Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

XV. évfolyam, 27. szám Ara 60 fillér. Vasárnap, 1959. február 1. fTs­TTTTTTTTTTTTTYTITTTT^ tila: Beszámoló a Délm­agyarország levelezői ankétjéről @ Az állam gyermekei ^TTVTYVTVTTTYYTTTTTTVVTVTTfTTVTTTTTTfYTMyTTT Az emberek világszerte egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a Szovjetunió békepolitikája az egyetlen reális politika K­ricsenko, Arisztov és Mikojan is felszólalt az SZKP XX. kongresszusának szombati ülésén Az SZKP XXI. kongres­­­szusának szombat délelőtti ülésén az első felszólaló J. D. Musztafajev, Azerbajd­zsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt, aki többek kö­zött elmondotta, hogy a hét­éves terv végén Azerbajd­zsán 22 millió tonna kőola­jat ad majd a népgazdaság­­nak. A második felszólaló Alek­­szej Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, a Központi Bizottság elnökségének tagja volt Kiricsenko elítéli Malen­kov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov párt­ellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Köz­ponti Bizottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból, az ország életé­nek követelményeiből fakad. Közismert — mondotta Kiricsenko —, hogy a párt­­ellenes csoport tagjai a kon­zervativizmus mocsarába süppedtek, csupán a mar­xizmus—leninizmus klasszi­kusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsú­lyozta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport szét­zúzása pártunk nagy győ­zelme a lenini vonal ér­vényesítéséért vívott harc­ban. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. kongres­­­szust megelőző időszakhoz képest sokkal többen k­érik felvételüket a Kommunista Pártba. Kiváló munkások, kolhozparasztok és értelmi­ségiek jelentkeznek felvé­telre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásában, el­helyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem vidéken is. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az embe­riség tavasza s a kommu­nizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szét­áradnak minden ország­ban. A következő felszólaló Dmitrij Baraskin, a minszki következőnek Averkij Arisztov, az SZKP Központi Bizottsága elnökséginek tagja szólalt fel. Mint mon­dotta, a hétéves terv élet­ereje és realitása abból fa­kad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag ta­pasztalatai. Arisztov a továbbiakban összehasonlította az ipari termelés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Hétéves tervünk megkez­désekor — mondotta Arisz­tov — a szovjet ipari ter­melés növekedésének üte­me kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv elő­irányzatai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965ig A XXI. kongresszus — mondotta — az a határ­­mezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s meg­kezdődik az átmenet a kom­munista társadalom általáno­san kibontakozó építésébe. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magas­latra jutott, ahonnan fel­tárulnak a hétéves ország­fejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai: autógyár olvasztára volt, majd Vlagyimir Milarscsi­­kov, az SZKP Központi Bi­zottságában az oroszországi föderáció mezőgazdasági ügyeivel foglalkozó osztály vezetője az OSZSZSZK me­zőgazdaságának fejlesztésé­vel foglalkozott. A kommunisták a kubai felkelők első soraiban harcoltak A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban része­sítették Sivero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bizottságának kép­viselőjét. A kubai nép — mondotta — mélységes rokonszenvel és őszinte érdeklődéssel fi­gyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit A kubai hazafiak­nak az átélt sötét napokban nagy örömet hozott a há­rom szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tö­­megbutítás erői felett Ez a győzelem — tette hozzá — egybeesett a ku­bai népnek az imperialis­ta elnyomók felett aratott győzelmével. Batista diktatúrája ös­­­szeomlott — mondotta a kubai küldött. A kommu­nisták a felkelők első so­raiban harcoltak és kivív­ták bajtársaik nagyrabe­csülését. Kuba képviselője köszö­netét fejezte ki a világ va­lamennyi kommunista és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti szolidaritá­sukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve si­keres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül, terjedő időszakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzá­vetőleg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egye­sült Államoké. Ebbe ezután belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ásványi kincsekben — mutatott rá Arisztov — gaz­dagabbak vagyunk a kapi­talista tábor bármelyik or­szágán­ál A Szovjetunió a 16 leg­fontosabb ásványi kincs közül 13-ban az első he­lyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnö­kök és munkások azáltal ér­ték el sikereiket a föld mes­terséges holdjainak megal­kotásában és az űrrakéta felbocsátásában, — hangsú­lyozta Arisztov —, hogy ná­lunk ilyen problémákat nem magánosan dolgozó feltalá­lók, hanem egész kollektívák oldhatják meg. Folytatjuk a világminden­ség rejtelmeinek tanulmá­nyozását, szocialista or­szágnak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szin­tén jó fajtája a versenynek. Érjenek utol bennünket a kapitalisták! A Szovjetunió sikerei a szocialista rendszer győzelmét is jelentik Józanul számot vetünk azzal — folytatta —, hogy az Egyesült Államok r­asv eredményeket ért el a tv­ Az SZKP délutáni ülésén felszólalt Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja is. A Hruscsov kongresszusi beszámolójában felsorolt számok és tények a követ­kező hétéves időszak kom­munista építésének nagy­­szerűségét jellemzik — mon­dotta Mikojan, majd kijelen­tette, hogy a XX. kongres­­­szus óta jelentős bel- és külpolitikai sikerek szület­tek. A szovjet demokrácia nagyot lépett előre — mon­dotta Mikojan. A Szovjet­unióban politikai okok miatt már nem alkalmaznak meg­torló intézkedéseket az ál­lampolgárokkal szemben. Az új szocialista rendszer fej­lődésének egész menete be­bizonyította, hogy a proletárdiktatúrában a legfontosabb: a proletár­­diktatúra szervező funk­ciója, az egész nép erejé­nek a szocializmus és a kommunizmus építésére való összpontosítása. Erőszakra csupán a fejlődés bizonyos szakaszaiban van szükség. A hétéves terv — foly­tatta Mikojan — fokozza a Szovjetunió vonzóerejét, s közvetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete is. E terv végrehaj­tása nyomán a tőkés orszá­gok dolgozói még kemé­nyebben harcolnak majd a jogaikért, s a tőkések kénytelenek lesznek en­gedményeket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azok a tételei, amelyekben az SZKP és a testvérpártok kapcsolatairól van szó, tő­ből elmetszik az állítólagos szovjet beavatkozásról, “•Moszkva kezéről­« stb. szóló rágalmakat. Ez a rá­galom arra kell a tőkések­nek, hogy gyengítsék a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalmat. A háború kiküszöbölésének megvannak a reális lehetőségei Mikojan felhívta a küldöt­tek figyelmét, hogy ma, ami­kor még inkább a szocializ­mus javára tolódtak el az erőviszonyok, nemcsak lét­­jogosultságot nyert a XX. pártkongresszus ama tétele, hogy a háború nem végzet­szerűen elkerülhetetlen, ha­nem e tételt mindazok az erők­dományb­en, a technikában és a gazdaság néhány terü­letén. De felte­lenül meg­előzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista országok dolgozóiban az ut­osó kéte­lyek is eloszlanak afelől, melyik rendszer a tökélete­sebb: a szocialista, vagy a kapitalista. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Szovjetunió ma az atom­energia békés felhasználá­sában, a repülőgépgyártás­ban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágban is meg kell szereznünk, mint a gép­gyártás — mondotta. elfogadták, amelyek síkra szállnak az új háború ellen. A szocializmus felbecsül­hetetlen hozzájárulása az emberiség történelméhez Hruscsov elvtárs beszámoló­jának az a következtetése — folytatta Mikojan —, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor a világ egy részén még fenn­marad a kapitalizmus, meg­teremtődik az a reális le­hetőség, hogy a világhábo­rút kiküszöböljük a társada­lom életéből. Mikojan hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista Pártja ma egységesebb, mint valaha. A XXI. kongresszus ra­gyogóan tanúsítja a Szov­jetuniónak az egész nem­zetközi kommunista- és munkásmozgalmának soha nem látott egységét. A párt által elítélt párt­ellenes csoportról szólva Mi­kojan rámutatott, hogy ez a csoport leleplezése óta egyetlen emberrel sem gya­rapodott. Ezen a kongresszuson csu­pán azért beszélünk róla, hogy bebizonyítsuk a cso­porthoz tartozó személyek álláspontjának teljes hely­ Mikojan hangsúlyozta: vé­leménye szerint az Egye­sült Államokban sok min­dent eltorzítva látnak a Szovjetunió életéből, de hozzáfűzte: találkozásaink után levonhattuk azt a kö­vetkeztetést, hogy az ame­rikai nép és az üzleti körök képviselői torkig vannak a “hidegháborúval«. Az ame­rikaiak belátják, milyen szörnyű lehet az a háború, amelyet korszerű fegyve­rekkel vívnak. E háborúban nemcsak a »bussiness« lesz lehetetlen, hanem végérvé­nyesen elveszíthetnek min­dent, mert a korszerű hábo­rú mérhetetlen veszteséget okozna az amerikai népnek. Anasztasz Mikojan be­szélt az amerikai államfér­fiakkal való találkozásairól. »Már nem hallottam a megfékezés, a visszaszorítás stb. politikájára vonatkozó korábban hangoztatott kije­lentéseket — mondotta. — Az a benyomás támadt, hogy az Egyesült Államok nem óhajt beavatkozni a szocialista országok bel­­ügyeibe. Ebből levonhatnók Ezután Arisztov arról be­szélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató in­tézeteket közelebb kell vin­ni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túltel­jesítésének sorsa az üz­mek­­ben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítják tehát a pártszervezetek erő­feszítéseiket. Ezután Szabir Kamalov, Üzf­ekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára arról be­szélt, hogy az utóbbi évek­ben számottevően kibővült a szövetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kul­turális építés kérdéseiben. Jelenségét, s pártunk le­nini Központi Bizottsága politikáján­ak helyességét. Az Egyesült Államokban tett látogatásom idején — folytatta Mikojan — azt kérdezték tőlem, milyenek a kapcsolatok a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között. Ezt a kérdést nyil­vánvalóan nem jóakaratú célzattal vetették fel. Meg­nyilatkozott benne az a kívánság, hogy kifürkés­­­szék, nincs-e valami repe­dés országaink kapcsolatai­ban és ezt a Jugoszláviá­ban folytatott kínai-ellenes propaganda alapján tették. Megmondottam nekik, hogy ez csupán álom. A Kínai Kommunista Pártnak Mao Ce-tung elv­­társ által aláírt, a kon­gresszushoz intézett üze­nete valamint Cou En­­laj elvtársnak kongresszu­si beszéde újabb azonyíté­­ka a megrendíthetetlen szovjet—kínai barátságnak. Úgy vigyázunk erre a barátságra, mint a szemünk fényére, ne nyúljon hozzá mocskos kezével senki, hogy bepiszkítsa ezt a ba­rátságot, — hangsúlyozta Mikojan. azt a következtetést, hogy az amerikai államférfiak hajlandók a békés együtt­élés politikáját követni. Ha ez így van, akkor a szavakat tetteknek kell követniök — hangoztatta Mikojan. A továbbiakban Mikojan Dullesnek, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterének a január 27-i sajtóértekezle­tén tett legutóbbi kijelenté­seivel foglalkozott. E kije­lentések éppen a XXI. kongresszus megnyitásának napján hangzottak el, s belő­lük nem tűnt ki, hogy Dul­les hű maradt volna a ta­lálkozások idején tett­­ nyi­latkozatainak szelleméhez. Mikojan ezután a szovjet —amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozott A Roosevelt életében kötött szovjet—amerikai kereske­delmi egyezmény 1951-ben történt egyoldalú felbontása a Szovjetuniót sértő módon megkülönböztető helyzetbe hozta más országokhoz ké­pest. “Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a diszkriminációs vámtarifá­kat, s a hagyományos szovjet exportcikkek tilalmát, hogy az Egyesült Államokkal foly­tatott kereskedelem révén szerzett dollárokon nagy megrendeléseket tehessünk Amerikában« — mondotta a szónok. Nem akarunk az Egyesült Államoktól fegyvert vásá­rolni, fegyverünk nekünk is van bőven, s ezek minősége kitűnő. Mi a békés fogyasztás cél­jaira szolgáló árukról be­szélünk­­, hangsúlyozta Mikojan. Mikojan képtelenségnek nevezte Dillon amerikai ke­reskedelmi miniszternek azt az állítását, hogy “nem megbízható” a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem. Ez az állítás már csak azért is képtelenség, mert a Szov­jetunió Angliával, Francia­­országgal és más országok­kal is kereskedik. A Szovjet­uniónak a tőkés országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalma 1950-től 1958-ig háromszorosára növekedett. Készek vagyunk három-, öt-, sőt hétéves kereske­delmi egyezményt is köt­ni az Egyesült Államok­kal, ha az amerikai kor­mány is így akarja —­ mondotta Mikojan. Hét év alatt kétszeresére nőre» kvilik a Szovjetunió külkereskedelme Egyes nyugati személyisé­gek — folytatta — azt állít­ják, hogy a Szovjetunió, amely saját gazdasági életét fejleszti, semmit sem fog külföldről vásárolni. A ta­pasztalat azonban azt mutat­ja, hogy minél fejlettebb egy ország, annál jobban fo­kozhatja külkereskedelmét. A hétéves terv azzal a le­hetőséggel számol — hang­súlyozta —, hogy kétszere­sére növelhetjük a Szovjet­unió külkereskedelmét. Azzal is ijeszgetnek —­ folytatta Mikojan —, hogy ha a Szovjetunió gazdasága igen fejletté válik, mi majd nagyon olcsón dobjuk az árut a világpiacra. Mi so­hasem foglalkoztunk dömpinggel és ezt a jövő­ben sem tesszük — hangsúlyozta Mikojan. Mi az iparilag gyengén fejlett országokkal fogjuk fejleszteni a kereskedelmet — mondotta a továbbiak­ban Mikojan. És úgy véljük, hogy ez semmiképpen sem veszélyezteti a kapitalista országokat Igaz, ez arra­ kényszeríti majd a kapita­lista államokat, hogy ugyan­olyan igazságos feltételek mellett kereskedjenek a gyengén fejlett országokkal, mint a Szovjetunió. Most nemcsak a szovjet nép, nem csupán a szocia­lista országok népei, hanem az emberek vi­ágszerte egyre inkább meggyőződ­nek róla, hogy helyes a mi killunlUPrink, amely a háborús veszély el­len vívott harcra, a kapita­lista rendszerrel folytatott békés versenyre irányul — mondotta befejezésül Miko­jan. Több felszólalás után a kongresszus befejezte szom­bat délutáni ülését. A kong­resszus február másodikán, hétfőn folytatja munkáját. A pártellenes csoport szétzúzása az SZKP nagy győzelme A hétéves terv kidolgozásában az egész szovjet nép részt vett A hétéves terv növeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét Die csak szavukban, hanem téliekben is változzon az amerikai külpolitika

Next