Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

II nyomdavállalat és a seprűgyár Szeged új helyiipari élüzemei A nyereségrészesedést. hu-Egymás után érkeznek Szegedre a minisztériumok értesítései. Egyik-másik üzemmel tudatják, hogy 1958 második félévi teljesít­ménye alapján elnyerték az élüzem címet. Helyiipari vállalataink közül csütörtö­kön a Szegedi Nyomda Vál­lalatink és a seprűgyárhoz érkezett az örömkeltő hír rom nappal ezelőtt osztot­­­ták ki. Ezenkívül más pénz is állt a »házhoz. A vállalat export készítő KISZ-brigád­­ja a megyei versenyben el­ért szép teljesítménye után 500 forint pénzjutalomban részesült. Április 3-án az Újszegedi Liget vendéglő­ben tartandó ünnepségen pedig újabb jutalomosztás­ra kerül sor. Mintegy 19 ezer forintot osztanak szét a legjobb teljesítményt el­ért munkások között. Ez­­alkalommal adják át hat dolgozónak a «Szakma ki­váló dolgozója-« oklevelet és háromnak a jelvényt, a ve­lejáró pénzjutalommal együtt. A Szegedi Seprűgyár most egymás után másodszor kapta meg az élüzem-ki­­tüntetést. A vállalat vezetői és dolgozók a Miniszteranács és a SZOT vörös vándor­zászlajára is számítottak. De azért a jelvénnyel és okle­véllel is elégedettek, amit most szereztek meg heted­szer. Negyedszer nyerték el a büszke címet Az utóbbi időben állandó­an a jól termelő és gaz­dálkodó vállalataink között emlegetik a Szegedi Nyom­da Vállalatot is. Nem csoda, hiszen a múlt év második felében 111,7 százalékra tel­jesítette tervét. Igaz, hogy 1957-ben még 2 százalékos veszteséggel termelt a vál­lalat, sőt még 1958 első fe­lében sem tudtak előrébb lépni. De már a harmadik évnegyedben 1,2 százalékos nyereséget értek el és az ezt követő három hónapban pedig 7,4-re nőtt ez a szám. Ezt főként az anyaghányad 7 százalékos csökkentésével teremtették meg. Az egy órára eső termelési érték is lényegesen növekedett. Míg az első negyedévben 19,23 forint volt, addig a negyedik negyedévben 23,82 forint. Ezzel olyan szintet értek el, amilyenre a válla­lat életében még nem volt példa. Két évvel ezelőtt még ne­gyedévenként csak 12 ton­na könyvet gyártottak, ma már a negyedévenkénti könyvtermelés eléri a 28 tonnát. A Kígyó utcában van a vállalat dobozüzeme. Itt is arról számolhatnak be, hogy a kartondobozok terme­lését mintegy 30 százalékkal fokozták. A nyomdavállalat dolgozói most nyerték el negyedszer az élüzem címet. A negye­dik avatóünnepséget április 3-án tartják a Szalámigyár kultúrtermében. Megtartották az élüzemi jelvényt a seprűgyáriak Nincs a Szegedi Seprű­gyárhoz hasonló üzem váro­sunkban, de talán az ország­ban sem. Nem épületei miatt s nem azért, mintha másutt nem készítenének seprűt. Épületeikre már csak azért sem lehetnek büszkék, mert régen kinőtték. Nagy szük­ség lenne új munkatermek­re, nemcsak a kényelmesebb, jobb munkafeltételek bizto­sítása miatt, hanem azért is, mert majd kihúzzák őket s több seprűért. Büszkék is arra, hogy keresik gyárt­mányaikat, s egyre többet kérnek külkereskedelmi vál­lalataink. Elsősorban azon­ban arra büszkék, ami kü­lönlegessé teszi vállalatukat, hogy csak export seprűket készítenek. Alig egy-két ma­radék szegedi seprű kerül csupán a hazai boltokba. Évente sok kis és nagy seprű készül itt. 1958 má­sodik felében 237,876 nagy, és 432,739 kéziseprűt gyár­tottak. Ezzei tervüket 117,3 százalékra teljesítették. Gyártmányaikból több mint 662 ezer darabot szállítot­tak külföldre. Az elmúlt év­ben legkeresettebb seprűik az úgynevezett alumínium kupakos nyelűek voltak. A mennyiségi tervteljesí­­tés mellett a minőségi köve­telményeknek is eleget tet­tek. Alaprentabilitásukat az anyagtakarékosság, — fő­ként a cirokszakáll meg­takarítás — révén 7,1 száza­lékkal teljesítették túl. Ezzel nemcsak az étüzem címet biztosították maguknak, ha­nem 20 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést is. Kun Béla a Népszavában levéllel­­ for­dul az elvtár­sakhoz a párt­egységről. Az egyesülés szükségessé­gét és hasz­nosságát bi­­zonygatja. Ez tette lehető­vé, hogy a proletariátus vér nélkül vehette át a hatalmat, gondolja meg mindenki, mi lett volna jobb­ a barrikádokon verekedni most, proletár­vért ontani... vagy azt a nagyszerű épitőmunkát vég­rehajtani, amitől minden proletár szive hangosabban dobbant. A szegedi lapok közlik a direktórium rendeletét a földek kötelező megművelé­séről, a városi fürdő heten­ként kétszeri ingyenes nyit­­vatartásáról. A szigorú szesz­tilalmon is enyhít egy rende­lelet: a betegeknek orvosi receptre a kocsmárosok ki­mérhetnek 3 deci bort vagy egy palack sört. Mindezek azonban kevésbé foglalkoztatják most a la­kosságot. Óriási az izgalom a városban. **Ugyanaz a képe volt az utcáknak, mint a proletárdiktatúra megalaku­lásakor. A legfélreesőbb ut­cákon is egy-egy kisebb em­bercsoport, amelynek tagjai izgatottan gesztikulálnak, vi­tatkoznak. De minden ember arcán ott volt a bizonytalan­ság és tájékozatlanság kér­dőjele­. (A Délm­agyarország tudósítása.) Mi történt? A Forradalmi Intézőbizottság még az éjjel elhagyta a vá­rost. Felsőbb utasításra úgy döntött, hogy a teljesíthetet­len, a munkát lehetetlenné tevő francia ultimátumra így válaszol. A fegyverek és a katonaság nagy részét ma­gukkal vivén, elvonultak Kiskunfélegyháza felé. »Ez a tény, lakosság tájékozatlan, és az új világrenddel lélek­ben még össze nem forrt ré­tegében korai, és alaptalan örömet váltott ki.« (Délma­­gyarország). Azaz, az ellen­­forradalmárok megmozdul­tak. Hajnal István ügyvéd az összehívott aktív katonatisz­tekkel nagy tüntetést rende­zett. Zarecsnyik Jánost, a kiemelkedő szegedi kommu­nistát, aki a városban ma­radt, elfogták és átadták a franciáknak. Betrix megbízta Somogyit és Dettrét a város további vezetésével. 7 óra után összeült a Munkásta­nács. Péntek, 1859. március 23. Társadalmi erőből korszerű tornatermet építenek a petőfitelepiek Szegeden a petőfitelepi I. számú általános iskola 300 tanulója mindeddig nélkü­lözte az iskolai oktatásban és nevelésben a tornatermet. Régebben iskolákat is alig­­alig építettek a külső kerü­letekben, nemhogy tornate­remmel ajándékozták volna meg a munkásgyerekeket, így esett meg, hogy az év nagy részében a telep ta­nulói teljesen el voltak zár­va a sportolási és testneve­lési lehetőségektől. A felsza­badulás utáni években, ami­kor az iskolát bővítették szerepelt a tervben egy tor­naterem megépítése is, de akkor meg az ellenforrada­lom szólt közbe, így a test­­nevelési órák nagy része rossz időben a tantermek­ben zajlik le a padok között. Ezt a helyzetet sem a szít­lök, sem a társadalom nem fogadta el véglegesnek, ezért nagyarányú rés indult kezdeménye­­ a szülői munkaközösség vá­lasztmánya részéről egy tá­gas, modern tornaterem fel­építéséért. A szülők öröm­mel, áldozatkészen fogadták a kezdeményezést és csalá­donként átlagosan 100 fo­rint támogatást és értékes munkát ajánlottak fel. Melléjük állt már az első lépéseknél néhány üzem és intézmény is. Díjtalanul készítették el a terveket a Szegedi Tervező Szövetkezet munkatársai Nagyfalusi Antal, Gyenizse János, Dudás István, Márta József, Desics Árpádné és dr. Vecsernyés Lajcené —. a Szegedi Vízügyi Igazgatóság díjtalanul bocsátotta rendel­kezésre az építkezéshez szük­séges homokot, a Kenderfo­nógyár pedig máris segített a fuvarozásban. A 26x10 méteres méretű épületszárny — melyben öl­tözőt, fürdőt és iskolaorvosi rendelőt is berendeznek — az elképzelések szerint 1960 végére készül el, ha a pető­­fi­telepiek máshonnan is­­ kapnak segítséget. A munkában a tanulók is részt vesznek,­­ sőt az iskola több végzett­­ diákja ajánlotta fel segítsé­gét pénzben, vagy munkában még vidékről is. Az egész építkezés műszaki kivitele­­­zését és irányítását ugyan­csak társadalmi munkában vállalták magukra a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói A munka már meg is kez­dődött. A nagy vállalkozás végre­hajtásához most már naponta szükség lesz a megajánlott anyagi támogatásra, és az önkéntes munkáskezekre. Szegeden rendezik meg a IV. országos orvostudományi diákköri szakkonferenciát A Budapesti, a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Or­vostudományi Egyetem, a Budapesti Állatorvostudomá­nyi Főiskola az Egészségügyi Minisztériummal közösen há­romnapos diákköri szakkon­ferenciát rendez Szegeden A konferenciát április else­jén, szerdán reggel fél 9 órakor ünnepélyesen nyitják meg az egyetemi Béke-épü­let nagytermében. A meg­nyitón felszólal dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem rektora, valamint dr. Marton György a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának képviseletében, és Várnai Ferenc a KISZ Központi Bi­zottságának képviseletében. A megnyitó után következ­nek az előadások, amelyek mindegyikét az egyetemek diákszakköreinek hallgatói tartják, összesen 70 szak­előadás hangzik majd el, lényegesen több, mint az elő­ző években, ezenkívül há­rom előadást tartanak a Magyar Tanácsköztársaság egészségügyi és szociális in­tézkedéseivel kapcsolatosan. Mindezek az előadások ar­ról a tevékeny munkáról ta­núskodnak majd, amelyek e diákkörökben folynak. Az egyetemek diákkörei fontos szerepet töltenek be a tudo­mányos utánpótlás biztosítá­sa érdekében, s e körök je­lentik azt a fórumot, amely­ben a hallgatók az előírt tananyagon túlmenően is tudományosan dolgozhatnak, tanulmányaikhoz az elméleti alapot kiszélesíthetik és szakmai színvonalukat ma­gasabbra emelheik. A háromnapos konferen­cia programjában az előadá­sokon kívül szerepel a sze­gedi orvosegyetemi intéze­tek, klinikák meglátogatása is, amelyek során a más vá­rosbeli hallgatóknak alkal­ma nyílik megismerni az itt folyó munkákat. Az országos diákköri szak­­konferencia alkalmából és egyben a Magyar Tanács­­köztársaság tiszteletére a Szegedi Orvostudományi Egyetem kiállítást is rendez. Ezen számos értékes doku­mentumot, kiadványt mutat­nak be a Tanácsköztársaság egészségügyi intézkedéseinek szemléltetésére. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szin­tén április 1-én lesz, az or­szágos konferencia megnyi­tója alkalmával. «»*■ (10.) Ez a kevély és zárkózott­­ rabló gyerek­kora óta sem cselekedett ilyent. Kímé­letlen volt az ■ emberekkel, s egyedül a be­­­tyárbecsületet tartotta tiszte­­[ letben Még ügynökösködése idején tette­­ magáévá azt az életelvet, hogy a ragadozók közt csak ■ ragadozó maradhat meg. Az öltöztetett vadak közül ki­csöppent, éles körmeit nem­­ takarta szarvasbőr-kesztyű és lakkcipő, nem érdekelték , hát a mesterségesen beren­dezett vadon elegáns törvé­­n­nyel sem. Hol mit látott, ar­ra csapott le bandájával.­­ Nem hatotta meg gyereksi­­p­rás, öregek nyöszörgése, csak a zsákmány érdekelte. Hogy azért két vagy három em­ber halt meg, számára egy­­­­re ment. Annyi halált látott már életében, de soha meg­­ nem könnyezett egyet is. Még csak emberi sajnálko­zás sem támadt benne. Vele még nem beszélt senki úgy, mint emberrel, mellé még nem állt soha senki. Ezt a szerencsétlen embert­­ is legszívesebben agyoncsap­ta volna, de ez valahogy­­ megtetszett neki. Nem árul­ta el... — Te, Effert, megférünk ezen a priccsen ketten is. 2 Gyere csak, ülj le! — kezd­te a beszélgetést. Effert nem tudta mire­­ vélni ezt a gyors ellágyu­­­­löst, de szó nélkül mellétele­­­­pedett. ■ — Tetszel nekem. Haza- 2 tudtam rád, mert zsidó ■ vagy, de tetszel. . . Van ben-­n ned becsület, jóérzés, még­­ az iránt is, aki bánt. 2 Arcát két kezébe temette­m és mélyet sóhajtott. * — Belőlem kilúgozta a Z sors. Töpik,retettek, megra­boltak. Nem úgy, mint én, de törvényesen: üzlettel és paragrafusokkal. Ezért va­gyok itt... De nem bántam meg semmit! Ha felhúzná­nak, magammal vinném az elégtételt... ha meghagy­nak, maradok, aki vol­tam ... Egy rejtett zsebből ciga­rettát és gyufát kotort elő. — Gyújts rá! — Nem, nem dohányzom — szabadkozott Effert. — Ide figyelj! — nézett először a szemébe. — Ha in­nen kiszabadulunk, magam­mal viszlek. Kellesz nekem. Ilyen hű emberekkel fogok dolgozni. Na, mit szólsz? Effert zavartan pislogott. — De hiszen... én nem értek ahhoz... — Nem értesz, nem ér­tesz, majd beletanulsz. Fü­tyülni csak tudsz? Megisme­red a hekust? — élénkült meg Krap. — Én kereskedő vagyok. Kis boltom volt otthon. Élesztőt mértem, sót, krump­lit, kenyeret... És különben is, tudom, hogy az én orsóm­ról lepergett a fonál... — Ha szavadat adod, le­het, hogy holnap szabad le­szel velem. Az én bandám úgyis kiszabadít innen ben­nünket. Nem kérdezem, mi­lyen országból sodort ide a hullám, azt se, hogy kid van, merre, hol, de ha ve­lem tartasz, itt a kezem! Effert tétován nyújtotta a kezét, majd félúton meg­emelte, várva egy kicsit, s Másnap pa­rancs jött a börtönbe, hogy ritkítani kell a sort. Azokkal a foglyokkal,­­kiknek az ügyészségen sem volt aktájruk, r ovid úton akart végezni a főkapt­­ány. Aki bűnös — úgymond —, loholjon mielőbb, ne fo­gyassza ilyen nehéz időkben a Birodalom kenyerét, akire teáig nem lehet rábizonyíta­­ni főbenjáró bűnt, menjen a dolgára. Elrendelte hát, hogy az összes akta nélküli fog­lyot kísérjék át hozzá, mert ügyükben személyesen akar dönteni. A börtönőrök harminckét foglyot sorakoztattak fel az udvarra. A hátsó sorban, egymás mellett szorongva ott állt Otto Krap és Karl hffert is. Senkihez sem volt szavuk, csak egymást váz­ák fáradt szemekkel, ahogy a búcsúzó kedves után néz­ő lány: bánatosan cs epe­kedve. Aztán ezt is elánták. Számvetést csináltak az él­t­­­ől, mégegyszer, utoljára. Ef­fért a messzi kék eget bá­m­ulta, és a lompos felhőket. Szeretett volna utolsó órái­ban valami kellemeset ma­gába zárni a világból. A kék tükör kristályosan ragyogott, csak egy fekete füstcsík vont rá gyászos ár­nyékot. És a füstcsík Effért­nek integetett, hívta őt halk. ?gi zenével — bánatos, ne­héz melódiával. Krap tehetetlen dühében : száját harapdálta, s mély fiomlokredői mögött az utol­­só lehetőséget fontolgatta. (Folytatjuk.) ^WX\\\\\xtlttüxXXXVX\XU\v>xxNxx\x\\\xx\v^^».-2: azután — mint akinek min­den mindegy — Krap te­nyerébe ejtet­te. 0 Nem lesz zavar a gázellátásban a húsvéti ünnepek alatt sem A vasárnapok és az ün­nepnapok sok problémát okoztak eddig a szegedi, gázzal főző háziasszonyok­nak. A csúcsfőzés idején délelőtt 9 től 1 óráig több alkalommal éppencsak pis­logott a gáz, mert a nagy túlterhelést nem bírta a Gázmű. Most a Gázmű fűtői elhatározták, hogy meg­szüntetik a túlzsúfoltság okozta gázhiányt, s meg­nyugtatják a szegedi házi­asszonyokat: nem lesz gáz­hiány vasárnap és hétfőn és remélhetőleg a későbbi­ek folyamán sem; Rádióműsor Kossuth-radio 4.27 Rákóczi induló. 4.80 Hírek, időjárásjelentés. 4.40—7.59 Vi­dáman, frissen. Közben: 5.00 Fa­lurádió. Utána: a vidéki szín­házi műsor. 5.30 Hírek, időjárás­­jelentés. 6.20 Jó reggelt. 6.59 Idő­jelzés. 7.00 Hírek, időjárásjelen­­tés. 7.10 Új könyvek. 7.25 Szín­ház-, hangverseny- és mozimű­sor. 7.45 Naptár. 7.59 Időjelzés. S0>; Műsorismertetés, időjárás­­jelentés. 0.08 Technikai szünet. 8.10 Orfeusz az alvilágban. 9.00 látogatás a soproni Berzsenyi Gimnáziumban. 9.15 Verbunko­sok, népdalok, csárdások. 9.59 Arany Jánost Toldi VT. ének. 10.00 Hírek, lapszemle, időjárás­­jelentés. 18.10 Rosetti-Ruzicka: D-dúr fuvolaverseny. 10.38­ Az Egyesített Tisztiiskola fúvószene­­kara játszik. 11.00 Békés találko­zás. 11.27 Zongoraművek. 12.00 Hírek, időjárásjelentés. 12.19 Könnyűzene. 13.00 Gazdaszem­mel a nagyvilág mezőgazdasá­gáról. 13.15 Magyar művészek operahangversenye. 14.10 Út­­tóró-híradó. 14.35 Napirenden ... 14.40 Színes népi muzsika. 15.rs Daltanulás. 15.30 Korunk cso­dája. 16.00 Hírek. 16.00 Időjárás­­jelentés. 16.10 Szív küldi szí­­nok. 16.40 Műsorismertetés. 16,50 Gsteri sziréna. 17.10: A búcsúzó klasszicizmus. 18.00 Hírek, idő­­járásjelentés. 18.15 Tánczene. 18.40 Ifjú figyeld. 19.00: Részlé­­lek Scserbacsov Dohányon vett kapitány c. operettjéből. 19.15 A Magyar Tanácsköztársaság történetéből. 19.35 Népdalpapkor. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek. 19,39 Időjelzés. 20,00 Esti krónika.­­időjárásjelentés. 20.25 Tizennégy­­ éve történt.. . 20.30 Könnyűze­nei bemutató. 21,00 Gondolat. A 2 Rádió irodalmi hetilapja. 21.30 2 Részletek vígoperákból. 21,59­­ Időjelzés. 22,00 Hírek, néhány­­ perc külpolitika, időjárásjelen­­­tés. 22.20 A Magyar Rádió Gzim­■ fonikus zenekara játszik. 23.27 2 Operettdalok és kettősök. 24.## «Hírek, idő­járásjelentés. 0.10 Buss ■ Gyula énekel. Tabányi Mihály «zenekara játszik. 0.30 Hím* ■ nusz. 11 ' PETŐFI-RADIO 1 [ 5 90 Reggeli zene.­ 6.30 Szín­­i ház-, tárlat- és hangversenymű­­[sor. 6.50 Torna. B.00—#.10 Hírek, 1 időjárásjelentés. 14.00 Hírek, ■ időjárás- és vízállásjelentés. ,14.20 Zenekari hangverseny. 15.00 ■ Tavaszi séta Sokoróalján. 15.15 J Keringő ritmusban ... 16.00 Vér­■ bunkosok, csárdások. 16.25 J Swinburne két verse. 16.30 Kó­■­rusok. 16.50 Bravúr-számok. Fú­­­vószene. 17.10 Katonák között. «Riportműsor. 17.20 A magyar birodalom története. 17.30 Mű­­* vészlemezek. 18.40 Magyar nó­■­ták.­ 19.00 Hírek, időjárási elen- 2*és. 19.05 1600 szó angolul. 19.15 ■ Beethoven zongoraszonáták. 219.40 Falurádió. 20.00 Heti hang­■ versenykalauz. 20,45 Sporthíradó. ■21,00 Hírek. 21,05 A koldusdiák. *21,40 Színházi élet Békéscsabán. ■22,00 Ádám Jenő népdalfeldol­­­­gozásaiból. 23,25 Üzenet egy­­ kori iskolámba. 22,27 Könny­ű­■ zene Bukarestből. 23,#0 Műsor- J zárás: ■ __________________ Tűz volt­ ­ tegnap délelőtt fél 10 óra tájban a csengelei malom­ban. A második emeleten a lisztszitánál csapágyhefutás­a következtében meggyulladt­­ a lisztpor, majd hirtelen­­ lángok csaptak fel s a fil­­derzsákok egy-kettőre lo­bogtak. Az üzemi és a he­­á­lyi, valamint a szegedi tűz­­i oltóság idejében érkezve megakadályozta a tűz tova­terjedését és a tűzkár így mindössze 350 forint.

Next