Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
Szóvá tesszük Pontosan tíz napja, hogy csőrepedés volt a Petőfi Sándor sugárút 65. szám alatti bérház pincéjében, a fáskamrák előterében. A víz azóta rendületlenül csobog és a lakók gumicsizmában járnak a kamráikban a tűzrevalóért. Már többször jelentették a dolgot a házkezelőségnél, de intézkedés nem történt. Jó volna, ha a KIK, illetve a Vízművek tenne valamit, hogy megszűnjön ez az »árvíz« a Petőfi Sándor sugárút 65 pincéjében. Két volt horthysta köztisztviselő és társainak bűnügye Nagyszabású korruptról leplezett le a rendrség Volt horthysta közigazgatási tisztviselők több éven át elkövetett sorozatos bűncselekményeiről rántotta le a leplet a rendőrség. Bíró Dénes, 50 éves, Maros utca 40, és dr. Kuti Iván, 46 éves, József Attila sugárút 4. szám alatti szegedi lakosoknak sikerült átmenteniök magukat annak idején a régi közigazgatásból a tanácsi apparátusba. Mint az igazgatási osztály előadói nemcsak régi mivoltukat mentették át, hanem azt a korrupt szellemet is magukkal hozták, amely a könnyű, léha élethez szoktatta őket. Baráti társaságuk mindvégig osztályidegen elemekből tevődött össze. Beosztásukat arra használták fel, hogy pénzért és egyéb anyagiakért államosított házingatlanokat »visszaügyeskedjenek« volt kapitalista, osztályidegen elemeknek, vagy jogosulatlan személyeket törvénytelenül lakáshoz juttassanak Bíró és dr. Kuti társaságához tartozott Sinkó Ferenc, 32 éves, Vadász utca 8. szám alatti lakos, az 1. kerületi tanács igazgatási osztályvezetője és felesége, Sinkó Ferencné, az OTP alkalmazottja, állítólagos »írónő«, aki — mint ahogy lapunk annak idején megírta — az ellenforradalom időszakában az Államvédelmi Hatóság tisztjeinek börtönbe juttatásával akart témát és irodalmi babérokat szerezni. A Bíró, dr. Kuti és társai által elkövetett bűncselekménysorozat egészen nagy tömegű. Bíróra például több mint 30 korrupciós bűncselekmény bizonyult és dr. Kutira is alig kevesebb, de még Sinkóékra is jutott elég. Nagy személyi és helyi ismerettel rendelkezvén, Bíró és dr. Kuti államosított házak mentesítését és lakáskiutalási határozatokat intézett el ellenszolgáltatások fejében. Széll Józsefné, volt kulák-kocsmáros, Szeged, Marx tér 6. és (Okos) Papp Antal, Zákányszék, Dózsa György utca 39. szám alatti lakosok közösen rendelkeztek Szegeden a Török utca 7/b. számú hatszobás házingatlannal. Bérházépítésre ugyan a tanács kisajátította ezt a házingatlant, de azt megelőzően dr. Kuti és Bíró »jóvoltából« megindult a mentesítési eljárás. A vége az lett, hogy Széllné és (Okos) Papp külön-külön »kaptak« egy házingatlant, összesen 18 szobával a hat helyett. Hogy az állami lakásépítkezés ezzel mennyivel lett drágább, az Kutit és Bírót nem érdekelte, ők felvették az »ügykezelésért« a maguk háromezer forintját Széllnétől és (Okos) Papptól, majd elborozgattak utána a »felekkel«. Almási Sándorné volt »módos asszony«, Szent Mihály utca 3. szám alatti lakos felkereste egy alkalommal Bírót, hogy a Szűcs utca S. szám alatti 12 szobás államosított házingatlant szerezze vissza, mert a ház felerészéért elvállalta a volt háztulajdonos, özv. Patócs Józsefné halálig szóló eltartását. Bíró kezébe vette az ügyet és a tanács v. b. elé mint négyszobás házingatlant terjesztette elő mentesítésre özv. Patócsné házát. Az ügy sikerrel járt, majd Almásiné Patócsné tudta nélkül eladta a Szűcs utca 5. szám alatti házingatlan felét 50 ezer forintért, havi ezer forintos részletre Balogh József kiskereskedelmi alkalmazottnak. Később ugyan hatálytalanították a szóban forgó ház mentesítését, amit viszont Balogh nem tudott, és így 15 hónapon keresztül szorgalmasan fizette, mint vélt háztulajdonosnak, Almásinénak az ezreseket. Franyó Ferenc volt nagyvágó, Pusztaszeri utca 19. szám alatti lakos is felkereste barátját, Bírót, hogy elintéztesse vele Kiss Antalné, József Attila sugárút 14, valamint Szegedi Ferenc, volt kereskedő, Bartók Béla tér 2. szám alatti lakosok államosított házuk mentesítését. Szegedinek két volt házát, Kissnének pedig egy házát »mentesítette« Bíró és dr. Kuti 2500 forint »ügykezelési« díjért. Óra, férfiszövet, fürdőkád, baromfi, bor, tűzhely, különféle gyümölcsök, dióbél és mák, mindenféle rendű és rangú »szívességek«-ből adott tárgyak vándoroltak Bíró és dr. Kuti lakására a közösen végzett ügyködésükért. Dr. Kuti egy alkalommal együtt fröccsözött Tápai Endre büntetett előéletű, Szűcs utca 10. szám alatti lakossal, aki egyébként tanyán lakik, de időközönként be-bejár Szegedre legénykedni. Kuti az új lakások elosztásából ígért Tápainak egy lakást a volt Dózsa-laktanyában. Közben Kutit megkereste Király Sándor postai telefonszerelő, hogy »kicsi« a lakása. Kuti mérlegelve a borbarátok fajsúlyát, Király Sándornak adott lakást a volt Dózsa-laktanyában, mert az beszerelte neki lakásába a telefont, Tápait pedig Király Szűcs utca 10. szám alatti lakásába utalta. Tápaitól ezért fél hektó bor, pálinka, befőzési gyümölcs vándorolt dr. Kutiékhoz. Márki József, 21 holdas, Petőfi Sándor sugárút 68. szám alatti háztulajdonosnak is szerzett Kuti egy főbérleti lakást, amelybe Márki beleköltöztette volt lakóját, hogy megszabaduljon tőle. Ez »csak« ezer forintjába került Márkinak. 5500 forintot fizetett azonban Bódi Mihály, Petőfitelep, 58-as utca 1114. szám alatti lakos, amiért lányának egy főbérleti lakást adott Kuti a Dózsa-laktanyában. De mert nem volt elég világos a lakás, újabb pénzért leköltöztette őket az első emeletre egy jobb lakásba. Egyéb ügyekben pedig mint »jogtanácsosok« működtek közre Kutiék. Csikós Istvánná, született Reketye Ilona, Széll utca 2. szám alatti lakos nem győzte hozzájuk hordani a tyúkokat, a kakasokat, 25 literes hordóban a borokat, nyáron pedig a befőzni való gyümölcsöket a »jogi tanácsokért«. Bíró érettségi bizonyítványt is hamisított, hogy nagyobb tekintélye legyen ügyfelei előtt. Kuti viszont, hogy méltóképpen fogadhassa ügyfeleit, kipiktoroltatta a lakását Szabó István, Szent István tér 15. szám alatti szobafestővel, aki előzőleg felkereste államosított Révai utca 6/b. szám alatti volt háza mentesítéséért Ugyanez a piktor mint jó »ügyfél« került Sinkó Ferenchez, hogy Nemestakács utca 3. szám alatti háromszobás lakását kipingálja. Később Traum József szobafestő ugyancsak Sinkónak piktorolt a Lengyel utca 26. szám alatt egy háromszobás lakást. A csere azonban nem jött létre, s a festési díj fejében Sinkó a Szent István tér 5. alatt egy festőműhelyt utalt ki Traumnak. Laczkó József órásnak üzlethelyiséget szerzett Sinkó, s utána hozzá hordott mindenféle órát javíttatni — »díjtalanul«. Feleségének, Sinkónénak hosszú időn át nem fűlt fogához a munka. Férje hivatali beosztását felhasználva, kölcsönöket kért olyan személyektől, akiknek lakásproblémájuk, vagy házingatlan-mentesítési ügyük volt. Megismerkedett özv. Fenyő Lajosné, Püspök utca sí/b. szám alatti lakossal. Annak házából éppen elköltözött fia egy háromszobás lakásból Budapestre, a lakást viszont kiutalták egy Makóról bejáró tanácsi dolgozónak. Fenyőnétől Sinkó ezer forintot kért, s ennek fejében fordult meg a lakáskiutaló dr. Winkler Miklós, Fenyőné fiának barátja felé. Egy másik ügyfele Fenyő Hugó, volt nagykereskedő, több bérház volt tulajdonosa, Gogol utca 26. szám alatti lakos, aki államosított házát, amelyben lakik, mentesíttetni akarta Sinkóékkal. Sinkó Ferencnének ezer forintot és egy arany pecsétgyűrűt ígért Fenyő. Sinkó a v. b. elé terjesztette az ügyet, de elutasították. Fenyőtől Sinkóné ezután 400 forintot kért azzal a mesével, hogy férje főnökeit halvacsorán fogadja, ahol majd megnyeri őket az ügynek. Később még 300 forintot kért Fenyőtől Sinkóné, hogy a halvacsorát kibővítse. Lehetne sorolni a bűncselekményüket tovább. Bíró, dr. Kuti és társai egyedülálló személyeknek adtak lakást, míg sokcsaládos munkások szűkös lakásban szorongtak, így kapott főbérleti lakást Tápai Endre kulákszármazású, Czégély István egyedülálló vízvezetékszerelő iparos, Balla Sándor nőtlen személy és mások. A négy fővádlott, Bíró, dr. Kuti és a Sinkó-házaspár átkerült az ügyészségre. A vádiratot már be is nyújtotta ellenük az ügyészség, a bíróság pedig soron kívül fogja tárgyalni — körülbelül két héten belül — a nagyszabású ügyet, amelyben 19 vádlott ellen indul büntető eljárás. Lődi Ferenc ^ A legújabb tavaszi [|pap kendő, sál és bőrdíszmű jr!il!||| különleges# bégekből Nagy tavasai CT«/ 19-es számú árudában, ———Hl Nagy J. u. ég Széche^y — — nyl tér sarok (volt kvalhtas Páriz ival szemben)Ne mulassza megtekinteni ^jitva‘ a legújabb tavaszi ma de. 11—fél 2-ig. divatdu. fél 4-től 7-ig. különlegességeinket. Ezerhétszáz mázsa jonathan almát szállítottak Szeged ktfrmékéről a Szovjetunóba A Szeged-környéki homokföldek gyümölcsöseiben az utóbbi évtized leggazdagabb termését szedték az ősszel. Balástyán, Pusztamérgesen, Szatymazon, Zsombón és Mórahalmon az értékes téli almákból nemcsak nagy mennyiségű, hanem kiváló minőségű is volt a termés. Az egészséges, hosszú ideig elálló jonathan almákat a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja a téli hónapokban gondosan tárolta. Most is olyanok a gyümölcsök, mintha ma szakították volna a fáról. Ezért a külföldi országok szívesen vásárolják a Szeged-környéki almákat. Az idén 1200 mázsa jonathan almát szállítottak a Szovjetunióba. Igen élénk volt a piac A kedvezőtlen időjárás mellett igen élénk forgalmú volt a tegnapi piac. Mint várható, ilyenkor húsvét előtt, emelkedett a baromfiár, a következőképpen: csirke 30, tyúk 26, pulyka*19, kacsa 18, hízott kacsa 20, liba 17, hízott liba 22 forint volt. A tojás darabja 1,10 forint. Egyéb árak: tej 3, tejföl 22, vaj 45, tehéntúró 10, juhtúró 26, szárazbab 5, mák 34 méz 25, savanyú káposzta 4 burgonya 2,40, sárgarépa 2,50, vöröshagyma 2,50, fokhagyma 10, fejeskáposzta 2,50, kelkáposzta 4, paraj 5, karalábé 1,20, alma 5, szőlő 10, dió 12 forint volt. Vasárnap, 1959. március 13. Borisz Puzin nagy élményt szerzett Szegednek operai vendégfellépéseivel A szovjet—magyar barátság hónapja keretében hazánkba látogatott Borisz Puzin operaénekes, a kijevi Állami Akadémiai Színház művésze, a Traviatában és az Anyeginben két felejthetetlen színházi estével ajándékozta meg városunk zenerajongóit. Verdi remekművében Germánt Györgyöt, az apát, a megértő szívű embert formálta meg, aki egyéniségének varázsával a kort és a miliőt már megjelenésének pillanatában éreztetni tudta, mielőtt még egy hangot énekelt. A szovjet operakultúrából kaptunk ízelítőt, abból a színpadművészetből, amelyben az eszközök teljes harmóniája a való életet vetíti ki, a megjelenés, öltözék, mozgás, ének és az együttesbe való beleilleszkedés minden hatásvadászó öncélúsága nélkül. Szerepének vonzó emberségét melegfényű hősbaritonja még csak emelte. A ritka orgánum tökéletes olasz hajlékonysággal és kifejezéssel szólalt meg népszerű áriájában, amelyet megismételtettek. Az előadás színvonala a vendégművész teljesítményéhez méltó volt. * A pénteki Anyegin címszerepében a kiváló vendégművész emberábrázolása még sokrétűbben bontakozott ki, s ehhez énekének bensőséges lírája és szárnyaló fénye adott hangulati keretet. Pompás maszkja mellett a puskini figura minden jelenetének elmélyült kidolgozásával nyűgözött le. Alakításának másik csúcspontjai: a párbaj és a Tatjánával való zárójelenet, amelyben belső izgalmának fokozódása ellenére sem túlozza el a játékot. Kirobbanó sikere az előadás végén szűnni nem akaró tapsviharban kulminált. Sz. G. Új, ötletes, olcsó műanya^cikkek nagy választéka a MŰANYAGBOLTBAN (Kárász u. 17. sz.) Ételdoboz 7— Ft Tésztáskészlet 27.- Ft Boros- és likörőskészlet 25.— Ft Tojástartó 13.— Ft Túristapalack 21.— Ft Túrtstapohár citromfaesaróval 7.— Ft Mustárkészlet 7.— Ft Kávéőrlő 58.— Ft Különböző méretű díszes polisztiroltálcák, háztartási eszközök műanyagból. Esőkabátok, kötények, abroszok nagy választékban. HÚSVÉTRA már most vásároljon az új, szép és olcsó műanyagcikkekből a Műanyag boltban! Hetvennyocezer pár papucsot készített 1958-ban a Szegedi Papucskészítő Kisipari Szövetkezet Pénteken este tartotta mérlegzáró közgyűlését a Szegedi Papucskészítő Kisipari Szövetkezet a Hungária rózsaszín termében. A mérlegbeszámolóból kitűnt, hogy a közel száz fővel dolgozó szövetkezet 106,1 százalékra teljesítette 1958. évi tervét és 78 171 pár papucsot készített. Egy évvel ezelőtt még a szövetkezet egyes tagjai aggódva tekintettek az 1951- ben alakult szövetkezetük jövője felé. Ugyanis papucskereslet volt, csak éppen anyagkiutalást nem kaptak, de most az elmúlt év során már rendszeresen ellátták őket anyaggal, sőt mi több, exportra is gyárthatnak. Tavasszal már részt vesznek a budapesti ipari vásáron, s készülnek a szegedi nyári ipari vásárra is. Megjelent a Belpolitikai Szemle márciusi száma Különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésével, szakmai kérdéseivel foglalkozik a Belpolitikai Szemle most megjelent száma. Közli Gönczi Lászlónak, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjének :Hogyan gazdálkodjanak a termelőszövetkezetek« című cikkét. Szendrei József írása a közös gazdálkodás kezdetét elemzi, Nádas Gáspár »Földjáradék és nyugdíj a termelőszövetkezetekben« címmel irt cikket. Lónyai Sándor, a »Kisalföld« szerkesztője »A Győr—Sopron megyei csoda« cím alatt elemzi a termelőszövetkezeti mozgalom Győr megyei tapasztalatait. Kis Dezső, a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára »Hozzászólás a szocialista versenyről szóló vitához« című írásában ismerteti a szocialista brigádok szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat. Gombó Pál, a Kínában járt újságíródelegáció tagja a kínai fejlődésről számol be. Oczel János a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke »Negyvenezer beadvány sorsa« címmel arról a nagy vizsgálatról tájékoztat amelyet a dolgozók panaszaival kapcsolatban folytattak le. A Belpolitikai Szemle közli a Tanácsköztársaság eseményeinek teljes időrendi táblázatát, továbbá a Tanácsköztársaság Alkotmányát Azonkívül számos érdekes cikk található a Belpolitikai Szemle márciusi számában. Küföldi autótúralehetősétlen A Magyar Népköztársaság Automobil Klubja megindítja ez évi külföldi túraprogramját és ezúton közli tagjaival, hogy április és május hónapokban 7—10 napos túrákat szervez a magyar Tátrába, Prágába és Karlovy Varyba. A túrákon a klub a legmesszebbmenőkig gondoskodik az autósok igényeinek kielégítéséről. A klub felkéri érdeklődő tagjait, hogy túraigényeiket Bp. VI., Nagymező u. 20. (Telefon: 122-849) címen jelentsék be. Ünnepélyesen nyitják meg kedden a fásítási hónapot A városi tanács tervosztálya, az Erdőigazgatóság és az Erdészeti Technikum március 17-én, kedden délelőtt 9 órakor rövid ünnepséggel nyitja meg Szegeden a fásítási hónapot. Jó idő esetén a Ruhagyár előtt tartják meg az ünnepséget az üzemek, a hivatalok KISZ-szervezetei, a középiskolák és az általános iskolák tanulóinak — a fásítás aktív résztvevői — közreműködésével. Az ünnepség délelőtt 9 órakor kezdődik (rossz idő esetén a Gázgyár művelődési otthonában tartják), majd utána a fásítási hónap rendezői mintafásítást végeznek a Kossuth Lajos sugárúton a Gázgyártól a rókusi állomásig.