Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, A magyar szocialista munkáspárt lapja XIV. évfolyam, 51. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1958. március 1. A baráti látogatás egyik epizódja Forró lelkesedéssel fogadták a magyar párt- és kormányküldöttséget Romániában mindenütt. Képünkön, nyitott gépkocsiban az ünneplő tömeg sorfala között halad­nak el Kádár János, Gheorghiu-Dej és Apró Antal elvtársak Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Bukarest­ (MTI). Csütörtökön éjfélkor elutazott Bukarestből a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány küldöttsége. A ké­ső éjszakai óra ellenére a bukaresti dol­gozók nagy tömege gyűlt össze a banea­­sai­ pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak búcsúztatására Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársak vezetésével a román párt és állami élet számos veze­tője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akkreditált egyes diplo­máciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar Himnusz hang­jai közepette Kádár János elvtárs, Ghe­­orghiu-Dej elvtárssal együtt ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló cso­port virágot nyújtott át a magyar kül­döttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testületek tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami- és párt­vezetők baráti kézszorítással búcsúztak egymástól, Kádár János és Gheorghiu- Dej elvtársak melegen összeölelkeztek. A pályaudvaron összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttsé­get Mariaseanu külügyminiszterhelyettes és Caius FranCtescu, a külügyminiszté­rium protokollosztályának vezetője elkí­séri a magyar—román határig. A ma­gyar küldöttséggel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagy­követe is. A Romániából hazatérő magyar párt- és kormány­­küldöttség a határról táv­iratban köszöntötte Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chivu látogatás eredményeképpen Stoica elvtársakat, a román még tovább mélyül a magyar nép vezetőit. Üdvözletükben és a román nép testvéri ba­­kifejezésre juttatják, hogy a vátsága. '• Átlépte a magyar—román határt a magyar párt- és kormányküldöttség A Román Népköztársaság­ban járt magyar párt- és kormányküldöttség különvo­­nata pénteken délután fél 5 órakor érkezett a magyar határállomásra, Biharkeresz­­tesre. Az állomásépület előtt több ezer dolgozó várako­zott. A különvonat a Rákó­­czi-induló hangjai mellett gördült be a magyar határ­állomásra. A vonatról lelépő párt- és kormányküldöttség tagjait Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, belügyminiszter, Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, valamint a me­gyei és a járási párt- és ta­nácsi szervek vezetői fogad­ták. Ezután Kádár János elv­társ ellépett a csapatzászló­val felsorakozott díszőrség előtt, majd Gödör Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei bizottságának első titkára köszöntötte a ro­mániai útjáról magyar föld­re érkezett párt- és kor­mányküldöttséget. Tizenhárom családot vettek fel a zákányszéki Kossuth Tsz-be A zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai a napokban tartották meg szo­kásos havi közgyűlésüket. A legfőbb napirendi pont ez alkalommal új tagok felvé­tele, s az igazgatóság kiegé­szítése volt az új belépők soraiból. Tizenhárom pa­rasztcsalád, 16 fővel lépett itt ismét az egyénb­ől a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. Ugyanis ezek a családok ko­rábban már csaknem vala­mennyien termelőszövetke­zetben dolgoztak, s most is­mét meggyőződtek róla: a szövetkezeti munka mégis­csak jobb. A Kossuth Termelőszövet­kezet most nemcsak munka­erőben gyarapodott nagyot, hanem a gazdaság is erősebb lett. A járási tanács segítsé­gével megkapja a korábban feloszlatott Petői Tsz terüle­tének jelentős részét is. A Kossuth Tsz régebbi tagjai az újak közül Papp József, Horváth Antal és Kovács József dolgozó parasztokat választották be a vezetőség­be. Gáspár Sándor: Ez évi legfontosabb feladatunk: élet­­színvonalunk megszilárdítása Bevezetőjében a XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, majd a szakszerveze­tek szerepéről szólt és he­lyéről a szocializmust építő társadalmunkban. — A szak­­szervezetekhez való tartozás végső fokon a munkáshata­lom elismerését jelenti. Ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek és kell hogy le­gyenek társadalmi életünk­nek a szocializmus építé­séért vívott harcban. 1958-ban — mondotta — a dolgozó nép termelő mun­káját megtestesítő nemzeti jövedelem 4,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,6 százalékkal emelkedik a tervek szerint — jórészt az 1957-ben hozott intézkedések eredményekép­pen, részben az idén elő­ször szétosztásra kerülő nye­reségrészesedéssel. A tervek számolnak az­zal, hogy a régebbinél gazda­ságosabban, alacsonyabb ön­költséggel dolgozunk, taka­rékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint ter­melünk és a beruházások is a terveknek megfelelően ala­kulnak. Enélkül nem jutha­tunk előbbre az életszínvo­nal alapjainak megerősíté­sében. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendő­ben lé­nyegében már saját erőnk­ből kell tovább szilárdí­tani gazdasági helyzetün­ket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezet­tebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elköve­tett hibák tanulságait. Az 1958-as terv eredményes tel­jesítésének legfontosabb fel­tétele, hogy mindenütt a gazdaságossági szemlélet jus­son érvényre. Az előadó ezután megálla­pította: a szakszervezetek fe­lelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának ala­kulásáért. De természetesen ezt nem lehet elvonatkoz­tatni az ország adott gazda­sági fejlettségétől. Sokan ha­sonlítják össze a magyar munkások életszínvonalát nálunk jóval fejlettebb és más történelmi körülmények között kialakult tőkés orszá­gok dolgozóinak életviszo­nyaival. Reális képeit azon­ban csak úgy kapunk, ha azt vetjük egybe, hogy a megtermelt új értékekből — tehát a nemzeti jövedelem­ből — milyen arányban ré­szesülnek a dolgozók, és ha ilyen összehasonlítást te­szünk, azonnal kiderül, hogy a magyar munkásosztály kibírja az összehasonlítást a fejlettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvona­lával. Híd: I szovjet gépállomások karbantartó állomások lesznek m A dorozsmai taggyűlésen A jól dolgozó szakszervezetek döntő tényezői társadalmi életünknek Megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel fél kilenc órakor megkezdődött a magyar­­ szak­­szervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanács­kozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkájukról, összegezik a szak­mai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának több vezetője. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szak­­szervezeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, valamint a vegyipari dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke mondotta. Javaslatára a kongresszus részvevői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elmúlt kong­resszus óta elhunyt magyar és külföldi szakszervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: A Szakszervezetek Országos Taná­csának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámo­lója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módo­sítása, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizott­ságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Az életszínvonal alakulá­sáért kimondott felelőssé­günk a mai helyzetben min­denekelőtt azt jelenti, hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Meg kell akadályozni min­den olyan bürokratikus tö­rekvést, amely a kialakult életszínvonalat csökkentené — akár a bérek, akár pedig a szociális juttatások oldalá­ról. Ezután rátért a nyugdíj­­kérdésre. Szó sincs arról, hogy nyugdíjrendszerünk egészében rossz volna és alapjaiban át kellene szer­vezni — mondta. — Kiállja az összehasonlítást valamen­­­nyi tőkés országéval. De még nagy az aránytalanság a régi és az új alapon megál­lapított nyugdíjak között. Az aránytalanság a keresetek emelkedése miatt állandóan növekszik. Ez sérti a dolgo­zók igazságérzetét. Nyugdíj­rendszerünk másik fogyaté­kossága, hogy nem veszik eléggé számításba a munká­ban eltöltött éveket, ugyan­akkor rövid a várományi idő. Jelenleg 600 ezer nyugdí­jas van. A rendezés hatal­mas összegeket igényelne. Csak a legégetőbb problé­mák megoldásához több mint félmilliárd forintra volna szükség. Helyes volna, ha a kongresszus úgy foglalna ál­lást, hogy a hároméves tervben az élet- és munkakörülmé­nyek javítására rendelke­zésre álló alapokat minde­nekelőtt erre a célra hasz­náljuk fel. Társadalmi összefogással a kérdés megoldását előbbre lehet hozni. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy ellenséges ele­mek teljesíthetetlen követe­lések napirenden tartásával a munkáshatalom elleni bi­zalmatlanság felkeltésére, de­magóg hangulat kialakítá­sára törekszenek. A szakszervezeteknek kö­telességük a legnyíltabban és legőszintébben feltárni. (Folytatás a 2. oldalon.) Holnap népfront-nagygyűlés a Szabadság Moziban Holnap, vasárnap délelőtt 9 órakor — mint már je­lentettük — a Hazafias Nép­front Szeged városi elnök­sége népfront-nagygyűlést rendez a Szabadság Mozi­ban. A nagygyűlésen az el­nökség előterjesztése alapján megválasztják a Hazafias Népfront 150 tagú városi bi­zottságát. A nagygyűlésen Bihari László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára mond beszédet a népfront időszerű kérdései­ről. A nagygyűlésen a kerüle­tek, üzemek, intézmények és a tömegszervezetek küldöttei vesznek részt, de természe­tesen minden érdeklődő dol­gozót szívesen és szeretettel várnak. Ma: városi KISZ-értekezlet A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Szeged vá­rosi szervező bizottsága ma, szombaton délelőtt kilenc órai kezdettel tartja meg a Sztálin sétányi Ifjúsági Ház­ban az első városi KISZ-ér­­tekezletet. Ezen az összejö­vetelen — amelyen részt vesznek a szegedi üzemek intézmények, iskolák KISZ- titkárai, aktívái . Sipos Géza elvtárs, a KISZ városi szervező bizottságának tit­kára tart részletes beszámo­lót az eddig végzett munká­ról és a soron következő fel­adatokról. Az előadást vita követi, majd a KISZ-értekezlet kül­döttei megválasztják a vá­rosi KISZ-bizottságot. FOGADÁS BUKARESTBEN Bukarest: Keleti Ferenc elvtárs, a Magyar Népköz­­társaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete csütörtökön este a bu­karesti Hadsereg Házában fogadást adott a Román Népköztársaságban tartózko­dó magyar párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére.

Next