Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
Szert!* 1959. április L A Szovjetunió egyetért a külügyminiszteri értekezletnek május 11-re Genfbe történő összehívásával Gromlko szovjet külügyminiszter hétfőn jegyzéket nyújtott át a moszkvai amerikai, angol és francia nagykövetnek. A jegyzékben a szovjet kormány bejelenti: egyetért az említett három ország március 26-i jegyzékének azon javaslatával, hogy május 11-re Genfbe hívják ös ams a külügyminiszteri értekezletet a Németországgal kapcsolatos kérdések megtárgyalására, beleértve a német békeszerződést és a berlini kérdést is. Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdését magán az értekezleten döntsék el — indítványozza a továbbiakban a szovjet jegyzék, majd utal arra, hogy a két német államnak a külügyminiszteri értekezleten való képviselete olyan kérdésnek tekinthető, mint amilyenben megegyezés történt. • Washingtonban a hétfőn Moeskvában átadott szovjet jegyzéket úgy tekintik, hogy biztosítja e külügyminiszterek találkozóját. Ez a találkozó kezdeti lépés a Németország jövőjére vonatkozó tárgyalások előmozdítására e veszélyes holtpontról — állapítják meg.• Az angol külügyminisztérium szóvivője hétfőn este kijelentette, az angol kormány örömmel látja, hogy a Szovjetunió elfogadta a külügyminiszteri értekezlet helyére és időpontjára vonatkozó nyugati javaslatokat Hozzátette: »Különösen megelégedésünkre szolgál, hogy a Szovjetunió elfogadta az értekezlet napirendjére tett angol javaslatokat.• A keddi francia lapok diplomáciai kommentátorai a kelet—nyugati tárgyalások biztató jeleként üdvözölték azt a tényt, hogy a Szovjetunió ilyen gyorsan választ adott a külügyminiszteri értekezletet javasló nyugati jegyzékre, Véget ért az Angol Kommunista Párt kongresszusa Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának szombati ülésén Palme Dutt, a párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese »Az afrikai népek harca a szabadságért« címmel rendkívüli határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. A kongresszus délutáni ülésén A. M. Rumjencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Méltatta Nagy-Britannia Kommunista Pártjának a revizionisták ellen vívott harcát A vasárnap délelőtti ülésen folytatták a politikai beszámoló vitáját. Több küldött élesen bírálta az angol kormány gazdasági és népművelési politikáját Elmondották, hogy Angliában több mint félmillióan vannak munkanélküliek, a középiskolák és főiskolák most végzett hallgatói nem tudnak elhelyezkedni. A kongresszus egyhangúlag elfogadott határozata elítéli a rádió- és televízió társaságoknak a Kommunista Párttal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa hétfőn befejezte munkáját, 2 I Kamatközi Atomenergia ügynökség főigazgatója elismeréssel nyilatkozott a hazánkban látotakról Sterling Cole, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója és két munkatársa néhány napos látogatást tett hazánkban. Tapasztalataikról kedden délben a Magyar Újságírók Országos Szövetségében tartott sajtófogadáson számoltak be *— Nagyon meglepett — mondotta többek között Cole —, milyen kiterjedt, magas színvonalú munka folyik a Magyar Tudományos Akadémia központi fizikai kutató intézetében. Cole megígérte, hogy segítségére lesz az intézet műszerállományának kibővítésében, majd arról beszélt, hogy az atomenergia békés felhasználására vonatkozó kutatómunka fejlesztésére és a tudósok képzésére Magyarország számára nyolc tanulmányi ösztöndíjat biztosítottak külföldön. Tibet fővárosában normális medrébe az élet Lhaszáben, Tibet fővárosában, ahol — mint arról beszámoltunk — reakciós erők által szervezett lázadást vertek le, az élet visszetér normális medrébe. Az üzletek ismét nyitva tartanak és a legfontosabb élelmiaserek ismét kaphatók. Folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák és az erőmű dolgozói javítják a lázadók által megrongált vezetékeket * Csudzsd Gelceng, a Pan* csen láma, a tibeti autonóm tartomány előkészítő bizottságának ideiglenes elnöke Mao Ce-tunghoz és Csou En-lajhoz intézett vasárnapi táviratában helyesli a lázadás leverését és bejelenti, hogy a tibeti egyházi és világi tömegek, valamint a maga nevében támogatja a központi népi kormány intézkedéseit Táviratát a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung éltetésével ferjezte be. Ovcsinyikov, a Pravda tudósítója a tibeti reakciós zendülés kudarcáról írt tudósításában többek között rámutat hogy a lázadóknak Tibet egymillió kétszázezer lakosa közül félrevezetéssel és fenyegetéssel alig 20 ezer embert sikerült saját oldalukra állítaniuk, így a népi felszabadító hadsereg egységei a helyi lakosság támogatásával rövid idő alatt szétverték a Lhaezában összevont bandákat, ■ négyezernél több foglyot ejtettek és nyolcezer lőfegyvert zsákmányoltak. * A Renmin Ribao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja részletesen foglalkozik a tibeti eseményekkel .A tibeti lázadás végleges leverése« című vezércikkében rámutat, hogy a tibeti reakciós klikk a helyi kormányzatban betöltött tisztségeit használta fel cselszövéseinek céljaira. Azt hitte, hogy az imperializmustól, a csangkajsekistiktól és Indiától, valamint több szomszédos országtól majd segítséget kapnak, s figyelmen kívül hagyták a kínai kormány többszöri figyelmeztetését. Amikor pedig március 1ó-én Utászában kitört a lázadás, a kínai kormány ismét figyelmeztette a reakciós tibeti helyi kormányzatot felelősségére, de az katonai támadást intézett a felszabadító hadsereg Tibetben állomásozó egységei ellen. Így azután a kínai népi kormány parancsot adott csapatainak a büntető intézkedések végrehajtására. A Renmin Ribao végül hangsúlyozza: a tibeti lázadás és annak elfojtása kizárólag Kína belügye, majd elismeréssel nyugtázza Nehru Indiai miniszterelnöknek a kínai ügyekbe való be nem avatkozásról szóló nyilatkozatát mm ■ Törvényerejű rendelettel Megszüntetik a kizsákmányolást a román mezőgazdaságban A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöki tanácsa törvényerejű rendelettel megszünteti a kizsákmányolás maradványait a mezőgazdaságban. A rendelet, miután megállapítja, hogy a szocialista rendszerben minden dolgozónak saját munkájával kell biztosítania a maga és családja megélhetését, előírja, hogy tilos a mezőgazdasági területeket részesművelésbe vagy bérbe adni, tilos továbbá, hogy a mezőgazdasági termelők bármilyen más formában kizsákmányolják az idegen munkát. Ez vonatkozik mind a kulákokra, mind a kétlakiakra. Csak annyi földet tarthatnak meg, amennyit családtagjaikkal megművelhetnek. A többire javaslatot tehetnek, melyik szocialista mezőgazdasági szervezet használatába menjen át. A kiskorúak, az öregek, valamint az állandó betegségben szenvedő munkaképtelenek másokkal műveltethetnek meg akkora területet, amekkorát ők művelhetnének meg, ha dolgozhatnának. Ugyancsak valamely szocialista mezőgazdasági szervezet használatába mennek át — mégpedig minden tehertől mentesen — az egy évnél hosszabb ideig parlagon hagyott területek, továbbá azok a földek, amelyeknek tulajdonosai nem ismeretesek, vagy nem szerepelnek a mezőgazdasági nyilvántartásban. A tulajdonosok a földhasználatért megfelelő pénzösszeget kapnak. Akik kárt tesznek az átadandó földek növényi kultúráiban, azokat megbüntetik, ezenkívül a tulajdonukat képező egész földterület minden ellenszolgáltatás nélkül átmegy valamely kollektív gazdaság vagy más szocialista mezőgazdasági szervezet használatába. A rendelkezések nem vonatkoznak azokra a középparasztokra, akik a velük közös háztartásban élő családtagjaikkal együtt maguk művelik meg földjüket, jóllehet néha kénytelenek más dolgozó parasztokkal együtt kölcsönösen segíteni egymást A Magyar Népköztársaság kormánya minden tekintetben támogatja a Szovjetunió javaslatait (Folytatás az 1. oldalról.) Kaddá, alig több, mint két éve hárított el a létérdekeire törő ellenforradalmi kísérletet, békében és biztonságban kíván átüti Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy független államát megvédi. A szocializmust építő társadalomban — a nép tudatos ellenségeinek szánalmas csoportjától eltekintve —, nincs egyetlen ember sem, aki érdekelt volna egy Új világháború kirobbantásában. A Magyar Népköztársaság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve éppen ezért teljes súlyával támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezdeményezését és a varsói szerződés tagállamaként kész a NATO-országokkal kötendő megnemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért azzal is, hogy t e szerződések szövegébe iktassák megfelelő rendelkezésként: az agresszoroktól meg kell tagadni minden nemzetközi támogatást. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint a varsói szerződés és az északatlanti szerződés államai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal kedvező talajt teremtene a világbéke szempontjából legfontosabb, megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezésére, békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei mindenekelőtt azt követelik, hogy a német kérdés rendeződjék, a kontinens biztonságának, a történelmi tapasztalatok messzemenő figyelembevételével, az Európa népeinek békéjét olyannyiszor feldúló német militarizmus végleges megfékezésére." A Magyar Népköztársaság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kormány tagjai és képviselői már ismételten síkraszálltak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kötendő békeszerződés mellett. Tizennégy év telt el a hitlerista Németország szétzúzása óta. Itt a legfőbb ideje a háború maradványainak végső felszámolására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormányának a német kérdés rendezésére előterjesztett javaslatai reális alapot nyújtanak, mind a békeszerződés megkötésére, mind Nyugat- Berlin státuszának rendezésére. E javaslatok elfogadása nem ellentétes egyetlen nép, egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak Európa, a világ népeinek érdekeit, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesztett javaslatok elfogadása, az atom- és hidrogénfegyverek törvénytelenné nyilvánítása és az államok fegyverzetéből való kiiktatása, az e fegyverekkel végzett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-európai atom- és hidrogén- és rakétafegyverektől mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az európai államok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállamai nemcsak javaslatokat tettek e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel is alátámasztották békés szándékukat. A Szovjetunió több ízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát és a varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapatainak jelentékeny részét kivonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több ízben csökkentették saját fegyveres erőik létszámát. A Szovjetunió egyomolúan felfüggesztette az atomés hidrogénfegyverekkel végzett kísérleteket és csak ezután kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérletsorozatukat. A sor most a NATO-országok kormányain van. A szovjet kormány békés k ereji javaslatainak elfogadásával, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyíthatják, hogy a maguk részéről valóban készek a hidegháború felszámolására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának állhatatos kiállását a nemzetközi kérdések rendezését valóban előmozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő hajlékonyságát, hogy hajlandó részt venni a NATO- hatalmak által május 11-re javasolt külügyminiszteri értekezleten, a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet megtárgyalása céljából. A magyar nép békeakaratát ismerve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya által tett javaslatok, illetve a NATO-hatalmak által esetleg teendő hasonló eredménnyel kecsegtető előterjesztések elfogadása, a születendő megegyezés, kedvező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi helyzetre és megteremtenék Európában az általános béke és biztonság korszakának előfeltételeit. Nyugati kü1öny miniszterek tanácskozása Washingtonban Herrer amerikai külügyminiszterhelyettes, Selwyn Lloyd angol és Couve de Murry francia külügyminiszter kedden kétnapos értekezletre ült össze Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában. A külügyminiszterek ez alkalommal összehangolják álláspontjaikat a hat hét múlva kezdődő genfi külügyminiszteri értekezlet előtt. A megbeszélések mai szakaszába bekapcsolódik von Brentano nyugatnémet külügyminiszter is. Csütörtökön délelőtt ugyancsak Washingtonban ül össze a 10 éves fennállását »ünneplő« Északatlanti Szövetség miniszteri — a 15 tagállam külügyminiszteréből álló — tanácsa. Az első napon Eisenhower mond beszédet, a további napokon a külügyminiszterek zárt ajtók mögött üléseznek. Gogol, az orosz kritikai realizmus megalapítója Április 1-én ünnepeljük Nyikolaj Gogol születésének 150. évfordulóját. Az író nevével elválaszthatatlanul összeforrt az orosz irodalomtörténet egy új korszaka, amelyet Csernyisevszkij és Dobroljubov, a kor nagy forradalmi demokratái, »az orosz irodalom gogoli időszakának« neveztek. Gogol a múlt évszázad harmincas éveiben kezdte meg irodalmi munkásságát. Elbeszéléseinek gyűjteménye, a »Tanyai esték«, az orosz prózaírók első soraiba emelte Gogolt. A »Májusi éj«, a »Szorocsinci vásár«, a »Karácsony éjjel« című és a többi elbeszélés az ukrán falu igaz világát varázsolja az olvasó elé. Gogol hitt Oroszország jövőjében és népében, s ez lelkesítette a »Tavasz Bulyka« című hazafias művének megírására. Belinszkij számtalanszor kiemelte Gogol munkásságát, s ezért a »való élet költőjének« nevezte. Az elnevezés rendkívül találó, mert Gogol későbbi műveiben a »Mirgarrid—ban, az »Orr«-ban, a *Hintó«-ban, a »Köpenyében, s a többiekben bebizonyította, hogy világosan látja a való élet jelenségeit. Együtt érez a jogtalan és kisemmizett »kis emberekkel« , és éles szatírával bírálja a bürokrata hivatalnokokat. Az 1838-ban megírt »Revizor« már az egész orosz földesúri rendszer szatíráját adja. A mű reális erővel leplezi le a nemesi-hivatalnoki társadalom erkölcsét, szokásait. A »Revizor« és a »Vőlegény« jelentősen hozzájárult az orosz realista színjátszás fejlődéséhez. Az író 1842-ben fejezte be a »Holt lelkek« című regényének első kötetét, amelyben, Herzen szavai szerint, megrázta egész Oroszországot. Gogol művei körül már az író életében is társadalmi-irodalmi harcok folytak. Belinszkij, Csernyisevszkij és Dobroljubov feltárták az író alkotásainak objektívforradalmi jellegét. A reakciós kritikusok ugyanakkor igyekeztek úgy bemutatni a gogoli szatírákat, mint egy ártalmatlan humor virágait, s ily módon csökkenteni próbálták a művek társadalmi hatását. Gogol művei napjainkban sem vesztették el időszerűségüket. Az előbb említett társadalmi-irodalmi harc az író halála után sem szűnt meg. Néhány külföldi országban az író életének utolsó éveiben fellelhető ellentmondásokat arra használják fel, hogy Gogolt elválasszák a haladó orosz kultúrától. Viktor Erlich amerikai irodalomtörténész 1958-ban írt cikkében például durván eltorzítja Gogol munkásságának elveit és dekadens szemszögből vizsgálja műveit. A szovjet irodalomtörténészek alaposan és sokoldalúan tanulmányozzák a realista író hagyományait, s határozottan síkraszállnak a »gogoli mű« védelmében. A szovjet nép szereti Gogol alkotásait, s ezt a következő számok fényesen bizonyítják: az elmúlt 41 esztendőben Gogol könyveit mintegy 800-szor, összesen 35 500 000 példányban adták ki. A műveket a Szovjetunió népeinek 53 és a világ sok más nyelvére lefordították. A szovjet nép 1952-ben ünnepélyesen, kegyelettel emlékezett meg Gogol halálának 100. évfordulójáról. A Béke Világtanács határozata alapján a világ csaknem valamennyi országában megünnepelték ezt a napot. Ebből az alkalomból a világ legkiválóbb haladó írói — Arnold Zweig, Nazim Hikmet stb. — felhívták a figyelmet arra, hogy Gogol Irodalmi munkássága napjainkban sem vesztette el jelentőségét. »Gogolt a múlt azon nagyjai közé sorolhatjuk — mondotta Cao Csinghua kínai író —, akik segítették az utódokat a humanizmus, a kultúra és a béke védelmében,'»