Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

Kedd, 1958. december 2. Elkísérték utolsó útjára Georgi Damjanovot Szófia (MTI)­ Vasárnap délelőtt százezer ember kí­sérte utolsó útjára Georgi Damjanovot, a Bolgár Kom­­munista Párt Politikai Bi­zottságának váratlanul el­hunyt tagját, a Bolgár Nem­zetgyűlés Elnökségének elnö­két­ A koporsó után a hoz­zátartozók, a Bolgár Kom­munista Párt és a kormány vezetői, valamint a temetés­re érkezett párt- és kor­mányküldöttségek tagjai — köztük Kiss Károlynak az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség tagjai vonultak. A gyana nagy­gyűlés­en a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsa és a Bolgár Nemzetgyűlés el­nöksége nevében Bojan Bal­­garonov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának titkára búcsúztatta a halottat. Balgaronov után N. G. Ignatov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkára, az SZKP elnökségének tagja, a Bulgá­riában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa és a Szovjetunió kormánya nevé­ben búcsúzott a bolgár nép nagy halottjától. A baráti szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek ne­vében Ignacy Loga-Sowins­­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a lengyel kül­döttség vezetője mondott gyászbeszédet, majd Radul­­job Csolakovics, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke, a Di­­mitrovi Népi Ifjúsági Szövet­ség nevében pedig Maria Za­­harjeva búcsúztatták a ha­lottat. Dimitrov Ganev a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének új elnöke Szófia (TASZSZ). A Bol- Kommunista Párt régi bol­­gár Nemzetgyűlés vasárnap cosát, a bolgár nép hűséges tartott rendkívüli ülésén Di­­fiát választotta az elnökség mitrov Ganevet, a Bolgár elnökévé. 2 Megkezdték a „Gerovital H3‘‘ elnevezésű novokainos injekciók Ipari méretű előállítását Bukarest (MTI) A wi­lde első fiatalító intézetében, dr. I. C. Parkon akadémi­kusról elnevezett bukaresti geriátriai intézetben már évek óta sikeresen használ­ják a H3 elnevezésű novo­kainos injekciót, amelynek hatására a megkopott emberi szervezet regenerálódik, az öregek visszanyerik emlé­kezőtehetségüket. Javul az iz­mok rugalmassága, a vérke­ringés, az idegrendszer mű­ködése és a hormonellátás. Most hivatalosan bejelentet­ték, hogy tekintettel a nagy keresletre, a bukaresti »Fio­la« elnevezésű Gyógyszer­ipari Vállalat megkezdi ipari méretekben a novokainos in­jekció előál­lítását. Az új gyógyszert microvital H3« el­nevezéssel hozzák majd for­galomba. Walter Ulbricht nyilatkozott a berlini kérdésről a New York Times tudósítójának Berlin (TASZSZ). Mint az ADN hírügynökség jelenti, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára nyilatkozott a New York Times tudósítójának a berlini kérdéssel kapcsola­tos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdésekről. A tudósítónak arra a kér­désére, hogyan használhat­ják majd a nyugati szövet­ségesek a Német Demokra­tikus Köztársaságon keresz­tül vezető »útvonalaikat«, Ulbricht kijelentette: — Vannak olyan közleke­dési utak az NDK-ban, amelyet a nyugati szövet­ségesek eddig használtak és továbbra is hasz­nálhatnak bizonyos felté­telek mellett, ha megfelelő­en rendezik a kérdést az NDK kormányával. Ulbricht kifejezte azt a meggyőződését, hogy a demilitarizált Nyugat- Berlin és a város demok­ratikus övezete között a kapcsolatok gyorsan meg­javulnának. Hangsúlyozta a következő­ket is: “ Ha normális üzleti kapcsolatok jönnek létre Nyugat-Berlin és az NDK, segítheti elő a német egy­illetve más kelet- és nyu­gat-európai államok között, ez elősegítené Nyugat-Ber­­lin gazdasági helyzetének megszilárdulását. Emellett Nyugat-Berlin szabad város nem függne sem a Nyugat­tól, sem a Kelettől, valóban szabad és független lenne. Egy másik kérdésre vála­szolva Ulbricht kijelentette, hogy azok a hatalmak, és esetleg az ENSZ, amelyek szavatolják Nyugat-Berlin­­nek, mint demilitarizált, szabad városnak a helyze­tét, gondoskodnak majd ar­ról, hogy Nyugat-Berlin szabad városban ne foly­jék ellenséges tevékenység a szocialista tábor országai ellen. Ulbricht határozottan el­utasította azt a gondolatot, hogy Németország egységét úgynevezett szabad válasz­tások útján állítsák helyre. Először meg kell teremteni­ a két német állam békés köze­ledését, tekintet nélkül társadalmi rendszerük kü­lönbözőségére. Ez a konföderáció értelme és jelentősége. ■ Az Egyesült Államok egy ség helyreállítását, ha tá­mogatja a békeszerződés megkötésének előkészítésére vonatkozó javaslatot — mondotta befejezésül Ulb­richt. A­ karácsonyi munkaidőbeosztás rendje A december 25—26-i kará­csonyi munkaszünettel kap­csolatban mind a munkaidő beosztására, mind a bérfi­zetés időpontjára vonatkozó­an a vállalatok több kérdés­sel fordultak a minisztériu­mokhoz. Erre vonatkozóan a Mun­kaügyi Minisztérium a kö­vetkezőket közli: Tekintettel arra, hogy ka­rácsony két napját a vasár­naptól egy munkanap vá­lasztja el, az érvényben levő rendelkezések szerint 1958. december 24-én — szerdán az egy műszakban dolgozó vállalatoknál, illetve a hiva­taloknál és intézményeknél a szombati napokra megál­lapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál a MT­­V. 81. paragrafusának megfelelően, a miniszterek a szakszerve­zettel egyetértésben engedé­lyezhetik a munkaidő csök­kentését, illetve a harmadik műszak elhagyását. Csök­kentett munkaidő esetén munkabér ■ csak a munkában töltött időre jár, a havidíjas dolgozók munkabérét emiatt csökkenteni nem kell. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — kará­csonyi munkaszüneti napok, december hó 27 — szom­bat — pihenőnap, december 26 — vasárnap — rendes munkanap. A folyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szak­­szervezet elnökségével egyet­értésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a pénzügyminisztérium intéz­kedik. A szocialista országok javaslatai a váratlan támadások megelőzése ügyében­ folyó genfi értekezleten Genf (TASSZ)­. A várat­lan támadások megelőzését célzó intézkedések ügyében folyó genfi értekezleten hoss­­szú napirendi vita után a 10 állam szakértői áttértek a küldöttségek által előter­jesztett javaslatok vitájára. A szovjet küldöttség még november 17-én javaslatot nyújtott be, amely ajánlja az államoknak, vállalja­nak kötelezettséget: nem engedik meg, hogy a töm­és hidrogénfegyverrel ter­helt repülőgépek más ál­lamok területe én a nyílt tenger fölött végezzenek repüléseket. A nyugati küldöttségek egyelőre kitértek a javaslat komoly megvitatása elől. November 28-án Albánia, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Románia és a Szov­jetunió küldöttségei újabb határozati javaslatot nyúj­tott be, amelyek az alábbi lépések­ben való megegyezést indít­ványozzák. • A vasúti csomópontokon, a nagyobb kikötőkben és a gépkocsi főútvonalakon el­lenőrző őrségeket állítsanak fel annak megfigyelésére, nem vonnak-e össze ezeken a pontokon megengedhetet­l­lenül veszélyes arányban a fegyveres erőket és hadi­­­technikai felszereléseket. S Létesítsenek Európában a­ NATO és a varsói szerződés­ fő fegyveres erőit egymástól­ elválasztó vonaltól keletre­ és nyugatra nyolcszáz kilo­­­méteres mélységben, vala­­­mint néhány más ország te­­­rületén légifényképezési öve­zetet. Ezzel egyidejűleg csök­kentsék legalább egyharma­­dával azokat a fegyveres erőket, amelyek jelenleg az európai államoknak az ellen­őrzési övezetébe eső terüle­tén tartózkodnak.­­ A nukleáris és rakéta-■ fegyverekkel rendelkező­ államok pedig kötelezzék magukat,­ hogy nem helyeznek el ilyen fegyvereket Németország egyik részében sem, ahol a NATO és a varsói szerző­dés fegyveres erői közvet­lenül érintkeznek egymás­sal. A Nemzetek Palotájának folyosóin és a sajtó hasáb­jain nagy érdeklődéssel fog­lalkoznak a szocialista or­szágok küldöttségeinek ja­vaslataival. Helyzetjelentés a francia nemzetgyűlési választásokról Párizs (MTI): Vasarnap zajlott le Fran­ciaországban a nemzetgyűlési képviselőválasztások második­ döntő forduló­­ja. A választások második fordulójában már relatív több­ség is elegendő a képviselői szalag elnyeréséhez. Mivel a pártok elvtelen alkudozása révén a választó­­kerületek túlnyomó többségében csak egy vagy két jelölt maradt sorompóban a Francia Kommunista Párt jelöltjei­vel szemben, ezek a legtöbb kerületben valóságos kommu­nistaellenes frontot képviseltek, s elnyerték a szélsőjobb­­oldaltól a szocialistákig terjedően a szavazatokat. A nemzetgyűlési választások eredményei Párizs: A francia belügy­minisztérium közlése szerint a nemzetgyűlési választások ered­mény­eként 464 képvise­lői mandátum (a korzikai szavazási eredmények még nem ismeretesek) a követke­zőképpen oszlik meg: Francia Kommunista Párt 10, Francia Szocialista Párt 40, más baloldali csoportok 2, az úgynevezett baloldali központ-csoport 8, a Radi­kális és Radikális Szocialista Párt 13, az “Unió az Új köz­társaságért” (vezetője Sous­­telle) 187, Paraszt­párti Or­szágos Központ 120, MRP 44, Keresztény Demokrata Párt (vezetője: O, Bidault) 1­7, más csoportok pedig 27 mandátum. A komunista párt, amely az első fordulóban mintegy négymillió szavazatot ka­pott, 10 mandátumhoz ju­tott, az »Unió az köztársasá­gért« viszont 3 800 000 szava­zatával 187 mandátumot szerzett. Ilyenformán a kommunis­ta párt jelöltjeire szavazó választók millióit megfosz­tották parlamenti képvisele­tüktől. A Szajna megyei Mont­reu 11 városban Jacques Duc­­los, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának jelöltségével szemben Prof­iche helyi je­löltet léptették fel. Az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát Duc­ Joe kapta, lényegesen töb­bet, mint Proficha, a máso­dik forduló előestéjén azon­ban a Szocialista Párt je­löltje visszalépett Profiche javára és ezzel hozzájárult Proíiche megválasztásához. A reakció erőinek azonban minden igyekezete ellenére sem sikerült meghiúsítaniuk Maurice Thorez megválasz­tását. Az FKP Központi Bi­­zottságának főtitkára válasz­tókerületében megkapta a szavazatoknak több mint fe­lét, a nemzetgyűlési választások második fordulójának előze­tes eredményeit. Rámutatott, hogy a kom­munista párt, amely már a november 23-i szavazások eredményeként is az ország első pártja volt, a második fordulóban még több szava­zatot kapott. A kommunista pártra adott szavazatok szá­ma sok választókerületben megközelítette az 1956. ja­nuár 2-i eredményeket. Az abszolút antidemokratikus választási rendszer követ­keztében azonban a kommu­nista pártnak mindössze 16 képviselője van. Ugyanak­kor a Soustelle-féle »Unió az Új köztársaságért« párt, amely a kommunista párt­nál kevesebb szavazatot ka­pott, a kommunista mandá­tumok számának sokszorosát kapta meg. Mint Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsöté­tebb reakcióval való szövet­sége nem hozott hasznot a szocialista pártnak, amely 130 mandátumra számított, de mindössze negyvenet ka­pott. Mindez azt bizonyítja — hangsúlyozta Servin —, hogy a május 13-i lázadók­kal (az algériai fasiszta ka­tonai puccs, — a szerk.) va­ló szövetkezés csak a láza­dóknak kedvez. — Olyan ultra-treakciós nemzetgyűlésünk lesz — mondotta Servin —«mű­vé» XV//­. lajos óta nem volt Franciaországban. Mától kezdve a köztársa­ság minden hívének az a feladata, hogy szoros szövet­ségb­e tömörülve meggátolja a szélsőséges reakció mes­terkedéseit, s megvédje a szabadságot. Az új nemzetgyűlés december 9-én ül össze A szavazatok megoszlása Párizs (MTI): A franciaor­szági választások vasárnapi, második, döntő fordulójában 42« választókerületben ke­rült sor újabb szavazásra. A­­ hé­tfő reggelig megszámlált szavazatokból legtöbb szava­zatot a dagaulleista »­Unió az új köztársaságért« kapta: 3 973 420-at. Ez a leadott szavazatok 26,5 százalékának felel meg. Utána a Francia Kommunista Párt követke­zik, 3 106 583 szavazatával — ez 20,7 százalék, tehát a párt növelte szavazatainak ará­nyát. Sorrendben a jobbol­dali függetlenek következ­nek, 2 217 141 szavazattak ami 14,8 százaléknak felel meg. A szocialisták 2 036 151 szavazatot kaptak, 14,5 szá­zalékot. Az MRP szavazatai­nak száma 1 194 148, tehát 8 százalék. A radikálisokra 242 413 szavazat esett, a sza­vazatok 1,8 százaléka. A sza­vazástól tartózkodók száma magasabb volt a múlt vasár­napinál és a 25 százalékot is meghaladta. Az AFP jelentése szerint a most megválasztott új nem­zetgyűlés december 9-én ül össze. Ez alkalommal kerül sor a nemzetgyűlési iroda tagjainak megválasztására- A képviselőcsoportok előrelát­­hatóan már kedden megje­lennek a Bourbon-palotában és valószínűleg félhivatalos megbeszéléseket folytatnak. A nemzetgyűlés január 19- én újból összeül, hogy érint­kezésbe lépjen az új kor­mánnyal. Az elnökválasztás­ra u­gyanis december 21-én kerül sor és noha hivatalos nyilatkozat erre vonatkozó­lag nem hangzott el, bizo­nyosra vehető, hogy de nyilatkozatban kommentálta Gaulle tábornok kezül az Marcel Servin, a Francia Kommunista Párt titkára, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja rádió-jsBaBSBSBSSBSBBBassssaasaaBBaaaeasaasBBSBsaessBsas­bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb, Elysée-palotába. Az új köz­társasági elnök jelöli majd ki a miniszterelnököt és bíz­za őt meg az V. köztársaság első kormányának megalakí­tásával. A nemzetgyűlés el­ső rendes ülésszaka csak áp­rilis 28-án nyílik meg és há­­rom hónapig tart majd. Marcel Servin nyilatkozata Új afrikai államszövetség keletkezett Afrika két legfiatalabb ön­álló néger állama Ghana (237 870 négyzetkilométer, 4 ISO 000 lakos) is Guinea (245 800 négyzetkilométer, 2 507 000 lakos). 1958. novem­ber 23-án Nyugat-Afrikai Unió néven államszövetséget alkottak. Ghana 1937 márciusa óta a Brit Nemzetközösség tag­ja; a Guineai Köztársaság az 1958. szeptember 28-án megtartott népszavazás ered­ményeképpen vált ki a Francia Unióból és lett füg­getlen állam. Az új afrikai államszövet­ség területe tehát közel fél­millió négyzetkilométer, la­kosainak száma 7,5 millió fő. Jelmagyarázat: 1. Ghana­ és Guinea állam­­szövetsége. 2. Nigéria, Sierra Leone és Gambia brit gyarmatok, amelyeket egyes tervek az új államszövetség legköze­lebbi tagjaiként emlegetnek. 3. Egyéb négerlakta nyu­gat-afrikai országok. Befejeződött a KGST­­ Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottságának ülésszaka Berlin (TASZSZ). A KGST Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Bi­zottsága november 25-től 529-ig Berlinben ülést tartott. * Az ülésszakon megvitato­ttak a műanyagok, a mügu­­■ mi, a művész és a műtrágya­éf­élék gyártásának fejlesztésé­vel, specializálásával és koo­perációjával kapcsolatos kérdéseiét, meghatározták azokat a feladatokat, ame­lyek­ megoldásával a gép- és kohászati ipar biztosítja a ver'­ipar korszerű felszerelé­sét és fejlesztését. Az ülésszakon jóváhagyták a bizottság 1059. évi munka­­tervét.

Next