Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

VILÁG PROLET­ARJ­AI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 206. szám Ára 30 fillér Kedd, 1958. szeptember 2. Jelentősen fokozzák a javítást, szolgáltatást ellátó munkákat a Csongrádi megyei kisipari szövetkezetek Messzemenően figyelemmel kíséri a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését a szövetkezetek most elkészült megyei hároméves terve A kisipari szövetkezetek munkája ma már szerves részét teszi ki Csongrád me­gye termelésének. Az elmúlt tíz év során kibontakozott erős szövetkezeti mozgalom a hároméves terv során je­lentős, további fejlődés előtt áll. A napokban készült el a kisipari szövetkezetek ter­melésének és létszámbeli fejlesztésének hároméves tervjavaslata a Csongrád megyei KISZÖV-ben. Ennek a javaslatnak a célkitűzései és számai bepillantást nyúj­tanak a szövetkezetek előtt álló feladatokba és lehető­ségekbe. Légióként a javítást, szolgáltatást ellátó mun­kákat kívánják fokozni a következő években. 1960- ra az ilyen munkák érté­két 18,2 százalékkal növe­lik, az általános 11,4 szá­zalékos termelésemelke­déssel szemben, családiház-építkezésekre, la­kások, lakóházak javítására, rendbehozatalára fordított tevékenység 12 és fél szá­zalékkal növekszik a három­éves terv során. Külön figyelmet szentel­nek a falusi kisipari szö­vetkezetek fejlesztésének. Itt a termelést — főképpen a lakosság közvetlen szük­ségleteinek kielégítésére — tizenöt százalékkal akarják fokozni, s ugyancsak jelen­tős létszámemelkedést ter­veztek a községek és a ta­nyavilág jobb ellátására. Évek óta kevésnek bizo­nyul a bútor, bármennyit is gyártanak. A megnövekedett szükséglet biztosítására eb­ben az iparágban is jelentős fejlesztést irányoztak elő. Az új bútor tíz százalék­kal nagyobb mennyiség­ben készül 1960-ra, a ja­vításokat és átalakításo­kat pedig több, mint 17 százalékkal fokozzák. Ezen belül mintegy hét szá­zalékkal több lesz a fénye­zett, festett háló, 12 száza­lékkal a konyhabútor, s tíz százalékkal a fényezett kombinált szekrény. Csongrád megye ktsz-ei összességükben 1960-ban már közel 350 millió fo­rint értékű termelést bo­nyolítanak le, ami több, mint 30 millió forinttal meghaladja a je­lenlegit. A termelés emelkedését főképpen a termelékenység növelésé­vel kívánják elérni, amit mutat maga az a tény is, hogy míg 11,4 százalékkal nagyobb termelést irányoztak elő, a létszámot csak 7 százalék­kal növelik. A szakmai utánpótlásról, az új tagokról ezentúl egy­re inkább maguk a szö­vetkezetek gondoskodnak. Elsősorban iparitanuló-kép­­zés segítségével töltik be a kiöregedő régi szakemberek helyét. Már az idén pl. harminccal több tanulót vet­tek fel, mint a múlt esz­tendőben, s ez a szám az év végéig még emelkedik húsz­­harminc fővel. Ezzel is biz­tosítani kívánják a saját ne­velésű utánpótlást, hogy ne kelljen időnként alkalmazot­tat felvenni. így érvényesül­het az az elv, hogy a szö­vetkezetekbe főként csak önálló kisiparosokat, s ott végzett tanulókat vegyenek fel tagnak. Fadrusz János Ma száz éve született a zsellérszárma­zású világ­hírű magyar szobrász, akit emlékezetes szálak fűznek Szegedhez is. Születése cen­tenáriuma alkalmából 5. oldalunkon közlünk meg­emlékezést. (Képünk: László Futó p festménye Fadruszról.) (Denes Jám felv.) Megkezdték a belvízlevezető társadalmi munkát a szegedi járás kiszesei a küsbekházi határban Nagy lelkesedéssel és tett­­rekészséggel fogadták a sze­gedi járás kiszesei a járási párt- és KISZ-bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy társadalmi munkával bekap­csolódjanak a Tisza—Maros­szögi belvízlevezető csatorna építésébe. Alig egy hét alatt — erről hírt adtunk lapunk­ban is — közel száz fiatal jelentkezett a járás külön­böző községeiben a csatorna­­építő brigádokba. Elhatáro­zásuk azért is jelentős, mert a kiszesek közül számosan fizetéses szabadságidejüket áldozzák a térítés nélküli munkára, sőt többen fizetés nélküli szabadságot vettek ki azért, hogy részt vegye­nek a nagyszerű kezdemé­nyezésben. Az első társadalmi brigád tegnap, hétfőn­ reggel érke­zett meg Kübekházára. »Kö­szönt­j­ük a munkára érkező fiatalokat« — ez a felirat fo­gadta a kübekházi iskola tornatermében — a fiúk szálláshelyén — a csatorna­építő KISZ-brigád tagjait. Kávét és jóízű házi szalon­nát tálaltak a terített aszta­lokra —, a határőrség kony­hája gondoskodott bőséges élelemről. Aztán a községi termelőszövetkezet vontató­jával indultak Klárafalva felé, s mintegy három kilo­méterre megálltak. A Szege­di Vízügy igazgatóság szak­emberei mutatták meg a helyet, ahol 70 centiméter mély, közel két kilométer hosszú főcsatornát, összekötő árkot kell ásni. Kijelölték a csatorna szélességét, s a fia­talok azonnal nekiláttak a földmunkához. Húsz fiú és öt leány — Tiszaszigetről, Szőregről, Deszkről, Kübekházáról, Új­­szentivánról, a járási tanács­tól és az 50 kilométerre lé­vő Rúzsa községből — csá­kányt, ásót fogott. Kemény, fekete réti agyagba ütköztek. De vidáman, lelkesen bir­kóztak a földdel. Bodrogi ;; Mária újszentiváni óvónő és ;;az óvoda dajkája, Barna Te­réz is jókedvűen lapátolta a­­;földet. Kószó Laci, a deszki Kossuth Tsz tagja vitte a ;; prímet a tréfálkozásban és a­­ csatorna oldalának nyesé­sében. Velük dolgozott Fer­­­kov Vince, a Deszki Gépál­lomás dolgozója és Hellán i János, a járási KISZ-bizott­­ság tagja. Lele István desz­­­ki, Bitó István tiszaszigeti,­­Császár Sándor rózsai fiatal lett a munkában barátkoztak­­ össze. Urbán László a csa­­­­tornaépítés technikusa is­­ csákányt ragadott, s a me­­­gyei és a járási KISZ-tit­­­kár is versenyre kelt a fiata­lokkal: ki tud több köbmé­ter földet kitermelni. A nehéz munka közben jólesett az ebéd: húsleves, marhapörkölt tésztával, bő­ségesen. S amikor délután 5 óra lett, közel száz méter hosszú csatorna készen állt. A szálláshelyre térő fiatalo­kat a községi hangoshíradó zeneszóval köszöntötte; a lá­nyoknak a helyi KISZ-szer­­vezet virággal, gyümölccsel kedveskedett." Kitűnő han­gulatban­­ tértek nyugovóra. Ma újból kezdik a munkát. Egy hétig dolgoznak s a következő turnusra is már jóval több a jelentkező, mint azt eredetileg tervez­ték. Nem lesz könnyű oda­ítélni az értékes jutalmat, amely a legtöbb társadalmi munkát végző KISZ-szerve­­zetet illeti. A Borforgalmi Vállalattól,­ Tiszaszigetről és máshonnan tíz-tizenöt fiatal is jelentkezett egy-egy hetes munkára. Vasárnaponként Szegedről, s a járás közsé­geiből száz-százötven fiatal vesz részt a csatorna építé­sében. Előreláthatóan húsz­ezer forint értékű megtaka­rítást érnek el a járás kisze­sei a belvízlevezető csatorna építésénél és hozzásegítnek, hogy milliós belvízkártól mentsék meg a környékbeli gazdákat, termelőszövetke­zeteket. Nagy­díjat nyertek a magyar ruhák Brüsszelben A magyar ruhák a brüs­­­szeli világkiállításon Grand Prix-t nyertek. A Ruhaipari Tervező Vállalat 17 terve­zője készítette a világkiál­lításon szereplő ruhákat. A ruhák a különleges magyar ízléssel készült anyagokból készültek a nemzetközi zsűri a franciák, olaszok, osztrá­kok és más nemzetek előtt jutalmazta nagydíjjal a ma­gyar ruhaipar termékeit. A legnagyobb sikert aratott ruhákat Bruckner Anna, Vörös Irén, Russai Magda tervezték. I ► Megválasztotta új vezetőségét a szegedi KIOSZ .­.T. •sa: Szólnak a csengők # A munka­­kényszerről [ Sport ez* rr trppfarma [UNK] ellenőrzés £ kezdődik a támlás A hétfői tanévnyitó ünnepi gépekről beszámolónk a mai lap 3. oldalán. Az Eiffel-toronynál magasabb televíziós adó épül Brno közelében Minden harmadik csehszlovák családnál lesz televízió Öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az első cseh­szlovák televíziós adóállo­más. A kísérleti műsort az első évben 3000-en nézték. Ma közel 300 000 vevőké­szülék van az országban. A televíziós antenna a falva­kon is épp olyan megszokot­tá vált, mint a rádióanten­na. Jelenleg Prágán kívül Ostrava és Bratislava is rendszeres műsort sugároz. A negyedik adó a »Morava« most épül Szeged testvér­­városának, Brnonak közelé­ben, 20 méterrel lesz ma­gasabb, mint az Eiffel-to­­rony. 1960-ig nyolc adóállo­más működik majd Cseh­szlovákiában. Ezek segítsé­gével a lakosság az ország területének háromnegyed részén tisztán foghatja majd a televíziós műsort. 1961-ben és 1­962-ben Kassán és Észak-Csehországban épül­nek újabb adóállomások. Az új prágai és bratisla­­vai stúdió­ tervein most dol­goznak. Mindkettő teljesen önálló műsort sugároz, a többi állomásnak egyelőre kisebb önálló műsor mellett főleg közvetítő szerepe lesz. A műsorellátást megkönnyí­ti a »telerecording« cseh­szlovák találmány, amely lehetővé teszi a felvételek rögzítését és későbbi műsor­­ba ikt­atását. Az 1961-ig szóló távlati terv szerint a csehszlovák televíziós előfizetők száma 1 400 000-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik családban lesz televízió. Csehszlovákia eb­ben az évben 100 000 ké­szüléket gyárt. Ez azonban nem elégíti ki a szükségle­tet. Igen elterjedtek a szov­jet televíziós berendezések is. A csehszlovák áruházak­ban rövidesen megkezdik a magyar Orion-gyár három különböző típusú televíziós vevőkészülékének árusítá­sát. A várnai kikötőben Bulgária jóformán egyáltalán nem rendelkezett iparral a felszabadulás előtt. Az azóta­ eltelt évek viszont bebi­zonyították, hogy a szabad bolgár nép kiváló eredmé­nyeket tud elérni az ország iparosítása terén. Ma már nemcsak hazai szükségletre, hanem exportra is jut a Bol­gár Népköztársaság különféle iparcikkeiből, így pl. kor­szerű cséplőgépeket is exportálnak, amelyek behajózásá­ról készült képünk a Fekete-tengeri Várna kikötőjében.

Next