kedves vigasztalni engem. De csakhamar pityeregni kezdett ő is, sőt szabályszerűen sírt velem együtt, s így zavarásztuk a malacokat körbe-körbe az udvaron. A két agyonütnivaló állat nem látott semmit, a fejükön le, s felkalimpált a kievett bélű kenyérhéj, mint valami kosár, és folyton nekünk szaladtak a hangosabb sírás és a teljesebb katasztrófa kedvéért. Édesanyám lépett be először a kiskapun és majdnem elájult attól, amit látott. A konyhaajtóban összecsapta a kezét, aztán amikor az ajtófélnek buktatva a vállát felmérte az én felelősségemet, leakasztotta a szegről a szíjostort. Kétségtelenül engem akart elővenni vele, csakhogy édesapám, aki nem állt meg tétovázni, megelőzte. A kormos piszkafa volt éppen a keze ügyében, azzal ütött teljes erejéből, ahol csak ért, amíg édesanyám le nem fogta hátul a kezét. Talán agyonüt különben. Hiába, rettentő nagy úr volt minálunk a kenyér. Nagy István D ‘letesít/hető bivánság A szegedi üzemekben szép számmal dolgoznak Röszkén lakó munkások is. Jó korán kell felkelniük ahhoz, hogy mire a gyári sziréna hatot fúj, már a munkahelyükön legyenek. A behavazott, elsárosodott utakon kínszenvedés kerékpárral közlekedni, motorkerékpárral meg éppenséggel sok esetben életveszélyes. A röszkeiek ezért szeretnék, ha a hajnali, fél 5-ös autóbusz — mely Szegedről indul, s Mihályteleketn fordul vissza — valamivel korábban indulna el, s felvenné a röszkei, Szegedre igyekvő dolgozókat is. Nem kívánják egyelőre, hogy minden mihályteleki autóbusz kijárjon Röszkéig. Csak az lenne még a kérésük, hogy az éjszakai, fél 11 órás autóbusz vigye is haza a röszkeieket, mivel a tíz órakor végződő műszak után az akkor végző dolgozók gyalogszeren, vagy kerékpáron kívül már semmilyen közlekedési eszközzel sem tudnak hazajutni. Ez pedig ugye — reméljük — teljesíthető kívánság. — KÉZISZERSZÁMOK GYÁRTÁSA PRECÍZIÓS ÖNTÉSSEL című vasárnapi számunkban közölt írás utolsó mondatában értelemzavaró hiba csúszott. A szöveg helyesen így hangzik: ..Néhány hét múlva öt darab elektromos kemencével kezdik meg a gyártást, amellyel havontt mintegy 60 ezer darab fogót készíthetnek." — A TISZA SZIGETI KISZSZERVEZET színjátszót vasárnap mutatták be a községben ..A borjú" rímű háromfelvonásos színdarabot, — a Boci-boci tarka prózát változatát. A tiszaszigeti fiatalok a hosszú téli estéken, több hónapon át nagy lelkesedéssel készültek az előadásra és nagy sikert arattak. Tervbe vették, hogy a szegedi járás több községében is bemutatják „A borjú"-t. A citrom érkezik szegedre IS. A rádióból naponta hallgatjuk, hogy a budapesti nagy vásárcsarnokba hány vallon citrom érkezik. Végre Szegedre is gondoltak! Hét végére nagyobb mennyiségű citromot kapnak a szegedi üzletek. Előadást tart február 26-án szerdán délután 6 órakor „Amiről még nem beszéltünk eleget" címmel (nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus, irredentizmus) Mengyán Pál, az Építő Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei Bizottságának elnöke, az Építők Művelődési Otthonában (Kossuth Lajos sgt. 53.). Érde lődőket szívesen lát a vezetőség. A mezőgazdasági ingatlant használók, valamint a lótulajdonosok az általános jövedelemadó 1958. évi kivetéséhez 1958. uruár hó 28-ig adóbevallást kötelesek adni a lakóhely szerint illetékes kerületi tanács v. b. pénzügyi osztályának. Tekintettel arra, hogy még sokan nem tettek eleget bevallási kötelezettségüknek, a torlódások elkerülése végett felhívjuk az érdekelteket, hogy sürgősen adták be bevallásukat, mert 30 százalékig tér'«'"'1 felemelt adótételt kell alkalmazni azzal szemben, aki határidőre nem adja be bevallását. " Holnap, csütörtökön délután 6 órakor a gyermekkor fertőző betegségeinek megelőzése címen tart előadást dr. Szilágyi Tibor poliktinikai gyermekorvos az Építők Művelődési Otthonában (Kossuth L. sgt. 53.). Az érdeklődő szülőket szívesen látja a vezetőség. Belépés 2 Ft. NYÍLT TÉR* Férjemtől, Barabás István szegedi lakostól különváltan élek, érte semmi felelősséget nem vállalok. Barabás Istvánná született Bárkányi Ilona. Szatymaz, Fehértó 185. szám, 1729 • E rovatban közöltekért sem a Szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Szerda, 195*. február 28. SOK HELYEN ESŐ, HAVAZÁS A La Manche-csatorna feletti nagy kiterjedésű, gyorsvonulatú ciklon újabb enyhe levegővel árasztja el Európa középső és nyugati területeit, így Európa nagy részén továbbra is változékony, csapadékos az időjárás. A ciklon hátoldalán azonban már hideg sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el Anglia nagy részét, ott jelentős hőmérsékletcsökkenést és havazást okoz. Várható időjárás szerdán estig: felhőátvonulások, sok helyen eső, havas eső, havazás. Néhány helyen esetleg zivatar. Mérsékelt délnyugati-nyugati, később élénk északnyugati szél. A hőmérséklet a fővárosban és az északi megyékben átmenetileg emelkedik, holnap a Dunántúlon már csökken. Várható legmagasabb hőmérséklet szerdán északnyugaton 1—1, máshol S—* fok között. 1958. február 26, szerda MOZIK Szabadság: Fél 6 és fél 8 órakor: Csendes otthon. — Uj magyar filmvígjáték. Ma utoljára: Csütörtöktől: Akasztottak lázadása. — Amerikai film. — Csak 16 éven felülieknek. — Március 5-ig. Vörös Csillag: 6 és 8 órakor: Csendes otthon. — Uj magyar filmvígjáték. Ma utoljára. Csütörtöktől: A Pickwick-klub. — A"«ol film. — Március 5-ig. Fáklya: Fél 6 és fél 8 órakor: Cerolsteini kaland. — Offenbach nagyoperettje magyar filmen. — Ma utáljára — Csütörtöktől: Oké Néró. — Olasz filmszatíra. Március 2 lg. DUGONICS MOZI Cpítők Művelődési Otthona Kossuth Lajos sgt. 53. 8 és 7 órakor: Az anya. Maxim Gorkij regényének filmváltozata. Kisérőműsorral. POSTAI MOZI 6 és 8 órakor: Isten és ember előtt. Nyugatnémet film. Ujpetőfi teleplál. Iskolai du. 6 órakor Budapesti tavasz című magyar film kerül bemutatásra. NEMZETI SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Stuart Márta. — Csokonai-bérlet. MUZEUM Fehértó élővilága. Móra Ferenc emlékkiállítás. Szeged és a magyar irodalom 184- tól napjainkig. Gyermekjátékok egykor és most (Roosevelt tér). Nyitva hétfő kivételével mindennap de. 10-től este 18 óráig. Múzeumi Képtár (Horváth Mihály u. 5.) nyitva hétfő kivételével mindennap de. 14 órától 18 óráig. KÖNYVTÁRAK Somogyi Könyvtár A központi könyvtárban kölcsönzés hétköznapokon 10—12 és 14—18. olvasóterem 10—19 óráig. Széchenyi tér 9 sz. ifjúság részére: kedd, csütörtök, szombat. felnőtteknek hétfő, szerda, péntek 10—12 és 14—18 órakor. Petőfi S. sgt. 81 /a. sz. hétfő, szerda, péntek. 15—18 és vasárnap 10—12 órakor. A fiókkönyvtárak a szokott időben kölcsönöznek. Egyetemi Könyvtár Kölcsönzés: hétfőn 14 órától 17 óra 45 percig. Keddtől péntekig 12 órától 17 óra 45 percig, szombaton 10 órától 12 óra 45 percig. Olvasóterem: nyitva hétfőn 14 órától 20 óra 45 percig, keddtől szombatig 10 órától 20 óra 45 percig és vasárnap 9 órától 12 óra 45 percig. Comenius-kiáltás délelőtt 19- től este 9-ig. A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára Mindennap — péntek kivételével —. délután 1—6 óráig. Kölcsönzés mindenkinek. Állatorvosi inspekciós SZOLGÁLAT Szeged város területére: Február hó 22-től március hó 1-ig este 9 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehezellés esetére inspekciós Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása: Partizán u. 7. Telefon 48-91. Az állatorvos kiszállításáról a hívó fél köteles gondoskodni. Fehérnemű h £t] A Szegedi Ruházati Bolt 19. sz. nagy árudéjában (volt Kurucsev) február 27-től.Mielőtt vásárolna, okvetlen tekintse meg a bemutatót!