Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

fl Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának no­vember 27-én tett javaslatát Berlin meg­szállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat- Berlin »szabad várossá« nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeaka­ratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyez­mények következetes végrehajtása mel­lett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának meg­teremtése nem kis mértékben függ attól­­hogy ez a rendkívül fontos kérdés mi­előbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszült­ség csökkentésére. Ezért a magyar kor­mány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a há­ború végén megállapodást kötöttek Né­metország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokrati­kus állammá kell átalakítani. A meg­szállt területek közös igazgatásával meg­bízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett­­ nagy­­berlini­ közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a jaltai és a pots­dami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tet­tek a nyugatnémet különkormány létre­hozására, majd egyre fokozottabban meg­kezdték Nyugat-Németország felfegyver­zését. A nyugati megszállók ezen intézke­déseikkel már akkor megfosztották ma­gukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német De­mokratikus Köztársaságot, amely fennál­lásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mér­tékben tiszteletben tartja a Németor­szágra vonatkozó nemzetközi szerződése­ket és minden erejével azon fáradozik, hogy megteremtse a békés alkotómunkát folytató, demokratikus és egységes Né­metországot, s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntar­tása a szuverén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés békés meg­oldását s az elhúzódó megszállási rend­szer felszámolását. A revansista-milita­­rista szellem újjáélesztése, a fegyverke­zés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan ve­szélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen ve­szélyeket rejt magában a német milita­­rizmus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott hely­zetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást ter­jeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cselekedete­ikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Nép­­köztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szovjetunió javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét elő­revivő javaslatnak megvalósítását erő­szakkal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Né­met Demokratikus Köztársaság kormá­nyának szuverenitása megőrzéséért, és Európa békéjéért vívott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettsé­geit. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl min­den­­ olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való kö­zeledését, a köztük fennálló vitás kérdé­seknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek fi­gyelembevétele alapján történő rendezé­sét s ezzel valamennyi európai nép bé­kés együttműködését elősegíti. (MTI) Az újságíróklubban megrendezték a Szegedi Nemzeti Színház napját Az újságíróklubban hét­főn rendezték meg a Szege­di Nemzeti Színház napját, amelynek során Vaszy Vik­tor igazgató és Tari János, a Szeged városi tanács mű­velődési osztályának vezető­je ismertette a színház mun­káját és az ünnepi játékok terveit. Elmondották, hogy Szeged az utóbbi évtizedben egyre inkább kulturális gócponttá válik, s kialakításában az egyetem mellett rendkívül fontos szerepe van a szín­háznak. A szegedi szabadtéri játé­kok céljaira hatalmas tri­bünt építenek, amelyen a jövő évben ötezren férnek el, de 1960—1961-ben már nyolcezressé bővítik és ezer néző számára állóhely is lesz. A téren újszerű akusz­tikai berendezést szerelnek fel. A szegedi szabadtéri já­tékokkal egyidőben rendezik meg a szegedi ünnepi hete­ket. A Szegedi Nemzeti Szín­ház napja alkalmából Buda­pesten az újságíróklubban különböző színdarabokból és operákból adtak elő részle­teket a szegedi művészek. Líbia felül akarja vizsgálni az amerikai - líbiai egyezményt Tripoli (AFP). A líbiai parlament vasárnapi megnyi­tó ülésén Kebar miniszter­­elnök hangsúlyozta, hogy Líbia és az Egyesült Arab Köztársaság baráti kapcso­lata az utóbbi időben tovább erősödött. Bejelentette, hogy Líbia felül szándékszik vizs­gálni az 1954. évi amerikai­­líbiai egyezmény bizonyos záradékait, különös tekin­tettel Líbia nemzeti érde­keire. (Markovits Tibor teivó Az MSZMP Központi Bizottságának köszönete a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából hozzá intézett üdvözlésekre A Kommunisták Magyar­­országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból belföldi és külföldi szer­vezetektől és elvtársaktól számos üdvözlet érkezett az MSZMP Központi Bizottsá­gához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üd­vözletükkel és jókívánsá­gaikkal megemlékeztek a KMP megalakulásának 40. évfordulójáról. Kiosztották a nyereségrészesedést a Szalámigyár dolgozóinak A Szegedi Szalámigyárban most került sor a nyereség­­részesedés kifizetésére. Azért ilyen rendkívüli időpontban, mert a Szalámigyárban a gazdasági év nem azonos más üzemekével. Itt ugyanis a gazdasági év ősszel, októ­ber 1-én kezdődik és a má­sik év szeptember 30-án ér véget. Az ünnepélyes kifizetéskor — az év során a vállalathoz csatolt Vágóhíd és Hűtőipar dolgozóit is beleértve — együttesen mintegy 800 dol­gozó között osztották el a 630 ezer forintos nyereségré­szesedést. Az üzemben egyénenként kifizetett nyereségrészese­dések átlagos összege 800 forint volt. Persze az át­lagosnál lényegesen többet kaptak az üzem régi, ki­váló dolgozói. Mert az üzemben eltöltött öt év után 5 százalék, 10­­év után 10 százalék, 20 év után pedig 15 százalék­ hűségju­talom jár a dolgozóknak, így igen szép pénzt vitt haza az üzem régi dolgozói közül Terhes Ferenc, aki 1515 fo­rint nyereségrészesedést ka­pott, ebből 230 forint volt az évek után járó hűségju­talom. Drobni János és Pé­csi Sándor még ennél is többet kapott, az előbbi 1614, az utóbbi pedig 1656 forint­tal örvendeztette meg csa­ládját. A vágóhídi dolgozók közül Bálint Vince, Pásztor Elemér és még sokan mások kaptá­k az átlagosnál jóval többet. A nyereségrészesedés kifi­zetését szombaton es­te az üzem kulturális ter­mében és ebédlőjében ün­nepelték meg a Szalámigyár dolgozói.­ aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaAa. Ifid: 4 francia nemzetig­y­űlési választásokról W A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje A MÁV Szegedi Igazgatósága terveiből Sportoldal aaaaaaaaaaaaaaaaajaaaaaaaaaaaaaaaaaaa UftMÉUPUMttHUÉtlMl.'' Mire felkelünk... Amikor megállunk a nap­ról napra mindig új ruhák­ban hivalkodó hirdetőoszlo­­pok előtt, végig­böngésszük a jövő heti moziműsort, vagy csak egyszerűen megbámu­lunk egy-egy sokszínű érde­kesebb plakátot, gondoljunk néha a fáradhatatlan »öltöz­­tetőre« is. Aki mint valami­kor a lámpaoltogató, létrá­val és a csirizes vödörrel ko­rán reggel bejárja a várost. Mire felkelünk, már meg is száradnak a frissen ragasz­tott legújabb plakátok. S a plakátragasztó mindig újra­kezdi, hirdetőoszloptól hirde­tőoszlopig járom. I­ Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 175 éves Semmelweis-kórházat A Pest megyei tanács Semmelweis-kórháza —­­ az­előtt Rókus-kórház — alapí­tásának 175. évfordulója al­kalmából hétfőn délután ju­biláns ünnepséget rendeztek a Pest megyei tanácsháza dísztermében. Az ünnepséget dr. Sze­­mantsik Jenő, a Semmelweis­­kórház igazgató főorvosa nyitotta meg, majd dr.­­Do­­reschall Frigyes egészség­­ügyi miniszter üdvözölte a jubiláló kórházat. Ezután Szabó Károly, a Pest megyei tanács v. b. elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Hollán Henrik igaz­gató főorvoshelyettes szemel­vényeket ismertetett a Sem­­melweis-kórház 175 eszten­dős történetéből. Ezután került sor a jubi­láló kórház kitüntetésére: Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jét. A kórház négy főorvosát: dr. Czeyda-Pommersheim Feren­cet, dr. Hollán Henriket, dr. Kubányi Endrét és dr. Ré­­thy Aurélt a Munka Érdem­renddel tüntették ki. Új típusú rádióvevő A rigai elektrotechnikai gyárban félvezető kristály­­triódákkal működő rádió­­vevőkészüléket szerkesztet­tek. A rádióban elektroni­kus lámpák­­ helyett 10, egyenként 30 évig üzemelő kristálytriódát használtak fel. Az új készüléket a hosszú-és rövidhullámok vételére, belső és külső antennákkal látják el. A készülék táplá­lásához zseblámpaelem, vagy kis méretű akkumulátor is elegendő. Súlya mindössze 2,5 kiló. A félvezető készü­lék rendkívül érzékeny, s a távoli adásokat is jó hang­erővel fogja. Ünnepélyesen felavatták a Tisza leghosszabb új hid­at 1944-ben a visszavonuló né­met fasiszták galád módon hullámsírba döntötték a kis­körei Tisza-hidat is. A pil­léreket légibombákkal vet­ték körül, majd felrobban­tották. A két part elszakadt egymástól. A kiskörei hid újjáépítését most fejezték be és vasár­nap került sor ünnepélyes felavatására. Az avatóün­nepségen Kossa István köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter tartott beszédet. A kiskörei Tisza-híd — mondot­ta a miniszter — nemcsak Kiskörét és Abádszalókot kö­ti össze, hanem a salgótar­jáni iparvidéket is Nagy­kunság termékeny földjeivel. A miniszter beszéde köz­ben 02 új hídon át robogott az első feldíszített vasúti szerelvény. Ezután a közlekedés- és postaügyi miniszter a mun­kában legkiválóbbaknak kor­mánykitüntetést, illetve ju­talmat adott át.

Next