Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
II nyomdavállalat és a seprűgyár Szeged új helyiipari élüzemei A nyereségrészesedést. hu-Egymás után érkeznek Szegedre a minisztériumok értesítései. Egyik-másik üzemmel tudatják, hogy 1958 második félévi teljesítménye alapján elnyerték az élüzem címet. Helyiipari vállalataink közül csütörtökön a Szegedi Nyomda Vállalatink és a seprűgyárhoz érkezett az örömkeltő hír rom nappal ezelőtt osztották ki. Ezenkívül más pénz is állt a »házhoz. A vállalat export készítő KISZ-brigádja a megyei versenyben elért szép teljesítménye után 500 forint pénzjutalomban részesült. Április 3-án az Újszegedi Liget vendéglőben tartandó ünnepségen pedig újabb jutalomosztásra kerül sor. Mintegy 19 ezer forintot osztanak szét a legjobb teljesítményt elért munkások között. Ezalkalommal adják át hat dolgozónak a «Szakma kiváló dolgozója-« oklevelet és háromnak a jelvényt, a velejáró pénzjutalommal együtt. A Szegedi Seprűgyár most egymás után másodszor kapta meg az élüzem-kitüntetést. A vállalat vezetői és dolgozók a Miniszteranács és a SZOT vörös vándorzászlajára is számítottak. De azért a jelvénnyel és oklevéllel is elégedettek, amit most szereztek meg hetedszer. Negyedszer nyerték el a büszke címet Az utóbbi időben állandóan a jól termelő és gazdálkodó vállalataink között emlegetik a Szegedi Nyomda Vállalatot is. Nem csoda, hiszen a múlt év második felében 111,7 százalékra teljesítette tervét. Igaz, hogy 1957-ben még 2 százalékos veszteséggel termelt a vállalat, sőt még 1958 első felében sem tudtak előrébb lépni. De már a harmadik évnegyedben 1,2 százalékos nyereséget értek el és az ezt követő három hónapban pedig 7,4-re nőtt ez a szám. Ezt főként az anyaghányad 7 százalékos csökkentésével teremtették meg. Az egy órára eső termelési érték is lényegesen növekedett. Míg az első negyedévben 19,23 forint volt, addig a negyedik negyedévben 23,82 forint. Ezzel olyan szintet értek el, amilyenre a vállalat életében még nem volt példa. Két évvel ezelőtt még negyedévenként csak 12 tonna könyvet gyártottak, ma már a negyedévenkénti könyvtermelés eléri a 28 tonnát. A Kígyó utcában van a vállalat dobozüzeme. Itt is arról számolhatnak be, hogy a kartondobozok termelését mintegy 30 százalékkal fokozták. A nyomdavállalat dolgozói most nyerték el negyedszer az élüzem címet. A negyedik avatóünnepséget április 3-án tartják a Szalámigyár kultúrtermében. Megtartották az élüzemi jelvényt a seprűgyáriak Nincs a Szegedi Seprűgyárhoz hasonló üzem városunkban, de talán az országban sem. Nem épületei miatt s nem azért, mintha másutt nem készítenének seprűt. Épületeikre már csak azért sem lehetnek büszkék, mert régen kinőtték. Nagy szükség lenne új munkatermekre, nemcsak a kényelmesebb, jobb munkafeltételek biztosítása miatt, hanem azért is, mert majd kihúzzák őket s több seprűért. Büszkék is arra, hogy keresik gyártmányaikat, s egyre többet kérnek külkereskedelmi vállalataink. Elsősorban azonban arra büszkék, ami különlegessé teszi vállalatukat, hogy csak export seprűket készítenek. Alig egy-két maradék szegedi seprű kerül csupán a hazai boltokba. Évente sok kis és nagy seprű készül itt. 1958 második felében 237,876 nagy, és 432,739 kéziseprűt gyártottak. Ezzei tervüket 117,3 százalékra teljesítették. Gyártmányaikból több mint 662 ezer darabot szállítottak külföldre. Az elmúlt évben legkeresettebb seprűik az úgynevezett alumínium kupakos nyelűek voltak. A mennyiségi tervteljesítés mellett a minőségi követelményeknek is eleget tettek. Alaprentabilitásukat az anyagtakarékosság, — főként a cirokszakáll megtakarítás — révén 7,1 százalékkal teljesítették túl. Ezzel nemcsak az étüzem címet biztosították maguknak, hanem 20 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést is. Kun Béla a Népszavában levéllel fordul az elvtársakhoz a pártegységről. Az egyesülés szükségességét és hasznosságát bizonygatja. Ez tette lehetővé, hogy a proletariátus vér nélkül vehette át a hatalmat, gondolja meg mindenki, mi lett volna jobb a barrikádokon verekedni most, proletárvért ontani... vagy azt a nagyszerű épitőmunkát végrehajtani, amitől minden proletár szive hangosabban dobbant. A szegedi lapok közlik a direktórium rendeletét a földek kötelező megműveléséről, a városi fürdő hetenként kétszeri ingyenes nyitvatartásáról. A szigorú szesztilalmon is enyhít egy rendelelet: a betegeknek orvosi receptre a kocsmárosok kimérhetnek 3 deci bort vagy egy palack sört. Mindezek azonban kevésbé foglalkoztatják most a lakosságot. Óriási az izgalom a városban. **Ugyanaz a képe volt az utcáknak, mint a proletárdiktatúra megalakulásakor. A legfélreesőbb utcákon is egy-egy kisebb embercsoport, amelynek tagjai izgatottan gesztikulálnak, vitatkoznak. De minden ember arcán ott volt a bizonytalanság és tájékozatlanság kérdőjele. (A Délmagyarország tudósítása.) Mi történt? A Forradalmi Intézőbizottság még az éjjel elhagyta a várost. Felsőbb utasításra úgy döntött, hogy a teljesíthetetlen, a munkát lehetetlenné tevő francia ultimátumra így válaszol. A fegyverek és a katonaság nagy részét magukkal vivén, elvonultak Kiskunfélegyháza felé. »Ez a tény, lakosság tájékozatlan, és az új világrenddel lélekben még össze nem forrt rétegében korai, és alaptalan örömet váltott ki.« (Délmagyarország). Azaz, az ellenforradalmárok megmozdultak. Hajnal István ügyvéd az összehívott aktív katonatisztekkel nagy tüntetést rendezett. Zarecsnyik Jánost, a kiemelkedő szegedi kommunistát, aki a városban maradt, elfogták és átadták a franciáknak. Betrix megbízta Somogyit és Dettrét a város további vezetésével. 7 óra után összeült a Munkástanács. Péntek, 1859. március 23. Társadalmi erőből korszerű tornatermet építenek a petőfitelepiek Szegeden a petőfitelepi I. számú általános iskola 300 tanulója mindeddig nélkülözte az iskolai oktatásban és nevelésben a tornatermet. Régebben iskolákat is aligalig építettek a külső kerületekben, nemhogy tornateremmel ajándékozták volna meg a munkásgyerekeket, így esett meg, hogy az év nagy részében a telep tanulói teljesen el voltak zárva a sportolási és testnevelési lehetőségektől. A felszabadulás utáni években, amikor az iskolát bővítették szerepelt a tervben egy tornaterem megépítése is, de akkor meg az ellenforradalom szólt közbe, így a testnevelési órák nagy része rossz időben a tantermekben zajlik le a padok között. Ezt a helyzetet sem a szítlök, sem a társadalom nem fogadta el véglegesnek, ezért nagyarányú rés indult kezdeménye a szülői munkaközösség választmánya részéről egy tágas, modern tornaterem felépítéséért. A szülők örömmel, áldozatkészen fogadták a kezdeményezést és családonként átlagosan 100 forint támogatást és értékes munkát ajánlottak fel. Melléjük állt már az első lépéseknél néhány üzem és intézmény is. Díjtalanul készítették el a terveket a Szegedi Tervező Szövetkezet munkatársai Nagyfalusi Antal, Gyenizse János, Dudás István, Márta József, Desics Árpádné és dr. Vecsernyés Lajcené —. a Szegedi Vízügyi Igazgatóság díjtalanul bocsátotta rendelkezésre az építkezéshez szükséges homokot, a Kenderfonógyár pedig máris segített a fuvarozásban. A 26x10 méteres méretű épületszárny — melyben öltözőt, fürdőt és iskolaorvosi rendelőt is berendeznek — az elképzelések szerint 1960 végére készül el, ha a petőfitelepiek máshonnan is kapnak segítséget. A munkában a tanulók is részt vesznek, sőt az iskola több végzett diákja ajánlotta fel segítségét pénzben, vagy munkában még vidékről is. Az egész építkezés műszaki kivitelezését és irányítását ugyancsak társadalmi munkában vállalták magukra a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói A munka már meg is kezdődött. A nagy vállalkozás végrehajtásához most már naponta szükség lesz a megajánlott anyagi támogatásra, és az önkéntes munkáskezekre. Szegeden rendezik meg a IV. országos orvostudományi diákköri szakkonferenciát A Budapesti, a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Budapesti Állatorvostudományi Főiskola az Egészségügyi Minisztériummal közösen háromnapos diákköri szakkonferenciát rendez Szegeden A konferenciát április elsején, szerdán reggel fél 9 órakor ünnepélyesen nyitják meg az egyetemi Béke-épület nagytermében. A megnyitón felszólal dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, valamint dr. Marton György a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának képviseletében, és Várnai Ferenc a KISZ Központi Bizottságának képviseletében. A megnyitó után következnek az előadások, amelyek mindegyikét az egyetemek diákszakköreinek hallgatói tartják, összesen 70 szakelőadás hangzik majd el, lényegesen több, mint az előző években, ezenkívül három előadást tartanak a Magyar Tanácsköztársaság egészségügyi és szociális intézkedéseivel kapcsolatosan. Mindezek az előadások arról a tevékeny munkáról tanúskodnak majd, amelyek e diákkörökben folynak. Az egyetemek diákkörei fontos szerepet töltenek be a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében, s e körök jelentik azt a fórumot, amelyben a hallgatók az előírt tananyagon túlmenően is tudományosan dolgozhatnak, tanulmányaikhoz az elméleti alapot kiszélesíthetik és szakmai színvonalukat magasabbra emelheik. A háromnapos konferencia programjában az előadásokon kívül szerepel a szegedi orvosegyetemi intézetek, klinikák meglátogatása is, amelyek során a más városbeli hallgatóknak alkalma nyílik megismerni az itt folyó munkákat. Az országos diákköri szakkonferencia alkalmából és egyben a Magyar Tanácsköztársaság tiszteletére a Szegedi Orvostudományi Egyetem kiállítást is rendez. Ezen számos értékes dokumentumot, kiadványt mutatnak be a Tanácsköztársaság egészségügyi intézkedéseinek szemléltetésére. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szintén április 1-én lesz, az országos konferencia megnyitója alkalmával. «»*■ (10.) Ez a kevély és zárkózott rabló gyerekkora óta sem cselekedett ilyent. Kíméletlen volt az ■ emberekkel, s egyedül a betyárbecsületet tartotta tiszte[ letben Még ügynökösködése idején tette magáévá azt az életelvet, hogy a ragadozók közt csak ■ ragadozó maradhat meg. Az öltöztetett vadak közül kicsöppent, éles körmeit nem takarta szarvasbőr-kesztyű és lakkcipő, nem érdekelték , hát a mesterségesen berendezett vadon elegáns törvénnyel sem. Hol mit látott, arra csapott le bandájával. Nem hatotta meg gyereksiprás, öregek nyöszörgése, csak a zsákmány érdekelte. Hogy azért két vagy három ember halt meg, számára egyre ment. Annyi halált látott már életében, de soha meg nem könnyezett egyet is. Még csak emberi sajnálkozás sem támadt benne. Vele még nem beszélt senki úgy, mint emberrel, mellé még nem állt soha senki. Ezt a szerencsétlen embert is legszívesebben agyoncsapta volna, de ez valahogy megtetszett neki. Nem árulta el... — Te, Effert, megférünk ezen a priccsen ketten is. 2 Gyere csak, ülj le! — kezdte a beszélgetést. Effert nem tudta mire vélni ezt a gyors ellágyulöst, de szó nélkül mellételepedett. ■ — Tetszel nekem. Haza- 2 tudtam rád, mert zsidó ■ vagy, de tetszel. . . Van ben-n ned becsület, jóérzés, még az iránt is, aki bánt. 2 Arcát két kezébe temettem és mélyet sóhajtott. * — Belőlem kilúgozta a Z sors. Töpik,retettek, megraboltak. Nem úgy, mint én, de törvényesen: üzlettel és paragrafusokkal. Ezért vagyok itt... De nem bántam meg semmit! Ha felhúznának, magammal vinném az elégtételt... ha meghagynak, maradok, aki voltam ... Egy rejtett zsebből cigarettát és gyufát kotort elő. — Gyújts rá! — Nem, nem dohányzom — szabadkozott Effert. — Ide figyelj! — nézett először a szemébe. — Ha innen kiszabadulunk, magammal viszlek. Kellesz nekem. Ilyen hű emberekkel fogok dolgozni. Na, mit szólsz? Effert zavartan pislogott. — De hiszen... én nem értek ahhoz... — Nem értesz, nem értesz, majd beletanulsz. Fütyülni csak tudsz? Megismered a hekust? — élénkült meg Krap. — Én kereskedő vagyok. Kis boltom volt otthon. Élesztőt mértem, sót, krumplit, kenyeret... És különben is, tudom, hogy az én orsómról lepergett a fonál... — Ha szavadat adod, lehet, hogy holnap szabad leszel velem. Az én bandám úgyis kiszabadít innen bennünket. Nem kérdezem, milyen országból sodort ide a hullám, azt se, hogy kid van, merre, hol, de ha velem tartasz, itt a kezem! Effert tétován nyújtotta a kezét, majd félúton megemelte, várva egy kicsit, s Másnap parancs jött a börtönbe, hogy ritkítani kell a sort. Azokkal a foglyokkal,kiknek az ügyészségen sem volt aktájruk, r ovid úton akart végezni a főkaptány. Aki bűnös — úgymond —, loholjon mielőbb, ne fogyassza ilyen nehéz időkben a Birodalom kenyerét, akire teáig nem lehet rábizonyítani főbenjáró bűnt, menjen a dolgára. Elrendelte hát, hogy az összes akta nélküli foglyot kísérjék át hozzá, mert ügyükben személyesen akar dönteni. A börtönőrök harminckét foglyot sorakoztattak fel az udvarra. A hátsó sorban, egymás mellett szorongva ott állt Otto Krap és Karl hffert is. Senkihez sem volt szavuk, csak egymást vázák fáradt szemekkel, ahogy a búcsúzó kedves után néző lány: bánatosan cs epekedve. Aztán ezt is elánták. Számvetést csináltak az éltől, mégegyszer, utoljára. Effért a messzi kék eget bámulta, és a lompos felhőket. Szeretett volna utolsó óráiban valami kellemeset magába zárni a világból. A kék tükör kristályosan ragyogott, csak egy fekete füstcsík vont rá gyászos árnyékot. És a füstcsík Effértnek integetett, hívta őt halk. ?gi zenével — bánatos, nehéz melódiával. Krap tehetetlen dühében : száját harapdálta, s mély fiomlokredői mögött az utolsó lehetőséget fontolgatta. (Folytatjuk.) ^WX\\\\\xtlttüxXXXVX\XU\v>xxNxx\x\\\xx\v^^».-2: azután — mint akinek minden mindegy — Krap tenyerébe ejtette. 0 Nem lesz zavar a gázellátásban a húsvéti ünnepek alatt sem A vasárnapok és az ünnepnapok sok problémát okoztak eddig a szegedi, gázzal főző háziasszonyoknak. A csúcsfőzés idején délelőtt 9 től 1 óráig több alkalommal éppencsak pislogott a gáz, mert a nagy túlterhelést nem bírta a Gázmű. Most a Gázmű fűtői elhatározták, hogy megszüntetik a túlzsúfoltság okozta gázhiányt, s megnyugtatják a szegedi háziasszonyokat: nem lesz gázhiány vasárnap és hétfőn és remélhetőleg a későbbiek folyamán sem; Rádióműsor Kossuth-radio 4.27 Rákóczi induló. 4.80 Hírek, időjárásjelentés. 4.40—7.59 Vidáman, frissen. Közben: 5.00 Falurádió. Utána: a vidéki színházi műsor. 5.30 Hírek, időjárásjelentés. 6.20 Jó reggelt. 6.59 Időjelzés. 7.00 Hírek, időjárásjelentés. 7.10 Új könyvek. 7.25 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7.45 Naptár. 7.59 Időjelzés. S0>; Műsorismertetés, időjárásjelentés. 0.08 Technikai szünet. 8.10 Orfeusz az alvilágban. 9.00 látogatás a soproni Berzsenyi Gimnáziumban. 9.15 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 9.59 Arany Jánost Toldi VT. ének. 10.00 Hírek, lapszemle, időjárásjelentés. 18.10 Rosetti-Ruzicka: D-dúr fuvolaverseny. 10.38 Az Egyesített Tisztiiskola fúvószenekara játszik. 11.00 Békés találkozás. 11.27 Zongoraművek. 12.00 Hírek, időjárásjelentés. 12.19 Könnyűzene. 13.00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15 Magyar művészek operahangversenye. 14.10 Úttóró-híradó. 14.35 Napirenden ... 14.40 Színes népi muzsika. 15.rs Daltanulás. 15.30 Korunk csodája. 16.00 Hírek. 16.00 Időjárásjelentés. 16.10 Szív küldi színok. 16.40 Műsorismertetés. 16,50 Gsteri sziréna. 17.10: A búcsúzó klasszicizmus. 18.00 Hírek, időjárásjelentés. 18.15 Tánczene. 18.40 Ifjú figyeld. 19.00: Részlélek Scserbacsov Dohányon vett kapitány c. operettjéből. 19.15 A Magyar Tanácsköztársaság történetéből. 19.35 Népdalpapkor. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek. 19,39 Időjelzés. 20,00 Esti krónika.időjárásjelentés. 20.25 Tizennégy éve történt.. . 20.30 Könnyűzenei bemutató. 21,00 Gondolat. A 2 Rádió irodalmi hetilapja. 21.30 2 Részletek vígoperákból. 21,59 Időjelzés. 22,00 Hírek, néhány perc külpolitika, időjárásjelentés. 22.20 A Magyar Rádió Gzim■ fonikus zenekara játszik. 23.27 2 Operettdalok és kettősök. 24.## «Hírek, időjárásjelentés. 0.10 Buss ■ Gyula énekel. Tabányi Mihály «zenekara játszik. 0.30 Hím* ■ nusz. 11 ' PETŐFI-RADIO 1 [ 5 90 Reggeli zene. 6.30 Színi ház-, tárlat- és hangversenymű[sor. 6.50 Torna. B.00—#.10 Hírek, 1 időjárásjelentés. 14.00 Hírek, ■ időjárás- és vízállásjelentés. ,14.20 Zenekari hangverseny. 15.00 ■ Tavaszi séta Sokoróalján. 15.15 J Keringő ritmusban ... 16.00 Vér■ bunkosok, csárdások. 16.25 J Swinburne két verse. 16.30 Kó■rusok. 16.50 Bravúr-számok. Fúvószene. 17.10 Katonák között. «Riportműsor. 17.20 A magyar birodalom története. 17.30 Mű* vészlemezek. 18.40 Magyar nó■ták. 19.00 Hírek, időjárási elen- 2*és. 19.05 1600 szó angolul. 19.15 ■ Beethoven zongoraszonáták. 219.40 Falurádió. 20.00 Heti hang■ versenykalauz. 20,45 Sporthíradó. ■21,00 Hírek. 21,05 A koldusdiák. *21,40 Színházi élet Békéscsabán. ■22,00 Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. 23,25 Üzenet egy kori iskolámba. 22,27 Könnyű■ zene Bukarestből. 23,#0 Műsor- J zárás: ■ __________________ Tűz volt tegnap délelőtt fél 10 óra tájban a csengelei malomban. A második emeleten a lisztszitánál csapágyhefutása következtében meggyulladt a lisztpor, majd hirtelen lángok csaptak fel s a filderzsákok egy-kettőre lobogtak. Az üzemi és a heályi, valamint a szegedi tűzi oltóság idejében érkezve megakadályozta a tűz tovaterjedését és a tűzkár így mindössze 350 forint.