Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

a magyar szocialista munkáspárt lapjai XV. évfolyam, 127. szám Ara: 50 fillér. Kedd, 1959. június 2. Hruscsov beszéde a genfi értekezletre az éledő militarista veszélyről és a Balkán békéjéről Szovjet—albán barátsági nagygyűlés Tiranában — Szovjet - albán közös közleményt írtak alá Szombaton délután Tiranában a Szkander bég téren albán—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A nagygyűlésre eljött az albán főváros majdnem egész lakossága, vala­mint sok ezer paraszt a környező falvakból. A gyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadták az emelvényen megjelenő N. Sz. H­r­u­s­c­s­o­v­o­t, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjait, Enver H­o­d­z­s­á­t, Mehmet S­h­e­h­u­t és Albánia más vezetőit. A nagygyűlés első szóno­ka Enver Hodzsa volt. Ki­jelentette, hogy az Albán Népköztársaság teljesen és feltétlenül támogatja a Szov­jetunió lenini békepolitiká­ját. Az Albán Népköztársa­ság nagy figyelmet szentelt szomszédaihoz fűződő kap­csolatainak — jelentette ki Enver Hodzsa. — Azon fá­radozunk és a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy e kapcsolatok jószom­szédi kapcsolatok legyenek és a békés együttélés elvei alapján fejlődjenek. Kormányunk, mint min­dig, kész a jövőben is a kölcsönös barátságon, az egyenlőségen és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló államközi kapcsolatokat fenntartani a szomszédos Jugoszláviával. Az albán népet szoros ba­rátság fűzi Jugoszlávia né­peihez, ennek forrása a kö­zös ellenség ellen vívott harc. Enver Hodzsa ezután hangsúlyozta, hogy Albánia jó viszonyban akar élni Olaszországgal és­­ Görögor­szággal is. A két szóbanfor­­gó országban létesítendő amerikai rakétatámaszpon­tokkal kapcsolatban Hodzsa hangsúlyozta, hogy az ilyen támaszpontok kiéleznék a helyzetet a Balkánon és arra kényszerítenék a szovjet, valamint az al­bán kormányt, hogy meg­állapodjanak egymás kö­zött Olaszország és Gö­­­­rögország irányába beál­­­­lított albániai rakétatá­­­­maszpontok felállításáról. A továbbiakban Hodzsa ki­fejtette, hogy elérkezett az ideje a román kormány ál­tal javasolt balkáni kor­mányfői értekezlet összehí­vásának. A balkán népei harcoljanak a békéért Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő köszöne­tet mondott Albánia dolgo­zóinak azért a testvéri fo­gadtatásért, amelyben a szovjet párt- és kormány­­küldöttséget részesítették. — Az önök országa — mondotta Hruscsov —, a szocializmus előretolt bás­tyája a földközi-tengeri tér­ségben. A nemzetközi reak­ció erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza az albán népet a szocializmus építésé­ben. Az imperialisták még mindig arra számítanak, hogy visszaállíthatják Albá­niában a régi rendet. De egyszer s mindenkorra el­múlt az az idő, amikor az imperi­alisták feltételeket diktálhattak Albániának. A szocialista tábor egysé­ge azt jelenti, hogy aki merényletet követ el Al­bánia vagy bármely más szocialista ország ellen, annak az egész szocialista tábor erejével kell szem­benéznie. A szovjet küldöttség ve­zetője beszéde további ré­szében foglalkozott a genfi külügyminiszteri értekez­lettel. Sajnos — mondotta — a nyugati hatalmak ré­széről nem látunk törekvést (Folytatás a 2. oldalon.) A népfront szép és eredményes munkája a szegedi járásban A Hazafias Népfront sze­gedi járási bizottsága jelen­tős akciókat indított és ter­vez a nyári hónapokra. Lét­rehozták többek között a já­rási műemlékvédelmi bizott­ságot — mint arról már ko­rábban hírt adtunk —, mely máris komoly munkát vég­zett. Díszes emlékalbumot készítettek, melyben a járás műemlékeinek fényképfelvé­teleit, s történetük ismerte­tését helyezték el. Ezzel egy­idejűleg a községekben tár­sadalmi aktivistákat szer­veztek, melyek gondoskodnak a műemlé­kek védelméről és karban­tartásáról. Ezenkívül megkezdte a mű­emlékvédelmi bizottság a községek, s a hagyományos népi munkák, mint például a tápéi gyékényszövés, tör­ténetének feldolgozását. A szabadtéri játékok­ idején társas kirándulásokon mu­tatják be a vendégeknek, s az érdeklődő szegedieknek a járás nevezetességeit. Ilyen látogatást terveznek Algyő­­re, Tápéra, Sándorfalvára, Pusztaszerre és Kiskundo­­rozsmára. Szorgos kutatást kezdtek a népfrontaktivisták az 1919-es vértanúk, a fehérterror sze­gedi járásbeli áldozatai sze­mélyének, s a kivégzések hiteles történetének megál­lapításáért is. Ezt a munkát Balástyán, Sándorfalván és Szatyma­­zon végzik, ahol különösen vadul dühöngött a horthys­ta terror. Az emlékek fel­kutatása után a helyi nép­frontbizottságok a társada­lom erejéből és a járási ta­nács segítségével emléktáb­­népfront aktivisták az 1919-es es hősök tiszteletére. A termelőszövetkezeti moz­galom segítésével is törő­dik a járási népfrontbizottság. A balástyai és csengelei,­ újon­nan alakult tsz-ekben pél­dául tüzetesen megvitatták az alapszabályt, részletesen ismertették a tagság jogait és kötelességeit. Más köz­ségekben, mint például Al­­győn, Kiskundorozsmán, Mó­­rahalmon, Kisteleken, Tá­pén és Zákányszéken elő­adásokat rendeztek a mező­­gazdaság fejlődéséről. Előreláthatóan e hónap vé­gén rendezi­­ meg a járási népfrontbizottság a szatymazi őszibarack-, gyümölcs- és borkiállítást. Az idei kiállítás minden ed­diginél nagyobb szabásúnak ígérkezik, mert azon nem­csak Szatymazról, hanem az egész járásból részt vesznek a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. Most pedig egy igen hasz­nos, a lakosságot közvetle­nül érintő kezdeményezés meghonosításán dolgozik a járási tanáccsal karöltve a népfrontbizottság. Mint leg­utóbb Mórahalmon, egyéb községekben is »kibővítik« a tanácstagi fogadóórát. A ta­nácstag mellett meghallgat­ja a panaszokat, kérelmeket egy-egy igazgatási szakem­ber, agronómus, pedagógus termelőszövetkezeti vezető is, s így sokkal több ügy­ben tudnak majd azonnal felvilágosítást, tanácsot adni az érdeklődőknek. ­oznagyi k­iv.­ A szegedi Móra Ferenc iparitanuló intézet vasár­nap gazdag programmal ün­nepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból kiállítást is nyitottak a KISZ- székházban a tanulók legszebb munkáiból. A kiállításról elismeréssel nyilatko­zott Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is. Felvételünkön a miniszter elvtárs (kö­zépen) a cipészipari tanulók munkáit tekinti meg, mel­ette­­ a kép szerint László Nándor, az intézet igazgatója, a jubileumi ünnepségről lapunk 5. oldalán számolunk be. Hia: 1 Szakszervezeti­­ hetet rendelnek ! Egy ember­­ két arcáról ! Új rendelet az adócsalás büntetésére Sportoldal Hatezer úttörő szegedi seregszemléjén »Zászlónak tisztelegj.­« — hangzott a vezényszó és hat­ezer úttörő lendítette karját a magasba. Vasárnap a nem­zetközi gyermeknapon, az Úttörő Szövetség fennállásának 13. évfordulóján az MSZMP Szeged városi és járási bi­zottsága zászlót adományozott a szegedi és a szegedi járási úttörőknek. (Beszámoló lapunk 3. oldalán.) (Liebmann Béla felv.) Zawadzki fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét Aleksander Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke hét­főn délután fogadta a Ma­gyar Népköztársaság ország­­gyűlésének küldöttségét amely Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének ve­zetésével Lengyelországban­­tartózkodik. A lengyel ál­lamférfiak és a magyar t«gv­­viselők egyórás szívélyes i baráti beszélgetést folytat­­­­tak, imniHuuiHuiiiuminanm! mmmiim Szocialista módon élni és dolgozni A szocialista munkaverseny tizenegynéhány éves múlt­jából Szeged üzemeiben is sok kedves és felemelő emléket­ őriznek a dolgozók. Elmondhatni, hogy nemes vetélke­désük nemcsak a termelésre, a technika fejlődésére gya­­­korolt hatást,­ hanem magukra a versenyző emberekre is. Ebből sarjadt több szegedi gyárban is a fővárosi üzemek­ után egyes­ brigádok, munkacsapatok célkitűzése: szocia­­­lista módon dolgozni és élni. A Ruhagyárban a KISZ-fiatalok, másutt idősebbek vetették fel a kongresszusi verseny során a­­ szocialista brigád« gondolatát. Természetesen nem azért, mert más városokban, főként Budapesten, már alakulok hasonló brigádok. S nem is azért, mert ez így illik, vagy ez szük­séges ahhoz, hogy »szocialistáknak« mondhassák magukat.­ Itt is, mint máshol, az a felismerés szülte kezdemény­ezé­­­süket, hogy emberi és üzemi gondjaik megoldását a­ ter­melési sikerek és egyben saját jobblétük megalapozását, összefogva könnyebben érhetik el. Igaz, alig jutottak tovább a gondolat felvetésénél.­ Leginkább csak vitáztak, hogyan, milyen feltételekkel nyerhetnék el a címet és ki adományozhatja nekik stb., A SZOT elnökségének szombaton megjelent állásfogla­lása a szocialista brigádokkal kapcsolatban pontot tett a vitára. .­­­­­­ . . A szocialista brigád címért folyó verseny a szocialista munkaverseny szerves része. Leghelyesebb, ha a célkitű­zéseket az adott üzemben, műhelyben az ott dolgozók és a vezetők közösen határozzák meg. Természetes azonban, hogy a szocialista brigád címért folyó verseny követelmé­nyeit magasabb szintre kell emelni, mint általában a többi brigádokét, munkacsapatokét. A mérce emelésénél azonban vigyázzunk, nehogy olyan igényekkel lépjünk fel, amelyekkel elriasztjuk a dolgozók nagy tömegeit a szo­cialista brigádmozgalomtól. Mert akik e címért hajlan­dók küzdeni, nem feltétlenül a legjobb szakmunkások kol­lektívájának csoportosulása. Részt vehet ebben gyengébb képzettségű munkás is, mindenki, aki hajlandó e társa­dalmi és erkölcsi megbecsülést jelentő cím eléréséért dol­gozni. Az elmúlt hetekben egyes helyeken a vezetők kezd­tek türelmetlenkedni, hogy náluk még nem sikerült »ös­­­szehozni« szocialista brigádokat. Jó dolog az egészséges türelmetlenség, de az ideges és indokolatlan kapkodás, »összehozás« árt az ügynek. Csak kárt okoz, ha valahol attól félve, hogy »jaj még most sincs szocialista brigá­dunk« gyorsan összeverbuválnak valamilyen közösségeket s azokat kinevezik szocialista brigádokká. Helyesen fog­lalt állást például a Ruhagyár üzemi pártbizottságának titkára, Berzsenyi elvtárs, amikor a hozzá forduló fiata­lokat arra intette, dolgozzanak hosszabb ideig kiemelkedő eredménnyel, s magatartásukkal is szolgáljanak rá, hogy a Zója névvel együtt felvegyék a szocialista brigád címet. A SZOT elnökségének irányelvei kimondják: »A szo­cialista brigád cím viselésének jogát hosszabb időszak — általában féléves tevékenység — után a vezetők javas­latainak m­­egvitatása alapján a termelési tanácskozás ado­mányozhatja­. Bizonyára Szegeden is több üzemben rö­videsen sor kerül arra, hogy a munkások okos gyüleke­zete, a termelési tanácskozás döntsön, melyik munkacso­port, közösség, brigád méltó e cím viselésére. Segítsék, egyengessék a párt, a KISZ és a szakszervezeti tisztség­­viselők , dolgozók nemes törekvését, hogy sokasodjon Szegeden is azok száma, akik szocialista módon akarnak élni és dolgozni. N. P.

Next