Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 206. szám Ára 30 fillér Kedd, 1958. szeptember 2. Jelentősen fokozzák a javítást, szolgáltatást ellátó munkákat a Csongrádi megyei kisipari szövetkezetek Messzemenően figyelemmel kíséri a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését a szövetkezetek most elkészült megyei hároméves terve A kisipari szövetkezetek munkája ma már szerves részét teszi ki Csongrád megye termelésének. Az elmúlt tíz év során kibontakozott erős szövetkezeti mozgalom a hároméves terv során jelentős, további fejlődés előtt áll. A napokban készült el a kisipari szövetkezetek termelésének és létszámbeli fejlesztésének hároméves tervjavaslata a Csongrád megyei KISZÖV-ben. Ennek a javaslatnak a célkitűzései és számai bepillantást nyújtanak a szövetkezetek előtt álló feladatokba és lehetőségekbe. Légióként a javítást, szolgáltatást ellátó munkákat kívánják fokozni a következő években. 1960- ra az ilyen munkák értékét 18,2 százalékkal növelik, az általános 11,4 százalékos termelésemelkedéssel szemben, családiház-építkezésekre, lakások, lakóházak javítására, rendbehozatalára fordított tevékenység 12 és fél százalékkal növekszik a hároméves terv során. Külön figyelmet szentelnek a falusi kisipari szövetkezetek fejlesztésének. Itt a termelést — főképpen a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésére — tizenöt százalékkal akarják fokozni, s ugyancsak jelentős létszámemelkedést terveztek a községek és a tanyavilág jobb ellátására. Évek óta kevésnek bizonyul a bútor, bármennyit is gyártanak. A megnövekedett szükséglet biztosítására ebben az iparágban is jelentős fejlesztést irányoztak elő. Az új bútor tíz százalékkal nagyobb mennyiségben készül 1960-ra, a javításokat és átalakításokat pedig több, mint 17 százalékkal fokozzák. Ezen belül mintegy hét százalékkal több lesz a fényezett, festett háló, 12 százalékkal a konyhabútor, s tíz százalékkal a fényezett kombinált szekrény. Csongrád megye ktsz-ei összességükben 1960-ban már közel 350 millió forint értékű termelést bonyolítanak le, ami több, mint 30 millió forinttal meghaladja a jelenlegit. A termelés emelkedését főképpen a termelékenység növelésével kívánják elérni, amit mutat maga az a tény is, hogy míg 11,4 százalékkal nagyobb termelést irányoztak elő, a létszámot csak 7 százalékkal növelik. A szakmai utánpótlásról, az új tagokról ezentúl egyre inkább maguk a szövetkezetek gondoskodnak. Elsősorban iparitanuló-képzés segítségével töltik be a kiöregedő régi szakemberek helyét. Már az idén pl. harminccal több tanulót vettek fel, mint a múlt esztendőben, s ez a szám az év végéig még emelkedik húszharminc fővel. Ezzel is biztosítani kívánják a saját nevelésű utánpótlást, hogy ne kelljen időnként alkalmazottat felvenni. így érvényesülhet az az elv, hogy a szövetkezetekbe főként csak önálló kisiparosokat, s ott végzett tanulókat vegyenek fel tagnak. Fadrusz János Ma száz éve született a zsellérszármazású világhírű magyar szobrász, akit emlékezetes szálak fűznek Szegedhez is. Születése centenáriuma alkalmából 5. oldalunkon közlünk megemlékezést. (Képünk: László Futó p festménye Fadruszról.) (Denes Jám felv.) Megkezdték a belvízlevezető társadalmi munkát a szegedi járás kiszesei a küsbekházi határban Nagy lelkesedéssel és tettrekészséggel fogadták a szegedi járás kiszesei a járási párt- és KISZ-bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy társadalmi munkával bekapcsolódjanak a Tisza—Marosszögi belvízlevezető csatorna építésébe. Alig egy hét alatt — erről hírt adtunk lapunkban is — közel száz fiatal jelentkezett a járás különböző községeiben a csatornaépítő brigádokba. Elhatározásuk azért is jelentős, mert a kiszesek közül számosan fizetéses szabadságidejüket áldozzák a térítés nélküli munkára, sőt többen fizetés nélküli szabadságot vettek ki azért, hogy részt vegyenek a nagyszerű kezdeményezésben. Az első társadalmi brigád tegnap, hétfőn reggel érkezett meg Kübekházára. »Köszöntjük a munkára érkező fiatalokat« — ez a felirat fogadta a kübekházi iskola tornatermében — a fiúk szálláshelyén — a csatornaépítő KISZ-brigád tagjait. Kávét és jóízű házi szalonnát tálaltak a terített asztalokra —, a határőrség konyhája gondoskodott bőséges élelemről. Aztán a községi termelőszövetkezet vontatójával indultak Klárafalva felé, s mintegy három kilométerre megálltak. A Szegedi Vízügy igazgatóság szakemberei mutatták meg a helyet, ahol 70 centiméter mély, közel két kilométer hosszú főcsatornát, összekötő árkot kell ásni. Kijelölték a csatorna szélességét, s a fiatalok azonnal nekiláttak a földmunkához. Húsz fiú és öt leány — Tiszaszigetről, Szőregről, Deszkről, Kübekházáról, Újszentivánról, a járási tanácstól és az 50 kilométerre lévő Rúzsa községből — csákányt, ásót fogott. Kemény, fekete réti agyagba ütköztek. De vidáman, lelkesen birkóztak a földdel. Bodrogi ;; Mária újszentiváni óvónő és ;;az óvoda dajkája, Barna Teréz is jókedvűen lapátolta a;földet. Kószó Laci, a deszki Kossuth Tsz tagja vitte a ;; prímet a tréfálkozásban és a csatorna oldalának nyesésében. Velük dolgozott Ferkov Vince, a Deszki Gépállomás dolgozója és Hellán i János, a járási KISZ-bizottság tagja. Lele István deszki, Bitó István tiszaszigeti,Császár Sándor rózsai fiatal lett a munkában barátkoztak össze. Urbán László a csatornaépítés technikusa is csákányt ragadott, s a megyei és a járási KISZ-titkár is versenyre kelt a fiatalokkal: ki tud több köbméter földet kitermelni. A nehéz munka közben jólesett az ebéd: húsleves, marhapörkölt tésztával, bőségesen. S amikor délután 5 óra lett, közel száz méter hosszú csatorna készen állt. A szálláshelyre térő fiatalokat a községi hangoshíradó zeneszóval köszöntötte; a lányoknak a helyi KISZ-szervezet virággal, gyümölccsel kedveskedett." Kitűnő hangulatban tértek nyugovóra. Ma újból kezdik a munkát. Egy hétig dolgoznak s a következő turnusra is már jóval több a jelentkező, mint azt eredetileg tervezték. Nem lesz könnyű odaítélni az értékes jutalmat, amely a legtöbb társadalmi munkát végző KISZ-szervezetet illeti. A Borforgalmi Vállalattól, Tiszaszigetről és máshonnan tíz-tizenöt fiatal is jelentkezett egy-egy hetes munkára. Vasárnaponként Szegedről, s a járás községeiből száz-százötven fiatal vesz részt a csatorna építésében. Előreláthatóan húszezer forint értékű megtakarítást érnek el a járás kiszesei a belvízlevezető csatorna építésénél és hozzásegítnek, hogy milliós belvízkártól mentsék meg a környékbeli gazdákat, termelőszövetkezeteket. Nagydíjat nyertek a magyar ruhák Brüsszelben A magyar ruhák a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyertek. A Ruhaipari Tervező Vállalat 17 tervezője készítette a világkiállításon szereplő ruhákat. A ruhák a különleges magyar ízléssel készült anyagokból készültek a nemzetközi zsűri a franciák, olaszok, osztrákok és más nemzetek előtt jutalmazta nagydíjjal a magyar ruhaipar termékeit. A legnagyobb sikert aratott ruhákat Bruckner Anna, Vörös Irén, Russai Magda tervezték. I ► Megválasztotta új vezetőségét a szegedi KIOSZ ..T. •sa: Szólnak a csengők # A munkakényszerről [ Sport ez* rr trppfarma [UNK] ellenőrzés £ kezdődik a támlás A hétfői tanévnyitó ünnepi gépekről beszámolónk a mai lap 3. oldalán. Az Eiffel-toronynál magasabb televíziós adó épül Brno közelében Minden harmadik csehszlovák családnál lesz televízió Öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az első csehszlovák televíziós adóállomás. A kísérleti műsort az első évben 3000-en nézték. Ma közel 300 000 vevőkészülék van az országban. A televíziós antenna a falvakon is épp olyan megszokottá vált, mint a rádióantenna. Jelenleg Prágán kívül Ostrava és Bratislava is rendszeres műsort sugároz. A negyedik adó a »Morava« most épül Szeged testvérvárosának, Brnonak közelében, 20 méterrel lesz magasabb, mint az Eiffel-torony. 1960-ig nyolc adóállomás működik majd Csehszlovákiában. Ezek segítségével a lakosság az ország területének háromnegyed részén tisztán foghatja majd a televíziós műsort. 1961-ben és 1962-ben Kassán és Észak-Csehországban épülnek újabb adóállomások. Az új prágai és bratislavai stúdió tervein most dolgoznak. Mindkettő teljesen önálló műsort sugároz, a többi állomásnak egyelőre kisebb önálló műsor mellett főleg közvetítő szerepe lesz. A műsorellátást megkönnyíti a »telerecording« csehszlovák találmány, amely lehetővé teszi a felvételek rögzítését és későbbi műsorba iktatását. Az 1961-ig szóló távlati terv szerint a csehszlovák televíziós előfizetők száma 1 400 000-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik családban lesz televízió. Csehszlovákia ebben az évben 100 000 készüléket gyárt. Ez azonban nem elégíti ki a szükségletet. Igen elterjedtek a szovjet televíziós berendezések is. A csehszlovák áruházakban rövidesen megkezdik a magyar Orion-gyár három különböző típusú televíziós vevőkészülékének árusítását. A várnai kikötőben Bulgária jóformán egyáltalán nem rendelkezett iparral a felszabadulás előtt. Az azóta eltelt évek viszont bebizonyították, hogy a szabad bolgár nép kiváló eredményeket tud elérni az ország iparosítása terén. Ma már nemcsak hazai szükségletre, hanem exportra is jut a Bolgár Népköztársaság különféle iparcikkeiből, így pl. korszerű cséplőgépeket is exportálnak, amelyek behajózásáról készült képünk a Fekete-tengeri Várna kikötőjében.